Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-16 / 242. szám

Szerda, 1957. október lt. SOMOGYI NÉPLAP s Akik „diplomát" adnak a teheneknek Mit kell tudni a háziállatok törzskönyvezéséről? A korszerű és céltudatos tenyész­tői munka első feladata a tenyészál­latok összes fontos külső és belső tu­lajdonságainál!; megbízható megálla­pítása, a tenyésztési és termelési ada­tok rendszeres feljegyzése, s mind­ezek alapján a tenyészállatok te­nyésztési és használati értékének szakszerű meghatározása. Az összegyűjtött és feldolgozott te­nyésztési adatoknak az értékét ak­kor lehet megtudni, ha azokat nem maga a tenyésztő, hanem hivatalos személy állapítja meg és foglalja írásba. Hiszen minden tenyésztő igyekszik állatairól minél több jót mondani, talán nem is félrevezetési szándék­ból, hanem csak azért, mert nem is ismeri azoknak minden tulajdonsá­gát. A vásáron például nemigen ta­lálunk olyan tehenet, amelyik — gazdája szerint — ne adna 20—25 li­ter tejet naponta. A vevő ezt vagy elhiszi, vagy nem. Természetesen szí­vesebben fizet többet az olyan álla­tért, amelynek gazdája hivatalosan tudja bizonyítani eladó tehenének jó tulajdonságait. A hivatalos adatok összegyűjtését és ellenőrzését a Megyei Törzsköny-. vezési Felügyelőség végzi, az F. M.,f illetve az Országos Törzskönyvezési f Főfelügyelőség irányítása alapján. Aj Somogy megyei felügyelőség 1955* májusában alakult meg és azóta vé­gez törzíkönyvezési ^munkát. Jelen­leg 6456 szarvasmarha, 2500 sertés, 44C0 juh és 4000 baromfi áll hivata­los ellenőrzés alatt. Ezek az állatok törzskönyvbe csak akkor kerülhetnek be, ha az előírt követelményeknek, meg- j felelnek mind termelési, mind külle-í mi szempontból is. Ezen cikk kere-2 tében nehéz volna felsorolni a mind-J egyik állatfajra vonatkozó követel­ményeket, röviden tehát csak any-J nyit, hogy amelyik állat már a törzs- j könyvbe bekerült, az bizonyos érték-j fölényben van azzal szemben, ame­lyik még nincs bent, mert annak tér-j melését már hivatalos törzskönyvi i lappal lehet igazolni. Az ilyen álla- < tokért már szívesebben fizet minden vevő magasabb árat, mert biztosíték van rá, hogy megfelelő tartás és gon­dozás esetén kellemetlen meglepetés nem fogja érni. Különösen nagy gon­dot fordítunk most a szarvasmarhák törzskönyvezésére, hogy lehetőleg minden jó tejelő tehén ellenőrzés alá kerüljön a megyében, a gyenge termelésűek pedig ki legyenek zárva az ellenőr­zésből. Ezt részben szükségessé teszi az is, hogy a tenyésztésre felnevel­hető bikák anyjától évről évre ma­gasabb teljesítményt kívánunk meg. A július 1-én életbe lépett tenyész­állat-árak igen kedvezően hatnak a tenyésztői kedv fokozására. Ez meg­mutatkozik abban is, hogy egyre több tsz és község kéri a Törzskönyvi Felügyelőségtől állatainak ellenőrzés alá való felvételét. Ezeknek a kéréseknek a felügyelő­ség szívesen tesz eleget, azonban csak olyan teheneket vesz fel ellen­őrzés alá, amelyeknél már a külső jelekből lehet (következtetni arra, hogy megfelelő takarmányozás ese­tén az előírt tejhozamot megadják. Hol kell a törzskönyvezési szándékot bejelenteni? A hivatalos számadási év novem­ber elsejével kezdődik, tehát ame­lyik tsz vagy község törzskönyveztet­ni akár, ezt a szándékát minél előbb jelentse be a megyei felügyelőség­hez, hogy