Somogyi Néplap, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f * AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPDA XV. évfolyam, 17. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. január 21. Mai számunk tartalmából: Föidmiívesszövetkezeteink életéből Moszkva — Tbiliszi — Szuhumi Félidőben... öregasszony emlékkönyve téli prvqrcMYi^ Széles néprétegekhez szóló előadássorozat — őszintén szólva a téli prog­ram összeállításakor nem szá­mítottunk ilyen nagy érdeklő­désre, mint ^milyent a meg­valósítás során tapasztaltunk. Példaként Siójut községben szerzett tapasztalatainkat em­lítem meg. Ebben a kis falu­ban nyolcvanhatan hallgatták meg a legutóbbi előadást a világpolitika időszerű kérdései­ről. — E szavak előrebocsátá­sával kezdi a téli program végrehajtásáról szóló tájékoz­tatót Takács Istvánná, az MSZMP siófoki járási bizottsá­gának munkatársa. Hasznosan, a tudás gyarapí­tása közben múljanak el a téli hónapok — ez az elv vezérelte a program elkészítőit. A járás három községében — Balaton- őszödön, Kötésén és Zamárdi- ban — ezüstkalászos tanfo­lyamra járnak a föld szorgos művelői. Balatonszabadiban pedig 28 részvevője van a népközépiskolának. Ha ezek­hez hozzávesszük a pártokta­tás hallgatóit is, azt látjuk, hogy a lakosság kisebb hánya­da szerezhet újabb ismerete­ket. Már pedig az a kívánatos, hogy minél több embernek adjon jó szellemi táplálékot a tél! Ezért 17 községben 14—14 előadásból álló előadássoroza­tot szerveztek. Eddig minde­nütt három témáról volt szó. Az első két előadás a mező- gazdasági alapismeretek lera- 'tásához látott hozzá, a harma­dik — a legutóbbi — pedig a moszkvai békenyilatkozat, a 65 kommunista és munkáspárt közös kiáltványának mondani­valóját ismertette, magyarázta. Hogyan rendeződhet a német kérdés; milyen hatása lehet a Bulgany in-üzeneteknek? — ezekre és hasonló kérdésekre kértek választ egy-egy faluban az előadóktól. A program igazodik a helyi igényekhez. Mindenütt lesz irodalom jellegű előadás is SZOVJET LEGIT1\I Kiev (TASZSZ). Oleg Anto­nov ultrán konstruktőr meg­építette a szovjet légitaxit, a »Méhecske'« nevű utasszállító repülőgépet. Az új 6—8 sze­mélyes utasszállító repülőgép kiválóan alkalmas rövid tá­volságok nem túlságosan ma­gas berepülésére. Nincs szük­sége különleges repülőterekre, 5—600 méter hosszú kifutó­pálya eiég a fel-, illetve le­szálláshoz. Az óránként 50— 230 km-es sebességgel repülő gép kezelése igen könnyű, rö­vid gyakorlattal elsajátítható. KÖVETENDŐ KEZDEMÉNYEZÉS: A Nagyatádi Hazafias Népfront akcióprogramja (Tudósítónktól.) Az újjáalakult községi nép­frontbizottság az elmúlt na­pokban tárgyalta meg az 1958-as esztendő első negyed­évi akcióprogramját. A köz­ségi népfrontbizottságban Nagyatád lakosságának min­den rétege képviselve van: részt vesznek benne dolgozó parasztok, iparosok, munká- teok és értelmiségiek. Beli István, a községi bi­zottság elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Haza­fias Népfront a széles töme­gek aktív tevékenységére tá­maszkodik, a népfrontba kell tömöríteni a béke és a szo­cializmus minden hívét. Ez­után rátért az akcióprogram ismertetésére. A bizottság he­lyeselte, hogy a meglévő gaz­dakörökben szakmai, tudomá­nyos előadásokat tartanaik. Szükségesnek vélik azt is, hogy a TTIT szervezet hozza létre az előadó gárdáját és főleg a fiataloknak, valamint a nőtanács tagjainak tartsa­nak előadásokat az őket légin» kább érdeklő kérdésekről. A jelenlévőik szerint a KIOSZ helyiségben esténként össze­jövő kisiparosságot időközön­ként tájéikoztatni kell az idő­szerű gazdasági és politikai kérdésekről, s a KIOSZ helyi­ségben a jövőben ne csak kártyázás és italozás legyen, hanem ott szakmai kérdések­ről is legyenek előadások. Több segítséget adnak a KISZ-szervezetnek is. Rövi­desen létrehozzák a békebi­zottságot és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság helyi szer­vét. Megszervezik a képvise­lők és választók helyi talál­kozását. Felvetődött egy munkásott­hon létrehozásának a gondo­lata az értekezleten. Elindít­ják a »Szép Nagyatádért" mozgalmat, melynek keretén belül kicsinosítják a parkot, tisztán tartják a járdákat és utakat, tatarozzák a lakóhá­zakat. Szabó László, a DÉDÁSZ vezetője beszélt Nagyatád közvilágításáról is, mely na­gyon elmaradott. Henézben világosabb van, mint a köz­ség belterületén. Cseri Fe­renc bizottsági tag a község kulturális életével foglalko­zott. A régi műkedvelői gár­da létrehozását javasolja. Ő is szívesen vállalna szerepet egy színdarabban. Kívánatos lenne, ha a község pedagógu­sai nagyobb szerepet vállalná­nak a kulturális élet irányí­tásában. Teleki Pál, a ktsz dolgozója a fiatalok magatar­tásával foglalkozott. Szerinte túl sokat megengedtünk a fiataloknak. Szigorúan be kell tartani Nagyatád vendég­látó-üzemeinek azt a rendel­kezést, hogy 18 éven aluliak­nák szeszesitalt nem szolgál­hatnak ki. Szollár Pál szerint időszerű volna a meglévő gazdakörök­ben mezőgazdasági szak- könyvtár létesítése. Lovász Vendel a kivadári parasztok kérését tolmácsolta: ők is sze­retnének gazdakört, ezüstka­lászos tanfolyamot, csak nincs megfelelő helyiségük. Dorcsi Sándor, a járási művelődési ház igazgatója tájékoztatta a bizottság tagjait azokról a le­hetőségekről, melyek a mű­velődési házban megvannak. Kérte a népfront vezetőségé­nek tagjait, hogy a rendezvé­nyeket ők is népszerűsítsék. Deák Lajos elvtárs, a községi pártbizottság titkára felszóla­lásában helyeselte a Hazafias Népfront programját. Sasvári Ferencné javasolta, hogy .a művelődési házban szüntes­sék meg a szeszesitalok méré­sét, valamint, hogy a szom­bati bálok csak éjjel 2 óráig, a vasárnapi bálok pedig éj­félig tartsanak. A javaslatot minden jelenlévő helyeselte. A hozzászólásokra Deli elv­társ válaszolt és kérte a bi­zottság tagjait, hogy az akció- program megvalósításán aktí­van tevékenykedjenek. szabadon választott témából, egyes községekben viszont, mint pl. Balatonföldváron, ahol a lakosság kisebb része foglalkozik földműveléssel, ke­vesebb mezőgazdasági és több, az általános műveltséget gya­rapító előadást tartanak. A sokféle rendezvény nem ütközik egymással. Ez az úgy­nevezett mozgalmi naptárnak az érdeme. Minden községnek van ilyen terve, amely meg­mutatja, melyik napnak mi a programja. Bálványos például mezőgazdasági, politikai, iro­dalmi előadást, pártoktatási foglalkozást, tanácsülést és KISZ taggyűlést írt be a ja­nuári mozgalmi naptár meg­felelő rovatába. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek. Az emberek szívesen mennek olyan összejövetelre, ahol az őket érdeklő dolgok­ról hallhatnak. Megalakult a Városi Békebizottság Január 17-én délután a Hazafias Népfront helyiséqé- ben gyűltek össze a város békeharcosai, hogy megala­kítsák a városi békebizottsá­got. Gelencsér István, a népfront városi titkárának megnyitója után Csákvári János, a Somogyi Néplap munkatársa élménybeszámo­lót tartott szovjetunióbell út­járól. Ezután Nagy Lajosné, a megyei békebizottság tit- ’kára tartott előadást a nem­zetközi helyzetről és a béke­mozgalom néhány időszerű kérdéséről. Az előadásokat több hoz­zászólás követte. így Zombai Lajosné háziasszony arról be­szélt, hogy a béke ügyéért erőteljeseoben kell hallatni hangunkat Dr. Ungár Sán­dor, a Hazafias Népfront vá­rosi elnöke hozzászólásában üdvözölte a megjelent régi békeharcosokat és jól bevált módszereket adott át a bé­kebizottság munkájához. A gyűlés megválasztotta a városi bókebizottsáqot. El­nök: dr. Sivó József kórházi szülész-főorvos, titkár: Ma­gyar Sándorné pedagógus, alelnök: Kelemen Ferenc, a Vaskombir.át és Gárdonyi Géza, a MÁV dolgozói. Ezen­kívül 37 békebizottsági tagot választottak meg. Lesx-e termelőszövetkezet Jutom pusztán ? Amit alább elmondok, azt Szenyéri Józseftől, a jutom- pusztai tsz volt elnökétől hal­lottam. Egyik este Tabon, a járási pártbizottságon talál­koztam vele. Mindezt már el­sorolta a titkár elvtársnak. Épp ezért szabadva ült le mellém újra nekifogni a be­szédnek. — 1952-ben alakult Jutom- pusztán a termelőszövetkezet. Egy évre rá, akaratunk elle­nére csatlakozni kellett az acsai tsz-hez. A csatlakozás nem vált előnyünkre. Ha kü­lön maradunk, 44 forintot oszthattunk volna munkaegy­ségenként. így alig jutott va­lami. Mi úgy éltünk volna a pusztán kis közösségünkben, mint a paradicsomban — mondja. Egyszerre beszéli el mind­ezt, aztán lélegzetvételnyi szünet után hozzáteszi: Filmankét Csurgón egy kínai filmről Közönségünk egyre nagyobb körben kiterjedő figyelméről tanúskodik, hogy érdeklődés­sel fordul más országok, köz­tük a tőlünk messze eső kí­nai nép filmkultúrája felé is. Január 15-én népes hallgató­ság előtt tartott előadást Lendvai Antal gimnáziumi tanár a csurgói moziban, melyben a Kínai Népköztár­saság természeti viszonyairól, valamint történelméről be­szélt. Ezután levetítették a Sanghaj i professzor című fil­met. Az ankéton sokan szól­tak hozzá. Bartó László a pro­fesszor jellemábrázolását emelte ki és különösen az tetszett neki, mikor a tüntető diákok pártjára állt és rész­vett tüntetésükben. Nemetz Tibor a magyar ifjúság szá­mára is követendő példának tartotta a kínai fiatalok meg nem alkuvó barátságát, Si­mon Erzsébet pedig az önfel­áldozás mintáját látta a film asszonyában, aki nemcsak anya volt, hanem harcos is, eszményekért t küzdő társa fér­jének. Az ankét végén az előadó összegezte az elhangzottakat és leszögezte, hogy a kínai filmgyártás jó úton halad, élményt nyújt és tanítja a mi népünket is. Üzemi tanács tagokat választottak a Textilmíávekben A ben Textilművek üzemrészei- a múlt hét végén válasz­tották meg az A-műszak dol­gozói az üzemi tanács tagjait. A választásokat megelőzőleg termelési értekezletet is tar­tottak. A gyűrűsfonóban Ni- einger József, a lánccsévélőben Nagy István, az előfonóban Nagy Zoltán művezető szá­molt be a termelésről, munka­fegyelemről, hibákról és ered­ményekről. Második napirendi pont az üzemi tanács tagjainak meg­választása volt. Lukács Jó- zsefné a gyűrűsfonóban, Kesz- ler Károlyné a lánccsévélőben, Bende Lajosné az előfonóban képviselte az üzemi tanácsot. A gyürűsfonóban Balogh Ist­ván lakatos az üzemi tanácsok kötelességével foglalkozott hozzászólásában. Hangsúlyoz­ta, milyen fontos, hogy a meg­választott elvtársak szoros kapcsolatot tartsanak az üzem­rész dolgozói és az üzem veze­tősége között. Fábián Brigitta kérte, hogy a javaslattevők mondják el, miért kívánják megválasztani ezt vagy azt az elvtársat, ismertessék eddigi munkáját, hogy azok is meg­ismerjék a jelöltet, akik nem­régen dolgoznak a vállalatnál. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új ládák hamarabb tönkre­mennek, mint a régiek, tehát feltétlen javítsák meg a ládák minőségét. Hézinger Mária a lakatosok segítségét kérte, mi­vel sok a formahibás cséve. Szigeti Ilona a feltűző-áll- vány tisztítók gyakori hiány­zását tette szóvá, ami szerinte hátráltatja az üzemrész mun­káját. Kovács Józsetné a dol­gozók nevében elmondotta, hogy a 40-es fonal követelmé­nye nem megfelelő, túl szo­ros, sokkal kevesebbet keres­nek vele, mint pl. a 60-as fo­nallal. A felszólalások elhangzása után a gyűrűsfonó dolgozói Ni- cinger Jóasef művezetőt, Piti Józsefnét választották be az üzemi tanácsba. A lánccsévé­lőben az üzemrész termelési kérdéseihez hozzászólt Horváth Ilona, aki elmondotta, hogy sóik rossz kanettát kapnak vissza, s mivel a hibásakat ki kell válogatni, lassan halad a munka. Balogh elvtársnő el­panaszolta, hogy gépén hetede óta rossz két orsó, ami minden leszedésnél két kiló hiányt je­lent, a lakatosok mégsem ja­vítják ki a gépét. Többen kér­jék, hogy a lánccsévélőbe is látogasson be mindennap a büfé. Ezután történt meg a választás. Kispap Jánosné, Né­meth Irén és Kazsoki Éva fo­nónő került be a lánccsévélő dolgozói közül az üzemi ta­nácsba. — Állítom, hogy az ellen* forradalmi vihart is kiálltuk volna. Ma is állna a tsz. A mélyrehatóit gyökereket azonban kitépni már nem le­het. Jutompusztán a 22 csa­lád körében újra érik, érlelő­dik a gondolat, hogy összefog• nak s közösen élnek, dolgoz- nak tovább. A hamu alatt iz­zik a parázs, s a most a mélyben sarjadzó gyökerek rövidesen terebélyes fává nő­nek. Szenyéri elvtárs nem ok nélkül kereste fel a járási pártbizottságot és kért segít­séget. Négyen-öten, -niint Sárközi István, Fodor István Mojzer István, s maga a volt elnök azon vannak, hogy le­gyen szövetkezet. A többiek még gondolkodnak, latolgat­ják a lehetőségeket, még nem döntöttek. A lehetőség nagy. S ha okth san, hozzáértően, helyes gaz­dálkodással ki is aknázzák, tele lesz a kamra és a bugyel- láris. Igen jó jövedelmi for­rás például itt a dió. Van egy 20 holdas »diósegy ekkora, diófával beültetett kert. Ke­vés vele a munka, a gondj c termés mégis gazdag. Vala­mikor Zichy báróé volt, aki­nek annak idején a jv.tam- pusztaiak verejtéke . árán is született, nőtt a haszna. Most e puszta népe a maga javára és gazdagodására akarja fel­használni a jelentős anyagi forrást. De a szövetkezei, o szövetkezet hiányzik még eh­hez ... Szenyéri József és a kezde­ményezők azonban remélik, hogy az alakuló ülés nem so­káig várat magára. Van egyéb terület és lehe­tőség is. 573 hold szántó, s 33 hold rét vár arra, hogy szor­gos kezek gondozzák, meg­műveljék, de — nagyüzemi módon. Csak bátran, jutampusztai- ak! Igaz, újra kell kezdeni a közös munkát, s a közmondás is azt tartja: »minden ltezdet nehéz-, de az első lépés után a többit már könnyebb meg­tenni. (TÓTH) YJCSOKSjö- OH3Í CWfK»C3SOr<«C«aKS í<SjCgaÉ<SCSc£<28CfiWÍ<3C)gaK??030H3^^ KÉT TALÁLKOZÁS Ak z egyik találkozó a Ruhaüzem dolgozód, ** a szovjet helyőrség néhány tisztje, í azok hozzátartozói közölt zajlott le. Két nép fiai találkoztak, olyan emberek, akik alig ér­tették egymás nyelvét. De ezt az akadályt eltüntette az őszinte barátság. Igen, mert ba­rátságunk nem ma keletkezett, hanem messze a történelembe nyúlik vissza. Müller László elvtárs, a Ruhaüzem igazga­tója szólt erről üdvözlő szavaiban. — Szeret­nénk, ha a szovjet elvtársak visszatérve hazá­jukba, elmondanák testvéreiknek, ismerőseik­nek, milyen őszinte barátokra találtak a ma­gyar népben. Népeinket nemcsak a közös fel­adatok, hanem a múlt közös harca is egybe­forrasztja. Hiszen negyven esztendővel ezelőtt magyar hadifoglyok is fegyvert ragadtak és segítettek az orosz népnek, hogy győzelemre vigyék forradalmukat. Magyar munkások, egyszerű parasztok ontották vérüket az oros: nép szabadságáért... S az orosz nép példája nyomán vette a ha­talmat 1919-ben kezébe az elnyomott magyar­ság. 1945-ben a fasizmus leverése közben szovjet hősök hullatták vérüket magyar föl­dön, a magyar nép Szabadságáért. Nem felej­tették- el azt a segítséget, amit 1917-ben apá­ink nyújtottak s ezt százszorosán, ezerszere­sen viszonozták. Amikor pedig 1956 októberében veszélyben volt a magyar nép szabadsága, szovjet bará­taink ismét segítettek, s nem engedték, hogy az ellenforradalom kitéoie kezünkből a sza­badság, a testvériség zászlaját. Prasolov szovjet kanitány. a szovjet vendé­gek vezetője válaszolt az üdvözlésre. — Kö­szönjük — mondotta —, hogy lehetőséget ta­láltak arra, hogy egy estét együtt tölthessünk az üzem dolgozóival. A magyar és szovjet népnek egy a eélja: békében élni, dolgozni. 1917-ben sok ezer magyar segített, fegyverrel harcolt az orosz forradalom győzelméért, s ml ezt a segítséget nem tudtuk viszonozni 1919- ben. De 1944—45-ben más volt a helyzet és a szovjet hadsereg segített elűzni a Horthy- fasisztákat. Segítettünk az ellenforradalom le­verésében is, mert ez kötelességünk volt. Kö­telességünk volt a baráttal, a testvéri néppel szemben. Legyenek meggyőződve — mondotta — Prasolov elvtárs —, hogy a szovjet nép soha nem zárkózik él a segítéstől. Mindenkor az életben ott állunk a magyar nép mellett, fi önzetlen baráti módon segítünk. Műsor következett ezután. A kora hajnali órákig együttmaradtak, s vidáman szórakoz­tak a Ruhaüzem dolgozói és a meghívott szov­jet vendégek. A Vaskombinátban zajlott le a másik baráti találkozó. Zelenka Béla elvtárs, a pártszerve­zet titkára mondott rövid köszöntőt. — En­nek a találkozásnak az a célja — mondotta —» hogy a szovjet elvtársak megismerjék üze­münket, s hogy elmélyítsük a magyar—szovjet barátságot. A célt elérték. A találkozáson részvevő negyven dolgozó és 15 szovjet elvtár» őszinte barátként, jól szórakozott. Ezt bizo­nyította a műsor is, amelyet az üzem kiszistái, a szovjet elvtársakkal együtt szolgáltattak, E találkozás alkalmával mutatkozott be a KISZ- szepvezet zenekara is. S amikor a fiatalok el­fáradtak, a szovjet katonák vették át a hang­szereket és húzták a talp alá valót egészen ag­géiig. Közben egymás után hangzottak el ma­gyar és szovjet részről a pohárköszöntők, a kívántak egymásnak jó munkát, erőt, egész­séget. K ét találkozás ... Két üzem dolgozói és szovjet katonák találkoztak... Talál­koztak, hogy a hétköznap harcai titán szórakozva is megismerjék egymást. Szatei táseftj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents