Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
«r VthAO FROLETARJAL EGYESt)LJETEKt mogyi AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XV. évfolyam, 21. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. január 35. Mai számunk tartalmából: Miért hallgat Franciaország Tudomány — technika Utcai párbaj Egéezheti rádióműsor Pécs az első a vasúti gazgatóságok versenyében Kaposvár is szép eredményeket ért el A napokban értékelték Budapesten a vasútigazgatósá- gok egymás közti versenyének elmúlt negyedévi eredményeit. A pécsi igazgatóság megelőzve pontszámúval a szegedit, forgalmi és vontatási ágban első, kereskedelmi szolgálatban, s a kocsi kihasználási tervek teljesítésében második lett. A kiváló munikáért a Közlekedési- és Posttaügvi Miniszter 30 tOQ forint jutalomban részesítette az igazgatóság dolgozóit. Ebből az összegből a kaposvári pályaudvar húsz vasutasa is részesfiit. A pécsi igazgatóság terű létén az őszi forgalom ideje alatt. 283 000 tonnával több árut szállítottak, mint az 1955-ös évben. A siker egyik részese Kaposvár is, ahol a Cukorgyár üzemelte+ésAVi'w több mint 9000 kocsi mintegy 130 000 tonna anyagát mozgatta. A somogyi vasutasok Rövidesen megjelenik Cicero válogatott művei Ciceró válogatott művei látnok napvilágot a közel jövőben a Gondolat kiadónál. A kötet Ciceró halálának 2000. évfordulója alkalmából jelenik meg és két nagyobb szelvényt tartalmaz. Helyet kap a könyvben Trencsényi Wal- dapfel Imre tanulmánya is. munkáját dicséri, hogy az igazgatóságon belül, legkevesebb vasúti balesettel, első helyet értek el. Az eredmények mellett voltak hibák is. Javítani kell az egész pécsi igazgatóság területén a mellékteljesítmények alakulását, a tehervonatok átlagos terhelését, valamint a teherkocsi gazdálkodást. Ezekben az igazgatóság a verseny során gyengébb eredményt ért el. Megkezdte a gyökeres szoíÖTessző szállítását a Baiafonhogfári Állami Gazdaság A balatonboglári szőlészeti gazdaságban évente több millió szőlővesszőt oltanak be nemes fajtával. Az elmúlt évben gyökereztetek vesszők osztályozását a napokban kezdték meg: egymillió gyökeres oltványt, 800 ezer gyökeres hazai vesszőt és 700 ezer gyökeres alany vesszőt nyertek, amelynek szállítását megkezdték. Az ország valamennyi bortermő vidékét, így Tokaj- hegyaljától kezdve egészen a baranyai dombokig: Siklós, Villány szőlőtermelő gazdaságait ellátják megfelelő gyökeres vesszővel. Ezenkívül a gyökeres hazai vesszőből az alföldi vidékekre is szállítanak, Cegléd és Kecskemét környékére. A két és félmillió gyökeres oltvány, hazai vessző és alanyvessző több mint 800 holdnyi terület betelepítéséhez lesz majd elegendő. A gazdaságban ezzel egyidőben folyik az ötmillió vadviessző feldolgozása is, amelyből februárban 3 és félmilliót oltanak majd be. MELEG TŰZHELY MELLETT Két év alatt 278 önálló földművesszövetkezet alakult A falusi áruellátásban, felvásárlásban, a mezőgazdasági termelés segítésében megnőttek a földművesszövetkezetek feladatai, s a kisebb községek dolgozó parasztsága részéről is igény mutatkozott az önálló földművesszövetkezetek alakítására. A Szövetkezetek Országos Szövetsége figyelmbe véve a földművelő parasztság kívánságát, támogatta ezt a törekvést. Ennek eredményeként az utóbbi két év alatt 278 új önálló földművesszövetkezet alakult. Az újonnan alakult egységek beváltották a hozzájuk fűzött reményekét. A, községekben nőtt a parasztság szövetkezeti öntevékenysége, a vezetés demokratikusabb lett, Kétszeres figyelmet a jeges utakon ! Tárcsázom a 24—22-őt. — Itt a Somogyi Néplap szerkesztősége. — Közúti kirendeltség. — Érdeklődni szeretnék a somogyi útviszonyokról. Járhatók-e a közutak? — Igen, járhatók. Sehonnan sem jelentettek hó, vagy egyéb akadályokat. — De, kérem, saját tapasztalatból tudjuk, hogy f alig lehet közlekedni az o'r- f azé gutákon, mindenfelé jég- f páncél fedi az útburkolatot, f s nőtt a szövetkezeti tagok száma is. A SZÖVOSZ-nak az a törekvése, hogy minden kétezer lakosnál több lelket számláló községben alakuljon önálló födművesszövetkezet, s ahol még ma is úgynevezett mammut körzeti egységek műjó ilyenkor kukoricát morzsolni. Idős Fekete Sándor kézé« ben egy pillanatra megáll az egyik, szemekkel teli cső. Va* jón miről gondolkodik? Talán a tavaszról, amely nemsokára Kéthclyre is beköszönt. ködnek, a tagság kívánsága szerint váljanak szét. Jelfemleg az ország 3259 <<:?<§<3^ci<®c8oi<30ScS<§eSOi<^eSoH^Of?<S<iCScK9CScKSCSOW8c0<^ községében 1512 önálló földművesszövetkezet működik, s egy földművesszövetkezet általában két községet lát el. Különösen sok az összevont szövetkezet a Dunántúlon. Nagyszerű munkát végeznek a kaposvári járás nőtanácsai — Ezzel számolni kell. A nappali olvadás után dél- | utánra megfagy a hóié és beborítja az utakat. Minden gépjárművezetőnek kétszeres figyelemmel és nagy óvatossággal kell vezetnie, különben életveszélyessé válhat az utazás! A kaposvári iárás nómozgalma már húzamosabb idő óta élénk, egyre lendületesebb tevékenységet folytat. A huszonöt már megalakult községi nőtanács közül is kiemelkedik a bárdudvarnoki, a jákóí, az osztopáni, a toponári, a nagyberiki és a somogyjádi asszonyok egyesületének mozgalma. A nőtanácsok megmozgatják a falu egész nőtársadalmát. Különböző rendezvényeiken, tanfolyamaikon igen sok a régi és új mozgalmi asszony. Nagyberkiben és Felsőmo- csoládom egészségügyi előadásokat rendeznek, Mezőcsoko- nyán, Toponáron, Jákóban gazdaasszony-körök, szabásvarrás és főző tanfolyamok működnek. Dicséretre méltó sok községi nőtanácsnak az a törekvése, hogy a szomszéd falukba is ellátogatnak, a nőmoz- galom felélénikítésének segítésére. így a bárdibükkiek Szentimrét, a somogysziliek Gadácsot segítik, míg a jákói- ak Gigében, a mosdósiak Hatéban, a somogyjádiak Eddén is megrendezik tanfolyamaikat. A kaposvári járás asz- szomyai e helyes kezdeménye- tössel kapcsolatban elisme :és- :el nyilatkoznak a felsorolt községek párt, tanács és földműves szövetkezeteinek vezetőiről, akik hathatós támogatást nyújtanak a helyi nőmozgalom kibontakozásához. Februárban megjelenik a .SOMOGYI ALMANACH' második számo A művészeti tanács kiadásában dr. Kanyar József szerkesztésében »-Somogyi almanach- címmel könyvsorozatok készülnek. Az első szám nemrégen jelent meg, amelyben Marián Miklós tudományos kutató a Báláta-tó gerinces állatvilágáról írt tanulmányt. Az almanach sorozat második száma február hónapban lát napvilágot dr, Kanyar J& zsef tudományos kutató munkája nyomán »Somogyi parasztság — somogyi nagybirtok- címmel. A szerző ebben feldolgozza a somogyi parasztok 1995-1907. évi aratú- sztrájkját, valamint az eredeti levéltári kutatások alapján <3 kivándorlásról közölt adatokat Űf, sok mindenre használható gép érkezett nemrégiben a Bala- tonújhelyi Állami Gazdaságba a Német Demokratikus Köztársaságból. Az alakra kicsi motorral MAI,WURF gép téré különféle rendelkező hosszú tes- munkagépek 1 — MENJÜNK TALÁN a másik szobába, ne zavarjuk az asszonynépséget — tanául csolja be az este érkezett or- , i szággyülési képviselőt és a Mi a helyzet a MAY ) vendégeket a házigazda, Ma- vontatási és (J kár János. A sarokban álló nálvafennfartási # kétszer görbe csövű kályhá- palyaienntartasi j ^ vígan ropog a másodéves nmnkaeroeilatasaban} akác, ontja is az álmosító Néhány napja hirdetések Je-# lentek meg a sajtóban, hogy aj — Jó kályha ez, csak az MÁV 18—40 éves korig dolgozó-/ benne a fúrásán hoev ha ki- kat keres vonatfékező, kocsTren- , jv"..; “ a“' ,,, ■■ f dező, szőnszerelő munkára, to- * alszik a láng, egy-kettore továbbá villamosvonali építések- / deggé válik a teste — imígy h.ez..s,c.7écmu.ni;f5fkJ,t * kezdi a beszélgetést a képvitartási munkaerőéi látásáról a' 5610 a szomszédból átjött hét vasút munkaügyi osztálya a kö-' parasztember, meg a szintén vetkező felvilágosítást adta: t sorukból való tanácselnök — Tény az, hogy a MÁV-nak; társasáaáhan úf munkaerőkre is szüks<toe . ldrsasagaDan. CSALÁDI KÖRBEN új munkaerőkre is szüks<toe . w-4M mÁrttaarMn met"f 10^7. ' Sási János, a képviselő úgy van, mégpedig azért, mert 1957' hez„Tiszon,yítVaVí idén naovobb^ látszik nem ritka vendég az szállítási feladatokat kell megöl- ) - - 5 á?y j o I o. ' dani, s mert a munkaerőhl. miatt már a múlt évben is elő- , fordult, hogy dolgozóinkat a tör-* vényben előírt munkaidőn túl is j foglalkoztatnunk kellett. Ktilönö- ( sen a fővárosban és az Ipari, to- . vábbá a bányavidékeken mutat-* kozik létszámhiány. Az év folya-1 mán összesen egy-kétezer új) munkást akar a MÁV folyamato- a san fel.enni. J A MÁV olyan dolgozókra szár' laszol is szíve szerint, lit. akik a vasutas életet való- * —* 1-_ ____- 1___ - ■ ih aro6iak között. — Ha már itt van körünkben a képviselő, miért ne említsük meg neki, mi bánt bennünket — így érvelhettek magukban, amikor Sási elvtárs jövetelének célját értésükre adva, azt mondta: mindent szívesen meghallgat és amiré tud, vá- csak egyet kér cserébe: őszinteséget, nyíltságot. AMINT KIDERÜLT, nem mit, akik a vasutas életet valóban hivatásuknak tekintik, s tér- t mészetesen az orvosi vizsgán is # megfelelnek. A jelenlegi lét- . számhiány semmi esetre sem ag-f gasztó, csupán arról van szó, $ Volt hiábavaló a képviselő con oskodni keli az után-1 aggodalma, niert van, ami iz- pótlásről. Ennél már lényegesen' ., f , lakóit A lepkii nagyobbmérvű munkaerőhiány Is t Salja a talu laKOlt. A legKuvoit a MÁV-nál. s mégis sikerült# lönfélebb rémhírek keringe- minden szállítási feladatot meg-i nek. Vannak, akik tudni vé- Oldani. A hirdetésekre szép szám- \ lik h - . hpv„7ptil. ban Jelentkeztek munkavállalók,# nogy újra De\ezetlK a akiknek felvételével már foglal-# zsirdézsmát, megadóztatják a hoznak az igazgatóságok. nőtleneket, a hajadonokat is és a fiúk 24 évnél, a lányok 18 évnél korábban nem házasodhatna^!). A házigazda ugyancsak őszintén és nyíltan tette fel a félre nem érthető kérdést, mégpedig ilyenformán: — Mindegyikünk azzal a gondolattal jött ide, hogy megkérdezzük: be keil-e lépni a termelőszövetkezetbe és mikor. — Nem mintha nem ismernék a párt és a kormányzat erre vonatkozó programját, csak- hát — mit mondhat erről a képviselő. Minthogy ez volt az este sarkalatos kérdése, vagyis a szövetkezés, Sási elvtárs is erről beszélt legtöbbet. — A munkás-paraszt kormánytól sokat kapott a parasztság, különösen a közép- parasztság — mondta. — A begyűjtés eltörlése 5 milliárd forint bevételhez juttatta a parasztságot. A bérből és fizetésből élők ugyanakkor csak 1 milliárd béremelést kaptak. Mert-e maguk közül valaki is gondolni arra, hogy a búzáért 200 forintnál drágább árat fizet az állam? — kérdezte. — AZ UTÓBBI években több ház épült, több helyre jutott el a villanyáram, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt. Ma több motorkerékpár van a faluban, mint amennyi kerékpár azelőtt volt. Többet és jobbat eszik a falu, s igényesebb lett. Csak az árutermelés nem növekszik ilyen mértékben. Mert egyéni, kisüzemi keretek között nem növekedhet. Nincs rá mód. Nemcsak mi mondjuk ezt. Ezt olvastam nemrégiben egy nyugatnémet lapból is. A cikk szerzője — feltehetően nem a mi emberünk — a nyugatnémet alacsony terméshozamok okát a számtalan kisüzemben látja. Mikor tudta egy 15—20 holdas parasztember egy tenyészbika árából két évi adóját rendezni? Ma tudja. A népgazdaság többet vár a mezőgazdaságtól. Az út tehát, mindenki tudja, a szövetkezeté, amikor a föld megmarad a parasztok közöt tulajdonában, de egyesülnek a termelésre, a technikára. Jé- szándékból. — Azt is elmondta, hogy a tsz-től sem lehet máról holnapra nagy változást várni. Míg a földek »összeszoknak«, vagyis vetésforgóba illeszkednek, eltelik 4—5 év. Makár Jánosnak megvan a földje mellett a lova, ekéje és istállója, mindennemű felszerelése. Nem egy év, se kettő tellett bele, míg meg lett, hanem apja és annak is a szülei hozták létre évtizedek alatt. Hogyan lehet várni akkor a szövetkezettől, amelynek szintén meg kell teremteni a nagyüzemi gazdaság lehetőségeit, hogy a második évben már lehagyja az egyénieket? EHHEZ ANYAGI, állami segítség kell, s áldozat. Mégis jobban teszi az a gazda, aki már idén, vagy 1959-ben a szövetkezeti útra lép, mint az, aki csak 1962-ben teszi meg azt a lépést. Az tény, hogy egyszer mindannyian találkoznak a közösben. A módszereknek tisztáknak kell lenniük, s igazaknak, mint amilyen maga a cél. — Itt nálunk veszekedésre, gyűlölködésre adott okot f.z a bizonyos háztáji föld, itt majdnem mindenkinek van szőlője, gyümölcsöse. Hová vet burgonyát, kukoricát, meg mást az, akinek ezt is beleszámítják a háztáji területébe? Az viszont nem bevált eliírís, hogy a szőlőből levágjuk a mértéket meghaladó pár száz négyszögölet. Senki sem nyer vele. A parasztokban viszont meg- bántotfsáaot >koz — tárta elő kétségét Makár János. — Az is jó, amint halljuk Sási elvtárstól, hogy ezentúl kapcsolhatók. A gép vet, boronái, permetez, poroz, bakhátat húz, műtrágyáz sorban és ugyanakkor bekapálja A3 ügyes kis gépet a gazdaság kertészetében fogják felhasználni. Sok munkáskezet mentesít. nem kell addig az állatokat egybe vinni, amíg a közöá férőhelyek, a közös takarmány a lap nincs meg. Ez ií gyűlölködésre adott okot. — És nem szabják mg* máskor, hogy a tsz mikor vesse a búzát, a kukoricát’ — kérdi a másik. — Hogyan lehetne elérni* hogy a szövetkezetben se tegyem a tag állandóan lekötve, mert igaz, hogy mi egyénileg, ha kell éjjel-nappal haltjuk macinkat, de ha mód van rá, szabad időt is engedünk magunknak. — TUDJUK MI, hogy van előnye a nagyüzemi . gazdálkodásnak. Az olyan gazda, mint én, évente két hónapot szántással tölt. A gép ezt aa időt lecsökkenti. De viszont volt év, amikor 42 napig aratott a tsz, mi meg egy hét alatt végeztünk. — De mutassalak most olyan szövetkezetei, ahol késnek a munkával — szól a- képviselő. nyemt nemigen ■ találnak — bólogatnak. — Kát mutassanak is példát a mostani szövetkezeték — ez segít nekünk az elhatározásban, mert mi, középparasztok is gondolkodunk ám. Sokat 9 ezentúl még többet... Hát mégsem volt felesleges ez a beszélgetés. VARGA JÖZSER