még október hónapban el lehessen végezni az állomány felvéte­leket és november elsejével meg le­hessen kezdeni a rendszeres havon­kénti ellenőrzést. Somogy megye nemcsak a múlt­ban, a jelenben is igen fontos sze­repet tölt be az ország többi megyé­jének jó tenyészállattal való ellátá­sában. Erre minden adottsága meg­van, fontos azonban, hogy f tenyész­tőink a jövőben nagyobb gondt for­dítsanak a tehenek tejtermelésének fokozására, mert ez nemcsak a tej árában, hanem az utódok értékesíté­sénél is többszörösen megtérül. A mi pirostarka tehénállományunkban megvan minden jó tulajdonság, így a jó tejelőképesség is, csak megfe­lelő módon ki kell azt használni és javunkra fordítani. Dombi Lajos vez. felügyelő Miért marad magára az iparitanuló-iskola? ÉV ELEJI TAPASZTALATOK ELSŐ DÍJ: EGY MENYASSZONY ’ Amikor Marie Leb on /asszony 85 éves lett, Párizs napokig be­szélt róla. Nem azért, mert a ro- kjonszenves özvegy ilyen magas kort ért el — hiszen ez Párizsban nem nagy újság — hanem, mert élete különösen alakult. Amikor a Le bon házaspár 15 évvel ez­előtt az egyik, párizsi külváros­ban aranylakodalmát ünnepelte, napvilágra került a házasság nem mindennapi története. 1892-ben történt, Marie Basti- de, egy 1871-ben elesett tiszt egyetlen leánya ekkor töltötte be 21. életévét. Nem volt semmi le­hetősége, hogy anyját eltartsa. — Akkoriban a leányok számára még nagyon kevés kereseti lehe­tőségi kínálkozott. Ekkor jutott arra az eredeti gondolatra, hogy sorsjátékot rendez. Magát tűzte ki .első díjnak: A sorsjegyeket szétkapkodták, mert Marie gyö­nyörű szép leány volt. És termé­szetesen egész Párizs el volt ra­gadtatva ötletétől. Az első díjat egy Marc Lebon nevű fiatalember nyerte. Amikor tudomást szerzett róla, hogyan jött létre a sorsjáték, kijelentette, hogy amennyiben Marie megbánta el­határozását, hajlandó visszalépni. A házasság olyan boldog volt, hogy Lebonék aranylakodalmuk alkalmából szintén eredeti gondo­latra jutottak. Elmentek a köz­jegyzőhöz, ahol jegyzőkönyvi nyi­latkozatot tettek: 50 évi házasság alatt egyetlen egyszer sem vesze­kedtek. Jó, ha tudjuk... AZ INFLUENZA A napilapok az utóbbi időben többször adtak hírt arról az influ­enza járványról, amely az év elején indult el Ázsiából. Ennek a jár­ványnak kórokozó vírustörzsét elő­ször Singapure-ban találták meg. Valószínű, hogy a járvány erről a környékiről indult el. Ma már nin­csen világrész, amelyben hasonló 'inlluenza-miegbetegedések ne for­dulnának elő. Európába hajón, vagy repülőgép­pel hurcolták be a betegséget. Az első nagyobb járványok Hollandiá­ban keletkeztek, ahol a nyári hóna­pok folyamán, júniusban és július­ban sok iskolában, nyári táborban és a lakosság egyéb rétegeiben je­lentkeztek megbetegedések. A labo­ratóriumi vizsgálat több ízben iga­zolta, hogy az u. n. »ázsiai« influ­enza törzs okozza a megbetegedé­seket. Az influenza első betegeit már hazánkban is észleltük. Az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet vírus­kutató osztálya az említett vírustör­zset néhány esetben kitenyésztette. Valószínű ezek szerint, hogy mi sem fogjuk elkerülni a járványt. Is­merve az influenza járványok sa­játosságait. valószínűnek kell tarta­nunk, hogy a hűvösebb idő bekö­vetkezte után nagyobb arányú el­terjedésére kell számítanunk. A járványról sokféle ijesztő hír terjedt el hazánkban is. Ezekkel szemben többek között az Egészség- ügyi Világszervezet Európai Irodá­jának legutóbbi ülésén elhangzott arra a megállapításra hivatkozha­tunk, hogy a betegség igen jóindu­latú formában jelentkezik. A bi­zottság szerint nem volt helyes a nagy hírverés, melynek hatására sokfelé valóságos influenza pszihózis keletkezett. Több szónok hangsú­lyozta azt a konstruktív szerepet, smit a sajtó betolthet ebben a kér­désben. Ez az influenza általában nem különbözik a más években is ta- oasztalt influenzáiktól. Az »ázsiai« ielzőt csupán a járvány kiindulási pelye és a vírus törzs más influen­za vírustól való megikülönböztetése miatt kapta. A típusosán lezajló megbetegedé- eikben hirtelen kezdet után 3—4 pig tartó 311—40 fokig terjedő lázas :apot alakul ki, amely a homlok- a halántéktájon jelentkező erős fájással, a végtagokban és a derék­tájban izomfájással jár. A garat /rendszerint /erősen jbslövelt), néha orrvérzés, csuklás, hányinger, eset­leg enyhe sárgaság kíséri a tüne­teket. Szövődmények, mint pl. a tüdőgyulladás, ritkán fordulnak elő. A rossz közérzet, a végtagfájdal­mak a láztalanná válás után is megmaradnak még néhány napig. Az emberék jelentős része ennél aránylag könnyebben esik át a be­tegségen, amely néha alig különbö­zik. az u. n. egyszerű náthától. A járványnak azonban jellemző­je, hogy sokan kapják meg egy­szerre. Az újonnan kialakult influ­enza vírus ellen ugyanis a népes- stégnek ellenállóképessége még nincs. Ezért terjedhetett el olyan rohamosan az egész világon és oko­zott több helyen egyszerre nagyszá­mú megbetegedést. Az influenzás megbetegedéseket vírus okozza, amelynek jellemzője, hogy erősen változékony. Egyik jár­ványtól a másikig olyan változá­son megy át, amelyet laboratóriu­mi eljárásokkal jól ki lehet mutat­ni. Ez a változékonyság okozza, hogy a védettség, amelyet hátra­hagy, nem védi az egyént a meg­változott vírustörzs által akozott kö­vetkező járvánnyal szemben. Ez egyik akadálya a hatásos oltóanyag termelésének. Az egyik járvány alatt kitenyésztett törzsből készült oltóanyag ugyanis — melynek gyors, tömeges előállítása nehezen valósítható meg —, nem véd a kö­vetkező járvány megváltozott tör­zsével szemben. Az influenza megelőzéséhez hoz­zátartozik a szervezet általános vé- dőerejémek fenntartása. Táplálkoz­zunk ésszerűen, fogyasszunk vita­mindús ételeket, paradicsomot, pap­rikát, savanyított káposztát, csip- kebopvót, gyümölcsöket stb. Kerül­jük a megfázást, meghűlést elősegí­tő körülményeket. Hűvös időben öl­tözködjünk melegen. Ne tegyük ki magunkat nagy hőmérséfeletválto- zásnak. A nedves, átázott ruhane­műt gyorsan váltsuk. Zsebkendő használatával vegyük elejét, hogy a köhögés, tüsszentés terjessze a be­tegséget. A lázas megbetegedetteket különítsük el. Az egészségügyi hatóságok meg­tettek minden intézkedést, hogy az esetleges járvány idején a gyógy­szerellátásban, a betegek kezelésé­ben fennakadás ne álljon elő. RÖVID BELFÖLDI e hírek Ebben az évben sok termelőszövet­kezet igyekezett nagyobbszámú te­nyészállatot vásárolni. Május elejé­től szeptember végéig a Tenyészáilat- forgalmii Gazdasági Iroda 3853. rész­ben allami gazdaságokban, részben szabadpiacon felvásárolt, jóminőségű tenyészmarhát bocsátott a termelő- szövetkezetek rendelkezésére. Pl. a barcsi Vörös Csillag Tsz 143, a kar­cagi Vörös Csillag Tsz 70, a Lenin Tsz 58 tenyészmarhát vásárolt. Má­jus elejétől szeptember végéig 5000 tenvészkocát szállítottak. A tiszadobi határban Attila-kora- beli, torzított kopenyájú hun csont­vázat találtak. A2 V. század első fe­lében a hunok szokása volt, hogy csecsemőkorban a homlokot és a fej­tetőt elszorították s ezáltal a kopo­nya tornyos formát vett fel. A régé­szek megállapítása szerint a koponya torzításával az »előkelő származást« hangsúlyozták. A most talált kopo­nyát, amely mongoloid vonásokat is mutat, a nyíregyházi Jósa András múzeumban helyezik el. — A Heves megyei Apc községben gyors ütemben épül az ország első, 100 tonnás kísérleti magnézium ko­hója. Mi büszkék vagyunk arra, hogy az egykori sanyarú inaséletnek a fel- szabadulás után végét vetettük. És valljuk meg, büszkeségünk jogos és nem nélkülözi az alapot. Erre millió példát sorolhatnék fel. Beszélhetnék a törvényes rendelkezések tömegéről, amellyel a kormány a helyes ipari- tamuló képzést biztosítja. Beszélhet­nék a ragyogóan, korszerűen beren­dezett intézetek, iskolák egész sorá­ról, ahol szinte tenyerén hordozza az ország jövendő szakmunkásait. Be­szélhetnék a kedvező juttatásokról, segélyekről, írhatnék az ipari tanu­lók megbecsülésének különböző meg­nyilvánulásairól. De minek. Aki nyi­tott szemmel jár, úgyis látja mind­ezt. Azonban az is előfordul sajnos, hogy amikor száz helyen rendben megy az iparitanuló-képzés, akad egy 101-ik, amelyről nem lehet el­mondani, ugyanezt. Itt elsősorban Kaposvárra gondolok, ahol ugyan­csak nincs minden rendben az ipari­tanuló-képzés körül. Amikor leg­utóbb a munkaügyi minisztériumból jtt jártak, értékelve az iskola összes problémáját, kijelentették: ők nem tudnak segíteni, a sürgős feladatokat itt, helyben lehet csak megoldani. Hét tanterem, hétszázötven tanuló Nem lehet vita tárgya, hogy hét— nyolc évvel ezelőtt az Irányi Dániel utcai iparitanuló-iskola még megfe­lelt e célnak. Nem okozott gondot a tanévnyitás, jól elfértek a tanulók, akadt helye az ipari szakmunkás képzésben oly fontos szerepet játszó szemléltető eszközöknek. Időközben azonban az ipar egyre inkább izmo­sodott a városban, sőt a megyében. Megjelent a kormány rendelkezése is, vamely kötelez minden olyan ipari ta- nulót, aki szerződéses viszonyban ^ áll, hogy részt vegyen a legközelebb '(eső iparitanuló-iskola hároméves ok- itatásában. Egyetemeink férőhely hiá- Jnyában nem tudták minden tanuló­inak biztosítani a továbbtanulást és Jez természetszerűen azzal járt, hogy J.sokan választottak a fiatalok közül szakmát. Érthető hát, hogy számuk hirtelen megnövekedett az iskola év] kapacitásához mérten. Ez nem is lett volna baj. Ott szorít inkább a csiz­ma, hogy közben elfelejtette a város az igényeknek megfelelően bővíteni az iskolát, ahol a tanulóképzést zök­kenőmentesen biztosíthatnák. A tavaly jelentkező helyszűke sem volt elég figyelmeztető ahhoz, hogy a város valamit tegyen ezen a téren. Az idén pedig a hét, kis befogadóké­Főként persze azért, hogy a tanév­nyitás ne okozzon zűrzavart. Ennek ellenére a városban és a megyében még szeptember 15-én is kötöttek ta­nulószerződéseket a vállalatok, kis­iparosok, naponként szaporítva ez­zel az iskola oktatási terheit. Nem egyszer előfordult, hogy a szeptem­berben kötött szerződést augusztusi dátummal látták el. Sajnos, ezeket a rendellenességeket maga a Megyei Tanács Ipari Osztálya is pártfogolta és a törvény betartása helyett az is­kolát igyekezett sarokba szorítani, rábírva az idő után szerződtetett tanulók felvételére is. Sőt, egyes vállalatok annyira hanyagul végez­ték a tanulószerződtetést, hogy olyan szakmákra is írattak be diákokat, amiben valójában nincs is oktatás. A vállalatok közönye és nemtörő­dömsége meglátszik a tanulók vizs­gáztatásán is. Az elmúlt hónapokban megtartott vizsgák közül szinte egyik sem érte el a kívánt színvonalat. Ez elsősorban a vizsga rossz szervezésén múlott. Megtörtént, hogy a kijelölt vállalati vizsga helyén semmiféle előkészülettel sem találkoztak a vizs- gázandók. Nem voltak készen a szerszámok (gyakorlati vizsgát is kell tenni) vagy ha akadt szerszám, úgy kiselejtezett és pontatlan volt. A szakmai vizsga az első alkalom arra, hogy a teljesítménybérben végzétt munkával megismerkedjenek a tanu­lók. Kérdezzük milyen elképzeléseik lesznek a jövőre vonatkozóan erről, ha rossz szerszámok és szervezetlen­ségek miatt már az első alkalommal sem sikerül a kitűzött célt elérniük. Az iparitanuló-iskola tanárai a hi­ba gyökerét abban látják, hogy a megyében az'iskolán kívül a tanulóképzésnek nincs gazdája. pességű tanteremben (amelyből kettő másutt, van) 750 tanuló képzését kell az iskolának megáldani. Ahhoz, ho­gyan tellett erre az iskola erejéből — a hatvan szakrtiában történő kép­zés mellett r-, hogyan sikerült a fal­vakból bejáró tanulókat úgy csopor­tosítani, hogy egy-egy osztályt ala­kíthassanak az alig ötven négyzet- méteres tantermekben, nem fűzünk kommentárt. Célszerűbbnek tartjuk szólni a Megyei Tanács ipari osztá­lya és az iparvállalatok hanyagságá­ról, amellyel megsokszorozta az is­kola tanévnyitáskor amúgy is jelent­kező, sokszor szinte megoldhatatlan­nak látszó nehézségeit. A hiba ott volt, hogy a megyében az Ipari Ősz-, tály és az iparvállalatok a tanuló­szerződtetésre vonatkozó rendeleteket nem tartották be, A rendelet ugyanis megszabja, hogy ipari tanulót csak augusztus 15-ig szerződtethetnek a vállalatok. ‘ Az Ipari Osztály munkatársainak figyelmét lefoglalják a vállalatok operatív irányításával járó ffon diók. A vállalatok pedig nem csinálnak maguknak ebből problé­mát. A művelődési osztály a forma kedvéért az iparitanuló-képzés ügyét csak valakire plusszként rábjvtn. akinek az eredeti beosztásával járó feladatokat is épp elég elvégezni. A megoldás lenne az, ha a Művelődé­si Osztályra a Megyei Tanács bizto­sítana még egy előadót, akinek fel­adatköre elsősorban az iparitanuló- képzés biztosítása lenne. Aki kap­csolatot tarthatna a különböző szer­vekkel, aki ellenőrizhetné a válT* latok iparitanuló-képzését, a vizsgák előkészítését, a tanulók környezetét, körülményéit, a szerződtetéseket és általában nyilvántartást vezethetne arról, hogyan is áll az iparitanuló- képzés a megyében. Mert akármi­lyen furcsán hangzik, ma nem tud­juk. Nincs olyan szerv, amely ezt érdemlegesen összefogná. Az ipari- tanú ló-iskola tanáraitól ezt nem le­het kívánni az oktatás ezernyi gond­ja mellett. Ami az idejűikből telik, azt úgyis megteszik. Az iparitanuló-képzés országos jelentőségű feladat. Ezt még vidé­ken sem hagyhatjuk figyelmen kí­vül. De ezek az év elején felvetett problémák akadályozzák a helye.5 és egészséges iparitanuló-képzést a me­gyében. De nem megoldhatatlan. És most már végre változtatni kiéli azon, hogy a helyes és örömmel üd­vözölt szakmunkás-képzést biztosító szocialista törvények mellett So­mogyiban az iparitanuló-képzés a vé­letlenekre és a spontán adódó hely­zetekre épüljön. SZEGEDI NÁNDOR ______________________l M ég jobb munkát jövőre Az igazgatósági elnök beszél. Sza­vai nyomán a községi földműves­szövetkezeti küldöttgyűlés minden részvevője előtt megelevenedik a múlt esztendő, az események, a küz­delmek azért, hogy végre rendbe­jöjjön a szövetkezet, kikerüljön ab­ból az áldatlan helyzetből, amibe a régi vezetők sodorták a tagokat. Milyen nagy visszaéléseket derítet­tek fel annak idején, milyen kemé­nyen kellett dolgoznia az új veze­tőségnek, hogy a tagság megrendült bizalmát visszanyerhesse! De sike­rült a becsületes emberek törekvé­se. Ma már ez a szövetkezet valóban jó hírnévvel dicsekedhet nemcsak a marcali járásban, hanem az egész megyében. Amikor a felsőbb szervek rájöt­tek, hogy mi történt Böhönyén — érthetően —, megvonták a szövet­kezet önkormányzati jogait, s fel­ügyelet alá helyezték arra az idő­re, amíg nem kapott új vezetőséget, nem tisztázódtak ügyei. Az új emberek munkábalépése után rohamosan szaporodott a szö­vetkezeti tagok létszáma. Egyre töb­ben látták, hogy ezek a vezetők kér­lelhetetlenek a csalókkal, rendbon­tókkal szemben, de megbecsülik a tisztességes dolgozókat. 1955-ben a Böhönyei Földművesszövetkezetnél tizennégy ember ellen kellett fel­jelentést tenni különböző szabályta­lanságok miatt. 1956-ban viszont már csak egy ízben mutatkozott a hatósági eljárás megindításának szükségessége. Nőtt a jövedelem, több lett a beruházás is. Most, ezen az estén a pártszerve­zet helyiségében, ahova összejöttek a község földművesszövetkezeti tag­jainak küldöttei, a következő esz­tendei eredményes munka feltéte­leinek egyikéről, a legfontosabbról volt szó. Ä szövetkezetnek egyszers- mindenkorra a parasztság érdek- képviseleti szervévé kell válnia. Ezt a hivatást viszont csak abban az esetben töltheti be maradéktalanul, ha a tagok is segítik munkáját, fel­adatainak megvalósítását. Az elmúlt időben még voltak olyan küldöttek, akiket mindössze annyira érdekelt a földművesszövet­kezet, hogy mikor kapják az éven­ként járó tiszteletdíjat. Számukra más nem létezett. Nem voltak haj­landók részt venni nagyfontosságú megbeszéléseken, de még a felada­tok végrehajtásában sem. Most Tánczos Ferenc, a felügyelő bizott­ság elnöke javaslatát mindannyian jóváhagyták: nem kapják meg tisz­teletdíjukat azok a küldöttek, akik nem kapcsolódnak be a szövetke­zet munkájába. Néhány perccel később az igazga­tóság és felügyelő bizottság tagjai­nak kiegészítésére, a járási küldöt­tek megválasztására került sor. Kik ezek az emberek? Szabó György igazgatósági elnök, Molnár István, Szép István, az Országos Földmű­vesszövetkezeti Tanács tagja és még löbben, akikről a tagok bizonyosan tudják, hogy egy céljuk van: jövőre még jobb munkát akarnak végezni Böhönyén. —ger

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents