Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-06 / 286. szám

<b ÚJ tJLAG PROLETÁRMI EGYESÜLJETEK! 1<A POS^" Néolcw BECSÜLJÜK MEG AKTIVISTÁINKAT! EGY SÍREMLÉK MESSZE UKRAJNÁBAN,;, OTTHONUNK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPMŰVELÉSI ŐRJÁRAT XIV. évfolyam, 286. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1957. december 6. A TŰLÉRZÉKENY Megyei pártaktíva volt Kaposvárott Zsúfolásig megtelt tegnap a Vörös Csillag filmszínház. Ide gyűltek a Magyar Szocialista Munkáspárt me­gyei aktívái. A pártaktíva lelkes he­lyesléssel hallgatta meg Szirmai Jenő elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának előadását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségén részt vett magyar pártküldöttség munkájáról, a KB előtti beszámolójáról, a népi demokratikus országok kommu­nista pártjainak tanácskozásáról és a világ 64 kommunista pártja által aláírt és elfogadott békekiáltvány­ról. Az aktíva részvevői kifejezték azon elhatározásukat, hogy a somo­gyi kommunisták tevékenységük legfőbb irányelveként tekintik e nyi­latkozatokat, amelyeket hűen kife­jeznek az országos pártértekezlet ha­tározatai is. A beszámoló után az ak­tíva részvevői táviratban biztosítot­ták egyetértésükről, helyeslésükről, a somogyi kommunisták bizalmáról a párt Központi Bizottságát. Miért halasztották el ismét az amerikai mesterséges hold kirepftését? Két amerikai szakember nyilatkozata mesterséges hold kiröpítésének «1Ü­Washington (MTI). A Reuter köz­lése szerint Washingtonban szerdán este hivatalosan bejelentették, hogy az Egyesült Államok első kísérleti mesterséges holdjának kiröpítését is­mét elhalasztották, s csak csütörtö­kön hozzák nyilvánosságra a kiröpí- tés új időpontját. Dr. John Hagen, az előkészületi munkák irányítója kijelentette: »A mesterséges holdat a magasba eme­lő vanguard rakétán végrehajtott több műszaki módosítás eredménye­képpen meghosszabbodtak fcz lcf)5- készületi munkák s ez nagyon ki­merítette a kiröpítés végrehajtásá­val megbízott dolgozókat.« Majd hozzáfűzte: »A műszaki nehézségek leküzdése végett szükségessé vált a rákét a-kilö vő készülék folyékony üzemanyagának kicserélése. Ez a munka több órát vesz igénybe.« Dr. Hagen ezután arról beszélt, hogy Cape Canaveralban, a kiröpí­tés színhelyén kedvezőtlenül ala­kul a széljárós. »Csütörtökön válik ismeretessé, makor 'ftjlyttaithaitó a készítése« — mondotta. * * * Az AP jelenti, hogy J. Paul Walsh, a vtanguard terv helyettes igazgatója éjfélkor tartott sajtóérte­kezletén kijelentette, csütörtökön nem újítják meg az erőfeszítéseket az amerikai mesterséges hold kilövésé­re. Walsh azt állította, hogy a ra­kéta elkészülhetne ugyan a .csütör­töki kilövés számára, a hadügymi­nisztériumtól függ azonban, hogy újabb Időpontot állapítson meg úja'1’ kísérlet számára. Walsh kijelentet­te: »Nem voltaik nasvobb nehéz­ségek, de egész sor kisebb dolog bosszantott batunünket. A tulajdon­képpeni hiba — fűzte hozzá — az volt, hogy a folyékony oxigént tar­talmazó kilökő szelepben üzemza­var következett be. Walsh azt is kijelentette, hogy a kiröpítés színhelyén dolgozók közül méhanyán szerda reggel óta dolgoz­tak, s már a kimerülés szélén ál­lottak, ezért úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a mesterséges hold kiröpítését. Jöjj el jövőre is hozzánk TÉLAPÓ Csengő gyermekhangok éneklik a köszöntőt a Textilművek óvodájá­ban. Az apró székeken és padokon sok-sok pöttömnyi gyerek lesi kí­váncsian a várvavárt vendég meg­jelenését. Hirtelen betoppan a bíbor- palástos, hószakállú Télapó hatalmas bottal a kezében. A kicsik meg­lepetten morajlanak íel, súgdolóz- nák, izegnek-mozogmak, majd ked­vesen köszöntik a vendéget és hely- lyen kínálják. A bölesődések kapják meg először az ajándékot, mert ne­kik aludniok kell még. Az egyik óvodás azonban nem bírja kivárni a végét, odafut a Télapóhoz, megka­paszkodik a botjában, s könyörögve rebegi: »Tessék nekem is adni, én olyan jó vagyok.« Amint a bölcső- dések elhagyják a szobát megkez­dődik a »nagyok« műsora. Dallal, verssel kedveskednek Télapónak, miközben mohán kacsingatnak az édességgel megpakolt puttonyra. Hiába nagy a kísértés. A nagysza- kállú vendég fejére olvassa a cukrot váró kisfiúknak és kislányoknak ösz- szes »bűneiket«, de az idén kivéte­lesen még megbocsát s kiosztja a boldogságtól kipirult arcú kicsik- Ineik' Télapó ajándékait Ne feled­kezzünk meg a fényképészről és a szobában szorongó mamákról sem, akik talán még a .kicsiknél is job­ban drukkoltak. Bizony a végén úgy összemelegedtek a gyerekek a ven­déggel, hogy el sem akarták enged­ni. Na, de a becsületszós ígéret: jö­vőre visszajövök, mégis kielégítette őket, s a jól sikerült este után mé­giscsak elengedték, hogy a többi gyermekeknek is elvihesse az aján­dékokat. Hogyan juthatnak fémzárolt, aranka- mentett lucernalóhere-maghoz a termelők? Legértékesebb pillangósvirágú ta­karmánynövényeink területein veszé­lyessé váló mértékben elszaporodott az aranka, s ha nem lépünk fel el­lene kellő eszközökkel, jelentős káro­kat okozhat a jövő és azutáni évek­ben. E károkozó növényi parazita ellen leghatásosabban úgy lehet vé­dekezni, ha arankamentes, fémzárolt vetőmagot vetnek mindenütt. A földművelésügyi kormányzat biztosítani kívánja, hogy minden ter­melő arankamentes, tiszta, jó csíraké­pességű lucerna- és vörösheremagot vethessen. Ennek érdekében a Mező- mag Vállalat megyei (kirendeltsége (Kaposvár, Május 1 utca 4.) útján hicama- és vörösheremag-csere, illet­ve bértisztítási akciót indít. A cserél­ni vagy — húsz mázsán felüli meny­. Nincs hiány tüzelőből Leesett az első hó, így azok is, akik eddig ’ halogatták a téli tüzelő beszerzését, felkeresik a TÜZÉP te­lepeit. Bátran mondhatjuk. hogy soha sem voltak a telepek ilyen jól ellátva tüzelővel, mint az idén. A közületek ellátása még a nyár folyamán megtörtént, a lakosság nagy része pedig a SZOT-akció kere­tében szerezte be tüzelő szükségle­tét. Most már csak azok keresik fel a TÜZÉP telepeket, akik valamilyen oknál fogvta, eddig még niem rendel­ték meg tüzelőjüket, és akik a kész­leteiket egészítik ki. Háztartási szén, brikett korlátlan mennyiségben kap­ható. Sokat fűtenek kályhájukban a »falpótló« lágy-sz|émneli Ebből saj­nos nagyon kevés érkezik a közép- dunántúli bányákból, a keresletnek még a felét se tudják kielégíteni. Idén 5 százalékkal kevesebb fát ad­nak a szénhez, mint tavaly. A la­kosságnak meg kell értenie, hogy népgazdasági érdek a faimperrt csökkentése. Problémát okoznak ások, akik ugyan nem (kimondottan fafűtéses kályhával mndd’kezneüc, de csak fával tudnak tüzelni (pl. a csikókályhá ban). Ezeket a vásárló­kat II. o. tűzifával: hulládéivá, tus­kó. csutka, botfa stb. elégítik ki. nyiség esetében bértisztítani *— szán­dékozó termelők minden 100 kg 88 százalékos tisztaságú nyersáru után 82 kg fémzárolt, minőségi vetőmagot kapnak. Tisztítási költség eímén nyersáru kg-onként S forintot kell . fizetni a fémzárolt vetőmag átvétele- j kor. A saját szükségletre meghagyott, | tisztítatlan lucerna- és vörösherema- [ gok arankamentes, fémzárolt minő-! ségű vetőmagra való csereszándékot a termelők jelentsék be a TV tele­peken, a földművesszövetkezetek ag- ronómusainál és a községi gazdasági felügyelőknél. A falak mentén két-három sor­ban elhelyezett székeken és pado­kén hirtelen csend lesz. Hallgat mindenld. Egy intésre elnémul a zenekar is. Bemutatjuk a kedves szülőknek és vendégeinknek a ta­nult táncolcat. Bizonyára kíváncsi­ak arra., mivel töltötték az estéket a növendékek — mondja Papp Sán­dor tánctanár és máris körbe pa­rancsolja az ünneplőbe öltözött fia­talokat. Az első szám: keringő. Közben a fiúk félszegen meghajol­nak a lányok előtt: Szabad? — Kérem. — Figyelem! Kezdjük! Megszólal a hegedű, a harmoni­ka és a többi hangszer. A nézők arcán mosolygás. Kié a legnagyobb öröm? A táncoló fiataloké, vagy a szülőké? Nehéz lenne eldönteni. A fejkendős nénik arcán átsuhan valami... Talán az első, a régi-régi bál emléke? Szavak, mozdulatok... Egy kézszorílájs... Milyen közeli­nek tűnik a múlt. Mintha most lenne. Lassul, gyorsul a forgás, pi­rosodnak az arcok. — Tessék, kérjék el a lányokat. Mindenki táncoljon — biztatja a fiúkat a tanár. Tizenhét pár tán­col, öt fiúnak nincs partnere. Egy jeladás és vége a keringő- nek. De újból kész a kör. — Séta- fox... Figyelem! Kezdjük! így megy ez. Nem sok idő jut Mikor lesz kész a donneri híd? Sok embert foglalkoztat a Dormer- ban épülő híd sorsa. Mindenki azt találgatja: készen lesz-e még idén a híd. Értesüléseink szerint január vé­gén adják át a forgalomnak az új hidat. A vasszerkezet szerelése már befejeződött, csak a betonozás és a korlátok felszerelése van hátra. A hideg idő miatt jövő hétre kénytele­nek halasztani a betonozási munká­latokat, amikorra a téli berendezés megérkezik. A betonozást előrelát­hatólag kedden kezdik el és éjjel­nappal folytatják három műszakban. A Gorkij utcai híd építését a hideg Idő miatt teljesen abbahagyják, csak tavasszal folytatódik az építkezés. Koszorúcska egy-egy tánc bemutatására. Szam­ba, röpsasszé, ellentétes rumba, an­golkeringő — nagy ég! mennyi vál­tozat, forgás, variáció. Mi, öregeb­bek igazán elmehetünk a régi mes­terekhez, visszakérni az iskolapénzt. Nem ítudunk\ semmit, kezdhetjük újra a tanulást. A 13. szám a mam­bó. Következik: Rock-and Roll! A közönség most már nem tud csen­des lenni. A furcsa tánc szelídített változatán is nevetésre fakad. Eb­ből nem kér a falu. — Meglepő, hogy tanítványaim — mondta ké­sőbb Papp Sándor — idegeskedve fogadták ezt a táncot. De később kellemesen csalódtam. Egymásközt a »nézők« halk meg­jegyzéseket tettek a lányokra, fiúk­ra vonatkozóan. »Nézd csak, nézd, mit tud a Gyuszi« — súgja valaki a társának. — Szépen megjárják — hangzik a dicsérő szó. Nem egészen 18 estén húsz tán­cot tanultak meg a fiatalok. A be­mutatót az ajándék csárdással zár­ták. Senki sem járta végig... Egy­máshoz ütődtek a nagy sietésben. A fiúk ott hagyták a lányokat, vagy fordítva. Most már a mamák is hallatták szavúl<at. Persze, csak suttogva parancsolták gyermekeih­Mezőgazdasági népfőiskola nyílt Marcaliban (Tudósítónktól) Vasárnap délelőtt a járási műve­lődési házban ünnepélyesen megnyi­tották a mezőgazdasági népfőisko­lát. Bevezető beszédet Henger Lász­ló népművelési felügyelő mondott. Megnyitójában összehasonlítást tett községük felszabadulás előtti és jelenlegi iskoláztatási helyzetéről. Beszéde után a megjelentek Kó­nya Lajos: Két iskola című versét hallgatták meg; majd Kertész Lajos, a járási tanács vb elnökhelyettese üdvözölte az Iskola részvevőit. Kristóf Jenő, a járási tanács fő­mezőgazdásza a parasztság szakmai képzésének és általános műveltsége emelésének szükségességéről beszélt, majd ismertette a népfőiskola tema­tikáját, bemutatta az előadókat. El­mondotta, hogy az oktatás tárgyi fel­tételei biztosítva vannak. Az előadá­sokat a gimnázium fűtött helyiségei­ben tartják, s a korszerű berendezés, szemléltető eszközök segítik a tan­folyam sikerét. A beiratkozott 26 hallgató részére az első foglalkozás kedden este 6 órakor volt. SZÁNTATLAN FÖLDEK A HÓ ALATT MOST MÁR IGAZÁN JÖHET A TÉL — mondta az a gazda, akinek az ekéje nem azért »pihent« már jó ideje a fészer alatt, mert a hideg idő, meg a hirtelen jött hó hazapa- rancsolta a mezőről. A gondos pa­rasztember nem h úzta-halasztotta a cselekvés idejét, hanem kihasználta a száraz, napsütéses őszi napokat és még a fagy beállta előtt előkészítette földjeit a tavaszi kalászosok és ka­pásnövények alá. Bárcsak arról szá­molhatnánk be, hogy a csurgói já­rásban — de máshol sem — éktelen­kedik már (december elején) kuko­ricaszár és az őszi mélyszántást el­végezték. Sajnos, Cseh Jenőhöz, a járási mezőgazdasági osztály főag- ronómusához befutó jelentések más­ról vallanak. — Ebben a járásban — mondja a főagronómus — az állami gazdasá­gok földjeiből nem sok maradt szán- tatlanul. A mintegy 4000 holdból 3800-at felszántottak. A termelőszö­vetkezetek 500 holdjából négyszázon friss barázdák várták a hótakarót. Az egyéni paraszti k jórésze nem na­gyon igyekezett. Kerek számokban kifejezve 15 000 hold föld — kisebb- nagyobb parcellákban — várta s két­harmada még sem kapta az ekét: csak 500 holdat szántottak fel. A gépállomások szívesen segítettek, küldtek traktort, ha volt igénylő. Majdnem 5000 hold állami tarta­lékföld van a járásban. E földek megművelése 400 hold kivételével nem okoz különösebb gondot. A Ker- timagtermeitető Vállalat, a csurgói Zrínyi Tsz, a különböző szakcsopor­tok és az egyéni parasztok művelik és hasznosítják. A kérdéses 400 hold Inke, Csurgó és Gyékényes határá­ban van. Inkén a 160 holdas régi pa­pi birtokból húszon a legeltetési bi­zottság dolgozik. Hatvan ,és fél hold­ra van rendes szerződés, a többinek nincs gazdája. Helyesebben az utóbbi területnek nincs adóztatható bérlője. Művelik azt is, csak nem tudni, hogy ki. Jó lenne, ha a bérleti díj és a föld után járó adó befolyna az ál­nek: Ezt ennek, ezt annak add fiam. Mindenki ajándékozott va­lamit. A fiúk mellén egymást ér­ték a bokréták. Titokban nem saj- sáltak egy-egy oldalpillantást, talán azt hitték, hogy nem látja senki parányi hiúskodásúkat. Zsebleendők, gyöngyök, s egyéb kedves emlékez­tetők (kerülték {élő az édesqnyák őrizte csomagokból. Érdemes len­ne megkérdezni a boltost, mennm édesség, cukor, csokoládé fogyott el a koszorúcskát megelőző napok­ban. M. László, az egyik táncból ki­tűnőre vizsgázott ifjú (neki is egy tucatnál több bokréta díszítette a kabátját), kérdésünkre, hogy mit vett viszonzásul a lányoknak, ezt válaszolta: »Cukrot, gyöngyöt és brosstűt... K. Györgyinek ás Sz. Margitnak ajándékoztam. Ezt a bok­rétát P. Magdustól kaptam. De me­gyek táncolni« és eltűnt a forga­tagban. A bolhási »diákokkal« nem volt sok baja Papp Sándor tánctanár­nak. A fiúk és lányok egyformán szorgalmasak voltak. A tanulók ne­vében a köszönet jeléül egy kislány nyújtotta át Papp Sándornak az ajándékot. — A kővetkező táncban már mindenki részt vehet — tet­ték közzé. Nem is kellett biztatni a régebben végzett táncosokat.- ffs ­iám kasszájába. Az illetékesek igye­kezhetnének fényt derítem e homá­lyos ügyre. — Vannak a járásban olyan közsé­gek, ahol az őszi mélyszántást 90— 95 százalékban elvégezték. Nem le­het panaszkodni a porrogszentkirá- lyi, somogybükkösdi, porrogszentpáli, zákányi határra — mondja Cseh Jenő —, de szép a.somogyudvarhelyi mező is. — Egy járás területén az éghajlat azonos. Egyformán süt a nap, az időjárás nehézségei a gyéké­nyes! parasztnak is éppen akkora gondot okoznak, mint a porroginak. Hihetetlen, hogy Berzencén előbb várták a telet, mint Tharosberénv- ben. A főagronómus szerint a herényiek lemaradtak. Nem azért, mert nincs traktor, nem volt jó idő stb., ha­nem az emberek várakozása miatt. Ebben a faluban sokan ragaszkod­nak a régi elvhez: »Csak az ősi föl­det művelem« — ilyen felfogás miatt akadozott leginkább a herényiek eké­je. Egy igazságról nem szabacf meg­feledkezni: egyik föld se terem, ha nem szántják. Az a termelő, aki a földrendezés során nem a »sajátját« kapta vissza, fogadja el bátran sa­játjának azt, amit adtak helyette. Az értelmetlen tétovázás hat a jövő évi termésre — mégpedig rosszul. A SOMOOVCSICSÓI mezőben is­van még szélfogó: nem vágták le mindenütt a kukoricaszárat. A ker­tészeti tsz földjeivel nincs nagyobb baj, de a falusiak csak felét szántot­ták fel a tavaszi vetésterületnek. — Többen lemondtak a földről — adja tudtunkra Kosz Lajosné tanácsel­nök. Ez év tavaszán Melles Vendel, Boros József, Hegyi István 7—8 hold- iukat otthagyva elmentek a tógaz­dasághoz dolgozni. Kötöttek olyan értelmű , szerződést, mely szerint a gazdaság átveszi és műveli Mellesék: és a többi, hozzájuk újonnan belé- nők földiét. Mintegy 27 holdról van szó. A járási tanács mezőgazdasági osztályát már hónapokkal ezelőtt ér­tesítették a dologról, de döntés. még nem született. Pedig kellett volna, mert e földek adóforintjai meglapul­nak valahol. 1945-ben juttatott földektől jó pá­ran meg akarnak válni a csicsóiak közül. Nem annyira a földtől, inkább a »terhétől« szeretnének szabadulni. Arra nem gondolnak, hogy valamit fizetni is kellene érte. »Eddig hasz­náltuk, most meg lemondunk róla és kész. Dehogy fizetünk mi megváltá­si árat«. Ez a dolog könnyebbik vé­ge. Berkes Istvánná is így képzeli: — Nekem csak két holdam van; Nincs fogatom, nem bírok állandóan dolgozni — panaszkodik. — Még van öt hold a csalódban — szól közbe az elnök. — Az az uramé, nem az enyém — védekezik Berkes.né. — Megélünk abból. —- De eddig kellett a kettő is?!..; RÁBA IMRE 9 HOLDAS gazdál­kodó készülődik a faluból. Máshová megy lakni. Földjei szántatlanul ma­radtak. »Majd akinek eladom a há­zat, az gondoskodik a földek műve­léséről is« — mondta Kosz Lajosné- nak. A házat eladta, s a földek? Egyelőre a hó alatt várják a róluk való gondoskodást. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents