Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-17 / 243. szám

c

A tuA&májup éj tjjhjiikü. oUAugjáJbéL...

AZ INFLUENZA TÖRTÉNETE

Már az ókorban voltak influenza- járványok. Az alattomos betegség nyilván sokszor felütötte fejét, különösen ott, ahol a nagy városokban összezsúfoltan sok ember élt. A római Titus Livius (élt i. e. 59—17-ig) volt az első történetíró, aki említést tesz és beszámol egy ilyen influenza- járványról.

Minden 20—30 évben

A második történelmileg hiteles influenzajárványról szóló beszámoló több mint ezer évvel fiatalabb és 1173-ból származik. A járvány annak idején nagyon megijeszthette az embereket, mert az okkoriban ismert országokban és földrészeken rengeteg áldozatot követelt. Természetesen e két történelmileg ismeretes járvány között eltelt ezer év nem jelenti azt, hogy közben nem dü höngött az influenza. Az újabb idők bői származó jelentések alapján ar ra kell következtetnünk, hogy az influenza mint járvány általában húsz—harminc éves időközökben üti fel fejét, száguld végig a világon és szedi áldozatait. Közben még rövi- debb időközökben egy-egy kisebb, ártatlanabb influenza-hullám riasztja meg a világot. A XX. század legkegyetlenebb járványa 1918—19-ben zajlott le. Ennek az egész világon 20 millió ember esett áldozatául. Magában Közép-Európában több mint 200 000 ember halt meg influenzában. Nem csoda, hogy akkoriban úgy féltek ettől a betegségtől, mint a középkorban a pestistől.

formában jelenik meg. Egyszer rendkívül súlyos tünetek mellett, nagyon sok halálos áldozatot szed, máskor szinte teljesen ártatlan, a betegeit: szinte néhány nap alatt meggyógyulnak. Az influenzát kísé rő betegségek is különbözőek, sőt sokszor nem is jelentkeznek. Általában az influenzajárvány súlyosságát a megbetegedések számához viszonyított halálozási százalék szerint ítélik meg. Egyébként a járványosán fellépő influenza nem mindig tartja meg eredeti arculatát. Amíg végigszáguld a világon, jelentős váltO' zásokon megy át. Előfordul, hogy ugyanaz a járvány az egyik földrészen rendkívül veszélyes és sok halálos áldozatot követel, a másik kontinensen ártatlan.

Egyszer ártatlan, egyszer súlyos

Az influenza nem mindig ilyen kegyetlen, olyan, mint egy tarkán csillogó kaméleon, hullámról-hullám- ra, járványról-járványra más-más

Hetven éves az influenzakutatás

Az influenza kutatásával és leküzdésével csak a múlt század második felében kezdtek komolyan foglalkozni. Az 1889 90. évi súlyos járvány során egy bacilust fedeztek fel, amelyről azt hitték, hogy ez idézi elő az influenzát, ezért influenza- bacilusnaik nevezték el. Később kiderült, hogy ez a bacilus nem plő- idézője, hanem csak kísérője a betegségnek, sőt nem minden egyes influenzánál mutatható ki. Csak 1933-ban fedezték fel az első influenza-vírust. A virus köztudomás szerint jóval kisebb, mint a bncilus és csak elektronmikroszkópokon keresztül látható. Az első influenzavírusokat A. típusnak nevezték el, mert feltételezték, hogy még többféle influenzát előidéző vírust találnak. Közben valóban megtalálták a B. és C. típust, de ezen kívül még sok vírusfajtát fedeztek fel. Rengeteg külnböző influenza okozó van. Ezért olyan nehéz a betegség meg

előzése és leküzdésére irányuló harc. Egy oltással például mindig csak egyfajta vírust lehet semlegesíteni. Az oltás tehát csak akkor kecsegtet sikerrel, ha ismerjük az illető influenza-járvány okozóját. Gyakori eset, hogy a felismert virus elleni szérum még nem áll rendelkezésre és csak a betegség megjelenése után lehet ki tenyészteni. Ezenkívül az influenzánál nem lehet arra számítani, hogy a páciens, miután átesett a betegségen, immunissá válik. A következő influenza-hullámnál ismét áldozatul eshetik az alattomos betegségnek.

Szerepet játszik-e az időjárás?

Az influenza-járványokkal kapcsolatban újra meg újra felmerül a gondolat, hogy megjelenésükben az ionoszférában lejátszódó természeti tüneményele is szerepet játszhatnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ősz elején és a tél folyamán gyakorta jelentkező depressziós időváltozásoknál gyorsabban lábra kap az influenza. Ezeknek a helyi influenza hullámoknak azonban kevés közük van az úgynevezett világjárványokhoz. Miután nincs kizárva, hogy az influenzavírusokat a nap fénynyomása a kozmoszból a Föld légkörének külső részébe -préseli-, feltételezhető, hogy a vándorló (világ) influenzát a sztratoszférában lejátszódó úgynevezett sugárviharok fokozatosan az egész Föld felett elosztják, innen az influenzavírusok az egyes övezetek meteorológiai viszonyainak megfelelően leszállnak az alsóbb légrétegelcbe és eljutnak az emberekhez. E perctől kezdve természetesen a szokványos fertőzési formák is szerephez jutnak és így az influenza megkezdheti vándorlását egyik helyről a másikra.

Kiveszőben a kék bálna,

a világ legnagyobb állata

— Vadászati tilalommal akarják megmenteni a kipusztulástól

Mielőtt a bálnavadászat téli szezonja megindul, érdekelt körük megpróbálják előkészíteni a bálnavadászok nemzetközi bizottságát, hogy mondjon ki az idén vadászati tilalmat a kék bálnára. Az ok: a hatalmas állat veszélyesen ritkul és Ha olyan mértékben vadásszák, mint eddig, ki fog pusztulni.

A kék bálna mindig a vadászok egyik kedvence volt hatalmas méreteinél fogva.

A kék bálna a világ legnagyobb állata: megnő 100 láb hosszúra is, 150 tonnát nyom — 35 elefánt súlyát — és kétszer olyan nehéz, mint a kiveszett dinosaurus, a legnagyobb élőlény, amely a szárazföldet valaha lakta. A kék bálna szerencséje az, hogy emlős állat létére a tengerben lakik, máskülönben a saját súlya agyonnyomná belső szerveit.

A kék bálna már születésekor 25 láb hosszú. Anyja naponta 200 fant tejet pumpál belé. A bálnatej hasonlít a tehéntejhez, de tartalmasabb proteinban, zsírban és ásványokban. Hathónapos korában a bálna 50 láb hosszú. Mérete miatt a vadászok összetévesztik a kisebb szürkebáinával és borjút ejtik el.

A kék bálnát eleinte csontja, helyesebben fogai miatt halászták.

Az ötös ikrek anyja egy évig hormonkezelést kapott

SZud^a-z, kag,y,...

... a Szovjetunióban percenként 7500 könyvet nyomtatnak. Minden negyedik könyv, tankönyv.

...a Szovjetunióban él világméretekben a legtöbb labdarúgó:

1 200 000 játékos a 18 évesnél idősebb és 400 000 az ifjúsági korosztályban. Ezek a labdarugók 80 ezer csapatban játszanak.

... a Föld"’ életkorát 4 és fél- milliárd évre becsülik.

... a Franciaország Atlanti- óceáini partvidékén lévő Résziget közelében a halászok egy 430 kilós teknősbékát ejtettek zsákmányul. A szakemberek véleménye szerint a teknősbéke 400 esztendős.

... a damaszkuszi kiállításon van egy kis pavilon, amelynek bejáratú vörös félholdas zöld-fehér címer, díszíti. Ez a harcoló Algéria pavi-{ Ionja. A pavilonban csak fénytké-{ pék és dokumentumok vannak azt algériai nép felszabadító harcáról, t ...a szacharin, amelyet 1879-bent fedezett fel egy Fahlbert nevű ve-t gyész, ötszázszor édesebb a cukor-► nál? — Ezzel szemben egyáltalán» nincs tápértéke

van. Ugyanakkor a szárazföldön 4000 méter mélységben a hőmérséklet kb. plusz 135 fok Celsius.

... a délamerikai Amazon folyó földünk összes folyói közül a legtöbb vizet viszi? Az Amazon több mint 200 folyó, köztük 17 olyan mellékfolyó vízét veszi fel, amelyek közül a legtöbb a Rajnánál, illetve a Dunánál is hosszabb. Ha az Amazon folyót rárajzolnánk Európa térképére, a forrásterületet Madridnál, torkolatát viszont Moszkvánál kellene jelezni.

.. . Afrika az a földrész, amely a legtöbb vizierővel rendelkezik? Afrika vizienergiája több mint 200 millió lóerőnek felel meg. Ebből viszont még egyetlen százalékot sem állítottak az ember szolgálatába.

* ... a zsebóra billegője évente körülbelül 3000 kilométer utat tesz meg ?

... a régi görögök és a rómaiak a tejet és a túrót fontos élelmiszerként fogyasztották, viszont a vajat nem használták táplálkozáshoz, csak kenőcsként, gyógyszerként és műszaki célokra — így például kocsikenőcsként.

... az elefánt legnagyobb súlya 300 kilogramm körül van? A bálna viszont kb. 100 000 kilogrammos súlyt is elér. i nppe.

Y7TTT7YY7TYYV7Y7YTY7T7777Y77YY7777Y7YYY7»VYYTY7YVY»Y7YYYTVT7rfYT7YTYY777YY77YTYYY7»

— Leány — jelentette vidáman Billet doktor, hirtelen kitárva az előszoba ajtaját, ahol az apa várakozott. — Minden simán folyt le, de még várunk egy másikat...

Az anya, Christofle asszony előző este jött be a touloni Sairu-Michel klinikára. Sohasem volt még gyermeke. Nyolc évvel ezelőtt gyermekkori barátjához, Camille Christofle- hoz, egy biztosító intézeti tisztviselőhöz ment feleségül. A fiatal pár az Abd el Kader utcán kis házat vásárolt magának. Boldogan éltek, csak a gyermek hiányzott.

Múlt évben Christofle asszony felkereste az egyik touloni nőgyógyászt, Billet doktort, aki hormonkúrát írt elő számára. Hat hónappal később másállapotba került.

Áprilisban egy radioszkopikus vizsgálat megállapította, hogy ikreket vár.

Október elsején érezte az első fájdalmakat, másodikén este bevitték a klinikára.

— Ne nyugtalankodjék — mondta Billet doktor —. valószínűleg kora- szülés lesz, de minden simán fog lefolyni, két szép babára számíthatunk.

Valóban minden simán folyt le, az anya nem érzett különösebb fájdalmat, csak kimerültséget.

Az apa nagyon ideges volt, de amikor az orvos bejelentette az első gyermek, a kis Michele megszületését, megnyugodott.

— A baba nem nagy — mondta az

orvos — ezerhúsz gramm, de ez nem meglepő, mivel ikreket várunk.

Húsz perccel később sor került a kis Helénára. Camille várakozott, látni akarta feleségét és a két babát. Hirtelen nyugtalan lett: feltűnt neki a klinika izgatott hangulata. A szülőszoba melletti kis teremből hangos beszédet hallott, majd szaladgálni kezdtek a lépcsőkön.

Húsz perccel később megjelent Billet doktor:

— Megérkezett a harmadik; ez alkalommal fiú ...

Christofle elképedve nézett az orvosra.

— És lehetséges, hogy még nem végeztünk — jegyezte meg az orvos.

Valóban még nem volt vége. Húszpercnyi időközökben Roland után megszületett Genevieve és végül Philippe.

Látogatás Európa legnagyobb műselyemgyárában

Dr. Helmut Hanke cikke

öt gyermek nem egészen két óra alatt! Ez anyira megviselte az apát, hogy az ötödik gyermek bejelentése után elájult.

De hamarosan megához tért.

— Meg van elégedve? — kérdezték té*e.

— Nagyon. Még nem tértem egészen magamhoz, de nagyon boldog vagyok. Annyit imádkoztunk, hogy gyermekünk legyen!

Az orvost magát is váratlanul érte a dolog.

— Legfeljebb három gyermekre számítottam — vallotta be —, amikor a negyedik megjelent, kezdtem nyugtalankodni, feltettem az anyát, de még Inkább akkor, amikor az ötödikre került a sor.

Az anya még nem látta gyermekeit. Egy kondicionált levegőjű »kofferban« elszállították a Foch kórházba, amelynek külön osztálya van koraszülött gyermekek részére.

— Nehéz lesz valamennyit életben tartani — jelentette ki Sansot doktor, az illető osztály vezetője. — Hat hónapra születtek és három rendkívül gyenge.

Este kilenc órakor megindult a küzdelem. A másodszülött kis Helé- nért harcoltak. Már alig pihegett. Mesterséges légzést alkalmaztak, félóra múlva magához tért. De minden gondozás ellenére reggel két órakor kiszenvedett. A kis Philippe, az ötödik, éjfél körül halt meg.

Három óra harminckor Genevieve is befejezte rövid életét.

Orvosok és ápolók e drámai éjszaka után folytatják a harcot a két életben maradt babáért, Rolandért és Michelért; mindent elkövetnek, hogy cortison injekciókkal megmentsék őket. E kettő a leggyegébb (súlyuk 940 és 950 gramm).

— Csoda volna, ha életben maradnának — mondják az orvosok.

Amikor az anya megtudta, hogy három gyermeke meghalt és a kettő éietbenmaradásához is kevés a remény, zokogni kezdett: — Olyan régen reménykedünk! Vajon lehet-e még gyermekem.

Az api lesújtva fűzi hozzá:

— Ha legalább egyet lehetne megmenteni!

(A »Paris Presserből.)

▼ YTVVTVTVT▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼*▼▼*!

A ZAJOS BÁLI ÉJSZAKA eléri tetőpontját: bemutatják {az elbájcló estélyi ruhát. A tetszés

..körülbelül egymilliárd évig»egy nagyestélyi ruhát illet, mely műtart, amíg a teleszkóppal még lát-{selyemből készült egy Degas halható, legtávolabbi csillagok fénye» vány, illatos modorában. Á múse- eljut hozzánk a Földre? { lyem itt diszkrét elegancia alkotó... a földkéreg, ameddig ismerjük, { anyagává lett, kiválasztott öltözkö- átlag 7—8 szazaiéit alumíniumot{dési kultúra követévé, tartalmaz? — Az aluminium a leg-{ Bizonyos, hogy a selyem ebben az gyakrabban előforduló fém. A vas-Sesetben a szövött alapon a tű és az tartalom kb. 5 százalék. íolló mesterének művészete által és

... amennyiben Földünk teljesen » nem utolsó sorban a ruha viselőjé- sima folyó lenne, tehát nem volná-»nek kecsessége által lett álommá, nak rajta hegyek, dombok, völgyek»De gyakran éppen az anyag az, és mély tengerek, a tengerek vize »amely a divattervezőt alkotásában kb. 2300 méter magasan takarná {sugalmazza, ihleti. És ez teljes mér- Földünket? ► tékben érvényes a müselyemre, me...a felhők csak kb. 18 kilomé-{lyet naponta a legtökéletesebben ter magasságban a Föld felszíne fe-{Európa legnagyobb műselyem-gyá- lett képződnék? Tűzhányók 3dtöré-{ rában, az -Engels Frigyes« VEB se után hamufelhök képződnek. {Műselyemgyárban, Premnitzben szo...1847-ben alkalmaztak előszörímint a földgolyót 50-szer körű 1- klcroformot műtétnél az altatás-í óriási fonalat. A szövetek nyélhez? Addig az összes műtéteket.ívere lefordítva: ez a hosszúság elágaz amputálást is beleértve, ébren ► ?!jffjfnnarr£?’ hogy , be!°le . ^porta kellett a betegeknek végigszenved-^^

a tengerben még 10 000 mé-^ggcjTíSm gyár kollektivajá- ter melységben is léteznek elole-{nak u évi alkotó építőmunkája rejnj0K' {tőzik, mely gyárat a háború ror.ijai.. a teh almot alvó állatok meg-{ból kellet üj életre kelteni. Kéz a

merevednek es lehűlnek? Egy sun-fkézb az értelmiséggel a munkás_ arszno testi hőmérséklete peldáu tság iu ^ldätlanul nagyot alkotott. njc.ron plusz 35 fok Celsus korul» Egyedül a NDK első ötéves tervidő- can, a téli alom idején viszont { szak^ban (1951—1955) a termelés az nindössze plusz fi fok Celsius. { 1950-es évihez képest 403 százalék- ...a Vörös-tenger onnan kapta} ra növekedett, mialatt a munka tervevét, hogy a benne levő rengeteg; melékenysége 230 százalékra és az /örösmoszat idoniként vöröses szí-{üzemi nyereség 6 és félszeresére lezetet ad a tengernek? { nőtt. Ebből 40 millió német márka

...a víz hőmérséklete a ten ger-{ került ki a munkások és alkalmaién körülbelül 4000 méter mélység-{ zottak életszínvonalénak javítására. >en általában 0 fok Celsius körül« A premnitzi műselyemgyár viharos

fejlődésében jelentős része van a Német Nemzeti Díjjal kitüntetett 4 munkatársnak, a három Érdemes Feltalálónak, a hét Érdemes Aktivistának és az 1077 aktivistának.

Egy müí.elyem koktél-ruhán nem látja meg többé az ember, hogy az erdőben nőtt. És mégis úgy van. A Viskoza műselymet fábó.l nyerik. A kémia ebben az esetben többet visz végbe, mint a nagy varázslónő. Az általa fából elvégzett átalakítási folyamatnak csak néhány állomását nevezzük meg itt: felaprítás után a fát sejianyaggá főzik szét. Azután 18 százalékos nútron-lug jön hozzá, ebből alkalicellulóze keletkezik. Ebből azonban még nem keletkezik fénylő fonal. Evégből még ként adnak hozzá. Ez a vörösses-sárga, fapados és nyúlós Xanthogenat nevű anyag születési órája, és ebből két további gyártási eljárás útján a sűrűn folyó viszkózát nyerik. Most a fonalkészítésre kcrijl a sor, azaz az átszűrt és megérlelődött viszkózát hajszálíincm fuvókákon nyomják át ■ eközben érintkezésbe kerül a fúvón levő arannyal és platinával. Ezáltal sok finom szál keletkezik, melyek először fürdőbe jutnak, ezáltal egy gyorsan forgó fonógépalkatrész feltekeri őket. Most a fonalk eszi lés következik. A mosás, kénelvonás és szárítás utón a műselyemfonál szövésre készen áll. A NDK-ban viszkóza műselymen kívül nagymennyiségben állítanak elő vörösrézmü- selymet is, melynek gyártása gyapotból indul ki. Ezzel szemben az azetát műselyem gyártását csak a második ötéves tervbe (1956—19ö0) vettük fel.

Különben a viszkóza műselyem nemcsak selyemfonállá és selyemszövetté változik. Szálakra vagdalva alapanyaga ezenkívül a gyapotnak is és pedig száihesszúság szerint a gyapjú és gyapottípusmak is.

Egy ilyen jelentős üzemnek mint a premnitzi ««Engels Frigyes« műszál-gyárnak, természetesen számolnia kell új szükségletekkel is. A kémiai úton előállított szálak tulajdonságai közé tartozik az, hogy nemcsak a természetes szálakkal versenyeznek, hanem egymással is szem- beszállnak részben állandó továbbfejlődés formájában. így a szinteti kus selyem (perion) példátlan diadalmeneté a műselymet már mész szeme nőén kiszorította a női haris nya gyártásban. Másrészt a műse- 'yemkordnak még nagy jövője van az automatizált iparban, ez a fonadék a finomfehérneműknél és a női felsőruházatnál is éppúgy megállja a helyét, mint azelőtt.

És mégis rövidlátás volna a premnitzi műselyemgyártól, ha elzárkózott volna a kémiai fonál lehetőségeinek ettől az új fejlődésétől. így tej ént, hogy ma ebben az üzemben a perionkészítés is jelentős helyet foglal el. Uj technológiai eljárás alapján, fonógépenként 1000 méter peiíonfonalat gombolyítanak föl. Azonkívül Premnitz az egyedüli üzem a NDK-ban, amely perionnál hosszakat gyárt, melyeket többek között a szász szőnyegipar a szinté- tikus flór-szőnyegek előállítására alkalmaz.

A PREMNITZI PERLONSE- LYEM főfogyasztója a világhírű szász harisnyakötő műhelyek. A leheletvékony, finom luxusgyártmányok, melyeket itt a premnitzi selyemszálakból szőnek, az egész világba eljutnak mint a német minőségi munka követei. Emellett mindig íinomabb szálak, mindig ezer méterenként kisebb grammsúlyú előállítása a fuvókák által, a törekvés. A premnitzi perionselyem egy további részét női alsónemű előállítására használják fel. Nincs jobb anyag az alsónemű kötöttáruipar számára, amely ebből mutatós, többé vagy kevésbbé átlátszó alsóruhanemű- darabokat varázsol és pedig a nemzetközi divat legutolsó utasításai szerint.

A premnitzi perion másik része ismét technikai szövetté változik. A cukoripar szűrőiben, a kábelburkolatokban, a bányakötelekben és más kötélgyúrtmányckban és nem utolsósorban belföldi és tengeri halászat hálóiban egyaránt megtalálható. Még az orvostudományban is alkalmazást nyert: a sebészek előnyben részesítik mint varróanyagot az operációknál.

Már egy idő óta beszélnek a Tery- lene fonálról. Ezt a polyészter produktumot az ««Engels Frigyes« mű- selyemgyárban Lanon néven mint gyapotszállhosszat készítik. Ebből alakjukat megtartó férfiöltönyök készülnek, melyek akkor sem vesztik el vasalásukat, ha abban folyót is úsztunk át.

Gyapjúról van szó — ez egyszer nem birka hátáról, hanem a retor- tákból- —, a Prelana-nál is, melyet polyacrylnitritből állítanak elő. Ez a vastag gyapjúszál Premnitzben közvetlenül a nagybani gyártás előtt áll. Ennek a szintetikus szövetnek testvérét Wollcrylon megjelöléssel az Agfa-Wolfen filmgyár készíti.

TGY SEGÍT az ««Engels Fri- gyes« műselyemgyár tetterősen egy új textilkorszakot megteremteni, egy olyan korszakot, amely mindenekelőtt azzal tűnik ki, hogy a ruházat a jövőben eddigi súlyának csak töredékét fogja nyomni,