Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-28 / 227. szám

-AtYKí) :<o :K VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi 1 ACÉLOS HŐSÖK SZÁZADA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 227. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1957. szeptember 28. JEGYZETEK A HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG MEGYEI AKTÍV AÜLÉSÉRÖL GYŐZ A SZERELEM! KINEK — MIKORRA — MENNYI megváltási árat kell fizetni a juttatott földekért? Csurgón több mint félezer család­nak hasítottak ki földet, házhelyet a volt úri nagybirtokokból a felsza­badulás évében. A juttatott földekért — mint ismeretes — eddig megvál­tási árelőleget írtak elő évenként az újgazdának, csakúgy, mint a régiek­nek. S mi tagadás, sokan kicsit vi­gasztalanul kérdezték önmaguktól is, s a válaszolni nem tudó hivatali em­berektől is: mikor ér véget ez az elő­legfizetés, mondják meg, mennyi lesz az ára ezeknek a földeknek? Az El­nöki Tanács törvényerejű rendelete aztán az idén feleletet adott e kér­désre is. Erről beszélgetünk Ütő Sán­dorral, a Megyei Tanács Pénzügyi Osztályának egyik dolgozójával, aki Csurgón foglalatoskodik adóügyek­kel. Fejből idéz a rendeletből, lát­szik, sokszor elolvasta, megrágta a végrehajtási utasítást. MICE KERÜL A FÖLD? Ezt most mindenki megtudhatja, sőt azt 's, mennyivel tartozik még, s mikorra kell azt rendezni. A föld megváltási ára a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 60 kg búza. A csurgói földek átlagosan 12 aranykoronásak, esze­rint egy ilyen kataszteri tiszta jöve­delmű föld birtokosa 720 kiló búzá­val, vagy annak pénzbeli értékével egyenlítheti ilci egy hold föld meg­váltási árát. A rendelet szerint fel­mérik, ki, hogyan tett eleget eddig előlegfizetési kötelezettségének. A hátralévő megváltási árat azok, akik negyvenöt után mint nincstelenek jutottak földhöz, 1957. január 1-től számított tíz év alatt, a többi jutta­tott pedig négy év alatt fizetheti meg akár pénzben, akár búzában. Az ál­lam a fizetési eszköz megválasztását is a FÖLDHÖZJUTTATOTTAKRA BÍZZA. Akik viszont már ebben az évben meg akarnak szabadulni az adósság­tól, s rendezni akarják a megváltá­si árat, azokat jelentős kedvezmény­ben részesíti a kormányzat. Aki pél­dául az év végéig kifizeti a teljes megváltási árat, annak a jövő évtől esedékes megváltási ár összegéből 35 százalékot elengednek, vagyis eny- nyivel kevesebbet kell befizetni a volt nincstelenekből lett újgazdák- nak. Akik 1945-ben meglévő párhol- dacskájukhoz kaptak kiegészítéskép­pen földet, s a négy esztendő alatt törlesztendő megváltási árat ez év végéig ugyancsak kiegyenlítik, azok a hátralévő három évre esedékes tar­tozásból 80 százalékot fizetnek be, 20 százalékot pedig elenged nekik az állam. íme, ÉRDEMES TÖREKEDNI, a készséges rendezés esetén olcsób­bodik a föld. Vajon melyik kapita­lista országban találnánk hasonló példát? Talán Olaszországban, ahol egymásután kergetik el a földjükről a parasztokat, s emiatt néha paraszt- lázongások vannak? Bizony, ilyen kedvező, méltányos feltételek mel­lett csak a népi demokrácia juttat­hatta jogos ősi jussához a földmű­ves népet. Éppen a napokban olvas­tuk a Megyei Pártbizottság ülésén tárgyalt tanulmányból, hogy 1935-től 9 év alatt annyi földet parcelláztak szét, hogy az a somogyi nagybirto­kokat alig-alig érintette. Vagyis ezer hold nagybirtokra három hold par­cellázás esett 9 év alatt. S milyen áron jutott ez a föld a parasztság­hoz? Soktól idő előtt elárverezték a »•kapott« föld-ár fejében. A megváltási ár megfizetése után a földreform során kiosztott föld fe­lett is megszűnik minden korlátozás —. tehát ADHATÓ, VEHETŐ, AJÁNDÉKOZHATÓ, ÖRÖKÖLHETŐ, a juttatásban részesített gazda sza­badon rendelkezik vele. Érdeke hát mindenkinek minél élőbb rendezni a föld megváltási árát azért is, mert ahány évvel előbb kifizeti, annyiszor 3 százalékkal csökkenthető a hátra­lévő összeg. A földjuttatásban ré­szesült volt nincstelenek a rendelet szerint 1966. december 31-ig fizethe­tik meg a megváltási árat. De ha va­laki már 1960 februárjában '— tehát 6 évvel az előirt határidő előtt — le­rója az ossz kötelezettséget, annak 18 százalékkal csökkentik a tartozá­sát. Mint Navracsics László, a járási tanács pénzügyi osztályvezetője mon­dotta — sajnos —, Csurgón is sok az olyan gazda, akinek eddig is fel­gyülemlett a megváltási ár-előleg hátraléka, mert könnyedén vette a rendezést, s most egyszerre soknak tűnik a tartozás, ezért nagy a vona­kodás. A rendelet szerint A TSZ-EK MENTESEK A MEGVÁLTÁSI ÁR FIZETÉSE ALÓL. Azok fizetési kötelezettségét is fel­függesztik, akik időközben tsz-tagok lesznek és juttatott földjüket a kö­zös gazdaságba viszik. Ellenben a háztáji gazdaságban hagyott, jutta­tott föld után is meg kell fizetni a megváltási árat. — Nehéz és elég lelkiismeretes munkát kíván a megváltási árak megállapítása, már csak azért is, mert el akarjuk kerülni, hogy bár­kit sérelem, jogtalanság érjen — mondja Ütő Sándor. — Ha például a tulajdonos önhibáján kívül ma nem azt az értékű földet birtokolja és használja, amelyet 1945-ben juttat­tak neki, hanem kevesebb- vagy többéről, annak a megváltási árat a tényleges helyzet alapján számítjuk ki. Hogy konkrétumok, adatok nélkül íródott e cikk, annak lényegében az az oka, hogy Csurgón — s mint ahogy ezt Navracsics elvtárstól meg­tudtuk, a járás többi községeiben is hasonló a helyzet — még sehogyan sem állnak ezzel a munkával. A megváltási árak végleges megállapí­tásához, a gazdákkal való tárgyalás­hoz hozzá sem fogtak — állítólag pem volt idő és erő hozzá —, noha szeptember 1-ig be kellett volna fe­jeződni e munkálatoknak. Ha tehát késlekedés, huzavona van e kötele­zettségek fizetésében, úgy elsősorban magukra vessenek a tanácsi szervek, elsősorban övék a felelősség a mu­lasztásért. Varga József 2000 vagon tőzegkorpás műtrágyát szállít ebben az évben a Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat A Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat dolgozói naponta 25—30 va- gonnyi tőzeget termelnek a gyenge termőtalajok megjavítására. Ezenkí­vül naponta több vagon lápi mész hagyja el a telepet a mészben sze­gény, savanyú, homokos földek rendbehozására. A hatalmas kiterjedésű, gazdag tőzeglelőhelyen a feketebézsenyi te­lep munkásai nemrégen egy új kísérlethez láttak hozzá. Megkezdték a tőzegkorpás műtrágya gyártását. Egy mázsa tőzegkorpához egy kiló ká­lisót, egy kiló szuperfoszfátot és 80 dekagramm pétisót adagolnak, s az eddig végzett kisérletek azt igazolják, hogy ez a keverék teljesen pótol­ja az istállótrágyát a gyümölcsösökben, szőlőgazdaságokban; Eddig már 1700 vagon tőzegkorpás műtrágyát szállítottak le és még ebben az esztendőben 300 vagonnyival látják el az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket. A savanyú, mészben szegény talajok megjavítá­sára 2000 vagon lápi meszet termelnek, hogy minél nagyobb területe« segíthessék a föld termőerejét, amimajd mázsákban hálálja meg a gondoskodást. i Befejezte éves nyerstégla- gyártási tervét a Téglagyári ES lapzárta előtt vettük a hírt, hogy a Somogy megyei Téglagyári Egye­sülés pénteken délben befejezte éves nyersgyártási tervét. A 42 millió da­rab nyerstégla, legyártásában a leg­kiválóbb eredményt a kaposmérői, nagyatádi, szigetvári téglagyárak ér­ték el. A Téglagyári Egyesülés üze­mei, amelyek eddig már több mint 3 millióval több égetett téglát gyár­tottak, mint éves égetett tégla tervük volt, elhatározták: hogy az égetett tégla gyártását december 15-ig befe­jezik, s a nyerstégla gyártási tervü­ket pedig november 7-ig 3,5 millió­val túlteljesítik. Megyénk valamennyi y községében megvitatják a párt agrártéziseit A Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottságának mezőgazdasági szakbizottsága a párt agrártézisei­nek széleskörű .megvitatását 1 is tervbe vette. Ezt megelőzően a megye mező- gazdasági szakembereivel, gazdasá­gi felügyelőivel vitatják meg Ka­posvárott a téziseket. Ezek után a szakemberek pedig a megye vala­mennyi falujában a dolgozó parasz­tok, termelőszövetkezetek bevoná­sával széleskörű vitát rendeznek a párt agrártéziseiről. Október közepéig véglegesen rendezik az üzletek nyitvatartási rendjét A vásárlóközönség egyrészének az a véleménye, hogy a jelenlegi nyitva- tartással a vásárlási lehetőségek nin­csenek megfelelően biztosítva. A ki­alakult vásárlási szokások . szerint nagyobbértékű bevásárlásokra a szombati napok a legalkalmasabbak. A közönség ezért sürgeti, hogy az Tízperces beszélgetés egy mindentudó emberrel Éppen ebédelni sietett Szabó András, a Marcali Járási Földmű­vesszövetkezeti Központ igazgató- sági elnöke, amikor összetalálkoz­tunk. Még bele sem melegedtünk a beszédbe, amikor máris a rész­jegyalap növelésre terelődött a szó. — A mi járásunkban is meg­értették a földművesszövetkezeti tagok, hogy szükség van a rész­jegyalap növelésére — mondotta az elnök. Rövid' néhány hét alatt több mint ötvenezer forintot fizettek be az egyes községekben erre a célra. Fejleszteni kell a földműges- szövetkezeteket, az eddiginél job­ban kell gazdálkodnunk, s ehhez pénzre van szükség. Az anyagi ala­pot viszont másképpen nem tudjuk előteremteni, ’csak ha a tagok is segítenek. Itt van mindjárt a bö- hönyei példa. Ebben a községben tagjaink néhány nap alatt húsz­ezer forintot teremtettek elő, hogy megkaphassák azt a Zetort és von­tatót, amit eddig mi használtunk áruszállításra. A Járási Földmű- vesszövteitkezeti Központ ugyanis végre kapott egy öttonnás GMC alvázú, dieselmotoros tehergépko­csit, s most már ezzel szállíthatjuk az árut a községekbe. — A tagok áldozatkészsége egyéb­ként nemcsak Böhönyén mutatko­zik meg, Somogvsámson körzeté­ben a szőkedencsiek már régóta panaszkodtak, ho»-" a községben lévő bolt nem megfelelő. Egyrészt •azért, mert korszerűtlen, másrészt pedig, mert a falu felső végén, az alvégen lakóktól nagy távolságra van. Mi megígértük, hn«v az eddi­gi boltot korszerűsítjük, a falu alsó részén lakóknak pedig az ital­bolt mellett, egy kisebb üzletet nyitunk, de a megvalósításhoz már nem futotta pénzünkből. A szőke­dencsiek azonban segítettek a ba­jon. Elhatározták, hogy ötvenezer forintot fizetnek be a részjegy- alapra, mert mindenképpen meg akarják szüntetni az eddigi álla­potokat. — A nagyszakácsi földműves- szövetkezeti tagoknak is nagy prob­lémájuk van. Ez a község eddig a tapsonyi körzethez tartozott, de szeretteit volna önálló vezetőséget választani. Egy héttel ezelőtt tag­gyűlést hirdettek meg a faluban, amelyre nyolcvanan össze is jöt­tek. Itt olyan megállapodást kö­töttünk, hogy befizetnek negyven- ötezer forintot a részjegyalapra, csakhogy megoldjuk az önállósítást, így- reméljük, rövidesen biztosítha­tunk a községnek egy olyan ügy­vezetőt, aki a főkönyvelői teen­dőket is ellátja, valamint egy pénz­táros-adminisztrátori állásra is tu­dunk szerezni pénzt. A mindentudó elnök a beszélge­tés nagyobb részében olyan dol­gokról szólt, amelyek azt mutat­ják, hogy jól megy a munka a já­rás községeiben. Mégis mi a hiba? Mert biztosan van az is. r- Marcali községben lassan ha­lad a cukorrépa szedése. Az agro- nómus — úgy vesszük észre —, ke­veset foglalkozik az emberekkel, nem tudja megértetni velük, hogy ez a munka mennyire fontos. így történhetett meg, hogy míg a já­rásban az 542 holdnyi cukorrépa területnek 30,8 százalékáról gyűj­tötték be szeptember 20-ig a ré­pát, Marcali határában a földmű­vesszövetkezeti tagok mindössze 16 százalékos eredményt értek el. A pusztakovácsiak ezzel szemben összes területüknek 80 százalékán végezték el ez idő alatt ezt a mun­kát. Lassan halad a járásban a szántási szerződések megkötése is. — No, de ezeken a nehézségeken gyorsan segítünk és reméljük, rövid időn belül már a most elmondott hibák sem találhatók Marcaliban és környékén — biztatott búcsú­zóul az FJK elnöke. — ger — 450 művészegyüttes készülődése november 7-re A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkal­mából Somogybán 450 művész- együttes lép majd fel változatos műsorával. A megye valamennyi községében a helyi pártszervezet, a tanács, a KISZ-szerv zet és a. faint tanítói már megbeszélték a tennivalókat. A műsorban versek, _ színjáté­kok, kórusok, filmvetítések sze­repelnek és ezt megelőzően min­denütt rövid bes'zédben ünnepi szónokok emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról, s annak jelen­tőségéről. A népi együttesek kö­zül a lakácsai délszláv, a szuloki német és a -többiek már megkezd­ték a próbákat: kórusok, szín­játszók egyaránt szorgalmasan készülődnek, hogy minél emléke­zetesebbé tehessék ezt a napot. A járási székhelyeken ezúttal zajlanak le a földművesszövetke­zetek kultúrcsoportjainak járási versenyei is. November 7-én mu­tatja be tudását az országos föld- művesszövetkezeti kulturális se­regszemlére készülő harminc so­mogyi földművesséövetkezeti cso­port, köztük a zákányi, kadarkú­ti, csokonyavisontai, fonyódi, ba- latonlellei együttes versengenek az elsőségért, hogy részt vehesse­nek az országos seregszemlén. élelmiszerboltok egyrészét vasár pap is, az iparcikküzleteket pedig szom­baton délután is tartsák nyitva. A fentieket figyelembe véve a Belkereskedelmi Minisztérium ille­tékes szervének az az álláspontja, hogy az élelmiszerkereskedelem és; a’ vendéglátóipar területén a jelenle­gi nyitvatartási rendszert kell meg­hagyni, az iparcikk-szakma területén1 külön nyári — május 1-től szeptem­ber 1-ig — és külön őszi — szeptem­bertől következő májusig — érvé­nyes nyitvatartási rendet kell kiala­kítani. Részleteiben az az álláspont ala­kult ki, hogy az áruházak szombat délután is 18 óráig tartsanak nyitva, egyéb üzletek általában 16 óráig, de Budapesten szükséges egy olyan na­gyobb egység kijelölése, amely este 19 óráig áll a vásárlók rendelkezésé­re. Mindkét megoldás mellett lehet­ségessé válik, hogy a nyári időszak alatt este 20 óráig nyitvatartó üzle­tek a téli időszakban már este 19 órakor zárjanak. A szombat délutáni többletmunká­ért biztosítani kell a dolgozók sza­bad idejét, vagy úgy, hogy hétfőn ké­sőbben nyitnak, vagy korábban zár­nak. Az üzleteli végleges nyitvatar­tási rendjét október közepéig rende­zik. Befejeződött az ősziárpa-vetés, a rozs hatvan százaléka is földbe került már Somogy lankáin szorgos munka főijük mostaná­ban. A sárguló kukoricatáblákban törik az érett csö­veket. az ekefejek nyomában barnállik a frissen szán­tott föld és a vetőgépek ontják az életet adó magot: szánt-vet és egész évi munkájának gyümölcsét aratja Somogyország népe. A megye termelőszövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasztok már befejezték az őszi árpa veté­sét: majdnem húszezer holdnyi területen került föld­be^ a szemestakarmány magja és több helyen már szépen zöldell a vetés. A többszöri csendes1 eső kitűnő magágyat készít most a frissen forgatott határban és mindenütt nyomban földbe rakják a kenyérnekvaló magját is. Eddig mintegy 30 ezer holdnyi rozsot ve­tettek el, az összes rozsvetésre szánt terület hatvan százalékát, és búzából mintegy tízezer holdon került földbe a mag. Van már olyan termelőszövetkezet a megyében, mint a berzencei Uj Barázda, ahol szep­tember 26-án befejezték a búza vetését is. A több mint 100 000 holdnyi búza túlnyomó része kapások után kerül, és ezért ahogyan fogy majd a földből a burgonya és szedik le a kukoricát, úgy készí­tik a magágyat és vetik el búzával. fl mecselividéki állami pincegazdaságefc somogyi pincéi felkészülten várják az ú| termést A mecsekvidéki állami pincegazdaságok balaton- boglárd, balatonszemesi, szántódi, balatonmáriai és kéthelyi pincei, szőlőfeldolgozó telepei befejezték a felkészülést az új szőlőtermés és bor fogadására. Balatonbogláron négy cementhordóval bővült a pince, s 1200 hektoliterrel tud többet tárolni, mint ed­dig. Ezenkívül 1200 mázsa szőlőre, 400 hektói tér must­ra és 200 hektoliter újborra kötött szerződést a kör­nyező falvak szőlőtermelő gazdáival. Huszonhat köz­ség, köztük Ordacsehi, Balatonleile, Látrány, Somogy- túr és még mások szállítják majd az érett fürtöket. A korszerű motoros fejtőgépet és három kézi fejtőgé­pet is üzemképes állapotba hozták. A balatonszemesi feldolgozó telepen két mobil­prés, négy víznyomásos és öt nagyprés mintegy négy­ezer mázsa szőlőt dolgoz majd fel. Az itt lévő hordók 3000 hektoliter bor befogadására állnak készen. Ezer hektoliterrel bővült a szántódi pince is, ahol ezentúl már hatezer hektoliter bort tudnak tárolni. Balaton- márián dolgozzák fel a legtöbb szőlőt, több mint 15 ezer mázsát. Kéthelyea 8 000 hektoliter befogadóké­pességű pince várja a nagy szüret kezdetét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents