Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-20 / 272. szám
Saerda, 1957. november 20. SOMOGYI NÉP ti AP Kamatosó kincsünk: a szarvasmarha Irta: Czeglédi Lajos megyei főállattenyésztő HARCOKBAN ERŐSÖDÖTT Somogy, mint tudjuk, mezőgazda- sági megye. Ennél fogva nálunk nagy szerepet kell tulajdonítani a szarvasmarha tenyésztésnek, hiszen ebben évtizedes tradíciói vannak. Hírnevét az országos kiállításokon mór a harmincas éviekben megismerték. A felszabadulás óta megyénk sok tenyészanyagot adott az országnak. Bár az elmúlt évek helytelen agrár- politikája következtében bizonyos fokú megtorpanás állott be, a legutóbbi párt- és kormányintézkedések eredményeként azonban ismét nőtt a termelési kedv, s a szarvasmarha- tenyésztés felfelé ível. A további fejlesztés alapvető követelménye a megfelelő takarmányozás, mert magasabb termelékenységet csak ókkor várhatunk, ha állományunk igényeit ki is tudjuk elégíteni. Nyáron jó legelő és nagy mennyiségű zöldtakarmány, téli időszakban bőséges vizenyős szálastakarmány szükséges. Jó legelő csak gondos legelőgazdálkodással érhető el. Vagyis időben ki kell irtani az elszáradt kórókat, bokrokat: el kell végezni az istálló- és műtrágyázást, ápolást, folyamatosan irtani kell *- méghozzá magkötés előtt — a gyomokat is. Változtatni kell az állatok deleitetési helyét, meg kell valósítani a fektetéses trágyázást, s a szakaszos legeltetést. Az így kezelt legelő bőségesebb és változatosabb takarmányt juttat. Természetesen ezen túlmenően gondoskodni kell szántóföldi zöldtaikaa-mányról is a zöFd- futószalag beállítása révén. Az őszi takarmánykeverékek már kora tavasszal sok zöldíbakanmányt adnak. Aztán azt kell szem előtt tartani, hogy különféle magok vetésével hónapról hónapra folyamatosan biztosítsuk a kellő zöldtakarmányt. Nagy jelentőséggel bír a silótakarmány. E célra különösképpen a silókukoricát ajánljuk. A jó silóihoz célszerű takarmányról is gondoskodni, mivel a szarvasmarha nagymennyiségű vizenyős takarmányt igényel. Természetesen, a téli időszakban a fenti takarmányokat jó minőségű pillangósokkal, a tejtermelés növelése érdekében pedig »barakkal is ki kell egészíteni. A szarvasmarha állomány minőségi fejlesztésében nagy szerepet játszik, hogyan bánunk a növendékekkel. Ahhoz viszont, hogy életerős borjút kapjunk, elsősorban az anyával kell törődni. Különösképpen nagy jelentősége van a vemhes tehenek előkészítésének. A vemhesség idejére a tehénnek megfelelő időt kell biztosítanunk a pihenésre. A megszületett borjú öröklött jótulajdonságait magával hozza, ennek kifejlesztéséhez azonban emberi szaktudás és szorgalom szükséges. Ez annyit jelent, hogy a fiatal állatnak biztosítsuk a szükséges tejeit, s már kicsi koráiban szoktassuk rá a szilárd takarmányok (abrak, szálas) fogyasztására. Ezáltal könnyebb lesz a választás és azt a borjú nem sínyli meg. A növlendék nagyon igényli a rendszeres ápolást, főleg a gyakori mozgatást és a szabad levegőt. A minőségi javítás egyik sarkalatos tényezője a tejtermelés növelése. Ez a helyesen alkalmazott, tenyésztéstől, tartástól és takarmányozástól függ. Hogy egy-egy tehéntől évről évre magasabb hozamot érjünk el, azon is áll, jól válogatjuk-e ki a tenyészanyagot. Ebben segít a tenyésztőnek a törzskönyvezési munka. A tenyésztési és termelési adatok folyamatos figyelemmel kísérése képet nyújt egy-egy állat képességeiről, s így a gyengék közül a jót, a jók közül a még jobbat ki lehet válogatni továbbtenyésztésre. A mesterséges termékenyítés a szarvasmanhatenyésztés gyors minőségi fejlesztésének nagyhatású eszköze, mert módot nyújt arra, hogy egy-egy kiváló apaállat után évente több száz, sőt ma már ezer borjút is nyerjünk, melyek aztán öröklők ősük jó tulajdonságait. A szarvasmarha tenyésztés szövetkezeti gazdaságainkban is egyre nagyobb becsületet élvez. Az év eleji állomány összlétszámúban és ezen belül tehénlétszámban is megduplázódott. Ezzel párhuzamosan sokat javult náluk az állattenyésztő munka s nőtt a tejtermelés is. A szövetkezeti nagyüzemek szarvasmarha tenyésztésének fejlesztéséhez az állam ezután is nagy támogatást nyújt. A nem törzstenyésztő tsz-eknek te- nyászüsző vásárlás esetén kilónként 2—3,5 forint árengedményt, vemhes- ség esetén további 500 forint pótdíjat ad. Még nagyobb a kedvlezmény törzstenyésztő tsz-ek esetében. A tehénvásárláshoz a Nemzeti Bankon keresztül teljes vételár folyósítását engedélyezi hitelként a törzstenyésztő tsz-elknek, ezentúl még 2000 forint árengedményt is biztosít az állam. Ha a szállítás a vásárlás helyétől 30 km-nél nagyobb távolságra történik, akkor ennek a költségét is magára vállalja az állam. Szövetkezeteinkben a nagyüzemi szarvasmarha tenyésztés kialakítása és fejlesztése igen fontos feladat, nagyban hozzájárul a belterjes gazdálkodáshoz, a terméshozamok növeléséhez, a tagok pénzbeli jövedelmének emeléséhez és ezáltal a nagyüzemi gazdálkodás fölényének bebizonyításához is. írásommal a szarvasmarha tenyésztés minőségi javításának egyes főbb kérdéseit érintettem. Ha ezeket mind egyéni, mind szövetkezeti állattenyésztőink szem előtt tartják, akkor Somogybán eleget tudunk tenni azon követelményeknek, hogy több húst, több tejet, vajat és több nyersanyagot adjunk népgazdaságunknak. Ez nemcsak államunknak, hanem a tenyésztőknek is érdeke. Eierkilencszáztizennyolc, november húsz. E napon bontotta ki zászlaját a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely a magyar munkásmozgalom történetében először mutatta meg a munkásságnak azt az utat, amelyen haladni kell. A proletárforradalmak szele söpört végig ekkor Európán. Az orosz munkásság példája nyomán más, elnyomott országok munkássága is harcba indult, hogy jogot és emberibb életet szerezzen magának. Egy pusztító világháború szenvedéseit nyögte ekkor a magyar nép. S a sokat szenvedett nép várta, hogy valaki véget vessen szenvedéseinek, békét és szabadságot teremtsen számára. E kétséges időben, harcban született meg a KMP, amely zászlajára olyan jelszavakat írt, hogy vele száz- és százezres tömegeket sorakoztatott maga mögé. E jelszavak egyike: Követni az orosz példát, kivívni a proletariátus hatalmát. A történelem során először ez a párt volt az, amely feladatul tűzte maga elé, hogy kivívja, ha kell harcban is, a munkásság, a proletariátus diktatúráját. Harminckilenc esztendő millió és millió harcban telt el. Harcolni kellett az elnyomó tőkés, feudális rend ellen, harcolni kellett az áruló jobboldali szociáldemokraták ellen is, akik szövetkezve az elnyomó osztályokkal, meg akarták semmisíteni a kommunista mozgalmat. Nem sikerült. A KMP harcát olyan elvtársak vezették, akik ott voltak az orosz proletariátus hatalmának születésénél és akiknek ez megsokszorozta erejét, kitartását. Tanácsköztársaság. A Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével a történelem során először került a magyar nép kezébe a hatalom, s a kommunisták vezetésével lát hozzá a magyar nép, hagy új életet teremtsen magának. Amikor pedig harcolni kell a munkásság hatalmáért, akkor ezrek és ezrek ragadnak fegyvert. A túlerő megdöntötte ugyan a Tanácsköztársaságot, de a kommunista párt tovább élt és tovább harcolt. Most már titokban, üldözve a Horthy-rendőrök brutalitásától, de tovább harcolnak a kommunisták, s továbbra is zászlajukon ragyog a 18-ban felírt jelszó. E harcban a KMP legjobb fiait vesztette el, de mindig akadtak újak, akik a mártírok helyébe léptek, s folytatták a harcot. 1945-ben, a felszabadulás első pillanatától ott álltak a kommunisták a magyar nép mellett, segítették, védelmezték a nép érdekeit az új élet megteremtéséért vívott harcban. 12 esztendő telt el a felszabadulás óta. Az 1918-ban elültetett kis mag hatalmas fává fejlődött. E fát az elmúlt esztendők alatt sokszor rázták meg viharok, amelyek során harcolni kellett nemcsak a külső támadókkal, de a belülről rágó, aljas ellenséggel is. Egy esztendeje ellenforradalom szele söpört végig az országon, amely meg akarta semmisíteni a pártot is. S bár súlyos csapásokat szenvedett a párt, újra hullott a mártírok vére, a párt tovább élt, tovább harcolt. S az ellenforradalom leverése óta eltelt esztendő a«t mutatta, hogy az ellenforradalom támadása nem gyengítette, hanem erősítette pártunkat. Igaz, olyan elvtársakat vesztettünk el, akiket soha nem tudunk elfelejteni, de ugyanakkor megtisztult, megerősödött pártunk. Azok, akik eddig színleg kommunistának matatták magukat, a válságos időben kifejezésre juttatták igazi énjüket. Megmutatták azt, hogy soha nem voltak igazán kommunisták. S ezeknek eltávolodása megerősítette, megszilárdította pártunkat. Harcokban született, harcokban erősödött a kommunista párt. 8 ez a harc, amelyet majdnem fél évszázadon keresztül folytatott a magyar nép érdekeiért, hatalmas tekintélyt, hatalmas tábort szerzett a pártnak a nép soraiban. Ez különösen az ellenforradalom után mutatkozott meg, amikor újra a párt mutatta meg az utat, s vezette a népet, hogy ismét talpra álljon az ország. 39 esztendő harcaira tekintünk vissza Elmondhatjuk, hogy a kommunista párt mindenkor következetesen harcolt célkitűzéseiért és a legnehezebb időkben is harcolt azért, hogy megteremtse, kivívja, majd pedig megőrizze — az orosz proletariátus példája nyomán — a magyar nép hatalmát. 3OG000O000O0OOO0OO O0O0G00O0OOO0OOOOOO00OOO0OO00O0O00OOOOOOO0OOOOOO0OOOOGO© Lengyel vendégek részvételével tartotta választmányi ülését a KIOSZ AZ ÖNÁLLÓ TANULÁSRÓL A KIOSZ megyei választmányi ülésén a díszelnötkségben ott ült Marian Pecz, a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága ipari osztálya munkatársa és Jozef Razsny, a len- | gyei kisiparosok országos választmányának elnöke. Boros Gyula megyei KlOSZ-titkár beszámolójában felmérte a megye kisiparosságának jelenlegi helyzetét Utalt arra, hogy a mu rakás-paraszt kormány helyes kisipari politikája nyomán a kisiparosság az 1953. évi 3800 főről 1957-ig 5075 főre szaporodott és ebből mintegy 4160 tagja a Kisiparosok Szervezetének. A szervezet összes bevétele az elmúlt hat hónap folyamán 421 380 forint volt. Ebből mintegy 215 922 forint a szociális és egyéb kiadások összege. A különbözet: 205 458 forint a szervezet jelenlegi vagyona. A kisiparosság anyagellátása kielégítő volt, olyannyira, hogy egyes kisiparosok a kiutalt anyagot el sem vitték az átvevő helyekről. Az elmúlt félévben több mint 32 millió forint értékű anyagot kapott a megye kisiparossága. Ilyen nagyarányú anyagellátásira az elmúlt években nem volt példa — mondotta Boros elvtárs. A félévben felmerülő adópanaszok többségéről szólva megállapítható, hogy akadtak közöttük jogosak, amelyeket nyomban orvosoltak is, de többségükben jogtalan követelés volt. Vonatkozik ez elsősorban az építőiparra, ahol a jobb anyag- és munkaellátottsággal a kereset is arányosan megnövekedett. A spekuláció hol ilyen, hol olyan formában az elmúlt hat hónap alatt is felbukkant. Egyesek még ma is 5—6 segéddel dolgoztatnak. Mások visszaélnek a lakosság bizalmával, előlegeket vesznek fel, de az érte járó kötelezettségeket nem teljesítik. Mások a kisiparosság jó hírnevét lejárató rossz munkát végeznek. Szóba került a betegségbiztosítás és a nyugdíj kérdése is. A kisiparosság, úgy látszik, nem értette meg a számára fontos nyugdíj-törvénytervezet szükségességét. A helyi csoportok zöme keveset foglalkozott a tervezet megvitatásával. Itt említhetjük meg a tagdíjbefizetés tarthatatlan állapotát is. Annak, hogy a kisipari szervezet anyagi alapja nem számottevő, hogy nem tud új műhelyeket, felszereléseket építeni, hogy a segélyek elenyészően kicsik, annak csupán az alacsony tagdíjfizetés az oka. A 3—20 forintig terjedő tagdíj elenyészően csekély. Nem is szólva aztán azokról a kisiparosokról, akik egyáltalán nem hajlandók tagdíjat fizetni. A következő feladatok gerincét a spekuláció elleni küzdelemben, a demokratizmus kiszélesítése érdekében létrehozott vezetőségek mellett működő bizottságok megszervezésében, az aktívahálózat kiszélesítésében, a rendelkezéseik tudatosításában, a jobb anyagellátás segítésére felkutatott hulladék- és selejtamyag értékesítésében, a kultúrmunka fellendítésében, a kisipari klubok létrehozásában, hozzáértő kultúrfelelő- sök beállításában jelölte meg a választmány. A választmányi ülés aktivitására, a részvevők segítőkészségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy egymás után emelkedtek szólásra a járási és községi alapszervezetek küldöttei. Szokol Lajos, a barcsi szervezet titkára a távoli helyekről bejáró ipari tanulók téli hónapokban való mentesítését kérte. A tagdíjfizetés terén uralkodó lehetetlen állapot megszüntetését, a tagdíjfizetés kötelezővé tételében látja, amely egyúttal a szervezet tagságára is kötelezné az illető kisiparost. Szerinte ezt akkor is meg kellene valósítani, ha az egyes makacs kisiparosoknak iparengedélyébe kerülne. Egyébként ezt a gondolatot valamennyi hozzászóló helyeselte. Szlávics elvtárs, a marcali helyi szervezet titkára javasolta, hogy a közvagyon 50 százalékát hagyják a helyi csoportok felelősségteljes kezelésében. Tiltakozott egyes TÜZÉP-ek eljárása ellen, miszerint megszabni igyekeznek a kisiparosoknak, hol használják fel a kiutalt anyagot. Kovács Lajos kétíhelyi küldött kérte, legyenek még gyaikrabban KIOSZ- napok. Sürgette az új ipartorvény mielőbbi kibocsátását. Réti Sándor, a balatonlellei helyi csoport vezetője szerint jó ugyan az ipari tanulók általános műveltsége, de gyengén folyik szakmai képzésük. Varsányi Mihály, Csurgóról, sürgette a kisiparosok hátralékainak felszámolását. Ba- zsó Ferenc, Böhönyéről, a kontárok elleni gyenge fellépésről beszélt. Kérte a kontárkodás megakadályozása érdekében, kobozzák el a kontárok szerszámait. Banelli Sándor kaposvári helyi titkár a KIOSZ és a KISZÖV kultúrcsoportjának együttműködésében lát eredményt. A Megyei Párt-VB ipari osztályvezetője a jövő feladatairól, a becsületes kisiparosok helytállásáról szólt. Nagy János, a KIOSZ szervező titkára a kisiparosság előtt álló perspektíváról beszélt, a megnövekedett lehetőségekről és a megbecsülésről. Majd a könnyűipari miniszter kitüntetését nyújtotta át Boros Gyula megyei titkárnak. Ugyancsak a KIOSZ kitüntetését nyerte el Varsányi Mihály is. Jozef Razsny, a lengyel KIOSZ elnöke felszólalásában bepillantást engedett a lengyel kisiparosság életébe. Egy hónappal ezelőtt, október derekán volt a pártoktatási év kezdete. Sajnos, az önálló tanulásra jelentkező hallgatók zöme még máig sem fogott hozzá az első témakör anyagának feldolgozásához. Semmi helye nincs a további halogatásnak, most már késedelem nélkül kézbe kell venni a könyveket. Az önálló tanulási formára olyan hallgatók jelentkezhettek, akik az adott tantárgyból bizonyos alap- ißmsretekkel rendelkeznek. E követelményt a pártszervezetek, pártbizottságok nem vették maradéktalanul figyelembe. Erre váll néhány számadat is: amíg az elmúlt évek egyikében a párt-oktatás mintegy tízezer részvevője közül alig negyvenen tanultak önállóan politikai gazdaságtant, addig most e tantárgy önálló tanulmányozására ennek többszöröse vállalkozott a megyében. Előképzettség nélkül politikai gazdaságtant — de más tárgyat in — önállóan tanulmányozni — nehezen teljesíthető feladat Ezért pártszerveink tegyék újból megfontolás tárgyává annak eldöntését, hogy hl ti egyen részt az említett oktatási formában. Az egyes témakörökre fordítható időt megrövidíti az egyhónapos késés. Gyorsabb ütemben kell tehát az anyag első részeit átvenni. Ez a körülmény kétszeres erőfeszítést követel meg a hallgatóktól és konzultánsoktól egyaránt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a minden kezdéssel velejáró nehézségeket. Berzence nemcsak nagy lélekszámú, hanem sok utciájú község is. Ezeket az utcákat és kisebb nagyobb hidakat gondozni, javítani kell rendszeresen. Nincs is ebben semmi hiba a faluban. A tanács évről évre sokezer forintot áldoz ilyen célra a községfejlesztési alapból, s ebben az évben ráadásul sikerült úgy gazdálkodni a pénzzel, hogy sor kerülhetett a régi fájó pont orvoslására, a művelődési otthon építésére, megnagyobbítására is. Százezer forintot fordítottak a községfejlesztési pénzből erre a munkára. A kicsi, alacsony, sötét helyiségből . mintegy ötszáz férőhelyes, nagy- ablakos, 7 méter széles színpaddal Ugyanakkor a tantárgy álaniogal- mait szilárdan el kell sajátfféru, s ennek az ideje éppen a tanév elejére esik. Ha felületesség, kapkodás nyomja rá bélyegét a mostani tanulásra, akkor a később megszerzendő (tudás az omlós homokra épített várhoz lesz hasonló. Gyorsan és alaposan tanulni — nem összeegyeztethetetlen-e ez a két (kívánalom? Annyi bizonyos, hogy nem megy könnyen a lemaradás pótlása, de megoldható ez a feladat. Helyesen teszik a konzultánsok, ha az első témakörből tartanak előadást — még akkor is, ha ez a módszer nem az önálló tanulás sajátja. A jól felépített, tömör, az anyag legfontosabb kérdéseit felölelő előadás segítheti a hallgatókat abban, hogy utolérjék önmagukat. A kötelező irodalomból csak a leglényegesebbet dolgozzuk fel. Igyekezzünk az első anyagrészek tanulmányozását mielőbb konferenciával lezárni. Pártszervezeteink dolga, hogy — ahol még ez nem történt volna meg —, sürgősen szerezzék be az önálló tanulók részére a .tankönyveket, útmutatókat. A hallgatók pedig minden külön buzdítás és előadás nélkül is kezdjék meg a rendszeres tanulást. Számíthatnak arra, hogy a konzultánsoktól időközben is megkapják a kívánt segítséget, hiszen az önálló tanulókkal való lelkiismeretes foglalkozás ezeknek az elvtársáknak fontos, önként vállalt pártmegbízatása. rendelkező, két öltözős, igazi művelődési otthont varázsoltak. A költségek fedezéséhez a Megyei Tanács is hozzájárul — mint ígérték — 40 000 forinttal. A megszépülő művelődési otthonban jelenleg még mesteremberek dolgoznak, de néhány hét múlva átveszik birodalmukat a fiatalok, akik már három felvonásos színdarabbal készülnek az ünnepélyes megnyitóra. A következő esztendőben aztán teljes erővel megindulhat a munka. A költségvetést már úgy állították ösz- sze, hogy a színjátszók mellett a megszervezésre kerülő ének- és tónekar, valamint más szakkörök kiadásaira is jusson pénz a berzencei művelődési otthonban. Miért nem lehet hallani a rádiókészülékeken a Petőfi-rádió adásait? Az elmúlt hetekben sokan keresték fel a kérdéssel a Posta, Rádió- technikai és Elektrotechnikai Üzemének kaposvári kirendeltségét miért nem. lehet rendesen hallani a rádiókészülékeken a Petőfi-rádió adásait. A rádióelőfizetők népes táborának kérdését most a Somogyi Néplap is feltette és a következő választ kaptuk: — Azt, hogy a rádiókészülékeken csali délután, de este nem lehet megtalálni a Petőfi-rádió adásait, az okozza, hogy a baiatonszabadi adóállomás Október 31. óta nem sugározza a Petőfi-rádió műsorát. Helyette ismét a szolnoki adó — amely a baiatonszabadi állomás felépítése előtt is ezt a feladatot látta el — vette át a műsorok sugárzását. Bár a szolnoki adó mellett a pécsi, miskolci és a nyíregyházi is közvetíti a Petőfi- rádió műsorát, mégis ez az okozója annak, hogy este a készülékeken nem hallani semmit. Ugyanis mindegyik adó túlságosan messze van tőlünk ahhoz, hogy a rádióban fogható legyen a Petőfi-rádió műsora. Rövidesen elkészül az új művelődési otthon Berzencén f,vjjj
