Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

Péntek, 1958. Január 24, 3 SOMOGYI NÉPLAP Az üzemi tanácsok segítik a szocializmus építését Az MSZT titkárának nyilatkozata Megyénk több üzemében a dolgozók, a demokrácia széles­körű biztosításával, már meg­választották az üzemi tanácsot. Lapunk munkatársa felkereste Hegyi József elvtársat, az SZMT titkárát, hogy nyilatkoz­zék az üzemi tanácsok meg­alakításával kapcsolatos kér­désekről. — Hogyan fogadták a dolgo­zók az üzemi tanácsok lét­rehozásáról szóló rendelke­zést? — A szervezett dolgozók, ak­tivisták, szakszervezeti veze­tők és szervezeten kívüliek ál­talában helyesléssel fogadták a kormány és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa Elnök­ségének határozatát, mely ki­mondja az üzemi tanácsok lét­rehozását. A dolgozók jelentős része felismerte, hogy az üze­mi tanácsok megalakítása, a szakszervezet jogkörének ki- szélesítése, az üzemi demok­rácia fejlődésének igen fontos állomása. Az üzemi tanácsokon keresztül jobban érvényesül a dolgozók szava a gazdasági irányításban. A gazdasági ve­zetők jelentős része szántén he­lyesléssel fogadta az említett rendelkezést, mert az üzemi tanácsok segítik a tervgazdál­kodás érvényesítését, az álla­mi vállalatok társadalmi tu­lajdonának megvédését, vala­mint az egyszemélyi vezetés megerősítését. — Számos helyen találkoz­tunk azonban meg nem értés­sel, idegenkedéssel, a dolgozók, sőt nem egyszer a vezetők kö­rében. Mi ennek az oka? Ahol a szakszervezetek és más tár­sadalmi szervezetek hatásos politikai munkát végeztek, nin­csenek bajok. Ott a dolgozók megértették az üzemi tanácsok létrehozásának jelentőségét. Ahol viszont gyenge volt a fel- világosító munka, ott az egy­szerű dolgozók nem tudnak megfelelő különbséget tenni a munkástanácsok és üzemi ta­nácsok között. — MItyeo tapasztalatokat szereztek eddig az üzemi ta­nácsok alakítása során? Az üzemi tanácsok létre­hozását, mint már említettem, tervszerű politikai előkészítő munka előzte meg, illetve elő­zi meg. A szakszervezetek me­gyei bizottságai, a szakszerve­zeti elnökök, párttitkárok, igazgatók együttes értekez’e- tein sokoldalúan megvitatták az üzemi tanácsok megalakítá­sával kapcsolatos politikai é? szervezeti intézkedéseket. Ezt követték az üzemi aktívák, amelyeken a szakszervezeti el­nökök Ismertették az üzemi ta­nácsok létrehozásának jelentő­ségét és ezzel kapcsolatos él­veiket, szervezeti kérdéseket. Az aktíván a dolgozók álta1 felvetett kérdésekre a vezetők válaszoltak. — Megyénkben mintegy het­ven üzemben kerül sor üzem tanács választásra. Néhány helyen ez már meg is történt. \ választások iránt általában nagy volt az érdeklődés. A dolgozók zöme megjelent az üzemi értekezleteken. A meg­jelentek közül sokan felszó- ’altak, elmondották észrevéte­leiket, javaslataikat. A Kapos­vári Gépállomáson a felszóla­lók hangsúlyozták a termelő munka jobb megszervezését, a gépek jobb kihasználásának fontosságát. Ugyanakkor kér­ték a szakszervezetet, az üze­mi tanácsot, hogy behatóan foglalkozzanak a dolgozók köz­vetlen anyagi, kulturális, szo­ciális problémáival — Majdnem mindenütt fog­lalkoztak a társadalmi tulaj­don védelmével. — Pozitívum, hogy az ed­digi választásokon a legjobb dolgozókat választották be a tanácsokba. A Somogy me­gyei Malomipari Vállalat üze­mi tanácsának 21 tagja van. Ebből 12 párttag. A Nagyatádi Konzervgyárban 33 tagú üze­mi tanácsot választottak, eb­ből 14 párttag. A Somogy me­gyei Faipari Vállalatnál a 17 tagú üzemi tanácsban hatan párttagok. A kommunisták és Dártonkívüliek összefogása igen fontos előfeltétele az üze­mi tanácsok eredményes mű­ködésének. Éppen ezért az üzemi tanácsokban dolgozó kommunisták minden tevé­kenységükkel erősítsék a pér- tonkívüli dolgozókkal való kapcsolatukat. — Több vállalatnál a dol­gozók kérték, hogy az illeté­kesek tegyék meg az intézke­déseket az üzemi tanácstagok képzése érdekében. Mert csal megfelelő képzettségű embe -ek tudják elvégezni az üzem tanácstagsággal járó solcoldal ' munkát A dolgozóknak ez f kérése jogos és egyben figyel mertetés, amelyre az illetéke* vezetőknek reagálrűok kell. M i magunk részéről ezzel kap ■sóletban megtesszük a szük­séges intézkedéseket —• Természetesen vannaO negatív jelenségek is. Az egyik lyen probléma a szektarianiz- mus megnyilvánulása. Ez meg­mutatkozik abban, hogy a vá­lasztások során nem merik fi­gyelembe venni azokat az em­bereket, akik tagjai voltak a munkástanácsnak, akik nem követtek el semmi törvény- sértő dolgot, akik ma is élve­zik a becsületes dolgozók bi­zalmát. Találkoztunk olyan je­lenséggel is, hogy nemkívána­tos elemek arról akarják meg győzni a becsületes dolgozókat hogy ne vállaljanak üzemi ta nácstagságot. Ezek a kísérle tök kudarcot vallottak és ku­darcot is fognak vallani. Mer* a szervezett és szervezetler dolgozók szívesen vállalják e tanácstagsággal járó munkát Néhány helyen passzivitás is mutatkozik Ez azonban olyan jelenség, amelyet politikai munkával, a dolgozók aktlvi- fáfának növelésével meg lehet szüntetni. — Az üzemi tanácsok meg­választásával kapcsolatos mun­ka dandárja ezután követke­zik Arra kérem a szakszerve­zeti vezetőket, párt- és gazda­sági funkcionáriusokat, hogy saját területükön biztosítsák az erős, ütőképes üzemi taná­csok létrehozását, mert a nép érdekeit szolgáló üzemi taná­csok elősegítik a szocializmus építését — fejezte be nyilatko­zatát Hegyi József elvtárs. Ml MŰHOLDUNK Hírlapi elentós 1946-ból. Sokat beszélünk róla? Nem lehet eleget. Röviddel ezelőtt három hold járta köreit a ma­gas égen, három, s közülük csak egyet, Luna asszonyt is­merték eleink. Két csendes, ki­csi társa a tavalyi esztendőben indult csak udvarlására. S ha szputnyikok nem is dölyfölnek a látóhatáron, hírnevük na­gyobb, mintsem valaha is fá­tyol boríthatná: velük indult el a Föld lakója a világűr fe­lé. kát létesíteni rakéták kibocsá tásával. Három ilyen műhoh ’ehetővé tenné, hogy a Fők bármelyik ho’dja rövidhulla nú összeköttetésbe kerüljö bármely földrésszel. A rövid hullámú adások eljutnának r 'öldgolyó túlsó oldalán lakói vevőkészülékébe is«. Hosszú utat kellett megtenni az indulásig is. Hány kudarc és hány győzelem? Tán még a tudósok sem tudnának számot adni róla. Am a szovjet tudo­mány csodát művelt, hiszen maradék nélkül learatta a dia­dal babérait. A rajt egyforma volt. Együtt indult számtalan ország. Olvassuk csak: »Tegnap került nyilvános- ; sárra, hoyy Miaryarorszáron Is sikerült kapcsolatot terem-; teni a Ilo'ddal. Magyarország; a harmadik Amerika és_ a; Szovjetunió ntán, aki a többi; államot megelőzve, kapcsola­tot teremtett a Holddal. Ez a Ezt olvashatjuk a Somogy- vármegye című napilap else oldalán, mely 1946. februá: 9-én jelent meg. Szóval egyen­lők voltak az esélyék a tech­nikailag elmaradottnak kikiál­tott Szovjetunió, az atomtitok­kal rendelkező Amerika és Magyarország között, ahol eb­ben az időben 500 000 pengő­be került egyetlen újságpél­dány. S azóta? A Szovjetunió ■ebizonyitotta a két holdjával öntő technikai és tudományos ö'ényét, az önmagától eltelt ISA a kudarcok során gyen- eségeit. S mi, magyarok ho- yan állunk? — kérdezi bizo- tyára az olvasó. Való igaz, mi nem bocsátot­tunk fel még a világűrbe mes- erséges holdat, de ez nem je- enti azt, hogy nekünk nincsen. Kis nemzet vagyunk, kicsi gazdasággal, pénztárcánk ki vem bírná költségeit. De egy táborban küzdünk a szocializ­musért a Szovjetunióval, s egyek a mi eredményeink is. Van, aki irigyli a Luna asz- szony mellett keringő öccseit, a szputnyikokat. Mi nem, hi­szen a miénk is. NESZE SEMMI, fogdd meg JÓL Önkéntelenül is ez a köz­mondás jut eszünkbe, amikor Eisenhower válaszát olvassuk Bulganyin második üzene­tére. Nézzük csak? »Kedves Elnök Ur! Meg­kaptam január 8-i levelét. Úgy vélem, hogy v benne foglalt lényeges kérdéseket már érintettem január 12-1 üzenetemben. Ha a levél további tanulmányozása azt mutatja, togy kiegészítő válaszra lesz szükség, később érintkezésbe lépek önnel. Őszinte tisztelet­tel: Dwight D. Eisenhower.« Hát ez rövid, világos, s főleg a lényeges érdések elől kitérő válasz. E levélből talán nég az írástudatlanok is kiolvassák: Elsen- íower, de az USA minden vezetője egyre ki­ír, halogatja a Szovjetunióval való tárgyalás időoontját. Érthető, miért teszik, félnek attól, hogyha zár leülnek tárgyalni, akkor a népek kény- zeríteni is fogják arra, hogy ne csak ígér- ;essenek, hanem tegyenek ők is, mint a Szovjetunió, határozott lépéseket a béke, a dztonság, az atom- és hidrogén-őrület meg­büntetése érdekében. Es ügye, az ilyen kilátások cseppet sem biztatóak azoknak a tőkéseknek, akik halom­ra gyártják az atom- és hidrogénfegyvere- iet, bombákat, akik azon spekulálnak, hogy 2 fegyverek birtokában erőfölényt harcolja­lak ki, s nem mint egyenlő, hanem mint iiktáló felek üljenek le a Szovjetunióval tárgyalni. Persze, az ilyen spekuláció, várakozás hiá­bavaló szélmalomharc, mert a Szovjetunió legutóbbi eredményei azt bizonyítják, hogy :ok tekintetben messze felülmúlta az Ame- •ikai Egyesült Államokat. Ennek ellenére kész és hajlandó bármikor leülni, mint egyenlő féllel és tárgyalni az USA, de más országok vezetőivel is. A népek — köztük az amerikai nép is — békét akarnak. Békét, amelyben nem k félni, rettegni az atom- és hidrogénhábí veszélyétől. De az USA vezetői arról 1 szélnek, hogy az átlag-amerikai jól él, bizt< Ságban érzi magát. Ez nem így van. Az ar rikai nép, az átlag-amerikai is békét, b tonságot követel a maga számára. Ezt zonyítja az Amerikai Kommunista Párt l> lamenti programja is, amit a napokban í tak át a kongresszus vezetőinek. Három fő feladat áll az amerikai nép el — írják a programban: a béke, a gazdas jólét és a polgári jogolt. A béke biztosító nak útjáról így írnak: »Az amerikai i az atomkorszakban mindenekelőtt bél és jóakaratot akar.« A legfelsőbb szinten t gyalni Nyugat és Kelet között — hangsúly za a program, s a legfontosabb Iépésekki az alábbiakat követelik: »Szüntessék meg az atomkísérletel mondjanak le a katonai kiadások növelé ről, egyezzenek meg a közép-európai’ ato fegyver-mentes övezet megteremtésében NATO és a varsói szerződés országai, k senek meg nem támadási egyezményt Egyesült Államok és a Szovjetunió. A vég hajtó bizottság felszólítja az Egyesült A1 mok kormányát, hogy ismerje el a népi 1 nát, teremtsen vele normális diplomáciai kereskedelmi viszonyt, és biztosítsa a ni Kína ENSZ-beli törvényes jogainak hely állítását.« íme, Eisenhower Ur, az amerikai nép i leménye. Olvassák, tanulmányozzák a ko munista párt programját, amelyben az an rikai nép nem kéri, hanem követeli a bék S gondoljanak arra: a népek már megs gelték az ígéreteket és tetteket várnak. És nép kívánsága, óhaja szerint haladni cs egy úton lehet: a békés együttélés, a tárgj lás, a Szovjetunióval való barátság útján. Hol lőtték agyon a kutyákat? Nem tudtuk, bosszankod­junk-e, vagy nevessünk a So­mogyi Néplap január 8-i szá­mában megjelent »Kutyavadá- szo-k« című cikkén. Ugyanis az a cikk, — csak azért, hogy minket, gigei vadászokat ne­vetségessé tegyen, sőt becsüle­tességünket is kétségbe vonja — felhasznál olyan mesét, ami tulajdonképpen nem igaz. Ha mi, vadászok az 1957. évi 43. sz. törvényerejű rendeletet végrehajtjuk, azért dicséretet, nem pedig gúnyt érdemiünk. Tudjuk, hogy a kutyáját ál­talában mindenki szereti, mi is sajnáljuk, hogy a kutyák va­dászterületen tartózkodtak, de a vadászgazdaságra nézve kár­tékony állatokat nem kímélhe­tünk. Nevezett napon 3 kutya volt kinn a területen, melyek közül az egyiket sikerül1 agyonlőni, a másikat pedig Az alma nem esik messze a fájától... 1S­Hans Speidel neve igen mert és hozzá kell tenni, hogy szomorúan ismert név. Soeidel volt náci tábornok tevékeny­ege a második világháború alatt sok áldozatot követelt, tólenleg az Atlanti Paktum szárazföldi hadseregének fő­parancsnoka Közép-Európá- öan. Fia ebben az évben érettségizett és igazolta az öröklődésről szóló elméletet azzal, hogy belépett az űj nyu­gatnémet hadseregbe. megsebezni, a harmadik saj­nos, nagyon messze kikerült bennünket és elmenekült. No és ez nem is a szalmakazlak mellett történt. A kutyáknak eszük ágában sem volt ugatni, hanem igyekeztek hazafelé menekülni. A falutól legálább 2 km-ről. Ha a szalmakazal­ban, vagy az épületben döglött meg a megsebesített kutya, azért még nem lehet ránkfog­ni, hogy azokat ott lőttük agyon, s hogy a sörétek az ud­varon lévő fákon kopogtak. Mi vadászok ezután is pusztítjuk a kóbor kut> macskát a vadászterületek bárkié legyen is. A gigei va< szók nevében: Kövesl Fért * * * Most melyik állítás az igí A panaszos szerint a vadász belterületen végezték ki a 1 tyát, a vadászok szerint a 1 tyáb jártak a tilosban. Tegj hát igazságot a két fél köz a megyei tanács Illetékes sz ve. FOQAS KÉRDÉS Ki ne ismerné Siófokon e nevet: Béla dobos. Nem h^r- sányságával, nem feltűnési vágyával szerezte meg a köz- megbecsülést ez az idős, 61 éves ember, hanem azzal, amint a Fogas-étterem szolid hangulatába tökéletesen bele­illeszkedő egyénisége, vi­dámsága és modora könnye­dén belopózkodott a szivekbe. Szerették. Úgy látszik azon­ban, hogy mégsem mindenki. Ehrenthal Bélának 1958. január elsejével nem hosz- szabbították meg a szerződé­sét. Ehrenthal Béla öt éve van a siófoki Fogasban, előtte hu­szonhét éven keresztül Szege­den volt a Kassban, a későbbi Hungáriában. Vajon, hány olyan zenész létezik ebben az országban, aki hosszú pálya­futását mindössze két helyen osztotta meg? Kevés! tény bizonyítja, hogy Magyar- rérül-fordul, s már eltűnik az ország még mai súlyos helyze­tében is lépést tud tartani ku tatások terén a vezető álla-; mokkái. Hosszas kutatás után; kodik, mint egy turista, a leg­dr. Bay Zo'tán tanárnak sike-; rült a kapcsolatot megteremte-; ni. A felfedezés segítségévei; nem lesz lehetetlen műholda A csalóka hang Egy New York-i férfi bele ; szeretett az egyik telefontu da kozó női alkalmazottjának; szép, rekedt hangjába. Meg­kérte kezét... természeteser telefonon. Néhány nappal az. esküvő után a fiatal asszonj ; kristálytiszta hangon szólal! meg: amikor férje megismer­te, náthás volt. A férj beadta; « válópert­II S pizé cLo k Ecpp 3 éaeP ki£(íúm l Olyan, mint egy kis ördög. rnber szeme elől. Hol a pin- egödörből mászik elő, hol a iád'ás fél járó létráján kapasz­ellemetlenebb helyekre és helyzetekbe kerül. Fogékony minden iránt, kombinálja, ke- esi a szavakat, csacsog, be­szél — persze többnyire mu- atsáeos a poénja szavalnak, 'lyenek fogannak csöppnyi agyában... 2. Egy este Jánoska és édes- oia haneúrozott a heverőn. Egyszerre csak azt mondja az apuka: — Most légy jó kisfiú, me- htöt neked Jancsiról és Ju­tkáról. A gyerek nyomban elhelyez­kedik úgy, ahogy neki a leg­kényelmesebb, aztán csöndben figyel. Édesapja rágyújt egy ciga­rettára s belekezd: — Tudod, az úgy volt, hogy Juliska elment az erdőbe... — Amikor ahhoz a részhez ér, hogy a farkas bekapta a nagy­mamát, hirtelen elhallgat, kombinál egy kicsit, 6 úgy mondja: ...bekapta Juliskát, mert rossz kislány volt... A gyerek figyel, figyel, édes­apja folytatná a mesét, de ek­kor megszólal a fiú: — Miért nem kacsintott rá? 3. Karácsonykor sok faluban még mindig szokás a kántálás. Ilyenkor az ismerősök — fő­ként gyerekeik — elmennek egymáshoz, az ablak alá áll­nak és énekelnek. A kántálók­nak diót, almát, süteményt, pénzt szoktak adni. Jánoska ezen a napon kinn volt falun a nagymamájánál Egyszer csak felhangzik az ab­lak alatt a szokásos ének: »Mennyből az angyal... « A gyerek figyel, hallgat, s amikor a nagymama ki akar­ja vinni a diót az esti vendé­geknek, a gyerek kiveszi ke­zéből, s kíváncsian adja oda a káhtálóknak. Amikor vissza­mennek a jó meleg szobába, azt kérdi a nagymama: — Jánoska, hova lett a dió? A gyerek pillanatnyi gon­dolkodás nélkül feleli: — Elvitte a mennyből az angyal 4. Abban az időben, amikor még sok szó esett a disszidá­lásról, a gyerek fejében tanyát vert ez a kifejezést. Sőt! Mér azt is értette, mit fed a szó. Ebből az időből való a kö­vetkező kis történet: Jánoska s a vele egy eme 'eten lakó, s egykorú kis szösz ke lány igen jó pajtások vol­tak. Egy napon mindketten i szállók tudta nélkül kiszöktél az udvarra. Telik-múlik az id a két gyerek sehol. A szülői kétségbeesetten keresik őke — hiába. Végül idős néni ma gyarázza, hogy látott két gye reket kézenfogva bandukolr. — s megmutatja az irányi merre... Jánoska édesanyja indu utánuk. Jó kilométert meg> amikor utoléri a két csöppsé get. Azt kérdezi: — Jánoska, hova mentek? A gyerek így válaszol: — Disszidálni... (tóth) Ehrenthal Bélának felmc dott válallata. Először csak : közölték vele, hogy egész nekarára nem tart számot üdülővendéglátó, azután ej szerre megváltoztatták elha rozásukat és csak ő kapta rr a végzetes levelet. Az ált: betanított zongorista és a 1 gedűs maradt, egy új dobos séretében. Béla dobos nem v világklasszis, de az új dől még annyira sem az. Pedig éves fiatalember. Hogy mi.k< került a Fogasba? Nem kér sük az okokat, de játékát s nos, hallottuk. Mindez azt ban mellékes. Tény az, hogj közbecsülésben szép életű megjáró ember most egí egyszerűen munka nélkül ví teljesen bizonytalan a jövő Talán majd ha a nyugdíj rm jön. Talán. De mikor? Nem ezt érdemelte Éhre thai Béla. Számára az 1 volna a méltó búcsúzás, ’«májusra — amikor úgy ’ nyugdíjba szándékozott mer ; — szép búcsúestén elkösz ; munkatársaitól és a közönse ; tőL A sors, illetve sorsát irán ; tó kezek megtagadták t< J ezt. Zenekar és munka nélk ; maradt az az ember, aki í energia és kötelességtudás d< gában példát vehetne ne •*gy fiatalabb. Pedig -bobé -mbcir, művésziélek, de becs letes! Nem teszünk senkinek az < maradt bánásmódért szemr rányást. Bizonyára a válla! ,'s, és a sáakszeréézet is el­vűd találni eljárására,’ illet orra, hogy nem segített. Ne teszünk szemrehányást, hisz it csak egy »kisember« é1 í-ín van «zó és lel,kiismer «kérdése, ki miként fogja fel. Mi észrevettük a diszhs nóniá.t. Valószínűleg más js 1 az is kétségtelen, hogy mind 'ajon, minden hibán lehet s ► gíteni jó akarattal. Talán m ; aem késő. Nekünk minden i ren szükségünk van mind' ; emberre. (fehér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents