Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-08 / 184. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 184. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1957. augusztus 8. VEGYEN EGY TÉGLÁT! BÜJÓCSKA VÁLTOZTASSAK MEG A 98-AS KENDELETET! SZÓVATESSZÜK... Siófokon sorsolják a lottót TÍZ PERC A VÉRADÓ ÁLLOMÁSON Gamma globulin a gyermekbénulás gyógyításának szolgálatában Kellemes, és modern környezetet teremtettek Kaposvárott a Véradóállomás számára. Sokat áldozott ezért az állam, solcat tettek érte az állomás vezetői és dolgozói. Nem véletlen az, hogy az igen távoleső körzetekből is szívesen jönnek ide véradók. A vérvételi napokon megelevenedik az állomás várakozó előtere, s ki először, ki meg már ki tudja hányadszor veszi kezébe nyilvántartó lapját, esik át a rövid vizsgálatokon és indul újabb véradásra, mert lejárt már az utolsó vérvételtől számított két hónap. Szorongásnak itt nyoma sincs. Egy kellemes tea és finom, kiadós kolbász-adag elfogyasztása közé szorul az a pár perc, az egyetlen elérzéstelenített tűszúrás, amely tulajdonképpen maga a vérvétel. A fiatalabbak már külön sportot rilznek ebből, s mosolyogva járnak ki-be, várják a két hónap elteltét, nemcsak azért, mert finom ételt és vérük minden decijéért 25 forint kalóriapótlékot kapnak ezen a napon, hanem azért is mert frissen pirosló, konzervált vérük az állomás mínusz 4 fokos hűtőcellájában gyarapítja a vérpalackok számát, ahova, ha mentő fordul szirénázva a kórház udvarára, vagy szól a vészcsengő, — mindig biztosan nyúlhat be megfelelő jelzésű palackért a Véradóállomás ügyeletese. Ezért jött hát Máté Kati Dombóvárról együtt az anyjával, aki, mint mondja, azonkívül, hogy másokon segít, magán is könnyít, mert hiába, már ötven éves és a felesleges vér két hónap után csak lekívánkozik és nagy megkönnyebbülést okoz. A fiatal Katit, akit az anyja szerint a kéményen dobott be a gólya, mert olyan fekete — csak egyetlen cél vezérel: segíteni másokon. Ezt vallja Farkas Piroska, Kulik Ilona az öreg Hajas Lászlónéval együtt, aki unokájával az oldalán lépegetett el ide, ezen a csendes délutánon. És ezt vallják valamennyien azok. akik mögéjük sorakoztak egy elhatározás után. Akik tudják, hogy a véradás hozzátartozik a modern élethez, a modern gyógyászathoz. Mindennap kell, — mint a kenyér. De mennyire kell! Nemcsak a műtőasztal fölé operáció közben, nemcsak akkor, ha kivérezve szednek fel valakit az utcán. Nem. Olyan embereknek is kell, akiket nem ért baleset, vagy nem operálnak... Dr. Tarján László és dr. Farkas Elemér vezetőorvosokkal való beszélgetésnél kitüht, hogy a vérnek a gyógyászat más területén is számottevő szerepe van. A vérben ugyanis többek között található egy fehérjetípus, az úgynevezett Gamma globulin. A szervezet immunitása ezekben a vérsejtekben rejlik. Ha időközben fertőzés lép fel, a gamma globulin felszaporodik. Minél több van belőle, annál könnyebben birkózik meg a bajjal a szervezet. Ezt használja fel most az orvostudomány. A cél az, hogy mesterségesen szaporítsák a vérben a gamma globulint. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy az egészséges ember vérének gamma- globulinját átviszik abba a szervezetbe, amelynek arra éppen szüksége van. Erre a legnagyobb szüksége a leromlott, legyengült szervezetű ember vérének van, hogy ellenállóvá váljék. Ez megelőző mun- Ica. De igen nagy sikerrel alkalmazzák akkor is, ha már a fertőző betegség kiütött. Újabban különösen jelentős a gyermekgyógyászatban és a most napirenden lévő szezonális betegség, a gyermekparalízis gyógyításában. A gyermekbénulás megakadályozására használt Salk-vaccina hatása csak két-három hét múlva jelentkezik. A gamma globulin azonnal hat és néhány hétre való védettséget nyújt. — Tehát minél több gamma globiClint! Ehhez természetesen több vér is kell és nem utolsósorban a társadalom megértése. A gamma globulin kivonása Budapesten történik, de a siker valamennyi véradóállomás termelésétől függ. Igaz, hogy a kaposvári állomás véradóinak száma napról- napra örvendetesen szaporodik, de emellett igen sok egészségügyi intézményt éis távoleső kórházat lát el vérrel. Ahhoz, hogy gamma globulin kivonására is számottevő mennyiség jusson készletükből, termelésüknek két-háromszorosára kellene emelkedni. A véradóállomás bízik azonban a somogyiak megértésében, bízik a nehézségek elől el nem zárkózó áldozatkészségükben. Felkészült arra, hogy zökkenőmentesen juttassa rendeltetési helyére a gyarapodó vért, a drága gyógyszert. Ha szükséges lesz, a jelenlegi hétfő, szerda és pénteki vérvételi időt a hét valamennyi napjára kiterjesztik 8—1-ig és délután 3-tól fél 6 óráig. Azért fél 6-ig, hogy a dolgozók munkaidő után is találjanak lehetőséget a Véradóállomás felkeresésére. Mire távozott, begyógyult már Máté Kati kezén a csöppnyi szúrás helye, ahonnan a három deci vér a palackba csörgedezett. Mellé szegődtem és az állomásig együtt haladtunk. Próbáltam valami rendkívülit felfedezni benne. De semmit sem sikerült. Olyan volt, mint sok társa. Ezt a napját sem tartotta többnek, vagy szürkébbnek, mint a többit ott a dombóvári Csemegeboltban. Kati olyan gyakran vállal áldozatot, hogy ő maga már nem tartja rendkívülinek. Elvárja önmagától. Hozzászámítja az életéhez. Igen, Kati megszokta már a véradást. Gyorsan gyógyuló sebhelyét de sokan megsimogatnák. És ha ő nem is tartja rendkívülinek, amit tesz ilyenkor, higgye el, áldozatnak, szépnek tartja annyi megmentett más. —di Két rövid kultúrhír — Kenessey Jenő karmester, Lakatos Gabriella, Róna Viktor, Rácz Boriska és Havas Ferenc balett-táncosok Csehszlovákiába utaztak a trencséntepiici zenei fesztiválra. — Szegeden, a Tisza-híd feljárójánál avatják fel a város nagy fiának, Juhász Gyulának életnagyságú bronzszobrát az alkotmány ünnepén. A szobor Segesdi György szobrászművész munkája. Augusztus 9-én délelőtt 10 órakor Siófokon rendezik meg a 23. lottó- sorsolást. Nemcsak megyénk lakói, de az ország minden részéből a Balaton mentén üdülők is készülnek erre az eseményre, aki csak teheti, részt kíván venni a sorsoláson. Röviden ismertetjük a sorsolás menetét: Mindenki, aki idejében megy és bejut a sorsolás színhelyére, kap egy számcédulát, amelynek másodpéldányát egy kisméretű sorsolási kerékbe helyezik, s azok közül sorsolják ki a számhúzókat. így tehát mindenki, aki mint néző, részt vesz a sorsoláson, felkészülhet arra is, hogy az öt szám egyikét esetleg éppen ő fogIfjúsági találkozó lesz Kutason szeptember 1-én. Az ifjúsági találkozót színes kultúrműsor, sportműsorok és vidám vásár teszi emlékezetessé. * * * A látrányi KISZ-szervezet tíz hold gabonát aratott le a helybeli termelőszövetkezet földjén. * * * Ősszel megkezdődik a fiatalok politikai oktatása. If júsági napok, esték, kérdezz — felelek estek, előadássorozatok és az Ifjúsági Akadémia műsora szolgáltatja az ifjúság politikai és erkölcsi továbbfejlődését. * * * A fonyódi járásban eddig 21 KISZ-alapszervezet alakult mintegy 440 -taggal. * * * ja kihúzni az átlátszó műanyaggömbből. Amikor a számhúzók már felmentek a színpadra, először is ellenőrzik, hogy valóban belekerül-e egytől ki- lencvenig minden szám a kerékbe. Ezután kezdődik maga a tulajdonképpeni sorsolás, a sorsolás után pedig az izgalom, vajon egyeznek-e a kihúzott számok azokkal, amelyeket ki-ki a saját lottó-szelvényén áthúzott. A sorsolást a siófoki szabadtéri színpadon, rossz idő esetén pedig a Május 1 Filmszínházban tartják. A sorsolást érdekes, színes műsor előzi meg. Sok szerencsét kívánunk a megye lottó-játékosainak! Augusztus hónap folyamán tíz Somogy megyei, fiatal, köztük négy kaposvári utazik kéthetes üdülésre a Lengyel Népköztársaságba. * * * A KISZ megyebizottsága által meghirdetett versenybe a barcsi járásból öt ifjúsági cséplőcsapat nevezett be Vízvár, Bolhó, Babócsa és Bárány községekből. * * * Az elmúlt hetekben a kaposvári járás területén 13 alapszervezet rendezett jól sikerült ifjúsági találkozókat. * * * A csurgói KISZ-fiatalok ifjúsági vándortáborba indulnak augusztus hónap folyamán a Balaton partja mentén. Naponta 50 mázsa paradicsom és 40 mázsa paprika A Balatonújhelyi Állami Gazdaságban 55 holdon termelnek paradicsomot és 32 holdon paprikát. A szép kertészetben néhány héttel ezelőtt még csak annyi paprika és paradicsom érett be, hogy naponta mindössze két-három mázsát tudtak mindegyikből átadni a MEZŐÉRT-nek. Ezeknek ára is meglehetősen magas volt. Ma már naponta ötven mázsa paradicsomot 28 helyett 2 forintos áron és negyven mázsa paprikát 8 forintról szintén 2 forintra csökkent áron szállítanak. A keresett termékek egy részét a fővárosba továbbítják, a többit pedig a balatonparti üdülőhelyeken adják el. A gazdaság paradicsomból még 4000 mázsát, paprikából peüig legalább 2000 mázsát akar belföldön, s ha a minőség megfelel, rövidesen külországban is értékesíteni. A KISZ-SZERVEZETEK ÉLETÉBŐL A novemberi megmaradás óta hat családdal nőtt a szövetkezők csapata Ráksiban. Az októberben széthordott, s így csökkent közös vagyon is tovább bővül. A százas istállóban, a gépkocsiban és másban állami pénz van, hosszúlejáratú hitelként fizetik majd vissza. A Zetor viszont már szövetkezeti szerzemény. Nőtt az állat- állomány. Hatvan-hetven forint körül lesz az egy munkaegységre eső pénz- és természetbeni osztalék. Az az egész szövetkezetre vetítve pénzben 700 000 forintot tesz ki. A közös idei jövedelemből visszafizetik a tagok által bennhagyott 136 ezer forintos kölcsönt. Év végére előreláthatólag 300 000 forintot számlál a szövetkezet tiszta vagyona. Honnan, miből? A gazdasági év közepén vagyunk. Már hozzávetőlegesen megállapítható, mennyi bevételt hoz az állattenyésztés. A kalászosok terméseredményei ismeretesek. Búzából 13, rozsból 10, őszi árpából 17, tavaszi árpából 13 mázsa termett holdanként. Csűrben van a szálastakarmány, sokat ígérnek a kapások is. A tarlókat az utolsó holdig lebuktatták. Vetésre ülepedik a szántás az őszi árpa alá. Fokozatosan készítik elő a talajt a rozsnak és a búzának is. Mit hoz az állattenyésztés és mit a növénytermelés? Harmonikus egészet képez az egész gazdaság. A különböző fő üzemágak, mint a fogaskerék a másikba, úgy illeszkednek bele a termelés rendjébe. Ha nincs jószág, ami a termést felélje, nincs istállótrágya sem, a föld leromlik és fordítva is áll ez. Második éve, hogy különleges, úgynevezett kettős könyvvitelt vezetnek az Uj Életben. Ez mutatja ki igazán a különböző üzemágak hozzájárulását a jövedelemhez. Az eddig Amit két nap alatt megtudtunk a ráksi Űj Élet Tsz-ben (III) A KÖZ SZAVA ÉS A VEZETÉS elmondottak után egy kissé talán furcsán hat — pedig így igaz —, a jövedelem összetevődésében oroszlán- része van a növénytermesztésnek. Persze, a növénytermesztés hozamát »•bőrben« viszik a vásárra. A két — a növénytermesztési és állattenyésztési — üzemágat a hozamok szerint értékelik és könyvelik. A növénytermesztésnél például elismerik a