Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-29 / 228. szám
Vasárnap, 1957. szeptember 29. SOMOGYI NÉPLAP 5 OLDJUK KI A EÉKEKET! VASÁRNAPI SPORTJEQYZETEK Zsúfo't mostanában a hét végének sportműsora. »Nagyüzem« van a labdarúgásban, kihasználják a kedvező őszt az atléták, a kerékpárosok, folyik a tekebajnokság és a készülődés az ökölvívó CSB-re. A sok-sok sportesemény természetesen számos sportproblémát vet fel, amelyben akad öröm é9 üröm egyaránt. Ragadjuk ki a legmegkapób- balcat az e heti feljegyzéseink közül. Milyen televény ez a somogyi talaj, hány kiválósága nő fel itt a magyar sportnak? Adott már a somogyi hon olimpiai bajnokot, sok kiváló rekordert, szinte számtalan nagyszerű sportolót a magyar sport számára. Úgy véljük, hogy az egyik legszebb reményekre jogosító sportpályafutás most van kibontakozóban. Alig 16 éves. Tanárai és a Táncsics Gimnázium igazgatója csalt a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoznak róla. mint gimnáziumi tanulóról. Talán túlzottan is szerény fiú — mondogatják. Ez a véleménye Papp Béláról — mert' hise róla vám szó — edzőjének, Szegfi Lászlónak is. A fiatal Papp Bélának ökölvívó tehetségéhez nem férhet kétség. Abból mostmár kaptunk ízelítőt az utóbbi időben nem egy ízben. Ahogy a válogatott Adorján után, most' Szászt lépte le. több volt mint lenyűgöző. Teljesen jogos és megérdemelt volt a második és harmadik menetet végigkísérő taps, valamint a győztest köszöntő tapsvihar. Az egyik szurkoló a mérkőzés után jegyezte meg: Papp Béla most 16 é\es. A római olimpia idején 19 lesz. Kijut-e vajon Papp Béla ilyen fiatalon majd az olimpiára? — tette fel a kérdést. Mi adjuk meg a választ. Kizárólag Papp Bélán múlik ez. Ha azon az úton halad, mint eddig, akkor feltétlenül, s talán nagyobb sikerrel szerepel majd, mint a kis Béla gyerek eszményképe, Dőri Bandi. * * * MEGCSAPPANT A NÉZŐSZÁM az NB Il-es mérkőzéseken. A KMTE idénynyitó mérkőzésén három és félezer szurkoló volt, vasárnap, viszont alig több mint kétezer néző volt kíváncsi a KMTE-re. Hja. a szurkolótábor nem azt várta NB Il-es csapatainktól, hogy ilyen gyengéin szerepeljenek. Mi a lemorzsolódás oka? Eláruljuk, csak másodsorban a repülő- nap. Elsősorban az a gyenge szereplés, amely a KMTE és a K. Kinizsi csapatát egyaránt jellemzi. Ha csapataink magukra találnak, ha a közönség olyan lelkes játékot' lát, mint ahogy a KMTE küzdött a második félidőben, akkor nem lesznek majd üres padsorok sem a Dózsa-pályán, sem a cukorgyár! gödörben. * * * HA MÁR A KÖZÖNSÉGNÉL tartunk, szóljunk azért magáról a somogyi szurkolótáborról is. Eláruljuk, hogy ilyen hangtalan labdarúgó közönség, mint amilyen Kaposvárott van. talán sehol másutt nincs az országban. Az idén őszszel elkísértük csapatainkat néhány var- eyobb dunántúli városba. Zalaegerszegen, Győrött, Székesfehérvárott, egyszóval mindenütt rendszerint zúg a hajrá, a biztatás. A mi közönségünk egyelőre néma. Hogy miért? Ezt nehéz volna megmondani. Itt nem lehet mentség a gyengébb játék siem. mert hisz éppen ilyenkor kellene a még harsányabb biztatás. Persze, az is igaz, hogy amikor jó sportot kap ez a szurkolótábor — s itt megint csak az ökölvívókat említjük —, akkor nem is olyan csendes a sporttelep környéke. íme .ismét egy ellesett párbeszéd. Az egyik NB Il-es labdarúgó némi irigységgel kérdezte a délelőtti ökölvívó viadalon, hogy ők vajon mikor kapnak ilyen tapsot. Az egyik nézőtől megkapta rögtön a választ is. ekként! — Majd ha ti te úgy fociztok, mint ahogy a dózsás öklözök bunyóznék. — Úgy véljük, ez a párbeszéd minden ezzel kapcsolatos vitáira feleletet ad. * * * PÉCSI SZURKOLÓK érkeztek, vagy háromszázain. Különvonat hozta őket Kaposvárra, hogy buzdítsák csapataikat, a Pécsi Vasast és a PVSK-t. Eláruljuk, figyelmetlenség volt számukra kiadni a lelátó legrosszabb helyeit, azaz a legfelső sorokat. Zsörtölődtek is emiatt — és joggal — pécsi vendégeink. Mérgükben aztán .annál harsányabban buzdították csapataikat. A pár száz, sőt mondhatnánk, a pálya város felőli sarkán elhelyezkedő 20—30 pécsi drukker nagyobb "zajt csapott, mint a kaposvári kétezer néző. Áraljuk el, nemcsak azok biztatták hangosan a pécsi csapatokat, akiknél nagy demizson volt, mert ilyen is akadt, s mondjuk meg őszintén, a lelkesen szurkoló pécsi sporttábort örömmel láttuk a kaposvári pályán. A deml- zsonokból erőt merítő szurkolókat azonban korántsem. KEMÉNY JÁTÉKRA buzdítottuk egy héttel ezelőtt labdarúgóinkat. Amikor ezt tettük, akkor a kemény, férfias játékra gondoltunk, amely a mai labdarúgás általános jellemzője. Néh ínya» azonban félreértették ezzel kapcsolatos Írásunkat, s akkor rugdalózlak keményen, amikor a labda a közöl ük bon sen» volt. Mi lett .a vége? Kiállítás. A folytatás pedig eltiltás, kényszerpihenő. Ez természetes is. Teljesen jogos volt a SLASZ elnökségének te az a kérése a fegyelmi bizottságokhoz, amely a kemény játékot a kíméletlen Játékkal ősz- szetévesetö játékosok számára igen szigorú ítéletet kért. így történt, hogy a héten négy hétre, hat hétre, sőt örökre Is eltiltottalt labdarúgót Somogybán. Hja, rendnek muszáj lenni. T»TTrYYTYY*VTTVTTTYTTTTTTTTYYYTYYyYYTTTYTTTTTyYTTTVYTTVTTTTT7TTYTTTTTyYTYT AZ IKERSOROS KUKORICA termesztési módszeréről O zövevényes a falu élate az át- O alakítás időszakában. Szinte egy födél alatt él a régi, meg az uj éT viaskodik egymással. Bonyolítja a helyzetet az ellenforradalomnak az anyaginál súlyosabb eszmei, erkölcsi rombolása. A szocializmus eroi keny- telenek voltak bizonyos merték«, időlegesen visszavonulni, majd ismét izmosodni k-zd-tek. Nem kétséges hogy szívós, kitartó munka ara. győzedelmeskedik az új, s felváltja f “étit Okosan, körültekintően kell kiköveznünk . MIM.. ?<£ ne kelljen akár egy ^tis vissza falé tennünk a jövőben, hogy igaz ügyünk bármilyen lassan ^ de állandóan előbbre jusson Ehhez szükséges, hogy dobaliimkleminde felesleges terhet a szocializmus sikeréről s határozott, meggondolt kézmozdulattal oldjuk ki elorehaladCA párt agrárpolitikájának tóöAsei megmutatják, melyik irányba kell menetelnünk. Fő feladat: a falu szocialista átalakításának szem-eg« tartása és egyidejű végzés,e mellett a mezőgazdasági Armeies fokozat ta'ob fellendítése. Ez a világos u mutatás akkor hozza meg a vám sikert ha minden lehetségest megte szün’k érte, A győzelem eteogedte- tetlen előfeltétele az egvseges alias foglalás, a tézisek egyöntetű értelmezése és végrehajtása. A gvak«rlatl tapasztalatok - sajnos - néhol ennek a hiányát érzékeltetik. A mezőgazdaság sorsát formálni hivatott értekezletek egyike-másika letér a fővágányról. Részletesen mertianviam vetik a termelőszövetkezetek Örömeit, gondjait, s megszabjak a ten- „ ívni,Meat — és dicséretes floio,. hogv ezt teszik. De hiba hogy csak erről esik szó, a túlsúlyban levő egyéni parasztgazdaságok nev segítését vedig néhány oha,ano_ megjegyzéssel elintézik. Sőt, vannak egyes élvtársaink, akik kifogásolják, ha Dl a 'ajtó ismerteti a jól gazdálkodó egyéni parasztok eredményeit. SnJTeJel . párt Űrt« •_ szövetkezeti, hanem az egyen! tér emelőket állítja ideálként a dolgozó parasztság elé. Csoda-eMeE^- ha egy pártonkívuli lírása főaBaTe nvésztő átfogó beszámolóját hall entva az az érzése támad az ember- STmwí.a egyetlen egyéni P»™* sem lenne a felügyelete ala tartózó “SSÄ .«.dalon, aÄ|; tató egyéni parasztok helyes Sandái kodási módszereinek népszerűsíti mfatt Behunyt szemmel elmenni a való élet tényei mellett - rturi 3 .««1»- tó kezeinek - a szocializmus egjv falusi bázisának - minden leheui nniitV-Mi anyagi, szakmai támogatást SSTSíi adnunk Ezt jól vésse emlékezetébe minden kommunista pártonkívüli vezető es beosztott ak- nek köze van a mezőgazdasághoz legyen az akár pártmunkás, akár tanácsi dolgozó, vagy a bank és egyes vállatok megbízottja, «81™' Sró. Am a megye szántóterületének több mint 77 százalékát ben tartó egvém Parasztok közül eevetlen egy sem szűnik meg ma- «áimazda lenni attól, hogy kihagy- Tuk a számításainkból. A párt es az ££ ’Slkitúzésvlnnk segíteni kell őket a losparcella biz tosította teljesítmények felső. haka rának elérésében. Ennél tovább<ugy sem tudnak menni, de Idáig eljut hatnak. Többek között arólte , hogy a mezőgazdászok melléjük altnak. szaktanácsokat adnak «eWk. Bábír iák őket arra, hogy a túlhaladott módszereiket - ha másként nem, egyenként - dobjak a sutba. Nagy fokú az idegenkedés - eppen az ismeretek és tapasztalatok hiányából- a különféle műtrágyák alkalmazása iránt a parasztság köreiben. A mezőgazdasági tudomány művelő helyesen tennék, ha községenként néhány gazdánál kíséri ti parcella kát létesítenének, és hangos szóval hirdetnék az eredményeket, ame- lvek meggyőzően mutatnak egy é múlva pl.'a szuperfoszfát termésfokozó hatását. A maradisag tényének puszta megállapításával es cviol évre való hangoztatásával nem me- gvürk előbbre. A mezőgazdasagt tudósok és kutatók fáradságos munkájának eredményei a növénytermelés és állattenyésztés hozamainak növekedésében mutatkozzanak meg — csak ezzel lehet áttörni a paraszti maradiság, újtól való félelem bástyafalát. Ennek nemcsak a parasztság, hanem az egész ország hasznát tótja. A termelőszövetkezetek javuló gazdálkodásának bizonyítékai méltán töltik el örömmel a szocializmus híveit. *E téren sem szabad túlságosan magasra állítanunk a mércét, s mozogjunk a valóság talaján, mert csak úgy lehetnek magabiztosak lépteink. Ne feledjük, hogy milyen mélyről indultak el szövetkezeteink az év elején. Idő kell ahoz, hogy a helyes intézkedések jótékony hatása kézzelfoghatóvá váljék. Ez sem megy magától. A szövetkezeti tagok, a párt- és tanácsszervekben dolgozó emberek áldozatos munkája, bátor hozzáállása a siker titka. A szükséges segítségadást azonban fékezi számos téves nézet t mindannyi az ellenforradalom káros eszmei hagyatéka. Ezeken az ideológiai, lelki gátakon is vágjuk át magunkat. Nemrégiben még akadt olyan községi tanácselnök, aki októberben tett fogadalma miatt feléje sem nézett a termelőszövetkezetnek. Ma is vannak elvtársaink, akiket visszafelé húz az a fájó érzés, hogy sokszor a fejükhöz verik a múlt hibáit. Kár lenne megfeledkezni október előtti tévedéseinkről — ezt soha ne is tegyük. De legfőbb ideje, hogv végérvényesen lezárjuk a kofátbi botladozások egyoldalú felhánytor- gatásának időszakát és merjünk beszélni sikereinkről. Nyíltan meg kell mondanunk — barátnak és ellenségnek egyaránt -. hogy az elmúlt években fordultak elő kisebb, vagy súlyosabb hibák a szövetkezet szervezésében, ám a tsz-ek tömeges fel- bomlasztása az ellenforradalom bűne. íme, ennek néhány perdöntő bizonyítéka: teljesen önként szerveződött tsz-ek tagjai is szétmentek az ellenforradalmi erők nyomásába; szövetkezeteink egyrésze — ha kisebb része is - kiállta október vad viharát; számos feloszlott közös gazdaság romjain új szövetkezetek épülték, >♦ Jelenleg 99 tsz-ünk folytat közös gazdálkodást, 1744 családdal yß73 taggal. 24 459 kát. hold földön. Ezenkívül működik még a megyeiben 8 tszcs, 71 családdal, 140 taggal, 774 kát. holdon« — olvashattuk a Megyei Pártbizottság legutóbbi ülésének beszámolójában. Azt pedig senki nem állíthatja, hogy ezt a kicsiny bár, de erős, elszánt csapatot valamiféle erőszak tartaná a közös gazdálkodás mellett. Együtt maradtak, vagy ismét összefogtak, mert az élet, ez a legokosabb és jegszavahihetőbb tanítómester adta tudtukra: közösen könnyebb és ered- ményesebb a munka, mint külön- kujotu Aa igazság pedig igazság ma- . Hdha szőkébb tétre zsugoro- , , össze, ha időlegesen megritkulnak is vallóinak sorai. A nagyüzemi gazdálkodás többre képes, mint a kisparcellás >— ha ma még nem is mindegyik, de máris számos szövetkezetünk megtestesítője ennek 3z elvnek. Ez a tudat adjon erkölcsi erőt minden elvtársunknak, s a tanácsok dolgozóinak ahhoz a küzdelemhez, amelyet a gyengébb tsz-ek felvirágoztatásáért, s az egész dolgozó parasztság szövetkezetbe vezető útjának megalapozásáért vívnak. E 15,^ünk e5V nemzetnek rsa ... , a11 - mondja a költő és mi valljuk vele együtt. Igazunk tuda- Übr„hlr^juk: a mezőgazdasági termelés fellendítésének, a jobb emberibb paraszti élet megteremtésének népünk boldogulása biztosításának fo módszere a közös, szövetkezeti gazdaságok szervezése a nap Lenin útmutatásai szerint behol a világon nem állhat men a maga kisparcelláján az egyéni termelő. Mindenütt, Keleten és Nyugaton egyaránt - ám más és más mó- aon - nagy táblákba olvadnak ösz- ?7Jr a, kisbirtokok. A technika a képzeletet csaknem felülmúló utat száguldott be. Az egyik oldalon - és nem is legszélrül - az ősember áll am kobaltéval szerezte meg a mindennapiját. A másik végén pedig — megint csak nem a sor legvégén — a ma parasztja helyett a gép arat és Csepel egyszerre. Belefárad az agyunk, amíg gondolatban eljutunk a pattintott kőszerszámtól a motorizált kombájnig. És még mi minden következik ezután! A tudomány, meg a technika összefogott hogy minél kevesebb paraszti verejték. öntözze az anyaföldet. Küldi a jövő a gépeket, hogy a negyvenes parasztot ne nézzük .hatvan esztendősnek. Küldi azért, hogy a hatodik osztályos gyereknek — iskolás táskáját ledobva - ne kelljen a burgonyaföldre szaladnia segít- m a termés megmentésében, né- hogy °tt érje a fagy. Készülnek a , • ho“y a Paraszt ne hajnalhasadástól az est leszálltáig a mezőn kényszerüljön élni. Azt akarjuk hogy a mezei és istálló-körüli teendők ne szaggassák szét százfelé a parasztembert, hanem mindenki py-egy részét végezze a növénv- (termelesmSk vagy az állattenyésztésnek a társadalmi munkamegosztás keretében. Mindehhez - és sok máshoz: az olcsóbb és több mező- gazdasági termék előállításához stb. - nagyüzemek kellenek. A szövetkezeti mozgalom to- vábbi térhódításának számos előfeltétele van. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a meglévő tsz-ek példamutatása. Erőssé, gazdaggá kell tenni minden szövetkezetünket, amint ezt a Politikai Bizottság legutóbbi határozata ismét célul tűzte elénk. Minél előbb számottevő eredményeket kell elérnünk e téren, hogy a valóság adja meg a dolgozó parasztokhoz címzett felvilágosító szavunknak a hitelét. Elsősorban a szegényparasztokat hívják maguk közé a sok földdel rendelkező tsz-ek tagjai. A szövetkezetekből kisodródott szegény- parasztságnak máris rosszabbra fordult sora, mint a közösben. Ha hívó szót hall, biztosan nem kérlelted magát belépésre. Pedig de nehezen hangzik el ez a mondat: »Tudjuk, hogy megtévedtél, de nem haragszunk rád, gyere vissza, szívesen látunk ismét sorainkban.«... Ehelyett inkább ez a gondolkozásmód az általánosabb: »Elhagytál bennünket, tanulj még néhány évig a magad kárán.« Hibás és igazságtalan ez az utóbbi álláspont. A világtörténelem nem ismer olyan háborút. amelyet ne követett volna a béke. A bentmaradtak és kilépettek viszont nem ellenségei egymásnak, még ha volt is köztük nézet- eltérés a «-juss« elosztásánál. Korábban együtt mentek, közös célért, az ellenforradalom mesterségesen szétválasztotta útjaikat. Módot kell ró találni, hogy ismét egy lobogó alatt sorakozzanak fel. E végből lássa be mindkét fél, hogy túl kell tennie magát az egyéni sérelmeken, még ha sajognak is az egymás-ütötte lelki sebek. Van azokra gyógyír. A munkásosztály szilárd szőve*- ségese — a szegényparasztság mostoha életkörülményei láttán fel kell ébrednie bennünk a cselekvésre ösztönző felelősségérzetnek. Elsősorban hozzájuk, s a többi volt szövetkezeti paraszthoz kell szólnunk. Ha a tsz-tagok nem fogadják be a kilépetteket, akkor hozzanak létre új, közös gazdaságokat. Olyant, amelyet a maguk szerény anyagi, de szilárd erkölcsi erejével, s az állam támogatásával rövid idő alatt fel tudnak virágoztatok Szót kell értenünk ezzel a réteggel. Az agrárproletár vagy a kisparaszt gazdasági tehetség dolgában nem mérheti magát a középparaszthoz. Számára a középparaszt utolérése és túlszárnyalása — ha egymagában dolgozik t- megmarad pusztp. ábrándnak. Az ideál-keresésben másfelé, a szövetkezetek felé kell fordulnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a szegényparasztok új szövetkezetei — érthető okokból — nagyon gyorsan nem tudnak elhúzni az átlagos és (különösen nem az erős közép- panaszti gazdaságok mellett. Számoljunk le tehát azzal a legendával, hogy a szegényparaszti közös gazdaság — csak azért, mert szövetkezet — azonnal nagyobb jólétet teremt, mint a középparaszti gazdaság. Hiszen idő és megannyi tett kell ahhoz, hogy a fiatal szövetkezetek példás nagyüzemekké formálódjanak. A közép parasztoknak jrrfeg azt mondja a párt: dolgozzanak nyugodtan, háborítatlanul. Használják ki lehetőségeiket a hozamok növelése érdekében. A szövetkezés az ő javukat is szolgálja. Próbálják ki először az összefogás alacsconyabb iskoláit, ha a legfejlettebb típusú szövetkezési formájával, a termelő- szövetkezettel szemben vannak fenntartásaik. Aztán, ha a párt által hirdetett szövetkezési elvek és a középparasztok közvetlen és közvetett gyakorlati tapasztalatai egybe- hangzanak, akkor tegyenek egy lépést előbbre. Ám addig is telj es értékű, hasznos állampolgárai e harónak, s megnyerésükért mindent el kell követnünk. Erről a tézisek az* mondják: »Legyünk tudatában annak, hogy a középparaszt csak akkor választja a szövetkezeti utat, ha az magasabb termelési szintet és jövedelmet biztosit, mint az egyéni gazdaság, a paraszti munka megkönnyítését jelenti és őt a munkás- osztály politikája számára hosszú, szívós nevelő munkával, becsületes módon, erőszak alkalmazása * nélkül megnyertük.-« JT alusi elvtársaink forgassák az agrártézisek lapjait, tanulmányozzák minden fejezetét, értsék meg útmutatásait, ismertessék mondanivalóját és segítsék az életbe átültetni szellemét. Nagy szolgálatot tesznek egész népünknek, ha torzí tás és huzavona nélkül érvényre juttatják a párt helyes parasztpolitikáját. Ez a záloga annak, hogy a visszahúzó erőket leküzdve necsak látszólag, hanem valóban előre menjünk. Kutas József (Tudósítónktól.) A minap hetvenöt látogató érkezett a Csillagpusztai Állami Gazdaság nagytoldipusztai üzemegységébe. Szinte valamennyien a nagyüzemi mezőgazdálkodás tisztikarának tagjai, növénytermelési és gépesítési szakemberek. Azért jöttek ide az an- kétra, hogy saját szemükkel győződjenek meg az ikerseros kukorica termesztés eredményéről, amely módszert Kolbai Károly Kossuth-díjas professzor útmutatása alapján 22 holdon alkalmazzák az idén ebben a gazdaságban. A rendezőknek ezzel a bemutatóval egybekötött ankéttal egyáltalán nem az volt a céljuk, hogy Somogybán propaganda hadjáratot indítsanak az ikersoros kukorica termesztési módszer térhódítása érdekében. Ezt egyébként hangsúlyozta Szabó István, az Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékének tanársegéde az ankéton tartott előadásában. A tanársegéd ismertette az új módszer rövid,1 pár éves történetet, eredményeit, s a módszer lényegét, hogy mindebből ítéljék meg a jelenlévők: mennyire hasznos ez a termesztési mód. Egyik legfontosabb tényező, ami az ikersoros kukorica termesztés mellett szól, hogy a kukoricának — a tenyészidő kezdetétől a végéig, kivéve az egyelést — minden munkája géppel végezhető. A jelenlegi mező- gazdasági géptípusaink kevés átalakítással alkalmasak erre. Vetéséhez bármilyen vetőgép alkalmazható, s a gépi vontatású vetőgépek teljesítménye szinte megkétszereződik az ikersoros mqdszerű vetésnél. Arra kell vigyázni, hogy a nagy sorköz legalább 2 méternél, az ikersorköz pedig 40—50 cm-nél keskenyebb ne legyen. Ezenkívül még két igen fontos dologra hívta fel a figyelmet az elő- ,adó. Egyik, hogy a kukorica egyelé- se gondos munkát követel, hogy lehetőleg a tőtávolság és tőszám megfelelő legyen a tenyészterület benépesítésére. Másik: nagyon kell ügyelni arra, hogy a nagysorközben a gyo- mosodás meg ne indulhasson, de az első kapálás után már ne engedjük mélyre »-a kapát« a talajban, mert elvagdossa a járulékos gyökereket s ezzel csak kárt okoznánk a kukoricában. Leghelyesebb az első kapálás után kultivátorral sekélyen járatni a talajt. Viaszérés után azonban már tetszés szerinti mélységben művelhetjük a nagy sorközöket, sőt jó, ha ilyenkor már elvagdossuk a járuló- i I kos gyökereket, mert ezzel meggyorsítjuk a kukorica érését. Ha viszont a kukoricát korábban Ic tudjuk törni, akkor a következő magot előbb tehetjük utána a talajba. Ha tárcsás boronával . végezzük ez utóbbi munkát, akkor egyben már mintegy előkészítjük a talajt a következő vetés alá. Az ikersoros módszernek még igen sok haszna van. Ideális eljárással a széles sorközök tiszta és jó, »-pihent« talajt biztosítanak a következő növény alá. A törésnél megkönnyíti a munkát az, hogy a kocsi a széles sorközökön haladhat és két oldalról rá lehet szórni a csöveket. A szárvágást egyszerű fűkaszával el lehet végezni, s ha a fűkasza hátuljára terelő vasat teszünk, a szár szépen egymás mellé, sorba dől le a földre, s ezután könnyen kévébe köthető. Azáltal, hogy az ikersoros kukorica ápolási és betakarítási munkájában jól ki tudjuk használni a gépeket, lényegesen olcsóbbá, gyorsabbá tesszük a munkát, s felszabadítunk sok kézimunka erőt, amit más munkaterületen jobban hasznosíthatunk. Az ápolási és betakarítási munkák bemutatója igen tetszett a jelenlévőknek, De elismeréssel vélekedtek arról is, hogy micsoda szép csöveket hozott ez a 22 holdas keresztsorosan vetett kukorica. Bár a toldipusztaiak nem mindenben követték pontosan az ikersoros művelésre vonatkozó utasításokat, mégis produkáltak olyan eredményt, amely beszédesen bizonyítja ez új módszer létjogosultságát. Hennel Béla, a Somogy megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa helyeselte ezt az új módszert: szerinte az egyelést lelkiismeretes emberekkel kell végeztetni. Hasonlóan vélekedett Osváth Károly, a Kaposvári Állami Gazdaság főagronómusa is, aki már 35 éve hivatásszerűen foglalkozik növénytermeléssel. Kustos István, a Nagybaráti Állami Gazdaság igazgatója a talajerőgazdálkodásban tapasztalt előnyéért dicsérte ezt a módszert. »»7»*«I*»TTTfTT»TTT?TT»mWmm Új iiőlégsugaras repülőgép 1 A Német Demokratikus Köztársaság egyik űzőmében nemsokára elkészül egy nagyteljesítményű utsszállltó hőlégsugaras repülőgép. »Lux« típusú, 60 személyes repülőgép 4, több tízezer lóerős turbó- reaktív hajtóműve segítségévei 8 000 méter magasságban elérheti az óránkénti 800 kilométeres sebességet.