Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-21 / 273. szám
X) <0 XIV. évfolyam, 273. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. november 21. MACMILLAN ÉS GAITSKELL HEVES ÖSSZECSAPÁSA AZ ALSÓHÁZBAN AMI MA A LEGFONTOSABB »HARCI KÉRDÉS« MIT AKARÓNK HÁROM ALATT? C3LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Párthír KAPOSVÖLGYI ESEMÉNYEK Értesítjük a megyei, városi és járása pártnapi előadókat, hogy ma délután 5 órakor a Városi Tanács nagytermében pártnapi előkészítőt tartnnk A jelenlegi nemzetközi helyzet kérdései címmel. Előadó: Hantos János elvtárs, az Országos Béketanács titkára. Kérjük a meghívott elvtársak pontos megjelenését. MSZMP Megyei Bizottság agit.-prop. osztálya 150 mázsa halat fognak naponta a Balatonban A levegő fokozatos lehűlésével a Balatonon is megkezdődött az őszi nagyhalászat. A Siófoki Halászati Vállalatihoz tartozó öt üzemegység brigádjainak ezer méteres húzóhálójába százával kerülnek a nemeshalak, a keszegek, süllők, pontyok, harcsák. Január 1-től ez ideig több mint 9 500 mázsa halat fogtak a balatoni halászok és a víz fokozatos lehűlésével állandóan emelkedik az eredmény: ma már naponta 150 mázsa hal kerül a hálókba. Az öt brigád egymással versenyben áll, hogy minél előbb kifoghassák a századik vagon halat is. A nemeshal-íogásiban első a keszthelyi brigád 134 százalékos teljesítményével, míg a tömeghal halászatban Siófok vezet 147 százalékos eredményével. A Siófoki Halászati Vállalat dolgozói ágy tervezik, hogy éves tervüket december 31-ig teljesítik. Több mint 11000 hold őszi mélyszántás az állami gazdaságokban Megyénk állami gazdaságaiban nagy erővel folyik a jövő évi jé termés alapjainak mesterem lése, ? mélyszántás. Eddig több mint 11 000 kát. hold- nyi területen forgatták meg az eke- fejek a talajt megfelelő mélységben a téli csapadék befogadására. A gazdaságok közül a legjobb eredményt a tengődi érte el, amely november 19-én befejezte őszi mélyszántási tervét: 1027 kát. holdon. Ebben a munkában jól dolgozik még a Lábodi Állami Gazdaság is, ahol 1388 hoildnyi területet készítettek elő a tavasziak alá. Divatbemutató Böhönyén Ha november I7-én, vasárnap este 6 és 7 óra között az egyszerű szemlélő Böhönyét a tanácsiháza elől vizsgálta volna, meglepő jelenségnek lett volna szemtanúja. Meglepődött volna annak a nagy tömegnek a láttán, ami a Petőfi kultúrház felé özönlött, hogy láthassa a földművesszö- vetkezet nőbizottsága és a községi nőtanócs által rendezett divatbemutatót. A bemutató — amelyen a helyi földművesszövetkezet textilboltjának árui »szerepeltek« — a nézők nagy számát tekintve már sikernek számított, ami még csak fokozódott akkor, amikor a kifutón megjelentek a falubeli manekenek. Először a bébiruhákat, majd a felnőtt női és férfi ruhákat mutatták be nagy sikerrel. A ruhák szebbnél szebbek, ízlésesebbnél ízlésesebbek voltak. A bemutató után kultúrműsorral szórakoztatta a nézőket a KlSZ-szerve- zet tánc- és színjátszó csoportja. A műsort táncmulatság követte, ahol a hangulatiról, a jó talp alá valóról a nagyszakácsi zenekar gondoskodott. A nézők köszönik a szép, kellemes szórakozást nyújtó estét, kívánságuk csak annyi, hogy többször legyen ilyen rendezvény. Baksa Sándor Böhönye állattartástól a tenyésztésig 1927 KÖRÜL KAPOSPULÁN még csak néhány gazda foglalkozott állattenyésztéssel. Figyelemre méltó eredményt csak Gulyás Antal apja ért el: az országos kiállításon 1927-bsn második díjat nyert a bikája. Az igazi tenyésztési munka 1937-ben kezdődet. Retek József, Gulyás Antal, hogy csak pár nevet említsünk — voltak Kapospulán a szarvasmarhatenyésztés úttörői. Ezek a gazdák felismerték a kedvező talaj- adottságokat, rájöttek arra, hogy a tenyésztéshez szükséges feltételeket a Kaposvölgye vidéke nagyszerűen biztosítja. Ennek a felismerésnek köszönhető, hogy 1939-ben mér 57 törzskönyvezett tehén volt a faluban. Egyre bővült, szélesedett a kör: évről évre növekedett a tenyésztő gazdák száma. A pulaiak szerint, akinek szép háza, gondozott gazdasági udvara van, az csak állattenyésztő lehet. Most már értik annak a módját a gazdák, hogyan lehet jó egyedekből kitűnő tenyészállatot nevelni. A minőség nem másodrangú kérdés, ha már van tehene valakinek, az igyekszik a legtöbbet kihozni belőle. Nem sajnál időt és fáradságot. Ez a kis község tavaly 25 tehenet, 20 bikát és ugyanannyi tenyészüszőt adott el a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, vagy éppen egyéni gazdáknak. A múlt évben 3 000 kg-on alul volt a tejátlag, de a mostani megközelíti a 3 500-at, a tej zsírtartalma pedig 3,9 százalék. A napokban rendezett szarvasmarha bemutatón nagy volt az érdeklődés. Szinte ünnepnek számított ez a nap az állattenyésztők részére. Harmincöt-negyven gazda mintegy hatvan állatot vezetett fel. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű feladata eldönteni, melyik is a legszebb. Először a tehenek kerültek sorra. Á füves réten körbe-körbe vezették jószágaikat a gazdák. A bizottság tagjainak intésére a körből egyenként váltak ki és sorakoztak a gyűrű közepén állataikkal az emberek. Tejhozam, származás és kuliéin szem- pontiéból egyformán. Retek József tehene bizonyult a legjobbnak. Évente 5 300 liter tejnél is többet fejnek tőle és 3.9 százalékos zsírtartalomról tanúskodik a mérőműszer. Másodiknak Kovács Máté tehene állt a sorban. Majd Kocsis József és ismét Retek József állatai következtek. A hasasűszőknél az alábbiak szerint alakult a helyezés: első Gulyás Antal »Etel« nevű üszője, a következő Bajnóczi Mihály »Lencsi«-je, a harmadik helyezést Stemler József »Narancs«-a szerezte meg. A 15f—16 hónapos tenyészbikák versenyében a »Duci«, Retek József istállójának lakója állt az élen. Gyurkó Jenő, Molnár János »neveltjei« a második, illetve harmadik besorolást kapták. A fiatal üszők közül Bárányé Ferenc »Szegfűje« lett az első. A bemutatóra felvezetett állatok számából arra következtethetünk, hogy Kapospula a jövőben még nagyobb eredményeket érhet el. — Egyetlen célunk a minőség javítása — mondja Kovács Máté. — Ha a község szarvasmarha állományában az elmúlt évekhez mérten van is számbeli csökkenés, ez nem baj, az a fontos, hogy alapanyagban, minőségben javulás mutatkozik. i* ) Este a kultúrházban gyülekeztek a gazdák, hogy megbeszéljék a bemutató tapasztalatait és a további tennivalókat. Általános volt az a vélemény, hogy az irányított szarvasmarhatenyésztés meghozta az eredményt. — A jó árpolitika módot ad arra, hogy minden tenyésztő megtalálja a számítását így, vagy úgy — fejezi ki tömören Gyurkó Jenő. Ha tenyészállatot nevel akkor is, ha hizlal, úgy is kifizetődik. Tóth József egy bika árán vásárolt bútort. Gulyás Antal zsebébe süllyeszti kezét és így mondja: »Jó érzés, mikor az ember ezreket vehet fel egy- egy állatért Én egy bikáért 11 700 forintot kaptam.« Még a kezdeti sikertelenség sem szegheti kedvét a jó gazdának — vélekedik Kovács Máté. — Fő a jó gondozás, a minőségre való törekvés... a minőség és harmadszor is a minőség — ez a lényeg. Galambos János, a Tenyészállatforgalmi Iroda vezetője arra kéri a pulaia- kat, ne adják el a növendéket, hanem neveljék fel maguk. Miért vágja más zsebre a hasznot? KAPOSVÖLGYÉBEN a gazdáknak az a feladata, hogy fokozzák — megtartani nem elég — az eredményeket s az országos hírhez méltó tenyészállatokat neveljenek. Kapospula vállalja is a ráeső részt. Erről győzött meg bennünket a gazdák széleskörű érdeklődése, kedve és a bírálattal egybekötött áUatbommtató eredményessége. Bízunk abban, hogy Retek József, Kovács Máté, Koesis József, Gyurkó Jenő és a többi pulai dolgozó paraszt nevével gyakran totál kozunk, ahol állattenyésztésről szó esik. A KISZ-SZERVEZETEK ÉLETÉBŐL A marxizmus—latinizmus az ifjúságról SVÉD ÉS CSEH HÓCSIZMÁK ÉRKEZNEK Svédországból és Csehszlovákiából 70 000 pár gyermek és női hócipőt, illetve hócsizmát vásárolunk. A mintadarabok már megérkeztek és a szakemberele véleménye szerint az áru ízléses és jó minőségű. Különösen szépek a piros, a fehér és más élénk színű gumi lábbelik. A minap este a marcali területi KISZ rendezésében megkezdte működését az ifjúsági akadémia. Az első előadást Szigeti István, a járási pártbizottság első titkára tartotta »A marxizmus—leninizmus az ifjúságról« címmel. Kár, hogy az igen értékes és élvezetesen előadott témát csak 16-an hallgatták végig a 46 meghívott közül. A kéthetenként megrendezendő előadások keretében november 28-án Marcali község múltjáról hallhatnak a marcali fiatalok. DGOGO0OeOO0OOOOO©OOO©00QOOOOGOQOGOOOOOe©OO0©©©OOGO000OOO©OOGOOOOOOOGOGOO3G Mi újság a fonyódi járásban? Éledőben Fonyódon a Hazafias Népfront- mozgalom A Hazafias Népfront újjáéledőben van Fonyódon is. Erre leginkább az az aktivitás jellemző, melyet a vezetőség újraválasztása érdekében létrehozott bizottság kifejtett. Németh Jéesef, a népfront járási titkára vezette be a megbeszélést, majd sorra szólaltak fel a gazdák. A tervek között felmerült a községi kultúrotthon felépítése, az ifjúság támogatása, a kulturális munka és egy burgonyatermelő szakcsoport létrehozásának kérdése. Az élénk vita után megejtették a népfront új vezetőségének jelölését. Hasselbauer József italbolt vezető, Borbély József egyéni gazda, Peru- saa János egyéni gazda, Nagy Lajos tőzegüzemi dolgozó, Hőgye István egyéni gazda, Fáró István iskola- igazgató, Varga József asztalos. Takács János lakatosmester, Kiss Ferenc vb-elnoikhelyettes, dr. Máthé Sándor orvos, Kiss József kőműves és Sinkovics Lászlóné háztartásbeli asszony került a jelöltek listájára. Mindenkinek az volt a véleménye, hogy most olyan emberek kezébe teszik le a vezetést, akiknek munkája biztosíték arra nézve, hogy fellendülés következzék be a Hazafias Népfront munkájában és Fonyód község életében is. Mikor tör fel Fonyódon a hőforrás? A pesszimisták art tartják, hogy nem lesz a fonyódi gyógyvízből semmi. Szerencsére a borúlátóknak nincs igazuk: a fúrás szépen halad, már 320 méter mélységnél tartanak és a geológusok szerint nem kell kétszer ennyi ahhoz, hogy feltörjön a várva- várt melegvíz. A munka lassúságának természetesen oka, hogy minden új rétegnél vizsgálatnak vetik alá a talajt, hogy minél bizonyosabban megállapíthassák a gyógyvíz értékét. A másik és cseppet sem lényegtelen ok a Mélyfúró Vállalat hanyag anyagmozgatása. A csisztapusztai érkoszorú egyik ágából felfakadó víz festői környezetével Fonyód nagy vonzerejű idegenforgalmi nevezetessége lesz az eljövendő időkben. Új könyv a Balaton-mentéről Az 1957-es szezonban nagy hiány mutatkozott olyan könyvben* amely a Balaton dali partjairól szól. E hiány megszüntetésére most készül egy útikalauz, mely Fonyódot és Fonyód környékét ismerteti a turistákkal, kirándulókkal, üdülőkkel. Az útikönyvet Móricz Béla írja. Készülődés a megyei kultúrversenyre t A megyei kultúrversenyre igen nagy érdeklődés mutatkozik meg a fonyódi járás területén is. Már eddig Buzsákról, Ordacsehiből és Lengyeltótiból két együttes: a községi és a KISZ jelentette nevezését nívós műsorral a versenyre. A buzsákiak felelevenítették a hajdanában híres táncaikat, az ordacsehiek pedig Szigligeti: Cigány című színdarabját tanulják nagy lelkesedéssel. 3ól sikerült műsoros est Vörsön A vörsi kultúrházban vasárnap nagysikerű műsoros estet rendeztek a KISZ-fiatalok, felhasználva a búcsú idejét. Panza István nevelő érdeme volt jórészt, hogy a rendezvény minden várakozást felülmúlt. Kommunisták és kiszisták találkozója Fonyódon Hétfőn, 18-án találkozóra gyűltek össze a Fonyódi Járási Tanács klubjában a kiszista fiatalok, hogy baráti beszélgetésen találkozzanak a tanács kommunistáival. Délután négy órától majd éjfélig voltak együtt öregek, fiatalok, megbeszélve számtalan olyan problémát, amely a kiszisták életével kapcsolatos, így a kulturális munka megjavítását és a politikai képzés lehetőségeit. A kiszisták egyébként szép ünnepélyt terveznek Télapó napjára, melyen már kultúrműsort is adnának. Ezen az ünnepélyen ajándékokat kapnak a tanács dolgozóinak gyerekei. Távolabbi tervek között szerepel olvasódélutánok szervezése, melyeken könyveket, regényeket és verseket. ismertetnek az egybegyűlt fiatalokkal. ^afalin-bái (Tudósítónktól.)- Következik műsorunk első és egyben utolsó száma: menüett a Don Juan című operából. Bemutatja a művelődési ház KISZ- tánccsoportja — jelenti be a Marcali Művelődési Ház igazgatója. Nyílik a nagyterem oldalajtaja és a zongora akkordjaira besétálnak ia 'párok: a lányok hosszú fehér és rózsaszínű ruhában, a fiúk sötét öltözetben, fehér csokornyakkendővel. Kört alkotnak és kecses mozdulatokká elevenítik fel a múlt századok klasszikussá vált báli táncát. Az asztaloknál Ülő vendégek a szokatlannak kijáró érdeklődéssel figyelik a hajlongó, lépkedő . párokat, akiknek mozdulataikból egymás iránti udvariasság, tisztelet árad. Kivonulásuk után méltán harsan fel a művészi táncot megillető taps. Kivonulnak, de aztán visszajönnek és ki-ki a párjával most már keringő ütemére forog a teremben. Példájukat csakhamar ‘ a vendégek is követik, s ezzel kezdetét veszi a Katalin-bál. A kérdésre, hogy miben különbözik a bál a többi, mostanában szokásos táncmulatságtól, azzal kezdem a választ, hogy néhány szódal ismertetem az elmúlt évek táncos összejöveteleinek jellegét, formáját. Úgy gondolom, hogy a következők nemcsak Marcalira, hanem sok más községre is vonatkoznak. Igénytelenség és ízléstelenség — talán e kettő volt a legjellemzőbb a táncmulatságokra. Zippzáros kabát, kigombolt, gyűrött ingnyak (természetesen nyakkendő nélkül), nem egy esetben csizma (különösen a szombati bálokon, ahová sokszor egyenesen a munkahelyről vezetett az út). Valahogyan úgy mentek a bálba a fiatalok, mint pl. a népbüfébe. No, és hadd jegyezzem meg, hogy a bálozók átlagos életkora 16—17 év. Húsz éven felüliek csak elvétve akadnák, viszont 15 évesek annál inkább. A Marcali Művelődési Ház vezetősége többek között célul tűzte ki a társas ösz- sze jövetelek, bálok színvonalának, ünnepélyességének emelését. Mintegy próbáikon ís- ként, az igazgató bevezető köszöntésében ismertette ja. táncművészet.n valamint a Kátalin-bál kialakulásának történetét. A polkátokon tpedig a bálmegnyitó menüetten Icívül még egy újdonság is szerepelt: »Megjelenés sötét öltözőiben.-« A kezdeményezés megdöbbentette a fiatalokat. Szerencsére azonban legtöbben megértették, hogy nem valami »kaszt-bálról« van szó, hanem az Ízlés fejlesztése a cél, és sötét ruhában jelentek meg. Persze, voltak olyanok is, akik nem tisztelték. meg annyira jelenlévő társaikat, hogy nyakkendőt kössenek, vagy Ilegalább begúm bolják inggallérjukat. Nem baj. Kezdeményezés volt, olyan, ami a 16— 18 évesek számára teljeséé szokatlan és szinte újként keH ismerkedniük vele. Az vtat — amely mm is éppen járatlan —, nagyon benőtte a gyom. Kitaposása sok fáradságot és hosszú időt igényel, de megéri. Egy kevéssel ez is hozzájárul az ifjúság ízlésének, kulturált szórakozásának fejlesztéséhez.
