Somogyi Néplap, 1957. november (14. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-30 / 281. szám

világ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 281. szám. Ara 50 FILLÉR A SPANYOL LÉGIERŐ MAROKKŐI TERÜLETEKET BOMBÁZOTT ÁLLÍTSUK TÖRTÉNELMI EMLÉKEINKET A NÉPMŰVELÉS SZOLGÁLATÁBA! ELVISZIK A PÁRT SZAVÁT Szombat, 1957. november 30. EGY FIÜ, AKI BŰNÖZŐ VJ FELADATOK ELŐTT Megyei tanácskozást tartott a Hazafias Népfront Nemrégen zajlott le a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülé­se, amely a mozgalom munkájával kapcsolatosan sok fontos határoza­tot hozott. A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottsága tegnap dél­előtt Kaposváron a Vörös Csillag Filmszínházban megyei tanácskozást tartott, amelyen az Országos Tanács ülésének határozataiból a megye to­vábbi munkájára vonatkozó fontos feladatokat, célkitűzéseket beszélték meg. A tanácskozáson részt vett Szat­mári Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára is. A Népfront Országos Tanácsának titkára beszédében arról szólt, hogy az Országos Tanács ülése hárem fel­adat megvalósítását tűzte ki a moz­galom elé, az elkövetkező időkre. Az első, a népi munkáshatalom erősíté­se, a második a szocializmus építé­sének hathatós segítése városban és faiun, a harmadik a béke védelme. Szatmári Imre ezután a Nép­front helyéről, valamint jövőbeni fontos szerepéről szólt, majd rész­letesen foglalkozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, s azzal, hogy milyen szép és megtisztelő fel­adatokat láthat el a népfront a szé­les nóptömegek művelésében, a tör­ténelmi hagyományok ápolásában, felkutatásálban, valamint az ifjúság nevelésében, ha mindenütt megerő­síti sorait, a bizottságokat az ilyen munkára megfelelő emberekkel, akik szíwel-1 élekkel végzik el a rá­juk háruló feladatokat. Szatmári Imre után Szántó Jó­zsef, a Hazafias Népfront miegyei bizottságának titkára emelkedett szólásra. Beszédében legfőképpen a Hazafias Népfront bizottságok to­vábbi tennivalóiról szólt. A három célkitűzés megvalósítása érdekében f- minit mondotta — feltétlenül szük­séges, hogy az eddiginél több mun- kásemfber működjön, dolgozzon a népfront helyi bizottságaiban, hogy valóban vitafórummá váljanak a Hazafias Népfront bizottságok, s hogy az eddiginél jobb kapcsolatot teremtsenek a jövőben a szakszer­vezetekkel. — A második célkitűzés megvaló­sításában — mondotta Szántó Jó­zsef — a mezőgazdaság szocialista átszervezésében az elmúlt hónanok során már értünk él eredményeket. Megyénkben több olyan község van, ha nem is termelőszövetkezetek, de különböző mezőgazdasági társulások alakultak. Szántó József után Csákvári Já­nos, a Somogyi Néplap helyettes szerkesztője szólalt fel. — Csokonai Vitéz Mihály, a né­hány esztendeig megyénkben élt költő egy alkalommal fájdalmasan tette fel a kérdést: »hát csak ka­násznak termett a somogyi paraszt?« — kezdte felszólalását. — Egyben azonban mégis reménykedett, hogy: »De tán jő oly idő, melyben nékünk, a vidékünk új Helikon lesz.« itt ugyan még nem tartunk, de elindul­tunk a jó úton. Tudjuk, hogy az el­múlt esztendők során hogvan sza­porodtak iskoláink, mennyivel több egyszerű ember gyereke tanulhatott, mint régen. Tudjuk, hogy a -falvak­ban mindenütt öntevékeny együtte­sek alakultak, s ezáltal is emelke­dik a nép kulturális színvonala. A sor pedig most ismét bővült: nem­régen megalakult a Hazafias Nép­front megyei írócsoportja, amelynek tagjai a jövőben azon fáradoznak, hogy a mozgalom előtt álló feladato­kat lehetőségük szerint segítsék, előbbre vigyék. A tanácskozáson felszólalt Szőke Pál, a Megyei Pártbizottság munka­társa is. Azt szeretném, ha a Hazafias Népfront mind nagyobb tömeget vonzzana magához — mondotta a többi között. — Ez biztosítaná azt, hogy az Országos Tanács ülésének három célkitűzését itt a megyében is megvalósíthatnánk, s úgv fejlődne a mozgalom, hogy hathatós segítsé­get nyújthatna a szocializmus épí­tésének nagy munkájában, a mező- gazdaság szocialista átszervezésében, s a béke megvédésében. A MEDOSZ késsül as országos kongresszusra Somogybán a mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók 78 alapszer­vezetében folynak a készülődések az országos kongresszusra. Valamennyi alapszervezetben lezajlottak már a taggyűlések, amelyeken megválasz­tották a december 10-én összeülő megyei tanácskozás küldötteit. A 120 megyei küldött mondja el majd .zokat a problémákat, amelyek leg­ahol a népfront kezdeményezésére, felső szinten várnak megoldásra. Évente 500 hold „új erdőt“ nevelnek a segesdi csemetekertben A Nagyatádi Erdőgazdaság se­gesdi erdészetében van a megye egyik legnagyobb csemetekertje. A 22 hektárnyi »új erdő nevelő« terü­leten a fenyő- és lombcsemeték mil­lióit gondozzák nagy hozzáértéssel a több év óta itt dolgozó szakmunká­sok, Pintér László és Horváth Imre csemetekert vezető irányításával. Az erdészet vezetője, Mohácsi And­rás, már hét esztendeje irányítja nagy hozzáértéssel a több ezer hol­das gazdaságot és a csemetekertet. Évente mintegy hatmillió fenyő- és lombcsemetét szállít részben saját felhasználásra, részben pedig társ­erdőgazdaságok új erdőtelepítéséhez vagy pótlásához. A segesdi csemete­kertben nevelt kis fák eljutnak az ország minden részébe, hogy új er­dők telepítésével, valamint a meg­lévők pótlásával növeljék az ország faállományát. Az utolsó négy esztendő alatt átla­gosan 500 hold új erdő telepítéséhez elegendő csemete kerül ki évente a segesdi erdészet faiskolájából. „Télapó-bizottságok“ a megyében A megyei Nőtanács kezdeménye­zésére megyei, városi és járási előkészítő bizottságok alakultak a közelgő Té jópó-iüniniepséí^ik megr rendezésére. A »Télapó-bizottságok« a Nőtanácsok aktíváival együtt azon fáradoznak, hoigy minél több somogyi 'kisgyermeknek szerezhes­senek örömet december 5-én és 6-án. Serénykezű asszonyok, lányok készítik már az ajándékokat. Ka­posvárott 240 piros papucsot csinál­nak a Nőtamács aktívái, amelyeket cukorkával és egyéb édességgel rak­nak majd tele. Sok játék, meleg holmi is lesz az ajándékok között. A kaposvári Textilművek asszo­nyai több mint 700 forintot gyűjtöt­tek össze, amelyen különböző aján­dékokat vásárolnak. A megye vala­mennyi iskolájában, óvodájában megrendezik a Télapó-estet, rövid kis műsor után osztják majd ki a sok meglepetést. Kaposvárott december 5-én báb­színház lesz, este valamennyi iskolás, óvodás megkapja a Télapó bácsitól az ajándékcsomagot. A megyében több mint tízezer gyermeknek visz ajándékot és okoz Zárszámadás a tsz-ekben A JÓLÉTBŐL FAKAD A JÓKEDV Azt szokták mondani, hogy a magyar ember két okból vigad: iszik örömében, iszik bánatában. Aki csütörtökön ellátogatott a ré- pásiak Ualtúrotsthomába, Skönnyety megállapíthatta: nem a keserűség poharai ürültek ott oly szaporán, ünneppé avatták ezt a napot — a zárszámadó közgyűlés napját a csaknem kétmillió vagyon gazdái. A délutánt a maguk mögött ha­gyott küzdelmes gazdasági év ta­pasztalatainak, s a jövő esztendő 'tennivalóinak, megtanácskozására. fordították. Jusson is, maradjon is — ez az elv fogta azt a ceruzát, •amely belcanyarította a számada­tokat a beruházás, tartalékolás és kiosztás rubrikáiba. Ez utóbbinál nem nagyon nyomták meg az író­eszközt: beírhatták volna ide a százas számot is, de szerényen és okosan »csupán« ötvenkét forint értékű részesedést állapítottak meg. Elégedettek vele a szövetke­zetbeliek. Az egykori puszta mai leggazdagabb családjának tagjai — Tóth Ferencék — biztosan gondta­lanul élnek. Másfélezer egységnyi munkát írtak javukra, s a háztáji hasznával együtt több mint ki­lencvenezer forintnyi beiHiteUiez juttatta őket a Izözös gazdálkodás. Négy ember egy esztendő'; fára­dozásának méltó jutalma ez az összeg. Este hét óra. Az előbb még az elnök és a párttitkár beszámoló­ját figyeHmeseni hallgató, azt hozzáértően kiegészítő nagy csa­lád valóságos lakoma részesévé válik. Bőven van itt enni, inni való. Előző nap két jókora süldőt szúrtak le, de ezt kevésnek talál­ták, s menten elvették az életét másik kettőnek is. — Hadd legyen emlékezetes ez az évzárás, hoztunk pár száz liter rizlinget is. Tavaly ilyenkor úgy sem ünnepelhettünk — magyaráz­za Sziládi Mihály raktáros. Kedves jelenetnek vagyunk ta­núi. Az asszonyok Szőlősi Ferenc, elnököt, a úcommunista fiatalok, meg Szántó János párttítkárt kö­szöntik virággal. Megbecsülés és szeretet árad a csokrokból. A megöregedett este hunyorgó csillagszemeit az Első ötéves Terv vidáman mulatozó népére meresztheti. Munkálkodik a zene­kar, s a fürge lábú fiatalok rop­ják a táncot, az idősebb férfiné­pet pedig dalárdává minősíti át a garaton leengedett, hat cseppnél több rizling. Mi meg Lapath Jó­zsef ftehenészt faggatjuk életéről, pohtarazgatás köz,i>:n> Megtudjuk; tőle, hogy ezen a pusztán szol­gálta a herceget. A felszabadulást követő évben Taszárra nősült. Ahogy erősödött az Első Ötéves Terv Tsz, úgy nőtt benne a haza- vágyás érzése, ötvennégyben fe­leségével, meg két kislányával Répásra költözött, belépett a szö­vetkezeibe. Nem volt az nagy költözködés, hiszen alig akadt, hoznivaló holmija. És ma? — A nyáron vettünk konyha­bútort háromezer inétszázért — mondja. — Üj szobabútorra csak a jövő esztendőben telik. Az idei keresetet magunkra költjük. Hogy mennyi az osztalékunk?’ Féleségemmel együtt 962 munka­egységet teljesítettünk, s minden egységre 22 forint ára termény és 30 forint készpénz jut. Csaknem harminc mázsa búzát kapunk, te­hát a kislányaim kenyeret kérve nem azt hallják válaszként, hogy nincs. Mellévaló is akad: háro'm disznót hizlalok. A több mint 28 ezer forint készpénzből eddig ki­lencezret költöttünk el, 19350 fo­rint még a közös kasszában van. Ezt az ünnepek előtt veszem fel. Szép karácsonya lesz Mariskának, meg Annuskának, s az egész csa­ládnak. Így sikerült ez az év. Azután meg csak jobbat várha­tunk — fűzi a szót a szorgaAmas teSvenész, aki havonta pénzben kifejezve mintegy négyezer fo­rintot keresett. Másokat ’is a jól végzett munka öröme, a gazdagabb holnap remé­nye töltött el. Csoda-e, ha a koccint­ható, nátázó, táncoló jókedvük még akkor sem fogyott el, amikor az éjszakát a hajnal száműzte.- kJ I SO íorín!o$ ér egy munkaegység a komiósdi Terv Tsz-ben •ctjaaiu.<3ívuL ctb lllvua nutéi vixcbuwt. ívi u urvuu. La, u <c-tí ivtí- $ örömet a Télapó. f ke^t^°^1^étverteV a^e^nfo^ada- _Q lom. Ennek ellenére 12 család ez év — örvendetes jelenség, hogy sok-Jé tavaszán újból, jóformán semmi nél- helyütt a gazdák kikötik, miről _sze-ékül nekivágott a közös útnak. Álla- fetnének tanulni. Felsőmocsoládongmi hitelre vásároltak hízómarhának az ezüstkalászos tanfolyam másod-gValót és fejősteheneket, éves hallgatói külön kérték a megyeid . ,, +a„iain„k tanácsot, hogy Hoff er László megyéig A h°,a?4. f, aasaf. taSJainak törzskönyvi felügyelő vezesse a tan-Qp;ö^t'!l<f3e!if kételkedve figyelték a folyamokat és kimondottan állatte-Skívökm°k f. SZ1V0S’ .«orgaknas nyésztési ismeretek tanulásával akarJmunka meghozta gyümölcsét. No- ják eltölteni ezt a négy hónapot. Ér-%vewtermesZtesben « aüattenyesz- demes megemlíteni hogy a tanfolva-öteSben ritkaságszámba menő ered­124holdT;,k±r 'át vészeit mezőgazdasági Rzakem-í?ricaJUlk; Peldaul 46 mázsás átlagter- 1 vegzett mezogazdasagi szakem gméssel hálálta meg a fáradságot és TANUL A FALU A hosszú nyakúnak emlegetett tél immár elközelgett. Még nem fedte be ugyan fehér leplével a földet, ko­pogni valót sem rendelt talpunk alá, következésképpen az ekét sem fa­gyasztotta ki a földből, de már — elvághatjuk a meteorológiai prognó­zist — közeleg, hamarosan betoppan a dermesztő — nem szeretem— hi­deg idő. A gazda is beszorul, ha nem is az egész télre, de időlegesen s fő­leg a korán szürkülő napokban, a szobába. Több idő telik olvasásra, tanulásra. Nos, hogyan hasznosítják műveltségük, tapasztalatuk további gyarapítására ezt az időt a somogyi gazdák? Erre kértünk válaszokat Tóka Lajos elvtárstól, a megyei ta­nács mezőgazdasági szakoktatási elő­adójától. — Van-e valamilyen tervük a szak­oktatásra? — kérdeztük. — Van. Bizton állíthatom, nem volt még esztendő, amikor ilyen fel­készültséggel álltunk volna a tél előtt, minit az idén. Szakembereknél és gazdáknál egyaránt nagy lelkese­dést, tanulni vágyást látunk. Lám, itt is megmutatkoznak a kormány intézkedéseinek gyümölcsei: a pa­rasztság művelődés iránti vágya is kiszélesedett. Tartalmas tankönyve­ket bocsátott ki aránylag olcsó áron a kormányzat. Itt van például a Me­zőgazdasági alapismeretek című vas­tag könyv. Professzorok, kutatók, ta­nárak írták. Megtalálható ebben mondén, amit a ma parász/tjának tud­ni kell. Növénykeresztezés, trágyá­zástan, talajműveléstan, vetés, nö­vényápolás, növényvédelem, öntözés, fásítás, rét- és legelőgazdálkodás, kertészeti ismeretek, részletes állat­tenyésztéstan, takarmányozástan, kis­állattenyésztéstan, gépesítési ismere­tek, általános tudnivalók a tűzren­dészetről, egészségügyi ismeretekről, a mezőgazdasági intézményekről, a mezőgazdaságban leggyakrabban elő­forduló mérések és számítások — ezeket találhatjuk bennük. Mi kell több, jó lenne, ha minden paraszt­ember tudná ezeket. A könyvet 20 forintos félárért kapják az ezüstka­lászos tanfolyamok hallgatód. — Milyen tanfolyamok lesznek te­hát? — Először is 27 községben új, két télen 4—4 hónapon át tartó ezüst- kalászos tanfolyamot indítunk. A tavalyi 13 ezüstkalászos tanfolyam hallgatói a második évfolyamba lép­nek. Az első évfolyam 40—60 fővel indítható meg. Ha hatvannál több a jelentkező, úgy két csoportra vá­lasztjuk a hallgatókat. — A téli négyhőnapos tanfolyam­mal azonban nem ér véget az okta­tás, nyárra is ikapnak feladatokat a hallgatók. Uj várfalván például a tanfolyamvezető 5—5 kiló szudáni fűmagot szerzett a tanfolyamisták­nak, s mint a kísérlet mutatja, ez a bő takarmányt adó növény jól bevált az itteni homokon. Az ezüst- és aranykalászos, s a különböző szak- tanfolyamokat már elvégzett gazdá­kat sem hagyjuk »parlagon«, az ő továbbképzésükre 20 szakkört szer­vezünk. Ezek télen-nyáron át tarta­nak, kísérleteznek, s ehhez műtrá­gyát is kapnak. Előfizetjük nekik a Magyar Mezőgazdaság szaklapot, s ezek legfőképpen megvitatják a kí­sérlet során szerzett tapasztalataikat — egy-egy szakcikket is. Természe­tes, a szakkörök vezetését az elmé­letben és gyakorlatban egyaránt leg­jártasabb szakemberekre bízzuk. Ezeken kívül a tsz-elnököket, bri- gá övezetüket és könyvelőket négy­hetes, a községi mezőgazdasági fel­ügyelőket kéthetes tanfolyamokon ismertetjük meg a legfontosabb ten­nivalóikkal. — A csurgói téli mezőgazdasági — aranykalászos mezőgazdát képző — szakiskolára 18 fiatalt iskoláztunk be. A mohácsi tsz vezetőképző tan­folyamra öt szövetkezeti tagot küld­tünk, 14 fiatal tanul az ország többi helyén működő kéthetes gazdasági iskolákon. — Mik a tapasztalataik a tanfolya­mok eredményességét Illetően? — Ahol csak megfordultunk, min- denütt éreztük a falu népének tu­dásszomját. Tapasztaltuk, hogy olyan falvakban, ahol éveken keresztül nem lehetett tanfolyamot létrehoz­ni, ott most negyvenen felül van a jelentkezők száma. Rácegresen pél­dául majd minden gazda beiratko­zott ezüstkalászos tanfolyamra. Se- gesden, ahol a gazdákat eddig jófor­mán semmi sem érdekelte, most a járási főagronómus vezette ezüstka­lászos tanfolyam első estéjén 42 pa­raszt jelent meg, rendes hallgató­ként. Göllében és Bolháson is negy­vennél többen lesznek az ezüstkalá­szos tanfolyamon. bér. Szívesen is vállalkoztak az ok­tatásra. A megyei tanácstól háronJfabb?l holdanként annyit takaritot- szakember oktat falun. Tanfolyamokéak &?> mmt me§ soha: 18 es feI vezetését vállalták a járási íőagro-Qmazsa nómusok és főállattenyésztők is. Ara Állattenyésztésük is szép jövedel- kaposvári és csurgói mezőgazdasági ömet hozott. Húsz hízott marhát adtak technikum 5 tanára jár ki vidékre.aei, valamint a 13 fejőstehén tejének van olyan tanár, aki két község pa-raaz értékesítése is nagyban növelte rasztjainak oktatását is magára vál-öbevételüket. A tavasz folyamán a talta. A Balatonboglári Szőlészeti akivülállók részére 25 mázsa bíbor- Gazdaság három szakembere szinténömagot adtak el a tsz-beliek és a zár­részt kért ezüstkalászos tanfolyam «számadás előtt összes esedékes hite- vezetésében. így is van rendjén, ezalüket, gépállomási és egyéb fizetm- az alapja, hogy dolgozó parasztsá-ovalójukat rendezték. A kiosztásra gunk műveltebb legyen, tudja mit,akerülő pénz és termények összérté- miért kell tenni. Én ebßen a nagy-pke munkaegységenként 80 forint. Kö- nagy akarásban látom az idei téldrazös vag57onuk 400 ezer forint körűi szakoktatás eredményességének bíz-avan, és hogy munkaegységük értéke tosítását. ailyen magas, az annak is tulajdcnít­- Most még befejezésül szenőnémg^^ “ 2“ felhasználni ezt az alkalmat is, hogy« - . , szóljak a parasztsághoz és az okta­tókhoz, nagyon fontos, hogy minde- hütt, minél előbb, de legalább de-i itagja 3 ezer munkaegységet használt fel, s ennek ellenére jól dolgoztak. A zárszámadás valamennyi esa­, , _ . , ,, Mádnak örömet okozott. Szabó József, cember 15-ig hozzáfogjanak a szer-« ^ máaodmagával vette ki részét a vezett tanuláshoz, mert csali így biz-tjközös munkából, több mint 40 ezer tosítható, hogy március 15-re, a ta-gforintot keresett alig nyolc hónap vaszi munkák dandárja kezdete előttY^3^, s húszezer forintért vett ma­befejeződjön a téli szakoktatás --lgáJ^k egy bá^a fa,’uban„ Az ldö~ . J , . . tsekről sem feledkeznek meg. Három fejezte be válaszát Toka Lajos slv-pöreg részére 10 mázsa búzát és kész» társ. pénzt fizettek ki a szociális alapból,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents