Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-07 / 209. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 209. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. szeptember 7. DÖGÉI IMRE FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER A MEZÖGAZDASÄGBAN ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL ÉS A TOVÁBBI FELADATOKRÓL TESTVÉRHÁBORÜ HÁROM HOLD FÖLDÉRT ANKÉT A SZÜLŐI HÄZ ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATÁRÓL / Tiltakozik Somogy A Tabi Téglagyár dolgozói szep­tember 2-án tartott röpgvűlésükön a következő határozatot hozták: »Egyhangúlag tiltakozunk a népi demokráciánk belügyeibe való dur­va beavatkozás, valamint az ENSZ alapokmányának megsértése ellen. Követeljük, hogy az ENSZ vegye le napirendjéről a »magyar ügyet«. Mi a forradalmi munkás-paraszt kor­mány mellett foglalunk állást és nem kívánjuk vissza a múltat és nem akarunk többé a tőkés kizsákmányo­lok igájában szenvedni. Mindnyájan békét akarunk, termelőmunkánkkal a szocializmust építeni, országunk, családunk és gyermekeink jövőjének biztosítására, jólétünk fokozására«. A Kaposvári Patyolat Vállalat összes dolgozói, mintegy hatvan alá­írással tiltakoznak az ENSZ ötös bi­zottsága jelentésének közgyűlési na­pirendre tűzése ellen. »Egyetértünk a párt és a munkás­paraszt kormány célkitűzéseivel és felzárkózunk mögé. Állhatatos, be­csületes munkával kívánjuk erősíte­ni a dolgozó nép államát. Mi békét akarunk!« A Boronka községben megtartott nagygyűlésen a részvevők felháboro­dással vették tudomásul az Ameri­kai Egyesült Államok által irányí­tott nyugati imperialista körök ha­zánk belügyeibe való beavatkozási kísérletét. »Határozottan tiltakozunk azellen, hogy az ENSZ külön bizottságának jelentését, amely rágalmakra és ko­holmányokra épül. az ENSZ rendkí­vüli ülésszakának napirendjére tűz­zék. Nyíltan és határozottan kiállunk pártunk és kormányunk mellett és annak minden tevékenységét teljes erőnkből támogatjuk«: A Tabi Gépállomás dolgozói szep­tember 3-án délután tiltakozó röp- gyűlésre jöttek össze. Tiltakozó táv­iratuk így szól: »Az ötös bizottság jelentését Ma­gyarország belügyeibe való beavat­kozásnak tekintjük. Magyar ügy nincs, nem is volt és nem is lesz. A jelentés csak arra szolgál, hogy el­terelje a figyelmet az imperialisták gyarmati agresszióiról. Nem tűrjük, hogy ilyen koholmányokkal zavarják békés alkotó munkánkat, melyet haj­népe landók vagyunk akár fegyverrel is megvédeni«. A Tabi Gépállomás táviratát 74-en írták alá. Az Ügyvédi Kamara nevében dr. Marton István, valamint dr. Mayer Ferenc, mint jogászok nyilatkoztak: » Mi, megyei ügyvédek becsülettel akarjuk szolgálni a népi demokrá­ciát. Nagyon jól tudjuk, hogy a je­lentés tárgyalásával meg akarják za­varni a magyar és a szovjet nép közötti jó viszonyt. Mi azonban egy emberként a két nép barátsága mellett vagyunk és a szocializmus ed­digi vívmányait helyesnek és megtar- tandónak véljük, szemben a jelentés készítőinek és sugalmazóinak igazi céljaival. Ami pedig magát az ötös bizottság jelentését illeti: jogászi szempontból lehetetlen helyzet az, hogy egy ügyben nem hallgatják meg mindkét felet. Mi szeretnénk már egyszer megbékélt légkörben élni, az ilyen és hasonló provokációk, tud­juk, hogy nehezítik ezt. Ezért is til­takozunk mi egyöntetűen e hazug, népünk érdekei ellen való tárgyalás ellen«. Több mint 300 tagja van már a nagybajomi takarékszövetkezetnek Amikor megalakult az ország első takarékszövetkezete, Nagybajom község dolgozó parasztjai is elhatározták, hogy ők is létrehozzák ezt az újszerű társulást. Elhatározásukat tett is követte, nemrégiben el­sőnek a megyében, több mint 280 taggal megalakult a nagybajomi ta­karékszövetkezet. A falu dolgozó parasztjai Horváth István középparasztot választot­ták meg elnöküknek és a tagság létszáma azóta is napról napra nö­vekszik, több mint ^00-an vannak, s valamennyien befizették rész­jegyüket. Több mint 30 ezer forintjuk van már együtt és nagyon so­kan akarják elhelyezni megtakarított pénzüket, így például a legelte­tési társulat és mintegy kétszáz gazda majdnem kétszázezer forintot kíván a takarélcszövetkezetnél letétbe helyezni. Ezért az időtől füg­gően kamatot fizet a takarélcszövítkezet. A szövetkezet elsősorban tagjai részéire nyújt majd segítséget kisebb beruházások, gazdasági kisgépek vásárlásánál, állatvásár­lásnál és egyéb felszerelések beszerzésénél. Kaphatnak hitelt a kívül­állók is, meghatározott kamat ellenében, s elsősorban a rászorulók, akiket elemi csapás ér, vagy elhullott állatai helyett akar másikat vásárolni. A nagybajomi takarékszövetkezet már elküldte működési kérel­mét a Pénzügyminisztériumhoz, s most várják, hogy mielőbb meg­kaphassák és a tanács, valamint a helyi földművesszövetkezet támo­gatásával irodájukat is megnyithassák. Túlteljesítették tavaszi és nyári kampánytervüket a gépállomások Befejeződött a gépállomások ta­vaszi és nyári kampányterv teljesí­tésének értékelése. Kiderült, hogy a gépállomások derekas munkát vé­geztek és büszkék lehetnek elért eredményeikre'. A tervezett 322 680 normálhoJd- d'al szemben 333 793 narmálholdnyi munkát végeztek el a megyében. Ehhez az eredményhez nagyban hoz­zájárult iá Tapsanyi Gépállomás, amelyik 127 százalékot ért el, va­lamint az Ibarosbe-rényi Gépállomás 117 százalékos teljesítménye. A 15 gépállomás közül 11 szárnyalta túl tavaszi és nyári kampánytervét. ' Cséplésben Is nagyszerű eredmé­nyek születtek. A tervezett 1 millió 553 810 mázsával szemben 1 millió 786 700 mázsa gabonát csépeltek el a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák portáin. Egyedülálló telje­sítménnyel zárta le ezt az idényt a Kaposvári Gépállomás körzetében dolgozó Károlyi János ifjúsági csép- ■lőbrigádta, amelyik 1070-es gépé­vel 72 vagon gabonát csépelt el, s ezzel a tavalyi győztes újból meg­szerezte az elsőséget. Fucskár Jó­zsef 60 vagonos teljesítményével a második lett az ifjúsági cséplő­csapatok közötti versenyben. Ma indul a Balatoni Borhét Balatonparti községeinkben lá­zas készülődés előzte meg a balatoni borhetet. A Balatoni Intéző Bizott­ság és a Megyei Tanács közös ren­dezésében Földváron szeptember hó 7—15-ig tart a borhét, ahol a legjobb borok és gyümölcsök kerülnek ki­állításra és árusításra. A borhéten résztvesz — hogy csak egynéhányat említsünk — a Balaton- boglári Szőlőoltványtermelő Gazda­ság, a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat, a Kötcsei és Kőrőshegyi Bortermelő Szakcsoport, valamint Böcfök Lajos, Papp János, Geiger György, B. Papp Jenő, Elek József kőröshegyi. Torma Péter szóládi és Kaponya János teleki egyéni gazda. És persze, a legjobb termelőkkel együtt itt lesz a balatoni hegyek legjobb leve. A Mecsekvidéki Bor­forgalmi Vállalat ez alkalommal eg­ri bikavér és tokaji borokkal ked­veskedik a látogatóknak. A Ceg­léd környéki Csemői Rákóczi Bor­termelő Szakcsoport is képviselteti magát boraival a vásáron. Lesz te­hát választék jócskán. A »békés ver­Továbbképzés az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban a gaz­dálkodás színvonala további emelé­sének feltétele a szakképzett ál­landó munkásgárda kialakítása. En­nek előmozdítására az állami gaz­daságok főigazgatóságának vezetője utasítást adott ki az állami gazda­sági dolgozók tervezett szakmai kép­zéséről és továbbképzéséről. Az uta­sítás értelmében el kell érni, hogy a szakiképzettséget igénylő munka­körökbe a jövőben betanított mun­kások helyett fokozatosan, de mind nagyobb arányban «wíkmunkások kerüljenek. Ennek érdekében egy­részt növelni kell a szakmunkások anyagi érdekeltségét, másrészt lehe­tővé kell tenni, hogy a betanított munkások elsajátítsák a munkájuk­hoz szükséges szakismereteket. Ha­sonlóképpen a képesítéshez kötött munkakörben dolgozók, de a szüksé­ges képesítéssel nem rendelkező ve­zetők részére lehetővé kell tenni a képzettség megszerzését, a szakem­berek részére pedig szorgalmazni 'kell részint a szervezett továbbkép­zést, részint az önkéntes egyéni tanulást. senyben« mérhetik össze vérforraló, ínycsiklandozó erejüket az alföldi és dunántúli jxwok. A megyei MEZŐÉRT gyümölcs- pavilonjaiban híres, ízletes őszi ba­rackok, szőlők, gyümölcsök kerül­nek elárusításra. Hogy a borkóstoló sikeres legyen, szomjat csináló éte­lekről is gondoskodott a rendező­ség. Megfelelő mennyiségű lacipe- cseriyét, sültikolbászt és egyéb friss ételt is kaphatnak pénzükért a; látogatók. Az egy hétig tartó földvári bor­hét megnyitójára ma délután 3 óra­kor kerül sor. A boriiét utolsó1 nap­ján, szeptember 15-én, vasárnap délelőtt kertészeti ás szőlészeti an­két lesz Balatonföldvárom a Strarjd. Szálló nagytermében, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület és a So­mogy megyei Tanács mezőgazdasági osztálya közös rendezésében. Katona, Zsigmond egyetemi tanár tartja az: előadást. Jó étvágyat és jó mutatást, s vi­szontlátásra Balatonfoldváron, Zahoránszky József. SÚLYOS ROBBANÁS EGY BECS MELLETTI LŐSZERGYÁRBAN Becs (DPA). Csütörtökön délután súlyos robbanás történt a Becstől harminc kilométernyire fekvő hir- tenbergi lőszergyárban. Az első je­lentések szerint a robbanás követ­keztében három ember meghalt, több személy megsebesült. A gyárat, amely Fritz Mandel. osztrák fegyvergyáros tulajdona,, csak röviddel ezelőtt állították is­mét teljes üzembe. Most lőszert gyárt az osztrák hadsereg részére,, valamint exportra. AZ ENSZ FŐTITKÁRA ÜTŐKÉPES ENSZ-HADERÖ FELÁLLÍTÁSÁT TERVEZI New-York (Reuter). Dag Hammar- skjöld, az ENSZ főtitkára csütör­tökön azt a gondolatot vetette fel, hogy fontolóra kellene venni rugal­mas, bármikor készenlétben álló ENSZ-erő felállítását, amélyet »egy gombnyomással« mozgósítani lehet. A magyar kérdésről nem volt haj-- landó nyilatkozni az újságírók előtt. RÖVID BELFÖLDI HÍREK Minden erőt a soronkövetkező munkák elvégzésére Szeptember 19-én, 20-án és 21-én a balatoni hetek során történészna­pokat rendeznek Balatonfüreden, a SZOT szanatórium színháztermében. cÁz tL&a lLIitt Mint már hírt adtunk róla, szín­házunkban ismét elkezdődött a mű­vészi munka. Míg a társulat prózai részlege Csiky Gergely: Mákvirágok c. vígjátékát próbálja, operettistáink tájelőadásokon hirdetik a művésze­tet. Lehár nagysikerű Mosoly orszá­gával indultak útra az 1957—58-as színházi évben először, hogy bemu­tassák: jót tett a pihenés, jót az is, hogy új tagokkal erősödött az ope­rett-részleg. A balatoni hetek rendezői hívták meg Siófokra színházunk művészeit és e meghívásnak eleget is tettek szeptember 5-én, csütörtökön este. Annak ellenére, hogy a vénasszo­nyok nyarának kellemes melegét az esős napok erősen lehűtötték, a sió­foki szabadtéri színpad nézőterén ’■‘■telt ház« előtt került bemutatásra a Mosoly országa új szereposztás­ban. A siker forróságát leginkább az példázza, hogy a Szucsong herceg szerepében bemutatkozó Kenderesig Zoltán, kaposvári születésű bonvi- ván előadásában négyszer hangzott fel a lelkes közönség tapsainak ked­ves parancsára az operett legnép­szerűbb dallama. • Beszélhetnénk még a többi sze­replőkről is, — újakról, régiekről — egytől egyig dicsérőleg. Egyelőre csak azt fűzzük az első siófoki si­kerhez, hogy szívből örülünk, ha operettistáink művészetét ilyen si­kerek koronázzák jaz Elkövetkező hónapokban is. Az első nap témája: a Balatonvi- dék, mint a római kultúra végvi­déke, a második napon a Balaton környékével, mint a török elleni harc végvidékével foglalkoznak, majd utána a következő téma szerepel: szabadságharcok és társadalmi har­cok a Balaton vidékén. * * * A csehszlovák rádió és a béke híve» csehszlovák bizottsága nemzet­közi rádió-pályázatot írt ki a legjobb műsorra, Lidice fasiszta elpusztí­tásának 15. évfordulója alkalmából. * * * A múlt év végén és ez év elején sok közlekedési balesetet okozott, hogy a gépkocsivezetők nem tar­tották meg a KRESZ-ben előírt sza­bályokat. A rendőrség, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autó- közlekedési igazgatósága és a KPM autófelügyelete komoly intézkedése­ket hozott a hibák ellen. A javulás ellenére is sok a tennivaló, ezért az autóközlekedés vezetői további in­tézkedéseket hoznak. Az egyik ilyen kezdeményezés a szeptember 11-i közlekedési ankét, amelyen arról lesz szó. milyen okok miatt követ­keztek be a közúti balesetek, a ka­rambolok, milyen büntetéssel súj­tották azokat, akik ittasan vezettek. — Értesítem a Mezőtúri Mezőgaz­dasági Technikum gépészeti levelező tagozatán tanulásukat folytatni kí­vánó dolgozókat, hogy az F. M. 73 200/1950. sz. rendeletével a jelent­kezés határidejét szeptember hó 15-ig meghosszabbította. Tájékozta­tót és jelentkezési lapot minden ér­deklődőnek azonnal küld a Mezőgaz­dasági Gépészeti Technikum igazga­tósága, Mezőtúr. Szeptember 5-én a járási tanács nagytermében értekezletet tartottak a kaposvári járás gazdasági felügye­lői. Nem lenne érdektelen most ar­ról beszámolni, hogyan értékelték a mezőgazdasági osztály vezetői a fel­ügyelők aratás-cséplés alatt végzett munkáját, s milyen gyakorlati taná­csokat, útmutatásokat adtak a követ­kező tennivalókhoz. Mégis helyén­való inkább arról szólni, milyen ta­pasztalatokat adott ez a megbeszé­lés. Elsősorban is arról győzött meg, hogy a tanács vezetői nagyon fontos­nak, szükségesnek tartják a gaz­dasági felügyelők munkáját. Ezek a szakemberek még alig né­hány hónapja működnek ilyen mi­nőségben a falvakban, de .máris érezni tevékenységük eredményeit, jó hatását. A jövő pedig újabb pró­bára teszi mindannyiuk erejét, szak­mai Leikészültségét. Elérkezett, s egyre inkább sürget a termelőszövetkezetekben az 1958. évi vetéstervek elkészítésének ideje. Ebben a munkában tevékeny részt kell vállalniuk a gazdasági felügye­lőknek. Segíteniük kell a műtrágya­szükséglet, a vetőmag igény megál­lapításában, a rendelkezésre álló fo­gat- és gépierők felmérésében, s ha a munka zavartalanságához szükséges, a gépállomással való szerződéskötésekben. Ügyelniök kell, hogy a közös, gazdaságoknál ne csak a meglévő állatállomány számára készítsék el a takarmányozási ter­vet. hanem azokra a jószágokra is gondoljanak, amelyek ezután ér­keznek. Mi az előnye a korai mélyszántás­nak, a későbbivel szemben? Bizo­nyos, hogy ezt minden, az értekez­leten részvevő felügyelő tudta. Mégsem volt haszontalan, hogy Tu- rula Sándor, járási főagronómus ez alkalommal is részletesen elmagya­rázta. ^halában a soronkövetkező feladatok mindegyikéről részletesen szólt. Miért? Ez is könnyen magya­rázható. A gazdasági felügyelők na­gyobbik része fiatalember. Az idősebb, az ilyen munka minden csinját-binját ismerő korosztálynak talán nem lenne szükséges apróléko­san elmondani feladatukat, de a töb­bieknek igen. A fiatalok nemrégen jöttek ki az iskolából. Értik, isme­rik szakmájukat. De sok esetben nem tudják, mihez kezdjenek, kihez forduljanak, ha egy feladatot el akarnak végeztetni, vagy hibát ki­javíttatni. Érdekes példát szolgáltatott erre a fiatal nagybajomi gazdasági fel­ügyelő. Hosszú idő óta hadakozik a község vezetőivel, hogy az apaállatok' gondozásával bízzanak meg máso­kat, mert a jelenlegiek keze alatt tönkremennek az értékes jószágok. — Sertéskanunk a rossz gondozás következtében olyan rühes, hogy kínjában szinte felmászik a fára — mondotta elkeseredve. Hiába érvelt, vitázott, javasolt ed­dig, nem hallgatták meg. Most taná­csot kapott, mit tegyen. A termelőszövetkezeteknél is elő­fordult' a múltban, hogy az agronó- musok javaslatait, észrevételeit a vezetők elengedték a fülük mellett. A járás mezőgazdasági vezetőinek erre is volt orvosságuk. El kell ér­ni azt — tanácsolták —, hogy a köz­gyűlések jegyzőkönyveiben szerepel­jen az is, amit a gazdasági felügye­lő elmondott. A jegyzőkönyv egy példányát be kell küldeni a járási tanácshoz. Itt megállapítják majd, hogy (egyes esetekben a hasznos javaslatokat miért nem valósították meg a tsz-ek. Papírmunka, nincs nagy ereje — mondhatja bárki. Pe­dig van. Az állam nem azért állította fel a gazdasági felügyelői rendszert, hogy azok, akiknek munkáját hiva­tottak segíteni ezek az emberek —, különösen a közös gazdaságok —, semmibe se vegyék tanácsaikat. Hasznos ez a javaslat, éppen úgy, mint a másik, ami szintén fiatalokkal kapcsolatos. Mégpedig nevezete­sen az, hogy ettől a hónaptól kezdve havonta két fiatal gazdasági felügyelőt néhány napra átküldenék idő­sebb társához tanulni. Olyan emberhez, aki már hosszú esztendők óta a falvakban él, á dol­gozó parasztok, a tsz-ek gondjaival törődik, s a gyakorlatban, az élet­ben is megtanulta, mit kell tenni a nagyobb, gazdagabb termés el­éréséért, a jobb állattenyésztésért. Üdvözlendő, s mások számára meg- szívlendő ez a kezdeményezés! Különösen nagy jelentősége van, ha azt nézzük, mennyire sokasod­nak a jó munkát kívánó feladatok. Az értekezleten részvevő Stágl Jó­zsef. a MEZÖMAG Vállalat megyei kirendeltségének íőagronómusa ar­ról beszélt, hogy mennyire szüksé­ges vállalata termelési felelősei és a gazdasági felügyelőik együttműkö­dése. Ugyancsak töibb tennivalót ró a felügyelőkre a földművesszövetke- zeteknél egyre szaporodó szakcsopor­tok munkájának ellenőrzése, irá­nyítása. Fontos tehát, hogy minden erőt a legjobb felkészüléssel állít­hassanak a soronkövetkező feladatok elvégzésének szolgálatába a járás­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents