Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-29 / 304. szám

QOu000OO0OOO©0©00OOOOO00OOOOOOOOOOOOOOO00©000O00OO0O0O0e OOOOQOOOO000000©G.

MI ÚJSÁG A DIVATVILÁGBAN

— mit viselnek másutt?

Olaszország:

A római cipészek magas, tűsarkú körömcipőket terveztek, amelyek annyira kivágottak, hogy gyakran az ujjak pereme is látható. Az olasz nők ugyanúgy viselik piacra, mint kávéházba, vagy színházba. Olaszország nemcsak cipődivatot teremtett, de új kalapformákat is kitalált. Tavaszra fehér, vagy pasztell színű, fazék alakú kalapokat terveztek, amelyeket egyenesen tesznek fel. Konfekciót ritkán látni az olasz városokban, de annál több a méteráru bolt. Az olasz nők ruháikat maguk varrják, vagy varratják. Érdekes, hogy férfiak számára sok a 'készruha. Az üzletek kirakataiban rövid férfikabátok és manzsetta nélküli nadrágok láthatók.

Ausztria :

amelyet ne díszítenének szőrmével. A svéd nők előszeretettel viselnek délután fekete ruhákat, amelyek mindig remekül öltöztetnek. A meleg tweed szoknya puplinblúzzal, vagy pulóverrel a svéd nők praktikus és mindig divatos öltözéke.

Franciaország:

Párizs már több évtized óta diktálja a divatot az egész világnak. Lehetséges, hogy a párizsi divattervezők éppen ezért kötelességüknek tartják, hogy merész, nehezen viselhető modelleket készítsenek. Vannak azonban tervek, amelyek túlélik a hetilapok képeit és világdivattá válnak. Hosszú évek után ismét divatos lett a bársony, nappali viseletre a tweed, estére a finom csipke játszsza a legnagyobb szerepet. A legújabb párizsi divattervek általában a következők: hosszabb-rövidebb pe- lerinek reggeltől éjszakáig, ruhához, kosztümhöz és kabáthoz. Itt is majdnem mindent szőrme díszít. A kosztümkabátok alig érnek derékon alul, sőt néha a derék felett végződnek. A szoknya a derék körül széles ráncokba rakott. A dúsan húzott délutáni ruhák kiemelik a finom nőiességet: a kivágás kerek vagy V alakú. Párizsban a divatszín a fekete. Az estélyi ruhákat széles szatén szalagok díszítik. A kalapok különbözők: a magas kozák sapkáktól a fátyolos kis kalapokig mindent megtalálhatunk.

ötlet van elég, csak a nőkön múlik, hogy mindig azt válasszák, ami a legjobban áll nekik.

Szépségápolás télen

A bécsi divat mindig józanabb a párizsinál. A bécsiek kerülik a végleteket és a feltűnést. Ezen a télen sok horgolt, vagy kötött sapkát és kalapot viselnek a bécsiek: mégpedig általában fehéret,“ a barettsapkától egészen a divatos, fazék formájú kalapokig. A cipők közül a zártabb, alacsonyabb, tompasarkú körömcipők vannak túlsúlyban. A józanabb divat a prémmel bélelt fekete csizmák viselésében is megmutatkozik, amelyeknek magasabb sarka is bizonyítja, hogy társasági ruháikhoz is viselhetők. A bécsi nők legújabban szívesen hordanak háromnegyedes, egyenes kabátokat, egybeszabott csuklyával, legtöbbnyire kék vagy drapp színben. A kabátot rakott szoknya egészíti ki. De milyen is volna a bécsi’ divat blúzok nélkül? A bécsi nők ennek a ruhadarabnak nagy figyelmet szentelnek. A sok hímzéssel díszített selyemblúzokon kívül, amelyeket délután viselnek, dús vá'asztékuk van sport- és estélyi blúzokban. A szabás gyakran ugyanaz, de kis változtatással és bő szín- választékban készítve a blúz mindig más és más. Gondos kidolgozással még az egyszerű f'anell- vagy pup- linblúznak is sajátos jelleget tudnak adni. A bécsi divat nem lenne teljes kötött holmi nélkül. A szvettereknél Is betartják a klasszikus, egyszerű vonalat, hosszított derékkal. Az ujjak a szvettereknél is bevarrottak, vagy ragián szabásúak. Ennek az öltözéknek az eleganciáját a szép pasztell színek adják meg. Nagyon szépek a jersey és vevenit garnitúrák. A vevenit olyan anyag, amelynél a jerseyvel szemben a kötés mintája jobban kiemelkedik. Kis gyapjúkosz- tűmöket díszítenek ezzel a manzset- tákon, a gallérokon vagy a zsebeken.

Svédország :

A karcsú svéd nők többnyire sportos, egyenes szabású, vagy a szélein kissé szélesített kabátokat viselnek a közkedvelt francia kosztümökön. A szűk prinpesz szabású ruhákat a svéd nők egyáltalaban nem kedvelik. Mint mindig, még ma is sok szarvasbőr kabátot és sapkát látni. Nagyon kedvelik a szőrmét, amellyel gallérokat, muffokat, manzsetfákat slb. díszítenek. Alig van olyan ruhadarab,

Micsoda igazságtalanság!

Lábunkra télen meleg bundacipőt húzunk és ugyanakkor fedetlen arccal indulunk útnak a hóferge- togben — mégis azt kívánjuk: arcunk bőre még a negyedik évtized után is friss és üde maradjon.

Pedig ennek ára van: télen többet kell törődnünk bőrünkkel, ne parkolja szeszélye szerint az eső, a szél, a hókristályok! És ne -pörkölje« a hóról visszaverődő fény se.

Nézzünk hát szembe saját arcunkkal télen!

A hideg összehúzza a bőr apró ereit. A szűkebb csatornáikon át kevesebb vér áramlik, a sejtek kevesebb táplálókhoz jutnak. A nyirkosság nemcsak lehűti a bőrt, de fellazítja a legkülső szarúréteget is. A szél gyorsítja a párolgást — tovább hűti az arc felszínét, s a bőr száné úgy kiszikkad, hogy nemcsak ég és feszül, hanem finoman be is reped. A rácsapódó jégkristályok ingerük a bőrt. Ez még hagyján! Ám szemmel nem látható apró sebet szúrnak. A baktériumok persze ezekben a pici sebracskékben jó kis otthont találnak maguknak. A bajt csak fokozza, hogy a téli táplálkozásunkban kevés a vitamin, ez pedig a szervezetet gyengíti. Arcunkat telente nem fürdethetjük záporozó napfényben sem. Ködös időben a megszokottnál is jóval kevesebb fény éri a bőrt. Ezért hiányzik ilyenkor a napfényben lévő ibolyántúli sugárzás, csíraölő, vitaminképző és az anyagcserét /okozó jó hatása. Igen. Ha a dermesztő hidegből jövet nem bújunk azonnal a tüzes kályha mögé, és fordítva: át- hevült arccal nem lépünk ki fagyos levegőre. Szánjunk időt arra, míg arcunk bőre lassanként alkalmazkodik a környezet hőfokához.

És mi a tennivaló ilyenkor?

Vékony védőréteggel 'kell bevonni a bőrt, amely egyúttal a bőr elvesztett zsírtartalmát is pótolja. Az egészséges, de méginkább a száraz bőrűek — kenjék be arcukat és kézfejüket valamilyen közömbös zsíros krémmel. Kitűnően szolgál a

lanolinos krém, vagy a lanoünos babakrém. 10—15 perc múlva ismét üljünk a tükör elé és tiszta puha kendővel töröljük le a felesleges kenőcsréteget. Ez a kenőcsréteg megakadályozza az idő előtti ráncoso- dást.

Ezzel egyúttal elejét vesszük a bőr érdessé válásának és az úgynevezett szél'kifúvásnak is. Egy hátránya van a kenőccsel bevont arcnak: fénylik. Ezen azonban könnyen segíthetünk. Vékony púderréteggel nemcsak a zsírfénvt tüntetjük el hanem még bizonyos fokú védelmet is nyújtunk a bőrnek. A szem köriüi érzékeny bőrterületre ne rakjunk púdert, mert az bizony nem vonzó látvány!

A téü napfény nem okoz károsodást akkor, ha egyébként egészséges életmódot folytatunk. Az étkezés legyen változatos, a szükséges vitamint kapja meg a szervezet. A vaj, tej, tojás, sárgarépa. nyerskáposzta, uborka és csipkebogyótea nemcsak jóízű, de a szépséget is óvja. A téli síelőket fenyegeti a sok öröm mellett, how magasabb hegvekben hirtelen túlságosan sok nanfóny éri az arcot. A fisz1-« levegőben a vakító hómezőkről visszaverődő fénv igen gazdag ihn lyántúli sugarakban. Aki nem elé° elővigyázatos, komoly bőrgvulladás- sal fizet a könnyelműségéért. Arc •bőre megduzzad, szeme, ajka bedagad. bőre húzódik és hozzá mé" fáj is. Néha hetekig is eltart. amí° a gyulladás és ennek kísérője: a hámlás megszűnik.

Az ajakgyulladás elsősorban azokat érinti, akik nem annvira sítu- öjásokkal, mint inkább kifestett ajkukkal szeretnék a figvelmet magúkra felhívni. Mivel a szájrúzsbari olvan anyag is van. ami a sugárhs- tást. foikozza. rozs helvett fehér sző- lőzsírí kenjenek az aikukra! A ki ráradulótk, nődig vi°venek mindiv zsíros krémet magukkal ha pedig éppen elfelejtették, kenjék be fedetlen bőrterületeiket akár vajjal, vagy olajjal.

NORVÉGMINTÁS KARDIGÁN

Anyaga kb. 30 dkg fehér és 8 dkg sötétkék zefirfnnal kettős szála, 2-es és 2 és feles tűvel kötjük.

A kardigánt elején kb 85 szemmel kezdjük és a sötétkék gyapjúval 10 cm patentkötést készítünk. Utána a mellékelt leszámolható rajz szerint bekötjük a mintát, majd fehér fomenként, a középső harmadot egyszerre befejezzük.

Az ujjait 10 szemmel kezdjük. 10 cm patentkötés után az 1 sima sorban 10 szemet szaporítunk, majd minden 6 sor elején és végén 1—1 szem szaporítással dolgozuqjc. 32-es karbőségig. Karkivágáshoz érve foutána minden sor elején 1 szem fogyasztással 16 cm jnagasságig kötünk. Itt a szemeket egyszerre befejezzük.

összeálütásnál az eleje és a nyakkivágás szélét egy 10 szemmel kezdett és patentkötéssel készített sönallal síma kötéssel dolgozunk. A patenttól mért 22 cm-es oldalmagasságnál 8, 3, 2 és 5x1 szemmel fogyasztjuk a karkivágást. Ezzel egy- vonalban a középvonal felett minden 2 sorban 1 szemmel fogyasztjuk a nyakkivágás szemeit, egészen a völlig. Kb 20 cm-es karkivágásnál a váll szemeit 10 szemenként befejezzük.

A hátat 10 szemmel kezdjük és patentkötés után az 1 sima sorban 10 szemet szaporítunk. Utána az elejéhez hasonlóan kötünk a karkivágásiig. Itt mindkét oldalon 10x1 szemet fogyasztunk, majd ismét egyenesen kötünk 20 cm-es kivágásmagasságig. Itt a szemeket 3 részre osztva a szélső harmadokat 10 szegyasztunk, először 3,

majd 2 szemet, tétkék pánttal béleljük alá.

Az iskolás gyermekek

ideges panasza

AZ ISKOLAÉV KEZDETÉN gyakran viszik a szülők orvoshoz gyermeküket különféle olyan panasszal, amelyről már a tünetek elmondásakor maguk is úgy vélekednek, hogy valószínűleg ideges eredetűek. Leg- ‘öbbször előadják, hogy a gyermek élénk, mozgékony ugyan, de étvágytalan, könnyen fárad, néha dacos, ingerlékeny, minden csekélységre erő- éljesen reagál — egyszóval, ideges. Nagyobb számban lehet ilyen panaszokkal találkozni az úgynevezett egyke gyermekeknél, továbbá olyanoknál, akik most kezdenek ismerkedni az iskolával. De természetesen nemcsak elsős kisdiákoknál kell ezzel számolni.

A panaszok között talán leggyakoribb az, hogy a gyermek: reggel nem akar enni, hányingere vp.n, ha erőltetik a reggeli elfogyasztását, vagy esetleg anélkül is hány, sápadt, rosszul néz ki, karikás a szeme, fáj a hasa. Nem egyszer érintetlenül hozza haza tízóraiját is az iskolából Mások fejfájásról, szívdobogásról, szívtáji szúrásról, fájdalmakról panaszkodnak, néha maga a szülő is felfigyel a szaporább szívműködésre és szívbetegségre gondolva, ijedten szalad az orvoshoz. Gyakori panasz az étvágytalanság, a sokszor jelentkező erős hasfájdalom, főleg a köldök táján. Nem ritka, hogy a gyermek az iskolában tanítás közben levert lesz, elsápad, esetleg verejtékezne, hányingere van, úgyhogy a pedagógus látva a gyermek rosszullé- tét, hazaküldi vagy hazakísérteti őt az iskolából. Ritkábban ugyan, de előfordul, hogy a tanulónál éjjeli igybavizelcs jelentkezik, esetleg nappal sem tudja jól tartani vizeletét és vannak olyan, esetek is, hogy csak a vizelési inger gyakori.

Bár ezek az orvos előtt is jól ismert jelenségek, az első teendő az, hogy a gyermeket gondosan még kell vizsgálni, vajon panaszai nem függnek-e össze valamilyen szerv betegségével. A vizsgálat többnyire azt Igazolja, hogy nincs szó szervi betegségről, s a panaszok valóban ideges eredetűek és lényegük az, hogy a gyermek érzékenyebb idegrendszere már normális vagy egészen enyhe ingerekre is fókozottan reagál. Ebből adódik, hogy a különböző jelenségek, hatások egyeseknél kellemetlen közérzetet váltanak ki, míg más, kevésbé érzékeny gyermek fel sem fogja azokat.

Ezek után felmerül a kérdés, mi hozza felszínre a panaszokat éppen az iskolaév kezdetén és mit kell tenni befolyásolásukra, illetve megszüntetésükre. Elsősorban döntő szerepe van az otthoni, családi környezetnek, amelyben a gyermek nevelődött az iskolás kor kezdetéig. A szülők viselkedése, példaadása, nevelési módszere, az egész környezet befolyásolja a gyerrnak magatartását: azt,

.jJtuÉ

hogy idegrendszerének milyen a re akciója a különféle ingerekre. A otthoni nyugtalan ■ légkör, a hetyte lemül értelmezett szülői szeretet, •gyermek különféle és sokoldalú ki vánságának azonnali és maradié nélküli teljesítése, az elkénveztetés, ; nevelési hibák összessége bízón; nem hatnak előnyösen a gyermd idegrendszerére. Ha iskolába kerül egy új, nagyobb közösség, a kömye zethatás új tényezőjeként jelentke zik és a problémák egész sorát je lenti számára. Bizonytalanság és ki: félelem uralkodik rajta: milyen les: a viszonya a többi gyermekhez, ta nulótársaihoz, hogyan fog alakulni £ kapcsolat tanítójával, tanárával, tudatára ébred annak, hogy ta/nulnis kell, új, meghatározott és »zámon- kért feladatok várnak rá, hogyan fogja azokat megoldani és így tovább.

A MAGASABB OSZTÁLYBA I RÜLÖ gyermekeknél, akik már m ismerkedtek az iskolai neveléssel, . godalmat és ideges panaszokat vál ki az. ha valamilyen ok miatt is koiát kell változtatnia, ha a megszokott nevelőt, akivel kialakult a kapcsolat^, más váltja fel, az új oktató erőseb ü hangja vagy erélye, a nagyobb fegyelem megkívánása, vagy sokszor olyan apróság, hogy ebben az évben nőm az első padhan úlhet. így lehetne a példákat tovább »«rolni.

A nagy gyakorlattal és tapaaata- lattal rendelkező, jó pedagógus hamar felismeri ezeket a jelenségeket, sőt tudja, hogy lesznek ilyenek és helyes egyéni foglalkozással gyorsan kapcsolatot teremt valamennyi gondjaira bízott gyermekkel. A kedves hang és mo'-dy, a bátoríté »zó, a megfelelő i

___________________dicséret kitűnő ui . a f,„__ agg

odalma eloszlik, akarategysége, bizonytalansága feloldódik. Ai idege1 panaszok megszüntetése ' inon be nemcsak ezen múlik. Fontos,, hogy oedagógus kapcsolatot tartson ilyen problémákat szintén jól Isi* iskolaorvossal és ne feledkezzék n. a szülők bevonásáról sem. Persf.e. nem egyedül a pedagóguson múl a szülőnek is arra kell törefcec'*' hogy szükség szerint találjon m/ * a gyermekével kapcsolatos kérdő megbeszélésére, mert csak így biz sítható az egyaránt fontos otthoni iskolai nevelés összhangja. Ab orv< és a tapasztalt nevelő tanáosaina nyomán meg kell szüntetni Eta eset leges helytelen nevelési módszereket a környezet nyugtalanító hatáséit ét ez nemcsak az ideges gyermek panaszait fogja döntően befolyásolni, de meghatározza a gyermek viszonyát az iskolához és végső tokán ar tanulási eredményt is.

BALKEZECSKE

Szőke kislány lépett a szobába és

zavartan megállóit az ajtóban. Hirtelen azt sem tudta hol van. Magas, mosolygó arcú néni közeledett feléje, s lehajolt a kislányhoz.

— No, Marika — szólt Anyuka, köszönj szépen óvónéninek — s erre Marika engedelmesen nyújtotta kezét óvónéni felé.

— Nem ezt Marika — mondta szégyenkezve anyuka, hanem a szép kezedet add. Ki hallott még olyant, bal kézzel köszönni!

Balkezecske ijedten visszahúzódott, Jobbkéz elindult óvónéni felé, aki megsimogatta a kezecskét, s Marikát is.

Aztán játék után uzsonna következett, Marika illedelmesen fogta kezébe vajaskenyerét, egyes egyedül Balkezecske volt szomorú az egész társaságban.

— Miért vagyok én csúnyább, mint Jobbkéz, az ikertestvérem, — töprengett elkeseredetten. — Ugyanúgy öt ujjam van, meg ugyanolyan tenyerem, mint neki. Nem értem, nit akarnak tőlem az emberek. Amiért Jobbkéz egy kicsit erősebb, mint én, azért még nem kellene... különben is a köszönéshez nem is kell erő. Amikor pedig pro kell, meg ügyesség, azt meg fogom tanulni. Meg én, azért is, majd megmutatom!

Mi tűrés, tagadás, ez a Balkezecske igen határozott kis jószág volt. Nekilátott a munkának és szorgalmasan gyakorolt mindent. Nem is telt bele sok idő, Balkezecske éppen olyan jól tudott cipőt húzni, akár a testvére. A kanalat is meg tudta volna fognt, dehát azt nem engedték, valahányszor megkaparintotta, mindig elvették tőle. Hanem a villát hamarosan megfogta és olyan ügyesen bánt vele, hogy Marika neat is tudott nélküle boldogulni. Jebbke- zecske a kést fogta, Balkezecsk® meg, a villáit, igy adogatták Marika szájának a húst.

Telt, múlt az idő, mindig úgy érezte szegény Balkezecske, hegy a testvérét mindenki többre tartja, mint öt. Pedig ugyancsak igyekezett ám a derék Balkéz Amikor Marika már iskolába ment, s írni tanult, addig a balkéz nagy igyekezettel tartotta a füzetet, hogy el ne mozduljon a helyéről, s rendetlen ne legyen az írás.

De azért mindig nem volt megelégedve. Valami egész gyönyörű dolgot akart csinálni, amit Jebbkéa feleannyira sem tud, mint ő.

így történt, hogy az igyekvő Bakkéz rábeszélte lassanként Marikát, tanuljon hegedülni. Marika nagyon szerette a muzsikát, s ettől kezdve aranyvilág virradt Balkézre, ö tartotta a heedű karcsú nyakát, a® ó ujjai remegtek a zengő húrokon, míg TObbkéz a vonót húzta oda s vissza, s jóformán csak annyi része volt e dologban, hogy megszólaltatta a hangokat, melyeket a Balkéz engedélyezett. Nem bánta mar. hogy Tobbkéz annyival ügyesebi» nála, nem volt baj. hogy Jobbkéz tartott® a kanalat, gombolta Marika rafiáját írta Marika levelét.

— Sohasem hittem volna, — gondolta Balkéz Marika **ne- vizsgáián —, hogy ilyen boldog lehet valaki, ha mindjárt szegény féV- "oiwnor-t mellőzött R.'hkezeoiHéné született is. — ízzel űjjongvn e hú rok fölé hajolt, s olyan gyönyörűéi játszott, hogy mindenki megdiaaér Marikát a vizsga után.

Uhu iW