Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-19 / 219. szám

Csütörtök, 1957. szeptember 19. SOMOGYI PiEFIiAr 5 Várják az öregségi nyugdíj-rendezést a Szabadságzászló Tsz tagjai is A Megyei Légoltalmi Parancsnokság tájékoztatója II. A termelőszövetkezetekben one- gyeszerte nagy az érdeklődés a szö­vetkezeti tagok nyugdíját szabályo­zó rendelet iránt. Az előterjesztett rendelettervezetről a miniszterta­nács— mint értesültünk róla— még ebben az évben meghozza a döntést. Biztosan nagy örömmel, megelége­déssel fogadják majd ezt az intéz­kedést a munkából- kiöregedő, kiöre­gedett tsz-tagok, a fiatalok, de még az egyéni gazdák is. Erről kérdez­tük meg a kaposvári Szabadság- zászló Tsz néhány tagját is. Szívesen adjuk majd jövedel­münk bizonyos részét öregségi nyugdíjalapra. Emberi kötelesség biztosítani azoknak a tagoknak a megélhetését, akik erejükkel, mun­kájúikkal a szövetkezet javáért, 'gya­rapításáért fáradoztak, s közben ke­zük elerőtlenedett, eljártak felettük az évele és már keveset, vagy egy­általán nem tudnak dolgozni. Hi­szen egyszer mindannyian megöregszünk, gondolnunk kell a jövőre. A szövet­kezet által létesített eddigi szociá­lis alap — 10 mázsa búzaérték — nem lenne elegendő mindenre. Sa­ját erőnkből nonj tunánk öregjeink napjait derűssé varázsolni — mond­ja Kovács Mátyásáé, a tsz elnöke. - A kínos probléma most megol­dódik. A tsz-tagok balesetbiztosításáról kiadott rendelet, s a nyugdíjról nyert valós értesülések méginkább fokozzák a munkakedvet, erősítik a holnapba vetett hitet, a bizakodást. A Szabadságzászló Tsz tagjai iga­zi otthonra találtak a szövetkezet­ben. A volt uradalmak béresei, ki­semmizett agrárproletárok ma em­beri életet éltnek, övék a föld ter­mése, haszna. És akik az öregkor határához érnek, ha kihull a kapa erőtlen kezűikből, nem a bizonyta­lanság, az elesettség ölébe tántorog­nak. Nem sivár sors, a padkán való göthölés lesz osztályrészük. Erejükben hanyatló gyermektelen apák, és azok is, akiknek fiai messze mentek a szülői háztól — lelkűkben nagy szorongással, féle­lemmel veszik tudomásul munka­bírásuk csökkenését. Ki keres, ho­gyan élnek, ki tarttja el őket. ha meghajlik a munkában elfáradt de- rék, ha megrogyik a láb? Szocialis­ta rendszerünk ezer és ezer szív­ből törölheti ki a kétséget. Németh bácsit, a Szabadságzászló Tsz álla­tainak gondozóját is érdekli a nyug­díjkérdés. — Bár négy fiam van — mondja —, mégis jobb. ha az ember öreg napjaiban sem szorul ráiuk. Megnősülnek, családjuk lesz. kell azoknak is a keresettük. Amondó vagyok, jobb, ha az ember maga tud boldogulni. Én is sokat töp­rengtem, mi lesz, ha egyszer odaju­tok. hogy nem tudok semmit sem dolgozni, s a szövetkezetből se iön a munkaegység jóváírás? A földben dolgozó is megérdemli, hogy egy élet munkája után kapjon valami nyugdíjat. Most már nem lesz nyugtalanságra okom. Ha kidőlök, ha nem bírom tovább, aikkor is lesz miből élni, , lesz kenyér az asztalomon. Persze, még nem akar nyugdíjba menni Németh bácsi, hiszen még csak 56 éves, ember a talpán, a munkában is. Móring Ferenc bácsi kíváncsisága is nagyra nőtt. Nemcsak ő, minden­ki szeretné ismerni már részleteiben is az öregségi nyugdíjról nemsokára megjelenő rendeletet. Havonta mennyi pénzre lehet számítani, fi­gyelembe veszik-e a szövetkezetben eltöltött éveket, s a munkaegységek számától mennyire függ a nyűg- díjösszeg nagysága? — Mi igazán sokat köszönhetünk a népi államnak — mondja Móring bácsi. — Semmink sem volt, most van mindenünk. Bíztam s bízok abban is, hogy az öregségemben sem eszeik keserű kenyeret. Az úri Magyarországon soha sen­kinek nem jutott eszébe, mit csinál, hogyan él tovább a cseléd, ha már nem képes megfogni az eke szarvát, ha kiszáradt az ereje. Lám. a szö­vetkezés megoldja az öregek prob­lémáit is, nem kell aggódrüok a parasztembereknek, mi történik velük vénsésükben. A nyugdíj töb­bet ér minden vagyonnál. A kiöre­gedett termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkérdésének rendezése bi­zonysága lesz annak, hogy a mi tár­sadalmunkban nemcsak erejük tel­iében becsülik meg az embereket, hanem életük alkonyában is törőd­nek velük. (Cöbölös) Gyermekbénulás elleni II. Salk oltások ütemterve Kaposváron Mindazok a gyermekek, akik 1957 júliusában és szeptemberében Salk I. oltásban részesültek és ezideig II. oltást még nem kaptak, szeptember 20-tól 25-ig II. oltásra kerülnek a következő ütemterv szerint: 1957. szeptember 20-án oltásra ke­rülnek az 1954- és 1957-ben született xyermekek; 1957. szeptember 21-én (szombaton 8—13 óráig) oltásra kerülnek az 1953-ban született gyermekek; 1957. szeptember 23-án oltásra ke- ülnek az 1952-ben született gyerme- ek; 1957. szeptember 24-én oltásra ke­rülnek az 1951-ben született gyer­mekek; 1957. szeptember 25-én, az oltások befejeztével egy pótoltási napot tar­tunk, melyre azokat a gyermekeket várjuk, akiket szüleik bármilyen ok- lál fogva a fentjelzett napon elhoz- ií nem tudták. Az oltások a Városi Tanácsház nagytermében (Tanácsház, Kossuth tér 1. sz. I. emelet) történnek, reggel 8—12 óráig és délután 3—6 óráig. Felhívom a szülők figyelmét a II. oltás fontosságára, mert az a gyer­mek, aki a II. oltást nem kapja meg és csak I. oltásban részesült, védett­ség szempontjából rosszabb helyzet­ben van, mintha egyetlen oltást sem kapott volna. Felkérem az üzemek, vállalatok vezetőit, hogy a szülőket munkahe­lyükről , engedjék el, hogy gyerme­küket az oltásra elhozhassák. A he­veny betegségben szenvedők, úgy mint a múltban, most sem olthatok. A gyermekek oltási lapját mindenki hozza magával, hogy abba az oltá­sok megtörténtét bevezethessük. Az ütemterv lehető betartását és a pontos megjelenést a folyamatos munka és a torlódások elkerülése végett kérem betartani. Dr. Szabó Zoltán városi főorvos. hírek A MEGYÉBŐL Ma gtermel tető szakcsoportot ala­kított 12 balatonszabadi dolgozó pa­raszt 134 kát. holdon. A 134 holdból csak 10 hold a tartalékterület, a többi a társulóik saját földbirtokából tevődik össze. . * * * Az öreglaki földművesszövetkezet- ben lelkesedéssel fogtak a részjegy- lapok növelési mozgalomhoz. Csatla­koztak a balatonszemesiek verseny- felhívásához és vállalták, hogy az egy főre eső részjegyátlagot öreg­lakon is 75 forintra emelik. Az fmsz valamennyi dolgozója és veze­tőségi tagja — függetlenül attól, hogy mennyi részjegyük van — 100 forint újabb részjegyet fizetett be a pénztárba. A példamutatás segí­tett. * * * Zákányban eddig 43,40 forint volt az egy főre eső részjegy-átlag. Az akció keretében az fmsz dolgozói és vezetőségi tagjai 1500 forint újabb részjegy bejegyzésével járultak hoz­zá a részjegyalap növeléséhez. * * * A győri képzőművészek kiállítása 3 Tóth György boltvezető egy nap 3 alatt 1800 forint részjegyemelést 3 szerzett a tagoknál. “4 Atomenergia — - Az atomenergia békés felhasználása A rádióakitív anyagok bomlásánál energia szabadul fel, azonban ez a folyamat csak nagyon lassan, gyakor­latilag nem hasznosítható módon megy végbe. Az atomenergia gyakor­lati felhasználásánál az volt a fel­adat, hogy olyan magfolyamatot le­hessen találni, melynél az egyszer megindított megbomlás már önma­gától terjed és ezt a magfolyamatot fel lehessen gyorsítani a szükséges mértékűre. A vizsgálatok során felfedezték, hogy egyes urán-izotópok és plutó­nium alkalmasak az atomenergia hasznosítására. Ha ezek neutronnal összeütköznek, belőlük energia sza­badul fel, két könnyebb atommagra hasadnak szét, ugyanakkor 2—3 neutron is felszabadul és nagy sebes­séggel kikerül a hasadó magokból. Ezek a neutronok további magokat hasítanak és így egy önmagát fenn­tartó »láncreakció« jön létre. A láncreakció akkor következik be, ha az urán vagy plutonium az úgynevezett »kritikus tömegű« meny- nyiségben fordul elő, illetve azt el­éri, vagy meghaladja Ha az anyag kisebb a kritikus tömegnél, akkor az anyag felületén a láncreakcióhoz szükséges neutronok nagyrósze el­távozik a tömegből, nagy lesz a neutron-veszteség és így a láncreak­ció nem következik be. Ha az anyag eléri az úgynevezett kritikus töme­get, a neutron-veszteség már kisebb lesz és a levegőben lévő és minden­kor megtalálható, kóbor neutronok hatására (már 1 neutron is elegen­dő) a láncreakció megindul és a má­sodperc 1 milliomod része alatt az egész tömegben végbemegy a mag­hasadás. Tehát így nagyon rövid idő alatt a hasadáskor keletkező teljes energia felszabadul. Az ily módon történő láncreakció alkalmas rob­bantásokra és atombomba előállítá­sára. Hogy némi képünk legyen a felszabaduló energia nagyságára, ki­számították, hogy 1 kg urán összes magjainak hasadásakor annyi ener­gia szabadul fel, mint 3 millió kg szén elégésénél. A természetben található uránban nagyon kevés hasadásra képes urán (nevezetesein urán—235-ös izotóp) van, a fellelhető készletnek csupán mint­egy 1 százaléka. Túlsúlyban az urán -2388-as izotóp van, mely masa nem alkalmas a láncreakcióra, ellenben nagy sebességű neutronokkal össze­ütközve átalakul plutóniummá, mely már jó hasadóképességű, vagyis láncreakcióra alkalmas. Az atomenergia felszabadítás az úgynevezett atommáglyákban törté­nik, ahol ezt a felszabadítást szabá­lyozni lehet. Az atommáglyákban az urán—235-ös urán hasadása szolgál­tatja a hőenergiát és a láncreakció fenntartásához szükséges neutrono­kat. Az atommáglyában keletkező hőt villamosenergia előállítására le­het felhasználni, a hőt gázzal, folyé­kony fémmel, vagy nehéz vízzel stb. lehet elvezetni. Ezek a felhevített anyagok hőkicserélés útján magas hőfokú vízgőzt állítanak elő, mellyel gőzturbinát és így áramfejlesztő ge­nerátort lehet meghajtani. 1954 jú­niusában készült el és azóta is üzemel a Szovjetunióban a világ első, atom­energiával dolgozó elektromos erő­műve, melynek működtetése atom- máglyával és a káros hatások leküz­désére távirányítással történik. Ma már az élet számos területén találkozhatunk az atomenergia, a maghasadás útján keletkező energia és egyebek gyakorlati felhasználásá­val. így többek között ma már sike­res kísérletek folynak atomerőművel működő járművek, hajók, repülőgé­pek, rakéták előállítására. Tudjuk azt is, hogy rövidesen elkészül a világ első, atommeghajtású jégtörő hajója. A fentieken kívül azonban az atomenergiát más célokra is fel le­het használni, mint például irányí­tott robbantással történő iermészet- atalakxtásra, melyet már a Szovjet­unióban sikeresen ki is próbáltak. Az atommáglyákban mesterséges rá­dióaktív elemeket is (izotóp) elő le­het állítani, melyek ma már szerte a világon a tudományos kutatások­ban, a gyógyászatban széles körben alkalmazásra kerültek. Pl. rákos megbetegedéseknél, besugárzásoknál. Emellett sikerrel alkalmazták eze­ket a mesterséges rádióaktív anya­gokat a technika területén. Igen jól használhatók anyagvizsgálatoknál, mert például a belső, és szabad szem­mel nem látható, rejtett anyaghibá­kat a gammasugarak feltárják. Ma már hazánkban is, például Csepelen, használják anyagvizsgálatoknál. Ugyancsak hasonló jó eredmények születtek a mezőgazdaság és az élel­miszerek tartósítása területén, ahol rádióaktív sugarakkal tartósított élel­miszerek hetekre, sőt hónapokra megőrizhetők. Ezek mellett a fel­használási kör egyre bővül, s nap mint nap újabb teret hódít meg ma­gának. (Folytatjuk.) — Nemcsak felsőruha, hanem fe­hérnemű bemutatót is rendeznek a kereskedelem számára. A csinos barehand, krepp, goldsol, szatén és nylon hálóingeket a Ruhaipari Ter­vező Vállalat és a Női Fehérnemű - gyár tervezte. Ismét divat a fodros- aljú csipkés fehérnemű és az alsó- szoknya. A Női Fehémeműigyár több mint negyven új modelljével a jövő év első három hónapjában 235 000 kombinét, hálóinget, s alsószofcnyát gyárt majd a bemutatott fazonok­ból. — Ismét lehet kapni szatén eső­kabátokat. A május 1 utcai ruházati boltban az árucikkek az őszi felké­szülést mutatják: Mindenféle kon- fekcióárú kapható. Vasárnap délelőtt új kiállítás nyílt a Rippl-Rónai Múzeum ter­meiben, a győri képzőművészek ki­állítása. Három szobának a falait borítják el a győriek festményed, és közöttük itt-ott néhány szoboral­kotás is áll. Nagyon örvendetes jer lenség az, hogy a vidéki képzőmű­vészek bemutatják alkotásaikat más tájak közönségének is, s így mi a pécsi képzőművészek után, most a győriek munkáját szemlél­hetjük. Ezzel egyformán tanul a vidéki művész is és a vidéki tár­latlátogató. ■ A kiállítás egyik legnagyobb lát­ványossága és élménye Alexovics László szobrai. Jedlik Ányos »öcsi« »Hugi« című három portré-szobra sima, klasszikus forrnáltságában igen jó benyomást kelt. »öreg ko- vács«-a már nem követi az előbbi stílust, kissé naturálisán fejezi ki mondanivalóját, de így is érdekes és jó mű. Legjobban a »Kapuvári menyecske« tetszett. A fafaragás amúgy sem elterjedt anyaga a szobrászatnak és Alexovics azzal, hogy »Kapuvári menyecskéjét« fá­ba faragta, igen jól választotta meg anyagát. A menyecske lecsiszolt ar­ca, ruhájának csupán jelzett csip­kéd a népművészet * alkotásainak művészi továbbfejlesztését jelzik, őszintén szólva, ez tetszett az egész kiállításból legjobban. Az olajok közül sok különböző műalkotást láthattunk. Némelyik­kel egyeténthettünk, némelyikkel viszont nem. Érdekes témája van Holly Tibor »Idegenben, elhagyot­tan« című festményének. A mély tónusokkal megfestett kép bánatos és rideg zöld hátterével igen jó megoldásnak tetszik. Érdekes, de csupán csak érdekes Kalmár Jr,e nos »Kettős arcképe«. Pasztell szí­nei és naturálisán aprólékos ki­dolgozása a múltszázadbeli minia- j tűr festészet felnagyítása. A natura- 3 lizmus »klasszikus« példája Dudás 3 Máté »Ruhaszárítás«-a. Olyan, 2 mint egy jó fénykép, kihangsúlvo-1 zott fényár-nyék játékával. Az elő-3 térben álló pad és festőállvány 3 pontos kidolgozása, a környező fák 3 rajzai mind élethűek, csak éppen 3 lélektelenek. Zuber Titusz négy 3 olajfestménye érdekes színekkel 3 próbálkozik, de nem ad semmi kii- j lönöset. Cigány Jenő »Várbástya« 2 című képét kár volt elhozni Ka-2 posvárra, de egyáltalán kár bárhol 2 'kiállítani. A képzőművészet njem 3 a valóság gyenge másolása, hanem 3 alkotás. Cigány nem alkotott az-2 zal, hogy a vízmenti fák gyökér-2 zetétől kezdve, a háttérben dísz- 3 leinek ható kastélyig mindent, de 3 mindent odaoepecselt. Ez nem mű- 3 alkotás! * 3 Az akvarellefc közül J. Ráth 01-3 ga négy akvarellje érdekesség. Két-2 tő közülük kissé színpadi díszlet-2 • nek hat, kettő viszont tetszik, 3 mert technikája, látásmódja hatá-2 rozottan kiváló. Különösen »Ódon 2 szobasarok« című színvázlata jó. 2 Párkánvi Károlv »Vihar után Ti-2 hánynál« című akvarellje is kiemel- 3 (,{--1 f, f f fi. ,1—1,: 1 r — 3 metszettel is bemutatkozott Dudás 3 Máté. »Horgászok« című színes 3 metszete igen jó technikával van« megoldva. Hasonlóképpen a »Ha-* vas utcá«-ja. 2 Ezek voltak azok az alkotások, 3 amelyékről érdemes a kiállítás 2 megtekintése után beszélni, ezek 3 maradnak meg leginkább a néző-' ben. A hibák is, az erények is. És 3 ahogy ebből az ismertetőből is ki-3 világlik. a győri képzőművészek ki- 3 állítását meg foria becsülni Ka-3 posvár műértő közönsége. 7 ♦ *♦♦♦ ♦♦♦♦♦ mm »♦-»< Legyetek gondos gazdái « TV/Tegyénk1 egyik legnagyobb természeti kincse az a sok erdő. amely a Balaton déli partjától egész a Dráváig ki sebb-nagvobb összefüggő szakaszokban behálózza a somogyi lankákat. Az Észak-, Közép- és Délsomogyi Erdőigazgatósá­gok munkájáról már több ízben beszámoltunk. Ezzel kapcsolatos írásaink azt tükrözték, hogy a somogyi erdészek mesterei a szakmának, s jó gazdái a somogyi erdőknek. A közelmúltban mintegy igazolását iáitok ez állításunknak, akkor, amikor Somogyba érkezett az ország egyik legjobb állami erdőgazdaságának is­mert, a SZOT vándorzászlajával három ízben kitün­tetett Sárvári Állami Erdőgazdaság mintegy ötven szakembere. A sárvári erdészek Sirhán Jenő igazgató és az erdészet főmérnökének vezetésével négy napot töl­töttek a somogyi erdőkben. A szakember gondos sze­mével végezték vizsgálódásaikat, hogy átültessék a maguk területére azt, ami jó Somogybán. De azért is jöttünk — mondotta Sirhán igazgató, hogy ahol hi­bát láttunk, arra felhívjuk somogyi elvtársaink figyel­mét. Mit láttak, mit tapasztaltak Somogybán a sár­vári erdész szakemberek? Elárulja azt az a levél, ame­lyet Sárvárra hazatérve — kérésünkre — elküldték szerkesztőségünknek. íme. csak néhány kiragadott rész: — »Mindenekelőtt olyan lelkes és szorgalmas erdész­munkát láttunk, amely mindnyájunkat még odaadóbb erdészkedésre ösztönöz. Láttuk az értékes kiültethető facsemeték millióit, az egykori rontott erdők helyét, vagy a hajdani futóhomokra telepített biztató állapotú fenyveseket, amelyek a somogyi erdészek hatalmas átalakító munkájáról tanúskodnak. A szakember sze­mében is szinte álomszerűnek tűnik az a valóséig, am.elvet négy nap alatt csak részleteiben lehet át­tekinteni. de teljes egészében nem.«­Majd így folytatódik a levél: »Utunk egyik fő célja volt a természetes elegyülések tanulmányozása. A somogyi erdőkben, a Zselicségben és Kaszó-puszta környékén erre olyan lehetőségek vannak, amely ná­lunk Vas megyében szinte lehetetlen. Meglepett ben­nünket a természetnek az a gazdag ajándéka, amit itt latiunk. Örömmel állapítottuk meg, hogy a még I szép somogyi erdőknek itt-ott található rontott erdők mihamarabb eltűnnek és a somogyi erdészek alkotó munkája nyomán miha­marabb jó erdőkké válnak. Ezek az erdőik ugyanis ma még nem mindenütt adják azt a fatömeget, amire vallójában képesek. Szakszerű telepítéssel, jó fiatalí­tásokkal, rövid pár esztendő alatt akár a jelenleginek a kétszeresét lehet az erdőkből elnyerni. Örömmel láttuk a somogyi erdészek jó munkáját, munkájuknak gyümölcsét, Jóleső érzéssel vettük tu­domásul azt az igaz baráti vendégszeretetet, amelyről a somogyiak különben is híresek. Sikerült »elles­nünk« a somogyi erdők sikereinek titkát. Somogyi ba­rátaink munkamódszerében sok az újszerűség. Szak­mai és politikai téren egyaránt. Megmondjuk őszin­tén, hogy mi Vas megyében eddig nem tudtuk kiér ­demelni a megyei pártbizottság, a szakszervezet és az egyéb társadalmi szerveknek azt a segítését, ame­lyet somogyi vendéglátóinknál tapasztaltunk. Most hazatérve azon fáradozunk elsősorban, hogy a mi me­gyénkben is cJyan kapcsolatok teremtődjenek, mint amilyet Somogybán láttunk.« Ho.sszan részletezi a sárvári levél a somogyi ta­pasztalatokat, melyek egy újságcikk keretében nem is lehetne mind felsorolni. Idézzük talán még azt a részt, amelyet mint jó tanácsot nyújtanak somogyi kollégáiknak; — »Legyetek gondos gazdái a somogyi erdőknek. Az a munka, az erdőszeretet, az a baráti összefogás, amelyet nálatok megismertünk, bizton megérlek a gvürriölcsét. A somogyi erdők és az utókor látja majd főként hasznát jó munkátoknak.« S zépen csengő szavak ezek csupán? Korántsem azok. A Somogybán járt sárvári erdészeket eredményeik alapján a tettek embereinek ismertük meg, amikor talá lkoztunk velük. Az, hogy Somogyba jöttek tapasztalatcserére, elismerés a mi erdészeteink számára. Még nagyobb elismerés, hogy nemcsak adni tudtak a mieinknek, hanem mint mondották, teli tarsollyal tértek haza Somogyból. Tehát valóban érté­kes volt a Vas megyei és Somogy megyei erdészek tapasztalatcseréje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents