Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-11 / 212. szám

E Wj E T E Sí nem panaszkodik, hanem dicsér... : A nagyatádi Napjainkban a hivatalos panasz­irodákhoz, rádióhoz, sajtóhoz, kü­lönböző szervek és vállalatok veze­tőihez számtalan panasz érkezik. A levélírók a legkülönbözőbb hangon és módon közlik azt, ami nem tet­szik nekik. A panaszlevelek leg­többször személy ellen szólnak, aki irodában, boltban, vagy egyéb he­lyen nem megelégedésre végzi mun­káját. A Balatonszemesi Földművesszö­vetkezet igazgatósági elnöke Pajor elvtárs, aki többször kapott már panaszlevelet, szeptember 2-án egy Budapestről érkezett levél jelbontá­sa előtt azt gondolta, hogy valószí­nűleg újabb panaszról lesz abban szó. Azonban a levél elolvasása után mosolyogva, büszkén mutatta annak tartalmát a körülötte állóknak az­zal a megjegyzéssel, hogy »bárcsak mindig ilyen levelet kapnék.« Az örömet megértjük, ezért szószerint közöljük itt a levelet: Alulírott, mint beutalt Balaton­szárszón töltöttem a nyári pihenő­met. A beutalás ideje alatt a kör­nyező balatoni üdülőhelyeket is meglátogattuk üdülőtársaimmal, így többek között Balatonszemest is. Balatonszemes megnézése közben eljutottunk a földművesszövetktzeti bolthoz, ahol uzsonnaféléket vásá­roltunk. Bár meglepett bennünket a község tisztasága, rendezettsége és gyönyörű villanegyede, ez a jó érzé­sünk még csak fokozódott azon, amit az Önök boltjában tapasztal­tunk. A bolt ízléses berendezése és tisztasága mellett egy olyan embert ismertünk meg, aki méltóképpen képviseli Balatonszemes érdekeit. Az a precizitás, udvariasság, gyors és figyelmes kiszolgálás, amit Urbán István (lakik: Balatonszemes, Sza­badság u. 24.) kartársnál tapasztal­tunk, az felülmúlt mindent. Büszke lehet rá nemcsak a földművesszö­vetkezet, hanem a község lakos­sága is, hogy ilyen ember intézi a kereskedelmi ügyeket. Megérdemel­né, hogy nyilvános dicséretben ré­szesítsék. Budapest, 1957. aug. 30. Skolnik Béla, Budapest, IX. Ferenc körút 42. III. em. 23. Az itt közölt levél maga helyett beszél, nem szükséges hozzá külön kommentár. Azt szeretnénk, ha a sok panaszlevelet hasonló levelek sorozata váltaná fel. Ezt azonban csak lelkiismeretes, szívós munká­val érhetik el a földművesszövetke­zeti dolgozók. Mi bízunk abban, hogy elérik. D. Z. JTsomogyi FÜLBSZQV kuitúr- csoportok versenyre készülnek A napokban tartották meg 44 földművesszövetkezeti megbízott jelenlétében Kaposvárott a Somogy megyei kultúrcsoportok értekezle­tét. Itt elhatározták, hogy csatla- i koznak a SZÖVOSZ IV. országos £ kongresszusa tiszteletére rendezen­dő kulturális seregszemlén való részvételhez. Pedagógusok, szövet­kezeti alkalmazottak, egyszerű pa- ; rasztemberek tettek ígéretet arra, ; hogy a földművesszövetkezeti kül- : döttgyűléseken és a Nagy Októberi • Szocialista Forradalom 40. évfordu- : lóján, a megyei kultúrversenyen és : egyéb rendezvényeken fognak kul- ; túrcsoportjaik fellépni. Természe­tesen a cél az, hogy Budapesten részt vehessenek az országos sereg­szemlén, ahol a SZÖVOSZ nagydí­jai kerülnek kiosztásra. Látva azt a lelkiismeretes, oda­adó kultúrmunkát, melyet pl. La- kócsán Kovács Rezső, Marcaiwan Csécs János, Barcson Pell Imre, Balatonlellén Szabó János, Babó- csán Lengyel Imre, Böhönyén Kó- rusz Erzsébet, Fonyódon Gimesi Lászlóné irányít, bízunk abban, hogy a Somogy megyei földműves­szövetkezeti kultúrcsoportok Buda­pesten is bebizonyítják, hogy a lel­kiismeretes felkészülésnek magas­színvonalú műsor az eredménye. A Somogyszobi Földművesszövet­kezet TUZÉP telepének vezetője, Ró­zsa István helyiségek hiányában nem tudja megfelelő módon raktározni az árut. Kint a szabadban sok érté­kes áru már szinte teljesen tönkre­ment, vagy vesztett az értékéből. Es ami a legfájóbb, ezek mind olyan áruk, amelyek iránt nagy a kereslet és az építőanyag-ellátás gondjait nö­veli. A tervrajz már elkészült egy új épületre, de úgy látszik, továbbra is csak terv marad. Az épület körülbe­lül 100 ezer forintba kerülne. De ha nem építik meg, egy év alatt a főld- szőv-nek könnyen lehet 200 ezer fo­rintos kára is. Tehát jól lesz, ha az illetékesek megvizsgálják a somogy­szobi ak panaszát ás valamilyen for­mában segítenek is azon. * * * A Nagyatádi Földművesszövetke­zet tagsága nagy fába vágta a fej­széjét. Az igazgatósági tagok, az járásban HALLOTTUK... fmsz-tagok nagy tervet forgatnak fejükben. Bár arra kértek bennün­ket, hogy erről a tervükről egyelő­re ne írjunk, ennek ellenére mi úgy látjuk, hogy érdemes megemlíteni, mivel nem kis dologról volt szó. A Nagyatádi Földművesszövetke­zet tagsága és igazgatósága több ja­vaslatra elhatározta, hogy épít egy szép földművesszövetkezeti kultúr- házat. A földművesszövetkezetnek kultúrcsoportja van már, hát le­gyen otthonuk is — mondják az atá- diak. Az építkezést az idén el akar­ják kezdeni, sőt be is fejezik. Nem kis terv ez. De ők váltig hajtogatják, hogy a nehézségek ellenére is min­den körülmények között megvaló­sítják. Hogy miből? Jóléti keretből, szakszervezeti segítségből és sek- sok társadalmi munkából Mi örü­lünk a nagyatádiak e szép tervének és azt kívánjuk, hogy meg is tud­ják azt valósítani. Újabb takarékszövetkezetek vannak alakulóban A földszöv. az italbolt berendezését célrészjegy befizetéséből vá­sárolta. A földszöv. igazgatósága, amikor az FMSZ tagoknak tudtára adta, hogy milyen összegből óhajtja megvalósítani az új italbolt léte­sítését, válaszként a tagság már másnap több mint 2000 forint értékű célrészjegyet jegyzett, aminek nagy része már be is folyt a földmű- vesszöveikezet kasszájába. A Csökölyi Földművesszövetkezet igazgatósága igen komoly mun­kát végez annak érdekében, hogy minél több új tagja legyen a helyi földművesszövetkezetnek és a tagok a jegyzett részjegyeiket minél előbb befizessék. A felvilágosító munkának máris szép eredményei mutatkoznak, az új belépők szinte majdnem azonnal kifizetik, részje­gyeiket és a régi tagok is szép számmal törlesztik visszalévő adóssá­gukat. * * * Az első — böhönyei és nagybajomi — takarékszövetkezetek életrehívása után a megye különböző községeiben kérik a dolgozó parasztok a földmű­vesszövetkezeteket, hogy náluk is alakítsák meg a takarékszövetkeze­tet. Á parasztság ezen kívánságát most Balatonbogláron és Balatonsza- rnesen igyekeznek valóraváltani a földművesszövetkezetek. E két köz­ségben a környék falvainak paraszt­ságával közösen szeretnének taka­rékszövetkezetet alapítani. Mindkét kísérlet az első ilyenirányú próbál­kozás a siófoki, illetve a fonyódi já­rásban. Balatonszemesen már száz- huszan léptek be a takarékszövetke­zetbe és fizették be 100 forintos rész­jegyeiket. Nem halad rosszabbul a szervezés Balatonbogláron sem. A parasztságon kívül sok alkalmazott, magán- és szövetkezeti kisiparos ké­ri felvételét a takarékszövetkezetbe, mert tudják, hogy az hasznos, okos dolog. A belépett tagok betétjeit tit­kosan kezelik és amellett kamatozik is a pénz. Aztán ha a belépő tagok közül megszorul valaki, nem kell ki­lincselniük másoknál, mentve van­nak az uzsoráéi, a takarékszövetke­zet 5000 forintig egyszerű ügykeze­léssel folyósít részére hitelt. Balatonszemesen már korábban is voltak próbálkozások, a takarékszö­vetkezeti gondolatot elhintették a környéken, a koronát azonban csak most teszik fel a kísérletezések fejé­re. A balatonboglári takarékszövet­kezet megalakítása iránt különösen Szöllősgyörökön és Ordacsehiben mutatkozik a parasztság részéről nagy érdeklődés. Mindkét szövetke­zetnél szombaton és vasárnap lesz az alakuló ülés. Üdvözöljük bennük a megye harmadik, illetve negyedik takarékszövetkezetét. Amikor jó munkát, sok sikert kívánunk ered­ményes működésükhöz, egyúttal ar­ra kérjük a megye többi földműves­szövetkezetét, öntsék formába a pa­rasztság kívánságát, segítségükkel alakuljon minél több takarékszövet­kezet Somogybán. A Nagyatádi Földművesszövetkezet nagy gondot fordít a termeltetésre. Annak érdekeoen, hogy a községben jó termés legyen a jövő évben, a dol­gozó parasztok körében muirágya- renuexesi előjegyzést végeztek. Ezzel aZ előrelátó munkával két cen. szol­gálnak. Elsősorban felhívják a dol­gozó parasztok figyelmét arra, hogy a még jobb terméseredmények eléie- se érdekében használjanak minél több műtrágyát; másodsorban a xom- művesszövetkezet így tiszta képet kap arról, hogy a község részére mennyi műtrágyára van szüksége. Így nem fordul elő az, hogy vagy nagyon kevés, vagy nagyon sok mű­trágyát rendelnek. El akarják kerül­ni ezen a területen azt, ami a múlt években oly sokszor előfordult, hogy bár műtrágyát lehetett kapni, a köz­ségben mégsem volt. De voltak olyan helyzetben is, hogy sokat rendeltek és vissza is kellett szállítani, ami ter­mészetesen felesleges költségeket eredményezett a szövetkezetnek. * * * A Nagykorpád! Földművesszövet­kezet tagjai a legutóbbi szövetkezeti közgyűlésükön úgy határoztak, hogy a községben egy szikvízüzemet léte­sítenek, amely ellátja majd a köz­ség dolgozóinak ezen a téren is egy­re növekvő igényeit. A gépet, mely kb. hatezer torintba kerül, célrész­jegy jegyzéséből, illetve befizetésé­ből vásárolja meg a földszöv. Ezzel a melléküzemággal a Nagykorpád! Földművesszövetkezet komoly jöve­delemforrásra tett szert. Eddig UKvanis a szomszédos Lábod község­ből hordták lófogatos kocsival a szó­davizet. Egy-egy fuvar általában 80 —10 forintjába került a szövetkezet­nek. S így az fmsz egy-egy üveg szódavízre 50—60 fillért fizetett rá. A Nagykorpád! Földszöv. vezetői úgy tervezik, hogy a szikvlzüzemből egy év alatt megtérülnek a beépí­tés és gépbeszerzés költségei. * * * A több területen végzett jó mun­kájuk mellett termelési szerződéskö­tésekkel le vannak maradva a nagy­atádi járás földművesszövetkezetei. Bioor, szöszösbuK.Kony szerződésikö­tési tervüket mindössze 15—20 száza­lékig teljesítették. Ez bizony nem va­lami dicséretre méltó dolog. Ez a munka valahogy mintha nem impo­nálna a szövetkezeteknek. Több he­lyen — Kutason, Somogyszobon — úgy állnak hozzá, mintha egészen új feladatot kellene megoldaniok. Pe­dig nem másról van szó, mint a jó­pár évvel ezelőtti szerződéses ter­meltetés továbbviteléről, amelyeket abban az időszakban a földművesszö­vetkezetek Igen jól és eredményesen oldottak meg. Igaz, hogy ez a feladat jelenleg több munkát Igényel az fmsz-ektől, mint a már jól beépített kereskedelmi hálózat mozgatása, de legalább olyan fontos. E feladat meg­oldásához a földművesszővetkezetek- nek van is erejük. A helyzet az, hogy ezt a teendőt is a földszöv. munka részének kell tekinteni, nem pedig egy szükséges rossznak. A főldmű- vesszövetkezetek feladatai sokkal szélesebbkörűek, szerteágazóbbak, mint az elmúlt esztendőkben, s ezt jó szervezéssel és Irányítással meg lehet oldani. I TTfWVTVWWTTWVTWVf TVTf ▼ Napról-napra emelkedik a részjegyalap a földművesszövetkezeteknél Napjainkban a földművesszövetkezeti dolgozók és vezetők állandó beszédtémája a részjegyalap-növelés. Megmozdult az egész megye szövetkezeti tábora, hogy 2 400 000 forinttal növeljék a részjegyalapot. A föld­művesszövetkezeti dolgozók és vezetők a legtöbb he­lyen jó példával járnak elől ebben a mozgalomban, íme néhány példa erre: A Balatonboglári Földművesszövetkezetnél az egy főre eső részjegyalap összege nagyon alacsony, mind­össze 28 forint. A földművesszövetkezet dolgozói és választott vezetősége gyűlésen határozták el, hogy 70 forintra növelik az egy főre eső részjegyalapot. En­nek érdekében a szövetkezet minden alkalmazottja újabb részjegyet jegyzett. Példamutató az igazgatóság és a választott vezetőség jegyzése, akik egyenként 400—400 forintot fizettek be a részjegyalapra. Nagy De­zső, Kadlicskó Istvá'n, Horváth Istvánná, Miseta János igazgatóság tagjai az első részjegy jegyzők kö­zött vannak. A vezetők közül Rácz Károly elnök, Vass István főkönyvelő, Garzon János és Fasching Ferenc 2—2 részjegyet jegyzett. A szövetkezetbe be­lépő új tagok már nem egy, hanem két részjegyet fi­zetnek be. Mindezek lehetővé tették, hogy három nap alatt a 28 forintos átlagot 38 forintra emelték Balatonbogláron. Csak így tovább, bogiáriak, akkor nem fog elmaradni az eredmény és a 70 forintos át­lag nem álom, hanem valóság lesz. A vezetőség és a dolgozók példamutatása a Fo­nyódi Földművesszövetkezetnél is tapasztalható. A szö­vetkezet valamennyi dolgozója egy 50 forintos részje­gyet fizetett be. Horváth Károly üzemágvezető 150 forint befizetésével erősítette a részjegyalapot. A szö­vetkezet választott vezetői, igazgatósági, felügyelő bi­zottsági tagjai szintén 100-100 forinttal emelték a részjegyalapot, illetve újabb két részjegyet vásároltál?. A minap hírt adott a Somogyi Néplap a Balaton­szentgyörgyi Földművesszövetkezet javuló munkájáról. Megállapíthatjuk azt, hogy a szentgyörgyiek a rész­jegyalap növelési mozgalomból sem vonják ki magu­kat. Az ezzel kapcsolatos értekezleten versenyre hív­ták a megye valamennyi földművesszövetkezetét és vállalták, hogy a 70 forintos előirányzattal szemben 75 forintot érnek el. Ezeket a szavakat tettek is kö­vették Balatonszentgyörgyön: a 33 szövetkezeti dol­gozó 4300 forint értékű részjegyet jegyzett, a választott vezetőség tagjai két részjegyre 100—100 forintot fizettek be a földművesszövetkezet pénztárába. így az egy főre eső részjegyalap már 65 forintra emelkedett náluk. Te­hát a balatonszentgyörgyiek állják a versenyt és nyer­ni akarnak. Reméljük, hogy sikerül is nekik.. Tudomásunkra jutott az is, hogy Memyén Szőke József, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának tagjai, a he­lyi földművesszövetkezet felügyelő bizottságának el­nöke vállalta, hogy 2000 forinttal növeli a részjegy­alapot, vagyis 40 részjegyet jegyeztet le olyan szövet­kezeti tagokkal, akiknek csak egy részjegyük van. Jó volna, ha példáját sokan követnék. Barcsról is érkeztek jó hírek: mind a vezetőség tagjai, mind a szövetkezet dolgozói 2—2 újabb részjegy jegyzésével, 100—100 forint befizetésével járultak hoz­zá a részjegyalap növeléséhez. A kiragadott példák nem egyedülállóak. Remél­jük, hogy mindenhol szervezetten fognak hozzá a fel­adat megoldásához. Az út nehezebbik része ugyan még vissza van, de bízunk abban, hogy a szövetkeze­ti dolgozók, választott vezetőségek és a tagok egy aka­rattal oldják meg a rész jegy alapnövelés nagy feladatát. DÉVAI ZOLTÁN A Nagyatádi FJK a múlt héten értekezletre hívta össze a földmű­vesszövetkezetekhez tartozó termelési felelősöket. Ezen az értekezleten megvitatták a legfontosabb tennivalókat. Különösen sok szó esett a ter­melési szerződéskötés nagyfokú lemaradásáról. A termelési felelősök hoz­zászólásaikban elmondották: örülnek annak, hogy átkerültek a földmű­vesszövetkezetekhez, így közvetlen kapcsolatuk lesz a felsőbb szervük­kel. Ha kell, azonnal tudnak intézkedni vitás ügyekben, nem kell a me­gye székhelyén lévő termeltetési vállalatokat minden apró ügyben felke­resni, mint eddig. Az értekezleten elhatározták még azt is, hogy a szerző­déskötésekben mutatkozó lemaradást a legrövidebb időn belül felszámol­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents