Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! .te a poS'!^ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 272. szám. ARA 58 FILLÉR Szerda, 1957. november 20. HRUSCSOV NYILATKOZATA AZ UP TUDÓSÍTÓJÁNAK FÖLDMÉVESSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL A SZÄZ TORNYOK VAROSÁBAN HARCOKBAN ERŐSÖDÖTT II Megyei Pártbizottság felhívása a pártszervezetekhez és a megye kommunistáihoz Az építés és közlekedés, a tanácsi vállalatok harmadik negyedéves mérlege a Megyei Tanács VB keddi ülésének napirendjén Blvtársak, Elvtársnők! Pártunk életének jelentős évfordu­lóit köszöntjük e napokban. Har­minckilenc esztendővel ezelőtt, 1913 november 20-án született meg a Kommunisták Magyarországi Pártja —■ nemzeti történelmünk során az első olyan párt, amely a munkás- osztály élcsapataként az egész dol­gozó nép érdekeinek következetes valóraváltását írta tűzszínű harci lobogójára. Ugyancsak e napokban múlt egy éve, hogy az ellenforradalmi erők által megbénított pártszervezetek a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Intéző Bizottsá­gainak felhívása alapján kezdtek új­jáalakulni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Megyei In- téző Bizottsága 1956. november 18-án jött létre. A Megyei Intéző Bizott­ságnak és a megye pártszervezetei­nek munkájukban igen sok nehézség­gel kellett megküzdéniök a kezdeti időszakban. A megye közlekedése teljesen meg volt bénítva, az ipari termelés katasztrofálisan visszaesett. A közellátásban jelentős zavart oko­zott a nagy felvásárlási láz. Az isko­lákban a tanítás szünetelt. Az ellenforradalom felszínre ve­tette a régi rendszer sötét alakjait, akik a fenyegetéstől a demagógiáig minden eszközt felhasználtak arra, hogy a dolgozókban a létbizonyta­lanságot és a jövőt illető reményte­lenség érzéseit táplálják. Harcolni kellett az ellenforradalmi csoportok teljes felszámolásáért, az üzemi sztrájkok megszüntetéséért, az ellen- forradalmárok által terjesztett álha­zafiak, nacionalista, soviniszta néze­tek leleplezéséért. Visszatekintve az elmúlt egy év harcaira, eredményedre, megállapít­hatjuk, hogy a párt helyes — a dol­gozó nép érdekeit kifejező — politi­kájának következtében a pártszer­vezeteik, tömegszervezetek, a kom­munisták és a becsületes dolgozók segítségével alapjában leküzdöttük az ellenforradalom által okozott gaz­dasági és politikai nehézségeket. Értesítjük a megyei, városi és já­rási pártnapi előadókat, hogy folyó hó 21-én (csütörtök) délután 5 óra­kor a Városi Tanács nagytermében pártnapi előkészítőt tartunk a je­lenlegi nemzetközi helyzet kérdései címmel. A Megyei Pártbizottság ezúton mond köszönetét mindazoknak az elvtársaknak, dolgozóknak, akik a legnehezebb időben helytálltak és hozzásegítettek eddigi eredményeink eléréséhez. Az eddig elért eredmények arra kötelezik a pártszervezeteket, a kom­munistákat, hogy továbbra is oda­adással harcoljanak a párt politiká­jának megvalósításáért. Ennek érdekében: 1. Tovább kell erősíteni pártszer­vezeteinket, azok szervezeti, politi­kai és cselekvési egységét. _ Állandóan erősíteni kell a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. To­vábbra is tömörítsók a párt köré a becsületes dolgozókat, akik mun­kájukkal magatartásukkal és kiállá­sukkal segítették a párt politikájá­nak megvalósítását. Kommunistáink segítsék a tanácsok, tömegszerveze­tek munkáját, különösen a KISZ szervezetek tevékenységét. 2. Ipari üzemeLnfcben a kommu­nisták járjanak élen a termelésben, az önköltségcsökkentésben, a mun­kafegyelem megszilárdításában. Har­coljanak az üzemi demokrácia meg­valósításáért. 3. A mezőgazdaságban továbbra is fő feladatnak tekintsék a termésho­zamok emelését, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Ennek érdeké­ben az eddiginél hatékonyabb poli­tikai munkát fejtsenek ki a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások és a 'községek párt­szervezetei. Győzzék meg elsősorban a volt tsz-tagokat, hogy nagyobb jö­vedelmet, biztos megélhetést csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosít szá­mukra. Elvtársak! Feladataink nagyok. Megvalósításuk érdekében minden erőt mozgósítani kell. A Megyei Pártbizottság bízik abban, hogy a pártszervezetek, a kommunisták, a tömegszervezetek és a becsületes dolgozók támogatásával,, közös erő­vel győzelemre visszük a párt cél­kitűzéseit. MSZMP Somogy megyei Bizottsága Előadó: Hantos János elvtárs, a* Országos Béketanács titkára. Kér­jük a meghívott elvtársak pontos megjelenését. MSZMP Megyei Bizottság ágit. prop. osztálya. Tegnap tárgyalta a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye épí­tési és közlekedési helyzetét. Mint a beszámolóból kitűnt, az idei év ked­vező hatással volt a lakásépítkezés­re, mert csupán az első félévben 1365 építési engedélyt adtak ki a ta­nácsi szervek. Ugyanezen időszak alatt 181 új lakástulajdonos kapta meg a lakhatási engedélyt. A kisla­kásépítkezéssel együtt nőtt a kisipa­rosok foglalkoztatottsága is, ami nem baj, de az már igen, hogy ezek gyak­ran szabálytalan terveket készítenek, sőt sokszor hibásan vitelezik ki a jó terveket is. Ebben az esztendőben gazdaságos lakásnyerésre csak­nem másfélmillió forintot költöt­tünk s e módon 88 család számá­ra biztosítottak lakást iroda- és más célt szolgáló helyiségekből. A megyei építési osztály az idén a járási tanácsokkal egyetemben elké­szítette 16 község rendezési prog­ramját, külön tervek készülnek a balatonparti falvak rendezésére. A végrehajtó bizottság azon az ál­lásponton van, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb gondot kell fordítani a községrendezésre, helyesen válasszák meg az új utcák helyét stb. Németi elvtárs példaként említette, hogy bár a Szántó Imre utcában közel 30 milliós költségen új házsor épült, az utcát azonban csak akkor tudják megnyitni, ha lebontják az útban álló házakat. A város- és községfejlesztésért so­kat tehetnek a helyi tanácsok is — erről szólott többek között Kassai elvtárs. A Berzsenyi utcában évek óta düledezőben lévő ház elcsúfítja a város képét, vagy a nagyatádi já­rás több községében a házak még ma is magukon viselik a háború nyo­mait. A megyei útviszonyait illetően sincs nagyon sok okunk a dicsekvés­re. Kaposvár az összes megyei szék­hely közül az egyetlen, amely mind­máig nincs bekapcsolva az országos főközlekedési úthálózatba. Útjaink rosszak, túlterheltek, a forgalom vi­szont nagy. Sürgető szükségszerűség tehát, bogy jövőre és az utána követ­kező esztendőben befejezést nyerjen a megyeszékhelyt Mer- nyén keresztül a balatonlellei fő­közlekedési útvonallal összekötő műút. Memyétől már szélesítik az eddigi makadám utat, s teljesen új utat kell építeni Kaposfüredtől Mernyéig. Ugyanakkor gondolni kell a vidék Párthír Nagyobb gondot kell fordítani a tanács kezelésében lévő halastavakra 1956-ban a megye területén működő mezőgazda­sági termelőszövetkezetek birtokában 217 holdnyi ha­lastó volt. A tavaly októberi események hatására fel­bomló tsz-ek kezelésében lévő halastavak gondozását a helyi tanácsok, földművesszövetkezetek vették át. Göllében 22, Balatonendréden 25, Sérsekszöllősön 2, Bedegkéren 16 hold halastó eredményes hasznosításá­nak gondja nehezedett az illető tanácsokra, ötvöskó- nyiban a 9, Kányában a 11 hold halastó gondozását a Délsomogyi Tógazdaság, illetve a helyi földművesszö­vetkezet végzi. Az ivadékok gondozása, a halak eteté­se és a halászat a szakembereknek is ad munkát. Ahol hiányzik a hozzáértés, vagy éppen kevés gondot fordítanak a halastavakra, ott eredmény sincs. Balatonendréden nagy akarással kezdődött a munka. A lelkesedés mégis lecsappant, a jövedelem a vártnál aluli. Hanyagságnak, nemtörődömségnek tu­lajdonítható, hogy az ivadékok fele elpusztult. így nem csoda, hogy a község elesett a jövedelemtől. A tanácsok és földművesszövetkezetek ne mulasszák el a gondjaikra bízott tavak ellenőrzését, vigyázzanak arra, hogy az alkalmazottak a halak részére vásárolt eledelt ne más célra használják fel, hogy a halakat ne «■külön« értékesítsék. A legtöbb helyen gondot okoz a halőr-kérdés. Egy embert mindenképpen kell alkalmazni, de úgy néz ki -> dolog, hogy a kicsi terület nem ad elég munkát, vi- ■nt ugyanannyit kell havonta fizetni, mintha több ion vigyázna a csősz. Ez mégsem indok arra, hogy rak őrizetlenül maradjanak. A göllai »vizek« szép nányt ígérnek. Itt a Dombóvári Halászati Válla- mberei húzzák majd a hálót. Az egyedeket a vál- ,nak adják. A gölleiek viszont felszereléseket, )éd eszközöket, szakembereket kapnak a halászati Üényre. így több hal jto a piacra, de nagyobb lesa a tanácsi bevétel is. KENYÉRPANASZ November 13-án a balatonfenyvesi szövetkezettől panaszlevél érkezett a Balatonboglári Sütőipari Válla­lat ellen. A levélből kitűnik, hogy a Balatonboglári Sütőipari Vállalat csak a déli és délutáni órákban szállítja Balatonfenyvesnek a kenyeret, ezért a feny­vesi dolgozók órákig kénytelenek várni a kenyér megérkezésére. A fenyvesi szövetkezet látja el kenyérrel az ottani állami gazdaság dolgozóit is, melyet a gazdasági vas­utak csilléiben szállítanak az állami gazdaság terü­letén lévő boltba. A minap is előfordult, amint a le­vélíró írja, hogy a kenyeret a sütőipari vállalat nyitott csillékben küldte el. Időközben megázott és az alul lévő kenyereik vízben fürödve érkeztek meg az állami gazdaság területén lévő boltba. De ha nincs is eső, ak­kor is porosán és piszkosan érkezik meg a kenyér az említett boltegységbe, a sütőipari vállalat tehát a mini­mális egészségügyi rendelkezés betartása nélkül szál­lítja a kenyeret a szövetkezet részére. A földműves­szövetkezet, hogy ezen a bajon segítsen, egy egész­ségügyi szempontból megfelelő kocsit készített a ke­nyér szállítására és kérte a sütőipari vállalatot, hogy adja át a szállítást a szövetkezetnék, amelyet azonban megtagadott. Helyes lenne, ha a balatonboglári sütő­ipar vezetői felülvizsgálnák ezen álláspontjukat és ta­lán jobb lenne az ő szempontjukból is, ha a földmű­vesszövetkezet szállítaná a kenyeret az állami gazda­ságba, úgy, hogy az emberi étkezésre alkalmasan ke­rüljön a boltokba és ne pedig összepárosodva, össze­ázva, élvezhetetlenül. Reméljük, hogy a sütőipar balatonboglári vezetői azt is megértik, hogy a dolgozók a reggeli és délelőtti órákban szeretnének kenyeret vásárolni és ezért le­hetővé teszik, hogy időben és ehető állapokban jusson el a kenyér Balatonién yves re. úthálózatának megjavítására is. Többen szóba ejtették, hogy az utóbbi időkben romlanak az utak. S ezen még az sem segit — mondta Sólyom elvtárs —, hogy jó vastagon megszórják az utakat földdel. Ma ugyanis az a helyzet e téren is, hogy a vállalat birtokában nincs útjavító gép, mert azok fölött egy idő óta egy úgynevezett Országos Gépkölcsönző Vállalat rendelkezik. A végrehajtó bizottság elfogadta Sasi elvtárs azon javaslatát, hogy az utak menti fásítás céljából lé­tesítsenek valamely község tar­talékföldjén csemetekertet, ahol jegenyéket nevelhetnének, s négy-öt év alatt pótolhatnák az or­szágos szempontból is fontos útmenti fahiányt. A tanácsi vállalatokról szólva a vb megállapította, hogy ezek általában tartották az előző negyedévben elért színvonalat, s a tervezett nyereség- tervüket is túlteljesítették: A téglagyárak 808 ezer téglával adtak többet, mint amennyit vár­tak tőlük. Nagymértékben emel­kedett a Csurgói Faipari Válla­lat, a Kaposvári Finommechani­kai Vállalat termelése. Az építő­ipar kivételével minden szakága­zatban nőtt az egy főre eső ter­melési érték, bár a szolgáltató vállalatoknál ez még mindig nem érte el az előző évi szintet. A sütőipar termelése viszont arra mutat, hogy az idén kevesebben vásárolnak pékkenyeret. A vita arra is felhívta a figyelmet, hogy a szol­gáltató vállalatoknál rossz irányba terelődik a termelés iránya. A Ka­posvári Finommechanikai Vállalat termelésének 70 százalékát kész ter­mékek képezik és csak kapacitásuk 30 százalékát fordítják a lakosság el­látására. Hogy ez hova vezet, arra a vita részvevői is rámutattak. Egyre több a panasz a vállalatra, mert a szolgáltatást nem végzi. Sőt, mint Tihanyi Zoltán, a Nemzeti Bank ve­zetője elmondta, a Finommechanikai Vállalat vezetői ma már azt kérik, hogy vegyék el tőlük a szolgáltatási jelleget, s ők csak kész terméket gyárthassanak. Törvénytelen módon állományon kívüli beszerzőket tarta­nak, s ez tapasztalható a Vas- és Fémipari Kombinátnál is, amely há­rom ilyen beszerzőt tart a főváros­ban. A végrehajtó bizottság a helyzet mérlegelése után utasította az illeté­kes szakosztályokat, hogy a vállala­toknál tételesen vizsgálják felül, hol alkalmaznak állományon kívüli be­szerzőket, alkalmazottakat. Egyúttal a vb kötelezi a szolgáltató válla­latokat, hogy elsősorban a lakos­ság igényeinek kielégítését tart­sák fő feladatuknak és e célból meg kell változtatni az egészségtelen irányba tért termelési ágakat is. A végrehajtó bizottság a második napirend letárgyalása után be jelen­tés ele felett döntött. Póthitelt szava­zott meg a Megyei Könyvtárnak, anyagi segítséget adott a Hazafias Népfront kebelén belül működő Iró- csopcrt támogatására, a somogytúri Kunffy-mfiterem fejlesztésére, tudo­másul vette a színház műsormódosi- tó indítványát és működési enge­délyt adott két — már működő — I termelőszövetkezetnek, a potonyi Petőfinek és a kőröshegyi Alkot­mánynak. SEQESDI TERVEK Jól, a falu fejlődéséért, a legmegfe­lelőbb célokra felhasználni a község­fejlesztési alapot. Ez az első és fő szempont ma mindenütt a megyében, Segesden is. Sok mindenre szükséges lenne ez a pénz, azért nagyon meg kell gondolni, mire költik el. A tanácsháza egyik szobájában több idős, tapasztalt ember ül és he­lyeslőén bólint, amikor Bokor Imre vb elnökkel arról beszélgetünk, mit akarnak létesíteni még ebben az év­ben a községfejlesztésre szánt pénz­ből. — A malmot akarjuk beindítani mondja — nálunk ugyanis csak cse­retelep működik. — Pedig azt mondják a szakembe­rek — szól közbe egy őszhajú pa­rasztember, hogy a mi malmunk be­rendezése jobb állapotban van, mint a böhönyei. Éppen ez az egyik dk — mint ké­sőbb megtudjuk —, hogy ismét mű­ködőképessé tegyék, meg aztán az is, hogy a malom más, mint a cserete­lep. A beindításhoz meg nem kell túl­ságosan sok. Egy villanymotor, meg egy transzformátor és az áram beve­zetése úgy, hogy megfeleljen a tűz- Dizuonsági követelményeknek. 75 000 forintból ki is futja. Ez a terv nemsokára valósággá lesz — így mondja a tanácselnök — s ak­kor sorra kerülhet jövőre a másik, az új művelődési otthon létesítése gondolatának kivitelezése. Nagyon szeretnék, ha sikerülne. A járásból mintegy 100 000 forintot kér­nek az építkezéshez, a többi felmerü­lő költségét az 1958. évi községfej­lesztési pénzből fedezné a tanács. Igaz, van művelődési otthon már a községben, de távol a faluvég táján, s a közp>ont és környékének lakói is szeretnének szórakozni, művelődni, többet, jobban, mint eddig tehetünk. Szívesen adta mindenki forintjait ed­dig is falujának fejlesztésére, így hát remélik, ez a régen óhajtott kérés va­lóra válik jövőre éppen úgy, mint ez évben a malom beindítása. Hazai hírek A magyar dömper gyártó ipar alig néhány éves múltra tekint vissza. Ennek ellenére jelentős nevet szer­zett nemcsak hazánkban, de külföl­dön is. Különösen Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában es Kínában örvtendenek nagy népszerű­ségnek a magyar dömperek. Jövőre, az előzetes tájékoztatás szerint — más országok megrendelése is vár­ható. * * * A november elejei sorsolás nyer­tes szelvényeit a lotto részvételi szabályzatának értelmében r- novem­ber 20-ig kell bemutatni valamelyik OTP fiúiknak, kirendeltségnek, vagy toto—lotto irodának. A határidő már itt van, s még mindig 64 értékes nyereménynek nincs gazdája. Gazdára vár többek között egy 18 000 forint értékű kombinált szo­babútor, egy 19 000 forint értékű lófogatú kocsi, motoros csónak, há­rom televíziós készülék, 12 négyezer és 5000 forintos vásárlási utalvány, négy 5000 forintos ágyneműcsomag és négy baitíámpás, modem 3450 forin­tos rádiókészülék. * * * A baromfiipari mezőgazdasági vál­lalat februártól 150 000 napos kacsát, 2000 tyúkot és 6600 rántani való csipkét szállított Olaszországba elő­irányzatán felük A kővetkező na­pokban most újabb szállítmányt in­dít Olaszországba Kunszentmikßs- ról 2600, átlagban 80—100 dekás süt­ni-, rántandvaló csirkét A tervek szerint a vállalat jövőre kb. négy­szeresére növeli a rántaniyaló csirke exportját * * * A december 14-én megnyíló oszt­rák—magyar nemzetek közötti ga­lambkiállítás alkalmával a Magyar Posta hat címletből álló bélyegsoro­zatot ad ki. A (fiszes bélyegsorozato­kat a kiállítás helyiségeiben alkalmi bélyegzővel is ellátják. * * * Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága november 22-én, pénte­ken délelőtt 10 órai kezdettel ülést tart az Országháabain. MTI.

Next

/
Thumbnails
Contents