Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

A FÖLD^ A * .vwui///// IZETEK ÁLDÁS-E A Vízvár. Kőhajításnyira a földmű vessző vetkezet irodá­jától hömpölyög csendesen a Dráva. Az irodában kellemes a meleg és nagyiramú a mun­ka. A könyvelő még új, most ismerkedik a szövetkezeti élettel, a könyvelés rejtel­meivel, titkaival. Nem is tud kellő felvilágosítást adni, hi­szen nem is adhat. De egy­két kérdésre azért választ ka­punk, és a MÉSZÖV bírálatot is. Dévai elvtárs, a megyei központ munkatársa moso­lyogva kérdezi: — Szektára! Netn kaptak maguk egy szívhez szőlő le­velet? Csendben várja a választ, ami nem is késik. — Melyiket? Meglepődik a válaszon, s hirtelen ő maga sem érti, ho­va akar kilyukadni a vízvári szövetkezeti vezető. Annyi ugyanis a körlevél, hogy szegény földművesszö­vetkezeti vezetők nemcsak Vízváron, de másutt is, azt sem tudják, melyiket olvas­sák el előbb, melyik szerint és hogyan dolgozzanak. Jó lenne, ha a megyei központ kevesebb körlevelet gyártana és több segítséget nyújtana a helyszínen a szövetkezeti problémák megoldásához, —• Mert képzelje el, elv­társ — fordul most felém a vendéglátó —, van úgy, hogy havonta kétszer is megláto­gatnak bennünket, de előfor­dul, hogy két-három hónapig színét sem látjuk egyetlen központi elvtán&nak sem, Ez is megszívlelendő dolog! Az viszont a vízvári föld­művesszövetkezet vezetőinek és tagjainak dicséretére vá­lik, hogy mindennek ellenére igyekeznek a legjobban elvé­gezni munkájukat. Még kul- túrcsoportjuk is van — igen jól működik, A kultúrcsoport legöregebb tagja az 50 éves Gergulás Mihály bácsi, aki az egyik legaktívabb szerep­lő. Ha róla van szó, akkor a faluban csalt azt mondják: —* Hja, a kultúrcsoport fő­szereplője? Az öreg a táncban még ma is akármelyik fiatallal felve­szi a versenyt. Nagy a kultúrigény Vízvá­ron. Szinte napról napra no­szogatják a kultúrvezetőt, Ba­konyi Erzsébet tanítónőt: csi­náljanak már valamit, szere­pelni szeretnének. Persze, el kel árulnunk: dolgozik a kul­túrcsoport. Most például nép­szokásokat gyűjtenek, s abból állítanak össze műsort. Itt még egy dologra fei kell hívni a figyelmet. Arról pa­naszkodnak Vízváron, hogy az iskola igazgatója nem tá­mogatja megfelelően a lelkes, fiatal tanítónőt, Bakonyi Er­zsébetet a kultúrmunkában. Ha például van egy értekez­let, megbeszélés, nem engedi el arra. így Bakonyi elvtárs­nő nem is szívesen kér se­gítséget és támogatást ilyen vonatkozásban. Nem akadályozni kell a kultúrmunkát, hanem inkább segíteni kibontakozását. Két narancs és ami mögötte Tan Kadarkúton találkoztam Ge­lencsér Györgynével. Nem ae a fajta, akinek felvágták a nyelvét. Szerényen, csöndben beszél. A válaszokra feszülten figyel, hogy egy szót se veszít­sen el. Családanya. Három gyermeket nevel. A legidősebb 12 éves. Két hold juttatott és ugyanannyi bérelt földön gaz­dálkodik. — Hogy mióta? — kérdezi vissza a kérdést. Azóta vagyok tagja a földművesszövetkezet­nek, amióta megalakult. Jó dolog ez. Lélegzetet vese, szatperjáien kotorász és kiemel egy kié könyvet. Az van a fedelére ír­va: vásárlási könyv. Fellapoz­zuk, gyors számvetés után kiderül, hogy mintegy hatezer forint erejéig vásárolt már a szövetkezetben. Egy pillanatra elgondolkozik és mesél: VESZEKEDŐS EMBER Megnyerő, okos, lelkes em­ber Rinyakov ácsiban Csikós Ferenc. Árad belőle a szó. Meggondoltan, nyugodtan be­szél. Takaros kis gazdasága örömet, megelégedettséget ad a háznak. Büszkén mutatja szarvasmarháit, sertéseit, Ud­vara tiszta, még a sertésól is meglepően rendben tartott. Szives szóval invitál a tisz­taszobába, ahol pattogva ég a kályhában a tűz. Jólesik a meleg, hiszen odakinn csípős szél fújdogál. Erre az időjá­rásra szokták mondani: foga van az időnek. Az öreg lelkes földműves- szövetkezeti tag. Az egész fa­lában közszeretetnek örvend. A szövetkezet megbízásából bevásárló és felvásárló. Ha valami hiányzik a boltokból, ő fogja be a lovakat és in­dul a menázsiért. Ha aztán nem tud valamit időben meg­Fűrészüzem Kiskorpádon;; A kaposfői szövetkezet az utóbbi években különösen ki­tűnt a földművesszövetkezeti kisegítő üzemek szervezésében. | Több éve működik már Kis­korpádon a kaposfői körzeti földművesszövetkezet üzeme­ként a betonüzem. Hídgyűrű- ket, kútgyűrűket, betoncsöve­ket, kiváló minőségű cement­lapokat és cementcserepeket gyártanak itt. Másfél évvel ez­előtt hozták létre a kaposfőiek. ugyancsak Kiskorpádon, a tég- laégetőt. Erre akikor toülönö sen nagy szükség volt, mert nehézségekbe ütközött a tégla­beszerzés. Azóta már több százezer téglával segítette ez az üzem a környékbeli parasz­tok építkezéseit. Most újabb üzemmel gyara­podott a kaposfői körzeti föld­művesszövetkezet. Ugyancsak Kiskorpádon létrehozta a fű­részüzemét. Az üzem már meg is kezdte a munkáját és na­ponta 4—3 köbméter rönköt dolgoz fel. A környéken alág komoly mértékben van faki­termelés és így a gazdáknak ezután nem kall Btthönyéra szállítani drága fuvarra a rön­köt, mert helyben feldolgozza azt a szövetkezeti gattar, szerezni — az emberek szid­ják is. Pedig nem érdemli. Sokan nem is tudják, mennyit lót-fui az ellátás érdekében. Uyenkor magára ölti vihar- kabátját, kézbekapja a gyep­lőt és indul. Még akkor is, ha zuhog az eső, vagy csont- fagyasztó hideg telepszik a vidékre. 18 holdon gazdálkodik, Jó kis gazdasága van, olyan, ami Jövedelmez is. Már gyűjti a pénzt, hogy motort vegyen — a lovakat ezzel akarja felcse­rélni, ha beszerző útra kell mennie. Még egy terve is van. Csi­kós bácsi termelőszövetkezeti tag volt. Szeretne újra az len­ni. Mégiscsak könnyebb úgy. Csak úgy, odavetve, mintha nem is lenne lényeges, meg­jegyzi: — Ez évi első negyedévi adómat, 1700 forintot már ki­fizettem. A szövetkezet irodáján az­tán igy jellemzik: — Elég sok baj van vele. Ha valami nincs, veri az asz­talt és veszekszik. Jól teszi. öt hónapos alvás után XJ omokos, sáros úton jutunk el Mikére, A vegyesboltban éppen akkor fejezik be a leltározást, amikor rájuk nyitjuk az aj­tót. Igyekezniök Is kellett, hiszen a falu lakói napjában számtalanszor zörögtek az ablakon, az ajtón, vagy megállították a boltvezetőt, ha ebédelni ment — mikor nyitnak már? Sok sürgős, vásárolni való akad a községben, hi­szen mint elmondják, egymást érik a lányos­házaknál a lakodalmak. Már pedig ilyen alka­lomra van mit beszerezni a földművesszövet­kezeti boltból. Persze, nemcsak azok a házak gazdái kopognak be sürgetően, ahol férjhez megy a lány, vagy nősül a fiú, hanem más- ünnen is ilyen kérdéseket tesznek fel: — Kabát van-e? —- Nekem ruha kéne. — En a fiamnak cipőt akarok. Szóval nem panaszkodhat ez a bolt, megfe­lelő forgalomra számíthat mindenkor. Szere­tik is a falu lakói a földművesszövetkezetüket. A tagság eddig 12 ezer forint értékű részje­gyet jegyzett. A boltvezető mesél el egy igen érdekes ese­tet. A múlt év szeptemberében a MEZOERT részére a szövetkezet burgonyát vásárolt bi­zományba. A megvásárolt mennyiséget annak rendje és módja szerint le is szállították. Nagy volt a csodálkozás, amikor néhány nappal ezelőtt levelet kézbesített a posta a megbízótól A levélben érthetetlen módon most, öt hónap után, kifogásolják a burgonya minőségét és 1300 forint minőségi kártérítést követelnek. A követelést azzal indokolják, hogy a Pomázra szállított krumpli nem volt minőségileg elfogadható. Ugyanakkor a hely­zet az, hogy ide nem is szállítottak burgonyát. Úgy látszik a MEZÖÉRT-nél a jobb kéz r.em tudja, mit csinál a bal. Jó lenne, ha nem ilyen későn ébrednének fel és zaklatnák a mikei földművesszövetkezetet, amely lelkiis­meretesen és időben eleget tett bizománybán vállalt feladatának. Jár-e „káló u — A felszabadulás előtt a Hangyának is tagja voltam. Hetenként, bérletként két pen­gőt fizettünk. Sok volt ez egy magamfajta szegénynek. Ami­kor aztán a szövetkezetnek vissza kellett volna fizetni az így odaadott összeget, kiszúr­ták a szememet két naranccsal, akkorával, hogy elfért a te­Szabó Istvánnak c\nyeremberi■ M*o vagyok eié­1 *gedve a szövetkezettel, hiszen oth amiTe szükségem van. leltár. Egyedül Szabó István italboltvezetőnek [ a kadarkúti földműv'esszö- volt 1470 forintos hiánya. A -vádlott« éppen } vetkezet a múlt esztendőt 700 ott van a szövetkezet irodájában, sikerül veleje fof. (isrta nyereséggel nehány szót váltani. így beszél: J , . „„ — Én nemcsak a csapnál vagyok, ott tel-1 zarta. Miután körzeti foldmu- jesitek szolgálatot, hanem az én kötelességem | ve sszövetkezet, hét községet szétosztani a többi italboltnak is az árut. Nagyíját el és intézi ügyeiket. Mi- felelősség ez. J tagadás, nehéz a körzet ellátá­Igaza van Szabó elvtársnak. Helyes lenne, ’ mer£ szétszórtan feküsznek ha a MÉSZÖV az 6 ügyében megfelelő iritéz- • kedést hozna. A helyzet ugyanis az, hogy a I a _ földmuvesszóvetkezetek pince kezeléséért, azért, hogy az öt italboltot»üzemágai. Tekintélyes appara- ő látja el áruval, nem l^ap kálót azzal az in- \ tussal is dolgozik. Mintegy 75 dokkal, hogy az italbolt vezetéséért megkapja! doigozót foglalkoztat. a fizetését. Viszont az, aki csak a pince keze-j lésével foglalkozik, megkapja az ezután járó} A földművesszövetkezet fej- különdí ját is. Logikailag következik tehát, j lődését tekintve, büszkén hogy ez Szabó elvtársnak is járna. 1 mondja el, hogy van agronó­S miből adódott a hiány? tmusuk is. Jelenleg főként c — Ez egy nagyon furcsa és csalóka dolog. I szerződéskötéssel foglalkozik, A demizsonokban általában nincs meg az a j de fiQyeime kiterjed más mennyiség, amit a szállítólevélen feltüntetnek.; Arra viszont nincs időm, hogy minden árut j e3yéb tenn.valokia is. — legyen az pálinka, vagy bor — méricskél-1 örvendetes dolog, hogy a jek, ellenőrizzek, hiszen az elosztóból lepecsé- földművesszövetkezetnek Ká­téit üvegekben es hordókban szállítják azt} nekünk. Két-három deci hiány minden demi-j darkuton es Vtsnyén igen jo zsonnál akad. 1 a kapcsolata. Ha a termelő­A szövetkezetben tehát vannak megoldásra [szövetkezetnek valamire szűk- váró problémák és feladatok, amelyekhez na-jséje van, hozzájuk megy és gyobb segítséget kell nyújtania a MÉSZÖV-} viszont. A tsz mindig szívesen nek is. t kölcsönzi teherautóját, ha a A lábodi földművesszövetkezet vezetői és ; földművesszövetkezetnek vala- dolgozói nagy segítséget nyújtanak a kuiönfé-}mz fuvar akad. Sőt, a jég vá­ló szakcsoportok megalakulásához is. Most * gására is szerződést kötöttek alakult meg egy burgonyatermelő szakcsoport j úgy, hogy a termelőszövetkezet húsz taggal. Ezenkívül működik már egy mé-»termeli ki a szükséges meny- hészeti szakcsoport is. A méhészek rendszere-» nyiséget. A földművesszövetke- sen megbeszélik problémáikat és ha szüksé-j zet ennek ellenében a föld alól ges, a földművesszövetkezettől is megfelelő}is mindig igyekszik előterem- segítséget kémek. \teni azt, amit a tsz kér. Mélyből a magasba Amilyen hosszú a falu ne­ve, olyan hosszú maga a köz­ség Is: Csokonyavisonta, Rit­ka és dicsérendő dolog, hogy a földmüvesszövetkezet fő­könyvelője nő, Maróti László- né. Hat éve dolgozik ebben a beosztásban, lelkiismerete­sen, szorgalmasan. Annak- dőtte Barcson dolgozott a földműin sszövetkezetnél. — Nagyon szeretem ezt a szakmát. Szinte hivatásom- uik érzem — mondja. Ami- MP idekerültem, veszteséges mit a szövetkezet. Mintegy 10 ezer forinttal. Egyedül iolgoztam, segítségem egyál- alán nem volt. — Hogyan kezdett munkd- hmf — Első dolgom volt a nagy- takarítás. Ez értendő úgy is, hogy az íróasztalfiókat rá­moltam ki, de értendő úgy is, hogy a különféle könyvelési bizonylatokat, könyveket és a könyveléshez tartozó egyél feladatokat, tennivalókat néz­tem át és ismertem meg. Nem volt könnyű dolog meg­találni az egyenes útat a nagy össze-visszaságban. De sikerült. Elmondhatom, hogy 1954-ben már nyereséges volt a szövetkezet, — 214 ezer fo­rint tiszta haszonnal zártuk az évet. A múlt évben már 654 ezer forint volt a tiszta jövedelem. A szorgalmas, lelkes asz- szony dolga nem könnyű. Mindennap Barcsról jár be dolgozni, ami időt és fáradsá­got igényel. Pedig odahaza családja, másfél éves kisfia várja mindennap. De szívesen vállalja még ért is, hiszen munkájával elősegíti a szö­vetkezet fejlődését, gazdago­dását. @intbaLamiz& mtlldl Babóesa már közel fekszik a Drávához. Tágas, széles útjain nagy a forgalom. Nagy a forgalom a földművesszövetkeze- ti boltokban is. Az irodán mondják el, hogy a dolgozó pa­rasztok szervezkedni kezdenek egy zöld­ségtermelő szakcso­port megalakítására. Nem kis büszkeség fűti szavukat, amikor arról beszélnek, hogy milyen jól működő kultúrcsoportjuk van. Megkezdték a -Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című színda­rab próbáit. A pró­bákat és magát a kul- túreaoportot is szak­szerű kéz, a falu fia­tal tanítója, Bogdán János irányítjm. Bog­dán elvtárs nemré­gen került a faluba, de máris lelkes híve a földművesszövetke­zet kultúrcsoportjá- nak és nagy odaadás­sal dolgozik. Ha már kultúráról beszélünk, feltétlen szólni kell még a ba- bócsai földművasszö- vetkezeti zenekarról is. A zenekar egyik igen régi, tehetséges ás szorgalmas tagja Kovács János, a cim­balmos. Alig 38 éves, de híre megyeszerte ismeretes. Kis gyerek kora óta tanul, tanul­ja a művészetnek ezt az ágát, ami — vall­juk be őszintén — nemcsak Somogybán, de országszert« Is ki­halóban van. Húsz tagú zenekar tagja. Hatodmagával él. Kicsit panaszkodik is. — A földművesszö­vetkezet egyelőre nem tud szerződtetni bennünket, így rend­szeres, biztos jövedel­münk nincs. Igaz, hogy igen sokat já­runk lakodalomba, ahol azért keresünk valamit. No, meg es­ténként a földműves­szövetkezeti étterem­be is be-benézttnk. Hirtelen fordul és beljebb invitál az ét­terembe. A nagy sür­gés-forgásnak aztán az lett a vége, hogy kezébe vette a -va­rázspálcát«, a cimba- lomveröket, leült a cimbalom elé és a Csárdáskirálynőből, a Bob hercegből, és más operettekből ját­szott igen tehetsége­sen és szépen. Művé­sze a cimbalomnak. Meggondolandó, nem volna-e helyes Babócsán a szövetke­zetnek egy 4—5 tagú zenekart állandóan alkalmaznia, illetve szerződtetnie. Egé­szen biztos, ha esté­ről estére rendszeres és színvonalas műsor fogadná a vendége­ket, növekedne a for­galom Is, növekedne a haszon is, ami egy­ben fedezné a zené­szek fizetését is. Ille­tékesekre, elsősorban a MESZÖV-ra tarto­zik ennek a probier mának a megoldása. Reméljük, érdemben gondolkodnak a dol­gán.

Next

/
Thumbnails
Contents