Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-02 / 179. szám

Péntek, 1957. augusztus 2. SOMOGYI NÉPLAP 5 Faluról a Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből ROMANTIKUS, dúslombú fák szegélyezte völgyDen húzódik meg ez a kis, Tolnával határos falucska. A dombtetőről belátni az egész községet, mely a másik oldalon — a nyugati dombvonulat csúcsán — ki­emelkedő, hófehér le m p lom to ron y- nyal végződik. Az utcák ilyenkor, nyári munkaidőben kihaltak, csak egy-egy elkésett szekérrel porosz- kálnak a lovak a mező felé, hatal­mas porfelhőt hagyva maguk után. Dolgoznak az emberek. S míg szor­gosan gyűjtögetik munkájuk gyü­mölcsét, néhány percre átlapozgat­juk a kis falu történetéről regélő könyvecskét. Még kisebb, elszórt település volt ez régen. Az írásos emlékek szerint 1364-ben Myklosy névre hallgatott, s 1436-ban már különválasztva Al­so- Myklosy, 1456-ban Fentsew Myk­losy néven különböztették meg. A név pontos eredetét nem lehet tud­ni. De a nép azt tartja: a nagyhírű Pemeszi Miklóstól .kapta nevét, aki akkoriban földbirtokos volt a két Koppány völgyében. Mint a környéken csaknem min­ien falu, Miklósi is a török kerület artozéka volt az 1560-as években, időt szedtek itt a törökök, s az ak- ori adókönyvben Felsőmiklósi 6, dsómiklósi 2 házzal szerepelt. A XVIII. század első harmadában, ontosabban 1736-ban, németeket le­phettek be a faluba, ök képezik ia is a község őslakosságát. Az utá- i következő évek eseményei nyom­dámul tűntek el a múlt történet­iének szövevényes útján. Nem volt, i papírra vesse az emberek életét. saük annyit tudtunk, hogy ------aban > kiművelő nép lakta a falut. De legtalálhattuk itt az iparosgárdát : elsősorban a kőművest és ácsot, 5t a kender termeléssel kapcsolatos ikács mesterséget is. Ez utóbbi már >bbára kiveszett, csak emlékei él­ek. .. Az első világháború előtt innét is egindult a kivándorlás Ameriká­i. Szerencsét próbálni mentek a iklósiak, de jellemző, hogy vágyaik ->m nőttek túl a szokásos és általá- os emberi óhaion. A .kivándorlók ibbsége visszatért, s csak annyit ívánt magával hozni a tengerentúl­ól, hogy kis házában, néhány hold öldjén nyugodtan, békésen élhesse .e öreg napjait. Belső harcok, viszálykodús tá­madt az 1940-e.s évek elején. Ahogy elmondják az idősebbek, rendkívül erős hatása volt a Wolksbund-moz- galomnak, mely szembeállította apát a fiúval, családot a családdal, a bi­rodalomba vágyókat a hazánkban végképp megtelepedni szándékozók­kal. Erre az időszakra ma már nem szívesen emlékeznek a miklósiak. Közben megváltozott a falu lakói­nak összetétele is. 1945-ben Török- koppányból települtek be magyar földnélküli parasztok, 1947-ben pe­dig a szlovákiai Naszvad és Pered községekből érkezők leltek otthonra. Miklósi múltja, lassan feledésbe me­rül. De jelene van, s jövője eltakar­ja a múlt küzdelmeit, hiábavaló fá­radozásait. Érdekes volt, hogy ottjártunk al­kalmával csaknem mindenkLa falu elmaradottságára panaszkodott. Nem azért, mert Miklósi népe még a múlt század körülményei között él. Pana­szuk a hihetetlen gyorsasággal növe­kedő igényeikből fakad, s vala­hogy egy kicsit arról győzi meg az embert, hogy e nép meg tudja becsülni, értékelni az újat, a várva- várt kultúrát. MŰVELŐDÉSI ^'t’v'HONUK VAN, (20 000 forinttal épült), a színpad előtt vasfüggöny, amivel ugyancsak kevés helyen dicsekedhetnek, idény napközi otthon, iskolájuk három tan­termesre bővült. De... villany nincs a községben — mondják, s ez tel­jesen jogos óhaj. Ám mégis szóra­koznak, művelődnek az emberek. Nem is hinné az idegen, hogy eb­ben az eldugott kis községben hatvan telepes rádió mellett figyelik a vi­lág eseményeit a parasztemberek Rendszeresen használják az 1951- ben kapott csaknem háromszáz kö­tetes népkönyvtárat, s ha ritkán is, de a fiatalok összefogása révén műsoros estekben, színdarabokban is gyönyörködhetnek. Különben — úgy mondják humo­rosan — női elnyomás van a község­ben. És valóban. A tanács elnöke, titkára, adminisztrátora nő, s csak az egyetlen hivatalsegéd képviseli a férfi nemet. De így van ez minde­nütt. A nemrégiben alakult KISZ szervezet 10 tagjából hat lány! Hclczbauer Bernadettet, a tanács adminisztrátorát is csak azért nem választották meg KISZ-titkárnak (saját kérésére), hogy legyen már férfi vezető is a faluban. Sokat spor­tolnak a fiatalok. A futball mellett leginkább az atlétikát kedvelik és sikerrel vettek részt a tabi, kapos­vári versenyeken. De hozzá kell ten­nünk, az atlétika is inkább a lányok körében dívik. (Öh, ti miklósi fiúk, nem szégvellitek ezt?) A különböző nemzetiség együtt­élése még ma sem kifogástalan, nem mindenkor értik meg egymást. A né­met fiatalok különhúzódnak a ma­gyaroktól és fordítva, pedig már volt rá példa, hogy összeházasodtak a nemzetiségek. A falu 50—60 fiataljá­ból csak tízen tagjai a KISZ-nek, de a többi is szívesen részt venne az ifjúsági munkában, csak a szüleik nem engedik. Úgy gondoljuk, ezen a falu vezetői, pedagógusai segíthetné­nek leginkább ... Különben a fiatal tanítónő, Polgár I Anna igen szívesen forgolódik a fia i talok körül és mindenben segít. Ezt kéne tenni a többieknek is. S ha a szórakozásról, művelődés­ről beszélünk, igazat kell adni í miklósiaknak a mozival kapcsolat ban. Joggal kifogásolják, hogy a ván­dormozi az utóbbi két évben egyszer sem látogatott el hozzájuk. Pedig ad­dig is, míg villany lesz a faluban (jövő év január, februárra ígérik) szívesen néznék a jó filmeket... Azt mondtuk az előbb, a mintegy 800 főnyi lakosság többsége a mező- gazdaságban dolgozik. Nos, milyen eredménnyel? AZ ELLENFORRADALOM Mikló­siban is szétverte a termelőszövet­kezeteket. A Vörös Csillag Tsz-t azonban már februárban újjáalakí­tották. Az akkori hat tsz-tag helyett ma már huszonhármán gazdálkod­nak a 176 hold földön. S ahogy Bru ner Ferenc elvtárs, a Vörös Csillag elnöke és egyben a falu párttitkárs elmondta, a tagok most sokkal szí­vesebben, fegyelmezettebben dol­goznak. mint a múlt évben. Az egyé­ni parasztok is látják, s a tsz veze­tői tudatosan gondoskodnak arról, hogy a mezőgazdasági munkákat előbb elvégezzék, mint az egyéniek. Szorgalmas munkájuk gyümölcse az lesz. hogy a számítások szerint több mint 60 forint esik majd egy-egy munkaegységre a zárszámadáskor. Igen nagy gondot fordítanak a tsz ál­latállományának fejlesztésére is. Ugv számítják, hogy a jelenlegi hat szarvasmarha nem elégíti ki szükség­leteiket, s őszre újabb hat állattal növelik állományukat. A szorgalomnak és jó munkának 'lkeserítő hátráltatója is akad. A tsz-nek 290 000 forintos adóssága van, s ez a pénz a kilépettek tarso­lyát dagasztja. A pénzügyi osztály ráadásul kamat nélkül szedi be a parasztok tartozásait, s a késedelmi kamatot a. tsz kénytelen fizetni, ho­lott nem rá tartozna. Jó lenne, ha illetékeseink intézkednének ebben az ügyben, hisz a kedvező elintézés még csak növelné a tsz tagjainak munkakedvét. EGYSZERŰSÉGÉBEN és elzárkó- zottságában, örömeivel, gondjaival együtt is vonzó, szép község Miklósi. Még szebb is lehetne, ha a falu kö­zepén kígyózó Puszta-patak menti teret rendbehoznák, s kis parkot lé­tesítenének ott, fákkal, virágokkal. Az emberek jól érzik magukat itt, dolgoznak szorgalmasan, s nem kí­vánkoznak más tájakra. Saját föld­jüket, saját otthonukat akarják széppé, gazdaggá tenni és küzdenek töretlenül a boldog jövendőért... A Társadalmi Szemle legújabb száma és a tegnapi Népszabadság közli az MSZMP agrárpolitikájának téziseit. Ez a fontos dokumentum hosszú időre elő re megszabja pártunk parasztpolitiká ját. A tézisek elhatárolják magukat az MDP parasztpolitikájának mindkét ol­dalú eltorzításától, s hangsúlyozzák a korábbi eredményeket. .Megmutatják, hogy a párt helyes irányvonalának jobb- vagy a »baloldali« eltorzítása mire vezet. Okult a tapasz­talatokból az MSZMP. Ennek megfele­lően igyekszik kialakítani agrárpolitika ját. I. A párt politikája a parasztság egyes rétegeivel kapcsolatban A téziseknek ez a fejezete a pa rasztság öt alapvető rétegéről szól 1. A termelőszövetkezeti paraszt­ságról megállapítja: ez a réteg képe­zi a jövő egységes, szocialista pa­rasztosztályának <a magját. E réteget — amely a termelőeszközök közös tulajdonának alapján áll, tehát el­vileg különbözik az egyéni paraszt­ságtól —, a mezőgazdasági munká­sokkal és félproletárokkal együtt a párt fő falusi bázisának kell tekin feni. 2. A mezőgazdasági munkások és félproletárok képezik a falu legna­gyobb rétegét. Zömük a mezőgazda­ság szocialista szektorában dolgozik, egy részük bejár az iparba, más ré­szük egyéb helyeken vállal bérmun­kát. A jövőjüket tekintve az agrár­proletárok elsősorban az állami szo­cialista szektorba mennek, a félpro­letárok pedig a tsz-ekbe, vagy az ál­lami szektorokba kerülnek. Politikai szervezésükre sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani, mint eddig. 3. A kisparasztok — általában 4—8 holdasok — a földreformmal, az igauzsoránál olcsóbb gépállomási talajmunkával, stb. sokat nyertek. Mindezt a népi demokráciának kö­szönhetik. Velük úgy foglalkozzék a párt, mint a jövő tsz-tagjaival. 4. A középparasztok a dolgozó parasztság legtehetősebbjei. Gazda­ságuk zömében árutermelő jellegű, Az átmeneti időszakban döntő jelen­tőségű a párt viszonya a középpa­raszthoz. Árutermelésére szüksége van a népgazdaságnak. Meg kell ve­le kedveltetni a szövetkezeti gondo­latot, elsősorban az egyszerűbb tár­sulásokon keresztül. 5. A falusi kizsákmányolok. A ku- lákok tőkés vállalkozók a mezőgaz­daságban, akik rendszerint több bér­munkással dolgoznak, vagy dolgoz­tak. Jövedelmüket elsősorban ki­zsákmányolásból és nem saját, tisz­tességes munkájukból szerzik, vagy szerezték. A fő küzdelmet politikai befolyásuk csökkentéséért kell foly­tatni. Személy szerint bírálja el őket a falu szegényparaszti közvélemé­nye. Elhagyott, felajánlott, vagy el­vett földjeiket nem kapják vissza. Meglévő gazdaságukban ne tegyük lehetetlenné a termelést számukra. A pártnak és az államnak a kulák- ság mellett az egyéb ellenséges ele­mek ellen is kíméletlen harcot kell folytatnia. II. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének főbb irányelvei A párt a lakosság életszínvonalá­nak további javítása, az ipar nyers­anyagbázisának és a mezőgazdasági exportnak növelése érdekében azt tartja helyesnek, ha a kormány az egészségesebb ipari szerkezet kiala­kítása mellett, a falu szocialista át­alakításának szem előtt tartása és egyidejű végzése mellett a mezőgaz­dasági termelés fokozottabb fellen­dítését — arccal a belterjesség felé fő feladatinak tekinti. Ehhez ter­melési biztonságra van szükség. Helytelen azonban minden olyan tö­rekvés, amely a termelési biztonság kihangsúlyozása címén az egyéni gazdálkodási forma konzerválását igyekszik elérni. A belterjesség kialakítása érdeké­ben: a) Fokozni kell a talaj termőerejét jól kezelt istállótrágyával és több műtrágyával. A kenyérgabonának nem a vetésterületét, hanem hoza­mát kell növelni. Növeljük a takar­mányok — elsősorban a pillangósok — területét. b) Az állattenyésztésen belül első­sorban a szarvasmarhatenyésztés számára kell kedvező feltételeket teremteni. c) A mezőgazdaság további gépe­sítésével érjük el, hogy a termés fo­kozódjék, javuljon a munka minősé­ge, csökkenjen a termelés költsége és könnyebbé váljon az emberek ne­héz fizikai munkája. d) A beruházások célszerű elosz­tásával is segíteni kell a mezőgaz­daság belterjes irányú fejlődését. Olyan felvásárlási rendszerre és árpolitikára van szükség, amely elősegíti, hogy a mezőgazdaság mi­nél jobban betölthesse szerepét a népgazdaságban. Az állam piacsza­bályozó szerepét akkor tudja ellátni, ha megfelelő készletekkel rendelke­zik. E készletek forrása: az állami gazdaságok árutermése, az állami felvásárlás, szerződéses termelés, földadó, malmi vám, cséplőrész és szükség esetén az import. A népi demokráciához hű mezőgazdasági szakembere köt részesítsük nagyobb megbecsülésben. Nagyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági szak­ismeretek terjesztésére. III. A mezőgazdaság szocialista átépítésének irányelvei A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése és szocialista átalakítása ' egy­séges, elválaszthatatlan feladatot ké­pez. Az átszervezés nem öncél, ha­nem eszköze, fő módszere a mezőgaz­dasági termelőerők állandó fejlesz­tésének, a dolgozó nép, s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelé­sének. A tézisek kimondják: a mezőgaz­daság szocialista átszervezése csak a párt vezetésével és a dolgozó paraszt­sággal együtt hajtható végre. Az egyéni parasztságnak a közös gaz-, dálkodásról alkotott szemléletét gyö­keresen meg kell változtatni. Meglé­vő szövetkezeteinket, állami gazda­ságainkat példamutatókká kell tenni. Meg kell javítani a tsz-ek belső rendjét, a mezőgazdászok, s a gép­állomások adjanak meg minden se­gítséget a termelés növeléséhez, a szövetkezeti eszme népszerűsítéséhez a tsz-eknek. Az átszervezés fő útja: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amelyekben érvényesülnek a fő szo­cialista elvek. Lehetőséget kell adni az alacso­nyabb szövetkezési formák létreho­zásához is. Ezek közül legelterjed­tebb az általános földmúvesszövefcke- zet. Ahhoz, hogy a földművesszövet­kezeti mozgalom betöltse hivatását, az is szükséges, hogy demokratikusan választott dolgozó paraszti vezetősé­gük legyen. A földművesszövetkeze­tek keretében működjenek a külön­féle társulások, szakszövetkezetek, stb. és a szakcsoportok. Ez utóbbiak — ha kérik, önállóan is működhet­nek. A termelőcsoportok önálló szö­vetkezeti üzem'’'. Uj szocialista nagyüzemek alakí­tása után tagosításra van szükség. Ezt úgy kell végrehajtani — az érin­tett igazdákkal megegyezve —, hogy ne okozzon termelési bizonytalansá­got. Az átszervezés idejében se csök­kenjen, hanem növekedjék a terme­lési színvonal. IV. A falusi pártmunkáról A mezőgazdaság előtt álló felada­tok sikerének biztosítása a falusi kommunisták kitartó, szívós munká­ját követeli meg. Ennek érdekében minden községben erős pártszerve­zetre van szükség. A legszilárdabb tsz-tagokat, mezőgazdasági munká­sokat és félproletárokat kell felven­ni a falun a pártba. Nem szabad el­hanyagolni a kis- és középparasztok között sem a pártépítést. A pártszer­vezeteknek vállalniuk kell a kezde­ményezést, a fő szervező szerepet a szocializmus építése érdiekében. A dolgozó tömegek körében a tömeg­szervezetek útján biztosítsák a párt politikájának érvényesítését. Falusi elvtársaink fordítsák fő figyelmüket pártonkívüli dolgozó tömegekkel való jó viszony megteremtésére. Folytassanak hatékonv kommunista aeitációt és propagandát. Lépjenek ifel a hibákkal szemben, s küzdjenek .azok kijavításáért. Tartsák szemük előtt azt az elvet, hogy spontán mó­don nem me"- végbe a falun a szo­cializmus felépítése. Adva van pártunk határozott irányvonala — minden erőnket lat- bavetve dolgozzunk ennek helyes végrehajtásáért. VIDÁM KÖNYV. (Móra Ferenc.) Kb. 260 oldal, kötve 16,— Ft Mikszáth-tól Karinthy-ig a legjobb magyar írók humoros írásaiból áll ez a kötet. Színes és változatos, mint a kaleidoszkóp: szatíra, adoma, ár­tatlan humorú életkép, a maró gúnytól a tiszta derűig a nevettető-; valamennyi árnyalata megtalálható

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents