Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-14 / 215. szám

E1LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^PQSMf^* AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK CSÜTÖRTÖK ESTI ÜLÉSE JELENTÉS A SZÍRIÁI HELYZETRŐL AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A JÖVÖ HÉTEN SORSOLJAK AZ I., V. ÉS VI. BÉKEKÖLCSÖNT XIV. évfolyam, 215. szám. ARA 50 FILLÉR K*r<a Szombat, 3 ÍJ51. szeptember 14. JÓZSEF ATTILA ÖRÖKÉN .. . S megye jövőjéről tanácskozott a Hazafias Népfront Mezőgazdasági Bizottsága Tegnap a Megyei Tanács kister­mében fontos megbeszélést folytatott a Hazafias Népfront Megyei Bizott­ságának mezőgazdasági bizottsága. A bizottság neves Somogy megyei szak­emberekből, élenjáró gyakorlati egyéni parasztokból, ismert állatte­nyésztőkből, híres szőlő-, gyümölcs- termelőkből tevődik össze. A vita tárgya: »Somogy megye mezőgazda­ságának helyzete és fejlesztésének iránya« című, korábban több megyei szakember és megyei vezető által el­készített 20 oldalas tanulmánya volt, amit nagy vonalakban Molnár Imre megyei főagronómus ismertetett a je­lenlévőkkel. A vita rendkívül ter­mékeny volt, felszólaltak, az elkészí­tett tanulmányhoz kiegészítő javas­latot fűztek, vagy egyes pontjait vi­tatták számszerint tizenöten. A bi­zottság elhatározta, hogy a módosí­tott tanulmány szövegét kinyomatja és füzet alakban kiadja, hogy eljus­son minden faluba, minden paraszt­hoz. A nagy érdeklődésre számottar- tó tanulmány és az értékes vita is­mertetésére holnapi lapszámunkban visszatérünk. A mezőgazdasági bizottság megvá­lasztotta, illetve kiegészítette veze­tőségét is. Elnökké Szabados Dezsőt, a cukorgyári célgazdaság főagro- nómusát, alelnökökké pedig Molnár Imre megyei főagronómust, Gajdi Imre megyei törzsállattenyésztőt, Uj- mészáros Károlyt, a Mezőgazdasági Technikum igazgatóját és Kovács Ernő göllei egyéni gazdát választot­ták meg. A bizottság titkári funk­cióját Czeglédi Lajosra, a Megyei Tanács főállattenyésztőjére bízták. Eser holdnyi vetés a somogyi állami gazdaságokban A somogyi állami gazdaságok föld­jein az őszi betakarítási munkákkal egyidőben nagy erővel folyik a jö­vő évi kenyérnek való alá történő szántás. A gondosan előkészített magágyakba vetik már a rozsot és a balatonújhelyiek hétfőn hozzálát­nak a búza vetéséhez is. Szeptember 13-ig a megye állami gazdaságaiban több mint 800 kát. hold őszi árpát és majdnem 300 hold rozsot vetettek el. A Somogytamócai Állami Gazdaságban eddig már mintegy 200 holdnyi területen került földbe a rozs. Somogyi gépállomások eredményei Somogy megye tizenkét gépállo­mása az őszi munkákban is dereka­san kiveszi részét. Az összes traktor­os motor-munkálatokból 9962 kát. holdat végeztek el. Talajmunka 5034, vetőszántás 2261, mélyszántás 797, vetés 85 kh. a szeptember 10-i állás szerint. A gépállomások közül a Tapsonyi Gépállomás kiemelkedő eredményt ért el 332 kh. mélyszán­tással, utána a mernyei csak 194 holddal következik. Talajmunkában szintén a tapsonyi végzett legjobban, de a Tabi Gépállomás is jó eredménnyel büszkélkedhet. 25 ezer éves leletek Ságvár község határában Ságvár község határában, a Bala­tonhoz 3—4 kilométernyire kezdte meg ásatásait Gábori Miklós tudo­mányos kutató és igen értékes lele­tekre bukkant az elmúlt napokban. Gravettien műveltséghez tartozó települést fedezett fel,' mely körül­belül 25 ezer éves. A jégkorszak vé­gén Közép-Oroszország és Ukrajna területéről idekerült nép az egyet­len, amelyik keletről érkezett Ma­gyarországra. Hasonló települést ta­láltak már az ausztriai Langmanen- dorfban is. Az ásatások során lakógödörre bukkant, amelyben százával talált kőből készült késpengéket, nyílhe­gyeket. Igen sok rénszarvas-agancs­ból formált szerszám is előkerült. Eb­ből kapát készítettek és az ősember élelmezéséhez tartozó fagyökereket szedett fel vele, s valószínű a lakó­gödör ásásánál is felhasználta. Ezen­kívül egy hatalmas gímszarvas csontmaradványait is megtalálta. A lakógödör egyedülálló az or­szágban és az itt előkerült, majdnem mázsányi értékes leletek a budapesti történeti múzeum anyagát öregbítik. Tőcdlá, itt füikarfúz'o... SIÖFOK, BALATONPART. Ra­gyog a nyárvégi nap, s bizony még a kiskabát is lekívánkozik rólunk. Gyenge szél fúj, ez hullámozza a Balaton vizét. Épp ezért fogadjuk hitetlenkedve, amikor ágyúlövés dörren, s a magasból ..lehulló sárga rakéta arra figyelmezteti a Balaton szerelmeseit, a kevésszámú fürdőzőt, vitorlázókat, no meg a halászokat; vihar közeledik.- Érdeklődésünkre megtudjuk, hogy a rakéta fellövésé­re a Siófoki Viharjelző és Ealaton- kutató állomás adott utasítást. Gye­rünk oda, tudjuk meg az igazságot. — Jókor jöttek — ezzel fogadtak bennünket az obszervatórium dolgo­zói —, ha szerencséjük lesz, láthatják az idei Legnagyobb balatoni vihart. Nem -nagyon örültünk a szerencsé­nek, mert inkább szerettük volna látni a Ferencváros siófoki vendég­játékát. Nevetve kérjük, hogy »jó­soljanak« inkább jó időt, de nem sok sikerrel. Szentiványi elvtárs, az egyik fiatal munkatárs pontos időt is meghatároz: »Most 15.25 perc. A vihar egy óra múlva, azaz 15.25 perc­kor eléri Siófokot.« Puff neki, oda a mérkőzés, ame­lyet fél ötre hirdettek. Azt is meg­tudjuk, hogy a vihar Sopronnál lép­te át a határt. Sopron már jelezte Jól halad a siló zás az állami gazdaságokban A Somogy megyei állami gazda­ságokban nem elégednek meg azzal, hogy az idei szálastakarmányokbóí jó termést takaríthattak be. Idejé­ben kívánnak gondoskodni nedvdús, ízletes silóról is, hogy az áttelelte- tés végre zökkenőmentes legyen. Törekvésüket bizonyítja az is, hogy szeptember 12-ig már majdnem száz­ezer mázsa silót készítettek, ami mi gazdaságok életében. A gazda­ságok közül a lábodi tartósított leg­többet, majdnem húszezer mázsát. Olyan silókukoricát termesztettek ebben a gazdaságban, amelyik, ha megvárták volna a. csövek bsérését, 15—20 mázsa kukoricát adna holdan­ként. Ebből kitűnő minőségű siló lesz majd, amit az állatok is szíve­még nem fordult elő a megyei álla- ! sen fogyasztanák. Az 1907-ben alakult »Ziest Olva­sókör« történetét, munkásságát, a falu nevelésében betöltött szerepét idézzük meg az általános iskola igazgatói irodájába. Tanúnak jön­nek a kör fél évszázad alatt író­dott jegyzőkönyvei. Az alapítástól mostanáig eltelt időszak minden ülését egy nagy kemény táblájú könyvben örökítették meg. A falu tanítója — általában mindig ő volt az olvasókör jegyzője — rótta a sorokat a könyv időt álló fehér pa­pírlapjaira. Czene József, az álta­lános iskola mostam igazgatója, 17 esztendeje tanít a faluban. Ez alatt az idő alatt az élet útjára bocsá­tott vagy kétszáz gyereket. S most, az emlékek szárnyán visszatér a régi korra, amit látott és elődjeitől hallott az ittlakók küzdelmes éle­téről, vívódásáról. Szavai nyomán kirajzolódik az olvasókör történe­te is. Ha végigmegy az utcán — mondja Czene József — alig talál házat, ahol a család idősebb sar­jainak ne lenne valamilyen tanult mestersége. Az ezer körüli lelkei számláló kisközségben nyolcvan— kilencven — ha nem több kőmű­vest — úgy össze lehetne számolni, mint egyet. Valamikor iparos-nép laki a a községet. Történelmi, gaz­dasági magyarázata van ennek. Nagyon kevés volt a föld, a közsé­get nagybirtokok koszorúr.ták, az élniakarás kényszerítette a férfia­kat valamilyen szakma meghódí­tására. A balatonkörnyéki villák­ban, épületekben nagyon sok zicsi kőművesnek benne van a keze munkája. Aztán eljártak a falu­ból munkát keresni az ország min­den részébe, még Erdélybe is. Nyomasztóan nehezedett rájuk a nincstelen élet terhe, a nyomorú­ság. A sokfelé járó, sokat látott , a faluba télidőnként vissza-visszaté- rő iparos emberek ismerkedtek a világ dolgaival, az élet ellentmon­dásaival, s előbbre láttak, mint azok), akik a falu határát soha át nem lépték. Ezek a leghaladóbb gondolkodá­sú iparosok vágytak leajobban a művelődésre is, ők voltak az olva­sókör megalapításának úttörői. Bár az olvasókör házi szabályza­Űliej, az olvasó falu ta úgy szól, hogy az olvasókör tel­jesen politikamentes szervezet, azért politika volt abban is, hogy megalapították, s ahogy működtek, mint ahogyan politizáltak, jól vagy rosszul a húszas, harmincas, negy­venes években is. Ez a kör munká­ja is bizonyítja, nem volt soha és nincs politikamentes élet semmi­lyen területen. Az olvasókör alapítóinak már csak egyetlen hírmondója él, az öreg Pféger István bácsi, ám a fiatalabbak az öregek elbeszélései nyomán úgy mondják: az olvasó­kör mindig demokratikus szelle­met képviselt. A két világháború között a forradalmi beállítottságú olvasóköri tagok a környékbeli falvakban aratósztrájkot kezdemé­nyeztek. Ha nem is mondták ki nyíltan, s ha ösztönösen is, de megérezték: szervezettségben az erő, csak így tudnak jobban ellen­állni a kizsákmányolásnak. A mai ember fülének szinte hihetetlen­nek tűnik, hogyan zsigerelte ki a szegény munkásemberekből az erőt a tőke, mennyit bandukoltak, amíg munkalehetőséget találtak. Még húsz esztendővel ezelőtt, 1937 —38-ban is, hétfőn felvették a hét­re való elemózsiát és csoportosan gyalog indultak útnak a Balaton mellé, Székesfehérvárra. Szomba­ton este ismét úgy vánszorogtak haza, ahogy elmentek. Ennek az időszaknak siralmas helyzetéről még ma is előhozakodnak egy ide­vágó történettel. Az egyik kőmű­ves, aki Siófokra járt dolgozni, ké­pes volt munkahelyéről egy zsák lopott cementet vállán, hátán, gya­log hazacipelni Zicsbe, háza javí­tásához. (Nemhogy motorkerékpár­juk, de még egyetlen kerékpár­juk sem volt ekkor a községbeli­eknek. És ma harmincvalahánv Csepelt, J&wát, Pannóniát számol a falu motorállománya.) Bármennyire is igyekezett befo­lyásolni' és a saját céljaira felhasz­nálni az olvasókört a népelnyomó Horthy-rezsim — könyveket jutta­tott nekik, megpróbálta vallásos síkra, vallásos mederbe, az isteni parancsolatok szerinti élésre, sor­sukba való belenyugvásra nevelni az embereket — a maguk módján ellenálltak ennek a kísérletnek. Egy időben például, az akkori ha­talmi szervek, megpróbálták a katolikus egyház irányításával mű­ködtetni az olvasókört. Évekig ádáz harc dúlt a pap és a falu kö­zött, de az olvasókör helyiségének ormán megmaradt az eredeti feli­rat: »Zicsi Olvasókör«. Pedig a fahi lakossága három család kivé­telével katolikus vallású volt. El­lenállt az olvasókör, különböző nemzetiségű megoszlása ellenére is, a fasiszta faji uszításnak, a né­metbarát politika terjeszkedésé­nek. Hiába jött hozzájuk egy al­kalommal a Volksbund-agitátor, nem álltak vele szóba. A falu lakói a 41-es népszámlá­láskor néhány kivételével, magyar anyanyelvűnek vallották magukat. Hogyan, hogyan nem, az akkori hatóságok meghamisították a sta­tisztikai lapokat. A »magyar« szót pirossal áthúzták, s fölébe »német« szót írtak. Erre negyvenhatban jöttek rá, amikor szóbajött a kite­lepítés. Csak hosszas utánjárással- bukkantak rá a csalafintaságra, s a zicsi családok a helyükön ma­radhattak. A dolog azonban rá­nyomta bélyegét a falu politiká­jára, s még máig sem sikerült tel­jesen kigyógyulniok a visszahúzó­dásból, a zárkózottságból. Dolgoz­nak szorgosan napkeltétől sötétig, új növénykultúrákat kedveltek meg, belterjesebbé vált a gazdál­kodás, sokkal jobban élnek, mint akármikor, szóval egyre jobban érik a gyümölcs, a megbékélés gyümölcse. Egy esztendeje újjá-; éledt az olvasókör is. Nagyon nagy szükségét érzik a tanulásnak. Az elmúlt télen befejeződött az ezüst- kalászos gazda-tanfolyam második évfolyama. Most azon gondolkod­nak a község vezetői: ne indítsa- nak-e újat. Vasárnaponként, ünne­penként néhány évi hallgatás után ismét többen nyitják be az általuk emelt nagymúltú olvasókör ajtóit. Számos napilap, folyóirat és szak­lap jár az olvasókörbe. Egyébként ■ el lehet mondani, hogy ebben a községben majd mindenki olvas valamilyen újságot. Népszabadság­ból. Szabad Földből, Somogyi Nép­lapból, Jövendőnkből, Mező gazda­ságból, Élet és Tudományból, Nők Lapjából több mint 160 állandó előfizetőnek jár, ezenkívül olvas­nak húsz Ludas Matyit, több Érde­kes Újságot, Pajtást és egyebeket és sokhelyütt szól a rádió. Olvasva, művelődve dolgozik a zicsi paraszt. Az eredmény: sok­ágú gazdálkodás, jó virágmag ter­mesztés, tért hódít a földeken a gyümölcs, a szőlő. Az eredmény, hogy Hoffmann lstvánék 300 öl földből — és sokan mások is — 5000 forintnál többet érő majoránnát hoznak ki. Az ipari növények mellett terjednek a tejnövelő pil­langósvirágú takarmányok: a lu­cerna, lóhere, a borsó, s egyre több lesz a kukorica is. A téltől bővül az olvasókör: több színnel, több tartalommal, több élettel töl­tik meg. A Hazafias Népfront kez­deményezésére növénytermesztési, állattenyésztési szakelőadásokat hallgathatnak, dia-filmvetítést lát­hatnak a gazdák. A pedagógusok matematika tanfolyamot, báb-, színjátszó-, ének- és tánccsoportot szerveznek. Művelik nemcsak a gyerekeket, a felnőtteknek is jut a tudományból, a tanítók erejéből, tehetségéből. Valami új, jó kezde­ményezés van kibontakozóban Zi­esen. Nemsokára falugyűlés elé viszik a község elkövetkezendő 12 esztendejére szóló fejlesztési terv- javaslatot. Ehhez szorosan hozzá­tartozik a falu művelése is. Szebb, nemesebb hivatást nem is vállal- hatnának magukra a falu tanítói, vezetői. Szívből kívánjuk, hogy az olvasókör 51. évében még fenneb- ben lobogjon a tűz, mint amikor 1907-ben eleik oly nagy szívvel, várakozással meg gyújtották. VARGA JÓZSEF is, hogy a vihar elérte a várost, s jelenleg a város felett zápor, zivatar van. Cseng a telefon, Pápa jelentkezik. Közli, a vihar elérte Pápát, s óránként 70 km-es sebes­séggel Siófok felé halad. Várjuk a vihart, s közben kíván­csiskodunk. Elmondják a viharjelző állomás munkatársai, hogy az ál­lomás eredetileg a fürdőszezon ide., jére idény-jellegűnek készült, s csak később lett állandó. Szép, mo­dern épület, hatalmas üvegablakok­kal. Alsó irodahelyiségét különleges rács védi a nyár nagy melege el­len. Öt munkatársa van az állomás­nak. Közülük hárommal — Kovács, Szentiványi elvtárssal és Farkas elv- társnővel sikerül beszélnünk. Meg­győződtünk anról, hogy mindhárman szerelmesei munkájuknak, és szívü­kön viselik a Balaton-környék lakói- inak pontos tájékoztatását. Az épületet akkor még a Kapos­vári Magasépítő Vállalat építette. Nem nagyon dicsekedhet vele, külö­nösen a »figyelőszobával« nem, amelynek hatalmas üvegablakai félkör alakban néznek a Balatonra. A dupla, mintegy 90 kg-os ablakok vaskereteit nem megfelelően készíteí- ték el. Az ablakok egy év alatt ki­törtek és sokezer forintért újakat kellett készíttetni. Emellett tisztíta­ni sem lehet az ablakokat, mert ki­nyitásuk igen nehéz. NEGYVEN ilyen obszervatórjum működik az országban. Állandó ösz- szeköttetésben vannak az Országos Meteorológiai Intézettel, s az ész­lelt adatokat géptávíróval azonnal jelzik. Onnan is megkapják az ösz- szes állomás jelzéseit. De nemcsak a hazai jelzőállomások, hanem a külföldi jelzések is beérkeznek a siófoki állomásra. A jelzett adato­kat térképre jegyzik, bárhol a vilá­gán, Kanadában, vagv Afrikában vihar tör ki, annak útját a naponta elkészített térképre felvázolják. Pontos, igen érzékeny műszerek­kel mérik a levegő mozgását, irá­nyát, Jerejét, nedvessédtartalmát- Kül önleges műszerrel, amelyből' mindössze három van az országban, sugárzásméréseket végeznek- Az ész­lelt adatok nagy segítséget jelente­nek a balatoni halbiológusok mun­kájához. Naponta kétszer hidrogén­nel töltött léggömböt eresztenek a ^levegőbe, s annak útját, gyorsasá­gát különleges távcsővel figyelik. Jegyzik az észlelt adatokat, figyelik Meteorológiai Intézet jelzéseit, s ennek alapján közlik a Révkapi­tánysággal, hogy a sárga, vagy vörös rakétát mikor lőjjék fel. Cseng a telefon, az egyik nagyobb kerthelyiséggei rendelkező szórako­zóhely érdeklődik, milyen idő lesz estére. A válasz: »ne terítsenek, vi­har lesz.« Naponta sok érdeklődő hívja fel az állomást. Halászok, vendéglők, a Hajózási Vállalat, ki­rándulásra készülő vitorlázók ér­deklődnek, hogy milyen idő várha­tó, de tőlük kérdezi meg a szabad­téri színpad vezetője is az estére várható időt. Az obszervatórium • munkatársai azt bizonygatják nekünk, hogy jel-, zéseik majdnem 100 százalékosan pontosak. Csak néha történik meg. hogy hiába lövetnek ki sárga raké­tát, s azt nem követi vörös. Ez he­lyi jellegű viharoknál fordul csak elő. Az óvatosság azonban soha nem árt — ezt tartják az állomás mun­katársai. ELBÚCSÚZUNK az állomás mun­katársaitól, még mindig kételkedve a vihar megérkeztében. A vörös rakétát azonban már fellőtték r. felhúzták a kikötőben lévő árbócra a vihart jelző kosarat is. Vitorlások, halászhajók igyekeztek sietve a ki- $kötő biztonságot nyújtó partjai felé. Mi pedig igyekeztünk a futballpá- lyúra, rövidesen kezdődik a Fradi— Siófok barátságos labdarúgó mérkő­zés. Mire kiértünk, már beborult az f ég, s néhány perccel fél öt előtt. he talmas szél támadt és szakad::.: kéz dett az eső. »Sajnos«, nem téved'° fa viharjelző állomás munkatársa1'. Ezért csak azt tudjuk javasolni a Balaton szerelmeseinek, ha sárga és vörös rakétát látnak, sietve hagyják el a vizet, mert a viharjelző állomás munkatársai pontos műszerekkel történő megfigyelés alapján jelzik a vihart. SZALAILÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents