Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! JETEK! Vfctog&V ogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS MEGBUKTATTA A GUY MOLLETF- KORMÁNYT ŰJ LAPPAL KEZDJÜK SZAKSZERVEZETI ÉLETÜNKET A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉRŐL XIV. évfolyam, 854. szám. HMmmxmmmMtitti’iitwrasms*'» AKA sa FILLÉR Szerda, 1957. október 30. RAZZIA 20 ÓRAKOR Ma befejezik a búsa vetését is as állami gazdaságok VETÉS Az állami gazdaságok traktorai, gépészei alatt valósággal ég a talaj. Az őszi vetésekben, talajmunkála­tokban igazán példát mutatnák a szövetkezeti és egyéni gazdálkodók­nak. A hét elején a csaknem 14 és félezer holdas vetéstervükből 181 hold búzavetés volt vissza, három a Nagybaráti, Kaposvári és Vityapusz- tad Állami Gazdaiságban. Holnap már nem lesz vetetten őszi gabona náuk. Egyébként a rozs, őszi árpa és takarmánykeverékek vetési tervét 175 holddal túlteljesítették. Hétfőig a kukoricavetésterület egyhanmadá- ról törték le a csövet, 97 százalékra álltak a burgonyaszedéssel, 83 szá­zalékra a cukorrépa betakarítással. Kukoricából 25 mázsa {csöves), bur­gonyából 70—75 mázsa, cukorrépá­ból pedig 105—110 mázsa a várható termésátlag. SILÖZÄS Minden számosállatnak 7 köbméter siiéteret töltenek meg, s ennek a tervnek 88 százalékát már megvaló­sították. Sőt, a bárdiibüfcki gazdaság a tervezettnél másfélszernél is több takarmányt tartósított télire. Ellen­ben Somogytarnócán egyiharmadát sem töltötték meg a silógödröknek. Itt gyorsításra szorul ez a munka. SZERVESTRÁGYÁZÁS \ Az előirányzott 5466 hold szerves­trágyázást feladatnak 65 százalékát végrehajtották a gazdaságok. Van olyan gazdaság is, mint a kutasa, amely a tervezettnél -26 holddal na­gyobb területre hordott istállótrá­gyát. Háromfán azonban egyötödét sem teljesítették a tervnek. MÉLYSZÁNTÁS :i Az őszi mélyszántásra kerülő 16 189 hold földnek 45 százalékát le­forgatták télire. Ebben a munkában is a nagybaráti gazdaság jár az élen. Itt már csak a terület egyharmada várja az ekét. Ahogy meggyorsul és halad az őszi termények betakarítá­sa és a trágyahordás, mód nyűik a mélyszántás mielőbbi befejezésére is az állami gazdaságokban. Négy ven féle árut gyárt a Húsüzem mégis gyenge a választék az üzletekben Naponként érkeznek kérdések, reklamációk szerkesztőségünkbe a hás- és ' élelmiszerüzletekben néha egészen hosszú ideig ■ tartó hús-, szalámi- és kolbászféleségak hiá­nyos választéka miatt. A reklamá­ciók nem alaptalanok és a tapasz­talat az, hogy az utóbbi néhány hónap alatt a helyzet csak rosszab­bodott ezen a téren. Mi hát az igazság? A Húsüzemnél történt érdeklődé­sünkre a vállalat igazgatója a kö­vetkezőket válaszolta: — ...Az üzem munkájával nem magyarázható a választék szegény­sége. Ugyanis negyven féle hús- készítményünk egyikét sem mellőz­tük, vagy csökkentettük az utóbbi időiben. Nyolc féle szalámit és hét féle kolbászt gyártunk, köztük né­hány egészen kiváló, hírnévre is szert tett típust. A váliaszték-szp- génység azzal magyarázható, eddigi nézeteltérésünk elleniére is újra csak azt mondom —, hogy a hiba a ke­reskedelemben van. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjainak rendelése többnyire az olcsó árukra terjed ki, köztük is leggyakrabban a húsz forintos kolbászfélsségre. Azért rendelnek olcsóbb árut — mint mondják —, mert az olcsóbb áruk elfogynak, a drágább 40 fo­rintos készítmények pedig megma­radnak. .. Ez részben talán magya­rázat, de nem hiszem, hogy elfogad­ható lenne... Azt természetesen nem teheti meg az üzem. hogy csak korlátlanul ezt az olcsóbb áruféle­séget adjuk. Már csak azért sem. frnert feleiftlels ható^á^íaiNk szerint 100 kg hústanyag feldolgozásánál az olcsóbb és drágább áruféleségekéi is értékesítenünk kell megfelelő arányban. Azt jelenlegi kapacitá­sunk mellett , semmiképpen sem vállalhatjuk, hogy 100 kg húské- szítménvtiől 50—60 kg 20 forintos és csak 10 kg 40 forintos árut adjunk a kereskedelemnek. Természetesen a kolbász- és szalámiféleségeken kívül megtalálható nálunk a ma­gyar gépsonka, főtt lapocka, fehér­pecsenye stb. Hogy ezekből nincs mindig ele­gendő. arra sajnos elég komoly érvünk van. A kimutatások sze­rint ugyanis az utóbbi néhány év alatt szinte óriássá lett a megyei húsigény. 1946-ban Kaposvár hús- igénye csak 30—35 mázsa volt. És 70—75 mázsa a megyéé. Most egyedül a városé eléri a 75 mázsát. A megye igénye pedig ma 250 mázsa. Pillanatnyilag a Húsüzem korszerűtlensége miatt nem tudjuk esőket a számokat tovább emelni. A félbe maradt építkezések pedig ebben az évben a Húsüzemnél sem folytatódnak. A megoldás tehát világos: első­sorban a kereskedelem rendeljen választékasatab^n, még , akkor is. ha netalán a drágább áruféleségből több megmarad. (— di) ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Eredményes lesz az évzáró a kadarkúti Szabadságban A kadarkúti Szabadság Tsz tag­ságának a fele tavaly októberben hátat fordított a termelőszövetke­zetnek. Csak az alapító tagok ma­radtak hűek és nem js siratták meg az eltávozott kőműv-estefket, iparo­sokat — mert ilyenekből állt a távo­zók nagy része. Azóta egységesebb a tagság, jó a munkafegyelem és ami a legfontosabb: megelégedettek az emberek. Nincs semmi szükség arra, ho,gy ötven-hatvan család dol­gozzék — megértés nélkül. — Legyünk kertesebben, de jó­ban, nehézségekben egyaránt ősz- tozók — mondja Nagy Géza mag­táros. — Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem engedünk már senkit közénk, nem! De megnézzük azt, aki ide akar jönni. Jelenleg a termelőszövetkezet 480 holdnyi birtokán 28 család, 42 tagja dolgozik. Elmúlt az az idő, amikor azt mondhatták a kívülál­lók: >4tt minden csupa gaz, nagyobb a gyom, mint a vetett növény«. Most szépek, gondozottak a föl­dek. Az őszi munkákkal sincs baj, időben végeznék a bc/akarífással, a kalászosok zöldellnek és az eredmé­nyek biztatóak. Sokan szeretnének 'visszajönni közénk, csak 'szégyel­lik bevallani. Attól félnek — mond­ja Sípos Pálné, a tsz elnöke —, hogy megszólják őket. A tények mindenkit meggyőznek. Hárman kérték felvételüket a. szö­vetkezetbe. A tagság nem zárkózik el, teljesíti kérésüket. Márkus Imre az egyik, aki a nemrég telepített három hold szőlőt gondozza majd családjával. • Pálóczi György is a közös földben dolgozik és rövide­sen döntenek a harmadik jelentke­ző felvételéről is. Már a falu egyé­ni parasztjai is beszélnek a Sza­badság eredményedről. Igaz, hogy mióta működik a szövetkezet, ilyen jól még nem zárták az évet. Mun­kaegységenként kenyérgabonából 3,5, takarmánygabonából 1,5, bur­gonyából 5, takarmányrépából 1,5, kukoricából 2 kilogrammot osztanak —, hogy csak még a legfőbbekét említsük — és még 13,4 forintot. A tervezett részesedés értéke 43 fo­rint 50 fillér, de az 50 forintot is elkerüli az egységenkénti oszta­lék. A kadarkút! Szabadság Termelő- szövetkezetben sem éln|ek rosszul a tagok. — Ha valaki éppen kíván­csi lenne átlagos havi jövedelmükre, hát fogjon ceruzát és én merem ál­lítani — mondja határozottan Si- posné —, hogy egy-egy hónapra nem esik kevesebb 1600—1800 forintnál. Júniusig Németh Ferenc és fia mun­kaegysége öt híján 400, Nagy Gé­záé és feleségéé 362. Felvett elő­legük értéke 11 852, illetve 10 541 forintra rúg. Takács György ál­lattenyésztő 316 munkaegysége után 10 541 forintnyi előleget kapott Honnan származik , a jövedelem? Az időjárás nagyon kedvezett a növényeknek. Főleg a burgonyából tudnak sókat eladni. Több mint 12 vagon Merkur fajtat értékesítenek. Krumpliból annyi termett, hogy alig győzik behordani a szekerek. A szövetkezet egyetlen gépkocsijának is ki van mérve a munka. Jó párat fordulhat Komló és Kadarkút zöfct, amíg elszállítja az öt vagon étkezési burgonyát. — Komlón van egy emberünk — magyarázza a tsz-elnök. — Neki 'az a feladata, hogy vevőt keressen és lebonyolítsa az átadást, végezze a küldemény értékesítésével járó egyéb tenni­valókat. Van tizenkét halastó is a Szabadság birtokában. Igaz, nem nagyon lehet velük dicsekedni, SAJÄT hasznán tanul... Delet harangoznak a rrvernyiei toronyban. Szántó Sándorné meg­főzte, \ összecsomagolta az ebédet, de még nem viheti a család után a mezőre. Előbb el kell látni az állatokat, mert este előtt nem jönnek haza. Kezében a saj­tárral megáll az istálló ajtóban, végignéz a hat fekvő szarvasjószágan és rászól az egyikre: —Na, heilj fel, Bimbó! — És a hároméves te­hén — mi mást tehetne — f eltápászkodik. Kis­sé szokatlan számára ez a korai ébresztő. Két órakor van a középső fejes ideje, az i elsőé reggel hatlcor, a har­madiké pedig este tíz­kor. Tudja ezt — vekker nélkül — »0« is, s ha netán valaha késleked­ne igazdája, olyan bő­gősben tör ki Bimbó, hoay a harmadik szom­széd akár éhhez \r hanghoz is hozzá igazít­hatná óráját. Nos, tehát Bimbó — a naponta háromszor fejt mernyei két tyihén 'egyi­ke — mozdulatlanul tűri a gyors és gondos tőgy­mosást. A gazdaasszony örömmel tapasztalja, hogy egyenes sugaraik­ban ömlik a tej a fejő­edénybe. Korai volt az öröm: három liternél talán ■ egy cseppel sem ad többet Bimbó, pe­dig az ötliteres fejőke egyszer-egyszer meg szolwtt téfni. Nyomós okai vannak ennek. Tegnap a gyenge lu­cernától és a tarlóheré­től felfúvódott, s emiatt koplaltatták egy kicsit. (De hát nem hagyják kárba veszni azt a zöldtakarmányt, a lo­vaknak meg jobb a szé­na ebben a nagy do­logidőben.) Meg 'aztán a fejés nem az asszony dolga szokott lenni Szántóiknál, hanem a gazdáé. A fejő cserét is méltánytalannak tart­ja Bimbó, s tapintásra érezni, hogy maradt még legalább másfél li­ternyi a Éőgyében. (Ezen most már nem lehet segíteni, majd es­tére valamivel előbbre hozza férjemuram a fe­jés idejét. Még az a szerencse — véli boldogan Szárítóvá hogy a három liter­ből futja a kéthónapos bikaborjú ebédjét. Ed­dig ugyan négy liter volt a fejadagja dél­ben, de mától kezdve f fíeannyit cuclizhat ilyenkor. így rendelke­zett reggel a gazda. »Megmohókodott« ez a. kis füles dezen-tor, vé­tek lenne vele minden­nap tizenkét liter zsí­ros tejet elpazaroltat- ni. Ott van elc)1Si\e a kis jászaiban a dara, meg a gyenge borjú­széna, hadd fanyalog­jon rá arra, s tanuljon meg az ivás mellett en­ni is. Végre rend van az istállóban, mehetünk a mezőre — szól a házi­asszony. Vele tartunk mi is. A dűlőúton ta­lálkozunk a gazdával, amint a szőlőhegyről a burgonyaföld irányába indul kerékpárjával. Néhány szó erejéig azonban feltartóztatjuk. — Iparkodom a fiam. után... Nagyon kíván­csi vagyok, hogy meny­nyi krumpli jön elő az eke nyomán — mondja. — Azt beszélik, hogy a krumpliszedőgép sok gumót hagy a földben. Én bizony nem adtam erre a mende-mondára. Szóltam a gépállomás­nak. Két óra alatt vég­zett a gép a csaknem egy holddal. Három napszámba sem került a költség, pedig legke­vesebb tíz ember egy napi munkáját helyet­tesítette a‘ gép. Hát ha azt számítom, hogy ezzel mekkora fárad­ságtól, derékfájdító ké­zi kapálástól menekül­tünk meg, akkor nyu­godtan mondhatom, hogy a krumpliszedő gép a parasztság egyik legnagyobb segítője a demokrácia jóvoltából. Ha hagyott is a földben vaífcimelyest). ‘azt |sem bánóm. !Bár forgaltna fel az eke még húsz zsákra valót, könnyebb azt összekapkodni, mint kiásni. Rövid szünet után így folytatja: — Tudom ám, hogy miért nem tud tökéletesen dolgoz­ni a szedőgép. Azért, merit isokan .ekei }wtán dobálják a földbe á gu- mólcat. így egyik fel­jebb, a ‘.másik meg lejjebb kerül. Én jelö­lővel és kapával ültet­tem a krumplit, de úgy sem egészen egyforma mélységre jutottak a gumók. El is határoz­tam, hogy a jövő ta­vasszal igénybe . ve­szem a burgonyaültető gépet. Lám, Szántóék va­gyon takarékosan bán­hala a. f maguk . dolgos két kezével, erejével. — A cukorrépái évek óta kormánylemcz nél­küli ekével szántják ki — magyarázza ez az okosan gazdálkodó kö­zépparaszt. — Igaz, hogy a mélyre eresztett ekét nehezen húzzák a lo­vak, de az a szerencse, hogy nem tudnak pa­naszkodni. .. Hogy mennyi répát termel­tem az idén? Ezer­négyszáz ölet. A kö­vetkező évi szerződést is aláírtam már. Az igazat megvallva, két­száz (négyszögöllel ki­sebb földet szántam ia! ’ cii(horrépá\makti De éppen a napokban kap­tam levelet a gyártól Arra a hiányzó kétszáz ölre kötök pótszerző­dést. Majd reggel be­szélek a szövetkezeti agronómussal a tejcsar­nokban, mert mindig ott érem... — Megtalálja-e szá­mítását a cukorrépá­ban? Érdekes, hogy a kér­désre válaszolva először nem a cukor- és a pénzjárandóságot em­líti, bár elégedett az­zal is. Sokra értékeli a melléktermékeket. — A silógödörben meg van a helye a nyersszetlet- nelc — mondja. — Jó, hogy eszembe jutott a napraforgó is. Higgye el, sárgán virítana a mi határunk! nyáron ettől a növénytől, ha több olajpogácsát kap­nánk vissza. Jól járna az állam is, meg mi is. De most már me­gyek, mert vár a mun­ka. .. (KUTÄS) mégis jól jött az a 32 ezer forint, amit a halakért kaptak. A 140 bir­ka húszezer forint értékű gyapja már a finomítóban van, a pénz pe­dig a közös kasszában, ötvenegy darab 140 kilós áttagsúlyú hízót szállítanak el a napokban. Rész­ben az értük járó pénzből lesz teljes a tagok évi jövedelme. 130 600 forintot fizet az Állatforgalmi a szerződéses disznókért. Tartozásaik nagy részét rendez­ték. Nem kereskedhatik a gépállo­más, kifizették ami járt a gépeik használatáért. Csupán negyvenezer forinttal adósak még, amit korábbi: kölcsönök esedékes részeként és kamatok fejében kell kiegyenlíteni.. Jövőre sem akarnak kevesebb osz­talékot. A nagyobb jövedelem, a közös vagyon gyarapodásának egyik, feltételét az állatok (szarvasmar­hák, anyakocák) törzsállományárnak számbeli és minőségi fokozásával biztosítják. 25 törzskönyvezett elő- hasú tenyészüszőt vásároltak álla­mi támogatással. A 20 darab anya­koca utódai továbbtenyésztésre, hiz­lalásra egyaránt alkalmasak. Eddig hetvenhetet választottak le. Húsz tinó is állandóan hízik a tsz istálló­jában. Mikor a kívánt súlyt elérik, eladják őket és helyettük újakat kötraek a jászol elé. Négy hónapon­ként viszik el a hízott göbölyöket. így mindig tudnak előleget osztani a tagoknak. Van miből etetni a jószágokat. Zöld takarmányból 150 köbmétert silóztek le, de ennek féle már el­fogyott. Azért, nem lesznek üresek a gödrök, mert az öt hold cukor­répa után járó szeletből, meg a kukoricaszárból pótolják a hiányzó- 75 köbmétert. A tagok évi jövedel- faét kiegészíti a háztáji javakból származó haszon. Nincs olyan csa­lád közöttünk, alki, ha a szükség éppen úgy .hozná, ne tudna mér most levágni egy hízót. Németh Fereneélk óljában például tizenegy darab sertés van. Sokan öt-hat disz- mára is kötöttek szerződést. A kadarkúti Szabadság tagjai nem cserélnek senkivel sem. Nyolc küz­delmes, nem éppen könnyű év­űién elmondhatják: jó a jelen, s a holnap még többet ígérő. (Gőbölös) November 7-re készülnek megyénk dolgozói Az ünnepig még kell aludni egy párat, dolgos napok sora követke­zik, de a községi tanács és a Haza­fias Népfront már napok óta az ün­nep hangulatát éli, tevékenykednek, gondolkodnak, azt akarják, hogy mi­nél bensőségesebben emlékezzenek meg a negyvenedik évfordulóról. A nagy nap reggelén az ecsenyi f úvószenekar ébreszti a község lakos­ságát, s délelőtt tíz órakor gyülekezz nek az ünnepi beszéd meghallgatá­sára, amelyet Fazekas István VB- elnök mond. A megemlékezés után fiatalok, iskolások szolgáltatnak rö­vid műsort. Déliben a tanács és a népfront baráti találkozó keretébe® ebéddel és borral vendégel meg száz meghívottat. Délután sportrendez­vények következnek, este pedig mo­zi és utána reggelig tartó tánccal egybekötött mulatság lesz. Az ünnepig még sok a tennivaló a mezőkön — tudjuk meg a községi tanács elnökétől. Vetésre vár még. körülbelül 70 holdon a búza és a rozs vetőmagja. Sok a szedetlen, vá­gattal kukorica és kukoricaszár. A 'burgonya bekerült a vermekbe, fo­lyik a cukorrépa szedése és elszállí­tása is. Nem így azonban az 58. év­re szóló termelési szerződéskötés. Az idei 46 hold helyet mindössze 25 hold cukorrépának a termelése biz­tosított. A szüretelés a teljes szak- mányában halad. A jégverés követ­keztében a termés mennyiségileg ki­sebb a tavalyinál, de sebaj — minő­sége jobb lesz a bornak. Az ünnepig minden bizonnyal a pincébe, prés­házba vándorol az utolsó fürtinyi szótő is a tőkékről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents