Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-15 / 241. szám

AZ MSZMP M EGYE 1 BIZOTTSÁGA ÉS A M EGYEI TANÁC S LAPJA XIV. évfolyam, 241. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1957. október 15. ATOMFEGYVEREK KÖZT A LÉGOLTALMI KIÁLLÍTÁSON JÓ, DE MÉG JOBB IS LEHETNE AZ AKÖV FIATALJAINAK SZERVEZETE a bAnyAszlämpa fényénél... A VASÁRNAP SPORTJA Somodori dolgozó parasztok a Bárdibükki ÁG-ban A Megyei Tanács Mezőgazdasági Oszitálya a Nagy­bajomi Növényvédő Állomással tanulmányi napot szervezett szombaton a somodori ezüstkalászos gazda­sági tanfolyam II. évfolyamának hallgatói kérésére. A Bárdibükiki Állami gazdaságban mégrendezett tanul­mányi napon több mint 50 részvevő volt, mert eljöt­tek tanulni — saját költségükön — Somodorból olyan gazdák is, akik nem hallgatói a tanfolyamnak. A hallgatóság legelőször a somogyszentimrei üzemegység gyümölcsösét tekintette meg, ahol Kiss Péter kertészeti agronómus gyakorlati szakértéssel magyarázta a gyümölcsfák metszési és növényvédelmi munkáit. Érdeklődtek a vértetű fertőzés ellen hasz­nált Wofatox nevű permetezőszer alkalmazása iránt. Ez a szer levéltetűk, rajzó pajzstetvek és almamoly ellen is használható. Ám jelenleg csak üzemi védeke­zés keretében, mivel a Wofatox erős méreg, s ezért a kisebb üzemekben való használatát nem lehet enge­délyezni. Megtekintették a gazdaság 64 katasztrális holdas faiskoláját is, ahol különös körültekintéssel vizsgálták a szép, koronás és suháng gyümölcsfákat, majd a tanfolyamon tanultak alapján bírálgatták az egyes fák küllemét. Megtekintették a gyümölcs táro­lást is. Megismerték az alma szabványszerinti osztá­lyozási követelményeit. Nagyon megtetszett a hallga­tóságnak a Delicious és Stanking fajta alma, melyek közül ők a Starfcing fajtát óhajtják telepíteni kisgaz­daságukban. Mindjárt be is jelentették igényüket e fajta gyümölcsfa csemetére a gazdaságnál. Érdekelte a hallgatókat a marhahízlalás és mesterséges borjúne­velés is. A tanlmányi nap közös ebéddel zárult. Takács József, az egyik tan f alyamh a Ugató az összes rész­vevő gazda nevében elmondta, hogy a gazdaság ugyan nem kigereblyézett udvarral fogadta a hallgatóságot, de jól kezelt gyümölcsöst, szőlőt, gyönyörű állatte­nyésztést láttak. S az itt •látottak alapján a gyümölcs­termelésnek nagyobb becsülete lett előtük. Többen a fekete ribizke meghonosítását és termelését tartják fontos és jó bevételi forrásnak. A hallgatók szíves szóval megköszönték a bárdi­bükkiek kedves vendégszeretetét. Felszólalt Miseta György elvtárs, az MSZMP Me­gyei Bizottságának munkatársa is. Hangsúlyozta: ha­bár az egyéni termelők előtt korlátozottabbak a lehe­tőségek, azért ha tanulnak, s az itt látottakat odahaza hasznosítják is, többre vihetik. A somodori látogatók, mint tanfolyam hallgatók november 15-én ismét beülnek az iskola padjaiba, s még több tudást szívnak magukba. Egyiptomi csapatok érkeztek Szíriába Damaszkusz (TASZSZ). Vasárnap légi- és haditengerészeti kötelékek kíséretében egyiptomi csapatok ér­keztek Lataki a szíriai kikötőbe. Az egyiptomi—szíriai egyesült pa­rancsnokság közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint az egyiptomi csapatokat azért küldték Szíriába, hogy segítsenek megvédeni az or­szág területét. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a csapatok küldése az együttes védekezésről megkötött egyiptomi—szíriai egyezménynek megfelelően történt. Damaszkusz (AFP). A szíriai rá­dió vasárnap este magyarázatot fű­zött az egyiptomi csapatok érkezé­séhez. Október 13-a örök történelmi dátum marad az arab országok egyesülési harcának évkönyvében. Egyiptom — hangzik a kommentár <— nemcsak szavakkal, hanem tet­tekkel is bizonyította a szíriai nép iránti testvéri szolidaritását, amikor az országot északon a török csapa­tok, délen pedig az izraeli erők fe­nyegetik. Egyiptom segítségével határaink most már védettek min­dennemű agresszióval szemben. (Folytatás a második oldalon.) Magunkénak érezzük tiszteletére indított A Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat a szeptember 17-én megindított munkaversennyel tovább fokozta a norma szerinti bérezési rendszer be­vezetése után elért gazdasági sike­reit. Alig egy hónapja tart ez a mun­kaverseny és máris látható, hogy a főcél: a 100 forint munkabérre eső termelési érték fokozásában jelentő­séggel bír. A párharc a kaspé tető­fedő gyártó, és a CSRB. tetőfedő ké­szítő dolgozók között folyik egy mű­szakban. Míg a forgácsolók két mű­szakban egymás között versenyez­nek. Ambrus Rezsővel, a híres Ambrus- brigád vezetőjével váltottunk né­hány szót: — ... Úgy hiszem — mondotta — ebben a munkaversenyben a leglé­nyegesebb az, hogy egész szívvel végzi feladatát valamennyi dolgozó. Két okból: egyrészt, hogy vállala­tunk gazdasági eredményeit növel­hessük, másrészt ez a verseny tanú­ságtétel is számunkra, mert nem vé­letlen ugyanis, hogy éppen a novem­ber 7-e áll versenymozgalmunk elő­terében. Az Októberi Szocialista Forradalom megünneplésének néze­tem szerint ez a legkifejezőbb és leg­szebb módja. — Látja-e gyakorlati hasznát is a versenynek? a november 7-e munkaversenyt — Naponként. Mi norma bérrend­szerben dolgozunk. Ennek a bérezés­nek a fokozott termelés a lelke. Mi­vel lehetne mással leginkább serken­teni a munkát, mint olyan munka­versennyel, ami most nálunk is ép­pen folyik és aminek tudom, meg lesz az eredménye... Ambrus Rezső igen jól látja a ver­seny lényegét. A mi véleményünk az: hogy ilyen kisebb vidéki üzem­ben, mint amilyen a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat is, nem az a leg­fontosabb, hogy aprólékosan kidol­gozott műszaki szempontokat présel­jenek a dolgozók fejébe, —■ amihez rendszerint nem igen tudnak iga­zodni és ami aligha válhat a mun­kaverseny fő gerincévé. A legfonto­sabb: a termelékenység fokozása és főként a jó minőség javítása úgyis számottevő, jelentős szempontok. És amint Ambrus Rezső szavaiból kitű­nik, ez a két szempont máris a munkaverseny fő mozgatójává vált. Mellékes ma már, kik, hogyan indí­tották el ezt a munkaversenyt, egy a lényeges: egész szívvel a maguké­nak vallják. És hogy ez így van, az november 7-e után meglátszik majd a vállalat eredményein, a verseny­jutalmazásban, de mindenképpen a keresetben. ... csak el ne guruljanak MllltfiiiiHiiiitiiMiimmimmiiimmmiiiiiifiiiiiiiíimmiiHiHiiiiiiiiiiiimimii::!: Öntözéses szőlőtermelésre készül a Baiatonboglári Szőlészeti ÁG A közelmúltban mintegy hétszáz katasztrális hold területtel növekedett a Balaitonboglári Szőlőtermelő Állami Gazdaság földterülete. A boglár! akhoz csatol­ták ugyanis a korábban Csillag-pusztához tartozó Rád- pusztai üzemegységet. Ez a terület kiválóan alkalmas szőlőgazdálkodásra, fekvéséinél és talajánál fogvla egy­aránt. A rád-pusztai üzemegységgel messzemenő ter­vei vannak a Balatonboglári Állami Gazdaságnak. Há­romszáz holdon ugyanis öntözéses gazdálkodást vezet­nek majd be. Hazánkban ez lesz az első öntözéses szőlőgazdál­kodási terület. Ezideig Közép- és Nyugat-Európában csupán Franciaországban folyik hasonló szőlőművelés. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a normális 25—30 mázsás szőlőtermés helyett az öntözéses gazdálkodással 50—80, esetleg 80 mázsás termés is elérhető. Évről évre javul a sorsuk Szombat este: nincs kenyéri a városban, csak marhahús! kapható a húsboltokban \ Alighogy megdicsérjük Kaposvár vá- | ros élelmiszerellátását, alighogy örülünk J annak, hogy végre mindent lehet kap- { ni, máris panaszra kell nyitni szánk, 5 mert indokunk van rá. Szombat este, J amikor legtöbb dolgozó bevásárlásait t végzi, elfogyott a kenyér. Az Élelmiszer- j kiskereskedelmi Vállalat rendelése el- 1 lenére kevesebb kenyeret szállított a ♦ péküzem, s az már csak sovány vigasz, I hogy észrevéve a kielégítetlen kérésié- t tét, éjszakai műszakban sütöttek és va- I sarnap reggel a Május 1 utcai kenyér- t boltbar árusították a kenyeret. Ez nem t volt megoldás. Egyrészt a péküzem dől- } gozoit fárasztották feleslegesen, más- { részt pedig nem mindenki tudhatta J meg, hogy a kenyérbolt vasárnap is ki- í nyit s a családok így kenyér nélkül ma- ! radtak. Az egész elmúlt héten lehetett ser-I teshust kapni, szombatra már csak mar- Z ha jutott. Itt nem lehet hivatkozni arra f sem, hogy a pesti elosztás miatt van az ? egyenlőtlenség. Egy héten belül talán Z !T.ar helyi szervezés kérdése a 1 húsellátás? Nekünk ez a véleményünk, ♦ s nyomatékosan kérjük, hogy teremtse- * nek az illetékes kereskedelmi szervek ♦ vegre rendet. Nem áruhiányról van 1 szó, hanem felelősségről. A dolgozók ke- í nyerrel és hússal való helyes és ará- • nyos ellátása felelősség, lelkiismeretes- f seg kérdése. • Harmadik dolog, amit panaszolunk, 1 az a piaci »gomba« pecsenye-kérdése, ♦ Az Elelmiszerkisker. igen ügyes gon- 1 dolattal a maszekok mintáján friss pe- 1 csenyet süt a piac népének. Meg is ál- } lapodott a Húsüzemmel, hogy minden Z második nap megkapja a szükséges Z hurka- és kolbászmennyiséget. S alig t egyheti munka után már kijelenti a Z Húsüzem, hogy nem tudja ellátni a * »gombát«. Akkor miért fogadta el a » megállapodást és a rendelést? Egy di- Z csérét után ismét három panasz. Na- Z gyón szeretnénk inkább csak jót mon- ♦ dani, de ha nem lehet. Nem rajtunk ♦ múlik, hogy az Élelmiszerkiskeresk'edel- t mi Vállalatnak annyi baja van a pék- t ségekkel és a Húsüzemmel/ — A Nőtanács kaposvári szerve-t zete szombaton aktívaülést tartott aj Tisztig Klubban, ahol a nőmozgalom { problémáiról és feladatairól volt szó.* A beszámolót élénk vita követte. ♦ AMIKOR EZEN A NYÁRON -L*- a termelőszövetkezet ti­zenhárom és fél hoidnyi halasta­vait elöntötte a víz, sokan azt gon­dolták: »na, ezeknek is befelleg­zett, kevés lesz a haszon, hamaro­san szétugrik a tsz, hiszen az ára­dás legalább százezer forinttal ká­rosította meg a tagságot.« A bal­jóslatokat megcáfolta az élet. Az osztopámi Gőzelem Tsz-ben szor­galmasan dolgozott és dolgozik most is a harmincnégy család negyvenhét tagja. Gondosan műve­lik a 420 holdat. Nem bánták meg, hogy kitartottak a nehezebb na­pokban is. Kiss József, a tsz elnöke nem szeret dicsekedni. Mikor az egy munkaegységre eső osztalékról be­szélünk, kiderül, hogy ez nem is kevés, panaszkodásra meg éppen nincs ok. Tavalyelőtt pénzértékben 39, a múlt évben 41, most pedig több mint 50 forint jut egységen­ként. A terv kereken 63 forintos osztalékot ígért, de ez nem válik egészen valóra, mert a halastava­kat elemi kár érte. Ám így sincs hiba, mert az osztalékot érdiem szerint természetbeni prémiummal tetézik. A 10 hold burgonyaföldről átlagosan 140 mázsát szedtek ki, s mivel túlteljesítették a tervet, ezért pl. Papp Lajos 50. Koller Pál 40, Ujláb Lajosné pedig 36 mázsa prémium-burgonyát kap. Takar­mány- és cukorrépából is a terve­zettnél nagyobb lesz a hozam. Nemcsak a növénytermesztők jutnak prémiumhoz, hanem az ál­lattenyésztők is. Ha a választó ma­lacok súlya a 10 kg-ot eléri, ajkkor minden huszadik a gondozóké. Hizlalásnál pedig a gyarapodás után kapják a jutalmat. Dobák Im­re és társa gondoskodik arról, hogy az 52 süldő és ugyanannyi hízó, meg a 19 anyakoca megkapja pontosan a napi eleségadagot. — Itt vasárnap is helyt kell áll­ni — mondja Dobák Imre. — Hogy mennyire tehető a havi jö­vedelmem? — Erre rövid megfon­tolás után így válaszol: — 1000,— 1500 forint. — Hát nem éppen annyi — szól közbe a fia — vfen az kétezer is. — Kétezer? t- kapja föl a fejét az öregebb Dobák — annyi nincs. — Mennyiért adta el a malaco­kat? — kérdi tőle az elnök. — Valóban a malacokat is itt kaptam — ismeri el Imre bácsi. Nem régóta van itt, eddig már négy »prémium malacot« értéke­sített a piacon ebben az évben, még hármat hazahajthat. Gyerme­kei meg az ő havi »ezeréből« há­zat akar venni. Már együtt is a pénz, csak legyen eladó lakás. A pénzt mind az idén keresték, hárman dolgoztak érte. — Jobb, ha kevesebbet mond az ember — vetekszik Dobák Imre. Idős Balatincz József azok közé tartozik, akiknek legtöbb a munka­egységük. Fiáéval egvütt 1000-re is felrúg december végéig. Mind a ketten a szarvasmarhák nevelésé­vel, gondozásával foglalatoskodnak. Ha tíz tehén tíz borjút neriáL, ak­kor a növendékek közül kettő őket illeti. Munkájukat nem is »rúgd fel, hagyd ott«-módon vég­zik, hiszen a közvagyon gyarapo­dása nekik is kétszeresen érdek. Zárszámadáskor kenyérgabonából 60, tengeriből 40, takarmányrépá­ból 30 mázsára számíthatnak. A két borjú is szép érték. Negyven mázsa szénát kapnak. TJíRÓ LÁSZLÓ KÖNYVELŐ szerint a termelőszövetke­zetben a tagság igényei megnöve­vekedtek: ötven mázsa gabona he­lyett hatvanat, száz forint helyett (kétszázat, — pénzből, terményből mindig többet akarnak. A jobb élethez az akarat egymagában nem elég. A Győzelem Tsz-ben tudják ezt. A nagyobb jövedelem más feltételeit is biztosítani kell, s biz­tosítják is. A munkakedv sem hiányzik az emberekből. Ha szét­húzok, a közvagyonnal nem törő­dök közössége lenne a Győzelem, akkor a 75 értés Simon bácsi is fázósan gondolna a télre, s talán a vetőmagot is csávázatlanul szór­nák szét a földeken. Az időjárás nagyon kedvező. Időben megtörté­nik a betakarítás. Már csak 45 hold kukorica vár törésre. A 20 kh. maglókért géppel vágják majd le. A rozs és az árpa már zöldell. A búza alá száz holdat vetnek eb­ből — a talaj nagy része elő van készítve. Egy harminc holdas táb­lán ottjártunikkor kezdték meg a vetést. Két lóvontatású vetőgép in­dult ki a mezőre. Egy kis vita tá­madt az istálló előtt. Balogh Mi­hály nem szeret lovsat vezetni. Ba­latincz János meg még mérgesítet­te is: miért ment gyalogosnak, ma­radt volna meg a kocsin. Bár Ba­logh így is jól keres. Azt mondja: »Nem cserélnék egy kaposvárival sem. Lesz 400 munkaegységem, ha az évit elosztom, nekem sem keve­sebb a havi jövedelmem a gyári dolgozóénál.« A kocsiikra fölrakták a búzát és elindultak. Úgy dön­töttek, hogy mégis csak Balogh Mi­hály vezeti majd az egyik fogatos lovait. Ebben az évben az osztopáni Győzelem Tsz munkaegységenként búzából 6, árpából, zabból 3, ku­koricából 4, szénából 4, burgonyá­ból 2, takarmányrépából 3, cukor­ból 0,18 kg-ot oszt ki. (A termé­szetbeni prémiumon kívül.) É.s még 16 forintot. A termények értékét is pénzre átszámítva munkaegységen­ként több, mint 50 forint jut. A jövfő évi nagyobb osztalak érdeké­ben növelik az állatok törzsállo­mányát. Húsz továbbtenyésztésre alkalmas süldőt választanak majd ki. A négy növendék üszőt is a törzsállomány kiegészítése céljából nevelik föl. ‘A jósziágok résziére az abrak- és a szálastakarmány biztosítva van. Lesilóztak négy­száz köbméternyi takarmánykeve­réket, bükkönyöszabot. lóherét. Ár­pából, zabból, kukoricából tizenkét és fél vagomnyi szemet fogyaszt­hatnak el az állatok. A Z OSZTOPÁNIAK várható osztaléka. Ám a premizálás módját eltévesztették, s ha nem változtatnak rajta, akkor néhányan mások rovására érdemtelenül na­gyobb haszonhoz jutnak. Biztosan tudják ők is, hogy a növényterme­lők között a tervezettnél magasabb hozamnak csupán a felét lehet ter­mészetben szétosztani, de csak ak­kor, ha a terv reális volt. Márpedig burgonyából holdanként 60 má­zsát tervezni — enyhén szólva la­zaság, hiszen a gyakorlat is erről tamúskOG'ik. mert 140 mázsa ter­mett a burgonyaföld egy-egy hold­ján. Nem mernénk állítani, hogy a ten.' ilyen mérvű túlteljesítése kizárólag az embereik szorgalmá­nak tulajdonítható. Helyesen ten­nék, ha a növénytermelési és ál­lattenyésztési dolgozók premizálá­sát ismét megvitatnák és igazsá­gos döntést hoznának erre. Vonat­kozik ez az észrevétel mind a sertések, mind a szarvasmarhák gondozóinak természetbeni premi­zálására. Egyébként prémium-bor­jú nem szerepel az idevíonatkozó útmutatásokban, csupán tejet kap­hatnak jutalomképpen a tehené­szek, ha tervüket túlteljesítették. Reméljük, fontolóra veszik a Győzelemben ezeket a megjegy­zéseket. (Gőbölös)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents