Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-18 / 244. szám

Péntek, 1957. október 18. SOMOGYI NÉPLAP TANULTAK EGYMÁSTÓL /apasstalatesere a Mnrcnli Állami Gazdaságban Az elmúlt hét két napján csak­nem negyven látogató vette alapo­san szemügyre a marcali gazdasá­got. Igazgatók, párttitkárok, néhány íőagronómus, szakszervezeti bizott­sági elnökök néztek körül itt együtt és vitatták mí g egymással a látotta­kéi. Miért éppen Marcaliban ren­dezte meg a megyei igazgatóság ezt a tanfolyamnak is beillő tapasztalat- cserét? Igaz, némelyik somogyi ál­lami gazdaságban szemvirtítobb lát­vány is tárult volna a vendégek szene ele, mint itt, de a fejlődés üt.ián viszonylag rövid idő alatt a marcaliak hagyták maguk mögött a legnagyobb távot. Egyetlen szám­adat is hitelesen alátámasztja ezt az állítást.: az ötvennetes esztendő első félévében — egyes árpolitikai visz- szásságek rendezését figyelmen kí­vül hagyva, lehat azonos feltételek mellett — a múlt év azonos idősza­kához képest egymillió tori rá is ■eredményjavulást könyvelhetett el a marcali gazdaság. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, .az Állami G/adaságok Főigazgatósá­gának vezetője is elismerően nyilat­kozott a marcaliak munkájáról, eredményeiről. tatóra kazalozva rakodó géppel, Mahladerrel. Hordják-viszik a táp­dús takarmányt a szérűre, ahol a töltőgép azonnal felaprózva beieiúj- ia a beton silógödörbe. Hét, egyén­ként százötven köbméteres gödö; megtelt már, s a többibe is csupán zöldsiló kerül. A hetes számú, 52 holdas táblán lucerna virít. Vetés előtt harminc mázsa mészkőport adtak minden kódjának, most pedig műtrágyát szórnak rá. A gép működését nagy szakértelemmel magyarázza Simon mérnök. Jól ismeri minden porci- ká.iát, hiszen ö szerkesztette. Száz hold a napi teljesítménye, s bioszu­per szórására is alkalmas. Ismét fogjuk vallatóra a statiszti­kát. Szép István igazgató elmondta: sokat tettek az állattenyésztés fellendítéséért. A növénytermelés hozamainak alakulása pl. 1954-töl kezdve érdekes mutat. Minden növényféleség át­lagtermésének grafikonja az évek egymásutánjában, hullámzást jelez. Búzából például l?54-ben 6,90 má­zsa termett átlagosan holdanként, a következő övben pedig 11,bO r.ia- ■zsára nőtt a hozam. 1956-ban Ismét ■ csökkenésnek vagyunk tanúi: 6,52 mázsa ekkor a búzaátlag. A', idén viszont 11,32 mázsás a holdanként! itermés. Ugyanígy váltakozott, a ho- :zam a többi szántóföldi novéaynéi is. Minthogy a vetésforgó révén kapcsolatban van a búza az egész növénytermeléssel, ezért átlagte: mese hullámzásából átlagos követ, köztéléit vonhatunk le az okokat 1 lotően. A bő esztendőben sok dolgo adott a nagyobb mennyiségű termés betakarítása, s a kevés munkaerő késve tudta megoldani ezt a fele.da- jot. A késlekedésnek talajelőkész:- tés, majd a következő évi hozam it ta meg a levét A csökkent termés ibeliordásáró! gyorsan letették a gon­dot, s volt idejük a másik esztendő ■magasabb hozamainak megalapozá­sára. Most száműzik ezt a gyakorlatot Az idén 43 vagon búzát értékesítet­tek — mintegy negyven százalékkal többet, mint tavaly. Jövőre kisebb területen terem ugyan búzájuk, de .a hozamokat növelni akarják. Ezért • október 10-íg 302 holdon földbe let tók a kenyérnek valót, s úgy dol­goztaik, hogy * hónap 18-ig befejez- izék a búza vetéséi a visszalóvő 120 I holder j, Őszi árpéjsik vetéséről egy íhónappál ezelőtt teltették a gondot. Időben, kényelmes magágyat vecei- t \ az őszi kalászosoknak, mert se- gí 'Régül hívták a gépállomás né- hái vv traktorát is. Jó talajelőkészi tésst‘1 és korai vetéssel megterem­tették iá jövő évi magasabb hozamok lehetősé* ét. Ez az előrelátás méltán vállotit Isi sok dicsérő szót ; ....... g ekből. A mintegj ’’ háromezer holdas gaz­daság háncs abban semmi ellentmondás, hogy egy év alatt 1150-ről 500-ra erőkén tették a sertések létszámát. Nagyon is céltudatosan cselekedtek így. Az év elején — egészen az új termésig — kevés abraktakarmány nyomta magtáraik padlását. Látták, hogy a meglévő állomány ebből nem él meg. Szarvasmarháikat viszont képet | minden áron meg akarták menteni, így a sertéseik egy részét bocsátot­ták áruba. Ha a kellő takarmány meg lesz, ismét megtelnek az ólak és kutricák. Máris van 60 fiatal fe­hér hússertésük, amelyeket tenyész­tésre állítanak s így kétszeresére nő a kocaállomány. Ezek a süldők és testvéreik szépen fejlődnek. Egy hetven kilós sertés például naponta húsz liter savót iszik, s hozzá kap égj' kiló abrakot — ettől átlagosan 45 dekával gyarapszik a súlya. A na­pi költség 2,65 forintba kerül, — nem számítva az. egyéb ‘kiadást —, a súlynövekedés értéke pedig ennél jóval több. Könnyű ott ilyen gazda­ságosan malacot nevelni, ahol szinte soha nem fogy ki a tartályokból, vá­lyúkból a savó. A marcaliaknál for­rása van ennek a tápdús állati ital­nak. Most mindem nap tízezer litert hoznak a sajttizemből, literenként hat filléres áron: Persze nem üres edényekkel menn ék oda, hanem kétezer liter tejet visznek nap mint nap a gazdaságból Tavaly október 1-ig átlagosan 2150 liter tejet fejlek' egy-egy tehén­től, az idén pedig ugyancsak Kilenc hónap alatt 286 likerre.! adott többet minden fejőstehén. A gazdaságtól az évi értékesítési terv ti72 ezer liter tejet követelt, ezt a kSf*.nézettségü­ket máris 53 ezer literrel túlteljesí­tették. Ezzel aztán, csökkent a defi­cit is. Amíg tavaly 13 fillért ráfizet­tek a tej minden literjére, addig az idén literenként 40 fillért .sy érnék rajta. Érthető magyarázata van en­nek. határát járva, igyekvő munka & nem tanúi a láto­gatók. Egyre szapo. 'ódnak a burgo- nyakazlak. A Ki várdai Rózsa r.yolcvanmázsás holda nkénti átlaga nem mondható túlsága ;an megnyug­tatónak, de az -mar elísc mérésre mél­tó, hegy az egész n egyv enkétholdas táblán végeztek a sz edés:» sí, s csak­hamar búzát td leinek ebbe a földbe. A homokosabb talajú gazdaságok igazgatói azt mondják: nálunk a ve_ tőburgonya akkora nag. vságú, mint itt az étkezési. Szabó G. 'ula helybe­li íőagronómus nyomban íudtukrG adja: szűkített tenyészte, "illetet ad­tait a burgonyának — n> 'oJcvanszor huszonöt centis sor- és tó ’iivolságra ültettek, hogy sek vetőgun vő terem­jen. Beérett a kukorica mi. let a 254 holdon, törni kell a csövek ét, álla­pítják meg a marcaliak és \ udékiek egvaráni. A központi major meJ.lett mind keskenyebb térre kényszerültek, a legelésző tehenek és süldők — .szánt­ják az öreg fehé' b ste táblát a trak­torok. A dűlő tübA oldalon elxepcé- sedett az egyébként gandosan -vetett bíborhere, de sebaj, zöldtráiiyának lg} is jó lesz a tava sszal. Utbaejtet- tük a gépműhelyt is.-, tisztaság, rend horioi itt. fái mer. István mérnök büszkén mondja: aj er< rgépek közül csupán egy nem de Igozifk, áj ten­gelyt adnnk a fc ateg Zetornak, hadd menjen az i ; mit ‘Jobb a me­zőre. Sári-puszta meíi att a búzaföld ön vetőgépet húz- az e gyik Hartz nevű, piros traktor.. A. ns ásik pedig a nap- rafogós csalamád^ t jutt jptja a von­A Sári-pusztai tehéncsorda a gaz- j dar,ág büszkesége. Jóltáplált, gondi - í sár. ápolt állat mindegyik. Néhén> • jószágszakértő gazdasági vezető j mégis találomra — de pontosan - t kiválasztotta közülük a két legjobb j tejelőt: a pirosszőrű »Pillé«-t, meg { a >Kedves«-t. — Ezek. harminc literi leijei fizetnek a napi takarmányért j és gondozásért — mondja Tóth !Vi'-1 halv üzemegységvezető. Ehetnek a I EGY DÉLELŐTTI ÓRA a kflutj(lesbőlh tehenek, amennyi a Itt van például a holdas bőrük alá fér. negyvenhárom mesterséges legelő. telepítették, Az idén tavasszal azóta kétszer megkaszálták, olyan buja volt a növényzete. Tíz napja kezdték meg a legeltetést ezen a táblán. A csordások azt mondják, néhány óra alatt elteltek az állata.'.. Ezen nincs is csodálkozni való, hi-t szén akár a kaszának is akadna t dolga ezen a íüves-fehérherés, min-1 taszerű legelőn, amelyről — Ósváth 1 Károly kaposvári főagronómus sza-1 vaival élve — csak az elismerés és : elragadtatás hangján lehet beszélni. ; El is határozta csaknem minden Iá- • togató — mint például Horváth! István kutasi igazgató —, hogy ,;o- j vore az ő gazdaságukban is lesz ilyen í takarmány termő terület, I — Nem engedjük tíz liter alá az! istállóátlagot a télen sem — fogad- ■ koznak a marcaliak. Ez az elhatáro-, zás szilárd pilléreken nyugszik. Em­lítettük már, hogy bőséges zöldsilót készítettek a téli hónapokra. Pillan­gósvirágú takarmányokat is egyre nagyobb mértékben termelnek. Az idén 416, jövőre pedig 522 hold föld­jükön díszlik ilyen növény. A ta­vasszal újabb negyven holdas táb­lán készítenek pillangós-füves keve­rékei mesterséges legelőt. Petőházi elvtárs azt mondta: min­dig az állattenyésztés -termelte a nagy adósságot az állami gazda­ságokban. Most már a helyi vezetők kezében van a megoldás kulcsa. Nem a minisztérium, hanem A könyvek tiszteletét oa^nnesoi- nak, s ez a tisztelet meglátszik a könyvesbolt dolgozóin is. Csalidban, hangos szót nem ejtve végzik mun­kájukat. D? ehhez a -sendességhez — mitagadás — hozzájárul az is, hogy ritka alkalom, ha egy vevő be­téved. A délelőtt nem vonzza a könyvek vásárlóit, talán délután na­gyobb lenne a forgalom, nagyobb lenne a zajgás s mégsem lenne olyan erdekes a könyvesbolt. Most az üzlet egyik sarkán egy idősebb báicsi válogat a könyvek között, ismerős az arca, látszik rajta, hogy a könyvek rajongója. A másik oldalon egy kis diák nézeget a pol­cok felé. Fischer Ádám a neve, a Május 1 utcai általános iskola nyol- cadosztályos tanulója. Egyik kezét Lisa Tetzner: Hajótöröttek szigete cí­mű könyvén nyugtatja, a másik ke­zével élénken lapoz az Élet és Tu­domány Kiskönyvtárában megjelent Világűrhajózás című könyvében. — Ádi, ez ami neked való — mondja 2 kiszolgáló, s egy kis két­kötetes könyvet ad oda, mely az elektrotechnika világáról beszél. Igen, valóban ez való Fischer Ádinak, aki a nvolcadikat elvégezve, Pécsre akar menni az elektroipari technikumba, aztán pedig a Műegyetemre. Szen­vedélyesen érdekli a távirászat és a rádió. A rádióról ugyan az a véle­ménye, hogy lehet, hocy mire belőle rádiószakember lenne, már rég mű zeumba tették a rádiókat. De a táv­író is érdekli, sőt egyik kis Darátjá- val vonalat építettek a szomszédos lakásba, s a Morse ismeretében be­szélgetnek egymással. Azután ismét kiürül az üzlet. El­beszélgethetünk a könyvek legjobb ismerőjével, az eladóval. Mond egy­két erdekes statisztikai adatot is. íme:-• A harmadik neg ezer forint árú könyve Az átlag ár körülbelii könnyen ki lehet teh hogy ez az összeg hán lent. Hogy tavalv mer el? Körülbelül 10 — 12 kevesebbet dehát ez a fejlődés. — S valami panasz — A vevőnek és az a panasza. Vannak kör bői alig küldenek ni csak mutatóba, néhár Ilyen volt Dezséri: Gy dekében című könyve, óriási, s mi kénytelen« példánnyal kielégíteni, ezt kielégítésnek lehet És még sorolhatná: könyveket, melye! böl set kapunk. Szovjet tiszt, egy h: az üzletbe, nagy i kezdődik. Végre kideri magyar zsebszótárt ke gyár—orosz van, így fordul. Hajtókáján lévi hogy zenész ember, s kér. — Tangóharmonik p — kérdezi Sa|nos, az sincs. Ic az 55. évi őszi és 56-c albummal. Letelt az óra, indu üzletből. Egy kis -as szememet egy kö Könyvsorsjegyek. A c könyvnapok után t2-é s utána két hónapig váltani a 10 forintos I két. Teltét mindenki szerencséje van többel az sem veszt, könyve aki szereti a könyvet, nem mindegy. a gazdaság vezető gárdája a kedvező fordulatnak. határozza meg, hogy milyen és mennyi állátot tartson és milyen nö­vényféleségek termeléséből állítsa elő a szükséges takarmánymennyi­séget. A marcaliak időben felismerték ezt a teendőt, s lehetőségeikhez mérten jól elhagyták a bajokat. Ebben példát mutatnak a többi gaz­daságnak is. Persze, itt sem minden arany, ami fénylik. Szigeti István járási párt- titkár — meg más is — számos ja­vítani valóra irányította rá a mar­caliak figyelmét: lépjenek fel bát­ran a fegyelembontással szemben; nagyobb gondoskodást igényel a dolgozók lakásviszonyainak javítása; a társadalmi tulajdon védelmét is erősíteni kell; jövőre a kukoricát többször fcapáltassák meg, stb. Abo­nyi Pál, az állami gazdaságok me- Selejtezték a marhaállományt. igazgatója pedig arra buzdította őket, hogy a bérezésben jobban élje­nek a nagyobb önállósággal. Minden segítőkész bíráló Most a minőségi szelekciót nem a teheneknél, hanem a borjaknál al­kalmazzák: háromezer liter tejnél kev esebbet termelő tehén utódát nem hagyják meg továbbiéiíy ész­téire. A gyéren tejelő teheneket át­vezették a hízómarhák istállójába. Az arra való növendékeket is hús­gyarapító kasztra fogták. A múlt évben egyet sem, az idén viszont eddig 162 hízómarhát adtak el mint­egy kilenc vagonnyi élősúlyban, 700 COO forintért. Amik pedig most híznak, azok év végéig megnyomják a 240 mázsát. Ez az akció mintegy 170 ezer forint tiszta hasznot hoz a gazdaság konyhájára. Ebben re­ménykedik Vajai László főkönyvelő, aki — már csak beosztásánál fogva s — inkább kellemesen akar csa- údr.i a mérlegkészítéskor, mint kel- emetlenül. Most tizennyolccal kevesebb a te- elő jószág, s még köztük is akad kicserélni való. Ám ez a gond is helyben oldódik meg. Van huszonöt darab kétéves, sajátnevelésű üsző­jük. amelyek jövőre tohénisorba lép- itten. Negyvenhat pompás üsző pecug a második életévét tapossa. javallat, minden mejjeffyzés egy-egy része annak a feladatnak, amelyet a párt agrárté­zisei az állami gazdaságok elé állí­tanak. A kétnapos tapasztalatcseré­nek is az volt a célkitűzése, hogy nemcsak a /narcali, hanem a többi somogyi állsrni gazdaság munkáján is lendítsen .egyet előbbre. A vezetőség (ísszeforrotíságának is része van a nrp.rcali eredmények­ben. Az eg gyek'« v á cső 11, állandó tisz­tikar megteremtése mindenütt — nemcsak alulról iftvö óhaj, hanem a felső szerveknél is elfogadott ve­zérfonal. Petőházi «.Gábor elvtárs mondotta: a mindennítpos hibát el­követett vezetőt nem engedik levál­tani, hanem módot adnak neki ar­ra, hogy helyben kijavíthassa botlá­sát. Meggondolatlan, indokolatlan áthelyezgetésekhez nem járul hozzá az országos vezetőség. Megnyugtató szavak ezek. Valóraváltásuk talajá­ból biztosan sok szép siker nő ki a somogyi állami gazdaságok földjei­ből is. Kutas József. Törődjünk a fiatal értelmiség probl Örömmel tapasztalni, hogy a munkás és parasztfiatalok mellett egyre töbh értelmiségi fiatal jelent­kezik a KISZ szervezetekbe. A köz­ségekben a fiatal pedagógusok, üze­mekben pedig technikusok, mérnö­kök, s egyéb más műszaki beosztá­sú értelmiségi fiatalok találják meg a KISZ-hez vezető utat. A KISZ szervezetek legtöbb helyen megfele­lő terveket dolgoztak ki a fiatalók igényeinek megfelelően, A falvakban sok helyen részt vesznek a kiszisták az ezüstkalászos ga; kon, a lányok részére böző szakköröket hoz hány üzemben műnk deményezett a KISZ megszervezték, mint korgyárban a fiatalok zését. Ezek a kezden lyesek. Mégis arra ; hívni a KISZ-szervez hogy a munkás és mellett ne hanyagolj értelmiséggel való tői Sok a cukoripari technikus Amikor kinn jártunk a Cukor­gyárban, Albert elvtárs, a gyár KISZ-titkára arra hívta fel a figyel­münket, hogy »sok a fiatal techni­kus a gyárban, s ő úgy látja, hogy azok szakmai fejlődése nincs bizto­sítva, mert amikor vége a kampány­nak, nem tudják őket megfelelően foglalkoztatni.« Erről magunk is meggyőződtünk. Beszélgettünk fia­tal technikusokkal, egyikük gépíró, a másik adminisztrátor, bérelszá­moló, vagy éppen ahol szültség van, ott segít. Néhány technikuslány el­mondotta, hogy amikor szakmai gyakorlatra helyezték ki őket az üzembe, előfordult olyan eset, hogy ablakokat tisztíttattak velük, vagy éppen festeni küldték őket. Felkerestük a gyár igazgatóját, Tabák elvtársat is a technikusok problémájával. Abban igazat adott, hogy sok a gyárban a technikus és amikor vége a kampánynak, való­ban nem tudják valamennyit kép­zettségének megfelelően foglalkoz­tatni. De megnyugtatott bennünket, hogy nem hanyagolják el a techni­kusokkal való törődést. A gyár va­lamennyi technikusát névszerint is­meri és elmondotta, hogy ki milyen munkakörben dolgozik. — Nehéz a lányéi sa — mondotta a fcx Tabák elvtárs. — A 1 ki lehet helyezni sza ra, de lányokat nehéz részeket emelgetni rr szükséges, hogy ot ahol éppen hely van gépírónő, vagy épper dolgozó, az a kampá laboratóriumban, va géz fontos munkát. Tabák elvtárs méj hívta fel a figyelműi a cukoripari technil fiatalt bocsájtanak ! 1 udnak megfelelően — Helyes lenne — Hogy az iskolai I pályaválasztás előtt r.ék, hogy egyes lei szükség van az után rint irányítanák a lönbözö iskolákra, tünk arról, hogy a nikusok problémái' gyár vezetősége. Mi javaslatunk: Tabá cukoripari szakembf nek a fiatal tecbn mai elaődásokat, he gítse továbbképzés két. Nincs biztosítva a szakmai ________ fejlődés__________ A Textilművekben arról panasz­kodott néhány fiatal értelmiségi dolgozó, hogy nincs lehetőség a szakmai fejlődésre. Egyedüli alka­lom erre a tapasztalatcsere, de az nincs megfelelően kihasználva. Szentiványi Béla technológus pél­dául 1954. év óta van az üzemben, de még nem volt tapasztalatcserén. Pedig sok jó és hasznos dolgot lát­hatna, ami nemcsak a saját fejlődé­séi szolgálná, hanem az üzemét is. Most például elkészítette egy gép- nak a rekonstrukcióját, amelyet egy fiatal társa üzemlátogatás so­rán másutt látott. A gépet most — Ankét a nők problémáiról. .Az Országos Nőtanács és a Kommunia ta Ifjúsági Szövetség kedden ankét ot rendezett a serdülő lányok, fiati ú asszonyok problémáiról. Az ankéton, — amelyen édesanyák, pedagógusol; vettek részt — Szeleki Györgyné, í •- KISZ leányosztályának vezetője szá­molt az Ifjúsági Szövetség készülő terveiről, javaslatairól. Elmondta, hogy a KISZ a jövőbe« sokkal többet akar foglalkozni a fia- í tál lányok, ifjú asszonyok gondjaival, RÖVID BELFÖLDI hírek mindennapi problémáival és nevelé­sével, mint a DISZ .tette. Erről máris sok készülő terv, érdekes elgondolás, javaslat tanúskodik. Különösen az erkölcsi nevelés kerül előtérbe. Sok fiatal, serdülő lány kerül a 'lejtőre a kellő szülői felügyelet és el­foglaltság hiánya miatt. Különösen áll ez a 14—18 éves, tovább nem ta­nuló, de még nem dolgozó lányokra. — Készül az első gólyatérkép. Ra­detzky Jenő székesfehérvári tanár azzal a kéréssel fordult a Fejér me­gyei pedagógusokhoz, hogy tegyék lehetővé a megye 1957. évi gólyatér­képének megszerkesztését. írják ösz- sze a lakóhelyükön és annak környé­kén lévő gólyafészkek közül a lakot­takat, tehát azokat, amelyekben az idén is gólyafia'k nevelkedtek. A gó­lyatérképet nyomtatásban jelentetik meg, feltüntetve rajta a község nevét, a lakott gólyafészkek számát és az adatszolgáltató pedagógus nevét. A térképet az iskolákban kifüggesztik. MTI. próbálják ki. Több hogy néha évenkén tartanak részükre előadók szakmai e meg lehetne hely Szentiványi technoi Endre fiatal főműi szélgettünk, mindk« hogy van a gyárbf váló szakember, ; műszakiak sokat ta javasolták, hogy a tegye rendszereseb cseréket, s tegye 1 ezek a tapasztalt' ideig tartsanak, m a gyakorlat, hogy két napra korlátoz Kubacska elvtár KISZ-titkára, köze megalakítják a n: tanácsot. Ezt mi is ben javasoljuk a szervezze és segít.« cseréket, s a gvái előadásokat. Két gyárban né értelmiség helyze tok azt mutatják, van tennivaló, s ! vezetek mindenü teni. Ezért javas KISZ-szervezet0ki többet a fiatal ér máival, hogy érc; övék is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents