Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-09 / 263. szám

ML AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! co ro i Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIV. évfolyam, 263. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. november 9. Kimagasló eredményekkel köszöntötték november 7-él a kaposvári Cukorgyár dolgozói A HRUSCS OV-BESZÁMOLÓ KÜLFÖLDI visszhangja A FORRADALOM 40. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPELTE MOSZKVA AZ ÖREGEK HELYÉBE IFJAK LÉPNEK... ÉVA BERNÄTHOVÄ CSEHSZLOVÁK MŰVÉSZNŐ ZONGORAESTJE A Kaposvári Cukorgyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója tiszteletére meg­fogadták, hogy napi 1S8 vagonos ré­pafeldolgozási tervüket mindennap két vagonnal túlszárnyalják, s no­vember 7-ig 74 vagonnal több répát dolgoznak fel. Az adott szó valóra váltásáért ne­mes versengés kezdődött meg az egyes műszakok között és nap mint nap túlszárnyalták vállalásaikat. Ok­tóber 1-től a 198 vagonos répafeldol­gozási tervet átlagosan 200,98 va­gonra teljesítették, s a három mű­szak közül a Czingell-műszak dol­gozói aratták le a babért: több mint 2130 vagon répát dolgoztak fel. A Szerecz-műszak 2027 vagonos telje­sítményével a második helyre ke­rült és harmadik lett a Decsi-műszak 1910 vagonos eredményével. A nemes versengés nyomán a Ka­posvári Cukorgyárban november 5-ig több mint 6900 vagon cukorrépa került feldolgozásra és 805 vagon cukrot gyártottak. A feldolgozókat nagyban segíti a répakirakók derekas munkája is. Az engedélyezett hatórás vagonkirakási időt több mint felére csökkentették, nem egészen három óra alatt ürítik ki a vasúti kocsikat s ezzel nemcsak a gyorsabb vagonfordulót tették le­hetővé, hanem megmentették a gyá­rat a kocsiálláspénz fizetésétől is. Ebben a munkában dicséretre mél­tóan dolgozik Vati István és bri­gádja. Jó termést adott a kukorica a Balatonújhelyi Állami gazdaságban A ság Balatonújhelyi Állami Gazda­határában már minden őszi vetőmag földbe került ás október 31-én befejezték az összes betakarí­tási munkáikat, köztük a 160 ka­taszteri holdnyj kukorica törését is. A gazdaságban ez év tavaszán amerikai 347-ies mairtanvásári faj­ták vetőmagját rakták a földbe, és a mostani betakarulás igán szép eredményeket hozott. A gondos munka gyümölcseként a százhatvan kataszteri holdnyi területről átlago­san 16;—17 mázsa májusi morzsolt- nak megfelelő kukorica mennyisé­get takarítottak le, amellyel több mint ötszáz ötven. kilós süldőt le­hetne felhizlalni 130—150 kilós súly­Pirétrumot és izsópot termelnek Darán ypusztán A Daránypusztai Illóolaj Kutató és Kísérleti Gazdaságban több mint 300 kataszteri holdon termesz­tenek illóolaj-növényeket, amelyek kivonatából parfümök készülnek és nagy mennyiségben kerül belőle ex­portra is. Az idén például majdnem húsz mázsa levendula olajat küldtek a feldolgozó üzemnek. Parancsoljon, foglaljon helyet! A. nyár végére’ ismét gazdago­dott Bálatonboglár, a megye egyik legszebb fürdőhelye, mert a földművesszövetkezlet korszerű és minden követelménynek meg­jelelő szép cukrászdát létesített. Néhány hónapja dolgozik tehát ez a cukrászda és megmondhatjuk: eredménnyel. Ha valaki a cukrászdába lép, annak minden dolgozója, de kü­lönösen a vezető, a községben oly népszerű Fischer bácsi, eléje megy a vendégnek, asztalhoz ve­zeti, leülteti és a legudvariasabb hanjgon kéri a megrendelést, s végzi aztán a vendégek kiszolgá­lását. Egészein új ez a hangnem a vendéglátóiparnál. Sajnos például éppen Balaton bogláron a szövet­kezet italboltjában már nincs ez az udvariasság. Az udvariasság mellett Fischer bácsi nagyon jó kávét is tud főzni és ezért nem csoda, ha a bogiári és vidéki vendégek egy-eígy fe­ketére, konyakra szívesen térnek be a cukrászdába. Jól esik ezt látni és hallani és azt szeretnénk, ha a megye szö- vetikjezeti vendéglátó üzemeinek dolgozói példát vennének Bala- tonboglár cukrászdájáról, amely­nek alapján udvariasság és a pon­tos kiszolgálás lenne minden ven­déglátó egység jellemzője. Jövő esztendőben már újabb növények termesztésével is kísérle­teznek: a francia és angol leven­dula, valamint a kapor mellé ki­sebb területen megpróbálkoznak az izsóppal, amely szintén illatos ola­jat tartalmaz, s már az ókorban is használták kivonatát. Az illóolaj tartalmú növények mellett jövőre (már megjelenik a növényvédelmi célokat szolgáló pirétrum nevű ro­var-por növény is. A puha bogyós növények (pl. málna, földieper stb.) kártevői elleni védekezésnél a DÓT és más szerek használata veszélyes, mert rontja a gyümölcs ízét. A pi- réfcrum virágpora és a virágszirom­ból készített por olyan hatóanyagot tartalmaz, amely a kártevőket el­pusztítja és a termés zamatos ízét sem változtatja meg. Ha sikerrel jár a kísérlet, akkor az elkövetke­ző időben nagyobb mtemnyiségbisn termesztik majd ezt a növényféle­séget. ÉJJEL-NAPPAL DOLGOZTAK Tegnapra virradóra szerte a me­gyében bálokon, zenés összejövetele­ken vigadoztak, ünnepeltek a mun­kások. Voltak, akiknek szórakozás Kteiyett fáradságos munka töltötte ki éjszakájukat. A jákói vasútállomáson a váltót és hálózatot cserélő munkások jó­formán be sem fejezték napi szorgos- kodásukat, amikor jött az üzenet: 24 vagon bazaltkő érkezik, s még az éjszaka folyamán szabaddá kell tenni a kocsikat. A »mozgó kettő« — így hívják azt a munkabrigádot, amely Nagykanizsáról Dombóvárig uralja a vasútat' — itt dolgozó har­mincegy embere a szórákozás, s tes­tet pihentető ágybafekvés kényei­méit félretéve, vállalkozott a vago­nok kirakására. Hajnalig nem volt pihenésük a kőszóró villáknak. Bár éjszaka lehűlt a levegő, a harminc­egy emberről hullt a verejték. A szerelvényt vontató mozdony el sem mozdult az élről, kirakás után azonnal vitte az üres kocsikat. Kom­ló várta, a szén sok helyre kell. így ünnepelt a harmincegy vasúti munkás. Köszönet értékes munkáju­kért. Indiai kereskedelmi küldöttség látogatása a Nagyatádi Fonaigyárban (Tudósítónktól.) Kéttagú indiai kereskedelmi kül­döttség két napot töltött a Nagy­atádi Fonaigyárban. A gyár dol­gozói nagy érdeklődéssel és izga­lommal várták az érkezőket. A külföldi vendégeket Vukics elvtárs, a Fonalgyár vezetője üdvözölte, majd megtekintették a gyárat, amely nagyon tetszett nekik. El­mondották, hogy nekik ilyen üze­mük nincs. Most iparosodnak, de varrócérna és kézimunkáiénál gyártásával még nem foglalkoznak. — Küldetésünk célja — mondotta az egyik vendég —, hogy mintát vegyünk, s kereskedelmi szerző­dést kössünk magyarországi üze­mekkel. — Aranysárga színű, mer- cerizált fonalból mintegy 80 ton­nát kívánnak vásárolni évente. Azt is elmondották, hogy nagyon meg vannak elégedve a Fonalgyár eddigi készítményeivel. Szerintük a magyar fonal vetekszik a világvi­szonylatban is első angol készít­ménnyel. A hivatalos látogatás után a Fonalgyár dolgozói megven­dégelték a kereskedelmi delegációt, s mint kiderült, nemcsak a gyár tetszett nekik, hanem a magyar konyha is. Emlékünnepély a nagyatádi ktsz-eknéí (Tudósítónktól.) Kellemes ünnepség szemtanúi vol­tunk a rendőnklubban. Itt rendezték meg a nagyatádi ktsz-ek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségét. Szépen díszített terem fogadott bennünket, a terített asztalokon virágok, a fő­falon Béniin képe és jelmondat. Hat óra után a Himnusz hangjaival kez­dődik az ünnepély, majd Boross Gyuláné, a megyei KISZÖV fej­lesztési osztályának vezetője tartott beszédet. Ezután Vlasits László el­nök mondott köszönetét a ktsz-ek dolgozóinak eredményles munkájú­iként. A legjobb dolgozókat meg­jutalmazták. Elsőnek Horváth Jó­zsef szabó vette át a pénzjutalmat, minőségi munkájúkért és anyagta­karékosságért, Jutalmat kapott még: Nyers József, Kiss János, Fehér Gábor, Horváth József, Dobás Fe­renc, Tóth Imre, Teleki Pál, Sárdi- necz János, Szabó Györgyné, Kri- valics Imre, Izsák István, Hedü An­tal, Csaitó Ferenc, Takáts József, Szabó László, Csordás János és Bu­davári Lajos. Szívesen fogadják a visszatérőket. «•NEM ÜGY MEGYÜNK EL, hogy sose jövünk vissza« — mondták többen a répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet elnökének a tavaly októberi események hatá­sára kilépő tagok. Sokan indokolat­lanul, a közös gazdálkodás ellen agitálok szavára hallgatva, vissza­vitték állataikat, termelő eszközei­ket, bízva abban, hogy egyénileg dolgozva könnyebb lesz majd az életük. A kilépő tagság igazságos elszámolásban részesült: az utolsó fillérig megkapták járandóságukat, a tsz nem mariid t adósa senkinek. Akik azt gondolták, »na, most már nincs tovább« — csalódtak, mert a megmaradt 592 holdon eredménye­sen gazdálkodott a 34 család 63 tagja. Csak egy példa: búzából 320 holdon 16,84 mázsa volt az átlag. Cukorrépából meg 11 holdon 18 és fél vagon termett. Máskor előfor­dult, hogy az asszonyok néha össze- zörrentek a mezőn, de mostanában még apró civakodásnak sem lehet tanúja senki — mondja Szöllősi Fe­renc elnök. Akik itt élnek — termelőszövet­kezeti tagok, vagy egyéni parasztok — 1945 előtt jobbára valamennyien gazdasági cselédek, sommások és napszámosok voltak. Nem dédelget­te őket a hajdani puszta, a kolomp- szó már hajnali két órakor kiverte szemükből az álmot. A felszabadu­lás utáni ötödik évben — 1950-ben — nyolc család 13 taggal megalakí­totta az Első Ötéves Terv Tsz-t. ötvenkettőben már húszra, 1956- ban pedig nyolcvanegyre emelke­dett a «családok száma. A fel nem osztható szövetkezeti alap ezekben az években a következőképpen ala­kult: kezdéskor 9768, rá két évre 400 149, tavaly pedig 3 184 481 fo­rint volt. Most pedig hat és fél mil­lióra rúg. — Mi hiszünk és bízunk abban — mondja Szöllősi Ferenc -—, hogy előbb-utóbb visszatérnek kö­zénk azok, akik meggondolatlanul ÜNNEPSÉQ NAQYBARATIBAN Sportfogadási és Lottó Igazgató-1 ság a lottó 36. heti nyerőszámainak: húzását pénteken de. 10 órakort Csongrádon tartották meg. ; A szokásos technikai felkészülést után a következő öt számot húzták» ki: 1, 4, 26, 46, 71. ♦ Nagy barátiban, a hajdani urasági birtok kisemmizettjei emlé­keztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára. A hatalmas kultúrterem tele volt emberekkel: ünneplőbe öltözött asz- szonyok, férfiak és a. gazdaság üzemegységei­nek valamennyi fiatalja hallgatták végig egy dol­gozó társuk: Kurucz eiviárs beszédét. Az egy­szerű ember szavai nyomán megelevenült a közelmúlt négy évtize­dének szovjet történel­emé. A Nagy Október embert, s világot for­máló hatását Magyar- országon sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Változást és újat hozó erejét az 1945 uláni ese­mények és eredmények bizonyítják a legjobban. Ennek előtte Nagybará­tiban, de sehol az or­szágban nem gondolha­tott az uraság földjein robotoló cseléd arra, hogy egyszer nekik is lesz majd ünnep, része­sei lesznek a hatalom­nak s birtokosai e ha­zának. Ezer vágy, ezer törekvés kapott tartal­mat és vált valósággá. 1945-itef. , Az asztalok egyikénél ül Horváth György, 28 éves fiatalember. Apja valamikor kommandós volt. Heten vannak test­inek. A családból öten a Nagybaráti Állami Gazdaságban dolgoznak. Egyik öccse rendőr, bátyjai közül a Jóska pedig vasutas. Vala­mennyien emberien él­nek. Neid a gazdaság biztosít lakást, nem hiányzik belőle a vil­lany, a vízvezeték és a, rádió sem. Napkeltétől napnyugtáig 80 fillér­ért — így volt ez régen. Valamikor egy pár ba­kancs , egy öltöny ruhá­ja volt ünnepre, hét­köznapra. .. 1917. Ki­tör a forradalom... Me­netelnek a munkások... Erős, áttörhetetlen fronttá kapcsolódik a. proletariátus. ,. Dö­rögnek az Auróra ágyúi. Reszket a burzsuj... Reng a föld... A vi­lág egyhatod részén szocializmust vajúdott a történelem. A vörös fá- rosz felnyúl az égig, fé­nye beragyogja a föld­teke vak éjszakáit, so­ha nem látott hajnal dereng a borult világon s megzavarja a tőke ál­mait. A rettenet évei­nek terhét csak emlé­kezetében hordja már az ember. A nép ül trónt, az egykor meg­alázott nép. Ma nem a születési előjog a döntő. Rabóczki János cseléd­sorsból származott. A múltban soha-soha nem kértek véleményt a hozzá hasonlóktól. Most megyei tanácstag. Gon­dolata, szíve, esze a sorsává' rokon sorsok­ért fáradozik. Közeliik való, nem idegen tő­lük. Az ünnepi beszéd után Kustos István igazgató kiosztotta a növényt rmelósi mun­kában jó eredményt el­ért brigádoknak a pré­miumot. A tíz-tíz fős munkacsapatok 4 00') forintos első diját Ge­lencsér Jánosit kapták. Récsei Józ.'.f é-., Htn esés József csapata elszakadtak tőlünk. Állandóan tart­juk a kapcsolatot, gyakran kisegít­jük a rászorulókat vetőgéppel, sőt tanácsért is jönnek hozzánk. Á mi szövetkezetünk nem működik rósz- szül és akik már egyszer dolgoztak benne, azok nem maradhatnak so­káig távol tőlünk. Szívükben él a közös utáni vágy, s az egy év ta­pasztalata arról győzte meg őket, hogy csalódtak, nem érte meg a há- tat-fordítás. • . Szeptember 15-én öt család 21 tag­gal kérte felvételét az Első ötéves Terv Tsz-be. Az októberi közgyűlés szentesítette ezt az akaratukat. Horváth József, Wolf Sándor, Bécs József, Slezák György és Gulyás András már a közösben dolgozik ezen az őszön. Gulyás András 1956- ban is tag volt, csak hát... októ­berben úgy gondolta ő is ... Rosz- szul gondolta. Nős fia másként cse­lekedett. — Leszerelés után nem futkostam ide-oda, nem mentem vállalathoz dolgozni, beléptem a szövetkezetbe. Sehol sem keresnék többet — mondja. Wolf Sándor belépése előtt a me­gyei mezőgazdasági osztály tsz szak- revizoraként dolgozott. Patronálta, segítette a répásiakat már abban az időben is. A szive régóta ide húzta ebbe a kollektívába. Nagy előszere­tettel foglalkozik gyümölcs és egyéb kerti növények termesztésével. Jobb helyre talán nem is mehetett volna:; Répáspusztán igazán gyümölcsöz- tethefi elméleti és szakmai tudását; Irányíthatja az eper, fekete ribizli, egres telepítését. Az öt hold barac­kos ültetésének gondja is jórésziben az ő feladata lesz. A köz látja majd hasznát Sándor bácsi munkájának; AZ ÖT BELÉPŐN KÍVÜL még mások is érdeklődnek a tagfelvétel iránt. Pusztascmodorból, Jutából, Attalábol mintegy kilenc család dolgozna szívesen együtt a répá­siákkal. — Kellene is az ember, csak az a gond, honnét lesz lakás a jelentkezők részére. A szarvas­marha-gondozók hatos létszámát legalább kilenc főre kellene emelni; Szükség van erre, mert — az elnök szavaival mondva — »annyi lesz itt a borjú, hogy a télen megeszik még a hajunkat is«. (Persze, ettől nem kell tartani a tagoknak, hiszen ők tudják legjobban, hogy haj helyett a 97 szarvasmarha ehetik mást is: van 2796 mázsa szálastakarmány és a meglévő 700-ról 2000 köbméterre egészítik ki a silótakarmánvt. És nem röfög éhesen a 379 darab disz­nó sem, mert van 37 vagonnyi ár­pa, zab és kukorica.) Tizenhét családnak van már sa­ját háza. A tervek szerint jövőre 10 . család költözhet új otthonába. A I téglaégetőnél eddig 200 000 téglát) » égettek, még két család kellene ide .. ! _ ___ r, finn rsy-J v»ot a | a i 2000-et, |ezenkívül három munkacsapat cséplés kdején . vég­zett eredményes mun­kájukért még 2000 fo­rinton osztozott. Zsu- pek Vendelné, Tóth Já- iwsné, Czipók Vendelné, Bock János, Baranyai János, Fodor Anna, Ko- Jieszár Lajos és Sájer József csapata szintén 2000—2000 forintot pott. Ä jutalom kiosztása j ^ hogy jövőre plérje az 500 ezret után a KlSZ-szervezet I Ez évi termelés. A RÉPÁSI TERMELŐSZÖVET­KEZET egy munkaegységre nem oszt többet 50 forintnál, de jöhet akármilyen aszályos esztendő, soha nem kerül arra sor, hogy a vezető­ségnek azt kelljen mondani: »ezért és ezért nem értük el a múlt évi részesedést, most kevesebb jut egy munkaegységre a tavalyinál«. — Ezt mi nem akarjuk — állítja ha« tározottan az elnök. Valóban helyes nem kiosztani mindent, bár ha ezt csinálnák, akkor jóval több jutna 50 forintnál, de akkor nem fordít­hattak volna 574 000 forintot (a 125 000 forintos istállóépítési költsé­gen kívül) beruházásra. Nemcsak a mára gondolnak, hanem megalapoz­zák a jövőt is. így lesz mindig szép a jelen, Gőbölös Sándor kultúrcsoportja szóra- í koztatta az ünnepség | részvevőit. Vers, népi- | tánc, jelenet szerepelt a { műsoron. Ezután meg- | szólaltak a taranyi f ű- * vós zeneitar hangszerei. Körül a fal mellett el­helyezett asztaloknál 4 forjiníjélrí hnegviacsoráz­hatott, aki elfelejtett otthon étkezni, vagy nem vetette meg kel­lően a bornak az ágyát. A terem közepén bo- kázhatott a fiatalság, no meg akinek éppen kedve szottyant. A zené­szek gondoskodtak talp- alávalóról.- 0s -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents