Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

SOMOGYI NÉPLAP * ^ ' Vasárnap, 1958. január 26.

Napjaink aktuális kül- és belpolitikai kérdéseiről nyilatkozott Gyáros László

Nemzetközi Szemle

•iiuiiiHimiiinuiiniiiiuiiiiHNuutllllllluillHlllIltUUiUli:iilllllt!lU!HliililUlltlillllintIIII3n!III’l(nil!S!l>i!l!lll!!l

A VILÁG BÉKÉT AKAR

' ^Folytatás az I. oldalról.)

ml kapcsolatban a szóvivő méltatta a két ország gyümölcsöző és egyre bővülő baráti kapcsolatainak jelentőségét. Citált az 1947-ben kötött kulturális, s az 1952-ben kötött bosszú lej ára tű gazdasági

egyezményre. Hangsúlyozta: Igen jelentős volt népünk számára az az önzetlen baráti segítség, amelyet a pusztító ellenforradalom után a román «éptől kaptunk.

A magyar—olasz viszony alakulásáról szólva elmondotta, hogy a két kormány delegációja Rómában árucsereforgalmi és fizetési megállapodást irt alá. A megállapodás 1958- ra szól, s a két ország közötti árucsere enyhe emelkedésével ízámol.

Az Olaszországgal kötött

íilmegyezmény értelmében

magyar Hímek az eddiginél nagyobb számban lesznek elhelyezhetők az olasz filmpiacon.

Hazánkban már eddig is szép számmai mutattak be olasz filmeket, Kulturális vonatkozásban egyébként is elég élénk a két ország közötti kapcsolat. A viszony további javítása még íKámos vonatkozásban elképzelhető. Természetesen ehhez P) i ndkét féi részéről kölcsönös lóakarat és együttműködési szándéle szükséges, akárcsak olyan kisebb jelentőségű kérdésekben, mint a vízum-prob- emák, vagy más fontosabb kérdésben.

Gyáros Lászió a deportálásokra vonatkozó kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az az 1956 októberi ellenforradalom meséje és rosszindulatú rágalom. Ezt az ellenforradalom napjaiban — vízum nélkül — Magyarországon járt nyugati újságírók találták ki. Székért az újságírókat — hiéna kértek vízumot — 1957-ben iem engedtük be az országba, s ha az idén ismét jelentkeznek, azt. fogjuk mondani, hogy kívül tágasabb. Határozottan megcáfolta azokat a nyugati sajtó által terjesztett híreszte- éseket, amelyek szerint «Bu- iapestről vidékre deportáltak íarnberehet«.

A továbbiakban kifejtette a íülügyinimsztóriur» vélemé- lyét a Bang-Jense® ügyről. Mint ismeretes, Bang-Jensen tz ENSZ-titkánság aikalma- rtttjafeént a külföldre szökött magyarok kihallgatását vezet- e az ENSZ közgyűlése által újai ölt hírhedt «ötös bizott- :á’g« számára, s nem volt haj- aniió átadni az ENSZ főtitkárnak a kihallgatott személyek tévsorát és ar. ezzel kapcso- átos dokumentumokat. Ezért Slásától felfüggesztették, tevékenységét bizottság vizsgálta elül. Ennek javaslatára az 5NSZ főtitkára úgy döntött, K>gy a Bang-Jenaennél lévő uiyagot egy BNSZ-tisztviselő eíénlébáben el kell égetni... íammarskjöld a napokban tett ajtónyilatkozatáb«*» a döntést

többek között azzal indokolta, hogy a bizottság új bizonyítékot fedezett fel, ami »-azt mutatja, hogy a papírok felelőtlen kezelése Bang-Jensen részéről kompromittálta azok jellegét és hitelességét-«. Ml az öttagú bizottság 1957 júniusában kiadott jelentését nyomatékkai és határozottan többször visszautasítottuk, mint felelőtlen és hitelt nem érdemlő rágalom-hal mázt. Bizonyos elégtétel számunkra, hogy a jelentés forrásait illetően az ENSZ főtitkárának is kifejezett kételyei vannak. Előttünk egy pillanatra sem volt vitás, hogy ezeket a névtelenség homályába burkolt, egyoldalú «■vallomásokat« nem lehet elfogadni a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi szervezete.. okmányaként. Meg vagyunk győződve arról, hogy az úgynevezett «-tanúk« listájának nyilvánosságra hozatala — ha egyáltalán tudnának ilyent rrroduká’ni — még jobban kompromittálná az ENSZ-bi- zottság jelentését, mint az anyag elégetése.

Gyáros László kifejtette véleményét a magyar emigráció belső ellentéteiről.

A külföldi magyar emigráns körökben — hangoztatta — ádáz torzsalkodás dúl. Kátyúba jutottak azok a tárgyalások amelyek egységes magyar emigráns szervezet megteremtésére irányulnak. Ez teljesen érthető. A különböző emigráns csoportok, még ha őszintén törekednének is az egység mesterem tésére, akkor sem tudnák azt létrehozni. Nehéz lenne egyeztetni a Kéthlyék vezetése alatt álló, úgynevezett «magyar forradalmi tanács« szocialista és demokrata demagógiáját Varga Béláék «nemzeti bizottmányának« programjával, amely az 1945-ös status quo-ra épül, tehát nem ismeri el például az államosításokat sem.

London (MTI). Az angol közlekedési bizottság, amely az államvasutakat kezeli, elutasította a három vasutas szakszervezet összesen félmillió tagja nevében előtserjeszÉlnek az emigrációban arisztokraták és dzsentrik, akik még a királyság visszaállításáról és — ami számukra legfontosabb — ezer holdjaik visszaszerzéséről álmodoznak. Néhány dologban azonban minden árnyalat tökéletesen egyetért. Az egyik a szocializmus elleni gyűlölet. A Magyar Nép- köztársaság féktelen rágalmazása időnként közös nevezőre hozza őket és egyetértenek abban, hogy akár atomháború árán is szeretnék visszaszerezni hatalmi pozícióikat.

Ilyen «elvi alap« az is, hogy

a fémjelzett hazaárulók a

legtöbbet ígérőnek adják

el magukat, s lehetőleg minél többször.

Tipikus példa erre Király' Béla is. Ez a haza áruló, amikor kiszökött az országból, először szociáldemokrata programmal a strasbourgi úgynevezett forradalmi tanácsnak lett egyik oszlopos tagja. Nem sokkal később már Varga Béla szűk baráti körében volt található, mint ennek a feudális-reakciós elemekből összeverbuválódott reakciós társaságnak egyik_ támasza. A mindenféle hazaáru- 'ók marakodásáról véleménye szerint — ez egyszer —- igazat mondott a Független Magyar- ország című emigráns lap december 18—i számában. A lap arról kesereg, hogy «... egység kialakulásáról szó sem lehet hanem csuk egy új aréna 'élesítéséről, amely a fizetett Dozíciók elfoglalására irányuló harcok színtere lesz«. A jú- dás-pénzből élősködő, külföldön ágáló szabadalmazott «bérhazafiak« tehát kizárólag önmagukat, pontosabban saját zsebük érdekeit képviselik. Elgondolkozhatnak ezen a megtévesztett magyarok ezrei is, akik megalázva, munka nélkül, vagy éhbérért dolgozva tengődnek az úgynevezett «szabad világ« országaiban.

idő-rövidítési kérelmét. Az elutasítást azzal indokol táik

hogy a követelések teljesítése növelné az üzem ráfizetését és szükségessé tenné a forgalom csökkentését, ami vasutasok elbocsátásálhoz vezetne.

Az események lázas kavargásában, amely a nemzetközi életet jellemzi ezekben a napokban Ankarától Venezueláig, mind tisztábban, áthatóbban és egyre elementárisai)!) erővel tör fel a népek bekevágya. A világ minden táján követelik a tárgyalások megkezdését,

amelytől az emberiségre nehezedő, egyre nyomasztóbbá váló hidegháború feszültségének

feloldódását, az esztelen fegyverkezési hajsza megszüntetését, a béke fenntartását és megszilárdítását várják. Angliától Norvégiáig, Nyugat-Né- metországtél Franciaországig egyek az emberek a viharos tiltakozásban azellen, hogy amerikai atom- és rakétafegyver támaszpontokat létesítsenek országuk területén, hogy légi terükben, mint kóválygó halál, körözzenek a hidrogénbombák gyilkos terhével megrakott amerikai repülőgépek.

Az idő megérett

arra, hogy az emberiség megragadja az utolsó kínálkozó alkalmat a problémák tárgyalások útján való rendezésére, a békés együttélés platformjának kialakítására. A Szovjetunió béksoffenzívája, amely legutóbb Bulganyin leveleiben, majd a bagdadi paktum államainak értekezletével kapcsolatban kinyilatkoztatott szovjet hivatalos állásfoglalásban is kifejezésre jutott: hatalmas visszhangra talált világszerte. «A szovjet javaslat — állapítja meg többek között a Combat című francia lap — kiterjeszti a Rapacki-tervet, amely pedig tagadhatatlanul visszhangra lelt egyes nyugati országok közvéleményében, különösen Nagy-Britanniában és i skandináv országokban, úgyhogy sem Macmillan, sem Gaillard, sőt Eisenhower sem merte azt határozottan elutasítani. Az a békefront, amelyet a Szovjetunió épít ki, mindennap csak erősödik, ezzel szemben az Atlanti Szövetség egy helyben topog«. Hasonló megnyilatkozások olvashatók az angol, amerikai sajtóban.

A Kennan-javaslati ál Sles- sor légügyi marsallnak, az angol légierő volt vezérkari főnökének ama kijelentéséig: «Tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy a NATO elvben hozzájáruljon Buiganyin- nak az európai atommentes övezet létrehozására tett javaslatához« — számos megnyilatkozás matatja, hogy politikai körök is felismerték nyugaton a szovjet javaslatokban rejlő új lehetőségeket. A bonni parlamentben is elhangzott dr. Mende, a szabad demokrata párt parlamenti csoportja alelnökének interpellációjában a figyelmeztető szó: «Most elérkezett a tárgyalások időszaka... a biztonsági rendszer megteremtéséért, amelyben mind a Nyugat, mind a Kelet országai részt vennének. Aki ma nem akar tárgyalni, az a háborúra szavaz« — mondotta Mende, s a nemzetközi enyhüléshez vezető első lépésként követelte az atommentes övezet létrehozását,

A közvélemény követelése

tehát egyre erőteljesebben, mint szűnni nem akaró nemzetközi kórus kívánja a kérdések tárgyalások útján való

rendezését — a külügyminiszteri értekezlet és minden más idázó, halogató kísérlet mellőzésével —, a csúcstalálkozót. Azt a találkozót, amelynek útját konkrét, reális, elfogadható javaslatokkal egyengeti a Szovjetunió, míg a másik oldalon csak kapkodás, zavar, halogatás és kibúvók a válasz. Egyre élesebben mutatkozik meg, hogy a szovjet érvek és javaslatok általános együttérzést, helyeslést és egyetértést váltanak ki a nyugati népek széles rétegeiben is, s ugyanakkor elmélyítik a szakadékot az imperialista államok pénzemberek pórázán rángatott vezetői és a nép között. De a Bul- «anyin-üzenet világos logikája, mélyen elgondolkoztató érve- lése még jobban megbontotta az anélkül is zilált nyugati szövetséget is, amelyen belül egyre többen ébrednek rá arra: milyen veszélyes játék felsorakozni az egyik hibás politikai lépést a másik után elkövető Egyesült Államok mögött.

Jellemzi a helyzetet, hogy a «marakodó szövetségesek« táborában ma nincs népszerűtlenebb ember a nyugati «katasztrófa-politikát« megles teítő Dulles-nél, akinek merev, ötlettelcn, fontoskodó személyében látják a nyugati tábor kudarcainak fő tényezőjét és mgolok, franciák, nyugatnémetek részéről egyaránt ellenszenv és bizalmatlanság kíséri. Ez a «minden lében kanál kétbalkezes politikus« — mint a nyugati sajtó aposztrofálja az amerikai külügyminisztert —, akiről a francia sajtó pláne azt írta: «Most, amikor az emberiség sorsáról döntő tárgyalások közelednek, legjobb lenne, ha lemondana«, aki a nyugatnémetek szerint «folyton a világ körül szaladgál«, most mint «megfigyelő« utazott el a bagdadi paktum államainak ankarai értekezletére, kiszivárgott hírek szerint egyebek között azzal a céllal, hogy az omladozó Atlanti Szövetség, a bomlás jeleit matató SEATO működését egybehangolja a bagdadi paktum államainak akcióival. Az amerikai külügyminiszter valószínűleg is kifelejtette azonban számításaiból azt a hatást, amit a Szovjetunió kormányának a nemzetközi feszültség feloldása érdekében tett új, jelentős kezdeményezése, a közel- és a közép-keleti atommentes övezet javaslata váltott ki, az ottani népek és kormányok körében. Ez a földrész a világ egyik «nyugtalan sarka«, melyre a szovjet tervben rejlő enyhülés kilátásai aligha maradtak hatás nélkül, s ez előreláthatólag az ankarai konferencián is érezhető lesz. A bagdadi paktum államai és népei, alig hihető, hogy elfogadják ellenszegülés nélkül azt az amerikai tervet, amely földjüket 'atomraktárrá változtatná.

A Béke Világtanács nyilatkozata

mely leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus összehívását jelenti be, olyan időpontban hangzott el tehát, amikor a békevágy hangja egyre tisztábban és messze hallhatóbban tör fel a világ minden tájáról, s amikor valóban égetően fontos, hogy a béke erői minden földrészen kiszélesítsék és összehangolják

akcióikat. «Újabb erőfeszítésekre van szükség... elérkezett az idő, amikor az éber közvélemény megváltoztathatja az atomháború felé vezető irányvonalat« — jelenti ki a felhívás, s szavait alátámasztja a világ népeinek nyomása, aminek — ezt a NATO párizsi tanácskozásait követő események menete, egyes nyugati államférfiak hangváltása is bebizonyította — nem tudnak a nyugati kormányok ellenállni. A közvélemény hullámai felcsaptak Washingtonig, magukkal ragadták Nyugat-Euró- pát és kitartanak a tárgyalások, a csúcsértekezlet követelése mellett. A történelemnek olyan napjait éljük, amikor a népek, a kisemberek milliói éreztetni tudják akaratukat és megálljt kiáltanak a szakadék felé vezető úton.

A másik front

Nem lenne teljes nemzetközi szemlénk, ha a hét olyan kőt eseményéről nem emlékeznénk meg, amely szinte követeli a szembeállítást.

Eisenhower elnök a hét elején a kongresszus elé terjesztette szokásos évi jelentését, mely nem tudta leplezni az USA gazdasági helyzetének kedvezőtlen képét, majd chicagói beszédében tett kényszerű beismerést az amerikai gazdasági élet hanyatlásáról, a munkanélküliség emelkedéséről, a beruházások eséséről, az államadósság és magánosok adósságának növekedéséről, az inflációs irányzat veszélyéről, a lakosság vásárlóképességé- aek csökkenéséről, az árak emelkedéséről.

Szinte egyidőben tette közzé a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívását az ország gazdasági dolgozóihoz, mely — egy időjárás szempontjából kedvezőtlennek mondható esztendőben is — a szovjet mezőgazdaság hatalmas előretöréséről tett tanúságot. A tejelő állattenyésztés fejlődése például már az idén lehetővé teszi, hogy utolérjék az Egyesült Államokat az egy főre eső tejtermelésben. De a mezőgazdaság egészének fellendülésén is szilárd alapot teremtett ahhnz, hogy még jelentősebben növekedjék a földművelés és állattenyésztés hozama, sikeresen megoldódjék a kitűzött feladat: a legközelebbi években ntolémi az USA-t az állati termékek egy főre eső termelésében.

Hruscsov elvtárs egyik nyilatkozatában jelzett cél így indult el a megvalósulás útján, bebizonyítva, hogy van egy másik front is a világon, ahol a népek békében versenyezhetnek az ember magasabb életszínvonaláért, szebb és jobb életéért. A békét áhítozó emberiség a fegyverkezési hajszán gazdagodó monopóliumok és ezeknek örök hűséget fogadott imperialista vezetők minden manőverezése ellenére is ezen az úton kíván haladni.

tett fizetesamelési és muaka500 munkást bocsátott el egy birminghami gépkocsigyár

Limám (MTI). A birminghami Rover gépkacs igyár felmondott 500 munkásnak, mert 'a hadianyageüábási minisztérium, a gyár egyik fő megrendelője, csökkentette megrendelését.

Felhívás a Somogy megye területén élő külföldi állampolgárok bejelentkezésére

A Belügyminiszter 1/1958. 1. 15.) B. M. számú rendelete * ország, illetve Somogy me- ye területén tartózkodó valamennyi külföldi állampolgár, Srfi és nő, korra való tekintet élküj 1958. február 15-ig hősies bejelentkezni. A bejelentkezési kötelezettség nem térid ki: — a területenkívüli- 6get és személyes mentességet Ivező. Somogy megye területén & éráig érvényes átutazó ví- ivnmal tartózkodó, csoportos tgizás keretében turisztika áljából tartózkodó külföldi Hampalgárokra.

A bejelentkezést a megye úmíetén lakó külföldi állam- edgároknak a BM. Somogy legyei Rendőrfőkapitányság 3EQKH. útlevél csoportnál Sapésvár, Sztálin u. 12.) kell djesíteni.

A bejelentkezés a kfllföldi- k részére rendszeresített be- stentőlapon történik. Bejelenik lapot a megyei, illetve a já- ísi székhelyeken lévő posta- ívatalok árusítják. (Rövid ión belül a községekben is bet kapni.)

A bejelentkezéskor a külföldi állampolgár köteles;

a) bemutatni lakhatási, vagy tartózkodási engedélyét, útlevelét, születési, házassági anyakönyvi kivonatát, állam- polgárságát igazoló okmányát. (Külföldi állampolgársági bizonyítvány, nemleges magyar állampolgársági bizonyítvány, elbocsátási okirat, örökbefogadási okirat.)

b) benyújtani két darab két hónapnál nem régebben készült 3-szor 3 centiméter nagyságú fényképet.

Azok a személyek, akik lakhatási, vagy tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek — de külföldi állampolgárnak vallják magukat — bejelentkezésük alkalmával a felsorolt okmányokon kívül kötelesek benyújtani a lakóhelyük szerint illetékes rendőrőrs által kiállított «Igazolás«-t lakcímükről.

Továbbá be keli jelentkezni minden külföldi állampolgárnak;

az ország területére érkezésekor 21 órán belül;

a lakásba való beköltözéskor, a beköltözést követő 48 órán belül;

a szállodába, túristaházba, fogadóba való érkezéskor azonnal;

a 16 éves életkor elérésekor.

Kijelentést kell eszközölni:

az ország területéről való eltávozáskor, az eltávozást megelőző 24 órán belül;

a lakásból való elköltözéskor, a kiköltözést megelőzd 48 órán belül;

szállodából, túristaházból, fogadóból való eltávozáskor

izonnal.

az országból történő kiutasítás alkalmával azonnal.

Az a külföldi állampolgár, aki bejelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, a 17/1954. (III. 10.) M. T. számú '•indelet 18. paragrafusában foglalt szabálysértést, súlyosabb esetben bűncselekményt követ el.

A lottó negyedik sorsolásának végleges eredménye

A negyedik játékhéten 009 765 szelvény vett részt sorsolásiban, öttalálatos szelvény ezúttal sem volt. Négy találatot 28 szelvényen értek el, melyeknek tulajdonosai egyenként 80 613 forintot nyertek. Háromtalálatos szelvény 2815 volt, nyereményük 431 forint. Két találatot 69 495 szelvény tulajdonosa ért el, nyereményük 16 forint.

Hétföii kezdik a lőtté lárgynyeremények kiadását

A legutóbbi lottó tárgy- jutalom sorsoláson 346 szelvényt húztak ki a szerencse- kerékből. A nyerteseknek — a lottó részvételi szabályzat értelmében — január 20-ig be kellett mutatniuk a kisorsolt

szelvényt a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak. Ezek alapján az igazgatóságon már elkészítették a vásárlási utalványokat, amelyeket megküldMunkás hírek Angliából

Elutasították három angol vasutas-szuk'zervezet fizet e»tmelési és munkaidő-rövidíted kérelmét