Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-31 / 305. szám

A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása A VULKANIZMUSRÓL A Pöld egyes helyein izzó olvadé­kok, folyékony anyagok törtek és törnek a felszínre. Ezek az izzón fo­lyó lávák lassan hűlnek ki és üve­ges szerkezetben merevednek meg. A vulkánossággal azonban gőzök és gázok is kerülnek felszínre, majd hévforrások törnek fel, amelyek ve­gyi üledéket raknak le. A vulkáni jelenséget már az ókon népek is megfigyelték, melyeknek mitológiájukban meg is találhitók az ide vonatkozó részek. Régen ugyanis az oknyomozást valamilyen istennel helyettesítették. Plyíó az al­világnak volt isteni (inme.'i a pluto- nizmus elnevezés), gazdavílót jelent, aki a földet új anyagoHUtal gyarapí­totta. Vulkanus, a tű£ sánta istene Rómában az cmber-j alkotásokat pusztító működésért vor félelmetes. Innen került a tudományban is elfo­gadott fogalommá — vulkanizmus. A vulkáni jelenségeket többféle módon észlelik a földön. Miután azonban' neníj.^g tengeralatti jelen­ségről olvashatunk azért most csak a tengerala ti vulkánossággal foglal­kozom Tövűén. Vulkáni jelenségről akkor beszé­lünk, arakor a föld belsejében lévő izzón fo’yé anyag valahová átültető- érthető az is, hogy a ten- *ú vulkánosság nem külön je­llemem a felszíni jelenségek- isomóan megy végbe. Azonban .oen és a felszínen végbemenő .áni jelenségek -között mégis van- jelentéktelen eltérések. Ilyen pl.: gyorsabb lehűlés, az /anyag elrende- aödésének más-más útja, más vegyi, jelenrégek folyamata. A tengeri vul­kánosság kitörésének központja is' gyorsabban omlik össze, azért rövid, idő alatt eltűnnek az így keletkezett, szigetek. Különbség van azonban a nem, nagy mélységben történő kitörés és a mélytengeri kitörés között annyi­ban, hogy a nem nagy mélységben tör. ténő kitörések a víztömeget is moz­gásba hozzák, toronymagasságni víz­oszlopok keletkeznek a tenger fel­színén, sőt törmelékből szigetek is keletkeznek, amit a víz romboló munkája hamar eltüntet. A nagyobb mélységben történő ki­törésekről már csaló közvetve tu­dunk, mert 2000 méter mélységben a vízgőz nyomását a vízoszlop nyo­mása meghaladja és a lávafolyás is csendesen történik a fenéken. A je­lenség létezéséről a tengerrengés, vulkáni bombák, úszó horzsakövek, gázfeltörések és döglött halak adnak számot. Természetesen a vulkáni kitörés jelenségét földmorgás, morajlás és földrengés is kíséri. Az ilyen esetek­ben előállott földrengés azonban nem nagy területekre terjed ki, ezért he­lyi (lokális) jelentőségű és azt min­dig meg kell különböztetnünk a más jelenségek által keletkezett földren­géstől így képzeljük el tehát a legutóbbi tengeralatti vulkánosságot is. Lóczy István tanár Szintetikus vitaminok A Szovjetunió vitamin előállító tudományos kutató intézetében új vegyületet, kokarbokszilazt készí­tettek. A szintetikus vitamint szén­hidrát anyagcsere zavaroknál, cu- J korbajoknál, súlyos májmegbetege- q désefcnél, a csecsemők emésztési i zavarainál és toxikus diftéria ese­tén alkalmazzák. Kidolgozták továbbá a panto- thensav gyártási eljárásait, amely a szénnidrát anyagcserében játszik fontos szerepet. A sav és sóinak mesterséges előállítása lehetővé te­szi, hogy a fenti fontos vitamint egyre inkább alkalmazzák a beteg­ségek megelőzésére. a tűzhányó, mini világítótorony A Salvadort Izalco tűzhányó (Kö- zép-Amorika) felett nyolc percen­ként füstoszlop jelenik meg, amely eléri a háromszáz méteres magas­ságot. Ez a jelenség 200 esztendeje rendszeresen megismétlődik. Minthogy a füstoszlopot a krá­terban fortyogó láva megvilágítja, a sötét trópusi éjszakákon a tűzhányó természetes világító toronyként szol­gál, fénye több száz kilométerre lát­ható. KÜZDELEM a téli megbetegedések ellen T u d j a - e, hogy... . a jugoszláv bortermelők több szeszesitalt isznak, mint amennyit eladnak? Jugoszlávia idei szőlőtermését 80 500 vagonra becsülik. Ez mint­egy 24 százalékkal több a tavalyinál de mindemellett 20 százalékkal ke­vesebb a tíz évi átlagtermésnél. A 80 500 vagon szőlőnek mindössze 14 százalékát fo^vasztották el gyü­mölcsként. a többiből bor készül. Szakértők véleménye szerint az ország idei bortermése 42 750 vagon. Ez 32 százalékkal felülmúlja a múlt évit. Ebből a 42 750 vagon borter­mésből 23 900 vagon piaci felesleg lesz, a többit maguk a termelők isz- szák meg. Kivitelre mintegy 5 000 vagon kerül. Ez azt jelenti, hogy a 42 750 vagon bortermésből csak minden nyolcadik litert adnak el külföldön. Az idei szilvatermés több mint kétszerese a tavalyinak, de még emellett is kevesebb a tíz éves át­lagnál. Az idei mintegy 4C 000 va­gonra becsült szilvatermésnek kb. 60 százalékát pálinkafőzésre hasz­nálják fel. Az idei szilvánálinka-ter­mést 4 800 vagonra becsülik, ami viszont háromszorosa a tavalyinak. Ebből csak mintegy 2 150 vagon ke­rül kereskedelmi forgalomba, mert a termelők több mint felét meg­isszák. ...mi a sütemény-nevek eredete ? Több sütemény, vagy édesség ne­ve az idők folyamán nemzetközivé vált éppúgy, mint a rádió, a posta, televízió stb neve. így például sok nemzet szókincsében szerepel a tor­ta, amelyről etimológusok megálla­pították, hogy a latin- tortus szóból ered, ami -hajlított«, vagy »lapított« süteményt jelent. A krém szó az ó- görög lchrlma szóval azonos, ami zsírt, olajat, mázt, vagy kenőcsöt elemi Ezt az ó-görög szót a közép- .ori latin nyelvben is használták. Ä .catolikus egyházban chrizmúnak ne­vezik az olajjal való felkenési szer­tartást bérmáláskor, püspök szente­léskor, stb. Innen került át ez a szó az ó-francia nyelvbe. A francia; szakácskönyvek terjesztettéle el az­tán a krém szót az európai nemzetek között, tekintettel arra, hogy abban az időben igen nagy tekintélyre tett szert a francia szakácsművészet. Francia eredetű a blszkvit is, ami franciául (bis cuit) kétszersültet je­lent. A középkori latin postata szó­ból származik a pástétom, amely tulajdonképpen -tésztába göngyölt húst« jelentett. A szent a görög-la­tin sinapi szóval azonos. A régi sza­kács-művészet angliai befolyásának nyoma megtalálható az angol szó­tárban is. A borjú (calf), az ökör (ox), a sertés (swine) angol neve ugyan angolszász eredetű, de a fel­sorolt állatok húsát már latin ere­detű szavakkal jelölik meg (weal: vittellus, beaf: bos, pork: porcua). • • • .. .a Szovjetunió idén 210 milliárd kilowattóra villamosenergiát ter­mel * * * ... az 1793-ban alapított párizsi * I Műszaki Múzeum a világ legrégibb műszaki múzeuma. * * * ... Pekingban megkezdték a Kí­nai Népköztársaság első televíziós állomásának építését. Ha a televí­ziós állomás elkészül, nemcsak fe­kete-fehér, d'e színes képet is sugá­roz majd. * • * ... a Föld felszínének háromne­gyed részét borítja víz, az ember eledelének mégis csak egy százalé­kát alkotják a tengerekből és fo- lyókból származó termékek. Bármennyire is sajnálom: megfá­zásból eredő betegségele a legjobb családban is előfordulnak. De ha mint anya, gyermekei ellenálóképes- [Ségénak fokozása érdekében mindent megtesz, ami módjában áll, kedves gyermekei és hozzátartozói bizonyá- kevesebbet fognak tüsszenteni és köhögni. Ennek tudatában nincs más feladata, minthogy egy csomó -meg­fázás elleni fegyvert« szerezzen be és akkor bátran nézhet a tél elé. A családi védekezés első fegyvere fa tápláló és jól ekészített étel. Mivel iaz A-vitamin tartalmú élelmiszerek különösen értékesek, előnyben kell részesíteni a tejet, a halat, a sajtot, a hántolatlan magból készült kenye­ret, a hántolatlan magpelyheket, a tojást, sovány húst, a friss gyümöl­csöt, a zöld salátákat, a főzelékeket. Öt évnél fiatalabb gyermekeknek adjunk ezenkívül naponta bizonyos mennyiségű csukamájolajat. Fontos, hogy a gyermekek az éte­leket helyesen fogyasszák el. Tilos az ételek felületes lenyelése, tehát az ételeket alaposan mag kell rágni, nem szabad az asztaltól gyorsan el­szökni, hogy -magándolgainkkal« foglalkozzunk. A második fegyver: a friss levegő. Ennek ielentőségét fel sem lehet be­csülni, hiszen tisztán tartja orrunkat, torkunkat, szellőzteti tüdőnket és tes­tünket megfelelő mennyiségű oxi­génnel látja el. Az a gyermek, aki nem kap elég friss levegőt, rövid időn belül sápadt és apatikus lese és ellenálló ereje erősen csökken. Te­hát töltsenek a gyermekek minél több időt a szabad levegőn. A gyer­mekek a nagy hidegben is szívesen játszanak a szabadban. Hiszen az ésszerű öltözet és a korlátlan ener­gia, amely állandó mozgásban tartja őket, kellő védelmet nyújt. A megfelelő alvás éppoly fontos szerepet játszik, mint a friss levegő és a mozgás. Ezért gyermekeit jókor fektesse le és ügyeljen, nehogy le­fekvés után titokban sokáig olvassa­nak, Hideg időben természetesen me­legen kell öltöztetni a gyermekeket, vigyázzunk arra, hogy minden egyes ruhadarab könnyű és laza legyen, hogy a gyermek testének minden egyes részét teljesen szabadon és kényelmesen tudja mozgatni. Szoros és nehéz ruhák nemcsak fáraszta­nak, hanem valóban ártanak is. Aka­dályozzák a vérkeringést, korlátoz­zák a iégzést, úgy, hogy vérszegény­ség, fagydaganatok, tüdő- és egyéb hűléses betegségek formájában za­varok állhatnak elő. Amennyiben a szerencsétlen kö­rülmények folytán a gyermek min­den óvintézkedés ellenére, esetleg fertőzés következtében mégis meg­fázik, akkor azonnal el kell különí­teni. A legokosabb, ha 48 óráig me­leg ágyba dugja. A nyitott ablak megfelelő szellőztetést szolgáltat. APRÓSÁGOK Cellulotherápia Svájc, Németország és Spanyol- ország után Franciaországban is al­kalmazták a cellulotherápiát, amely tehén, vagy borjú-méhmagzat-ké szítményénrk — állítólag fájdalom- mentes — intrairrmsculáris beadását jelenti. Ez a készítmény a -sejtek megfiatalodását« hozza magával. Kü­lönös jelentősége van a szív- és a nyirokedények megbetegedéseinél, érelmeszesedésnél, allergiás beteg­ségeknél, ekcémánál és asztmánál. Félévenkénti kezelés kiváló javulást eredményez Az„LK—3" a Tőaldba m^ílL A léghajó ablakához rohanunk, j Előttünk rideg, hallgatag pusztaság I terül el, melyet a lemenő Nap suga­rai világitanak meg. A léghajó a Hold Antarktisz nagy I síksága közepén áll Légköri búvár- | ruhába öltözünk, és a lejáró fülkébe I megyünk. A nyitót ajtón kitóduló j megmaradt levegő szürkés-sárga j porfelhőt kavar. A holdon a levegő | hiánya és a meggyengült vonzóerő | következtében a porszemecskék sok- I kai magasabbra szállnak és lénye- j gesen lassabban hullanak le, mint | a földön. | Megtörtént tehát: az életnélküli ; Holdon járkálunk. Miután néhány I tucatnyi nagy, de rendkívül köny- nyű megdermedt lávatömböt ösz- szegyűjtöttünk, magas dombot há­nyunk össze. Á szeizmográfot lép- ten-nyomon felállítjuk. A léghajóról megmaradt üzemanyag-tartályokat lekapcsoljuk. A szivattyúkat működ­tető turbinát a léghajó hemyótalpai- nak meghajtására kapcsoljuk át, s a léghajó terepjáróvá alakul át A Hold déli-sarkán egy magas hegy­csúcs felé tartunk. A hold-»tenger« összeturkált száraz fenekén hala­dunk, amelyen éles kavicsok van­nak szerteszórva. Terepjárónk kikászálódik a »ten­gerből» és lanikás emelkedőn szá­guld. Minél magasabbra jutunk, annál inkább szemünkbe világíta­nak az úgynevezett világító-sugarak. A hegven és a lapályon mindenütt ott feküsiznek ezek a vulkánikus eredetű hófehér, ragyogó sávok. Rádióvevőnk váratlanul valahon­nan felbukkanó ismeretlen elektro­mágneses jeleket jelez, amelyek meghatározott időközökben ismét­lődnek. Hát még ez is! így üdvözölnek bennünket egyszerre az értelmes élőlények — tréfálkozik a rádió­sunk. Akármint legyen is, a jelzések fe­lé megyünk. A közeledéshez mérten a jelzések erősödnek. A terepjáró vezetője hirtelen le­fékezd a gépet. Mély és széles repe­dés zárja el előlünk az utat, s a re­pedés messzire elnyúlik. Át kell ug­rani rajta. Teljes sebességgel átlen­dülünk a túlsó partra. A Földön egy ilyen ugrás rosszul végződnék, itt azonban csupán könnyebb rázkódást érzünk. A Hold ugyanis, amelynek tömege lényegesen kisebb mint a Földé, hatszorta könnyebbek va­gyunk. mint a mi bolygónkon, és az esési sebesség is ugyanannyiszor ki­sebb. A Jelzések egyre inkább nyugat­ra, a terminátorhoz, — a fény és a sötétség határához csalogatnak ben­nünket, Átmegyünk ezen a vona­lon és egyszerre áthatolhatatlan sö­tétségbe kerülünk. Meg kell gyúj­tanunk a fényszórókat. Valahol, nem nagyon messze, ragyogó szikrafor­rás szikrázott. Feliobbant egy pilla­natra, bevilágította a sötét tájékot, majd kialudt, vörös, sötétedő foltot hagyva maga után. Ez a meteorit a sziklába vágódott. De itt van a rá­dió jelzések forrása is, a fényszórók fényében jól látható. A rejtély meg­oldódott — ez a múlt évi expedíci­ónk ledobott jelzőkészüléke. Előt­tünk kis kiégett rakéta fekszik, rá­dióadóval felszerelve. A doboziából összehajtogatott levélpapírost ve­szünk ki. Az az okmány, amelynek tartalmát egy évvel ezelőtt a világ összes újsága közölte. Az általunk megtalált jelentéshez expiedecíciónk rövid közleményét csatoljuk, a papírost visszatesszük és a jelzőkészüléket a legközelebbi szikla csúcsára erősítjük. Utunkat továbbfolytatjuk. Kezd világosodni. A horizont alól kikémlel a Nap tompa ezüstszínű koronája. Ragyogó napkorong keskeny, széles fényárban tűnik elő. Első sugarai a távoli hegycsúcsra esnek és azt be­ragyogják. A hegygerinc meredek lejtőjén egyszerre meginog egy óriási szikla­tömb, oldalra dől és lassan leomlik, magával rántva a rajta lévő kisebb tömböket és köveket. A lavina mind­jobban megnövekedve, hevesen le­rohan, szétzúzással fenyegetve lég­hajónkat. Vezetőnk azonban nem vesztette el a fejét, egy éles fordu­latot csinált és megmentett bennün­ket a veszedelemtől Ez az óriási hegycsuszamlás minden hang nélkül ment végbe (a Holdon nincs atmosz­féra), filmoperatőrünk azonban le­fényképezte. Fölemelkedünk az örökös napfény­ben úszó csúcsokig. Egyre nehezeb­ben jutunk előre. Az egyik forduló után teljesen leküzdhetetlen aka­dályra bukkanunk: a falhoz hasonló óriási szikla csaknem függőlegesen emelkedik a magasba. A széleit sem jobbról, sem balról nem láthatjuk. Elhatároztuk, hogy a rakéta-moto­rokat vesszük igénybe. A léghajó ál­tal kilövellt gázsugarak a puha ha­mu közé hatolva, csodálatosan fehér por oszlopot emeltek a magasba. Né­hány 100 méter felfelé repülés után elhagytuk a sziklát és egyszercsak a Hold Antarktisz csúcsán találtuk magunkat, ahonnan felejthetetlen. kilátás tárult elénk. Figyelmünket a Föld vonta ma­gára. Szokatlanul fényes és nagy, lényegesen nagyobb, mint a Föld­ről látható Hold, kráterek és csorba cirkuszok lebegnek, találgatjuk a Rákellenes állóeszköz? Dr. Jonas Salk, a gyermekbénulás elleni szérum feltalálója jelenleg ráJcellenes oltóanyag felfedezése ér­dekében folyó kutatásokat irányít. December végére várják első beszá­molóját új kutatásairól a »Science« című folyóiratban. Cikkében állító­lag kimutatja, hogy a gyermekbénu­lás elleni szérum felfedezéséinél használt laboratóriumi technika »el­vileg a rák gyógyszerének kutatá­sánál is felhasználható». szárazföldek és az óceánok körvona­lait A Holdon tartózkodásunk ideje vége felé közeledik. Ott tartózkodá­sunk rövid volt, mert célunkat — a Holdon való leszállás lehetőségét felderíteni és a Hold felületét elő­zetesen szemügyre venni — elértük^ Visszafelé megkerüljük a gyűrű­alakú hegygerincet. Ez, úgy látszik nem más, mint láva alá temetett volt cirkuszmaradvány. Folyik a visszarepülés előkészüle­te. Megvizsgáljuk a készülékeket és a gép>eket. A szeizmográf feljegyzé­sét. amely megörökítette a minket majdnem eltemető hegycsuszamlást, magunkkal visszük, a készüléket pedig ott hagyjuk. Ez fogja majd el­mondani a jövő kutatóinak a Hold- kéreg viselkedését. Május 17. 14 óra és 25 perc. Fel­lobbannak a rakéta-motorok. Az «LK—3» a köves pusztaságon köny- nyen gurul. Egy-két másodperc és hemyótalpaink elválnak a Holdtól. Többé nincs rájuk szükségünk és le­kapcsoljuk azokat. A hegyek, szik­lák, világos sugarak, cirkuszok, re­pedések és kráterek az egyre növe­kedő sebességgel összefutnak sze­meink előtt és végül teljesen eltűn­nek előlünk. Üzemanyag-tartalékunk révén si­került visszarepülésünk sebességét növelni. Ezzel visszafelé két nappal megrövidült utunk Időtartama. íme, már bolygónk közelében vagyunk. Május 20. 16 óra 10 p>erc. A foko­zatos fékezés hosszadalmas folya­mata végétért. A Föld körül ellip­szis-alakú csillagpályán keringünk, nagyon közel a Kis Hold pályájához. A mesterséges bolygó körvonalait már tisztán ki vehetjük. A léghajó a sebesség és az irány beszabályozása után gyorsan halad közelében. A Kis Hold személyzete kozmikus vitorlázó repülőgépet ké­szített számunkra, ezen szállhatunk le anyabolygónkra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents