Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-27 / 252. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1957. október 27. Kikerül-e a gazdasági hullámvölgyből a Patyolat? A közel tízmillió forint beruhá­zással létesített Mező utcai Patyolat üzem megépítésével az volt a cél, hogy a régi, korszerűtlen helyett olyan tisztító üzem működ jélk a vá­rosban, amely a lakosságnak, a me­gye iparvállalatainak, sőt a szom­szédos megyék közelebb eső iparvál­lalatainak is biztosítsa a jóminőségű mosást, festést és vegytásztítóst. Az is ismeretes, hogy ezt a célt jórészt a 3-a számú Mélyépítő Vállalat ha­nyagsága és rendetlen tervezése miatt nem sikerült úgy megvalósí­tani, ahogy szerettük volna, mert bár látszatra igen korszerű üzem a Patyolat, mégis számtalan technikai fogyatékossága van még ma is, amely sajnos sokkal na­gyobb baj annál, hogy csupán a ki­vitelező vállalat hírnevén ütött csorbát, hiszen a hiányos gépbesze­relés, egyes berendezések és szellő­zők hiányossága, a vízvezetékrend­szer súlyos fogyatékosságai kezdet­leges munkamódszerek alkalmazá­sára késztetik a vállalat vezetőit és dolgozóit. A fő hiba mégsem ez. Mert a lassúbb munkamódszerek mellett is a Patyolat gazdálkodásá­nak még ma is az a fő veszélye, hogy nincs kihasználva a kapacitása. A dolog úgy áll, hogy a tízmillió fo­rint értékű, aránylag igen nagytel­jesítményű kaposvári Patyolat mint­ha egyszerűen feleslegessé vált volna Nincs elegendő munkaanyag. A vállalat vezetői keresik, kutatják a mosató, vagy festető ügyfeleket és így is csak alig-alig tudnak annyi munkát szerezni, hogy az üzem je­lenlegi létszáma továbbra is meg­tartható legyen. Számokban ez any- nydit tesz, hogy a kapacitás kihaszná­lása csupán 45 százalékos. Az ellen- forradalom óta a honvédség is má­sutt mosat. Igen nagy mennyiségű mosástól és tisztítástól, meg festés­től esett el a vállalat azért, mert az utóbbi néhány hónapban megrendült a lakosság jórészének a vállalat iránti bizalma. az említett technikai fogyatékosság és főként az, hogy a nyár folyamán az összes balaton,parti üdülő mosa­tását elvállalva, a Patyolat olyan feladatot tűzött maga elé, amely az egyébként csak 45 százalékos kapa­citás kihasználás mellett is a nyári hónapokban teljesen meghaladta erőit. A kellő felkészülés hiánya miatt zűrzavar, kapkodás lett úrrá az üzlsmen, miközben (jórészt az ellenforradalom káros kihatásának maradványaként — a vállalatnál meglazult a munkafegyelem. Persze a technikai nehézségeken 'kí­vül egyetlen érv sem menti a válla­lat vezetőit és dolgozóit a hibák el­követésében. Visszaéltek a lakosság türelmével és a hanyag, rossz minőségű munka révén nem egyszer anyagilag káro­sították meg. Az a tény, hogy a vál­lalat vezetői ezt a hibát elismerték és a panaszokat jogosnak tartják, lépés előre, és egyúttal erős elhatá­rozás, hogy a hibákat az üzem párt­ós szakszervezete a becsületes dolgo­zók segítségével máris jórészt fel­számolta. Elhatározták, hogy a jövő­ben kérlelhetetlenül! kiközösítik so­raikból azokat, akik megbontani igyekeznek a munkafegyelmet, vagy hanyag minőségű munkájuk révén megkárosítják a lakosságot. Most, hogy a két vegytisztító gépet üzem­behelyezik, a festésben és a vegy- tisztításban az eddigi egy és másfél hónapos határidő helyett már kéthe­tes határidőt is tudnak vállalnr A mosás határidejét a három hétről egyelőre tíz napra szűkítik le, de a cél az, hogy hamarosan még ez az idő is csökkenjen. Az elkövetkező idők­re a vállalat bizalmat kér a lakosságtol, amelyet, úgy vélünk, a jobb, ponto­sabb munka után ismét meg is kap a Patyolat. Persze ezzel még nem kerül ki a kátyúból a vállalat^ hi­szen a lakosság sem tudja az üzem kapacitását teljes mértékben leköt­ni. Pedig a vállalat gazdálkodásá­ban a fordulatot csakis a kapacitás teljes kihasználása jelentheti. _Mi lenne hát a megoldás? Semmikép­pen sem az, amit a budapesti fe­lettes iparigazgatóság eltökélt ma­gában, amikor a Patyolat egyes, — a Megyei Tanács pénzén beszerzett — gépeit Budapestre akarja elszállí­tani, mondván, hogy úgysincsenek kihasználva. — Ez igaz. De az is igaz, hogy ki lehet őket használni, ha a megye igazán törődnék a Patyolat sorsával. Nem kellenek éhhez világrengető nagy tettek. Hiszen arról van csu­pán szó, hogy a honvédség —- amely Marcaliban, Nagyatádon kü­lön »iházon belüli« Patyolat üzemet tart fenn — a korszerű és olcsóbb kaposvári Patyolat vállalattal dol­goztatna. És mennyivel célszerűbb lenne az is, ha a taszári honvéd­alakulatok nem Marcaliba, meg Nagyatádra, hanem az alig néhány kilométerre eső Kaposvárra szállí­tanák mosatásra szánt ruhaneműi- kat. Megoldás lenne még az is, ha az állami gazdaságok és egyéb vi­déki üzemek, intézmények nem a drága pénzen fogadott magánosok­kal, hanem a Nagyberelki Állami Gazdaság példája nyomán a sokkal olcsóbb Patyolat vállalattal mosat­nának, A szállítás már csak azért se . lenne külön gond, mivel a vidéki gazdaságok és - intézmények jármű­vei havonként többször is bejönnék vagy áthaladnak a megye székhe­lyén. Ezeket a problémákat azonban a Patyolat egyedül nem képes meg­oldani. Ahhoz, hogy ezek a tervek megvalósuljanak, a megye gazdasági vezetőinek gyors segítsége kell. Az erkölcsi hullámvölgyből a fe- lelőségteljesebb munkavégzéssel, a lakosság érdekeinek lelkiismerete­sebb figyelembevételével lényegé­iben már kikerült a Patyolat válla­lat. De kikerül-e a rentábilis műkö­dést soha el nem érő vállalat a gazdasági hullámvölgyből? Mindez azon múlik, hogy az illetékesek mennyi segítséget nyújtanák a vál­lalatnak az üzemi technikai hanyag­ságok megszüntetésében, de főként a kapacitás kihasználásának esetleg fent említett módjában. Hiszen __ a népgazdaság tízmillió j án készült korszerű Patyolat üzemet nem kira­katnak, hanem a megye lakosságá­nak építettük. Használjuk is hát! Szegedi Nándor. ' Erre a mosató és festető felek ré­széről történt számtalan minőségi kifogásolás, több ruhadarab eltűné­se, a beadott ruhák felelőtlen össze- cserélgetése adott alapot. Az áldat­lan állapotot tetézte még, hogy az üzem a vállalt határidőket — noha azok amúgy is elég hosszúak voltak (mosásban például 3 hét) — szin­te egyetlen alkalommal sem tartotta be. Ehhez kétségtelenül hozzájárult Ä brüsszeli világkiállításra készülnek a kaposvári agyagiparosok Kaposváron j a Honvéd utca egyik udvarában található az Agyagiparosok Háziipari Szövet­kezete. Az egyik magyablakos, vi­lágos műhelyben készülnek a szép kivitelű, díszes mintájú cserépkály­&qq hit &&maqqh(in Ezen a földön, a lágy somogyi lankák ölén, ahol most tsz-ek pa­rasztjai munkálkodnak a jövő évi kenyéren, régen is folyt ilyenkor a dolog. Csakhát másként és főleg másért. Nem azért, aki hajnaltól napestig túrta a földet, de azért, kj legfeljebb csak akkor vette ész­re ezt, ha kifcocsizott a hintáján. S most, tizenhárom évvel felszabadu­lásunk és egy évvel az ellenforrada­lom dúlása után elmondhatjuk: So­mogy parasztjai a felemelkedés út­ját választották. Három hónap alatt 136 családdal, két és félezer hold földdel gyarapodtak termelőszövet­kezeteink. Százegy van már belőlük, s köztük az országszerte ismert Vö­rös Csillag, ahová még mindig ké­rik felvételüket a családok. S most épp a zárszámadások közelegnek. Nincs olyan tsz, ahol ne latolgatnák mennyi termény, mennyi pénz esik majd egy munkaegységre. A nagy­bajaim Győzelem Tsz;-nél nemcsak az idei zárszámadás lesz jó, de munkájuk alapján bizonyára a jö­vő évi még jobb. Szépen fejlődnek a földművesszövetkezetek is. Az igali például a község dolgozóinak bizal­ma által egyre növeszti részjegyei értékét. Egy részjegy ma már 83 forintot jelent, s van olyan tag is, aki 360 forint értékű részjegyet jegyzett. S az állattenyésztés hogyan fejlődik? Az Állatforgalmi Vállalat évi háromszázmilliós forgalmat bo­nyolít le. Az idén 83 ezer ''sertést vesznek meg szerződéssel és szaba­don. Ezek az adatok jelzik a leg­meggyőzőbben, hogy milyen na,gy lehetőségek rejlenek az állattenyész­tés terén megyénkben. A Textilművekből ezen a héten egy igen örvendetes jelentés érke­zett. Két hónap alatt semminemű baleset nem fordult elő a gyárban. A munkásvédelmi berendezéseket felülvizsgálták, rendbehozták az aj­tókat, ablakokat, megújították a munkaruhákat is. S ha mindez 34 000 forintba került, akkor is igen megérte. A múlt héten megemlékez­tünk arról, hogy a Nőtanács asszo­nyainak kezdeményezése során mi­lyen szociális berendezéseket adnak a megye gyárai a nődolgozóknak, most a munkásvédelem korszerűsí­téséről adtunk hírt. Mit szólnak mindehhez azok, akik szerint a múlt rendszerben jobb volt. a munkások sorsa? A tényeknek mindig van ak­kora erejük, hogy a hazugságokat elhallgattass ák! Hetvenöt évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Somogy megyében Kál­mán Imre, az operettmuzsika világ­hírű mestere. Szülőhelyén, Siófokon ünnepélyesen emlékeztünk meg az évfordulóról, s ugyanakkor színhá­zunkban estéről estére felcsendül­nek a Marica grófnő dallamai. S hogy szereti a közönség még mindig ezt a muzsikát, azt a mindennap telt nézőtér bizonyítja. Az egy hete megnyílt őszi tárlaton már kevésbé jelennek meg tömegek. Ez nem So­mogy megye képzőművészeinek le­becsülését jelenti, csak hát a festé­szet sokkal kevesebb embert vonz. Kár, mert szép ez a kiállítás, s nem ártana az ott felmerült problémákat széleskörű vitában megoldani. Ilyesmik voltak, ilyesmik történ­tek a héten. S mi nem történt, pe­dig kellett volna? A KMTE igazán győzhetett, volna Zalaegerszegen, ha több szív, lelkesedés van a játéká­ban, s gyermekeink járhattak volna iskolába, ha az ázsiai influenzát nem kapta volna meg az iskola- kapú is, amiért zárva maradt. Egyébiránt rend volt és csend, ügy, ahogy Somogyhoz és ehhez az évszakhoz legjobban illik. hák. Ebben a helyiségben csupa félig kész, vagy éppen munkálás alatt lévő nyers kályhadarabokat találunk. De nemsokáig marad egy sem ja polcokon. Néhány napon belül ia 1másik '.helyiségben lévő égető kemencébe kerülnek, hogy azután elszállíthassák valamennyit a most épülő, vagy már elkészült lakásokba. Ezzel a szép, tágas műhellyel szemben egy sokkal kisebb, szűkebb épület szerénykedik. Pedig az ab­lakai mellett felállított munkaaszta­loknál még érdekesebb látnivalók, akadnak, mint a kályhásoknál. Az egyiken több \ágyaghen4,er . várja, míg feldolgozásra kerül, s olyan szép formás váza válik belőle, mint abból, amit most forgat sebesen ia korongon a mester. A kis terem másik végében két nő dolgozik egy­más mellett. Apró, vázákat, hamu­tartókat öntenek le fekete i mázzal, s aztán előkerül egy úgynevezett »íróka« nevű szerszám, melynek se­gítségével néhány /pillanat alatt fehér és sárga csíkokat kap az ed­dig egyszínű kerámia. Nemsokára ezek is elkészülnek, s berakhatják valamennyit az égetőkemencébe. A polcokon sokféle, már teljesen befejezett munka |látható. JZisebb- nagyobb • vázák, füles korsók, csil­logó hamutartók színpompás keve­réke gyönyörködteti a szemet. Nem­csak a véletlenül betévedő idege­nét, hanem az -itt dolgozókét is, hiszen ezeknek legtöbbje a jövő évi brüsszeli világkiállításra készült, s a szövetkezet minden dolgozója re­méli, hogy sikert hoznak a kapos­vári iagyagiparosoknak. Ráfizetett a lókupee Két év leforgása alatt tizennégy esetben vásárolt lovakat viszontel- adásra Wolfinger József fuvaros, akj 1945 előtt lókereskedéssel foglalko­zott. A többszörösen büntetett elő­életű vádlottat üzletszerűen elköve­tett árdrágító üzérkedés miatt a bíróság nem jogerősen, kettő évi börtönbüntetésbe ítélte. A vádlott fellebbezett az ítélet enyhítéséért és az üzletszerűség megállapítása ellen. A Szovjetunió első gépállomásának, a Sevcsenkó Gépállomás könyvtárában. Az előtérben V. Iljuhina könyvtárosnő könyveket cse­rél V. Kolesznyicsenko lakatosnak. A gyermekgyógyász a gyermekparalízis utókezeléséről Az elmúlt nyáron is­mét felütötte fejét és napról napra növelte a betegek számát a gyermekparalízis. So­mogy megye azonban úgy látszik a szeren­csésebb országrészek közé tartozott. A me­gyeszékhelyen és a községekben is nagyon kevesen kapták .meg a Heine Medinákért. A betegeket viszont azon­nal a kaposvári me- igyjeií kórházba Szál­lították, s itt a gyer­mekosztályon telkiis- meretes kezelésben ré­szesítették mindannyi- ukat. Most ellátogattunk dr. Svastits Pál főor­voshoz, a kórház ki­váló gyarmekgyógyá- iszáhdz, hogy felvilá­gosításit kapjunk, mi­lyen módszerrel gyó- gyíte/htájk a paralízis- ben megbetegedett gyermekeket. — Az elmúlt évek gyialkoiilaítától eltérően — mondatta — nem al­kalmaztunk B vitamin injekciózást, saját vér. vagy vérplazma keze­lést, ugyanis kiderült az, hogy ez a módszer nem sokat használ. In­kább csak nyugtató gyógyszereket alkal­maztunk. S minden kis betegünket olyan nyu­galmi állapotba fektet­tük, úgy helyeztük el a kórházi ágvon, hogy a betegséggel járó zsu­gorodás, ferdülés ne fejlődhessen ki. Tíz napos kezelés után altalajban megkezdtük a végtagok nyújtását! mozgatását, a bénult testrészek fürdetését, parafin pakolását. A negyedik héttől kezd­ve pedig fizikoterápián kaptak rendszeres ke­zelést a bénulásban szenvedők. Villanyoz- táik, masszírozták va- lamennyiüket, s a be­teg tagok mozgatóid végző tomatanámő ar­ra igyekezett rávenni mindegyiküket, hogy önakaratukból is igye­kezzenek mozogni, ke­zükkel, vagy lábukkal dolgozni. Ennek az­tán az lett az eredmé­nye, hogy általánosság­ban 6—8 hetes kórházi kezelés után a gyere­keket hazaengedhet­tük, s csak bizonyos időközönként keltett ismét bejölnniök a kórházba utókezelésre.-r Ez az esztendő egyébként — folytatta a gyermeksvógyász — elég szferancsésmek mondható a bénulásos meglbeteeedések szem­pontjából. Kevés volt a nagyon súlyos eset, legtöbbnvire alsó-, vagy felső végtag, törzs, has vagy hát­izom bénulás fordult elő. A nehezebb ese­teket Kaposváron úgy­sem tudjuk megfelelő­en kezelni, ezért az ilyeneket a főváros szakorvosainak gond­jaira bízzuk. így pél­dául Budapestre kell* szállítani az alulról felfelé terjedő bénulá­sos betegeket, mert ez a folyamat nagy veszélyt rejt magában a nyúltagv működésé­re. Ugyancsak a fővá­rosban gyógyítják a nyelőizom, vagv a lég- zés ibidnuláBas ; betege­ket. — A kaposvári gyer­mekgyógyászok min­den tőlük telhetőt tnegtesznék a pairalí- zisben megbetegedet- )hejk megfelelő utó­kezelésére. Nagy örö­met és könnyebbséget jelent azonban szá­munkra, hogy a Sal.k- valkcina oltások óta szinte egyetlen egy gyermek Sem fcaplta meg Somogybán a Heine Medin-kórf.- ger ­Mit kell tudni a bortermés bejelentéséről A bor adóztatása tekintetében vál­tozás nincsen. A borforqalmi adót szabályozó rendelkezések változatla­nul érvényben vannak. A fennálló rendelkezések legfontosabb részeit tájékozásul az alábbiakban közöljük. Minden bortermelő köteles a szüret (szclőszedcs) befejezését követő 6 napon belül a terrnett és szűrt must mennyiségét .a területileg illetékes pénzügyi szakaszon az erre a célra készített bejelentőlap adatainak ki­töltésével bejelenteni. Ha saját ter­mésű szőlőn kívül vásárolt, vagy bár­mely címen megszerzett szőlőből is szűrt mustot szintén köteles bejelente­ni. Bejelentési kötelezettség alá esik a mástól bármilyen címen (pl. álla­mi gazdaságtól, termelőszövetkezettől kapott, más termelőtől adózottan vá­sárolt) megszedett bor vagy must is. A készített törkölybor, továbbá sa­ját termésű, vagy vásárolt gyümölcs­ből előállított erjesztett gyümölcslé is bejelentés alá esik. A törkölyön er­jesztett borok előállítása hosszabb ideig tart, így a bejelentési határidőt a gazdák túllépnék, ha bevárnák an­nak lefejtését, ezért az ilyen esetben nem az előállított bort, hanem a ká­dakban elhelyezett szőlőcefre meny- nyiségét kell bejelenteni. Végül be­jelentési kötelezettség alá esik az előző évről megmaradt óborkészlet és az esetleg előállított seprőbor mennyisége is. Bortermelőnek kell tekinteni — a termésbejelentési kötelezettség tekin­tetében — az egyénileg dolgozó pa­rasztot, az állami gazdaságot, a ter­melőszövetkezetet, a termelőszövetke­zeti csoporttagot, az állami gazdaság részes munkavállalóját és aki szőlő­lugason termett szőlőből mustot ké­szít. A községi tanácsoknál és a pénz­ügyőri szakaszokon a bejelentőlap nyomtatvány minden termelő, illetve bejelentésre kötelezett rendelkezésé^ re áll. A megfelelően kitöltött beje­lentőlapot a pénzügyőri szakaszra kell eljuttatni személyesen vagy pos­ta útján. A bejelentést általában a termőterületre illetékes pénzügyőri szakasznak kell benyújtani. Ha azon­ban a szűrt must, illetve a bor táro­lása nem a termőterületen történik, akkor a tárolási hely szerint illetékes szakaszra is bejelentést kell tenni. Ha valamilyen oknál fogva a hivatalos bejelentőlap nyomtatvány a helyi ta­nácsnál nem volna kapható, abban az esetben postai levelezőlapon, vagy le­vélben is megtehető a bejelentés, ha a szükséges adatokat tartalmazza. Részletekben történő szüretelés ese­tén az egyes rész-szüret eredménye­ket azok megtörténte után következő 6 napon belül be kell jelenteni, kü- lön-külön bejelentőlapokon. Az adókedvezményre vonatkozó szabályok változatlanok. Az egyénileg dolgozó termelőt egy gazdasági év­ben 130 liter bor után, 16 éven fe­lüli, önálló keresettel nem rendelkező családtagiait egyenként 50 liter bor után illeti meg az adókedvezmény. A kedvezményesen adózható bor meny- nyisége azonban a 300 litert nem ha­ladhatja meg. A kedvezményes adó­tétel literenként 80 fillér. Az erjesz­tett gyümölcslé utáni borforgalmi adó literenként 4,80 forint. A termésbe5elentés elmulasztása, ideértve az elő- és rész-szüreti beje­lentést is. pénzügyi szabálysértés. Aki pedig termését részben vagy egészben elrejti, vagy az adózás alól más módon rd ónja, a pénzügyi sza­bálysértési eljáráson kívül az adó- kedvezményt is elveszti. Tilos óbornak az újborral való ösz- szekeverése anélkül, hogy azt — a keverés megtörténte előtt — az ille­tékes pénzügyőri szakasznak beje­lentették volna. Azt a mustot, illetve bort, amelyet a termésbejelentés el­küldése előtt ad el a termelő a fel­vásárló vállalatnak vagy másnak, be kell jeierteni. A termésbejelentés helyes, pontos megtételével a szőlősgazda saját ma­gát megkíméli a kellemetlenségektől, de emellett a népgazdaság érdekeit is szolgálja. Részletes felvilágosítást a pénzügyőri szakaszok adnak. KERESSE FEL ideiglenes helyiségében a Qfójftmíwéjjzeti költőt Lenin u. 1 sz. Szeretettel várjuk kedves vevőinket

Next

/
Thumbnails
Contents