Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

VILAC, PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! k 4PQr. Sí' AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 3. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958. január 4. A mai számunk tartalmából: Művelődési otthonokat, de hogyan? Ifjú figyelő A hétszobás kicsi hajlék II termelőszövetkezetek évvégi vizsgája: 27 millió forint értékű termény- és pénzosztalék 54 millió forint tiszta vagyon 32 millió forint fel nem osztható alap 23 millió forint tartalék Mines mérleghiányos szövetkezet Mint már hírt adtunk róla, megyénk valamennyi termelő­szövetkezetében elkészítették, s közgyűléseken megvitatták a múlt évi munkáról és a gazdál­kodás eredményeiről képet adó zárszámadásokat. Ismeretes, hogy milyen tetemes károkat okozott nálunk az 1956 őszi el­lenforradalom, hiszen 1956. de­cember 31-én a korábbi 327 tsz-ből mindössze 39 szövetke­zet maradt meg. 1957-ben a né­pi hatalom megerősödésével együtt növekedtek a falu szo­cialista erői, s napjainkban meglévő 109 termelőszövetke­zet közül kilencvenhárom olyan, ahol a gazdálkodás már tavasztól közösen történt, s így zárszámadást is készítettek. Bár még messze vagyunk az 56 előtti színvonaltól, mégis ér­demes egy kicsit elidőzni a számoknál, mert a zárszám­adások választ adnak arra, hogyan gazdálkodtak az elmúlt évben a szövetkeze­tek. A nehézségeket ismerjük: zűrzavar, tétovázás a kezdés­nél, még a régiekben is. Tud­juk, hogy sokhelyütt kezdet­ben a részesmüvelés káros esz­méje harapódzott el, míg ké­sőbb maguk a tagok döbbentek rá az ilyenfajta elosztás hely­telenségére. örvendetes tény., hogy azt az osztozkodási mó­dot a most lezajlott zárszám­adó közgyűléseken mindenütt határozatűag elvetették. Szabá­lyozták a háztáji gazdálkodás­ban hagyható földterület és ha­szonállat mértékét. Az előző esztendőkhöz viszonyítva szö­vetkezeteinkben is megnőtt a termelési kedv, s ennek követ­keztében a munkafegyelem is javult. Az elmúlt évben na­gyobb földterület jutott meg­művelésre egy-egy tagra, mint korábban. Hogy nagyobb becsülete van a munkaegységnek a tagok előtt, azt az is mutatja, hogy míg 1955-ben átlagosan 33 munkaegységet fordítottak egy-egy hold föld megművelé­sére, addig tavaly csak 24,7-et E számokból is kiolvasható a gépesítésre, s a munkaegység értékének megszilárdítására való törekvés. Fokozott árutermelés, tartalék képzés — magasabb osztalék Első látásra kicsit bizarrul hat: hogyan lehetséges, hogy a 1. szövetkezetek 1957-ben a ko­rábbi évekhez képest többet ruháztak be gazdaságaikba, többet tartalékoltak, s látszat­ra kevesebbet is dolgoztak, jö­vedelmük mégis nagyobb. Pe­dig nincs ebben semmi csalás. Való igaz, hogy tavaly 45,44 fo­rint értékű pénzt és terméket adtak ki minden munkaegy­ségre, vagyis 7,83 forinttal töb­bet, mint amekkora az 1955. évi osztalék volt. S most lás­suk, mit tettek félre, mit köl­töttek másra, s egyáltalán ho­gyan lehetséges ez az egész. Menjünk sorjában: 57-ben a ísz-ek a terme­lésükből származó bevé­teleik 12 százalékát hasmos beruházásokra fordították Vagyis az egy holdra eső beru­házási összeg 1955-ben 1967 fo­rintot, 1957-ben 2942 forintot tett ki. Ebben persze része van annak is, hogy a tsz-ek olyan állóeszközöket is birtokukba vettek, amelyeket még nem tudnak hasznosítani, de alapja lesz esetleges felfejlesztésnek. Az 57-es gazdasági év végén a szövetkezetek 51 685 000 forint tiszta teher­mentes vagyonnal rendelkez­nek. Ebből most 2310 forint esik minden hold földre, szem­ben az 1955. évi 1657 forinttal. Emelkedett a fel nem osztható szövetkezeti alap. Ez ma 32 467 000 forint­ra rúg, s 409 forinttal több esik belőle egy-egy hold földre, mint 1955-ben. Az üzemi- és tartalék- készletek értéke 22 mil­lió 978 ezer forint a szövet­kezetekben. Ha ezt is felosz­tották volna, úgy 39 forinttal tudták volna még növelni a munkaegységenkénti jövedel­met. Ámde holnap is nap lesz. Itt említjük meg, hogy a tsz-ek 1957-ben 399 000 forinttal nö­velték a szociális és kulturális alapokat. Föld járadékra 150 ezer fo­rmtot folyósítottak, prémium­ként 582 ezer forintot osztot­tak ki — ezek még növelik a munka utáni osztalékot. S a jövő évi biztonságos terme­léshez (biztonsági vetőmag és takarmányalap, üzemvitel, be­ruházás) 4 789 000 forintot tet­tek félre. A szövetkezetek mind­inkább áttérnek a bel­terjes gazdálkodásra, s arra törekszenek, hogy minél több árut termeljenek. Ez részben már az 57-es gazdálkodásoan 2. 3. 4. 5. is kifejezésre jutott. A tagok részesedésében még a termé­szetbeni juttatás a nagyobb, de már van változás. Amíg 1955- ben az összjövedelem 62 szá­zalékát természetbeniekben vették igénybe a tagok, tavaly már csak 53 százalékát kér­ték természetben, a többit pénzben. Ez pedig lehetővé te­szi, hogy a szövetkezetek nö­veljék és fejlesszék állatállo­mányukat és a tenyésztés mel­lett hizlalásra rendezkedjenek be. ' 197 új tag Az említett számadatok nagyjából jelzik, merre is ha­ladnak, mire képesek, lét­jogosultak a szövetkezetek. Ha a terméseredményeiket vizs­gáljuk, azt mondhatjuk, hogy az fölötte van az egyéni gaz­dák által elért átlagos hozam­nak. A somogyi tsz-ek 1957- ben több mint 18 ezer kát. hold szántóföldet műveltek, s búzából holdanként 11,1, rozs­ból 9,4, árpából 12,3, kukoricá­ból 16,4, burgonyából 105,7, cukorrépából 113,1 mázsa volt az átlagos termésátlaguk. (Ki­segítene bennünket a bajiból, ha az egyéni gazdaságok leg­alább ezt a szintet elérnék, pl, búzánál.) Ha a jövedelmet számoljuk, (1957-ben 223,7 az egy tagra eső munkaegység teljesítmény), akkor könnye­dén megállapíthatjuk, hogy a szövetkezetben dolgozó tagok a közösben végzett munkájuk révén több mint tízezer fo­rint bevételhez jutottak. (Eb­ben nincs benne a háztájiból származó haszon, az ingyen társadalombiztosítás nyújtotta megtakarítás, stb.) .Legyünk szerények, mondjuk, hogy ez nem túl sok. De elégséges a tisztességes megélhetéshez, s a föld nélküli szegény parasztok, kisgazdák tegyék szivükre a kezüket: elértek-e ekkora jöve­delmet, s beruháztak-e annyit, s van-e annyi tartalékuk, va­gyonuk, amennyi a szövetke­zeti tagokra jut. Nem a ml dolgunk, az övék a kérdésre válaszolni. A zárszámadó köz­gyűléseken 197 tag kérte fel­vételét a szövetkezetekbe. Igaz, nem sok ez a szám. De talán ez, és az eredmények is hozzá­segítenek sok-sok családot a felvilágosuiasnoz, s odaállnak, ahova a józan eszük, az érde­kük, a jövőjük szólítja őket. Varga József A kairói értekezletnek az imperializmusról szóló határozata Kairó ÍUj Kína). Az ázsiai- afrikai népek szolidaritási ér­tekezlete szerdán határozatot fogadott el az imperializmus­ról; az értekezlet a többi kö­zött a leghatározottabban el­ítéli: ' az imperializmus mindenfé­le formáját és megnyilatkozá­sát; a más országok belügyeibe való külföldi beavatkozást; a katonai és politikai paktu­mokat és szövetségeket, ame­lyek befolyási övezetekre akarják osztani a világot, ve­szélyeztetik a világbékét és elnyomják a népek szabadság­törekvését; ■ katonai segély adását vala­mely országnak, vagy orszá­gok csoportjának, amely fe­nyegetést jelent a szomszédos országokra; egyes országok nemzetgaz­daságának kizsákmányolását egy imperialista hatalom ja­vára; nemzeti kormányok megbuk­tatását az imperialisták ér­A Megyei Békebizottság terveiből A Szovjetunióban járt bé­kevonat küldöttei szovjet út­törők címeit hozták maguk­kal, azzal a céllal, hogy meg­szervezzék a levelezést ka­posvári és Somogy megyei úttörők és szovjet pionírok között. Múlt év októbere óta 74 szovjet úttörővel levelez­nek az itthoniak, 4 tanár pedig szovjet pedagógusokkal vette fel a kapcsolatot. így az eltelt három hónap alatt sok levélben cserélték ki gondola­taikat a magyar és szovjet gyerekek, tanárok. A békevonat Somogy me­gyei küldöttei megérkezésük óta élmény-beszámolókat tar­tottak, mindenütt nagyszá­mú hallgató előtt. Ezek az él­mény-beszámolók ez évben is folytatódnak. A megyei békebizottság bolgár és csehszlovák barát­sági estet szervezett. Kapos­várott és a megyében. Cél­ja, hogy a népi demokratikus országok életét, munkáját. szocialista fejlődését megis­mertesse a megye széles ré­tegeivel. A békebizottság a moszkvai békefci állványt Ka­posvárott és a megyében kö­zel kétszáz gyűlésen ismertet­te. Több helyről ezúttal táv­iratot intéztek az Országos Békebizottsághoz, amelyben a hidrogénfegyverek eltiltá­sát követelték. A megyében eddig négy helyen: Kaposvárott, Fonyó­don, Csurgón és Marcaliban alakították meg a békebizott- ságot. A Somogy megyei bé kebizottság első negyedévi tervében szerepel többek kö­zött egy műsoros est rende­zése, közösen az MSZMP Megyei Bizottságával, amely­re Szakosíts Árpád elvtársat kérik fel, számoljon be a szovjetuniöbeli útjáról. A megyei békebizottság ezen túl is arra törekszik, hogy mi­nél több emberrel megismer­tesse a kommunista- és mun­káspártok békekiáltványát. A Hazafias Népfront a tsz-ehért A Hazafias Népfront megyei bizottsága is nagy gondot for­dít a megye termelőszövetke­zetei által az elmúlt évben el­ért eredmények ismertetésére. Ennek érdekében hozzáláttak az idei első negyedévi prog­ramterv i kidolgozásához, amelyben többek között sze­repel a nagyüzemi gazdálko­dás jelentőségét ismertető szakelőadások tartása is. A legjobb termelőszövetkezetek elnökei előadásokat tartanak saját szövetkezetükről és ered­ményeikről azokban a közsé­gekben, ahol az ellenforrada­lom előtt jól működő közös gaz­daságok voltak. A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának mező­Mégegyszer a Munkaközvetítő Hivatal problémáiról Lapunk hasábjain már ír­tunk néhány hónappal ezelőtt a Munkaközvetítő Hivatal fá­jó problémáiról, de az újabb látogatás alkalmával szerzett tapasztalatok megint arra késztetnek bennünket, foglal­kozzunk a hivatal ügyével. Alig lehet bejutni a hivatal szobájába, mivel az ajtó előtt csoportokba verődve munkát keresők álldogálnak. Bent is sokan vannak. S folyton jön­nek, cserélődnek az emberek. »•Munkát keresek ... Valami munkaalkalmatosság ha vol­na»; majd mindenki így kezdi mondókáját. Sajnos a válasz csaknem minden esetben ez: »Nézzen be egy hét múlva, ak­kor talán lesz valami». Megkérdezzük Szabó Károly elvtársat, a Munkaközvetítő Hivatal vezetőjét, mi az oka annak, hogy nem tudják a munkát keresőket kiközvetíte­ni? — Egyetlen mondatban vá­laszt tudok adni a kérdésre. A vállalatok nem tartják be a kormány rendeletét, nem je­lentik be a megüresedett he­lyeket. Hozzá kell még ehhez tennem, hogy legtöbb esetben' a bejelentéskor már ki is kér­nek valakit a megüresedett ál- ’ásba. Az esetek többségében sajnos ez történik. Ezért mondják sokan: na persze, akinek protekciója van, az nem megy a munkaközvetítő­be. A vállalatnak azonban jo­ga van arra, hogy megválasz- sza, kit vesz fel. A baj csak ott kezdődik, hogy mi húzzuk a rövidebbet. Sokan mondták már — s igazuk van —, mi szükség van a Munkaközvetítő Hivatalra, ha nem tudja elő­segíteni a dolgozók elhelyezke­dését? — Milyen elhelyezkedési le­hetőségeket tud ajánlani je­len pillanatban a munkát ke­resőknek? — Sajnos, megint csak azt kell mondanom, alig tudok ajánlani. A szakmunkásoknak még csak tudunk valami he­lyet találni. Most épp tíz ci­pészt és tíz szabót keres a Mértékutáni Szövetkezet. Aki­nek azonban nincs szakmája, annak csak a szénbányát tud­juk ajánlani. — Az idénymunkák befejez­tével sokan lesznek munka- nélküliek. Biztosítva van-e ezeknek az elhelyezése? — Nem tudok semmi meg­nyugtatót és biztosat mondani. Csak a vállalatok tudnak se­gíteni abban, hogy a hivatal munkához juttassa azokat a családos dolgozókat, akik az idénymunkák befejeződésével állás nélkül maradnak. Érezze kötelességének — hisz erre kormányrendelet is van — minden üzem a munkahely be­jelentést és akkor reméljük, nem kell senkinek sem eluta­sító választ adni. — Milyen volt a múlt havi forgalma? hivatal — Az összforgalom 425 fő volt, de ebbe beleszámítanak szakemberek segítségét is igénybe veszi majd a termelő­szövetkezetek patroné Lásához és a termelési tervek elkészíté­séhez. A téli mezőgazdasági szak- tanfolyamok hallgatói, vala­mint a szakcsoportok, az ala­csonyabb termelői társulások tagjai részére egy-egy termelő­szövetkezetbe látogatást szer­veznek a féli hónapok még hátralévő ideje alatt. dekében, az olyan segélyt, amelynek feltététel károsak a kisebb országok érdekeire, korlátozzák szuverenitásukat és függetlenségüket; katonai támaszpontok léte­sítését más országok területén. A határozat követeli, hogy a gyarmatosító hatalmak hala­déktalanul ismerjék el a gyar­matok és protektorátusok jo­gát a teljes függetlenségre ée hogy haladéktalanul szűnjék meg az imperialisták ellen irányuló nemzeti mozgalmak részvevőinek üldözése. A hatá­rozat követeli, hogy az ilyen okok miatt börtönbe aárt, vagy száműzött személyek ré­szesüljenek általános amnesz­tiában. A határozat ezután sarrave- szi azokat az ázsiai és afrikai területeket, amelyeken az im­perializmus befolyása érvénye­sül. Az arab nemzet függetlensé­gi- és egység-törekvésével foglalkozva, a határozat éle­sen elítéli a külföldi beavat­kozást, amely veszélyezteti a közép-keleti békét, tekintem nélkül arra, hogy ez a beavat­kozás közvetlen-e, vagy egyen ­lőtlen kétoldalú szerződések, katonai és politikai paktumok, vagy bizonyos feltételek mel­lett" adott segélyek útján nyi­latkozik-e meg. A határozat megállapítja, hogy mind a, bagdadi paktum, mind az úgy- nevezettt Eásenhower-dokt.rins. sérti az arab országok füg­getlenségét és veszélyeztet;.», biztonságukat. Az értekezlet felszólítja Afrika és Ázsia népeit, hogy teljes erejükkel támogassál! azokat, akik szabadságukért és függetlenségükért küzde­nek. Felhívja Ázsia és Afrika népeit, hogy mozgósítsák a nemzeti és a nemzetközi köz­véleményt az imperializmus minden formája és megnyilat­kozása ellen. Az értekezlet végül kéri Afrika és Ázsia népeit, hogy adjanak meg minden lehetséges anyagi se­gítséget a világon bárhol sza­badságukért harcoló népeknek, mindaddig, amíg csak él nem nyerik a szabadsághoz és a teljes függetlenséghez való vitathatatlan jogukat. A transzformátor vagy más a hibás ? azok is, akik munkakönyvét váltottak ki, vagy információ végett keresték fel a hivatalt. A vállalatok 159 munkahelyet jelentettek be decemberben. A hivatal 37 dolgozót közvetített Id. Vállalati kikérésre négy személyt helyeztek el. 151 fi­zikai dolgozót közvetített ki még ezenkívül a hivatal. Van­nak még, akik mindig kapják a munkanélküli segélyt. Három férfi és négy nő, összesen 2370 forint segélyt vesz fel havon­ta; — Mit remél Szabó elvtárs az 1958-as évtől? — Azt, hogy nem kell majd senkit sem elküldeni, nem for­dul elő, hogy nincs bejelentett hely. Azt remélem, hogy a vál­lalatok megértik végre, hogy a szoros együttműködésünk csakis a munkát keresők hely­zetét könnyíti meg. Lajos Géza Amióta felszerelték nálunk az új transzformátort, azóta délután 4 óra után sárga fény­nyel égnek a villanykörték a nagyteljesítményű rádiók alig .szólnak, a kisebbek meg tel­jesen elnémulnak. A sötétség, illetve a szemet rontó sárga­ság 21 óráig tort, naponként változóan. Immár rendszerré vált a naponta jelentkező, 15 perctől, másfél óráig tartó áramszünet Barcson. Van olyan nap, amikor többször is előfordul. Az örökös feszült­ség-ingadozás otthonunkban, munkahelyünkön, mindenütt bosszant bennünket, minden­ki csak mérgelődik, tűr, s nem tudjuk meddig bírjuk idegekkel. Szeretnénk tudni miért van ez, s ki tud bajun­kon segíteni? Mikor várhatjuk a javulást? Mikor lesz egy­folytában legalább egy hétig rendes áramszolgáltatás? GÖNDÖCS JENŐ Barcs * * * A barcsiak kérését tolmá­csoltuk a Déldunántúli Áram­szolgáltató Vállalathoz, ahon­nan viszont azt a választ kap­tuk, hogy sajnos Barcs nem hozzájuk tartozik. Bajukhoz nem tudnak hozzászólni, sem segíteni, ezért inkább fordul­janak Pécshez — tanácsolták. Megkérdezzük a pécsi Áram­szolgáltató Vállalatot, mikor akar segíteni a barcsiak pa­naszán? BELFÖLDI HÍREK Hazánkban ebben az évben előreláthatólag még 12 széles­vásznú mozi tart előadást. Vidéken a már működő kecskeméti szélesvásznú mozin kívül Szegeden, Pécsett, Mis­kolcon, Debrecenben, Zala­egerszegen és Győrött ját­szanak majd szélesvásznú fil­meket. A tervek szerint ebben az évben 130 film keiül — a világ minden tájáról — a magyar filmszínházakba. A legkülön­bözőbb orszáttok alkotásaiból importálnak filmeket. Töb­bek között játszani fogják a Makrancos feleség és a Fekete dosszié című francia, Szállnak a darvak és az Elbeszélés aa első szerelemről című szovjet,, filmeket.

Next

/
Thumbnails
Contents