Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-26 / 225. szám

Csütörtök, 1957. szeptember 26.

SOMOGYI NIÍFfcAr

i

3

307 birkából áll a balatonkiliii Dózsa Tsz juhnyája. Az erősödés, gazdagodás jele ez. Sokágú gazdaságra törekszenek. A háttérben egy nyolc holdas kajszibarackos tábla látható, öt [esztendeje ültették. Ezenkívül öt holdon csereszny e és szilva terem nemsokára. TVWV7VVVYYYVVWYYYVTVVYYYV?yYYYYYVYYVYYYYVYVVYVYYVYYYVVVYVVYVYVYYYYWVYYY

Harminc szövetkezeti kultúrcsoport készülődik az idei kulturális seregszemlére

A Balatanlellén augusztus 3-án megrendezett kultúrfesztivá^ amint az várható volt, egészséges fejlődést, hozott Somogy megye fmsz-i kulitúrcsoport- jainák életében. A fesztivál után egymásután alakultak újjá és kezdték meg működésüket régi, jóhírű csoportok, de teljesen új szövetkezeti csoportok is dolgoznak már a megye területén. Jelenleg 30 fmsz-i kultúrcsoport él, dolgozik és igyekszik kielégíteni a falu művelődési igényeit. A csoportok nagy faladat előtt állnak: a SZÖVOSZ és a KPiDSZ vezetői meghirdették az országos fmsz-i kulturális seregszemlét, amelynek végső állomása Budapesten, a SZÖVOSZ küldöttgyűlésének ideje alatt megrendezendő kulturális seregszemle lesz. Itt osztják ki a SZÖVOSZ nagydíjait. A seregszemlére való jelentkezések folynak. A

mai napig a somogy- vári, zákányi, a kadarkúti, a lábodi, a homokszentgyörgyi, a csökonyavisontai, a la- kócsai, a nagyatádi, a fonyódi, a tahi, ay barcsi, a lengyeltóti, az igali, a csurgói és a (balatonlellei fmsz-ek csoportjai jelentették be részvételüket a kulturális seregszemlére.

Ezen kultúrcsopor- toknak az a tervük, hogy az fmsz-ük küldöttgyűlésein, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján a járási kul- túrversenyeken szerepeljenek. majd és közülük a legjobbakat a Kaposvárott megrendezendő seregszemlére küldik. Itt osztják ki a MÉSZÖV vezetői a művészeti vezetők véleményei alapján a MÉSZÖV teljesítmény jutalmait a legjobban szereplő csoportok részére.

Megyeszerte lázasan készülődnek a megmozdulásokra az fmsz-i kultürcsoportok.

Mindegyik ott akar lenni az elsők" között és titokban azt remélik, hogy Budapesten is részt vehetnek majd az országos seregszemlén. Mindenesetre csodálkozunk a marcali, a böhönyei és a babó- csai fmsz-ek kultúr- csoportján, amelyek még nem juttatták el nevezési lapjukat a MESZÖV-höz.

Mindhárom kultúr- csoonrt eddig is jól működött és megvan a lehetőségük ahhoz, hogy a legjobbak közé kerülve, képviseljék a földművesszövetkezeti kultúrát. Reméljük, hogy csak adminisztratív mulasztásról van szó és a nevezett csoportok, valamint azok is, akiktől a nevezési lapok még nem jöttek be a MESZÖV-höz. részt kívánnak venni a kulturális seregszemlén.

Sok sikert és jó munkát kívánunk minden egyes csoportnak.

NEMZETI KINCSÜNK lial&wámink ficamában

— HOZZÁSZÓLÁS —

Hasznos módszer, új kezdeményezés

— A Megyei Párt VB Marcaliban tartott üléséről —

A Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága az elmúlt héten Marcaliban tartotta ülését. Az ülésen részt vettek a járási pártbizottságok titkárai, állami gazdasági, tanácsi vezetők és pártfunkcionártusök. A párt VB ülésének célja: megismerni, hogyan dolgoznak a marcali járás kommunistái, mit tettek az MSZMP itatározatainak végrehajtásáért, milyen eredményeket értek el, s milyen hibákat követtek el. Célja volt, hogy a marcali járás pártbizottságának jó munkamódszereit megismerjék a többi járási pártbizottságok vezetői, hogy azokat munkájukban hasznosíthassák. A járási pártbizottságok titkárai a pártbizottsági ülés előtti napon személyesen tanulmányozták a marcali járás pártéletét.

Ez a párt vb-ülés helyes kezdeményezés a megye kommunistáinak munkájában. Uj módszer, amely közelebb hozza a vezetőket az alap- szervezetekhez, s elősegíti, hogy a Megyei Párt VB alaposabban megismerje a községekben folyó életet.

A jelentésről

Az ülésre a marcali járás pártbizottsága elkészítette jelentését, amely ismertette az MSZMP országos értekezletének határozatai nyomán tett intézkedéseket. Ugyanakkor a Megyei Pártbizottság néhány munkatársa napokon keresztül tanulmányozta a járás életól és a szerzett tapasztalatok nyomán ők is elkészítették jelentésüket.

A két jelentés között lényeges eltérés nincs, inkább kiegészítik egymást. Mégis a ;két jelentést tanulmányozva azt kell megállapítani, hogy túlságosan sok kérdéssel foglalkoztak, s ezért néhány fontos dologra már csak pár sornyi hely jutott, néhány fontos kérdéssel pedig egyáltalán nem is foglalkoztak. Ez nem a jelentések készítőinek hibája, hanem a hiba inkább abból adódott, hogy előzőleg nem határozták meg az*., hogy a jelentés, s ennek alapján a Megyei Párt VB ülése a párt- élet melyik legfontosabb kérdéseit kívánja tárgyalni. Véleményünk szerint két, legfeljebb három fontos kérdést — a pártegység, a párt- és tömegszervezetek kapcsolata és esetleg a tsz-mozgalom — kellett volna fő szempontként meghatározni. így a jelentések, no mag a párt V3 ülése is sokkal alaposabb lett volna és sokkal több segítséget tudott volna nyújtani a marcali és a többi járási pártbizottságok munkájához.

A jelentés sokoldalúan, alaposan ismerteti a járás állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek helyzetét. a pártalapszervezetek munkáját, azok fogyatékosságait. De olyan fontos kérdés, mint a Hazafias Népfront munkája, a Nctanács tevékenysége, már éppen csak említve lett. Kimaradt a jelentésből a helyi tanácsok és a tanácsok állandó bizottságainak munkája.

Nem használják fel a tömegszervezetekben rejlő erőt

A jelentés a szerzett tapasztalatok és az ülésen elhangzott felszólalások azt bizonyítják, hogy a marcali járás kommunistái nem hasznosították megfelelően a tömegszervezetekben rejlő erőt. Huszonöt KISZ-szervezet, 550 taggal tevékenykedik a járásban. Mégis a jelentésben az van, hogy a marcali járás párt végrehajtó bizottságának egyik gyenge pontja a kulturális munka. A KlSZ-szerveze- tek tagsága lelkes, a kultúrmunkát szerető fiúkból, lányokból áll. Pusztakovácsiban, Böhönyén és másutt is helyes elképzeléseik vannak, hogy ősszel majd különböző színdarabokat tanulnak és előadásokat tartanak.

Marcaliban és másutt gyakran lehel tapasztalni, hogy »-fővárosi művészek*- ízléstelen giccsekkel »szórakoztatják« -a kultúrára szomjas lakosságot. Ezeket a »fővárosi művészeket« csak akkor tudják kiszorítani a járásból, ha megfelelő, igényes kultúrműsort ibiztosítanak a járás lakosságának. Ezt pedig legmegfelelőbben csak a KISZ-en keresztül tudják elérni. Adjon a járási pártbizottság feladatot a KlSZ-szerveze- tékinek a kultúr munkára és nyújtsanak megfelelő segítséget.

Az ellenforradalom előtt eredményesen dolgoztak a Hazafias Népfront-bizottságok és nagy segítséget nyújtottak a községek munkájához. Ez az elmúlt hónapok alatt nem volt tapasztalható. A Hazafias Népfront-bizottságok nem tevékenykedtek. sok helyen még üléseiket sem tartották meg. Ez azért is volt, mért

a pártszervezetek egyáltalán nem törődtek munkájukkal. Pedig néhány .kezdeményezés a Hazafias Népfront-bizottságok részéről azt mutatja, hogy érdemes munkájukkal törődni, segíteni őket. Vésén például a Hazafias Népfront-bizottság olyan tervet dolgozott ki, amely az egész község érdeklődését felkeltette. Ez a példa arra kell, hogy figyelmeztesse a marcali járás kommunistáit: nagyobb gondot kell fordítani a Hazafias Népfront-bizottságok tevékenységére is.

Valamennyi tömegszervezet, a nőtanácsok, helyi tanácsok, földművesszövetkezetek nagy segítséget tudnak nyújtani abban, hogy a tömegek és a pártszervezetek még közelebb kerüljenek egymáshoz. A nőtanácsok a különböző szakkörökön: (hímző, varró, főző, gyermekápolói, stb. vagy egészségügyi előadásokkal, a tanácsok az állandó bizottságokon keresztül nagy segítséget tudnának nyújtani az Oktatási és kulturális feladatok megoldásában.

Ezért fordítsanak még nagyobb gondot a tömegszervezetek munkájára, s ezért fontos, hogy megfelelően hasznosítsák azt az erőt, amely a tömegszervezetekben rejlik. Fontos ez azért is, mert a marcali járásból legtöhb helyen igen kislétszámú pártszervezeteit vannak, s a kommunisták nem tudnak mindenhova eljutni. Használják hát fel a tömegszervezeteket és segítségükkel formálják megfelelően a községek politikai arculatát.

A kétfrontos harcról

A jelentés csak érintette, de nem elemezte a pártegység, a kétfrontos harc kérdését. Nem arról van szó, mintha a marcali járási pártbizottság nem harcolt volna a párt ideológiai egységének megteremtéséért, azonban az utóbbi hónapokban nem tartotta szem előtt, hogy a pártszervezetekben újból napirendre tűzzék és megvitassák a pártértekezlet e fontos határozatait.

A marcali járásban — bár ez nemcsak marcali sajátosság — továbbra is elég erős a békülékenysági hangulat. Több helyein nem lépnek fel kellő eréllyel az ellenfonradalmá- rofckal szemben, mentegetik őket. A somogy faj szí pártszervezet és a községi tanács vezetői követelték, hogy büntessék meg a községi állatorvost, mert ellenforradalmár volt. Mikor ez megtörtént, ugyancsak ezek az elvtársak követelték a büntetés elengedését. A marcali földművesszövetkezet vezetője olyan embereket helyez különböző beosztásba, akiket ellenforradalmi 'tevékenységük miatt máshonnét elbocsátottak. A Tapso- nyi Gépállomás igazgatója még ez év márciusában is ellenforradalmi röp- iratokat terjesztett. Eddig azonban nem vonták felelősségre.

A revizionizmussa.1 szembeni bé- külékenység mellett egyes pártszervezetekben továbbra is fellelhető a szektás, dogmatikus szemlélet. Néhány ilyen tény: egyes pártszervezetek továbbra is kulákként kezelik azokat a középparasztokat, akiket az elmúlt évek hibás 'politikája miatt kuláklistára tették, de akiket 1956- ban jogosan rehabilitáltak. Például Nemesdéden' fel voltak háborodva a pártszervezetben, hogy a Megyei Pártbizottság első titkára, Szirmai elvtárs, miért látogatott meg egy középparasztot, és miért tárgyalt vele a termelőszövetkezettel kapcsolatos problémákról.

Szigeti elvtárs, a járási pártbizottság első titkára egy alkalommal pedagógusok társaságában volt. Ez helyes, ebben nincs semmi kivetnivaló Mégis egyes elvtársak szóvá tették, hogy Szigeti elvtárs miért ül le egy asztalhoz az ellen fórra dalmá rákkal. Ha ezek a tények véletlen jelenségek lennének, nem lenne különösebb baj Azonban, amikor megvizsgáltuk a pártszervezetek magatartását, például az értelmiséggel kapcsolatban, akikor kiderült, hogy itt van a lfg- több értetlenség a pártértekezlet határozatával kapcsolatban. Több párt- szervezetben .nem értik meg a pártértekezlet azon határozatát, hogy azokat kell megbüntetni, akik az ellenforradalom idején a néppel szemben bűnt követték el. Több pártszervezetben általában az értelmiséget még mindig ellenforradalmároknak tekintik.

Nem képesek különválasztani azokat, akik bűnösök, azoktól, akik hibáztak az ellenforradalom idején. Az ellenforradalmárokkal szemben világos az álláspontunk. Szigorúan felelősségre kell vonni őket, meg kell őket büntetni. De azokkal szemben, akik hibáztak, ' helytelen lenne

ugyanezt a politikát folytatni. Nem arról van szó, mintha ezeknek nem mondanánk meg teljes határozottsággal, hogy milyen hibát követtek el. Nincs szükség arra, hogy elhallgassuk 'hibáikat. De a pártszervezeteiknek az ilyen embereket meg kell nyerni a népi demokrácia számára. Helytelen magatartással becsületes embereket is esetleg az ellenforradalomhoz taszíthatunk. Gyakran előfordul, hogy amikor a járási párt- bizottság határozottan .kiáll az ilyen emberek mellett, akkor egyes pártszervezetből azzal vádolják a pártbizottságot, hogy védi az ellenforra- dalmárokat.

Hiányzik a kollektív munka a

pártalapszervezetekben

Sok baj van a járásban a párt- szervezetek kollektív munkájával. A feladatok meghatározását még csak elvégzik kollektíván, de azok végrehajtása már tnem így történik. S nemcsak a pártalapszervezetekben, de magukban a pártvezetőségekben is hiányzik a munkamegosztás. Ezárt van az, hogy a böhönyei pártszervezet titkárának, Molnár elvtársnak, egy héten tizenöt különböző értekezleten kellett részt vennie. Ez nem történhetne meg, ha egy-egy feladat megoldásával, vagy egy értekezleten való részvétellel megbíznák a pártvezetőség egyik-másik tagját is. Persze, a hiba abban is van, hogy néhány tömegszervezet, vagy felsőbb szerv, amely az értekezleteket tartja, nem veszi figyelembe, hogy a pártszervezeteknek nemcsak titkára, hanem vezetősége és tagsága is van.

Az új módszerekről

Olvassuk a jelentést, amelyből kitűnik az, hogy egyes pártalapszerve- zeteknéi azért nem megy a munka, mert hosszú ideig keresgélték az új módszereket, ezért várakoztak, s emellett elhanyagolták a régi, jól bevált módszereket. A marcali járási pártbizottság is kereste az új módszereket, de csak rövid ideig. Megtalálták az öntevékenységben, az alkotó kezdeményezésiben. El kell mondani azt is, hogy a marcali járási pártbizottság a megyében legjobban dolgozik. S ez nem a különleges módszerekből, hanem az apró tettekből következett be.

Ilyen az, hogy az oktatási év megkezdése előtt a pártbizottság vezetői leültek a pedagógusokkal, s tisztázták a helyzetet, nyugalmat teremtettek a pedagógusok között. A pártbizottság fontos feladatának tartja megszilárdítani a termelőszövetkezeteket, s ezért. a böhönyei gazdasági felügyelőt a termelőszövetkezetbe helyezték agronómusnak. Azt is elhatározták, hogy függetlenített tanácselnökihelyettes csak az lehet, aki a mezőgazdasági ügyekben jártas.

A pártbizottság fontos feladatának tartja, hogy képezze az alapszervezetek titkárait. Ezért részükre hathónapos tanfolyamot indít, ahol a marxi—lenini ismeretek mellett általános műveltséget is szereznek. Felülvizsgálják több alapszervezet munkáját, s a tapasztalatokat átadják a többi pártszervezeteknek. A pártvezetőségek munkájának megjavítása érdekében pedig tapasztalat- csere-értakezletet tartanak Böhönyén.

íme, az új módszerek. Az kell hozzá, hogy ne várják felülről a feladatokat, hanem lássák meg azt, hogy mit kell tenni, s aszerint cselekedjenek.

Tanulság

Mint ahogy a bevezetőben említettük, hibának tartjuk, hogy a párt vb-ülés ilyen sok kérdéssel foglalkozott. A hibák ellenére helyes kezdeményezésnek tartjuk ezt az ülést, amelyet bizonyára követ majd a többi.

Úgy gondoljuk, ez az ülés mindazoknak hasznos volt, akik ott megjelentek. Segítséget nyújtott a Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottságának az alapszervezetek alaposabb megismeréséhez, segítséget nyújtott a marcali járási 'pártbizottságnak is.

Igen sok örömmel és reménnyel üdvözöljük a szeptember 15-i számban a fenti címmel megjelent cikket, mert megyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy gazdag hőforrásokban, és mint a cikk meg is jegyzi: ez nemzeti kincs. A cikk írója tehát nemzetgazdasági szempontból is fontos témát vetett fel. Ezeknek a hőforrásoknak a kiépítése -- anyagiaktól eltekintve — a dolgozók ezreinek is érdeke. Sajnos, jelenleg még egyik hőforrásunk sem olyan látogatott, mint Hévíz, vagy Hajdúszoboszló és ennek főként az az oka, hogy egyik sincs közülük kellőképpen kiépített állapotban. Helyes a cikk megállapítása: utak és szállodák kellenek ahhoz, hogy nagyobb arányú forgalom lebonyolításira is alkalmas legyen egy-egy hőforrásunk.

Nem értek egyet azonban a cikknek azzal a részével, amely helyteleníti a fúrásokat, és az itt felhasználódó százezrekkel: »vizet öntünk a Balatonba«. Mi a cikkel ellentétben helyeseljük a Megyei Tanács intézkedését, amely geológiai vélemények alapján Fonyódon hőforrás kutatást végeztet. Miért helyeseljük?

A Buzsák melletti csisztapusztai fürdő látogatóinak többsége, véleményem szerint, Fonyódról és környékéről kerül ki. Hasonlóképpen az elmúlt hónapokban sak ezer nyaraló kereste fel Csisztát, akik különösen rossz idő esetén szívesebben menték Csisztapusztára, mint a Balatonra fürödni. Csisztapuszta azonban, sajnos, mint a legtöbb hőforrásunk, eléggé kiesik a forgalomból. Nehezen megközelíthető. Csisztapusztára bekötő út kellene. Ezért okoz gondot — véleményem szerint — a Megyei Tanács fonyódi próbálkozása.

Másrészt: A fonyódi üdülők nagy része télen üres, ahol annyi fürdővendéget lehetne befogadni, mint a meglévő összes másik gyógyfürdőkben együttvéve. Szólni kell még - a közlekedésről, amely ugyancsak a fonyódi fúrások melletti érv. Remélem, hogy a melegvíz, amely után Fonyódon kutatunk és amelyet várunk, meglesz, s akkor biztosak vagyunk abban, hogy a társadalmi összefogás sem hiányzik, mert a község apraja-nagyja azon lesz, hogy látogatott, színvonalas fürdője legyen. Mi, íonyódiak, még a cikk írójánál is többet remélünk: reméljük, hogy nemcsak Fonyódon, hanem a többi fürdőhelyen is eredményeket érhetünk el és nem kell sok idő ahhoz, hogy Somogyot Európa-szerte »fürdő megyének« nevezzék.

Sinkovics László, tőzegüzemi dolgozó. * * *

Levélírónk ni hány meglátása figyelemre méltó, de mindenben méqsem lehet döntő. Tudnia kell ezt, hogy a balatoni üdülök jó része téli üdülésre nincs berendezkedve. Az üdülők »téllesí- téséhez« ugyancsak jelentős pénz kellene. és ha levélírónk a fonyódi tanácson tüzetesebben megvizsgálja a fürdő tervét, akkor látnia kell azt Is, hogy a terv szerint Is a fürdő csak akkor lesz igazán életképes, ha a megtervezett szállodák majd felépülnek. Ez pedig itt sem oldható meg százezrek nélkül.

Nem osztjuk véleményünket levélírónkkal abban sem, hogy Cslsztapusz- tát nagyobbrészt csak Fonyódról és környékéről kikerülő fürdözők látogatják. Nem! Csisztát az egész járás, sőt a megye minden részéből látogatják. Cslsz- tapusztánál különösebb problémát és hátrányt Fonvódd-zl szemben inkább csak a hét kilométer hosszú bekötőút burkolása Jelentené. A fonyódi fúrások költségeit útépítésre fordíthatnánk.

Ahhoz, hogy a megye »fürdő megye« legyen, nem elég csak Fonyódot fejleszteni és ott forrás után kutatni, a többi, már meglévő forrást, fürdőhelyet pedig pillanatnyilag fennálló közlekedési nehézségek miatt elmarasztalni. Ha azokat az összegeket tekintjük, amelyeket jelenleg az állam tudna a fürdő fejlesztésére fordítani, akkor sajnos, azt kell mondanunk, hogy egyelőre Fonyód is messze áll attól, hogy színvonalas gyógyfürdővé épüljön ki. De ha arra gondolunk, amit levele befejezéseként ír: a nagy társadalmi üsz- szefogásra, akkor nincs okunk borúlátásra. örülünk, hogy szakit Időt arra, hogy továbbra is segítse a közös ügyet. Hisszük, ha másokat Is így éltet »a nemzeti kincs« hasznosítása, akkor akár Fonyódon, akár másutt, előbb lesz Idegenforgalomra Is alkalmas gyógyfürdő, mint gondolnánk. (Szerk.)