Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-09 / 263. szám

Szombat, 1957. november 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 a szőajet l'dm ünnepi hete November 7-én este, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójánaik estjén nyílt meg ün­nepélyes kereteik között az erre az alkalomra pompá­sam feldíszített Vörös Csillag filmszínházban a szov­jet film ünnepi hete. A Vörös Csillag filmszínház nézőterén ez alkalom­mal azok foglaltak helyet, aikik barátai, igénylői a szovjet filmművészetnek, akiket szívük hozott el im­már tizedszer ünnepelni a testvéri szovjet népnek azt a művészetét, mely nekünk magyaroknak oly sok se­gítséget útmutatást adott és ad napjainkban is mun­káinkhoz és harcainkhoz. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Rutftkai Ottó, a Csilky Gergely színház igazgat ia adta elő Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal c. ver­sét, majd Csákvárj János, a somogyi írók csoportjá­nak titkára nyitotta meg rövid ünnepi beszédével a szovjet film hetét. Mi, akik még emlékezünk egy letűnt világnak a nép műveltsége iránt oly bénult és síikéit feledékeny- ségére — mondotta —, mi, akiket e század új társadal­ma, technikája, viharosan gyors kiteljesedése a kul­túra annyi áldásában részesít, mindannyian őrizzük magunkban e kultúrának nemcsak egészét, hanem ré­szeit is, mert hatottak ránk, alakítottak, hogy hűek legyünk önmagunkhoz és a korhoz, mély új jászük bennünket. így vagyunk a szovjet filmmel is, melynek néhány kockájáról eszünkbe jut mindig valami fon­tos dolog, a kicsiről a nagy egész. Azt mondják, a film csak játék, a színész felkel a földről, leporolja ruháját a filmbeli hősi halál után, elmegy haza, vagy megy tovább játszani. Igen, die az Ifjú Gárda valóban énekelve ment a halálba, az Egy igaz ember lábai valóban lefagytak és huszonkét na­pig kúszva érte el övéit. Igen, játék a szovjet film is, amelyet most ünnepelünk, de összefoglal sok mindent, ami a hétköznapokban darabokra hullott, emlékeztet és figyelmeztet egy eszmére, amellyel eljegyeztük ma­gunkat, amely kiemelt bennünket és harcostársakká avatott. Becsüljük, szeretjük, éhezzük a szovjet filmet, mert kimondta, amit régen is tudnunk kellett volna: hogy harc az élet és nem üres parádé, hogy még na­gyon sokat kell cselekednünk, hogy jobb legyen, Ma negyven éve éppen — fejezte be beszédét Csákvári János —, hogy a szovjet nép, mely testvéri módon részeltet minket művészetében, nagy munkái­nak tapasztalatában, utat vágott a kószált emberi tár­sadalom rengetegében, és megnyitotta az utat az ót követők előtt. Most szétnyílik a bársonyfüggöny és egy sokat szenvedett, de mégis győzelmes nép. mondja el útja egy nehéz szakaszát, történelmének egy darab­ját. Mesélj, idősebb testvérünk, hallgatunk... A bensőséges hangulatú ünnepség után a Prolog című filmet nézte meg a szovjet film ünnepi hete megnyitójának közönsége. Jegyzetek egy nagyszerű filmről A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójára készült a Prolog című monumentális szovjet film, amely az 1905-ös forradalom eseményeit eleveníti fel. Míg emlékezetünkben érzékenyen élnek a szovjet filmgyártás e pá­ratlan jelentőségű alkotásának ké­pei, míg érzelmeinken keresztül ér­tekünkre hatva fogva tart bennün­ket a Prolog nagy élménye, nehéz, majdnem lehetetlen kritikai szem­mel. visszapergetni e filmet. Alkotói a lehető legnehezebb feladatot vá­lasztották ég oldották meg reme­kül: hitelesen, meggyőzően mu­tatták be a Párizsi Kommun után a világ legnagyobb forradalmi ese­ményét, melyet a több milliós cári hasteereg vérbe fojtott ugyan, de amelynek történelmi tüze, fénye így is előre vetette 1917 októberének di­csőséges fényét. Jetim Dzigamt, a Prolog rende­zőjét ismerjük a Kronstadt! ten­gerészek óta és örömmel láttuk, hogy legújabb filmjében folytatta alkotói módszerének hagyományait. Már az első jeleneteknél felismerhetők remek alkotostilusia, most már új színekkel gazdagodva, érettebben. Jelentős filmet alkotott, amelyben az ábrázolás lebilincselő epikai mé­retei, a történelmi eseményék hű el­mondásával, a névtelen hősök egyé­ni jellemábrázolásával párosul. Kü­lönös erővel nyilvánul meg Jetim Dzigan rendezői szaktudása, elmé­lyült művészete az 1905. január 9-i békés felvonulás vérbefojtásának iz­galmas jelenetében. Megrendít, s úgy kell néznünk a pergő esemé­nyeket, mintha mi is cselekvői len­nénk. Feledhetetlenek a tömegjele­netek. Az ikonokkal, ajkukon imád­sággal felvonuló nép bemutatása a Téli Palota előtti téren, ahova Ga- pon pópa vezetésével vonultak, s ahol a cári segítség helyett a cári fegyverek hideg vasa, ólma fogadja őket. Feledhetetlen Lenint látnunk gen­fi magányában és később a lángba boruló orosz földön. Sokáig fogunk emlékezni Péter- vár lenyűgöző panorámájára, a Né- va kék vízére, az Admiralitás épü­letére, a palotákra, s azokra az öntött vas lámpákra, melyek mint­ha ráülnének a városra, az önkény- uralom fővárosának zsarnoki hideg­ségét, embertelenségét hirdetni, le­helni. Nem feledjük a másik Pétervárt sem, a külvákosokajt, ahol egyre féktelenebből, egyre mélyebbről tör fel a gyűlölet az igazságtalanság, az elnyomatás ellen. Mint minden hatalmas igényű alkotásban, a Pxológban is vannak hibák. A hiteles történelmi freskó- festés érvényesülése miatt sok he­lyütt elnagyolta a kicsi, de lényeges konfliktusok igaz feltárását. De ez mitsem von le a film egészének értékéből. Végeredményben olyan népmozgalómról iszól magává! raga- dóam, hiihetően, mely az egyszerű emberek millióit lelkesítette olyan tettekre, amjelyek később, a nagy szándékban összefarrottabban vi- lágraszólóan igazságot, szabadságot, jogot szerzett az elnyomott nép- tömegeknek, a Prolog vérben és tűzben edzett hős népének, tizenkét év múlva, 1917. októberében!- li ­AZ ÖREGEK HELYEBE ifjak lépnek Őszülő hajú, ünneplőbe, s egy­szerűbb ruhába öltözött idős kom­munisták, vidám KlSZ-fiatalok és szovjet katonák gyülekeztek a Tex­tilművek tanácstermében. Baráti ta­lálkozót rendezett az üzem ifjúsága, amelyre idős kommunistákat. a munkásmozgalom rési harcosait, a munkában élenjáró kiszistákat, szovjet komszomoli,sióikat és az üzem vezetőségét hívták meg. Az idősebb elvtársak némelyikét már nyugdíjból, otthonából, némelyikét pedig munkahelyéről szólította el a meghívás. Németh elvtársnő, az üzem KISZ- bizottságáoak tagja köszöntötte me­leg szavakkal a megjelenteket, majd Németh Gyula elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára üdvözölte a kis ünnepségen részvevőket. Szabó bácsi, 19-es vörösfcatona, a Texitilművek dolgozója állt fel, be­stellt ifjúságáról, a harcokról, s arról a rengeteg szenvedésről, ame­lyeket kiállt. Gyimssi elvtárs az inasok keserves életéről, s a mun­kanélküliségről beszélt, ami a Hort- hy-rendszerben a munkások osz­tályrésze volt. Szavai egyben fi­gyelmeztetésül is szóitok a fiatalok­hoz, hogy soha ne feledjék el. ami­kor ma tiszta otthonokban, emberi körülmények között, távol a mun- kanjéffküliség veszélyéitől élnek, hogy mit köszönhetnek a proletár- hatalomnak. Balogh, Kispefi, Vilii elvtársak, idős kommunisták visz- szaemlékeziéseit a fiatalok csillogó szemekkel hallgatták. Forró taps kö­szöntötte a két szovjet katonát, Ro­manov tizedest és Rumanov had­nagy Kornszomol-tátkárt, akik a szovjet nép eredményeiről, békevá­gyáról és népeink barátságáról be­széltek. Végül Kufcacska. András élvtárs, az üzem KlSZtoizottságá- nak titkára szólalt fel, köszönetét mondott az idős elvtársaknak har­caikért, s a szovjet elivttiáírsakjnak azért a segítségért, amelyet a ma­gyar fiataloknak, a magyar népnek nyújtottak. Egyben ígéretet tett, hogy a KlSZ-fiatalok követik az idősebb elvtársaik tapasztalatait, ta­nácsait a munkában és a szervezeti életben. S az ott lévő jól dolgozó fiatalok — Alt Júlia. Szűcs József — aki részt vett a Rádió védelmé­ben, Kriscbikó Anna, Kovács Má­ria. Nagvvári László, Kispeti Jolán. Juhász Erzsébet, Sági Éva. Farkas Erzsébet, Furcsa Magda, — csillogó szeme volt az ígéret, hogy ez való­ban így is lesz. Jól sikerült, ez a baráti ta* 1 * * * S álkozó. Jól sikerült azért is, mert az üzem vezetősége, a főmérnök, a pártszer­vezet vezetői is ott szórakoztak az öregekkel fiatalokkal. Emellett hasznos is volt. Sok tanulságot adott a fiataloknak, akiknek figyelmét ar­ra hívták fel az öregek, hogy soha ne feledjék el, mit köszönhetnek a kommunistáknak, a népi hatalom­nak. A találkozót tánc zárta be. A késő esti órákban azután meleg kéz­szorítással búcsúztak egymástól, az idős kommunisták megnyugodva tá­vozták el: ha ők kidőlnek a sor­ból, lesznek olyan fiatalok, akik helyükbe lépnek, tovább viszik a harcot, tovább viszik a munkás­mozgalom, a párt zászlaját... (szálai)- MINDEN MŰSZAKI CIKK megtalálható a kerékpár-, műszaki boltban: szovjet és magyar kis- motorkerékpár: Csepel varrógép, Túra, Mátra, Budapest kerékpárok, 24-es gyermekkerékpár, 250-es Pannóniához való oldalkocsi, FORRADALMI FEGYELMET! A naponta egyre gyümölcsözőb­bé váló konszoíffidáició örvendetes tény, s megeiegedessel tölthet cí. minden kommunistát, minden be­csületes hazafit, aki a szocializmus felépítésén fáradozik. Ez a tény a kommunisták, a kormány helyes politikájának és tevékenységének beszédes bizonyítéka is. Mert mi mást is jelentenek — az ellenforradalmárok minden mes­terkedése, hírverése és izgatása el­lenére is — az októberi ellenfor­radalom évfordulójának csöndes munkás napjai, provokációk nélkü­li). elmúlása? Csak azt, hogy a tömegek vilá­gosan látják azoknak az időknek kegyelten, véres és 'indokolatlan eseményeit, felismerték az abban részvevők valódi céljait, elítélik azokat, s készek a most kialakuló helyes politika és törekvések szol­gálatába állítani erejüket. Természetesen ez a helyzet nem szabad, hogy elaltassa éberségün­ket. Az ellenség nem azért ellen­ség, hogy eilap/kadjon, hogy felad­ja a harcot. Rést keres, új támadá­sokra készíti fel maradék erőit, mélyeiket most illegalitásba kény- szerített a kommunisták tömörülő, roppant ereje. A forradalmi éberségnek tehát fenn kell maradnia. Az osztályharc most nem fegyeverefckel, nyílt harc­iban folyik, de résen kell lennünk, hogy visszaverjük és megsemmisít­sük, ha újra támadni merészelnek a burzsujok és itthoni szekér tolóik. Ehhez természetesein fegyelme­zett hadsereg szükséges, amely készen tartja eszközeit, s végre­hajtja azokat a parancsokat, me­lyeket a pihenő időben parancs­nokai megszabnak számára. De nem tesz semmi többet, nem portyáziik, nem fitogtatja képessé­geit, nem teszi ki magát gúny vagy magvetés tárgyául. Vár, de nyugalma az erőseké, akik nem ütnek védteleneket, s feleslegesen sem pazarolják erejüket. Erre a forradalmi fegyelemre van ma szükség. Aki ezen túl teszi magát, aki nem számol a reális helyzettel, az elszakad a párt had­seregétől, miért inem tartja be an­nak minden harcosra kötelező pa­rancsait. A párt vezetésével, a munkás- paraszt kormány irányításával si­keresen építjük a szocializmust, s ebben nagy eredményeket érünk el a tömegék támogatása révén. Akik indokolatlanul megsértik a kötelező fegyelmet, azok a párt és a dolgozó nép közötti jó viszony további kibontakozása élé gördíte- 1 jnek akadályokat^ nelhjezí'tik ' ,a. konszolidáció gyorsulását. Ezért a fegyelmezetlenek, személyre való tekintet nélkül, szembekerülnek a nép államának törvényeivel is. Forradalmi éberséget tehát, de forradalmi fegyelmet is! Akkor még gyorsabb lesz előre­haladásunk! A Megyei Légoltalmi Parancsnokság tájékoztatója (VIII.) Az atombomba rádióaktív hatásai Atomfegyver alkalmazása esetén a rádióaktív sugárzás egy olyan kü­lönleges veszélyt jelent, mely az ed­dig ismert bombák alkalmazásánál nem lépett fel. Egy atombomba robbanásánál ke­letkező rádióaktív sugárzást két cso­portra osztjuk: a »kezdeti« és »ma­radó magsugárzásra«. A bomba rob­banásától számított kb. 1 percig tar­tó rádióaktív sugárzást nevezzük kezdeti magsugárzásnak, mely tisz­tán gamma és neutron sugárzásból tevődik össze, ezek a sugárzások a hasadásos magreakció következtében jönnek létre. A gamma és neutron sugárzás nagy láthatoló képességű és jelentékeny távolságból elérheti a földet. Pl. a neutron sugárzás 800— 1000 méterig hatol el. Mindkét su­gárzás ártalmas hatással van az élő szervezetre. A bomba robbanás után eltelt 1 perctől számított sugárzást nevezzük maradó magsugárzásnak. Ez elsősor­ban a hasadási termékekből és ki­sebb mértékben a hasadást elkerülő urániumból, plutóniumból származik, melyek alfa sugárzást bocsátanak ki. Továbbá maradó magsugárzást okoz­hat a kezdeti neutron sugárzás is, mert a terep anyagának az atomjai a neutronokat befogadva, radioaktí­vakká válhatnak, ezek az anyagok gamma és béta sugarakat bocsátanak ki. Komoly veszélyt csak azok a ha­sadási termékek és rádióaktív anya­gok jelentenek, melyek gamma su­gárzást is bocsátanak ki, mert a gam­ma sugárzás az anyagokon áthatol és hatótávolsága is elég nagy. Az alfa és béta sugárzás csak belső veszélyt okozhat, amikor is ilyen anyagokat tartalmazó élelmiszerek és víz fo­gyasztásával a sugárzó anyagok a szervezetbe kerülnek. A rádióaktív sugárzások az élő szövetekben ionizációt okoznak, ami a szövetek összetételében változást és azok sérülését idézi elő. Ameny- nyi'ben a sugárzások által okozott sé­rülések a test egyes részeire korlá­tozódnak, a hatást »sugársérülésnek«, míg, ha a sugárzás általános hatást okoz, a sérülést »sugárbetegségnek« nevezzük. Atombomba robbanásánál a kez­deti magsugárzás ideje alatt bizo­nyos távolságon belül nagy sugárzási adagok okozhatnak sérüléseket. Ma­radó magsugárzás esetén kisebb su­gárzási adagokkal, de huzamos be­hatással lehet számolni. Névleges atombomba robbanásakor a null ponttól számítva 700—2700 méter között lehet a távolsággal csökkenő mértékben súg árveszéllyel számolni. 700 méteren 'belül a kez­deti magsugárzás végzetes, 1300 mé­terig a sérülteknek kb. 50 százaiéira pusztul el, míg 2700 méteren túl a kezdeti magsugárzás ártalmatlan. (Folytatjuk.) — UJ ÉDESSÉG: a szolőcukor- rúd. Az újdonság különösen a szív­betegek és a sportolók számára tesz értékes. A mintegy 90 százalék sa6- lőcuifcrot tartalmazó cukorkát cif- romsawal vagy mentollal ízesátiik. A gyár még ebben a negyedévben száz mázsa .szőlőcukor-rudat hoz forgalomba. II Telefon központ-ban Az első »élmény* meglepetés: engedélyem, melyben ia 'postavezér­igazgatóság beleegyezik a riportkészítésbe, a va­lódi ,központra, a gép­teremre nem szól. Te­hát csak az interurbán központot nézhetem meg. Sebaj, majd újabb jkérmtmyezé.y újabb másfél-két hónap s az­után írok arról is. Ha a (hivatali bürokrácia bírja, miért ne bírnám türelemmel én is? A fehér olajfestékkel lefestett ragyogóan tisz­ta helyiségben tizenkét munkahelyen dolgoz­nak. Egy kicsit a »Hal­ló, Htít Gabriella« figu­rái öltenek testet: vi­dám, csinos lányok, asz- szonyok munkája nyo­mán beszél a városból ki Pesttel, ki Nyíregy­házával, vagy éppenség­gel Londonnal. A »01* Is a »08* munkahelyén van látszólag a legna­gyobb forgalom, löket ismerjük leginkább mi is, a telefonálók. Nincs mit \egymás szemére f'etnjil'nk.j 'sl&t ; kokszáé türelmetlen, szenvedé­lyei beszélgető nevé­ben is szégyenkez­hettem. A hatalmas megterhelés és bábeli nyelvzavar 1 melleit precíz, pontos munkát végeznek. Szabó Gizella, a táv­beszélő csoport vezető­je summázza a kezelők tapasztdlaita.it (nemrég még ő is a központ asztala mellett ült, is­meri hát a gondokat.) — A központ is olyan, mint egy fűszerüzlet. Meg kell várni, hogy sorra kerüljön az em­ber. Felesleges a durva hangnem, s az állandó sürgetés. Csúcsforgalom idején lehetetlenség gyorsabban kapcsolni, mint ahogy úgyis meg­teszik a kezelők. Ez igaz, vitathatatlan. Nekem is vannak ugyan észrevételeim, de egye­lőre későbbre halasz­tóm. Inkább magáról a be­rendezésről érdeklő­döm. Az automata köz­pontot a Beloianisz- gyár készítette, s rep­rezentatív műnek szá­mít. A{ igyár. idehozza külföldi megrendelőit, hogy , megismerkedjenek működésével. Ugyan­is kevés modernebb központot találni az or­szágban. Távválasztós automata. Ez azt jelen­ti; hogy énejk múltán segítségével megvalósít­ható az interurbán be­szélgetések automatizá­lása. Felemelem ’a ké­szülékem és tárcsázom, mondjuk Győrt, akár \egy helyi beszélgetést mostanság. Ha már a géptermet nem sikerült közelebb­ről tanulmányozni, ve­zetőjével tájitok né­hány szót. S itt jönnek az észrevételek, pana­szok. Miért dobja any- nyiszor vissza a készü­lék a számot? Miért van annyi téves kap­csolás? És így tovább. Nagy Lajos elv társat egyáltalán nem iwzzák zavarba a kérdések. Tud a hibák létezéséről, bár számukat nem tart­ja oly nagynak, mint én. — Lényeges volna — mondja — ha a közön­ség a hibát észlelve nyomban bejelentené nekünk. Egy-egy hiba megkeresése néha egész éjszakán át tart: 1500— 2000 hívással bukka­nunk 1nyomára. A gép is hibázhat, téved, kö­zös erővel könnyebben elejét lehetne venni a bajoknak. A nyilvános telefon- állomások kérdésén már vitatkoztunk. Tény, hogy Kaposvárott nem sok ilyen van, s mégis egy 'műszerész tyeljes munkaidejét lefoglalja. Nagy elvtárs a felekre panaszkodik: rongálják a. nyilvános áldomást, sőt, mint a Füredi ut­cában tették, jó néhány­szor le is szerelték azt. Hogy a közönség nem becsüli eléggé ija tele­font, ebben egyetértet­tünk. Csakhát a postá­nak mégis megoldást kellene találnia. Lehe­tetlen állapot, hogy a pályaudvari készülék szinte állandóan hasz­nálhatatlan állapotban legyen. Jól tudjuk, hogy Budapesten is jobbára csak a trafikokban, s egyéb ellenőrizhető he­lyeken jó mindig a te­lefon. Jaj annak, aki utcai nyilvánosból akar beszélni! Megakadá­lyozni a rombolást alig­ha lehetséges. Talán nagyobb társadalmi és hatósági ellenőrzéssel csökkenthető lenne, de akkor is elég egy fele­lőtlen ember, s máris rossz a berendezés. Va­lahol másutt kellene a megoldást keresni. S erre nem tud, választ adni sem Nagy 'Lajos elvtárs, sem a postahi­vatal vezetője. i AI (központban csen­desül a munka. Nem­sokára elérkezik a vál­tás ideje. S ott, ahol nappal tizennégy köz­pontos látja el az ideg- feszítő munkát, csak egy marad szolgálatban. A »01*, a »08* és az interurbán beszélgeté­sek kapcsolását is ö látja el. Távolsági be­szélgetések bejelentése, érdeklődés: »01*. pon­tos idő, tudakozódás: »08*. Ne feledjük, ez az esti órákra is érvényes. S ne csodálkozzon sen­ki azon sem, ha, Buda­pest még akkor is gyor­sabban jön, mint pél­dául Gölte. Budapesttel közvetlen! vonala \ van Ka-oosvárnák. Gölte felé pedig számtalan közpon­ton át visz az út. (fehér)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents