Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-18 / 244. szám

V ___-------■ V ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \ ogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA---------------------------yx----------------------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­X VI. évfolyam, &4ifc szám. ABA 5« HLLI* Péntek, 1957. október 18. ^<v^n<^4ar%vn!)gi.»riia*i.www.—ír - ~ r'i —r~rirrmru-nn- rtnria ~ n n n mi wiiirii i m i nni i mi iimii l|l^u^■l■ll——— m\mmm—■h—hii—----------------------------------------------­G ROMIKO LEVELE AZ ENSZ- KÖZGYt LÍ S ELNÖKÉHBZ A SZÍRIÁI HELYZETRŐL OTTHONUNK TANULTAK EGYMÁSTÓL NEVELÉSI PROBLÉMÁKRÓL ____________________________________, Mi újság a megy éb en? S z ü r e f i képek A dunántúli megyék zárszámadó előkészítő értekezlete Siófokon A Földművelésügyi Minisztérium október 17-én a dunántúli megyék szövetkezetpolitikai csoportvezetői­nek, főkönyvelőinek és közgazdászai­nak részvételével egésznapos tanács­kozást tartott Siófokon. Ezen az összejövetelen az erre vo­natkozó miniszteri utasítás alapján a termelőszövetkezetek 1956—1957. évi zárszámadásának előkészítését vi­A somogyi földművesszövetkeze­tek a részjegy növelése érdekében versenymozgalmat indítottak, hogy jó eredményekkel köszönthessék a dedember 15-én kezdődő országos kongresszust. A versengés legutóbbi értékelése szerint szép eredményeket értek el a megyében. Október 14-ig több mint egymillió 100 ezer forint rész­jegyet vásároltak meg Somogybán. tatták meg és megbeszélték az 1957— 1958. évi tervek, valamint a bevételi és kiadási költségvetések elkészíté­sét. A tanácskozás után valamennyi megyében a járási mezőgazdasági osztályokkal, valamint a termelőszö­vetkezeti elnökökkel és könyvelőkkel külön is megvitatják a zárszámadás feladatait. A saját erőforrás növelésében jól dolgoznak a marcali és fonyódi já­rás földművesszövetkezetei, ahol eddig az előirányzott összeg hatvan százalékát is elkerülték. Somogyvá- mos, Balatonfenyvies, Lakócsa és öreglak községek földművesszövet­kezetei már túlszárnyalták a száz tszázalékot a részjegy növelésében és igen komoly esélyei vannak a december 15-ig tartó versenyben. 13 motoros fűrész segíti az idei fatermelést a Középsomogyi Erdőgazdaságban Több mint 1 100 000 forint részjegy- befizetéssel növelték saját erőforrásaikat a somogyi földművesszövetkezetek GOGGGGGGOGOGGOGOGeOGGOGGOGGOOGGOOOOOGOGGOOGGOGGGGGöyOGGGOGGOOOOGGOOUGGGGOG A Középsomogyi (Erdőgazdaság vágásra érett állományaiban is mo­toros fűrészektől, fejszék csatto­gásától hangzik a környék: kez­detét vette az idei fakitermelés. Már közel háromszáz erdei mun­kás dolgozik a gazdasághoz tartozó hét erdészet vágásterületein és ahogy végére ér a mezei munka, úgy növekszik majd az erdőn dol­gozók száma. Az idén több mint 100 ezer köbméter fa vár kiterme­lésre és az erdőgazdaság a terve­zett 37 százalékos fakihozatalt négy­öt százalékkal növeli majd, hogy minél több ipari fával tudja el­látni az üzemeket, bányákat. j Naponta 150 kocsi cukorrépa | Mogyoróvölgybe hordják a várdai, csombárdi és somogyjádi parasztok a cukorrépát. A hosszú prizma ál­landóan , magasodik,, szóllesedik — egyre hosszabb és kövérebb lesz. Hatvan vagonnal van már együtt. A három községből naponta 140— 150 kocsival is hoznak. Kispál Jó­zsef, az átvevő nem igen ér rá be­szélgetni. Reggeltől estig forgolód­nak a szekerek. Az érkezők egymás után rájárnak a hídmérlegre. Pil­lanatok múlva már kanyarodnak is a prizma mellé, aztán vissza a mér­legre. Van, akinek a neve után a netto rovatban 1 Ír-14 mázsa is szerepel. A gazdák általában a nagy szárazságra panaszkodnak és az egerekre. Igaz, az aszály miatt nem fejlődött úgy a gumó, ahogy szerették volna, de mégsem ritka a holdamkénti 150 mázsás hozam, sőt ennél többet termelő szerződött Is van. Kispál József könyve azt mutatja, hogy a csombárdi Ballér István fél holdról 97 mázsa cukor­répát száVhtdtt be. ~ Birkás József somogyjádi gazda 500 négyszögöl­ről 61 mázsa után kap majd cuk­rot és melaszt. Valkó István várdai termelő fél holdra kötött szerződést. Eddig 54 mázsát szedett Jó a föld­ből s még 30-ra számít. Mogyoróvölgyből 200 hold cukor­répa termését küldik majd a Ka­posvári Cukorgyárba. Kezdődik a nemesített burgonya- vetőmag-akció. Jelentkezés a földművesszövetkezeteknél A jövő évi termesztéshez nagy- mennyiségű nemesített burgonya­vetőmagot bocsát az állam a somogyi parasztság rendelkezésére. Köztudo­mású, hogy eddig egyéni termelők csak szerződéskötés esetén juthattak nemesített vetőgumóhoz. Most bárki megrendelheti ezt, nem is drágán a földművesszövetkezetek útján. A Gül-Baba fajtát mázsánként 145, a Kisvárdai Rózsa fajiját 120, a Merkúr, Aranyalma, Margit, Lila nemesített burgonyafajták vetőmag­ját 94 forintért kaphatják meg a ter­melők. A nemesített burgonyavetőmagvak az állami akció keretében még az ősz folyamán kiosztásra kerülnek, hogy a jövő tavaszon a vetés emiatt ne akadjon fenn. A tavasszal már korlátozottabbak lesznek a lehetősé­gek, ezért az egyéni gazdák a föld- mű vessző ve tkeze teknél, a termelő- szövetkezetek pedig a járási mező- gazdasági osztálynál haladéktalanul jelentsék be igényüket a nemesített vetőburgonyára. 46 mázsás kukoricatermés a Balatonnagybereki Állami Gazdaság pusztaszentgyörgyi _____ üzemegységében A Balatonnagybereki Állami Gaz­daság pusztaszentgyörgyi üzemegysé­gében 130 kataszteri hóidon végezitek kísérletet. Négyféle vetési módszer alapján rakta földbe az Aranyözön magját: 70x70, 100x40, 75x45 és gö­döllői ikersoros vetéssel. A most letakarított termés megle­pő eredményeket hozott. A 70x70 cm. sor és tőtávolságra ültetett kukorica holdanként 40 mázsát adott, míg a 100x40 cm-es vetésű 42-őt. Legtöbbet hozott a 75x45 cm-es sor és tőtávol­ságban vetett kukorica: 46 mázsával fizetett holdanként. A gödöllői iker­soros holdanként 42 mázsa termést hozott. Ennek alapján a gazdaság ve­zetői megállapították, hogy legjob­ban bevált nagyüzemi vetési mód­szer a gödöllői ikersoros, mert ehhez keli a legkevesebb munkaerő, a gépe­ket jobban ki lehet használni és ol­csóbban tudja előállítani a gazdaság a kukoricát. A jövő tavaszon már többszáz holdnyi kukoricát vetnek ikersorosan a gazdaságban. Jövőre megjelenik az első szállodaftönyv Egy rendelet margójára November 20-ig el kell csépelni az aprómagvakat Az IBUSZ a jövő évben több érdekes kiadványt bocsát ki. Meg­jelenik például az első szálloda- könyv, amely az összes magyaror­szági szálloda, üdülő és penzió fény­képét, s adatait tartalmazza. A könyv rövidített formában több ide­gen nyelven is napvilágot lát. Az IBUSZ-könyv ismerteti majd az uta­zással és az elszállásolással kapcso­latos részletes tudnivalókat. Idegen­forgalmi. célra több szótár készül. A külföldről érkező vendégeket, a »Hogy mondják magyarul?« című társalgási zsebkönyvecske segíti át a nyelvi nehézségeken — több nyel­ven. A külföldre lá/togató . magyarok részére hasonló kis szótárak jelen­nek meg angol, orosz, német, fran­cia, cseh, román stb. változatban. Az Ismerd meg hazádat sorozat­ban kis alakú, olcsó könyvek ad­nak tájékoztatást Hévíz_, Badacsony, Eger, Miskolc, Kesztibfeíy, Szeged, Esztergom látnivalóiról, múltjáról és jeleméről] a környék szépségeiről. Magyarország címmel szépkivitelű, gazdagon illusztrált kiadvány-sori- zat is indul, ebben jelenik meg a Szüret Magyarországon és a Bu­dapest szórakozik című kötet. A felsoroltakon kívül több, az ország életét, szépségeit hirdető, nagyalakú, többszínnyomású, négy­nyelvű könyv is elhagyja majd a nyomdát. Kiemelkedik közülük " a Magyarország képekben című, több­színnyomású képeket tartalmazó könyv, amely kikerül a brüsszeli vi­lágkiállításra is. Idegenforgalmi cé­lokat szolgál a Vadászat Magyaror­szágon, a Nyár a Balatonon, a Mit nézzünk meg Magyarországon?, a Magyar szakács- és konyhaművé­szet, az Utazási tájékoztató és az Autótúrák Magyarországon című könyv is. Uj levelezőlapokat adnak közre, például új sorozat jelenik meg Budapestről, a Balatonról, és a Hortobágyról, levelezőlapokat ad­nak ki a Duna és a Tisza vidéké­nek legszebb tájairól, s a magyar városokról. Az e heti lottósorsolást ismét vi­déken rendezi meg a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. A 33. játékhét nyerőszámait október 18-án, pénte­ken Sopronban sorsolják. A húzás délelőtt tíz árakor kezdődik. A legutóbbi megyei tanácsi vég­rehajtó bizottsági ülésen vita folyt többek között a magtermelésről. Ezekre a szerződéskötés — amit részben a földművesszövetkezetek végeznek — hasonlóan a cukorré­pához, lassan megy. A végrehajtó bizottság szerint része van ■ ebben annak is, hogy évek óta mindig baj van a cséplésükkel, s a paraszto­kat ez visszariasztja a termeléstől. A végrehajtó bizottság utasította a gépállomásokat, hogy minden fajta apróma gcséplést november 20-ig fe­jezzenek be, s a télre ne máradjon ilyen növény. A határozat leszögezi, hogy minden faluban a tanácsel­nök személyében felelős azért, hogy megszervezzék a folyamatos, gyors üzemeltetés biztosítását, legyen kö­zös szérű, ahova minden gazda viheti a csépetaivalójáit. i Azokat, lakik a végrehajtó bizottság utasítá­sában foglaltakat nem hajtják vég­re, vagy nem a megszabott határ­időre, felelősségre vonják. * * * Csak helyeselni tudjuk mi is, és azt hisszük helyesli a Megyei Ta­nács VB erélyes intézkedését me­gyénk sokezemyi aprómag termelő­je. Valóban véget kell vetni annak a tűrhetetlen állapotnak, ami ezen a téren évek során eluralkodott So­mogybán. Hány meg hány példát Reggel is, este is ott van Túli Géza a gyugyiak csarnokában. Szöllősgyörökről jár be minden nap télen, nyáron, már 24 év óta. Asszonyok, férfiak és gyerekek hozzá viszik a »Zsömle«, vagy a »Narancs« \tehén tlejét. A frissen fejt meleg folyadék hűtés után 25 Uteres kannákban iszállítáisra készen várja a Marcali Tejipari Vállalat Ikocsiját. A faluból 300 liter tejet visznek el naponta. Ta­valy is ennyi körül mozgott az átlag — mondja Túli Géza. 45— '50-re tehető n »törzsvendégek« száma. Ennyien keresik fel nap­ról napra, évről évre a csarnokost, hogy a megszokott mozdulattal a mérőedénybe öntsék a tejet. A nyári hónapokban valamivel ke­vesebbet visz a sofőr, mert több a munka, az egyes családok nem tudnak annyi időt fordítani a jó­szág gondozására, mint az őszi, vagy a téli hónapokban. Ilyenkor már a nyári fű tápértékénél a tej­sorolhatnánk az elmúlt évekből, hogy a kevés kis lucernamag bugá­ban maradt, a pajtában, vagy a szélű egyik szögletében, lopták az egerek, férgek, s pocsékolta az enyészet. Hiába beszélünk arról, hogy milyen keresett áruk a világ­piacon a pillangósvirágú magvairik, ha a megtermeltet sem takarítjuk meg. Ezért úgy gondoljuk, nagy a felelőssége Nagy Árpád elvtársnak is, a Gépállomások Megyei Igazga­tósága vezetőjének. Pozsonyi lap cikke Magyarországról (MTI) A pozsonyi Pravda kikül­dött tudósítója, Rudolf Zajac »Ma­gyarország a konszolidáció újabb szakaszába lép« cím alatt a lap szer­dai számában ismerteti a magyar­országi tapasztalatait, a konszolidá­ció jeleit a politikai életben, a nép« gazdaságban és az ifjúság körében. Magyarországon le van verve az ellenforradalom. A magyar nép előtt nyitva az út, hogy a szocializmus fe­lé haladjon a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, egységben az egész szocialista táborral — Írja a többi között a pozsonyi Pravda tudó­sítója. hezamot jobban fokozó takar­mányt is kapnak a tehenek. Kik viszik a legtöbb tejet? Kíváncsiság gunkat egy-kettőre kielégíti Túli Géza: Előkerül a »nyilvántartás«, és máris megtudjuk: Herkovics István szeptember hónapban na­ponta 15 liter tejet hozott. Kiss János még »lefölözte«, mert egy. literrel többiét ad el. Egy alkalommal sem ma­rad el Felder Lajos, bár neki három kilométert kell gyalogolni. Ezek a gazdák ezer forinton fe­lül kapnak tejpénzt egy-egy hónap« ban. Szeptemberben Kiss János kereken 1200-at vitt haza. A köz­ségben több mint 21 ezer forintot osztott ki »látogatói« között TuK Géza. Este nyolc felé jár az idő. Ai csamokos ráragasztja a kannákra a címkéket. Ez a felirat: Gyugy, 5. sz. tejgyüjtő. A gépkocsi minden pillanatban itt lehet, s viszi fel-t dolgozásra. ■ — gs — ESTE A GYUGYI TEJCSARNOKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents