Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-13 / 188. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 188. szám. AMA 50 FILLER Kedd, 1957. augusztus 13. BEZÁRULT A MOSZKVAI VIT NIZVA ELESETT IGAZ MESE EGY TOLVAJRÓL EGY TOLVAJNAK BÖTERMÖ IS, ÍZLETES IS LEGYEN Nagy ünnepség lesz Kaposvárott A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága az alkotmány napján, az Uj Kenyér ünnepén nagyszabású nagygyűlést rendez a Kossuth téren. Az ünnepi gyűlés szónoka Apró Antal elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja lesz. A Hazafias Népfront Megyei Elnöksége megyénk dolgozóit ezúton is meghívja az ünnepségre, amelynek keretében egésznapos kulturális és sportrendezvények, kis ünnepi vásár, tűzijáték, divatbemutató és gyermekjátékok várják a részvevőket. Sxeptember 2-án kezdődik az új tanév Különböző hírek terjedtek el az országban, hogy meghosszabbítják a tanuló ifjúság nyári szünidejét. Illetékes helyen közölték, hógy az általános iskolákban a javító- és osztályozó vizsgákat, valamint a pótbeiratásokat augusztus 27-én, illetve 28-án tartják. A gimnáziumi pótbeiratásoik időpontja augusztus 30, illetve 31. Az általános- és középiskolákban a tanévnyitó ünnepélyeket szeptember 2-án rendezik. Az általános iskola és az általános gimnázium levelezőtagozataira beiratkozni augusztus 29-én és 30-án lehet, a tanítás pedig szeptember első hetében kezdődik. Az esti tagozatokon a beiratkozás szeptember hó 12-én és 13-án történik. E tagozatokon a tanítás megnyitásának időpontja szeptember 16-a. Az egyetemek és főiskolák szeptember 2-a és 15-e között nyitják meg kapuikat, figyelembe véve a helyi körülményeket. Az óvodás gyermekek felvételét az 1957—58. évre szeptember 2-től 14-ig terjedő időben határozta meg a művelődésügyi miniszter Karhatalmisták találkozója az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat dolgozóival Szombaton este bensőséges hangulatú kis összejövetelen találkoztak a Kaposvári Élelmiszer Kiskereskedelmi V. dolgozói a karhatalmistákkal. E kis szórakozás csak betetőzése volt annak a kapcsolatnak, amely október után keletkezett. Része volt benne annak is, hogy Törzsök János személyében a kereskedelmi dolgozók is képviselve vannak a munkás- osztály e harci osztagában. Mészáros Ferenc igazgató és Törzsök János pohárköszöntőikben erről a szépen fejlődő barátságról beszéltek és arról, hogy közös kulturális- és sportrendezvényeket, kirándulásokat rendeznek a jövőben. A megjelentek ezután a hajnali órákig vidám hangulatban együtt szórakoztak, ismerkedtek. A jákói i3 épfrontbizottság előre lép A minap meglett, komoly emberekből, parasztokból, munkásembe- rekbőü, asszonyokból újjáalakult a jákóiak népfront-bizottsága. Ez a 26 dolgozóból álló testület már az alakulás napján bizonyságot tett arról: nem akar a régi módon dolgozni — tevékenykedni fog, hallatja szavát az ország és a község minden fontos politikai, gazdasági és társadalmi ügyében. Erről beszéli Nagy Ferenc, a munkában és becsületben megőszült ember, a népfront elnöke is: «-Eddigi munkánk nagyjából abból állt, hogy bizonyos kampányfeladatok elvégzését előkészítettük. A következő időkben a népfront-mozgalomra nagy feladatok várnak, amelyet mi vállalni fogunk és akarunk.« Javaslata nyomán haromhanapos munkatervet beszéltek meg és elhatározták, közösen végre is hajtják a terv pontjait. Érdemes más községekben is felfigyelni a jákóiak kezdeményezésére. Az elvégzendő teendőkről az augusztus 20-i ünnepség, a kaposvári nagygyűlésen való csoportos részvétel mellett ugyanis a következőket olvashatjuk a munkatervükben: «-Népfront-esteket szervezünk, ahol nemzetközi, valamint belpolitikai kérdéseket vitatunk meg. A viták levezetésére központi előadókat kérünk fel. Olvasókört szervezünk, ahol irodalmi és történelmi, gazdasági Ezák- könyveket fogunk 'biztosítani as olvasók részére. Öttagú községfejlesztési szakbizottságot hozunk létre, ezen. keresztül is elősegítjük a községfejlesztési alap felhasználását, valamint annak kifizetését. A legeltetési bizottsággal karöltve rendbshozzük a község legelőjét és a legeiének azon. részén, ahol fák nincsenek, fásítást fogunk végezni. Növénytermesztési szakcsoportot szervezünk, ezen belül burgonyával és ■dohánnyal foglalkozunk.-« A munkaterv élénk vitáján felszólalt Mike elvtárs, a község párttdt- kára, aki a pártszervezet támogatásáról biztosította az elnökség tagjait, és Tamás elvtárs, a iMegyei Népfront Iroda munkatársa, aki helyeselte a bizottság igen aktív magatartását, s kérte, fejtsenek ki minden erőt az október utáni helyzet konszolidálásáért, a párt és a nép egységének és 'céljainak további sikeréért. Az értekezlet részvevői táviratban tiltakoztak az ENSZ ötös bizottsága jelentésének megtárgyalása ellen. A táviratot lapunk vasárnapi számában közöltük. (ftnnvjpeíi&k oaititasautk Hetedszer ülték meg vasutasaink a vasutas nap ünnepét. A kékruhás hadsereg felé fordul ilyenkor az egész ország népe és együtt tölti el a napot. Az elmúlt rend megvetett, rosszul fizetett vasutasaiból a dolgozók államának szeretett és megbecsült munkásaivá lettek. És az idei vasutas nap még ennél is többet jelentett: az ellenforradalom vérzáva- tara után a magyar vasút ismét megmutatta életerejét, s betöltötte feladatát, hogy az ország testében legyen az érhálózat, mely összeköt bennünket. Ezért ünnepelték a MÁV dolgozói oly nagy fénnyel augusztus 11-ét, a vasutas napot. 10-én. szombaton este nagygyűlés volt a Vasutas Kultúrotthonban. Az ünnepi szónok, Kutas János elvtárs, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, méltatta a vasutas nap jelentőségét, majd pedig nagy tapsvihar 1 közepette osztották ki a munkaversenyben élenjárók jutalmait, okleveleit. Ekkor került sor a rendkívüli előléptetések kihirdetésére is. Az ünnepi gyűlés után nagy tetszést arató, színvonalas műsort adott a vasutas kultúrcsoport, s megkezdődött a reggelig tartó bál, melyen együtt szórakoztak a vasutasok a város itt megjelent dolgozóival. Augusztus 11-én, vasárnap délelőtt a vasutasküldöttség megkoszorúzta a Szabadsátmarkban álló Szovjet Hősök emlékművét. A koszorú- zási ünnepség után egész nap voltak különböző rendezvények. A gyermekek számára mesefilm .előadás, a felnőtteknek teke-, sakk-, asztalitenisz- és biliárdverseny. Délután a sportszeretők a Cseri úti sporttelepen színvonalas labdarúgómérkőzéseknek lehettek szemtanúi. Este pedig ismét állt a bál. Szép nap volt a vasutasok ünnepe. A MÁV dolgozói most még nagyobb lendülettel folytatják tovább munkájukat. Legfontosabb feladatunk: fokosul a mesőgasdasági termelést és csökkenteni a költségeket Dögéi Imre elvtárs beszéde Kisújszálláson Az idősebb kunok még emlékeznek arra az időre, amikor közszájon forgott az a mondás, hogy még a szöcske is éhen hal a kunsági szikes, kietlen pusztaságokon. Hova lett már az az idő, amikor Móricz Zsigmond, a kunság nagy ismerője, két—három mázsás gabona átlagtermések miatt kesergett egyes írásaiban. Megváltozott azóta a kunsági táj is és az emberek élete is. Ezt igazolja a Nagykun Napok alkalmából Kisújszálláson megrendezett mező- gazdasági kiállítás is. Akkor még mezőgazdasági gépről beszélni is alig lehetett, most a kiállítás gépesítési részlegén mintegy 300 különféle mezőgazdasági gép és eszköz látható. Az állattenyésztési részleg 23 környékbeli termelőszövetkezet, 13 állami gazdaság és 15 egyénileg dolgozó paraszt kiváló teljesítőképességű jószágait mutatta be. Száz gyönyörű szarvasmarha, ugyanannyi ló, juh, sertés és nagyon sok egyéb jószág a fejlett kunsági állattenyésztést bizonyítja. A növénytermelési részlegben 51 termelőszövetkezet, 12 állami gazdaság és sok egyéni gazda mutatta be Vermelvényeit. A kiállítás és a Nagykun Napok ünnepi megnyitására vasárnap délelőtt tíz órakor került sor. Megnyitó beszédet Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter mondott. A mast megnyíló Nagykunsági Hét és mezőgazdasági kiállítás — mondotta többek között Dögéi elv társ — alapjában különbözik az előzőktől, a felszabaduU.s előttiektől. Most a felszabadult kunsági parasztság szocializmust építő ereje, termésnövelő ■akarata ad új tartalmat -ennek a demonstrációnak. Ezen a kiállításon az állami gazdaságók, a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok legjobb eredményei és munkamódszerei kerülnek bemutatásra. Résztvesz a kiállításon az ipar is a legújabb gyártmányú gépekkel, amelyekkel a mezőgazdaság továbbfejlődését, ;a terméshozamok növelését, a termelési költségek csökkentését segíti és könnyebbé teszi a dolgozó parasztság munkáját. Bemutatja a kiállítás a mezőgazdasági tudomány eredményeit is, amelyeket még csak kismértékben vezettek be, pedig alkalmasak arra, hogy jelentős mértékben fokozzák a terméshozamokat. Az itt látható -kiváló eredmények bizonyítják, hogy mezőgazdasági termelésünkben még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség, hogy a Nagykunságon még sok a tennivaló a termelés fejlesztése érdekében. Ezekből csak néhányat kívánok megemlíteni, elsősorban a talajerő —■ és ezen belül a szervestrágya-gaz- dálkodást. Még mindig nem megfelelő a trágya kezelése és felhasználása. Komoly hiba és nagymértékben akadályosaa. a terméshozamok növekedését az is, hogy a trágya eltüzelése még mindig nagyon elterjedt ezen a tájon. Ez pedig a mező- gazdaság aranyalapjának elégetését jelenti. A másik ki nem használt nagy lehetőség az öntözéses termesztés. Az állam, de a termelők is sok áldozattal építették meg az -öntözőtelepeket, mégis az öntözéses termesztés alig haladta túl a rizstermesztés kereteit és a rizs három-, négyéves termelése után szinte parlaggá válnak ezek a területek. Pedig ha azokon öntözéses takarmánytermesztést folytatnának, nagymértékben növelhetnék a takarmányellátást és ezzel az állati termékek mennyiségét — A kiállításon látható termelési eredmények nem maguktól születtek, hanem pártunk és kormányunk helyes politikáját, a dolgozó parasztságunk szorgalmas munkáját dicsérik. Az eredményekre méltán lehetnek büszkék Nagykunság dolgozó parasztjai, szakemberei, a párt és az állami szervek helyi vezetői. A kiállítás világosan mutatja, hogy Nagykunság dolgozó parasztságában megvan a képesség ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlesztése terén évről-évre újabb és újabb sikereket érjen el, hogy a technika és a tudomány vívmányainak ésszerű kihasználásával, szorgalmas munkával, évről-évre fokozzák a termelést, csökkentsék a termelési költségeket maguk, családjuk és az egész ország javára. — Az eredmények láttán öröm és büszkeség tölt el mindenkit, kivéve népünk ellenségeit. Népünk külső és belső ellenségéi érthető okokból nem örülnek sikereinknek, sőt ez az, ami leginkább fáj nekik. Az októberi ellenforradalom célja éppen az volt, hogy megsemmisítse a szocializmust építő 12 éves alkotó munkánk eredményeit. Az ellenforradalmi események nagymértékben hátráltatták munkánkat, mérhetetlen károkat és szenvedést okozva népünknek, nép gazdaságunknak. A külföldi imperializmus szövetkezve a belföldi reak ciós erők maradványaival, a nagy mezőgazdasági munka, a betakarítás és a vetés idején tört népünk ellen azzal a céllal, hogy megdöntse népi demokratikus rendszerünket, a munkások és a parasztok államát, hogy újra visszaállítsa a tőkések és a földbirtokosok hatalmát. A lejátszódott eseményekből és Mindszen- ty beszédéből a parasztság világosan megértette, ezért volt az, hogy a dolgozó parasztság nem állt az ellenforradalom mellé, nem sztrájkolt, nem tört a néphatalom ellen, hanem dolgozott és ezzel a mnnkás-paraszt kormányt, népi demokratikus rendszerünket, a szocializmus ügyét támogatta. — Bár az ellenforradalom rendkívül komoly károkat okozott, nagy lecke volt és tanultunk belőle. Megtanultuk mindenekelőtt az eddiginél jobban értékelni szocialista vívmányainkat, s gyűlölni ellenségeinket. Az imperialisták azonban nem mondanak le csak úgy egyszerűen aljas céljaikról. Ezért nekünk ébereknek kell lennünk és végleg meg kell semmisíteni a belföldön még meghúzódó ellenforradalmi elemeket, hogy soha többé ne lehessen ellenforradalom Magyarországon. — Az ellenforradalom megtanított bennünket még jobban szeretni pártunkat, őrizni annak egységét, mint a szemünk fényét. Megtanultuk, hogy párt nélkül a dolgozó nép erőtlen. Végül, de nem utolsó sorban még inkább megtanultuk tisztelni és becsülni a szovjet népet. Azt, hogy az imperialisták terve nem sikerült Magyarországon, mindenekelőtt a Szovjetuniónak és a szocialista tábor egységének köszönhetjük. A Szovjetunió azzal, hogy segített megvédeni hazánkban a munkáshatalmat, napnál világosabban bebizonyította: nemcsak szavakban, hanem tettekben is védelmezi a népek szabadságát és békéjét. Éppen ez fáj az imperialistáknak, akik nem számoltak azzal, hogy a magyar és a szovjet nép barátságát megbonthatatlan szálak fűzik össze és nincs olyan erő, amely ezt a barátságot megbonthatná, vagy gyengíthetné. — Gazdasági téren a legfőbb feladatunk fokozni a termelést és csökkenteni a költségeket. Ehhez a párt és a kormány — erejéhez mérten — minden támogatást megad a dolgozó parasztságnak. A kormány eddigi intézkedéseinek — amelyek ezt a célt szolgálták — helyességét a tények igazolják. A párt és a kormány intézkedései nyomán megnőtt a termelési kedv mind a termelő- szövetkezetekben, mind az egyénileg dolgozó parasztoknál, ami igen kedvezően éreztette hatását a tavaszi és nyári munkáknál. Ezeket ebben az évben a múlt éveknél jobban és tökéletesebben végezte a parasztság. A szorgalmas munka gyümölcseként a múlt évnél jobb termés ígérkezik minden mezőgazdasági kultúrában. Ezévi termésünk alapján teljes egészében biztosított lakosságunk évi kenyér-ellátása. A dolgozó parasztságot teljes dicséret és elismerés illeti azért a szorgalmas munkáért, amely- lyel hozzájárult a terméseredmények fokozásához, az ország kenyérellátásának biztosításához — Az elért eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve, azokat tovább kell fokozni. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányelve hazánkban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeken alapuló belterjes gazdálkodás. Belterjes irányban kell fejleszteni mezőgazdaságunkat, elsősorban azért, mert Magyarország sűrűn lakott, ipari nyersanyagokban aránylag szegény ország. Másodsorban hazánk természeti viszonyai, éghajlata és talaja különösen kedvezőek nagy munkaigényű belterjes kultúrák termelésére. Megköveteli a belterjes irányba való fejlesztést hazánk munkaerő helyzete, valamint az, hogy népgazdaságunk fejlesztése érdekében növelni kell a mezőgazdasági exportot. — A mezőgazdaság belterjes irányban való fejlesztésének igen fontos előfeltétele, hogy a fejlett földművelés mellett '• rendelkezzünk fejlett állattenyésztéssel is. ^ Ezzel kapcsolatban alapvető feladatunk, hogy végre jelentős eredményeket érjünk el a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztése terén. — Hogy valóban belterjes .legyén mezőgazdaságunk, ahhoz emelnünk kell a mezőgazdasági beruházásokat, magasabb színvonalra kell hozni a a mezőgazdasági technika felkészültségét, biztosítani kell a tudomány vívmányainak alkalmazását és a gazdálkodásnál kifejezésre kell jusson a szakszerűség, a szakértelem. A mezőgazdaság szocialista át- > szervezése hazánkban létkérdés. Éppen ezért pártunk és kormányunk egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista gazdasággá alakuljon át. Meg kell szüntetnünk népgazdaságunk kettős jellegét. A szocialista ipar mellett — annak segítségével — meg kell teremtenünk a szocialista mezőgazdaságot. Ezt azonban nem máról holnapra, nem kapkodva, hanem megfontoltan, nem a dolgozó -parasztok akarata ellenére, hanem vele együtt kell megvalósítani. — A most megnyíló Nagykunsági Hét és mezőgazdasági -kiállítás sokban elősegíti pártunk és kormányunk azon célkitűzését, hogy az elkövetkező években még jelentősebb eredményeket érjünk el a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeken alapuló belterjes gazdálkodás terén. — A párt és a kormány nevében megköszönöm a kiállítóknak, a tervezőknek és a kivitelezőknek eredményes munkájúikat és kérem a látogatókat, vigyék szét az ország minden részébe a kiállításon látottakat, hasznosítsák azokat saját munkájukban. Meggyőződésem, hogy a Nagykunsági Hét és a kiállítás betölti szerepét, egy lépéssel előbbre viszi a mezőgazdaság fejlesztését és a szocialista átszervezés nagyon fontos ügyét. Ehhez kívánok Nagykunság dolgozó népének sok sikert, erőt és egészséget — fejezte be ünnepi megnyitó beszédét Dögéi Imre. A résztvevőik ezután megtekintették a kiállítást, majd a város főterére vonultak, ahol déli 12 órakor felavatták Móricz Zsigmondnak, az egykori kisújszállási diáknak két méter magas bronz-szobrát, Somogyi Árpád szobrászművész alkotását. As avatóünnepséget Ari Sándor gimnáziumi igazgató nyitotta meg, majd Mihályfi Ernő művelődésügyi miniszterhelyettes mondott beszédet a Kunság szerelmeséről, Móricz Zsig- mondró!. Az avató ünnepségen Ascher Oszkár Kossuth-díjas előadó művész Móricz Hét krajcár című novellájával emlékeztetett a nagy íróra.
