Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-07 / 287. szám

‘•»©mbai, 195’S, december 7. SOMOGYI NÉPLAP Jllit hazait a pasta? Egy vállalat kerestetik Még márciusban az 56445 sz. társulási nyilatkozat alapján Bi- csár Ferenc—Miháldinecz János néven öt hízóm kötöttünk szerző­dést az Állatforgalmival. A le­szerződött állatokat annak rendje, ■módja szerint le is szállítottuk. A rendelkezések szerint kilogram­monként. 80 fillér mennyiségi pré­mium illeti meg a gazdát, illetve a társulókat. Mondani sem kell, hogy a pénzt nem kaptuk meg. Nem is ez há­borít fel bennünket, hanem azt hogy már két ízben írtam levelet a vállalatnak, egyet október 24-én, egyet november 15-én, az utóbbit dr. Báthi Sándor nevére címezve — sajnos mindkettőre mély hallgatás a válasz. Ezek után arra az elha­tározásra jutottam, hogy hirde­tést teszek a lapba, a következő ■szöveggel: »-Miháldinecz József és Bicsár Ferenc kéri azokat a kapos­vári lakosokat, akik a Somogy me­gyei Allaibforgalmii Vállalat léte­zéséről tudnak, hálás köszönet fe­jében azt tudassák a keresőkkel.« így talán élet jelt ad magáról a hallgató vállalat. Mi is várjuk a választ. (Szerk.) MIHÁLDINECZ JÓZSEF Bolhó Ha mihozzánk is bekapcsolnák a villanyt... Ha az ember éltes, nem éri be az ígérettel, hogy majd egy hónap múl­va juttatnak neki harapnivalót. Saj­nos, mi - tangcjdtek nem hónapok, 'évek. óta vlárunk a csaknem elérhető villanyfényre. A falut már negy­venkilencben villamosították, de sokan napról-.napra építtetik a belső szerelést, a hálózatba azonban éven­ként csak egy-két házat kapcsolnak be. S éppen a proletárok szorulnak háttérbe, azok, akiknek 49-ben nem volt erre pénzük. Hiába panaszko­Panaszok, sérelmek nyomában November 29-i írásunkban szóvá tettük, miért nem kaphatta meg időben fizetését Világos István rác- egresi útmunkás. A cikkben elma­rasztalt Szabó Anna postaalkalma- zott levehet küldött hozzánk. Eb­ben többek között azt írja: ►►Szerin­tem a szerkesztőség hibát követett el azzal, hogy minden meggyőződés nélküli leközölte Világos István le­velét. Világos István Rácegresen la­kik. A kézbesítő postahivatal: Zi- mány. Ha a feladó utolsó postának Zimány helyett tévedésből Magyar- atádot jelöl meg, a magyaratádi pos­tahivatal a küldeményt a kifizető postához terdli. Ez történt a pa­naszossal is. Kézbesíthetünk ugyan idegeneknek is, de csak akkor, ha postán maradó« jelzéssel érkezik a küldemény. Világos István utalvá­nyán ez sem volt. Igv a posta min­den rosszindulat, önkényeskedés nélkül szabályosam járt ©L amikor Zimányba küldte a küldeményt, il­letve nem fizette ki azt Világos Ist­vánnak. A panaszost a további kel­lemetlenségektől a vállalata előzheti meg azzal, hogy helyes, pontos cí­met ír az utalványra — írja befeje­zésül Szabó Anna postaellenőr. Azt hisszük igazat kell adni ne­ki. dunk, az Áramszolgáltató azzal vá­laszai: nincs villanyórájuk. Mi meg is értjük, hogy nem tudják az igé­nyeket teljes egészében kielégíteni, de azt kérjük, ne szorítsanak ben­nünket háttérbe. A bfjlső szerelés 1300—1400 forintba került, s ha már megtakarítottuk ezt az összeget, s a hálózat Is ott van a házunk előtt, szeretnénk villanyfény mellett ol­vasni, s eltölteni a téli estéket. BAL ISTVÁN i 1 } ; »• Tengőd Szeretnék telefonálni IPARI-KERESKEDELMI TANULÓK ISKOLÁJA címmel lapunk november 19-i cikké­re válaszolt a Pécsi Postaigazgatóság: „Vizsgálatot folytattam és megálla pítottam. hogy a kaposvári pályaud­var terüietén felszerelt nyilvános te- efonfülke mind 18-án, mind 20-án rossz pénzzel volt eltömve. A készü­lék helyes használatára minden fül- 5 kében utasítás van elhelyezve, ennek... ... , ellenéire sok esetben felelőtlen egyé- l * ű V,1 .U*rt1e™!tek1 nek görbe lemezekkel vagy idegen ‘i . tincng azzal az' intelermnel pénzekkel próbálnak telefonálni és zar ? e, hogy. — aztan eszetekbe , f ne jusson inasnak szegődni! ezzel üzemképtelenné teszik a ke-Amikor végigmentem az Irányi szülékeket A nyilvános fülkékben Dániel utcai iparitanuló-iskola ki- elihelyezett készülékeket naponta el-p hűlt folyosóján, keresve az igazga- lenőrzik a posta dolgozói. Babként f ^önkéntelenül eszembe jutottak í \ regapám, aki élete végéig _ megmaradt a kis mezőváros külvárosában szabónak, méghozzá olyan szabónak, aki többet folto­zott, stoppolt, mint amennyi új ruhát szabott, vart — jókedvű nap­jaiban rengeteg sokat mesélt inas­kodásáról. Szerettük hallgatni az öreget, amint mester és gazdag polgár bosszantó borsos inas-tré­Levetet kaptunk ebben az ügy-5 ben a MÁV Igazgatóságtól is. Töb-g bek között ezt írják: »A felvilágo- $ sító négy négyzetméternyi helyi-, ségben van. Itt van az üzemi és postai telefon. Ha itt privát beszél­getések lebonyolítását is megenged-, nénk, nem volna lehetőség a falvi-: ilágosítást kérő közönség kidiágf fcé- sére, s nem tudnák szolgálatukat [ sem ellátni.« Mikor van október 20. a babócsai ktsz szerint? Úgy jártunk, mint három éve. Idén augusztusban a babócsái ktsz elvállalta egy lakásunk át­alakítását, illetve randibehozatalát október 20-i határidővel. Mint három éve a pedagógus lakás, úgy ez sem lett kész, még a mai napon is beköltözhetetlen. Kérdeztem a vezietőket a klésés okáról, azt mondták villanyszerelő hiányában nem folytathatják a munkát. De a ra. Am, sajnos a ktsz embereid másutt tevékenykednek. A lakó» meg vár. Ha október 20-ra nemi sikerült, de legalább december 20-f ra szeretné elfoglalni a lakást Va-Í, jón sikerülne? CSORDÁS JÖZSEFÍ Bolhó Hova akasszuk a nagy kabátot? Csinos, ízléses és meleg italbolt a nemesvidi. Sokszor talán azt is kívánunk, hogy ne fűtsenek, mert sokan, sokféle célból járunk ide. Van, aki a kártya szerelmese, más zenét hallgatni jár be, s akadnak természetesen, akik egy-két pohár borocska mellett féldélutánokat, estéket beszélgetnek asztaltársaság­ban. Csak egy baj van. A kabátot nem vethetjük le, mert nincs hova akasszuk. A székre nem tehetjük, mert arról lelóg, ráülni sem szere­tünk, mert Összegyűrődik, egy meg­oldás kínálkozik: magán hagyja a vendég. /o-; Vagy talán vehetne egy pár gast a földműiig?szövetkezei? TÓTH JÁNOSÉ Nemesvid „A'vendéglátóipar zsemléi“ című november 15-i cikkre a következő választ kaptuk a MÁV Pécsi Igaz­gatóságától: ►►A bíráló cikket köszönettel vet­tük. Megfelelő intézkedés végett a«* MÁV Utasellátó Vállalathoz továb­bítottuk.« iiiiiniiuüiini EGYÜTT AZ IFJÚSÁG TÖMEGEIVEL — Tudósítónktól — MÜLT HÖ VÉGÉN tartották meg az első összevont f ISZ aktívát a Kaposvári Textilművekben. Az aktí­ván Németh Lajosné, az üzem dolgozója, a KISZ Köz­ponti Bizottság tagja tartott előadást az országos kon- erenciáról. ismertette élményeit és a konferencia ál­ál meghatározott legfőbb feladatokat. Ezután Nagyvári László, a szervező bizottság tagja, isszefoglalta a textilművekben dolgozó KlSZ-szerveze- ék munkáját és feladatait. Beszámolójában hangsú- yozba, hogy a KISZ-szervezetek eddigi sikeres roun- :ájának forrása a párt- és a gazdaság-vezetés odaadó egítőkészsége. Fogyatékosságként említette, hogy a iazdasági vezetés nem ad konkrét megbízatásokat a : atal ok részére. A KISZ-vezetők ezideig főleg a KISZ-tagok neve­sével foglalkoztak, s elhanyagolták a szervezeten ívülólló fiatalok szocialista széliemben történő neve­ssél A konferencia egyik lényeges határozatát: együtt z ifjúság tömegeivel, a Textilművckben is meg kell alósítani. Feladatként szabta meg a beszámoló a harcos, ’.arxista—leninista szellemben dolgozó KlSZ-szerveze- ►k Iáépítését, megerősítését. Hangsúlyozta, hogy az Sdigi tapasztalatok alapján nagyobb gonddal kell elk­észíteni a fiatalokat a fogadalomtételre, mert e téren omoiy hibák fordultak elő üzemükben. Végezetül a beszámoló ismertette, hogy a KISZ- :ervezet saját anyagi eszközeiből hét fiatal ment Bul- iriába, ott megismerhették a bolgár fiatalokat, a fool- ír dolgozók életét. Ezután Sághy Éva gazdasági felelős, a gazdasági unkáról tájékoztatta a fiatalokat. A vita során fel- ólait Inke elvtárs, a Textilművek pártbizottságának igja. Megdicsérte a fiatalokat odaadó, lelkes munká­ikért. Javasolta, hogy a KISZ-vezetők a gazdságl ízetéssel közösen készítsenek egy kulturális tervet, •. anyagi eszközöket szerinte e téren is a fiatalság ;velésére kell fordítani. Fogyatékosságként említette eg, hogy a KISZ-szervezet a sportmunkát elhanya- >lta. Az üzemben eddig csak a labdarúgó sport fej- szfcésével törődtek. A közeljövőben a labdarúgó spor- t is fenntartva, fejleszteni kell elsősorban azokat a lortágakat, amelyekben a nők tömegesen vehetnek szt. A fiatalok aktivitása is igen jó volt. Papp Erzsi, a 3«-műszak agit.-prop. felelőse, kérte a vezetőséget, >gy adjon segítséget munkájához. Tóth Ilona a sport- ozgalom kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy > a leányok csak egytized részét kapnák annak a se­gítségnek, amit a fiúk kapnak, akkor megmutatnák, hogy mit tudnak. Az egyik fiatal arról beszélt, hogy fokozottabb mértékben kell mozgósítani a KlSZ-ßata- lokat a különböző feladatok megoldására. Jelenleg 6 nem végez munkát, éppen ezért kérte a vezetőséget, hogy adjon részére megfelelő megbízatást Mányó Fe­renc, Papp János, Tóth Ibolya, a kulturális munka kér­déseivel foglalkoztak. Bírálták a KISZ szervező bizott­ságot, hogy keveset foglalkozik a kulturális területen működő aktivistákkal. Miért nem működnek a külön­böző kultúrcsoportok? — kérdezték. S meg is adták rá a megfelelő választ. Azért, mert a szervező bizott­ság a kultúrmunkára nem fordított súlyának megfele­lően gondot. A fiatalok után felszólalt Scheffer János gazdasági vezető is, aki több értékes javaslatával segítette a fia­talok tanácskozását. Ezután Virányi István elvtárs, a KISZ városi szervező bizottságának titkára beszélt, s a tennivalókra hívta fel a fiatalok figyelmét. Hangoz­tatta, hogy a népjólét alapja a termelő munka. Éppen ezért a KISZ-szervezetek alkotóan foglalkoznak a ter­melés fokozásával, s állják meg helyüket a termelő munka frontján. Virányi elvtárs külön szólott a Tex­tilművek fiataljainak felelősségéről. Hangsúlyozta, hogy a Textilművek KISZ-szervezete nem akármilyen KISZ- szervezet, hanem a város legjelentősebb szervezete. A Textilművek kiszesei mutassanak példát minden terü­leten. Hangoztatta az öntevékenység szerepét, jelentő­ségét. A Textilművek szervező bizottsága munkája so­rán -bátran támaszkodjon a fiatalok munkájára. Vége­zetül Virányi elvtárs javasolta az aktíva részvevőinek, hogy a KISZ-szervezet készítsen el egy feladattervet, amely magában foglalja a legfontosabb tennivalókat. A Textilművek pártbizottsága a jól dolgozó KISZ- fiatalokat könyvjutalomban részesítette. Könyvjutal­mat kapott Kubacska András, Nagyvári László, Simon László, Mányó Ferenc, Németh Lajosné, Szües Mária, Sághy Éva, Szentiványi Béla és Flórea Jenó. A párt­bizottság ajándékát Inke elvtárs adta át a fiataloknak. A KISZ szervező bizottsága is könyvjutalmat adott a jól dolgozó fiataloknak. Könyvjutalmat kapott: Papp Rózsi, Tóth Ibolya, Frank Erzsi, Sütő Istvánné, Szabó Júlia, Gaál Rózsa, Juhász Erzsi, Rácz Jánosné. A KISZ szervező bizottsága felhasználta a jutalmazás más mód­szereit is. Több szülőnek levelet írt arról, hogy leányuk az üzemben példamutatóan dolgozik.. MINDENT EGYBEVETVE megállapítható, hogy a Textilművek KISZ-szervezetének első aktíva-értekez­lete jól sikerült. . , , ,, , .... $ az intő szavak és nagyon szerettem a távbeszélők beszélgetési íaejet volna visszaszólítani posta nem korlátozza.« nagyapómat egy látogatásnyi időre, hogy bár unokái közül egy sem lett mester­ember, de nézné meg, miként él­nek, tanulnak most azok, akik életreszólóan egy szakmához sze­gődnek, az ipari tanulók, akiket az ő idejében fitymálva, lenézve, ina­soknak nevezett a társadalom. A mai ipari tanulónak nem kell szégyenkeznie választott mestersége rmatt, ugyanolyan megbecsülésben részesül, mint azok az ifjú kortár­sai, Okik középiskolákban gyűjtö­getik a tudást. Ami az állam gon­doskodását illeti, egyformán része­sülnek benne. Talán abban külön­böznek — az ipari tanuló előnyé­re —, hogy az ipari tanuló érettebb, villanyszerelő már két hete vég-S t^ősség^z *6 zett, már csak a lalü ^Ä ' Ä?ttla £ülete ránézésre is az ajtók, ablakok festése van hát-& jbicst. Hatszáz ipari tanulónak és száztizenhat kereskedelmi tanuló­nak ad otthont a tudomány-szer­zésben. Helyiség-problémákkal küz­denek ugyan, de az adott lehető­ség határain belül komoly, felelős­ségteljes munlca folyik az öreg fa­lak között. Délelőtt az ipari tanulók, asztalosok, szerelők, huszonöt osz­tály harmincöt szákmai csoportja szívja itt magába az elméleti tud­nivalókat, délután a jövő Keres­kedőié az épület, a tiszta, barátsá­gos tantermek. Kérdezzük Bárdos Kálmán meg­bízott igazgatótól, milyen a kapcso­lat tanárok és tanulók között? — A lehető legjobb. Egyfelől ba­rnái, /másfelől tiszt,eléttsljp. A mai tanulónak nem nyűg az el­méleti oktatáson való részvétel, mint régen. Bizonyítja ezt, hogy az általános tanulmányi eredmény né­gyes, amit akármelyik középiskola megirigyelhet tölünk. Milyen könyvekből tanulnak a gyerekek? Láttunk néhány szak­könyvet. ízlésesek kívül és tartal­masaik belül. Halljuk, mit mond erről az igazgató: — Tankönyvellátásunk intézmé­nyes. Milyen a könyvek színvona­la? Álljon itt erre a példa. Szám­talan felnőtt, idős dolgozó jön hoz­zánk olyan kéréssel, hogy szerezzük meg számukra ezeket a tanköny­veket, meri szakmai továbbfejlődé­sükben segítené őket. — Szakismereteken kívül mit ta­nulnak? — Magyart, történelmet .és nyel­veket. — Nyelveket? — kérdem csodál­kozva. — Igen. A francia nyelv tanulása kötelező a felszolgáló én szakács tanulók részére. De tanítunk né­metet is. erre a tanulóink 50 szá­zaléka jelentkezelt1. Lám, ha csak ez a különbség len­ne a régi és új >►inasiskola« között, már ez is ég és föld! Hajdan a vendéglátóipar fiatal munkásai magátiszorgalomból, vagy pedig csak a inlágban hányódva-vetödre szükségképpen tanulhattak idegen nyelveket. Most meg az iskolából viszik magukkal a nyelvtudás alap­jait. S még ez sem elég. Bárdos Kálmán most egy tervről beszél. — A belkereskedelmi miniszté­rium tervezi, hogy a legjobb ven­déglátóipari szakmunkásokat fel­földre küldi tpTUutmányútra. ^Fel­mérhetetlen értékű ez a lehetőség. Világot járni, világot látni fiata­lon! ösztönzi is a tanulókat ez a lehetőség. — Hogyan tudják orvosolni ezt az előnytelenné get, amit a vidéken eltöltött tanulóévek jelentenek. Hi­szen itt a Béke Szállóban nem olyan változatos az étrend, a cuk­rászok is kevesebbet tanulhatnak, meg a pincérek is, mint például Budapesten. — Mindenre van jó orvosság. A cukrászok tavaly Budapesten vol­tak szakmai fupcusztákvtcserén a Vörösmarty cukrászdában. A fél­szolgáló tanulók Pécsre rándultak át, a Nádorban nézhettek körül. — A közieljövőben megy valaki Pestre? — Igen, van egy érettségizett sza- ikács tanulónk, Pető Sándor. Itt tanul a Békében és februárban lesz a szakmunkás vizsgája. Előtte a karácsonyi szünetben {elküldjük Budapestre, ka. lehet a Margitszi­geti Nagyszállóba. — Ki fizeti a tapasztalatcserék költségeit? A tanulók? — Nem. Minden esetben a válla­lóitok, ahol tanulnak a gyerekek. Mert legtöbb ottmarad a szakmun­kás vizsga után is és a vállalatok­nak érdekük, hogy minél jobbak, képzettebbek legyenek munkásai. Halljunk valamit a jövendő mes­tereiről is. Pintér igazgató most jött vissza óráról. Fáradtnak látszik, mégis szívesen, szeretettel beszél a növendékeiről. — Attól félek — kezdi mosolyog­va —, Bárdos elvtárs már elmondott mindent, ami jó. De nincs öröm üröm nélkül. Nekem az üröm el­beszélése jutott. Ha már panasz, ki vele! Ám nincs szükség a biztatásra. Az ag­godalmas hang meggyőz már az el­ső pillanatokban, hogy szívből jön a panasz. Kicsi az iskolai. Három helyen vagyunk kénytelenek tanítani. A tanárok a szünetekben rohanotak egyik helyről a másikra, aszerint, hol van órájuk. Van huszonöt osz­tályunk, harmincöt szpkcscportíá Helyiség nincs ahhoz, hogy mnttmit szakcsoportot külön oktassunk. így pedig nem lehet büntetlenül sokáig tanítani. Az elmúlt években meg- növekeátett az ipari tanulók lét­száma, de nem növekedett olyan arányban az islcoíla. Nem követe­lőzünk, de beláthatnák n- illetéke­sek, hogy sokáig így nem mehet. A tanulók szenvedik kárát az ál­datlan állapotnak, — Milyenek a gyerekek? — Felnőttek, céltudatosak, ko­molyak. Náluk ismeretlen fogalom az órák alatti fegyelmezés. Pedig iskola úgyszólván el sem képzelhe­tő rendéfjenkedők nélkül. Itt az életre készülnek a fiúk, lángol*». Valamelyik nap tizennyolc éves, harmadéves fiúknak tartottam osz­tályfőnöki órát: Családapa leszek címmel. Óra után jöttek hozzám a fiúk, hogy ilyen órájuk még soha nem volt és minél többször legyen, mert ők nagyon szeretnek komoly dolgokról beszélgetni. — Milyen lehetőséget lát, hogyan lehetne az iskola áldatlan »hely­szűkét« megszüntetni? — Szerintem, ha összefogna a megye a munkaügyi minisztérium­mali találnának megoldást. Itt Pintér igazgató az órájára néz és nyúl az osztálykönyv után. Perc­nyi késedelem nélkül megy taníta­ni — Hiába, gazdálkodni kell az idővel — mondja mentegetőzve és elsiet.-i- elcsendesedik a folyosó. Csak az osztálytermekből szű­rődik ki nem is zaj. csak neszezés. Jelezve, hogy ott 'bent tanulnak. Nem, nem az inasok, az ipari ta­nulók, a holnap mesterei! LÁSZLÓ IBOLYA Látogassa meg és vásároljon már most. fáték< és kirtMrcHk kfáfiítás ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTVE A BÉKE SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN december ,3-tól 14-ig. Nyitva reggel 9-től este 19 óráig. Kaposvári Kisker. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents