Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-28 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '^P0SV^*° MEGNYÍLT AZ AFRIKAI—ÁZSIAI ORSZÁGOK SZÄLIDARITÄ8I ÉRTEKEZLETE AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 303. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1957. december 28. MIT MUTATNAK AZ ANDOCSI ADÓFÖKÖNYVEK? UTOLSÓ AKADÁLY ELŐTT A K. DÓZSA ÖKÖLVÍVÓ CSAPATA VJ TAGOK a so aiogyvámosi Törekvésben *k óta hires a somogyvámosi vés Tsz sertésállományáról, s ,0OQ hogy a bevételük több mint izalékát minden évben az állat- sztés adja. ieklődéssel látogattam el hozzá- mert ismerem az elmúlt év ok- ,erépek szomorú köv etkezményeit, tagság több mint 70 százaléka kilé­té t s bizony a kocaállományt is R‘ 'de a legnagyobb nehézségek között „ dták megtartani, nem is beszélve takarmányról, Ev közb-m a tagok .rétiként vitték vissza a közös el­tartására, munkaegységre kEpott ta­karmányuk jelentős -észét. •V' Hogy nem volt h-abavalo az igye­kezetük, az! legjobban az szemlélteti, hogy. jószágáUorranyuk jó húsban van, , • semmivel sem kevesebb süldő, — mot^c szaladgál a kifutókban, aa zs indu dlásáVvn, mint az cllenfar- hang >' -am előtt. Pedig a szövetke- Mé /.<-1 kisebb lett! A sertesí laztatónál régi ismertí- ju>mmel, Androvits Lajos bácsival j álkozom össze, aki évetekéi ezelőtt j- ?ia volt a tsz-nek, majd háro-m éve 'kilépet:, de az ellenforradalom viha­ra bem érte a tsz-bea, s becsülettel elyt Is állt. Ma is ott van kedvén­ek a kunkoríarkú mangalicák, a-fe­kete-fehér yorkshirei kocák, s a han­cúrozó süldő malacok között. Munka közben tudok csaik pár szót váltani vele, mert nem a legjobb időben ke­restem fel, éppen reggeli etetés ide­jén. Nem is bántam, mert legalább kedvemre kigyönyörködtem magam a nagyétkÍT anyasertésekben, ame­lyek jelenleg napi 3 kg darát kap­nak, e süldő malacok egy kilóval is beérik. (Háromhónapos korukra át- lag3úlyuk eléri a 40—45 kg-ot, ez pe­dig nem gyerekség.) Amint megtudom Szeibert. elvtárs­tól, a tsz elnökétől, 50 darabot már le is kötöttek be­lőlük és jóízű sonkaként kerül­nek asztalunkra majd a nyár vége felé. S mi lesz még? Január-februárban 200 kismalacra számítanak, s jövő ilyenkorra ezekből akarnak 60—80 sonkasüldőt eladni. Bizony jól for­gatják magukat a Törekvés tagjai. Ebből is látszik, miért tudtak az el­múlt gazdasági évben is -47 forintot osztani egy-egy munkaegységre. Ha kevesen vannak is, az akarat annál nagyobb. Méltán viselik a Törekvés nevet. Mindent látják; a kívülállók, s ér­deklődéssel nézik e tsz eredményeit. A kilépett tagok ugyancsak gondol­kodnak. Miközben számitgatják, mennyi jövedelem jutott a jelenleg még kislétszánvú tsz-ben egy-egy tag­ra, mennyivel lehet-e többre vinni, ha a szükséges munkaerő rendelkezésre állana, vannak, akik cselekszenek: visszajönnek a nagy családba. így tett Nagy Lajos is, akit ugyancsak megzavart a tavalyi ősz, s a szövet­kezettől másfelé vette útját. Most azonban belátta, a boldogulás legjobb útját a szövetkezetben találja meg. Feleségestül visszatért. Szebényi Erzsébet, a tsz fiatal könyvelője agronómusi tudását két hét óta tsz-tagként gyümölesözteti a közös javára. Segít a takarmányada­gok összeállításánál, kiszámítja az egyes adagok tápértékét, s a köve­telményeknek megfelelő abraknor­mát állít össze az év minden szaká­ban. Ángyán Jenő, Slezák Andor mindketten feleségestől leptek a tsz-be. Most már megerősödve tervezget­nek, építkeznek, alakítanak portáju­kon, s baráti jobbal várják vissza mindazokat, akik otthagyták az ősz­szel a szövetkezetét, s azokat az egyé­ni parasztokat, akik sorsközösséget akarnak vállalni a Törekvés-beliek­kel, már a most kezdődő gazdasági év elején. Ruda Gyula 1ft a fél. van idő kultúrmunkára A megyei földmű vessző vetkezeti küldöttgyűlés alkalmával rendezett k-ultúrbemutatón megyénk 9 szövet­kezeti kultúrcsoportja vett részt. A közönség és a művészeti szakembe­rekből összeállított zsűri egyöntetű véleménye az volt, hogy a fellépő szövetkezeti csoportok jól vizsgáz­tak. A bemutató tükrözte azt a fel­felé ívelő kultúrmunkát, amely az utóbbi idők jellemzője megyénkben. Egyaránt elismerés illeti a kadarkú­ti, balatonboglári, barcsi, csurgói, zákányi, lakócsai, fonyódi, lengyel­tóti és marcali földművesszövetkeze­tek kultúrmunkásait. A zsűri értékelése szerint megjutal­mazták a buzsáki tánccsoportot, a lakócsai délszláv népi együttest, a szentmihályhegyi tánccsoportot, a fo­nyódi és a kadarkúti énekkart, a barcsi tánccsoportot és zenekart, a balatonboglári tánccsoportot és a csurgói színjátszó csoportot. Egyéni jutalmat kapott ezenkívül a barcsi és marcali népi zenekarok cimbal­mosa és a lakócsai népi együttes du­dása: Kovács Pál. Minden részvevő csoport elismerő oklevelet kapott. A MÉSZÖV Igazgatóságának az a vé­leménye, hogy az eddigi fejlődésnél nem szabad megállni. A téli idő­szak különben is a legalkalmasabb arra, hogy a falun aktívabb legyen a kultúrmunka, mint más időszak­ban. Az amerikai atomenergia bizottság közleménye New York. (TASZSZ). Az atom­energia bizottság közölte, hogy a Pennsylvániai állambeli Shipping Port-ban a Dewcana Light Com­pany magántársaság kedden üzem­be helyezte az Egyesült Államok el­ső atomerőművét. Gazdakör vezetők tanácskozása Tegnap de. a Hazafias Népfront me­gyei irodájában gyűltek össze a megyében nemrég alakult gazda- és olvasókörök vezetői, hogy megtár­gyalják működésük problémáit és az előkészítés állapotában lévő alapszabályok megteremtéséhez se­gítséget nyújtsanak. Szántó József, a Hazafias Népfront megyei titkára bevezető szavaiban a gazdakörök működésének jelentőségét méltatta, majd megkezdődött a tanácskozás. Sok gondja van a gazdaköröknek helyiség és bútor problémákkal, bár községenként más és más a helyzet. Kapospulán nincs semmi­féle felszerelése még a gazdakör­nek, Marcaliban visszakapták régi helyiségüket. A barcsi gazdakör már magával is hozott egy alap­szabály-tervezetet. Sok szó esett ar­ról, hogy egyesek »po lí tika-m e ntes« gazda-, olvasóköröket szeretnének. Az természetes, hogy ezeknek a köröknek nem a politizálás lesz a fő feladatuk, de a politika mentesség avult jelszó már hiszen ezt a Hort- hy-rendszer urai akarták bemagya­rázni parasztságunknak. A gazda­körökben lehet és kell vitatkozni és a gazdasági, társadalmi és kulturá­lis kérdésekről való beszéd nem más, miat politika a javából. Be­széltek arról, hogy ezefcbfen a gazdakörökben nem szabad, hogy a széthúzás legyen úrrá, sőt a pa­rasztság különböző rétegeinek ösz- szekapcsolását kell, hogy előmoz­dítsák. Itt nincs különbség közfep-, szegény-, vagy tsz-paraszt, katoli­kus, vagy protestáns között, áz a lényeg, hogy a gazdakörök az egyetértést, a művelődést szolgál­ják. Az a jó gazdakör, amelyik tag­jainak aktivitása folytán -önállfia'n tud! fejlődni, bár a népfront az állam és a párt nem tagadja meg a támo­gatást sem. Az állami könyvtárak a gazdakörök rendelkezésére.adnak, a népfront kitűnő előadókat biztosít, a tanácsok évi 2000 forinttal hozzá­járullak az élőadások megtartásá­hoz. A gazda- cs olvasókörük vezetői­nek megbeszélése a déli órákig tar­tott, a megbeszélésen hozzászólt a Megyei Pártbizottság kiküldötte is. majd Szántó elvtárs mondott zár­szót. Képek a nagyatádi egészségügyi kiállításról (Tudósítónktól.) Az elmúlt vasárnap délelőtt meg­nyitott egészségügyi kiállítás a mű- velőcféui ház három termében van. A folyosón hatalmas tábláik, eredeti fényképfelvételek fogadják a kiállí­tás látogatóit. A tablókon, melyek önmagukért beszélnek, az elmúlt tíz esztendő egészségügyi eredmé­nyei láthatók. Az első teremben az élelmiszer-egészségügy látható. Egy másik tablón képeket láthatunk a megyei KÖJÁLL központi labarató­157 mezőgazdasági szakcsoport társulás működik a megyében A földművesszövetkezetekben új fordulatot jelentett az 1957-es év. Előtérbe került a termelés segítése. A kormány által kitűzött cél, hogy a földművesszövetkezetek túlnőj je­nek a bolti munkán, kezd valóra- válni. A cukorrépatermelési szerző­déseket idén ősszel már a fökfenű- vesszövetkezetek kötik, bekapcsolód­tak a gépállomás és a termelők köz­ti munkába, újabb növény szerző­déskötési feladatot, nagyobb gondot kaptak. A földművesszövetkezetek egyben a paraszti összefogásra is igyekeznek rávezetni a falu lakos­ságát, hozzájuk tartoznak az alacso­nyabb fokú társulások, szakcsopor­tok és szakszövetkezetek. A méhészek összefogásában és segítésében már elég szép eredményt értek el, több mint 50 méhész szakcsoportba tömö­rült sok ezer méhész adja az áru­méz nagy részét. E szakcsoportok mind több vonását öltik magukra a közösségi életnek, közös felszerelése­ket vesznek, tagsági díjakat szed­nek teljesen önszántukból és számos helyen új üzemeket, műhelyeket is állítanak fel. Kinek jelent ez hasz­not? Mindenekelőtt a méhésznek, de az államnak is az az érdéke, hogy. ják felül, s javaslatokat tesznek a további eredményesebb gazdálkodás­ra. Ahol pedig hiányoznak az ilyen társulásokra kötelezően előírt ele­mek a működésből, itt ezeket a gaz­dákkal együtt lefaragják. Azokat a szakcsoportokat, amelyek a speku­latív, a paraszti érdekkel ellentétes célokat szolgálnak, s ha a jó szó sem használ, feloszlatják. riumának épületéből. A másik té remisen helyezték el a nővédelmi ki­állítás anyagát. Egyébként ez képe­zi a kiállítás gerincét. Az egyik sa rokban egy szegényes" szobabőrertüe- zés látható, felette magyarázó szö­veg : »A felszabadulás előtt a szülé­sek legnagyobb része otthon, egész­ségtelen körülmények fegZhít zajlott le.« Vele szemben a másik sarokban pgy korszerű szülőotthon berénde- zése látható. Ilyen a nagyatádi szü­lőotthon is. Feltekintünk a feliratra: »Ma a szülések korszerű feltételek melletft, szakemberek jelenlétiében zajlanak le.« A mellette elhelyezett képes tablóról tudjuk meg, hogy a nagyatádi szülőotthon 20 ággyal ren­delkezik és évente fcb. 500 gyermek lát napvilágot a korszerű, szép park közepén elhelyezett szülőotthonban. A többi tablók a járási egészség­ház munkájáról tájékoztatnak ben­nünket. A járási rendelőkben na­ponta 150—160 beteg kap orvosi el­látást. A harmadik teremben látható a rák-betegségek kiállítása. A kiállí­tott anyag nagy részét, a preparátu­mokat a pécsi klinika adta. termelő szakcsoport, gépi társulás van a földművesszövetkezetekben. A, ^párt agrártéziseinek rhegfelelően Tavalyhoz viszonyítva kétmillió forinttal nőttiezeket az alacsonyabb fokú társuld a takarékbetétek összege Somogybán minél több mézet tudjon megvásá-***^0®*^^ rolni és külföldön értékesíteni. Itt o tehát nagyon szépen összeölelkezik^ az állam és az egyén érdeke. Az összefogás a parasztoknál isi érezteti hatását. A méhészeten kí-<5 vül ugyanis száznál több vetőrnag-S Ötvenéves a zicsi olvasókör December 26-án volt ötven esztendeje, hogy Zicsen a jelen­legi földművesszövet­sokat minden községben külön es Reálra felállított bizottságok vizsgál-I Meg kell vallani, tavaly október a nagy karácsonyi ajándékozásra a& után még jó ideig ott settenkedett betétösszegnek szinte jelentéktelent előttünk a pénzromlás, az infláció hányadát vették igénybe. S sötét árnya. Felszökött a vásárlás, Az egyénl érdeken túlmenőleg a| mindenki igyekezett valami megfog- takarékBskodás hasznos az .^amg £££ szempontjából is, mert megnöveli a szagos 1 akarekpenztaroan eineiye forgási sebességét, értékállósá­ít 1 £ kétharmadat ^kerteli a át -s ÉrcJakes & szembetűnő, hogy? takarékoskod ok. A csurgói járásban betétösszegek 50 százaIéka alkalJ pedig csak a betétösszeg egynegye- mazottaké. s ’csak 22 százalék szárma de maradt a takarékban. Nem az ország vesztét akarókon múlott, zik parasztoktól. Ez természetesen? nem azt jelenti, mintha a paraszt-^ hogv az infláció nem következett be. . a~ , , . , , . , „ sagnak nem volna olvan pénzé, ame­A forradalmi munkás-paraszt kor- . “ .* , , . ,,, _ , . ,. , .. . . , ..._lyet nem er fel évről evre hanemk m ány intézkedései, a part szavára ' . h . él rétean“l él! Zo ríni ff r. Z m. lIzi, nogy éppen ennei a rcie-,n^i hallgató munkások és dolgozó pa­rasztok elhárították az útból ezt a veszélyt is. S ahogy haladtunk a ki­bontakozás útján előre, úgy nőtt a bizalom is. A takarékbetétek növek­még jobban a maradiság, a vissza-ä húzódás. Faluhelyen még mindig dí-S vik a rossz szokás, a pénznek szal-í mazsákban, ládafiában, szekrény-« „ .. _ . ___ ben, ruhák közötti tartogatása. Miérts vr áf03e^nm^LeTn,nky vfn biz- választják a pénzőrzés eme módját?! gráf jelzi: jó úton járunk. Van biz­tonság, van kedv isimét. Az emberek Egy részük — főleg az öregek nemcsak a mának élnek, félretesznek nem hiszik el, hogy a betét titkossá- a holnapra is. Jó tudni, hogy jelen- gát az állam szavatolja, s attóli leg már kétmillióval több pénzt tartanak, hogyha beteszik a pénztt őriznek az Országos Takarékpénztár a takarékba, meggyűlik az adó, at megyei fiókjai, mint amennyit 1956 közteher. Aztán sok más visszahúzói októbere előtt kamatozásra átvettek, erő is él még a falusi emberekben ,r Ez idő szerint kereken 20 millió Nyilvánvaló, ezeket a korlátokat^ forint a betétállomány. S hogy ez csak okos propagandával, meggyő- milven szilárd, az is mutatja, hogy zéssel lehet elhárítani az útból. Az „Eladó birtok“ premierje Nagyatádon Nagyatádnak lelkes és színház­rajongó közönsége van. ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy büszkék a kaposvári színészekre (kicsit talán magukénak is érzik őket) azért, mert az országban elsőként, és Ka­posvárt megelőzve, Nagyatádon tartották Mikszáth — Bondi: Az el­adó birtok című zenés vígjátéknak premierjét. (Bondi Endre, a zene­szerző, táviratban gratulált Homo- kay Pálnak, a darab rendezőjének.) Nem vagyok kritikus, nincs jo­gom kritizálni, de nem is akarok. Csak annyit, nekem tetszett az elő­adás, és gondolom, a közönségnek is, legalábbis a lelkes tapsok ezt bi­zonyítják. Gálfy László és Gábor Mara különösen jól játszottak, kü­lönben a nagyatádi közönség ked­vencei közé tartoznak, az ő nevük elég arra, hogy a »színházban« telt ház legyen. Dicséret illeti az egész együttest, és Bures Jenő díszleteit, mely hozzájárult ahhoz, hogy a kö­zönség elégedetten távozzék az elő­adásról. Úgy hallottam, hogy a kaposvári színészek szívesen jönnek Nagy­atádra, remélem, nem sértődik meg közönségünk, ha nevükben azt mondom: szívesen látjuk eket, jöj­jenek minél többet. Viszontlátásra a szilveszteri műsoros esten! Gáspár István levelező hogy megalakítsa a község olvasókörét. Egy régi, vastag, zöldcsíkos vászonkö­tésű jegyzőkönyv mű­vészien írott sorait vid egy esztendő alatt minél meghittebb, ötvenkilencre sza- emlékezetesebb le- porodott. Ez a tagsá- gyen ez a mindnyájuk gi díjakból befolyó számára ünnepszámba kezeti bolt épületében pénzösszeg növekedő- menő nap. A itnegero- összegyűlt huszonkét sót is jelentette. Job- lékezésre kedves vén­ember azzal a céllal, ban tellett már a ki- dögeket várnáik: Pflé- adások fedezésére, új ger István és Házlio- könyvek vásárlására, ger József bácsit, a folyóiratok előfizető- falu két idős, emberét, sere. Nemsokára már akik valamikor alapí- kilenc napilap és fo- tó tagjai voltak a zi- lvóirat között váló- esi olvasókörnek, ; még ma is el-dl járo- gatnafc olvasgatni, be­szélgetni. .vitatkozni, a •húsz évvei ezelőtt kába kezdtek a zicsi épített házfcn, a való­feladatát könyvbarátok. Saját ban második ottho lakosság erőből székhazat épi- nu-kká válj) olvasó­tettek, amely nem v.qy körbe, helyiségből állt, mint Az olvasókörnek je- az addigi »lakhelyük«, lenleg 250 kötet saját em- hanem külön volt a könyve, van; -Enteilet:., könyvtárszoba es az ebben a heljH'sfebjgh. olvasó. Ez a kis ház, olvasva kitűnik, * hogy gathatott esténként a a tagság első rende3 körben összegyűlt ól- közgyűlését 1903. má- vasó közönség, jus 24-én tartotta 1937-ben nagy mun- meg. Ezen határozták meg a kör is. Célul a kulturális nevelését, műveltségi színvona­lának emelését, olvasni szerető berek összefogását tűz­ték ki. A.z olvasó egy­mással vitatkozó em­berek ennek érteimé- amelynek ' homlokza- ben szívesen látták tán most is ott disz»­maguk között azokat is, akik nem váltottak tagsági könyvet. A jegyzőkönyv meg­legnek a betűk: »Ol­vasókör«, rövidesen található meg a köz­ségi könyvtár mint­egy 500 kötet könyve, is. A, tagok száma jelenleg megközelíti a százat. Ez a létszám kedves ünnepségek azonban egyre növek- színhelye lesz. Szinte szik, hiszen Zicsen sárgult lapjai arról is az egész falu készülő- nemcsak az ötven év­beszámolnak, hogy a dik már az ötven esz- vei ezelőtti fiatalem- törekvés valóra váltá- tsndős évfordulóról berek, hanem a ma) sa sikerrel járt. 102 való megemlékezésre, ifjúság is szereti a kötet könyvvel kezdte Műsort állítottak ősz- könyvet, szívesen ol- meg működését ez a sze, meglepetéseken vas ráérő idejében a hamarosan népszerűvé gondolkodtak az őre- csendes téli estéken, vált kör, s tagsága rö- gek és fiatalok, hogy — pér =*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents