Somogyi Néplap, 1957. december (14. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-24 / 301. szám

K«dd, 1951. deeember 24. SOMOGYI KÉPLAP 3 m. EMLÉKEZZÜNK RÉQIEKRÖI ___ — Szalóky Dániel (1845—1939) — KÜLVÁROSI LEGENDA SZÜLETETT, ÉLT ÉS MEGHALT, mint mások. Szegényen született, szegényen élt, mint más tanító akikor. Vagyont nem gyűjtött, nagy embereknek kijá­ró medáliák nem díszítették a mellét, az újságok ha­sábjai keveset szóltak róla. Az élet iskoláját járta, a ta- uátósorsot élte talán annyi különbséggel másokétól, hogy nagyobb volt a szíve, lelke, mint korának taní­tóié, vagy sóik egyházi és világi nagyságé. 1845-ben született Nemesszalókon, Veszprém me­gyében szegény parasztcsaládból. »»Kisebb koromban már megszoktam otthon a sovány kasztot — írj« ön­életrajzában — ezért aztán, mint vézna gyermeket, csontosnak csúfoltak gyermekpaj tásai m.« Szülei nem tudták taníttatni másként, csak a rokonság össze­fogása révén. 1864-ben Ószőnyben vállal segédtanítói beosztást és ott, mint később Gárdonyi Gézának la, a tanterem volt a lakása. Innen Pórszalókra ment, ahol havi munkájáért kosztot és 5 forintot kapott. Heten­ként anyja küldött neki egy-egy kenyeret és más ház­tartási apróságot, hogy megélhessen. 1865 őszén ismét segédtanító, amikor súlyos beteg lesz, — tífuszt kapót! Csak a falu hálája menti meg akkor az életnek. Be­tegségéből való felépülése után nyakába veszi az üres vándortarisznyát és tele reményekkel elindul Somogy- ország felé. Két forint és 60 krajcár van a zsebében, s bizony ez útiköltségre sem elég. Nemesszalóktól egy dobronyi ember viszi Zalaszántóig, majd onnan Keszt­helyig egy másik parasztember: Ferenczl József, onnan Nagybajomig Dózsa Károly disznókereskedő kocsiján utazik. Innen, Csökölybe jutott, ahol betért az ottani tanítóhoz, Komjáthy Kristófhoz, aki mint írja: — •ücrumplivetési és egyéb mezei dolga miatt vissza­tartott délutánra az iskolások megleckéztetésére.« Ud­varhelyen tanított fél esaendeig, majd 1866. november 16-én Erdőcsokonyában választatták mag rendes taní­tónak. Itt kedvesen fogadták a szegény tanítót «Hord­ták az ajándékokat- — írja — mint a fehérneműnek valót, kész fehérruhát, törülközőt, zsebkendőt, abroszt, nyakkendőt, szalvétát, üvegpoharat, szakasztóruhát, utóbb krumplit, búzát, zsákot, mindenfajta gyümöl­csöt. stb.« Aztán elkezdődött egy munkás tanítói élet Erdőcsokonyán. 1868-ban megszervezi az Erdőcsokonyai Közmű­velődési Egyesületet, amely olvasókörrel indul, majd dalárdává szélesedik, de szélesedik területileg is. Meg­szervezi Erdőcsokonya. Somogyvisonta, Darány, Nagy­korpád, Somogyszob, Viszló és más községek kultúr- gárdáinak találkozóit. Minden esztendőben más és más helyen mutatják be mű sorszámaikat. Megalakul a községben a dalárda is. 1879. május 23-án Erdőcso.ko- nyóban kórusversenyt rendez óriási sikerrel. Minden faluban nagy és hatalmas paTaszttömegeket mozgósí­tanak ezek a versenyek. Ezen a dalosversenyen az er- dőcsokonyaí dalárda 180 tagból áll. 1896-ban a honfoglalási ünnepségek kezdődnek. Szalóky Dániel ismét szervez. Platánfákat ültet a re­formátus templom és az iskola köré, a hét fa a hót ve­zér nevét viseli. Ezek közül egy ma is áll. 1898-ban a 48-as szabadságharc kitörésének 50. évfordulója van. A faluban Széchenyi- és Kossuth-szobrok felállítását szervezi. A falu lakossága hatalmas lelkesedéssel kö­veti ebben a munkában és nagy áldozatok árán a szob­rokat felállítják, felavatják. Kossuth Lajos szobra ma is a község főterén áll. Ebben az időben Szalóky Dániel kezdeményezés éré a község lakossága megkoszorúzza Kiss András és Balogh Sámuel 48-as őrseregtisítek sír­köveit, a faluban még élő 48-as honvédeket megünnep- li. Ugyancsak az ő kezdeményezésére alakul meg a századfordulón aa Brdőcsokonyai Kaszinó, a község fia­talságának és öregeinek találkozóhelye. Ezek a szervesetek Szalóky korában nagy központtá avatták Erdőcsofconyát. Kortársai is meg­haltak már, tanítványai közül még többen élnek, akik a legnagyobb szeretettel emlékeznek tanítójukra. Ezen ragaszkodásuíkat átültették gyermekeikbe és ma már aoák és nagyapák gyermekeiknek és unokáiknak me- sélgetnek szeretett réú‘a-n'úiufcról és az a vágyuk, hogy az olvasókört és a dalárdát ismét életre hívják. Szalóky Dániel 44 évi erdőcsokonyai munkálkodása után 1910-ben nyugalomba vonult, majd 1939. január 6-án lezárult a 94 éves tanító önzetlen, munkás, becsü­letes élete. A falu lakossága akkor örökös díszpolgárá­vá avatta szüreteiének kifejezéséül. Értékelése nem nehéz feladat. A múlt század egy­szerű, névtelen, aLcotó embere. A népnevelés, a tömeg­nevelés élenjáró harcosa, aki. szinte látnoki szemmel mutatta meg az utat nemcsak a »»némáét napszámosai nak, hanem kortársainak is, hogy miként kell a töme­gek kultúra ivóját magasra emelni és egy igazságosabb jövő szolgálatára előkészíteni. Politikai szerepe a kul­túrpolitika síkján indult el és ott is fejeződött be. Nem viselt és nem vállalt politikai vezetőszerepet. Tényke­dése azonban élesen világítja meg. hogy öntudatos po litíkus és önzetlen hazafi. Hazaszeretete a 48-as hon­védek dicsőséges harcaiból és példáiból táplálkozik. Kossuth Lajosnak fenntartás nélküli igaz hive, a 48-as függetlenségi eszméknek élesztgetője és ébrentartója a maga szüli területén is, itt a Dráva vonalán. ÉLETE, PÉLDÁJA ÚTMUTATÁS a számunkra. Ápolnunk, élesztgetnünk kell azokat a haladó hagyo­mányokat, amelyeket reánk hagyott. Úttörő csapatunit névadója lett, azonkívül Csokonyavisonta népi kultúrá jának magvetőre, meealaoozója. Az utókorra vár ennek az életműnek hét évtizedes pangás utáni újjáélesztése. GAÁL LÁSZLÓ Emeljük a taggyűlések színvonalát! Számos tapasztalat arra figyel­meztet, hogy alapsaarVezeteink- n-él nagyobb gondot kell fordítani a taggyűlések színvonalának emelésé­re. Napjainkban legfőbb feladat a párt irányításának biztosítása. a tömegkapcsolat állandó javítása. Ez viszont olyan mentékben valós-d meg, ahogyan a pártszervezet irányí­tani, vezetni tudja egy terület gaz­dasági, politikai életét. Ez bizony nagymértékben a taggyűléseken dől el, hogyan tárgyalják meg a község, illetve a terület lakósait érintő kér­déseket, milyen határozatot hoznak és hogyan harcolnak azoic végre­hajtásáért. Hogy' ennek a követelménynek az alapszervezet megfeleljen, feltétle­nül szükséges a taggyűlések jó elő­készítése. Ezen a téren sok hiba van. A vezetőség nem konkrét ter­vek szerint foglalkozik a párt- szervezet előtt álló feladatokkal. Sok esetben csak a taggyűléseken dől el, hogy mit is tárgyalnak, pe­dig ezt már előzőleg vezetőségi ülé­seken meg kellett volna határozni és kész tervet vinni a taggyűlés elé, hagy alapot adjon a vitára. Ez azon­ban a legritkább esetben történik meg. Hiba van a tagság mozgósításánál is. A pártcsoport vezetőket nem tájékoztatják a napirendről, így nem is tudnak a taggyűlés előtt beszél­getni a tagokkal, hogy miről is lesz szó a taggyűlésen. Legjobb eset­ben az utolsó nap esv értesítő la­pon, vagy a tanács hivatalsegédjé­vel értesítik a tagokat. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha sokan nem jelennek meg a tagKvűlében. A beszámolók általában gyertyák. Nem adják meg az alapot a vitára, így sajnos sok esetben ►»mellékvá­gányra« terelődik a vita és végül sokszor nem is tudják, miről van szó. Van olyan eset is, mikor egy konkrét dologról tárgyalnak, mint pl. az egyik helyen a földműves- szövetkezet munkájáról, ott kb lő— 12 hozzászólás történt A legfőbb problémát a kocsma nyitási, zárási idejének meghatározásában és az új kocsmáros kijelölésével kapcsolatos teendőkben láttáik, s csak sokára si­került helyes iránvba terelni a vi­tát. Pl. az árukészletet hogyan tud­nák jobban tárolni, vagy a pusztai boltot hogyan tudnák bővíteni, kul­turáltabbá tenni és ivv tovább. Ritka síígszámba me-"» ha egy taggyűlésen. a régi határozatok sor­sáról szó esik. így nem la tartják tiszteletben a határozatokat, ne-r Hajtják végre, mert sohasem kell arról beszámolni. Sok taggyűlés elmúlik, hogy határozatot sem hoz­nak, bár a határozatnak kellene a taggyűlés eredményeként megjelenni és az egész pártszervezetnek har colni annak maradéktalan végrehaj­tásáért, A taggyűlés színvonalát emelné az is, ha a vezetőség tagjai besaá molnának a két taggyűlés közti idő alatt megtett intézkedésekről. Saj­nos ezekről párttagjaink csak »»má­sok« útján értesülnek és több eset­i-ven nem értenek ©gyet egy-egy In­tézkedéssel. Pedig mennyi bosszú­ságtól meg lehetne szabadulni, ha a vezetőségek a két taggyűlés kö­zött megtett intézkedéseikről tájé­koztatnák a tagságot és meg is in­dokolnák, hogy miért úgy intézked­tek. Ezek azok a legfőbb problémák, melyekkel foglalkozni akarunk a taggyűlések színvonalának emelésé­vel kapcsolatban. Bár még sok rész- ’etkérdés-t meg lehetne említeni, de járási viszonylatban elsősorban eze­ken a területeken kell előrehaladni. így mindjárt jobban betöltik a tag­gyűlések a hivatásukat és színvona­lasabbak, eredményesebbek lesznek. SURI GYÖRGY a Nagyatádi Járási Párt Vb osztályvezetője. rnimsz W Ha jól megerőltetjük emlékeze­tünket, emlékezünk még arra, hogy rövid hírekben olvashattuk: Máriássy Judit forgatókönyvet ír Külvárosi legenda címen a mai proletár életről. Most, hogy elkészült a film és láthattuk is, a csalódottság száj­ízével kérdezzük, hogyan és miért ►►öregedett vissza« a harmincas évekbe az eredetileg napjainkban ígért film-mese? Vagy ha már meg kell békülnünk azzal a gon­dolattal, hogy sok kényes problé­mát a múltba helyeznek vissza film­íróink, akkor miért nem tudják vállalni a múlt valóságának hívebb megmutatását? Vártunk egy filmet, ami a máról szól. Mást kaptunk. Nézzük meg, mit és hogyan kaptuk. A Külvárosi legenda egy darabot kínált a harmincas évék proletár­jainak életéből. A szándék: meg­eleveníteni ©•»” —w*-ház hétköz­napjait, a munkanélküliség hoztatottak sövény üröméivel és bánataival — nem rossz. A téma felvetése nem helytelen. Bántó vi­szont, hogy a szegényes film-mese kivitelezése nem igazolja a témát. Nem tudjuk elismerni igaznak a filmet magát. Az igazi élet leginkább a folyó­vízhez hasonló, állandóan változik. Abban a korban is változott, ame­lyet a film ábrázolni vállalat. Vál­lalt, de nem teljesített, mert a film alkotói egy darab állóvizet ábrá­zoltak. Az állóvizek sajátossága pe­dig az. hogy poshadtak, tükrükön nem látni a világ hű arcát. Mit is hiányolunk hát a Külvárosi legen­dából? A haladásba, az emberségbe ve­tett hitet! Mert ha elfogadjuk, hogy a harmincas évek proletárjai olya­nok voltak, mint amilyennek a Kül­városi legenda tartja őket akkor az a kérdés áll elibénk választ kö­vetelőén: épülhet-e új .társadalom ezekre az emberekre? Hiszen a haladásra még csak halvány célzás sem történik a filmben. Tehát sem íróilag, sem pedig mű­vészileg nem. igaz a film. Másfél órán keresztül egymás után puk- A kaposvári szabadegyetem j kannak el a melléktémák petárdái, ___i __u i_”_l___I de nem látunk — amit az ilyen zsá­nerű olasz filmekben láthattunk számtalanszor — finoman árnyalt lélekrajzot. A miliő-rajz túlzsúfolt az epizódok szertelen felhalmozása unalmassá silányítja a cselekményt magát. De legfőbb hiba mégis az, hogy nem kapunk választ a sok , . ,,,,,, , ... ., . felvetett miértre. — ^ ­a megismerés fejlődésének törten©- I 5XDOCKOéX-lQOOéXüOOéXÜOOOrX9(?X?gy9OOOOOQG>OOGGOOGOOOOOG0 ÜC9O te. Előadó: dr. Páti Ferenc gimn. ta­r«ndezőségének közleménye | Karácsony és újév ünnepének köz­bejötté miatt legközelebbi szabad- egyetemi előadásaink a következő időben és helyen lesznek: Filozófia: január 6. hétfő, TTIT klub: A tudomány története, mint Miről szól a Külvárosi legenda? Hőse egy húsz esztendős villames- kalauz, a proletárházban lakó pro­letár családok egyikének fia, aki­nek megtetszik e« asszony, aki a házban lakik. Elcsábítja. A nő lakásából észreveszi, hogy egy fiatalasszonyt ver az yra. Hajós, és amikor hazajön, mindig megveri, mert féltékeny. A fiú megsajnálja a törékeny kis Annuskát, belesze­ret. Udvarolni kezd neki, méghoz­zá furcsa módon: bukfencet vet, kézenáll, vesz neki cirkuszjegyet. És ugyan ki tud ellenállni ennyi »»csábításnak«? »»Természetesen« a fiatalasszony is beleszeret a fiúba. Végig villamosoznak egy műszakot, sétálnak a hegyekben, míg egy este váratlanul hazajön a férj. Ott ta­lálja a fiút, és anyjának, apjának, bátyjának és az egész háznak sze- meláttára összeveri. A hajós és fe- elköltöznek a házból, a le- pénvke pediy aki a »legenda« idő­tartamára elszakadt vásott cimbo­ráitól, ismét olyan lesz, mint paj­tásai. Miért? Nem tudjuk, mert, hiszen, mint említettük, a film alkotói adó­sak maradnak a válaszokkal. S ezért merjük felelősségünk teljes tudatában kiielenteni. hoey a Kül­városi legenda sem művészileg, sem emberileg nem ivaz film. A rendez*«; valamennvi fogása, mely próbálta eltüntetni a film­mese gyengeségeit, unalomig is­mert a neorealizmus iskolájából. Azzal a különbséggel, hogy a kö­zel és a régebbi múltban látott neorealista filmeknek nem volt szükségük gyomoridegesí.tő légyivá- sokkal és bántóan naturális vere­kedésekkel fűszerezni valamit a ha­tás kedvéért. Megbocsáthatatlan, hogy csak a film mellékeoizódjai hatnak ránk a valóság ízével. Máriássy Félix- től, a rendezőtől mást vártunk. Kitűnő az operatőr, Eiben István munkája, remekbe formáltak a fel­villanó figurák, tehetséges színészt ismertünk meg a fiatel Tordv Gé­zában, aki méltó partnere Törő- csik Marinak, örülünk Kiss Manyi páratlanul jó alakításának! És befejezésül méflis csak azt mondhatjuk, hogy csalódtunk. A Külvárosi legenda hamisan állítja elénk a harmincas évek proletárjai­nak, illetve egy proletárház csa­ládjainak életét. A szerteágazó epi­zódok elragadták az alkotókat és hogy hagyták magukat elragadtat­ni, nem örülünk neki. Li ­nár. Irodalom: december 27. péntek, ta­nítóképző II. em.: Katona József, .aj Bánk bán írója. Előadó: Solt Andor egyetemi kandidátus (Budapest). Ja­nuár 3. péntek, tanítóképző II. em.: A magyar reformkor irodalma. Elő­adó: dr. Bellyei Zászló, gimn. igaz­gató. Művészet: január 2. csütörtök, ta­nítóképző II. em.: A századforduló I bált rendez a Hullám-szálló nagy­magyar képzőművészete. Előadó: termi;ben.- A BALATONBOGLÄRI KISZ SZERVEZET karácsony első napján este 8 órai kezdettel nagyszabású Szikra János festőművész. Energia és Villamosság: január 3. péntek, Táncsics Gimnázium II. em.: A világ és Magyarország energia- készlete. Előadó: Merő Béla gimn. igazgató. Orvostudomány: december hónap­ban előadás már nem lesz, s leg­közelebbi előadás idejét később kö­zöljük. Valamennyi előadás továbbra is este 6 órakor kezdődik. Az előadá­sokat a beiratkozottakon kívül egyes előadásokra érvényes belépőjeggyel is meghallgathatják kedves vendé­geink. Hozzászólás az „Egv anya románcat( című cikkhez A fenti cím alatt megjelent cikk olvasása mellett nem tudtam ér- záktelenül elmenni. Az anyák iránt való mélységes tisztelet és a jelen esetben a részvét adta kezembe a tollat. Megdöbbenve olvastam egy anya románcát, mert nem tudtam elképzelni, hogy még akadnak olyan emberek, akik meg tudnak feledkezni a legtöbbről. az édesanyáról, aki fáradságot nem ismerve virrasztóit gyermeke betegágya mellett, aki feláldozta éjjelét, nappalát, fiatalságát, akinek életéit köszönheti. Rajongásig szerettem az anyámat, s éppen ezért fáj más felnőtt gyermek részvétlensége beteg anyjp iránt, aki még elhagyatottságá- ban is védőn emeli gyerekére fáradj kezét. Ismeretlen fiatal anya, mondd, miért nem nézel magadba? Milyen példát adsz gyermekednek az öregek, idősebbek tiszteletéről? Ne hidd, hogy gyermeked becézni fog életed alkonyán. A gyermek fi­gyelni fog akkor is téged, amikor nem gondolod és megalkotja rólad a végzetes kritikát. Hidd el. te is csak annvi tiszteletet és szeretetet kapsz majd, amennyit te adtál szerető anyádnak. Én nem hinném, hogy te majd öszbeboruló életedet sívár, hideg szobában, elhagyottan akarnád tölteni. Vagy azt akarod, hogy ne legyen senkid, aki lázas ajkadhoz egy pohár vizet nyújtson? Remé­lem, nem erre akarod nevelni gyermekedet, hisz téged se erre nevel­tek. Bízom benned ismeretlen anya, hogy megmozdul benned a szív, s felébred a lelkiismereted. Segíts magárahagyott, beteg anyádon, tedd széppé búcsúzó életet, töltsd be hideg szobáját szereteteddel és mutass követendő példát gyermeked részére. STREIT LAVRA- FENYŐFA ÜNNEPÉLYT ren­deztek a szülök részvételével a sió­foki 1. számú óvodában. A kultúr­műsorral egybekötött ünnepségen minden gyermek ajándékcsomagot kapott.-’A MARCALI JÁRÁS földmű­vesszövetkezetei a SZÖVOSZ TV. kongresszusának tiszteletére vállal­ták, hogy mind a részjegyalap nö­velési tervüket, mind pedig cukor­répa szerződtetési tervüket decem­ber első felében 102 százalékra tel­jesítik. Vállalásukat túlteljesítették a részjegyalap növelésben 117,7. p cukorrépa szerződtetésben pedig 103.2 százalékos eredményt értek el.- ELSŐKÉNT teljesítette ter­vét 100 százalék felett a memvpi gépállomáson Prekáezka József teaktoron, aki a somodori Ui Élet Termelőszövetkezetben dolgozik. — KÉSZÜLŐDNEK már a járási kulturális seregszemlére a nagyber­ki KTSZ-fintelek. A kultúraárda két ggyfelvonásas színdarabot tanul, me­lyeknek próbái már rendszeresen folynak. — ISMÉT üzembe helyezik a se- gesdi malmot, melyhez a községi ta­nács 80 000 forinttal járul hozzá. Ez­zel Sagesd lakóinaik egy régi óhaia teljesül, az eddigi csereteleppel ugyanis sokan elégedetlenek voltak a múltban.- UJ FÖLDMŰ VESSZŐ VETKE­ZETI BOLT nyílik Igái községiben, ahol a falu déli részének lakói mesz- "ze laknak a község vegyesboltjától. Az új bolthelyiség a jelen leni fai-1 művesszövetkezeti iroda helyén lesz. — A nagyatádi járás december ■’.0-ig száz százalékra teljesítette ne­gyedik negyedévi adóbevételi tervét. Előreláthatóan az év végéig még né­hány százalékkal túlteljesítik évi előirányzatukat.- a siófoki Általános is­kola balett tanfolyama részvevői­nek első szereplésére 22-én délután került sor. A tanfolyam 50 fiatal részvevője nagy sikerrel mutatta be a tanultakat.- DECEMBER 18-ig száz százalé­kig eleget tettek adófizetési kötele­zettségüknek Nagybajom község la­kói.- AZ OSZTOPÁNI Győzelem Ter­melőszövetkezet szombaton délután tartotta zárszámadó közgyűlését. A tsz minden egyes tagjának 61 forint osztalék jut munkaegységenként eb­ben az évben, A sikeres év lezárá­sát közös vacsorával és mulatsággal ünnepelték meg. Csiky Gergely Színház: Grimm: Hófehérke és a hét törpe. Délután 4 órakor. (Jegyváltás a gyermekek ré­szére is kötelező.) Vörös Csillag: Hogyan fedezték fel Amerikát. 5. 7. 9 órakor. Szabad Ifjúság: Külvárosi legenda. 6, 8 órakor. A Nagyatádi Járási Művelődési Hálj ►Hmszíoházának műsora; 24—25-én: Az árnyék. Lengyel fdm.í Előadások kezdete hétköznap 5, 7. ( vasár- és ünnepnap 3. 5, 7 r mltor., 4 25-én nvatiné: foglyáé. 10 órákon. UippJ-Itónai Múzeum: Vnrostörté­neti, ősrégészeti, néprajzi, természet­tudományi kiállítások és Ripp'-Hónai emlékkiállítás. Nyitva: 15—19 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsön­zés és olvasótermi szolgálat 0—-11 óráig. SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottuiig Fetelős kiadó: az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottsága. Szerkesztősig: Kaposvár. Sztálin u. 14. Telefon: 15-10, 15-11. Kiadóhivatal: Latinka Sándor u. 2/a. : Telefon: 15-16, Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. : Ny Lindáért felél: László Tibor. ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents