Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-26 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' ^ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 225, szám. ÁRA 50 FILLER Csütörtök, 1957. szeptember 26. ii i nmn iiium—imiimiiiiin 11 iiurrm iuhiiim im um ■iiniiiirT-rTT'rriraMRrRnRMRnM—•MramRfnwiTiTnrmT111 ■■■■■ v»?. _____.,*/, .raa£v y*n mi«m-^nr-irn— H ASZNOS MÓDSZER, ÜJ KEZDEMÉNYEZÉS A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL... IRODALMI SZÍNPAD, KAMARASZÍNHÁZ LÉTESÜL KAPOSVÁROTT n fSldm&vesszövethezeti közgyűlések elé A téli menetrendben több vonatot A feldművesszövetkozetek életé­ben nincs nagyobb esemény, mint az évenként megtartandó, a tagsá­got tájékoztató köz-, illetve küldött­gyűlés. Ezeken a gyűléseken ad szá­mot a földmű vessző vetkezet veze­tősége a tagságnak az évi munká­ról, eredményről. Ez alkalommal szabja meg a tagság a következő év feladatait, s választja meg küldöt­teit a felsőbb szövetkezeti szervbe. Az alulról feltörő kívánalmak és javaslatok felszínre hozása, az eddi­gi eredmények, hibák és teendők megvitatása végett javasolta a SZÖVOSZ Igazgatósága az Országos Földművesszövetkezeti Tanácsnak, hogy még ez évben tartsák meg a IV-ik Országos Földművesszövetke- zsti Kongresszust. Ezt a községi, já­rási és megyei tag-, illetve küldött- gyűlések előzik meg. Felismerve a tag- és küldöttgyűlések megtartásá­nak szükségességét, felvetődik a kérdés: hogyan tudjuk megyénk nyolcvannyolcezres tagságát aktivi­zálni, tanácskozásaikat eredményes­sé tenni? Úgy, hogy a földműves­szövetkezet vezetői, dolgozói szemé­lyesen keressék fel családi körben a' tagakat, beszéljék meg velük a fontos tanácskozás célkitűzéseit. így nem fordulhat elő az a hiba, ami a Marcali Földművesszövetkezetnél; ott a korábbi hibás, könnyebb mód­szerrel hívták meg a tagokat és emiatt a tagságnak csak egy ki$. része jelent meg a taggyűlésen. Az ifiyen közgyűléseket — most már nagyobb szervezettséggel — újra meg kell hirdetni, mert nem tóhet az, hogy a földművet; szövetkezet fontos határozatait kevés létszámú részvevő hozza meg. Az évi beszámoló taggyűléseken földművesszövetkezeteinir i gazgató- ságai a tagság elé tárnak több új, földműve.sszövetkezeti feladatot. Ja­vasolják, hogy az eddig létesített 3 644 Q00 forintos részjegyalapot, mintegy 2 500 000 forinttal emelje fel megyénk földművesszövetkezeti tagsága. Miért szükséges ez? Azért, mert földművesszövetkezeteink fo­gyóeszközeinek 83 százaléka állami hitelből tevődik össze és csak mint­egy 17 százaléka saját erőből. E rossz arány biztosítja, hogy ke­vés a tagok tényleges anyagi hoz­zájárulása a saiát földművesszövet- kezetűk működéséhez. A magas ál­lami hí teleik miatt jelentős a ka­matfizetési kötelezettség és ezzel a tagok kevesebb visszatérítést kap­nak. mintha a saját és állami hitelből származó forgóeszköz aránya for­dított lenne. A földműyesszövetfke- zeti tagok befizetésével a saját for­góalap növekszik, az államtól keve­sebb hitelt kell igénybe venni és ezzel a mentesítéssel nagyobb ösz- szeget tud az állam más szociális célokra fordítani. Indokolt ez a kérés a földműves- szövetíkezeti tagokhoz? Feltétlenül indokolt, mert a tagság által befi­zetett 3 644 000 forinttal szemben a földművesszövetkezeteik két év alatt az eredményes működés után tizen- egymillió forintot adtak vissza a tagságnak részjegy, vásárlás és ér­tékesítés után. Ezenkívül a földmű­vesszövetkezetek sok olyan létesít­ményt építettek, ami a tagság ér­dekeit szolgálja. Ma már legtöbb helyen . korszerű boltok, italboltok, vagy felvásárló telepek vannak. Ez­által helyben kényelmesebb a dől-, gozó parasztok áruvásárlása és ter- melvényeik értékesítése. A tagok a vásárolt. iparcikkek, az eladott ter- melvények és a befizetett üzletré­szek után járó visszatérítésből már eddig is többszörösét kapták visz- sza az üzletrésznek. A földrnűvesszövetkezeti tagok tudják azt, hogy a pénzüket jó hely­re rakták, amikor üzletrészt vál­tottak. Most, amikor tudomást sze­reztek a két és félmilliós részjegy- alap növelő mozgalomról, várják a földművesszövetkezet vezetőit és dolgozóit, kíváncsiak, hogy szövet­kezetük mit akar megvalósítani az újabban befizetendő üzletrészek­ből. Ha a célt megfelelőnek tartják, szívesen támogatják a mozgalmat. A cél megvalósításához az szüksé­ges, hogy a szövetkezet vezetői és dolgozói jói felkészülve keressék meg lakásukon a földművesszövet­kezeti tagokat és a kívülállókat, s kérjék anyagi támogatásukat. Ha ett okos szóval, az igazság és a té­nyek bizonyításával teszik, az ered­mény nem marad el. Vegyenek pél­dát földművesszövetkezeteink veze­tői és dolgozói Kovács József bala- tonboglári vasboltvezetőtől. Nagy András hetesi boltvezetőtől, akik ■több mint két-kétezer forintot és Pénzár Vendel béiavári boltvezető­fői, aki közel ezer forint értékű részjegyet gyűjtött és fizetett be a földművesszövetkezetnek. A földmű­vesszövetkezeti tagság tehát meg­érti az ügy jelentőségét, csak nem kell arra várni, hogy önként be­megy az irodába, mert igényli, hogy a vezetők és dolgozók lakásán láto­gassák meg. Ezeken a tag- és küldöttgyűlése­ken az igazgatóságok tájékoztatják a tagságot, hogy a földművesszövet­kezet milyen formában akarja elő­segíteni a mezőgazdasági termelés hozamának emelkedését és ezen ke­resztül a parasztság pénzbevét.glé- nek növelését. Augusztus 15-én a földművesszövetkeaetek átvették a Cukorgyár, a MEZŐMAG (Magter­meltető) és a Rostkikészítő Vállala­toktól a szerződéses termelés fel­adatainak' intézését. Ezután, ha a dolgozó parasztság e vállalatok nö- ványféüeségeiből szerződés útján akar termelni, igényét a helyszínen a saját szövetkezeténél bejelentheti, illetve a szerződést megkötheti. Ezenkívül minden vitás ügyét, a ter­meléssel kapcsolatos problémáit a földművesszövetkezietnél el tudja intézni. Előnyös ez a termelők szem­pontjából, mert huzavonától, hosz- szas utánjárástól mentesíti őket. Va­jon képes-e minderre a földműves­szövetkezet? Képes, mert mind ad­minisztratív szempontból, mind szakmai irányítás szempontjából rendelkezik a szükséges előfeltéte­lekkel. Csupán az szükséges, hogy a szövetkezetek vezetői és dolgozói él­jenek a kedvező lehetőségekkel, s mindent kövessenek el, hogv dolgo­zó parasztságunknak a földműves- szövetkezetekbe vetett bizalmát őrizzék meg. Összegezve: nagy és szép felada­tok állnak a föl dm ű vessző vetkező­tök előtt. E feladatok megvalósítá­sába be kell kapcsolni megyénk földművesszövetkezeteinek nyolcvan. myolcezres tagságát. Ez pedig csak abban az esetben lehetséges, ha a most kezdődő tag- és küldöttgyűlé­seket úgy szervezzük meg, hogy eze­ken a tagság zöme megjelenjék - és ott termékeny viták alapján együt­tesen határozzák meg a megoldás módját és a földművesszövetkezetek további fejlődésének irányát. Ame­lyik szövetkezetnél a tagság moz­gósítása nem sikerül, kevés lesz a megjelentek száma, ott a vezetés­ben, a szervezésben valami hiba van, ugyanúgy hiba .lesz a nagy fel­adatok megvalósításában is. Ezeken a helyeken a szövetkezeti demokrácia, a kollektív vezetés megsértésével lehet csak ideig-óráig. látszateredményeket elérni. A föld­művesszövetkezetek pedig nem vál­hatnak ilyen szervezetekké, mert akkor a legnagyobb feladatnak — amelyet az MSZMP Központi Bi­zottsága az agrártézisefcben megje­lölt, valamint a forradalmi munkás- paraszt kormány programjában le­fektetett — nem tud teljesen meg­felelni. Ez a felelősség hasson át minden földművesszövetkezeti veze­tőt és dolgozót, s ennek megfelelően készítsük elő és szervezzük meg a tag- és küldöttgyűléseket. Ha ez sikerül, akkor az eredmény nem maradhat el. Németh József, a MÉSZÖV Igazgatóságának tagja hagytak meg, mint más esztendőkben A nyári időszámítás szeptember végén megszűnik. Szeptember 29-én, vasárnap hajnali három órakor az órákat visszaállítják kettő órára, s azzal életbelép a téli, közép-európai időszámítás. Ugyanakkor életbelép a MÁV téli menetrendje is. A MÁV il­letékes személyforgalmi irányítói ez­zel kapcsolatban felhívják a figyel­met arra, hogy akik vasárnapra vir­radó éjszaka induló vonatokon akar­nak utazni, előzőleg pontosan érdek­lődjék meg a vonatok indulását. A téli menetrenddel kapcsolatban egyébként a MÁV-nál hangsúlyoz­zák, hogy az idén lényegesen több vonat maradt meg a nyári menet­rendből, mint más esztendőkben. Ez annak köszönhető, hogy javult a MÁV szénhelyzete, s mert az utóbbi hónapokban lényegesen többen utaz­tak, mint más évek hasonló idősza­kában, Általában csak az idényjel­legű vonatokat nem indítják a téli menetrendben. A gyorsvonatok indí­tásánál akadnak változások, például a nagykanizsai gyors a téli menet­rendben nem a Déli pályaudvarról, hanem a Keleti pályaudvarról indul. Továbbra is közlekedik a Budapest Nyugati pályaudvar—Nyíregyháza között a nyári menetrendben is indí­tott mentesítő gyorsvonat. Az utazó- közönség helyesen teszi, ha a követ­kező , napokban alaposan áttanulmá­nyozza a már kiadott és magánosok számára is vásárolható téli menet­rendet. A MÁV és a Győr-Sopron—Eben- furti Vasút (GySEV) vezérigazgató­sága egyébként közli, hogy vasárnap­tól, szeptember 29-től, a téli menet­rend életbeléptetésétől kezdve a »pámás« kocsifajta helyett az 11, a »fapados« helyett pedig a 2. kocsi- osztály megjelölését alkalmazza, nem­csak a nemzetközi, hanem a belföldi forgalomban is. Ez az áttérés a me­netdíjak semmiféle emelését nem Je­lenti, ugyanis az 1. osztályú kocsik­ban a volt »pámás«, a 2. osztályú kocsikban pedig a volt »fapados« menetdíjak érvényesek. Nem nagy dolgok, de bosszantók... TAPLÓ HELYETT ZSEMLÉT! Már lassacskán szégyeljük panaszainkat leírni a Sütőipari Vállalat ellen. Dehát kényszerülve vagyunk. Kényszerülünk akkor, amikor reggelente sületlen tap­lót veszünk zsemle helyett, amikor délelőtt szándé­kunk ellenére, szalonnás kenyeret vagyunk kénytele­nek tízóraizni. Annál is inkább furcsa, hogy most ve­tődik fel panaszunk, hiszen egy jótermésű év vége van, amikor már új búzából sütnek. Ilyenkor szokott — máshol és általában — a legjobb lenni a pékáruk minősége. Tudjuk, hogy vannak nehézségek és sok minden pénzkérdésen múlik. De talán mégiscsak kell •tt hibának lenni, ha egy nap jó a zsemle és más­nap rossz. Szenteljen több figyelmet a Sütőipari Vállalat a lakosság jogos igényeinek kielégítésére! KULTÚRÁT MÉG AZ ITALMÉRŐBE IS! A Dózsa György utca elején kis üzlethelyiségben borkóstoló van. Borkedvelő emberek sokszor felkere­sik, végigkóstolgatják a tinóm borokat. Semmi kifo­gás nem eshet ez ellen, mert valóban jó bort ‘ lehat kapni az italmérőben. Csafchát valahogy a külsősé­gekkel nem lehetünk megelégedve. Mennyivel jobb és szebb lenne, ha csak egy kicsit is adnának az üzlet berendezésére, ha rendesen kifestenék, ha rendes bá­torokat tennének bele, esetleg még térítőkét is az asz­talra. Legfeljebb az a vád érhetné azontúl az italmé­rőt, hogy túlságosan otthonosan érzik magukat benne a vendégek. Bár lehet, -hogy ez a bevételen emelne is! Kifizették az 50000 forintos nyereményt Oszkai Imre nagyberki gazda 4000 négyszögöl cukorrépára szerződött Most van a legfőbb ideje a jövő évi cukorrépaterületek előkészítésé­nek, ezzel egyidőben a szerződés meg­kötésének. Példaként állítjuk terme­lőink elé Oszkai Imre nagyberki gazdát, aki az idei 1600 négyszögöl helyett a jövő évre 4000 négyszögöl cukorrépa termelésére szerződött. Ki mer versenyre kelni vele? RÖVID BELFÖLDI hírek A magyarországi adventista lelké­szek balatonlellei országos értekez­letének részvevői nyilatkozatot ad­tak ki, amelyben a többi egyházhoz hasonlóan tiltakoznak a tömegpusz­tító fegyverek alkalmazása ellen és felemelik szavukat az egyetemes bé­ke megőrzéséért. * * * A Műszaki Könyvkiadó a közeljö­vőben bocsátja ki Preisich—Gádoros: A városi családi ház című könyvét, amely közműves családi házak ter­vezéséhez, építéséhez és berendezé­séhez ad tanácsokat. Árkai—Tiefen- beck: Saját ház építés című könyve elsősorban azokat segíti majd, akik maguk akarják felépíteni otthonukat. A falusi gazdasági épületek és mel­lékhelyiségek építéséhez ad majd hasznos tudnivalókat Prohászka: Építés vályoggal, vertfölddel és egyéb helyi anyagokkal című mun­kája. Pénteken Győrben lesz a lottó-sorsolás A hónap utolsó lottó-sorsolását — a 30. játékhét nyerőszámainak hú­zását — ismét vidéken rendezik meg. Ezúttal Győrben, a MÁV kulturális otthonában perdül meg a lottógömb. A húzás délelőtt tíz órakor kezdő­dik. A nyerőszámok után kisorsolják azt is, hogy a következő héten, a szeptemberi tárgynyeremény sorso­láson a 27., 28., 29. és 30. hét közül melyik játékhét szelvényei vesznek részt. Tegnap reggel az Országos Taka­rékpénztár megyei fiókjában meg­kezdték a Békekölesön-nyereményck kifizetését. Már a reggeli órákban jelentkezett Enner János ecsenyi la­kos, hogy átvegy# a megyénkben elő­forduló, második legnagyobb nyere­ményt, az 50 000 forintot. Enner Já­nos, mint elmondta, a felsőmocsolá- di körzeti földművesszövetkezet üzemágfelelőse és — bár közhelyként hat -— boldog ember. Tervekről még nem nagyon tud beszélni, mert úgy meglepte a nagy nyeremény, hogy ilyesmire nem is gondolt. A bizton­ság kedvéért azért ágyba vitte ma­gával a nyertes kötvényt. Felesége, fia családjával és leánya, aki még nem is tud a nagy nyereményről — úgy mondja az apa — okosan akar­ják felhasználni pénzüket. Enner János meet csak 10 000 forintot Vett fel, amiből házát tataroztatja, a töb­bi betétként az OTP-ben maradt. S ahogy felvette a pénzt, valaki fel­kiáltott a teremben: — Itt egy tízezres. Újabb nyerd érkezett. Negyedes Lajos kárpitos, az Asztalosipari KTSZ tagja személyé­ben, aki a sok pénzből elsősorban ruhát vesz majd három gyermeké­nek. Az Országos Takarékpénztár me­gyei fiókja egyébként az első kifize­tési napon déli 12 óráig 188 nyelé­nek összesen 102 495 forintot fizetett ki.; . i. ; ,1/1 OQQOGOOGOOOOOOOOC)OOOOOOOQQOGIG©OG)OOOO0©0OOOOOOO©O© c/t 100 ezir lűrint futamában Először csak any- nyít tudtam, hogy So­mogybán valakire rá- mosolygott a szeren­cse. Aztán jött a hír: tengődi kötvénytulaj­donosról van szó. Ro­bogott a gépkocsi, hogy elsőként üdvö­zöljem a boldog em­bert. Tabon még hi­tetlenkedve fogadtak: — Igazán? Ne mond­ja. .. Senki sem tu­dott semmit. A tengő­di tanácsnál? — Hallottuk, de nem hisszük el... Az utcán viszont azt híresztelték, hogy Bál Andrásnak hívják az illetőt, meg jó helyre vitte rakományát For­tuna istenasszony. A postán tudtak a dologról. Számot mu­tattak: II. osztály, 75 878-as sorozat 24-es szám. Telefonon hív­tam a tabi OTP-fió- kot. Igazolták, hogy ez a szám 100 000 fo­rintot jelent tulajdo­nosának, s hozzátet­ték: aki nyerte, bol­dog ember lehet... Mindennek kiderí­tése, testvérek kö­zött is, fél napig tar­tott. Ám mégis . rá­leltem a pirospozsgás, nagybajuszé 71 éves bácsira, nevezetesen Bál Andrásra, aki egy­szerű, öreg, de jó egészségnek örvendő ember, az állami gaz­daság éjjeliőre... A szomszédok már körülfogták a házat, aki tehette ott volt. No, nem irigységből, vagy valami kétes szándékból, csak hogy gratuláljon. Mert na­gyon rászolgált az öreg a szerencsére... Hogy mennyit jegy­zett? így mondta: — Amit tudtam a szegénységből, hát je­gyeztem. .. S ez a »valami« 300 forint volt a 600 forintos fi­zetéséből, csak úgy, készpénzzel kifizetve. — Az asszony már mondta, hogy azt mondja: »Csak nyer­nénk meg a főnyere­ményt, élosztanám a gyerekeknek«... — mesélte az öreg. — Most meg azt mond­ta: »Ember, nem hi­szem eb>... De van ám > hova tenni a pénzt! Négy gyerekem van pze-rte az országban. Mind családos, mind Re­gény. .. Még 7 uno­kám is van. Elosztom nekik. — És maguknak mit vesz? — kérdeztem. — Elsőbe ruhát, azivt&n, ha jut, egy kis darab szőlőt, hogy el tudjunk mozgolódni valahol öregségünkre... — Szereti a bort? — Szeretem, csak nem igen iszom... — Miért? — Mert nincs még. — Áldomás lesz-e? — Nem hiszem, az­az, hogy lemegyek és megiszolc egy korsó sört. Annyira azért nem megyünk bele, hogy ne tudjuk, mit csinálunk... Boldog a népes csa­lád minden tagja. S a 100 000 forint miatt nem álmatlankodnak, nyugodt az éjszaká­juk. Van hová tenni a sok pénzt...

Next

/
Thumbnails
Contents