Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-11 / 290. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NYUGATI KRÍZIS A NŐK ÜGYE — TÁRSADALMI ÜGY LUXEMBURG GRÓFJA JAROSZLAV HASEK KÉT NOVELLÁJA XIV. évfolyam, 290. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1951. december 11, ■""■"■■■"“'"■■"““"“I. Zárszámadás a tsz-ekben MIK AZ EDDIGI TAPASZTALATOK? Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap délutánig húzódó tanács­Az MSÉMP Somogy megyei Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülé­sén megtárgyalta a termelőszövetke­zeti zárszámadások gazdasági és po­litikai előkészítésének, az eddig meg­tartott zárszámadásoknak a tapasz­talatait. Ebben az évben a 102 tsz közül 93 készít zárszámadást. Eddig a járási szakbizottságok 57 termelő- szövetkezet számadását erősítették meg és december 9-ig 22 tsz tartotta meg évvési közgyűlését. A szervezeti előkészítés rendben megtörtént — dicséretben részesítette ezért a vég­rehajtó 'bizottság e munka részve­vőit. A zárszámadások arról tanúskod­nak, hogy jelentős gazdasági és poli­tikai megerősödés ment végbe egy esztendő alatt a somogyi szövetkeze­tekben. Ebben része van annak is,, hogy a megyei és járási szervek a korábbinál hathatósabb segítséget tudtak adni a kevesebb számú úsz­nék. A szövetkezeti tagság egész év­ben szorgalmasabban dolgozott, mint bármelyik másik esztendőben, s így minden eddiginél nagyobb jövede­lemre is tett szert. Az egy munkaegységre eső része­sedés pénzértéke megyei átlag­ban mintegy 40 forintra tehető. A nagyatádi járás t.sz-ei átlagosan 38, a kaposvári járás szövetkezetei viszont 50 forint értéknél is többet osztanak. A tsz-tagság elégedett a részesedéssel. Az eredmények szá­mos helyen máris igazolják a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét: a patos- fai Búza-kalász pl. azért tudott 80 forintnál magasabb osztalékot adni tagjainak, mert zabból és őszi árpá­ból holdanként 19 mázsás átlagter­mést takarított be. Az ülés felhívta a figyelmet, hogy ne kiragadott pél­dákon keresztül hasonlítsák össze a szövetkezetiek és egyéni gazdák jö­vedelmét. Helyesebb, ha a tsz-tagok részesedését ahhoz mérik, hogy mi­lyen jövedelmük lenne, ha pár hold­jukon egyénileg, vagy mások föld­jén napszámban, részesen dolgozná­A megyei párt-vb üléséről nak. Akkor is valós képet kapunk, ha a tsz-tagok osztalékát a velük azonos gazdasági erejű kívülállók jövedelmével vetjük össze. Hibaként említették meg, hogy pl. a tahi járás egyes szövetkezetedben van olyan törekvés: először a része­sedést akarják félretenni és ami ma­rad, abból szándékozzák rendezni tartozásukat. Meg kell fordítani ezt a sorrendet. Biztató jelenség, hogy több zár­számadó közgyűlésen tartalmas be­számoló hangzott el. Arra kell töre­kedni, hogy mindenütt alaposan meghányják-vessék az elmúlt év ta­pasztalatait, tanulságait, s mélyre­hatóan elemezzék a leküzdött nehéz­ségeket, hogy ebből erőt merítsenek további munkájukhoz. A répási Első ötéves Terv Tsz-ben született meg az a máshol is követendő kezdemé­nyezés, hogy az elnök gazdasági beszámolója után a párttitkár a szövetkezet politikai életét ismertette. A tsz-ek előtt álló politikai tenniva­lók megoldásában csakis így tudunk előbbre jutni, meg azzal, hogy a tél folyamán minden szövetkezetben — ahol erre megvan a lehetőség — lét­rejön a pártszervezet. Főleg a tsz kommunistáinak dolga, hogy felvi­lágosító munkával kinyittassák szö­vetkezetük zárt kapuit és elérjék, hogy minden tsz-tag a jó gazda gon­dosságával és felelősségével törődjön a közös gazdaság erősítésével, fej­lesztésével. A földjáradék kifizetéséről is szó esett az ülésen. Fontos ez a dolog — a mozgalom továbbfejlesztésének egyik eszköze a föld járadék fizetése. Elvtársainkra vár a feladat, hogy megmagyarázzák a tagságnak: a föld is' termelőeszköz, s használatá­ból jelentős jövedelme származik a tsz-nek, ezért megérdemlik a jára­dékot azok a dolgozó parasztok, akik földet vittek be. a közösbe. Türelmes felvilágosító munkával — nem pe­dig a törvény hatalmi szavával lehet és kell ezt a kérdést tisztázni. Vi­gyázni kell, nehogy emiatt szembe­kerüljenek a tsz-tagok — a volt szegény- és középparasztok — egy­mással. A jövő évi termelési tervek ké­szítésének határideje január 20-án jár le. Kívánatos, hogy már a zár- számadási közgyűlésen szó essék az új gazdasági esztendő feladatairól. E tervek elkészültével a gazdasági felügyelők járásonként tanfolyamon vesznek részt, ahol részletesen meg­tárgyalják minden szövetkezet hely­zetét. Helyes lenné, ha a szövetke­zetek ellenőrző bizottsági elnökei, pénztárosai részére is szerveznének tanfolyamokat. A tsz-tagok bevoná­sával pedig a tél folyamán népszerű előadásokat kellene tartani gazda­sági és politikai kérdésekről. A gépállomások és termelőszövet­kezetek kapcsolatán sokat javítana, ha állandósítanák az egy-egy tsz-ben dolgozó traktorosokat. Jövőre helyen­ként lesz olyan próbálkozás is, hogy a termelőszövetkezetek nem pénzzel, hanem a termények bi­zonyos százalékénak átadásával fizetnek a gépi munkáért. Ezáltal a gépállomás érdekeltté vá­lik a tsz-ek terméshozamainak nö­velésében. A zárszámadó . közgyűlések alkal­mából sok helyen nagy a vendégjá­rás — egy kis túlzással élve, több ott a »-hivatalos« kiküldött, mint a tsz- tag. Nincs erre semmi szükség sem — igyekezzenek szerényebb keretek között megünnepelni az évzárást, s csak azoknak a szerveknek a kép­viselőit . hívják meg maguk közé, amelyeknek dolgozói az év munkás- hétköznapjain is odataláltak a szö­vetkezetekbe. ­A párt-végrehajtóbizottság ülése behatóan foglalkozott a napirenden szereplő kérdéssel, s mind a zb-ta- gok, mind a meghívott tsz-ellökök véleményének kicserélése után szü­lettek meg a határozatok. kozásra gyűltek össze a Somogy me­gyei országgyűlési képviselők. A képviselőcsoport ülésén .megjelent Birkás Imre, Füstös János, Mikula Lászlóné, Osváth Károly, Sási János, dr. Sivó József és Varga Károly képviselők, míg Dögéi Imre, Gábri Mihály, Losonczi Pál és Papp Sándor elfoglaltságuk, illetve akadályozta­tásuk miatt távolmaradtak a megbe­szélésről. Az ülésen Sási János, a megyei képviselő csoport elnöke is­mertette az országgyűlés közeljövő­ben megnyíló ülésszakának napi­rendjét, s szóba került a januári ülésszakra való felkészülés is. Vita kerekedett a képviselői mun­ka megjavításának módjáról és fon­tosságáról. Dr. Sivó József a csopor­tos beszélgetések, és fogadónapok rendszeres megtartásáról szólt. Bir­kás Imre az eddigi tapasztalatokból a somogyi falvak villamosításában. Az idén villamosított 13 község után 1958-ban 18 falut kötnek be a háló­zatba. Közülük 7, állami terv kereté­ben, 11-et pedig terven felül villamo­sítanak. A villamosításra kerülő köz­ségek kiválasztásánál az illetékesek elsősorban a községek anyagi áldozat­vállalását, a villamosítás lehetőségét vették figyelembe. így esett a válasz­tás Mike, Nemesvid, Nagyszakácsi, Miklósi, Kálmáncsa, Szülök, Pamuto, Nikla, Nagyberény, Tikos, Hollád, Porrog, Porrogszentkirály, Szenna, Az első ilyen kéthetes tanfolyamot Siófokon hétfőn Kisdeák József elv­társ, a Megyei Párt Végrehajtó Bi­viselők bár nyújtsanak legtelhetőbb segítségét a hozájuk forduló válasz­tópolgárók ügyes-bajos dolgainak intézéséhez, de küzdeni ők is kell a közéletben még károsan ható pro­tekcionista szemlélet ellen. Vannak, akik azért mennek el a fogadónapra, hogy jogtalan előnyök megszerzésé­hez kérjék a képviselő közreműkö­dését. Éppen ezéirt a csoportos be­szélgetéseket is a közügyek felé' kell terelni, s jé módszer, ha a személyi ügyekkel, sérelmekkel elő­hozakodó választópolgárnak mind­járt a nyilvánosság előtt válaszol­nak. Osváth Károly is említette, a jövőben jobban törekednek a párt és a kormány szócsövévé válni a képviselők. Az ülés második felében Varga Károly, .a nemrég Bulgáriából visz- szatért miagyar parlanenti küldöttség egyik tagja beszámolt bulgáriai ta­pasztalatairól, s válaszolt a képvi­selők több kérdésére. Patca, Kára és Kaposkeresztur közsé­gévé. Kétségtelenül líehéz anyagi hely­zetünkben mindez óriási előrelépést jelent és nagy erőfeszítés eredménye. 1958-ban csakis úgy vált lehetővé 18 falu villamosítása, hogy a lakosság, soha nem tapasztalt lelkesedéssel fo­gadta ezt a tervet. Akaratát, segítő­készségét az anyagi hozzájárulásban kifejezésre is juttatta. A községekben lakóházanként mintegy ezer-ezer fo­rinttal járultak hozzá a bekötési munkálatokhoz. szerkesztőbizottságának vezetője nyi­totta meg, majd Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet a párttitkárokra háruló feladatokról, a tanulás jelen­tőségéről. Jónak ígérkezik Tanácselnökök továbbképzése kiindulva arra intett, hogy a kép­Rekord év a villamosításban 18 község kap villanyt 1958-ban 1958-ban rekord évről beszélhetünk MEGVALÓSULÓ TÉLI PROGRAM Megnyílt a pártlitkárok tanfolyama Siótokon zottságának tagja, a Somogyi Néplap a íoídművesszövetkezefek téli áruellátása A nyáron a földművesszövetkeze­tek feltöltötték a készleteket, s az átmeneti hiányokat mindenből igye­keztek pótolni. A legutóbbi hónapok­ban tovább javult az ellátás, s meg­felelő szilárd készletekkel nézhetnek a tél elé. Jelenleg már számos cikk- féleségből sokkal nagyobb mennyi­ség áll rendelkezésre, mint a múlt év harmadik negyedében. Ruházati cikkekből például lénye­gesen javult az ellátás tavaly óta. Sokkal több a pamut méteráru, de ugyanúgy a hazai gyártású és a kül­földről behozott gyapjúszövet is. Tel­jesebb lett a felső konfekció és a kötöttári készlet és különösen szem­betűnő a javulás kötött gyapjúáru ellátásban. Ugyanakkor azonban nem mindig tudják teljesen kielégí­teni a íöldművesszövetkezeti boltok a flanelt és barhet férfi ingek, a me­leg női holmik és gyermek melegí­tők iránt mutatkozó keresletet. Ke­vésnek bizonyul még mindig a női és gyermek gumicsizma, az ágygarni- fcúra s a szőnyegkészlet.' Az egyéb ruházati cikkeknél az ellátás általá­ban kifogástalan. A műszaki áruknál is megfelelő nagy készletek várják a vásárló kö­zönséget. A jó és szép kivitelű rá­diók szintén korlátlan mennyiségben rendelkezésre állanak, pedig a ke­reslet egyre növekszik. Van elegen­dő kályha, kályhacső, műtrágya és növényvédőszer. Zománcedényből, vasáruból, horganylemezből és fő­ként épületfából viszont több is el­kelne. A bútorforgalom évről évre növek­szik. A múlt esztendőben kb. 32 mil­lió forint értékű bútort vásároltak a falusi dolgozók a földművesszövet- kezetektől. Az árukészlet most na­gyobb a tavalyinál: negyven millió forint értékű bútor várja a vásárló­kat, előreláthatólag azonban ez sem lesz elég. Az áruellátás a közszükségleti cik­keknél bizonyul legjobbnak: só, pap­rika, rizs elegendő mennyiségben rendelkezésre áll az ünnepekre és a téli sertésvágásokra jól felkészültek a boltok, borsot például 23 százalék­kal többet tartalékoltak, mint az előző években. Soha annyi és olyan bő választék­ban néni állt a vásárlók rendelkezé­sére szaloncukor, karácsonyfa-függe­lék, csokoládéfigura, mint az idei ka­rácsony előtt. Az idén körülbelül 800 féle játékáruból válogathatnak a fa­lusi gyermekek. A forgalomba ke­rülő játékok nagyobb része újdonság. Külön említést érdemel a földmű­vesszövetkezeti boltok könyvterjesz­tői munkája. A Kincses-könyvek Szövetkezeti Kiskönyvtára című so­rozatban 300 ezres példányban jut­nak el a falusi olvasókhoz a szép kivitelű, klasszikus értékű könyvek. Az ország első gyermekkocsijai közé számit a Vasipari KTSZ új, ováloldalas kocsija A Kaposvári Vasipari Kisipari Ter­melőszövetkezet gyermekkocsi üzeme eddig is arról volt híres, hogy selejt- árut nem engedtek ki az üzemből. A megfelelően szervezett társadalmi el­lenőrzéssel a dolgozók saját maguk ügyelnek arra, hogy csak kifogásta­lan minőségű áru jusson el a keres­kedelemhez. De nemcsak a minőségre ügyelnek, hanem folyton keresik az új, gazdaságos, célszerű megoldáso­kat is. Nemrég Fias István és Ivánovics János ováloldalas mély gyermekko­csijának prototípusát készítette el a ktsz. A kísérleti gyártmány bevált, a kocsik szépek, tartósak és az ország első gyermekkocsijai közé sorolha­tók. Hétfőn indult Balatonbogláron a mpgye _ tanácselnökeinek kelt héten át tartó továbbképzése. A közel száz anácselnök és tanácstitkár ez alatt az idő alatt a tanácsi munka legfon­tosabb feladatait tárgyalja meg. El­sőnek mezőgazdasági szakkérdések­kel ismerkednek meg, az agrártézi­sekkel és a Központi Vezetőség ha­tározataival, mely a tsz-ekről szól, majd a tanácsok működésének kü­lönböző válfaját veszik sorra, a bi­zottság munkáját, a végrehajtó bi­zottság üléseit, és a határozató ozás módozatait. Azután a szakigazgatás, pénzügy, adó, ipar, kereskedelem el­lenőrzésének módszereiről lesz szó. Végül az oktatás, művelődés és az iskoláztatás problémái kerülnek na­pirendre. Az iskolán kívüli továbbképzés a karácsonyi időszak alatt szünetel, majd az oktatás újabb turnus bevo­násával folytatódik. E kéthetes tanfolyamon a falusi párttitkárdknak alkalmuk nyílik, hogy részletesebben és elmélyültél! tanulmányozhassák az országos párt- értekezlet határozatait, a párt nagy- jelentőségű agrártéziseit, a Somogy megyei pártbizottság augusztusi mező gazdasági határozatát, s választ kap­nak arra a falusi munkában naponta felötlő kérdésire is: milyenek legye­nek a vezetési módszerek. Nem két­séges, az itt -tanultak hozzásegítik a tanfolyam részvevőit, hogy tisztán lássák a feladatok megoldását. TÖLQYEK HALÄLA, FŰRÉSZEK ZENÉJE... Nem igaz, hogy az erdő télen alszik, hogy a csendet — költőien szólva — vágni lehetne. A hajnali szürkület­ben a hozzáértő éles fül legelébb az apró hó­pamacsok vízzé olvadt cseppjeinek finom kop- panását észleli, melyet az ugyan már élettelen, de fennfeledkezett fa­levelek, mint felesleges terhet ráznak le maguk­ról, vagy hullanak le terhűkkel együtt. A földön már csak halk zizegésilk hangzik. Távolabb az emberek­től megzavart vadak to­vasurranó zöreje vála­szol az erdő halk sut­togására. A fák és bok­rok ágai, mintha éj­szakai álmukból ébred­nének csendes, alig hallható nyújtózkodás­sal egyengetik sovány ágaikat, melyeket ta­lán éppen az »Ember« kuszáit össze előző nap. Lassan a hajnali deren­gés is megerősödve, fénnyel árasztja el az erdő legsötétebb haj- lásait is. Minden oly halkan, alig észrevehetően tör­ténik, mintha a korán- kelők nem akarnák megzavarni a későnkelő emberi nyelven — lustább fatársaikat. A téli erdő ébred. A szél is, mely éj­szaka tapintatosan ke­rüli az alvó tölgyrenge­teget, a hajnal jeladá­saiként wégi$hömpölyög a fák koronáin. Aztán mind erősebben, orkán­szerű robajjal jelzi a favágók közeledését, né- hányszáz tölgy utolsó A dósé'1 és na: A megfagyott ava­ron csúszkálva, csiko­rogva közelednek a bá- bonyi favágók, akik eb­ben az erdőrészben vál­lalták annak ritkítását. A munka megkezdése előtt rövid megbeszé­lést tartanak, s az er­dész irányítása mellett elosztják a részeket, pa­gonyokat. Az egyes cso­portok aztán már a sa­ját rátájúidon tábortü­zeket raknak, ahol ke­züket melengetik, ví- zesüvegeiket óvják meg a szétfagyástól. Tűzeik füstje egyideig kékesfe­héren bujkál a fák ko­ronái alatt, hogy azután nyomtalanul clifmjék a levegőben. Érdekes, ■- az Ember jelenléte elnyomja az lerdő még oly egyéni hangját is. Szinte azt hinni, itt már csak az »önző« Ember van ■je­len A téli és hajnali er­dő lágy meséjét 'el­vágja la favágók fűré­szeinek legk.i únbözőbl hangú zenéje, melyhez a fejszék monoton csat­togása adja a » tmus’ Egv-egy ilyer jellegze­tes összhang végét re­csegő, ropogó zuhanás jelzi, s jelenti egy-egy félévszázados tölgy ha­lálát. Önző emberről beszél­tem? Igen! A földön minden: az állat-, de a növényvilág is az Em­bert szolgálja. Az Em­ber békés, minél ké­nyelmesebb életét. Ez esetben sok családnak téli tüzelőt, békés, meleg otthont, jobb, olcsóbb bútorokat, padlás, vagy Varkettes szobát. A bányáknak, az iparnak oszlop- és szerszámfát, az emberiségnek közvet­ve, de közvetlenül is, szebb és boldogabb jö­vőt. Az idén kidöntött fák utolsó ideje ez a tengődi erdőn. A kérgeskezű favágók ilyen módon za­varják meg az erdő nyu­galmát — így hajtják az Ember szolgálatába a fát. a mindenkoron nél­külözhetetlen segítőtár­sukat. Köszönet a favágók­nak nehéz munkájukért — a fáknak, rövid, de magasztos létükért. KALÓZ GÉZA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents