Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-26 / 225. szám

Csütörtök, 1957. szeptember 26. SOMOGYI NÉPLAP S IRODALMI SZÍNPAD, ^ KAMARASZÍNHÁZ létesül Kaposvárott Lassan egy hete lesz annak, hog ■estünként kigyúlnak színházunk né­zőterén a lámpáik, majd lehunyják szemüket a felragyogó rivaldafé előtt, s művészeink meghajolva. ve szik át a felvonásvégeken a közö ség szeretetének, tetszésének a; dekáit, a tapsokat. Alig egy hete ismerőseink a Mákvirágok mákvirá­gai, már új bemutató felé közeleg színházunk társulata. Sőt, nem *■ egy, hanem egymás után két be­mutató felé. Az első, Scserbacov Dohányon- vett kapitány-a az »anyaszínház« bemutatója lesz, Sallós Gábor ren­dezésében, a második bemutató a sokunk által üdvözölt kísérleti ka-' mara színházunkban, az ÉDOS7 Kultúrházban, Kisfaludy: Kérők cí­mű vígjátéka, melyet Táltos Endr«j rendez. Az utóbbi hír, mely október 8-ra ’ ígéri a kamaraszínház megnyitását, még csak félhivatalosan járta He a> várost, d>2 ennek ellenére felvilla­nyozta az embereiket. A színház kedvelőinek többsége a kezdemé­nyezést megillető örömmel fogadja a »kisszínház« nemsokára várhat» születését és sok sikert jósol. Persze akadnak morcos hanguLatrontók is Nos, ezek nem számítanak. Egyre kevesebben is lesznek egyrészt másrészt pedig aggályoskodásuk sokszor nevetségesen hangzik. Hal­lottunk már olyan »nyilatkozatot«, hogy — »minek a város végire vi­szik a kamarát, oda a kutya, vagy az se megy ki.« E nyilatkozónak és a hasonló »problémákat« képviselőknek ez­úton kijelentjük, hogy ettől függet­lenül lesz közönség bőven, mert a város peremén, ahová gyökeret kí­ván ereszteni a kisszínház, laknak emberek, méghozzá olyan munkás­emberek, akik szívesen veszik majd, hogy a színművészet közelebb jött hozzájuk. Mit? Hogy akkor meg a város­ban Lakók panaszkodnak, hogy messze kell gyalogolniok az ÉDOSZ Kultúrházban lévő kamarába? Me­gint rosszul érvelt, aggályoskodó ioartárs, mert az AKÖV minden va­lószínűség szarint beállít autóbusz- járatot minden alkalommal, amikor a kamaraszínház játszik. De nem vesztegetjük feleslege­sen a szót azokra, akiknek rokon­szenvesebb a kulturális élet egy­helyben topogása és kedvetlensé­gükkel tüntetnek minden ellen, ami új, friss vérkeringést eredmé­nyez. Hadd számoljunk be inkább még egy jó hírről, tervről, ami ugyancsak halad a megvalósítás fe­lé. Ez pedig egy irodalmi színpad létrehozása, melyen Tallós Endre, Miszlay István és színházunk veze­tő színészei fáradoznak. Egyelőre még nincs meghatározva az időpont, mikor tartaná a gárda első bemu­tatkozását, de terveik szépek és olyanok, aminek megint csak örül­nek az irodalom közvetlenebb tol­mácsolásának, a versmondásnak kedvelői. Szerepel a még csak szavakban, megbeszéléseken felvetett program­ban elsőként egy olyan összeállítás, melynek keretében vezető művésze­ink legkedvesebb verseikkel léo- nének a közönség elé, majd jön a többi, így a »Szeretlek kedvesem« című műsorban a világirodalom és magyar irodalom legszebb szerel­mes verseivel. Elárulhatjuk, hogy lesz önálló Shakespeare és Villon- est. Egyszóval a versek szerelmesei végre nemcsak iskolai szavalóver­senyeken gyönyörködhetnek a leg­szebb, vagy legnépszerűbb költői művekben, hanem előadó esteken is. Dicséretes tulajdonsága az 1957— 58-as évad színészgárdájának, ve­zetőinek, hogy nyugtalan emberek, telítve vannak tettvággyal, tervek­kel, álmokkal. Egyedül egy a hiba. Hivatalos szervek részéről — gondolunk itt a tanácsra /—, mintha nem válaszolt volna túlságos öröm az utóbbi kez­deményezésre. Helyiség-problémával küszködik az irodalmi színpad ala­pító csapata. Pedig alapos okkal ve­hetnénk rossz néven, ha elveszne a bürokrácia sűrűjében, ha a most még lelkesen készülő fiatal színé­szek kedvüket vesztenék és mégsem valósulna meg az irodalmi színpad, ahonnan sok, nagyon sok és em­beri-formáló szép szó és dallam röppenhetne fel! Pedig őszinte szívből kívánjuk, hogy végre otthont kapjon Kapos­várott is a versmondás művészete, hogy megismerhessük színészeinket maszkok, jelmezek nélkül.- li ­A Megyei Légoltalmi Parancsnokság Tájékoztatója (IIL) ATOMFEGYVEREK — ATOMBOMBA Az első atomfegyver, melyet, előállí­tottak cs az USA a második világháború során Japán ellen ki is próbált, az úgy­nevezett atombomba volt. Azóta előállí­tották - hidrog-ribom.bat is, melynek működése az atombombától eltérőleg nem maghasadáson, hanem n-tommasj- egyesülésen alapul. Ezeken kívül még más atomfegyverek is vannak és lehet­séges, hogy lesznek, éppen ezért az atomfegyvereket az alábbiak szerint le­het csoportosítani: 1. atombomba, 2. hidrogénbomba 3. egyéb atomfegyverek. Az atombomba töltetéül az urán 235-ös izotóp és a plutónium 239-es izo­tóp alkalmas, annál a tulajdonságánál fogva, hogy neutronok hatására mag- hasadásos láncreakció jön létre. Az atombombának a fenti anyagból a kritikus tömeget meghaladó mennyisé­get kell tartalmaznia ahhoz, hogy ezen anyagokból láncreakció révén energia szabaduljon fel. Tekintettel arra, hogy a kritikus mennyiségű anyagot már el­vileg egy neutronnal is fel lehet rob­bantani, szükséges, hogy ezen mennyi­ség egymástól elválasztva, több részből álljon, mert az atmoszférában mindig jelenlévő, úgynevezett kóbor neutronok — mondja Ki- szei’y Lajos — a Csiky Ger­gely Színház új bonviván - ja. — Eddig a Magyar Álla­mi Opera- házban éne­keltem, de szívesen szer­ződtem Ka­posvárra, amikor meg­tudtam, hogy milyen sok és szép munka vár itt az énekesekre. Kenderessy Zoltán kollégámmal együtt fogjuk éne­kelni a -bemutatásra kerülő op.e- Asttek bonviván szerepeit. Eddig a Mosoly országa Szu Csongját alakítottuk felváltva tájelőadáso­kon, de már megkezdtük a készü­lődést a Mákvirágok után követ-1 íksezó kaposvári bemutatóra, a Dohányonvett kapitány című ope­rettre is. Az évad folyamán ezen­kívül a Mágnás Miskában, a Víg özvegyben, s a Leányvásárban éne­keljük a tenor szólamokat. — Szeretném megnyerni a ka­posvári színházlátogató, operett­kedvelő közönség tetszését. Tudom, hogy nehéz dolgom lesz, mert az elmúlt évadban Juhász Pál szemé­hatására önmagától is megindulhat a láncreakció. Ahhoz, hogy a robbanás mégis bekövetkezzék, a különálló része­ket igen gyorsan egy tömeggé kell egyesíteni. Ez az egyesítés közönséges robbanóanyaggal történik. Ezek után az atombombát úgy lehet elképzelni, hogy a kritikus tömeg kettő darabban van benne elhelyezve, két fél­gömb formájában, melyek félgömb ol­dalukon alumínium burokban vannak, a metszetük pedig egymás felé néz. A két félgömb (kritikus tömeg) egyesítése közönséges robbanóanyag alkalmazásá­val, összelövcs útján történik. Amikor á két rész egyesül, a kritikus tömeg egyben van, a neutronok hatására meg­indul a láncreakció, mely a mér előb­biekben ismertetett módon is hihetet­lenül rövid idő alatt végbemegy, mi­közben hatalmas energia szabadul fel, vagyis az atombomba felrobban. Az atomrobbanás a kémiai (közönsé­ges) robbanástól abban különbözik, hocjy míg a nem stabil szerkezetű kémiai robbanóanyagok robbanásánál a rob­banóanyag molekuláit alkotó atomok átrendeződnek és új. stabil vegyületek jönnek létre, addig az atomrobbanásnál az atommagot alkotó részecskék ren­ilyében olyan bonviván ja volt a színháznak, akit jó hangja, tehet­sége miatt mindenki szeretett a városban. Úgy gondolom tehát, hogy csaik akkor válhatok a kö­zönség számára kedvessé, ha meg­próbálok képességeimhez mértei még többet adni, mint elődöm. — Mivel egész idáig a Magyar Állami Operaházban működtem, természetes, hogy az operettek vi­lágába való áttérés ellenére to* vábbra is a klasszikus operák éneklése a legkedvesebb számomra. Ezen szívesen mutatnám be egy-egy nei élete az évad folyamán anv- nyira fellendülne, hogy rendszere­sen lehetne tartani opera esteket. Ezen szívesen mutanám be egy-erp népszerű, vagy kevésbé ismeri szerző művelnék tenor-áriáit. Kiszely Lajos szívesen beszél S mogy megyéről, Kaposvárról i.e A Mosoly országa tájelőadásain és a megyeszékhellyel való ismerk» dése során megszerette az itt éh' művészetet kedvelő embereket Kollégáival is jó egyetértésben dol­gozik a most megindult színházi ■évad sikeréért, további művészi fejlődéséért. Ha azonban egy ki? szabad ideje van, azonnal, utazik a fővárosba, hiszen ott ét a család ja, felesége és ötéves kisgyerme­ke, aki mindennél kedvesebb szí imára. deződnek át és új atommagok, új ele­mek magjai keletkeznek. Ezeket az új elem magjait »hasadási termékekének nevezzük, melyek a rob­banás velejárói. Maga a robbanás rá­dióaktív sugárzás kibocsátása mellett történik ős az egész folyamat alatt, igen rövid idő alatt, mintegy 200 külön­féle radioaktiv anyag keletkezik, melyek felezési ideje a másodperc töredékétől évekig terjed. Maguk a hasadási ter­mékek a terepre kerülve, azt szennye­zik és sugárzási veszélyt okoznak. A kémiai anyagok robbanásánál az összes felszabadított energia egy pilla­nat alatt hővé változik. Az atombomba robbanásánál az energia nagyrésze szintén a hasadás pillanatában hővé alakul át, ugyanakkor energia-kibocsá­tás történik gamma-sugarak alakjában és a felszabaduló neutronok által ener­gia-veszteség következik be. Ehhez járul még a hasadási termékek radioaktív energiája is, mely később szintén hővé alakul át, ez azonban a robbanás erős­ségéhez képest elenyésző. A robbanás által keletkezett energia nagyságéra jellemző, hogy a Japán el­len használt, úgynevezett »névleges atombomba« által keletkezett energia egyenértékű 20 000 tonna TNT (trinitro­toluol) energia termelésével. Bár a mag­hasadáskor keletkezett energia hatal­mas mennyiségű, mégis aránylag kicsi a természetben működő erőkhöz képest. !gy például z névleges atombomba energiájához hasonló mennyiségű ener­giát jelent, ha egy 5 négyzetkilométer területet egy átlagos napon keresztül a Nap sugarai érnek. Egy erős földren­gés alkalmával a keletkező energia kb. egy millió ilyen típusú atombombával lehet egyenértékű. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Kaposvár—Somogy megye Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap este 7 órakor, szept. 29-én, vasárnap du. 3 órakor CSIKY GERGELY: MÁKVIRÁGOK Vígjáték 4 felvonásban. Felhívjuk a szelvénybérlet tulajdo­nosokat, hogy az 1. sz. szelvény bérlet vasárnap estig érvényes! Október 1—2-án, kedd—szerdán este 7 órakor LEHÁR: A mosoly országa Romantikus operett 3 felvonásban. ÜJ SZEREPLŐKKEL!!! Jegyek előre válthatók a színházi jegyirodában, Május 1 u. 23. de. 1— 2-ig, du. 4—5-ig, vasárnap de. 10—1-ig. IUllllllll!!!llillllllllll!!illlllilllllilllllllilllll!l!llll!!lllll!lllllllllllllllllli!llllll!llllllllllllllllllllllllll!llllll!lllll!IIIIUIII!!l!lllllU!I!li!illlil!!!lll!lll!lllllll>l!!llll Bemutatjuk színházunk új művészeit Elkalandoztam egy kicsit operett országba Yr7»srYYYYVYYYTYYYYY»YyYYYYY7YrYYYTYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYVYYI YYYYYVrY7YYVTYYYYYYYYTYYYYYYYYYVYYYYrY7VYYYYYYYYYY7VYYYYYYY7YTYYYYYYYYY YYTYYYYYYYTYYYYYYYYYYYYYYT7TYYY1 A jelenlegi időszakban, amikor az őszi gabonavetések képezik az elkö­vetkezendő napok, hetek legfonto­sabb feladatát, érdemes azzal fog­lalkozni, milyen módszerrel lehet fokozni annak terméshozamát. Va­lamennyi agrotechnikai feladatról nem kívánok szólni, mert azok egy része már széles körben alkalmazás­ra került. A talajelőkészítő munkák helyes végrehajtása, a jó elővete­mény biztosítása — amennyiben a múlt évi vetésterületi arányok azt lehetővé teszik —, a vetőmag elő­készítése, tisztítása, stb. mind igen fontos termésfokozó tényező, me­lyeknek együttes hatása kedvezően érvényesül. De nagyon keveset be­szélünk — különösképpen cselek­szünk — annak érdekében, hogy a gabonaneműek alá történő műtrá­gyázás, annak helyes felhasználása A mezőgazdasági szakemberek fóruma Mi hasznosabb: a pétisó vagy a ssuperfossfát? írta: Molnár Imre megyei főagronómus milyen mértékben fokozza a termés- eredményeket. Termelésünk alapja a föld, amely sokszorosan visszatéríti azokat a rá­fordításokat, amelyeket a talajerő megjavítása érdekében teszünk. A ■különböző műtrágyaféleségek a föld­művesszövetkezeteknél rendelkezés­re állnak. Az őszi gabonák erőtel­jesebb fejlődésének biztosítása érde­kében a műtrágyának egy részét a vetési munkák előtt kell felhasznál­ni, mert bizonyos műtrágyaféleségek így fejtenek ki legkedvezőbb hatást, könnyen felvehető tápanyagokat biz­tosítanak gabonavetéseink számára. \z egységnyi területen több gabonát kívánunk termelni Ezért az alapvető agrotechnikai feladatok időben és jó minőségben történő végrehajtása mellett szüksé­ges, hogy a műtrágyákat az eddigi- né.', jóval nagyobb mennyiségben al- ka mázzuk. Nem ismeretes olyan ke vező elővetemény, talajelőkészí- té.1 és olyan táperőben lévő föld, ahol gazdaságosan nem volna alkal­mazható valamilyen fajta műtrágya. A legkedvezőbb elővetemény is ked­vezőtlenné válhat, ha nem megfelelő a talajművelés és ha nem azt a mű- trágyaféleséget alkalmazzuk, amely egyébként szükséges volna. A gya­korlatban. sokszor tapasztaljuk pl. a lóhere után vetett búzánál, hogy mégis megdől a gabona, emiatt nem kellően fejlődik a szem, s ez végső soron a hozam csökkenését vonja maga után, bár a talaj elő­készítése, a vetési idő megválasztá­sa helyes volt. Ez abból fakad, hogy nem alkalmazták a .foszforműtrá­gyát és így a kedvező elővetemény nitrogénhatása kedvezőtlenül érvé­nyesült. A megfelelő tápanyag egyensúlyt a műtrágyák helyes al­kalmazásával lehet megteremteni. A műtrágya az istállótrágyázás, vala­mint a talajgazdagító növények ha­tását egészíti ki és semmi körülmé­nyek között nem lehet célunk, hogy a műtrágyákkal a szervestrágyákat helyettesítsük. A műtrágya alatt a somogyi termelők nagy része pétisót, tehát nitrogén-műtrágyát ért és en­nek tulajdonít egyedüli és kizáróla­gos termésfokozó hatást. Kétségte­len, hogy a nitrogén a növény leg­fontosabb tápanyaga és a jelenlegi istállótrágyázási lehetőségek, vala­mint a pillangós növények területi aránya nem biztosítja azt a nitro­gén-mennyiséget, amelyre a vetés­forgóba beállított növényeknek szük­sége van. A pétisó, vagy a hasonló összetételű linzisó könnyen oldódó nitrogénműtrágya, amelyet főleg fej­trágyaként kell alkalmazni az őszi gabonáknál, mert a nitrogén ható* anyag egy része könnyen lemosódik a talaj alsóbb rétegeibe és ha a ga­bonanövény gyökérzete még nem fejlett, azt megfelelőképpen haszno­sítani .nem tudja. Lehet alkalmazni alaptrágyaként is, de csak abban az| temény, vagy a késői vetés indokol- esetben, ha azt a kedvezőtlen előve-1 ja. Miért nincs kellő népszerűsége a szuperfoszfátnak? A nitrogén-műtrágya különösebb agitációra nem szorul, mert hatása könnyebben érzékelhető, hiszen a felhasználós után pár napon belül a növényzet színén és fejlődésén megmutatkozik a műtrágya nitrogén hatása. A szuperfoszfát hatása külö­nösen a szemtermés mennyiségében, minőségében és a gyökérzet erőtel­jesebb fejlődésénél érvényesül, vala­mint a gabonafélék korábbi érésé­ben. Tehát nem mutatkozik meg ér­zékelhetően, azért nem olyan nép­szerű és nem tulajdonítanak olyan jelentőséget termésfokozó hatásá­nak, mint amit ténylegesen megér­demelne. Állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a legkü­lönbözőbb talajtípusokon és elővete- mények után széles körben alkal­mazzák a gabonatermelés fokozása érdekében, s az eredmény évről évre a nagyobb terméshozamokban mu­tatkozik meg. A gabonaneműek termelésével na­gyobb mennyiségű foszfort vonunk ki a talajból, tehát annak részbeni visszapótlásáról nagyobb mennyisé­gű foszfor-műtrágya adagolásává! kell gondoskodni. A foszfor-műtrá­gya hatása akikor érvényesül leg­jobban, ha istállótrágyázott, illetve jó táperőben lévő, televényben gaz­dag, jó tenmőképességű talajokon használjuk fel. Ez a megállapítás is azt igazolja, hogy a műtrágyákkal nem lehet helyettesíteni az istállótrágyát; hanem azokat kiegészítő trágyaként kell alkalmazni a terméshozamok növelése érdekében. A szuperfoszfát-műtrágyát az őszi gabonáknál lehetőleg a vetőszántás előtt kell kiszórni, de ha erre már nincs lehetőség, akkor a vetés előtt munkáljuk a talajba olyan mélyen, amilyen mélyre a vetőmag kerül. Ha legalább annyiban haladnánk előre, hogy ott, ahol nitrogén-műtrá­gyát használunk fejtrágyázásként az őszi gabonáknál, szuperfoszfátot is alkalmaznának, akkor a nitrogén hatása is kedvezőbben érvényesülne, s ez a terméshozamokban jutna ki­fejezésre. A nitrogént gyűjtő, illet­ve a talajt nitrogénben gazdagító előveteménvek után feltétlenül szük­séges — éppen a helyes tápanyag egyensúly, valamint a gabonafélék foszforigénye miatt — a szuperfosz- fát-műtrágyának nagyobb mérvű al­kalmazása. Ezzel nemcsak a meny- nyiségi növelést érjük el, hanem a minőségi javulást is, valamint a te- nyészidő kisebb mérvű lerövidítését. A mi sajátságos időjárási viszo­nyaink között az érési idő lerövidí­tése is minőség javulást eredmé­nyez. E két fontos műtrágyafóleség mellett a káli-műtrágya használata is indokolt lehet a gabonafélék őszi műtrágyázásánál, különösen a köny- nyebb talajokon. Ennek felhaszná­lása és a talajba történő beniunká- lása a szuperfoszfátbal megegyező. A szuperfoszfát műtrágyában lévő foszforvegyületek jobb hasznosítá­sa érdekében a savanyú talajokon a szemcsézett szuperfoszfátot, vagy a szemcsézett biofoszfátot kell al­kalmazni. A savanyú talajokon is megvan a lehetősége a foszfortrá­gyák nagyobb mérvű alkalmazásá­nak, ha azt úgy hajtjuk végre, hogy az istállótrágyát szuperfoszfáttal, vagy nyersfoszfáttal erjesztjük, amely művelet következtében a növények részére savanyú talajokon is könnyen felvehető foszforral dú­sítjuk az istállótrágyát. Miből, hova, mennyi? Általános szabályt megállapítha­tunk, de receptet adni nem lehet, hogy az őszi gabonák kh-jára a különböző műtrágyaféleségekből mi­lyen mennyiséget kell adni. A fel­használandó mennyiség megalapí­tásánál mérlegelni kell az őszi ga­bona előveteményét, a vetési időt, a talajtípust, a gabonanövény mű­trágyaigényét, de figyelembe kell vennünk a környéken kialakult gya­korlati eredményeket is. Az eddigi felhasználás rendkívül alacsony. Pedig kisebb mennyiségben a hatá­sa nem érvényesül megfelSkép- pen, ezért arra kell törekedni, hogy kataszteri holdanként 120 kg feletti mennyiség jusson a talajba. Nitro­gén-műtrágyából, különösen ha az elővetemény nem volt nitrogéngyűj­tő, 40—60 kg az a mennyiség, amely a gabonanövény kezdeti fejlődésé­hez a szükséges nitrogén-tápanya­got biztosítja, de a későbbiek fo­lyamán a fejlődés alakulásától füg­gően, további nitrogén-műtrágya a tavaszon fejtrágyaként alkalmazha­tó. A szuperfoszfát mennyiségének megállapításéinál, amelyet az őszi gabonáknál csak alaptrágyaként szabad alkalmazni, mérlegelni kell a később felhasználásra kerülő nit­rogén-műtrágya mértékét is. Sok esetben indokolt lehet a szuper­foszfátnak 150—200 fog mennyiség­ben történő fölhasználása. Termé­szetesen a termelési adottságoktól függően gazdaságonként változik a különböző műtrágyák felhasználni mennyiségének aránya, ezért, he­lyes, ha az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és az egyéni termelők is kikísérletezik az 6 vi­szonyaik között a legkedvezőbb ará­nyokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents