Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-08 / 262. szám
SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1957. november 8. Büszkén járjuk a Nagy Október útját Díszünnepség az Operaházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerda este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepségen részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és Központi BizottságáKommunisták és nem kommunisták, haladó emberek, mindenki, akinek drága hazája függetlensége, az emberi szabadság, a kizsákmányolás- mentes élet, egyszóval, az emberiesség eszméje, aki híve a társadalmi és kulturális haladásnak, a népek békés együttélésének, a földkerekség minden országában, hálával és szeretettel emlékezik meg e napon a Szovjetunió fennállásának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének negyvenedik évfordulójáról. Mi valamennyien úgy tanultuk az iskolában, hogy a XVIII. század végén lezajló és győzedelmeskedő francia forradalom volt a «-nagy« forradalom. Ez igaz is abban az értelemben, hogy a francia polgári demokratikus forradalom valóban forradalom volt, amelyben mint motor és hajtóerő, részt vettek a francia nemzet dolgozó milliói. De a forradalom céljait, feladatait tekintve, számbavéve azoknak a néptömegeknek érdekeit és aktivitását, amelyeket a forradalom vihara felkavart és cselekvő, teremtő erőként a történelem színpadára szólított, valóban nagy, valóban népi forradalom az októberi szocialista proletárforradalom volt, amelyhez képest nagyságukban és a néptömegekre világméretekben gyakorolt hatásukban eltörpülnek az összes addigi forradalmak. Az Októberi Szocialista Forradalom nagysága és népi jellege éppen abban áll, hogy világraszóló bizonyítékot szolgáltatott a néptömegek le- .bírhatatlan erejére és arra a képesnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormánynak tagjai. Megjelent a társadalmi, politikai, tudományos, kulturális és gazdasági élet több kiváló személyisége, munkások, parasztok, értelmiségiek. Részt vett az ünnepségen a hazánkba érkezett szovjet kormányküldöttség valamennyi tagja, Komarov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa NemAz elmúlt 40 esztendő alatt új lapok íródtak az emberiség történelmébe. Negyven év aránylag rövid idő az emberi történelem sok évezredes nagy folyamában, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt 40 év valóban sorsfordulót hozott. Megváltozott a világ és az emberiség arculata, az addig megbéklyózott emberek tíz- és százmilliói álltak talpra 1917. november 7. óta és hajtottak végre olyan hatalmas tetteket, amelyekre addig nem tartották képesnek önmagukat. ségükre, hogy a társadalmat, az államot, a gazdasági életet, az országot, a nemzetet a tőkések és földbirtokosok nélkül is tudják vezetni, sőt nagyobb tehetséggel és nagyobb hozzáértéssel tudják vezetni, mint a tőkések vagy a földbirtokosok. A 40 éves Októberi Szocialista Forradalom egyik legnagyobb tanulsága — sőt talán' a legnagyobb tanulsága éppen az —, hogy bebizonyította, mire képes az a nép, amely lerázza a fcldesurak és a tőkések igáját. A másik nagy tanulság, amely szerves kiegészítő része az előbbinek: hogy világot átformáló, hatalmas történelmi tettekre csak a nép képes, amelyet a forradalmi munkás- osztály vezet. A szocialista forradalom négy évtizedes győzelmének azt a döntő tanulságát, hogy az a munkásosztály, amely megteremtette a maga államát, a proletárdiktatúrát, csodálatos alkotó munkára tudja mozgósítani, példátlan teremtő cselekedetekre tudja vezetni a dolgozó néptömegeket, ha a munkásosztályt a marxizmus— zetiségi Tanácsának elnökhelyettese vezetésével. Jelen volt a diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott megnyitót. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. leninizmus tanításaihoz hű forradalmi párt vezeti, immár négy évtizede igyekszik elsajátítani, megtanulni, valóban magáévá tenni a világ egész munkásosztálya, közöttük a magyar munkásosztály is. Mi, magyar kommunisták mindig példaképünknek, tanítónknak tekintettük a szovjet munkásosztály pártját. Mivé fejlődött a négy évtized alatt a marxizmus—leninizmus forradalmi tanításai által nevelt és szervezett szovjet munkásosztály vezetése alatt az a régi Oroszország, amely társadalmilag, gazdaságilag, de kulturálisan is a világ legelmaradottabb országa volt? Köztudomású, hogy a Szovjetunió fő törekvése — a forradalom győzelmének első pillanatától kezdve — az volt, hogy felépítse a szocialista társadalom gazdasági alapjait, aminek viszont feltétele volt, hogy biztosítsa a kapitalista világ' gazdaságától való függetlenségét és önállóságát. Nehéz, bonyolult és nagy áldozatokat követelő feladatokat kellett a szovjet népnek megoldani, hogy e célkitűzéseket elérje. A Szovjetunió 40 évvel ezelőtt a primitív kisparaszti mezőgazdaság országa volt, amelyet a szocializmus országává csak a legfejlettebb technikára épülő nagyipar megteremtésével lehetett fejleszteni. Ezt a feladatot, a Szovjetunió termelő erőinek, technikai bázisának kifejlesztését, a modern nagyipar megteremtését, a Szovjetunió népeinek történelmileg igen rövid idő alatt kellett elvégezniük, mert az idő nem várt, mert a szocializmus országának élet-halál kérdése volt, aránylag rövid idő alatt behozni azt a gazdasági és kulturális lemaradást, amelyet a szocializmus a régi világtól örökségbe kapott. követelését. A Szovjetunió rendíthetetlenül harcol a békéért, a különbőz» rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, a két rendszer gazdasági versengéséért.. Lehet-e tagadni, hogy ez a harc feltétlenül összhangban áll a népek békeakaratával, hiszen a tartós béke megfelel az emberiség létérdekeinek. A békéért folyó harcban a Szovjetunió körül tömörülnek a szocialista tábor tettrekész népei, valamint azok az országok, amelyeket a Szovjetunió békepolitiikája és az imperialista hódítás nemzeti elnyomása a háború ellenségeivé tett. A Szovjetunió segíti az olyan országokat; amelyek őszintén vállalják a semlegességet, .elutasítják a háborút és a katonai tömböket, óvják nemzeti önállóságukat, népük szabadságát az imperialista agresszo- roktól. A semlegesség ilyen felfogásának arculcsapása volt az a fajta »semA mi népünk most különös szeretettel és hálával, a meghatottság érzésével ünnepli az Októberi Forradalom 40. évfordulóját. A 39. évfordulót nem ünnepelhettük mag. Pusztító ellenforradalom söpört végig hazánkon. Az ellenség aknamunkája, külső és belső ellenforra- idalmi összfejesküvés kövétkeztéibein fegyverrel a kezünkben védelmeztük tavaly ilyenkor, néphatalmunk létét, eredményeit. S ha nem sietnék segítségünkre az októberi forradalmat dicsőségesen megvívó szovjet barátaink katonái, ma talán a fasizmus ülne tort népi demokratikus államunk romjain, vagy egy harmadik világháború színtere Lenne hazánk. A Szovjetunió segítsége mind 1945-ben, mind 1956-ban a magyar munkásosztály, a magyar szocializlegesség«, amelyet az áruló Nagy Imre és társai a tavalyi ellenforradalomban hirdettek. Az ő semlegességük a szocialista tábor országainak hátbatámadása volt, behó- dolás az imperialisták előtt és ez akkor elősegítette a nemzetközi feszültség fokozódásét, a háború kirobbantásának lehetőségét. A népek még emlékezetükben őrzik, hogy a Szovjetunió vére áldozatos hullatásával szabadította meg az emberiséget a fasizmus rémétől, a második világháborúban. A szovjet fegyverek világraszóló győzelme tette lehetővé, hogy Kelet-Európá- ban és Ázsiában létrejöjjön az új népi demokratikus államok egész sora, hogy három évtizedes, fegyveres harc után Kínában a kommunista párt vezetésével győzzön a kínai nép forradalma, s a 600 milliós nagy kínai nép na győzelmesen hajthassa végre a szocializmus felépítésének gigászi feladatait. mus ügyének felbecsülhetetlen, kellőképpen meg nem hálálható támogatása volt. Jogos nemzeti büszkeséggel gondolunk arra, hogy a magyar munkásosztály már 38 esztendővel ezelőtt örökre és visszavonhatatlanul eljegyezte magát a szocializmussal. Magyarországon immár 38 esztendeje folyik a harc a szocialista iíorradalcin és az ellenforradalom erői; a proletariátus és annak ellenségei; a hazafiak és a magyar nép árulói között. Rágalmaz tehát, aki azt állítja, hogy Magyarországon csak azért van proletárdiktatúra, ment a szovjet katonák segítettek a magyar népnek. A szocializmusért folyó harcot, a szocialista Magyarország felépítését a magyar nép maga választotta és végig is harcolja. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzeti párt, mert a néppel együtt megvédte a hasa függetlenségét Apró Antal ünnepi beszéde Október megmutatta: mire képes a forradalmi munkásosztály vezette nép A szocializmusért folyó küzdelmet a magyar nép maga választotta és végig is harcolja Új feladat: a termelésben elérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat Ma már új feladatokat tűz maga elé a Szovjetunió. A termelés számos területén utói akarjak érni és túl akarják szárnyalni a világ legfejlettebb tőkés országát. Semmi kétség, a Szovjetunió ezt a célkitűzését is meg fogja valósítani. A szocialista építés halaszthatatlan és sürgős gazdasági feladatainak elvégzésére, elsősorban az ipar megteremtésére így alig több mint három évtized jutott. És a Szovjetunió népei Lenin nagyszerű útmutatásai alapján, a hatalmas ország kimeríthetetlen természeti erőforrásaira, •roppant pyersanyaetartialékaira támaszkodva, dicsőséggel elvégezték ezt a feladatot. ' A Szovjetunió iparosítási programja magiában foglalta azt a feladatot is, hagy a termelőeszközöket .gyártó iparágaikban sokkal gyorsabb ütemben kellett fejleszteni, njint a fogyasztási cikkeket termelő iparágakat. Ez art jelentette, hogy a Szovjetunió néipraimek gazdasági függetlenségét és az önvédelemhez szükséges katonai erőt biztosító nehézipar elsődleges fejlesztésié érdekéiben önként keltett vállalniek az elkerülhetetlen áldozatokat, a növekvő szükségleteik kielégítését szolgáló iparágak fejlődésének viszonylag lassúbb ütemét és az ezzel járó ideiglenes lemondást. Másrészt nyilvánvaló, hogy csak az iparfejlesztésnek ez a m(írtja teremtette meg a bővített újratermelés feltételeit, csak a fejlett nehézipar alapján vált ^tehetővé, hogy Miben lelhetjük annak magyarázatát, hogy Lenin tanításai világot formáló anyagi erővé váltak és át- . hallották, játjjanrr^ájlták a dolgozó ■néptömiegeket ? Mit adott Lénin a világ dolgozóinak, • á haladó emberiségnek? A le- nimizmus elméleti fegyvereit adta, a marxizmus alkalmazását és továbbfej leszitósét a kapitalizmus imperialista korszakában. — mint napjainkban látjuk — a Szovjetunió gazdasági építő munkájában napirendre kerüljön a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak ‘és a mezőgazdaság viszonylagos ielmaradásának .gyors felszámolása is. A Szovjetunió gazdasági fejlődésével együtt hatalmas mértékben növekedett a nemzeti jövedelem és vele a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a dolgozó parasztok jövedelme. Ami pedig a termelés növekedés sének ütemét illeti, nincs olyan tőkés ország, amely versenyezhetne a Szovjetunióval. 1929-től 1956-ig például a Szovjetunió ipari termelése több mint tizenlkilencszeresére, az Egyesült Államoké pedig csak 2,4- szeresére nőtt. Ma a szocializmus nagy országa a legfejlettebb ipari államok győzelmes versenytárs®. Napjainkban tanúd vagyunk, milyen pánikot, félelmet, zűrzavart okozott a burzsoák között a szovjet interkontinentális rakéta, s a földünk körül keringő két mesterséges hold. Pedig ezek a világraszó’ó eredmények teljesen törvényszerűek. A gazdasáigi fejlődés .meggyorsulása, a népjólét emelkedése tette lehetővé a kultúra és a tudományok ilyen hatalmas arányú fejlődését. Azzal a mennyiségi és minőségi fejlődéssel, amelyet a szocialista állam a tudományos és technikai káderek nevelésével elért, sem Amerika. sem Anglia nem versenyezhet. De nemcsak új elméletet adott a munkásosztálynak, nemcsak arra tanította meg, hogyan kell győzni. Arra is megtanította a munkásosztályt, hogyan kell megtartani a hatalmat. Örökül hagyta a világ dolgozóira Lenin a szocialista Szovjetuniót, s az októberi győzelem legélesebb fegyverét, a bolsevik pártot. E két nagy művének, a Szovjetuniónak és a bolsevik pártnak a megteremtése, már születése pillanatában azt jelentette, hogy a kapitalizmus fölött megkend ült a lélekharang: nemcsak Oroszországban, de az egész világon. A szovjet állam létrejötte nemcsak a szovjet dolgozókat ébresztette úi életre, de a világ minden dolgozóját küzdelemre sarkallja, harcra ösztönzi a szabadságjogokért., a füg- igetlenségért, az imperialista háborúk ellen, ja békéért. Ebben rejlik Lenin elvének világot átformáló történelmi jelentősége. Lenin tanításai nyomán a szovjet nép, a világ történelmében példa nélkül álló munkával, hősiességgel megváltoztatta országa arculatát és felépítette a szocialista társadalmat. Ezek az évtizedek a szovjet nép helytállásának, lelkesedésének, munkabírásának, nagy kezdeményezéseinek évtizedei voltak. Errfberfetetti erőpróbák, nélkülözések, a külső ellenség ellen, a fasizmus hordái ellen, viselt* (flleit-ltlaCléfjháiic totóik próbára a szovjet embereket. De a párt Lenin, majd a lenini Központi Bizottság vezetésével mindig megtalálta a lelkesítő szót, a kapcsolatéi a néppel. Szétzúzta a szocializmus építését akadályozó jobboldali és baloldali frakciókat. Megvédte a párt egységét és megvalósította a szocializmus felépítésének lenini programját, A Szovjetunió negyvenéves fennállása és fejlődése azt a hatalmas tanulságot rej-ti magában, hogy az az ország, amelynek ura a dolgozó nép, .rövid idő alatt gyökeresen újjá tud születni. A Szovjetunió az elmúlt negyven év alatt a nemzetközi politika döntő tényezőjévé vált. Szilárd nemzetközi pozíciói nem csupán katonai és gazdasági erejében rejlenek. A sikereket inkább az magyarázza, hogy a szovjet álláspont a nemzetközi ügyekben mindig azonos volt minden ország nagy néptómegeinek alapvető érdekeivel és álláspontjával. A Szovjetunió követeli az atomfegyverek betiltását. Ki tagadná, hogy a világ minden haladó gondolkodású embere támogatja ezt a A Szovjetunió 1945-ban felszabadította hazánkat, 1956-ban újabb »segítséget adott talpraállásunkhoz. így a magyar nemzeti függetlenség, az önálló magyar államiság visszaállításának ténye összeforrott a magyar-szovjet barátsággal, szövetséggel. Hiába ágálnak külföldi vagy hazai ellenségeink! Hiába szítják országunkban a nacionalizmus tüzét. Az igazság az, hogy történelmileg egyetlen helyes tett volt, amikor a magyar nép szabadsága érdekében a munkás-paraszt kormány a Szovjetunió segítségét kérte az ellenforradalom leveréséhez. Ma már minden, hazáját szerető ember megérti, hogy a magyar nemzeti és állami függetlenségnek igazi biztosítéka a magyar,—szovjet barátság és együttműködés. Nem pedig a kapitalista Nyugattal eim- (boráló Nagy Imre-féte »semlegesség«. Mi a magyr nép érdekében tartjuk tiszteletben a varsói szerződéshez való tartozásunkat, amelyet országgyűlésünk törvényerőre emelt, mert tudjuk, hogy csak a Szovjetunió és a kelet-európai népi demokratikus országok összefogása, ereje Ma a nemzetközi politikában az emberi haladásért küzdelem, harc van a szocialista és kapitalista világrendszer között és éles osztály- harc folyik ma még az elnyomott, népek és a kizsákmányolók között. A XX. században, a mi életünkben az emberiség harcának, küzdelmének !<%főbb tartalmát a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet adja. A kizsákmányoló rend urai az emberiség többsége felett már elvesztették uralmukat. Az erőviszonyok az elmúlt negyven év alatt mind jobban a szocializmus javára tolódtak el. A Szovjetunióvezette szocialista világrendszer ereje, fölénye, tekintélye mind jobban nő és az elnyomott népek vonzódása, harca a jobb életért, a szokópes megakadályozni Európában az újra talpraállított német imperializmus agresszióját, A tavaly októberi ellenforradalom inépellenes vólf azért is, mert a nép szabadságának elárulása mellett kockára tette népünk nemzeti függetlenségét is. S azért nemzeti párt a Magyar Szocialista Munkáspárt, mert szervezte, vezette a magyar dolgozók harcát, a munkásokkal, parasztokkal együtt megvédte hazánk függetlenségét, s a magyar népi demokráfciá tizenhárom éve alatt elért vívmányait. Az októbert ellenforradalom idején világosan megmutatkozott: ki a barátunk, ki az ellenségünk. A proletár internacionalizmus, a munkásosztály .nemzetközi összefogása mellettünk, magyarok mellett — fényes bizonyíték arra, hogy a szocialista táborban a kisebb és nagyabb országok népei hogyan segitík egvroásit. De kiállt mellettünk a világon mindenki, aki őszinte hívle a békének. Hazánk megmaradt szocialista országnak, s ha valaki megtanulta, akkor a magyar nép saját tapasztalatából tanulta meg, hogy becsülni, védeni, erősíteni kell a munkás nemzetköziség nagy eszméjét. eializimusént, világméreteikben kibontakozik. Példaképüknek a Szovjetuniót tekintik. Ezen a nagy ünnepen meghajtjuk zászlóinkat az emberi szellem óriása, a nemzetközi munkásmozgalom vezére, a nagy Lenin előtt. Éljen a Szovjetunió népeinek vezetője, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapata, a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak Központi Bizottsága! Éljen a béke hatalmas védelmezője, minden szabadságot, embert életet és függetlenséget akaró dolgozó reménysége: a hatalmas Szovjetunió! Éljen a magyar és a szovjet nép barátsága! A szovjet nép 40 esztendeje rendíthetetlenül küzd a világbékéért Felszámoljuk az ellenforradalom kártevéseit és felépítjük a szocialista Magyarországot
