Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
-•MS****. i A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása Az Antarktisz ostroma ir Edmund Hillary, veit újmdi farmer, a Mount Eve- t-nak, a földkerekség leg- gasabb csúcsának első meg- szója, 1958. január 3-án el- i a Déli-sarkot. Harmadik- : érkezett oda. Előtte szá- földön a Déli Sai-Kig csak 1-ben a norvég Amundsen 1912-ben az angol Robert >tt kapitány jutott el. ! Commonwealth-expedíció ■k óta készült az indulásra, /edül ez az exoedíció jelen t be ilyen hatalmas vállalást, az Antarktisz átszelé- egyik végétől a másikig, a li-sarkon keresztül. Edmund lary, az újzélandi expedíció tetője azt a feladatot kapta, %y tanulmányozza a terep / részét a Ross-ténger és Déli-sark között és hogy valói az út közepén az emlí- t Roiss-tenger és a Sark Kö- t létesítsen támaszpontot. A naszpontnak az lett volna a ideltetése, hogy elősegítse a mszkontinentális nemzet- zösségi expedíció útját a li-sarkról visszatérőben. Bi- nyos mértékben Hillary szál- scsinálója kellett volna, hogy ;yen Fuchs csoportjának. Az ismeretlen térségek meg- dí lójának nyugtalan szelle- } azonban nem engedte meg, gy Hillary fegyelmezetten ;gvárja Fuchs tudományos oportját. Jóllehet nem rendezett különleges trakto- kkal és kellő mennyiségű .yéb felszereléssel, mégis bát- n nekivágott az útnak a Dé- sark felé. Négy társával ;yütt félig megfagyva és hálósán kimerülve, de diadal- as mosollyal az ajkán, kő- 'nséges Fergusson farmer- akiorral elérte a Déli-sarkot, Fucns-csoport pedig még ;ost sem érkezett oda mllary őközben két társával együtt, :u»al repülőgépen visszanézett a kiinduló támaszomra. Egyik társát ugyanis .unagyta a Déli-sarkon létesíti táborban, hogy fogadja ,ajd a Fuchs expedíciót. Időközben, mintha a Déli- irk a szó szoros értelmében ágneses vonzóerőt sugározna i, útnak Indult feléje a Szov- :tunió expedíciója is, s a gfrissebb jelentések szerint ár szintén közel jutott a arkhoz. Amundsen annak idején él-sarki táborában levelet agvott Haakon norvég király mére. A Déli-sark legközelebbi maghódítójának aa lett volna a feladata, hogy eat a ievelet magával vigye és ezzel bebizonyítsa, hogy Amundsen valóban elsőnek érkezett oda. Scott kapitány fájó szívvel és nagy csalódással állapította meg, hogy másodiknak érkezett a Déli-sarkra. Scott vállalkozott tehát a levél továbbítására, jóllehet ezt sohasem teljesíthette, mert társaival együtt megfagyott visszatérőben. A jól felszerelt Fuchs expedíció valószínűleg hamarosan eléri a Déli-sark övezetét. Ott már amerikai tábor, postahivatal, kávéház és mozi vár rá. Természetesen a Hillary- ■ sonort széllé>cárráló.ia is fogadja majd. Mégis némileg letűntek már az egykori hősi idők még a Déli-sarkon is. A Sarkkör mai hódítóinak naplóiban nem olvashatók ma már olyan bejegyzések, mint amilyeneket például Scott kapitány naplójában találtak: "■Úgy gondolom, hogy bennünket már a legcsekélyebb remény sem kecsegtethet. A végsőkig kitartunk, de erőnk fogy és a vég semmiesetre sem lehet távol... Útnak Indulunk a raktárak felé, de útközben meghalunk«... A földkerekség legkevésbé ismert térségének hómezőit ma már szállító traktorok szelik át. fölöttük repülőgépek, helikopterek cirkálnak. Földrajzi, földtani, biológiai és egyéb tudományos adatokat gyűjtenek az Antarktisz minden videóén. Egymás után tűznek H nemzeti zászlókat az antarktiszi jégmezőkön. Helyenként még repülőgépekről Is dobnak le zászlókat. Hamarosan — alig három hónap múlva —• Ismét több hónapos éjszaka borul az Antarktiszra. Az emberek Vyrv'bO-v. nri.n^ a éi szakai időszakban, nyilvánvalóan nem ülnek majd ölhetett xezzel, jól szigetelt barakjaik- ban, hanem folytatják tudományos kutatómunkájukat, hogy jelentéseket készíthessenek a Nemzetközi Geofizikai Evet követő tudományos kongresz- szusokra. Folytatják a támaszpontok és repülőterek kiépítését is. A tudósokon ezidősze- ;nt tengerészek és pilóták ezred teljesítenek szolgálatot az Antarktiszon. Az argentínai utazási irodák már két kirándulást is szerveztek ezekre a vidékekre. Az egyik turista-csoportnak januárban, a másiknak pedig februárban kell megérkeznie Argentína antarktiszi támaszpontjaira. Hír szerint nők is lesznek köztük és ezúttal tör - rniik meg első ízben, hogy a gyengébb nem is megjelenik e zord dél-sarki vidéken. Időközben egyes országok egyre élesebben nyilvánítják területi igényeiket. Ausztrália például az antarktiszi kontinensnek osaknem a felére tart igényt. . Nagy-Biútannia és Chile, valamint Argentína között vita támadt, a Graham- Föld és a Falkland-szigetek körül. Uj-Zéland szintén területi igényekkel hozakodott elő, amelyek Hillary sikere után valószínűleg még növekszenek is. A Szovjetunió nagy területen létesített kutató állomásokat. Az ausztráliai sajtó azt állítja, hogy ez a vidék, beleértve a Mirnij nevű fótámasz- oontokat is, ausztráliai területhez tartozik. Franciaország szintén igényeket támasztott egyes vidékekre. Mindezek alapján valószínűnek látszik, hogy Hillary, Fuchs, Tresnyikov és a többi dél-sarki tudós sikereiről hamarosan nemcsak tudományos körökben, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén Is szó lesz. RITKA MŰTÉT 1957 októberében a Szovjet Orvostudományi Akadémia Intézetében ritka operációt hajtottak végre. 8. művezetőt súlyos szívbajjal szállították kórházba. A vizsgála- 'ok során megállapították, hogy a betegnél reumatikus megbetegedés következményeként, kettős szívbaj lépett fel. Először is a l.al oldali szívpitvar és szlvkamna közötti nyílás eltömődött, másodszor pedig összeszűkült az a cív orna, amelyen keresztül a kam- ’ából az aortába folyik a vér íymúdon a tüdőben felfrissül* vér egyrészt nagyon nehezen int hatott a baloldalt sízfvkamrába. másrészt pedig szintén nagy erő feszítéseket követelt a sz. rvezet tői, hogy a kamra Ö9szehúzódá sánál kijusson onnan. Megállapították, hogy egy műtét nem segíthet a betegen, vi *zont egyszerre két Ilyen operá :iót végrehajtani eddig még sen ki sem mert. Sz. Kolesznylkov professzor, az orvostudományol loktora gondosan megvizsgálta a leteget és elhatározta, hogy egy döben hajtja végre a két műté et. Mindkét csatornát megnv! ’Ott», a ritka operáció nagyszerűen sikerült. A beteg állapota javult, s hamarosan visszatérhet munkahelyére. lOjLkíiziiLt az zha tzlzaízlós tdzizkófL Az egyik heningrád-környé- ki csillagvizsgálóban televíziós eleszkóppal figyelik az égitesteket. Az új csillagászati berendezést N. Kuprevics, az intézet tudományos főmunkatár- a szerkesztette. A televíziós teleszkóp — ösz- ■zetett, komplex berendezés, "oltalmaz egy 20 méteres fókusztávolságú teleszkópot, amelyhez érzékeny adócsővel rendelkező televíziós kamerát csatolnak. A kamera vezetékül kapcsolódik a televizorhoz. A megfigyelt égitest a teleszkópból az adócső fotokatódjá- ra vetltődik és megjelenik a televíziós ernyőn. A megfigyelésekkor egyszerre 3 televlzoT működik. Az igyik gyújtópont beállítást, a másik pedig a vetítés minőségét ellenőrzi. A harmadik különleges elektronikus zárószerkezet segítségével fényképfelvételt készít a tárgyról. Az új televíziós teleszkóp segítségével már több mint 50 felvételt készítettek, köztük a legmagasabban lévő égitestekről is. A magnetizmus új csodái Irta : Jereme Cardan A Washingtonban november 18-tól 25-ig megtartott harmadik országos mágnessé- gi konferencián igen érdekes felfedezéseket hoztak nyilvánosságra. A magnetizmus, amely a fizikának egyik legrégibb ága, a háború óta valóban jelentős fejlődésen ment át E fejlődésben, amint a washingtoni konferencia is kiemelte, számottevő szerepet játszanak a francia tudósok, mint például Néel és Guillaud. A konferencia szenzációs érdekességekkel szolgált Itt a többi között olyan mágnes- rudakat mutattak be, amelyeknek nem a végei, hanem oldalai magnetikusak. Továbbá olyan mágneseket, amelyek egy szupervezető felett lebegnek és fittyet hánynak a gravitációs törvényeknek. Láthattunk a konferencián műfogakat, amelyeket mágnes rögzít, továbbá üvegszemeket, amelyeket tartós mágnesek kötnek az izmokhoz. A konferenciának azonban mégis az adta meg különös jelentőségét, hogy teljesen új magnetikus anyagokkal jelentkezett Ezek között meg kell említeni a bárium-ferri- tet, amelynek vonzóereje nagyabb, mint a híres Alico mágneseké. Beszélni kell továbbá a bismanolról, a Guillaud kísérletein alapuló mangán- bizmirt ötvözetről, amely felmérhetetlen lehetőségeket nyújt Végül nem szabad megfeledkezni a sok-sok plasztikus anyagról, amelyek kollold- szuszpenzió alakjában rendkívül finom vas- vagy ferro- kobalt ö tvözetrészecskóket tartalmaznak. Ezeket az anyagokat eredetileg magnetofon felvételek céljaira gyártották és két dimenzióban használták. A jelenleg kidolgozás alatt álló háromdimenziós felhasználás teljes egészében forradalmasítja a magnetizmus egész gyakorlati alkalmazását. A technikának most először állnak rendelkezésére olyan tartós mágnesek, amelyeket késsel vágni, közönséges fúrógéppel pedig lyukasztani lehet, s amelyek forraszthatok és ragaszthatok. E mágnesanyagok egyelőre csak a játékiparban és a rakétatechnikában kerülnek felhasználásra. de a jövőben bizonyára szélesebb körben is alkalmazzák őket. Már a washingtoni konferencián is több olyan autó-sebességmérőt mutattak be, amelyek a plasztikus, tartós mágnes által termelt Foucauld-féle áramon épülnek feL Az új tartós mágnesek tartalékenergiái rendkívül jelentősek, úgyhogy rövidesen számolni lehet olyan mágneses rakétával, amelyet dele- jezett lópor hajt Lehet hogy erről az oldalról meglepő fordulat várható a lökhajtásos repülés területén. KÜLÖNLEQES MENTÖHAJÖK Ismeretes, hogy a tengeren gyakran történnek szerencsétlenségek, S ha a vihar víz alatti sziklához vágja a hajót, ha a hajón tűzvész üt ki, — felhangzik az éterben a nemzetközi S. O. S. vész jel. De néha későn érkezik a segítség. Ezért felmerült annak szükségessége, hogy gyorsjáratú mentöhajókat építsenek. A Szovjetunió tengerdflottaügyl minisztériumában közölték a Szovjetszkája Rosszija tudósítójával, hogy a Szovjetunióban megkezdték az ilyen mentőhajók sorozatgyártását Az első tengeri mentőhajó már épül az egyik szovjet gyárban. A mentőhajó nem más, ■mint nagy teljesítőképességű diesel-elektromos hajó, amely a legkülönbözőbb viszonyok között is kihajózhat. Nem árt neki sem az erős szélvihar, sem a nagy hullámverés, sem a jég. Amint a vészjelt felfogja, bármely időjárási viszony közepette is kifuthat a tengerre. s anélkül, hogy közben üzemanyagot, vizet, élelmiszert venne fel, több mint tízezer kilométert tehet meg. A hajót ellátják a legújabb típusú navigációs műszerekkel, több rádióállomással, automatikus adó- és vevő-berendezéssel. Fedélzetén ott lesznek a hordozható, nagy teljesítményű szivattyúk. Ezeket a szivattyúkat könnyen át lehet majd szállítani a süllyedő hajóra és néhány perc alatt kiszivattyúzzák a vizet a már elárasztott hajórészekből. A tengeri mentőhajó segítséget nyújthat égő hajónak is. Felső fedélzetének speciális forgó tornyába fecskendő berendezést szerelnek. Az erős vízsugár bármilyen lángot elolthat. Ha égő olajat, vagy benzint kel] eloltani, a tűzoltó szivattyúk különleges folyadékot fecskendeznek. Szükség esetén a diesel-elektromos mentőhajó a legközelebbi kikötőbe vontathatja a megsérült hajót. A mentőhajón orvosa nyújtásban részesítik a megmentett személyeket. eA Qja ledő li és környéke A Balaton medencéjének leillyedése, az éghajlat váltóssá, amely a jégkorszak után isapadékos lett, a Tapolcai- tedence életében egy új fej- ídési szakaszt jelemének, igyanis, ekkor a Balaton vize orítja el a Tapolcai-meden- e területét. Egyeä hegyek zonban szigetként emelkedők ki a vízből. Sőt még a 18. zázad végén is a Szigliget szi- ;ethegység volt. A Balaton víz- íennyisége azonban kevesebb •tt és a Tapolcai-medence te- ületéről lehúzódott, vizenyős, ápos területet hagyott maga tán, melyet az ember csator- lázással levezetett és ma már tt sok helyen földet is mű- 'el. így alakult ki a Tapolcai- nedence mai képe. Különösen szépek az úgyne- ’ezett »tanúhegyek«, amelyek anúi annak, hogy a térszín va- amikor jóval magasabb, olyan nagas volt, mint a »bazalt- ■apka« alatt lévő pannon-üle- iék mai szintje. Ezen »tanú- íegyek« közül a legszebb, de mindenesetre a legjobban hozzátartozik a balatoni tájhoz, a badacsonyi bazaltsapkás tanú- hegy. Lankás oldalain világhírű bor terem: a szürkebarát és a kéknyelű otthona. A jó bor természeti alapjai is megvannak, mert a vulkánikus anyagok jó talajt szolgáltatnak a szőlőtermeléshez, a bor kiválóságához. Természetesen igen fontos az a tény is, hogy déli lejtője sok napfényt kap, ami nélkülözhetetlen a szőlő és bor zamatjához. A Badacsony tetejéről igen 32 <p kilátás nyílik a Balatonra és a Tapolcai-medencére, annak bazaltsapkás tanúhegyeire. Ezek. azok a sokszor ködbe burkolózó, őrt álló hegyek, amelyek tartozékai a balatoni tájnak. A bazaltsapka jellegzetes pusztulás-formát mutat, amely megfelel a bazalt pusztulás-formájának. A bazaltra jellemző oszlopos elválás igen érdekes és szép formát kölcsönöz a hegynek. Az oszlopok között lévő törmeléket a szél kifújta, majd később az oszlopait Is ledőltek, mint a zsák, formájuk is olyan, ezért ’kőzsákoknak nevezik azokat. A pusztító erőkön kívül azonban az ember is pusztítja a bazaltsaplcát, mert kőzete igen jó útburkoló és házépítő anyag. Sok helyen tátong már hatalmas, az ember által okozott seb gyönyörű hegyeinken. A medencében emelkedik még Szigliget, Csobánc, Haláp, Gulócs, Szentgyörgyhegy stb. Csodálatosan szép a Szent- györgyhegy bazaltjának oszlopos elválása, amelyek úgy helyezkednék el egymás mellett mint az orgonasípok. Ezért ezt a részt a Szentgyörgyhegy -nagyorgonájának« nevezik. A medence központja Tapolca. Itt a medencének egy másik nevezetességét figyelhetjük meg, az úgynevezett tavas barlangot, amely az itt húzódó mészkőrétegekben a szénsavas víz oldó hatására keletkezett. A barlang egy része vízzel van töltve. A barlang a tiszta vizű karsztforrásokból és a feltörő hévforrásokból táplálkozik. Ezért hőfoka 19 Celsius fok. Az 1952-ben épített új, nagy világítás felülről fenékig átvilágítja a tavat, amelyen csónakázni is lehet. összefoglalóan csak annyit: kevés táj vetekszik a Tapolcai-medence szépségével. A Balatoni-felvidék. A csodálatosan szép Tapolcai-medencét kelet felé a Ba- atoni-felvidék határolja. Kőzetanyaga igen változatos. Alulról felfelé az idősebb és iatalabb kőzetek váltakoznak tt. A Tapolcai-medence bazaltjának fekete színétől eltérően itt igen sok a vörös szín, a házakban, kerítésekben és a felszínen egyaránt. Vörös a ta- aj és sokszor nagyobb esőzések alkalmával még a patakok izíne is. Sajátos képe ez a tájnak. Itt ugyanis a mészkő- és dolomit-rétegek alatt egyik 'egrégebben keletkezett kőzet került felszínre, a vörös homokkő. Ezt használták fel házaik, kerítések és más építmények anyagául Badacsonytól— balatonalmádiig. A vörös homokkő felett azonban ott van a mészkő és dolomit, amely nagyobb kifejlődésben a Veszprémi-fennsíkon van jelen kopár, kietlen felszínével. A felvidék más területét is borítja mészkő és dolomit, de nem olyan összefüggően, mint a Veszprémi-fennsikon, hanem foltokban. Ugyancsak foltokban található meg a jégkorszak emlékeként a lösz is, amely igen termékeny. Vize, érthetően, kevés, ezért eléggé száraz képet nyújt a felvidék. A Balatoni-felvidéken érdekes morfológiai képet figyelhetünk meg. A legmagasabb részektől a Balaton partjáig általában két meredekebb és két vízszintes lejtőt látunk, amely lényegében két szinlő. A szinlő olyan terepalakulat, amely majdnem vízszintes. A felső, magasabb szinlőt nevezik ba- ’atoni Riviérának. Ez a magasabb szinlő a hajdani Balaton vízének magasságát mutatja. Ilyen magas volt a Balaton vízszintje akkor, amikor a Tapolcai-medencébe is benyomult. A másik szinlő a Bala- on közvetlen partvidéke, mely végigkíséri a Balaton északi partját. A szinlőtókel kapcsolatos álláspont azonban megoszlik. Olyanok is vannak, akik a Balaton magasabb szinlőjét, a balatoni Riviérát a régi tengerek szinlőjének tartják. A Balatoni-felvidék a Veszprém—tapolcai törésvonalig terjed. A felvidék déli része, a Balaton déli partjához viszonyítva, meredeken szakad le a Balaton vízére. Verőfényes, napsütötte lejtői igen alkalmasak szőlő- és gyümölcstermesztésre, amely itt igen jelentős. Híres bortermő vidék Balaton- füred és Csopak környéke. A felvidéket már régen is kisebb patakok medrei tagolták, amelyek később jelentős völgyekké fejlődtek. Ezek a völgyek tájképi szépség szempontjából sem hanyagolhatok el. Az egyre mélyebbre vágódott völgyek legszebbek a Riviérára való kilépésükkor. Ilyen például a Malom-völgy Vörösbe- rénynél, a Nosztorl-völgy Csopaknál, a Kaloska-völgy Aracs- nál. A Balatoni-felvidékhez tartozik a Balaton medencéjét két részre osztó Tihanyi-félsziget, amelynek felszíne a vulkánosságról, a szél pusztító munkájáról beszél. Sőt formáinak helyenkénti kifejlődése a Balaton keletkezésével kapcsolatos. A hajdani tenger üledékei mellett a vulkánosság által keletkezett fonnák a dominálók. A vulkánizmus hatása eljutott ide is, de a vulkanizmu« ereje már csökkent. (Folytatják) Lóczy István