teljes hozamot. A megtermelésre, előállításra költött ráfordításokat levonják. Ami termény az állattenyésztésbe kerül, azzal az állattenyésztési üzemágat terhelik meg. Az állattenyésztésből származó hozamok értékelésénél leszámítják a takarmányt, a költségeket, ráfordításokat. így kapnak tiszta képet a különböző üzemágak jövedelmezőségéről. Határozottan, de semmit a tagság tudta nélkül Az elnök szalmát vág, a kazaloknak a helyét jelöli, földet egyenget, a cséplőgéphez vizet rendel, munkát ad a mezőn szántó traktoroknak, tehát mindenütt ott van, s mindenütt a legszükségesebb időben intézkedik. Ha kell, megfogja a szerszám nyelét is, dolgozik a többivel együtt, szervez, sürget, példát mutat, örökké mozgó-cselekvő, amolyan nyugtalan, tűzben égő ember Walter Imre. Éppen olyan, amilyennek egy szövetkezeti elnöknek lenni kell. (Tudom, szid engem most, amiért mindezt elmondom. — »Ne rólam, hanem Nemes Józsi bácsiról írjon, akit már szinte féltek a kimerüléstől, annyit lót-fut, dolgozik, s a többiekről. Nélkülük én sem tudnék csinálni semmit« — mondta.) A köz szava a döntő mindenben, ebben van az Uj Élet ereje. Amit pedig egyszer elhatároztak, azt tűzön-vízen is keresztülviszik. A tagság mondta ki a szót az alapszabályról. A munka mérője a munkaegység, de ennél sem ragaszkodnak mereven a betűkhöz, ha a tagság úgy látja jónak, évközben az egyes munkáknál változtatják a normákat. Senki se járjon rosszul. A háztáji földterületeket is akként szabályozták, hogy megnyugvás honoljon a tagság között, s ez is serkentő legyen a munkára. Két tagnál 1600, három tagnál 2000, négy tagnál 2200 négyszögöl lehet a legmagasabb mérték. S amelyik családból csak egy tag jár a közösbe dolgozni, ott a háztáji föld sem lehet 1000—1200 ölnél nagyobb. Kit vegyenek fel és kit ne — ennek eldöntése ugyanolyan szuverén joga a szövetkezet tagságának, mint a termelési tervek meghatározása. Bizony, a bennmaradóknak tanulságos lecke volt az ötvenhármas után most az ötvenhatos. Kétszer került kickára létük és most kétszer is meggondolják, kit fogadjanak maguk közé, ki erősíti a közösséget. November óta hat családot vettek be. A becsületeseket, szorgalmasakat szívesen befogadják, s különbséget tesznek az egyes kilépettek között. Vannak köztük szépszámmal, akiket őszintén sajnálnak és visszavárnak, de olyanok is, akikért egy csepp könnyet sem ejtenek. Farkas Lajos bácsi visszatérésének mindannyian örültek, rendes, tisztességes emberként becsülik. Kommunista létére októberben őt is megtévesztette a nagy kilépési láz, de aztán a szövetkezetiek kézenfogták és visszavezették. így is van rendjén, legyen a legjobb ítélőbíró a tagság higgadt, megfontolt véleménye. K. Rózsa visszavételénél heves vita támadt a közgyűlésen. Eljárt másokhoz dolgozni tavaly, itthagyta a tsz-t az ősszel. A többség megbocsátott neki? — Mi is hibásak voltunk, nem mentünk el hozzá, nem szóltunk neki akkori meggondolatlan lépéséért. — A közgyűlés úgy határozott: visz- szafogadják. Megtanulták azt is, milyen káros, ha gondolkodás és feltétel nélkül mindenkinek ajtót nyitnak. Ám utunk, sorsunk, nemes elhatározásunk, hogy egyszer minden paraszt- ember a nagyüzemi gazdálkodásban találja meg a helyét. Ezért káros a túlszigorú elbírálás a felvétele,knéL Az egyik tsz-tag ekként mondta el aggodalmát: »Mi most egy-két éven belül virágzóvá tesszük a közös gazdálkodást, de mi lesz, ha mondjuk két vagy három, esztendő múlva újra belép hozzánk a falu zöme, nem fog-e a mi gazdag, erős, szilárd szövetkezetünk a közepes, vagy gyenge szövetkezetek színvonalára süllyedni, s a felfejlesztés következtében a mi jövedelmünk is csökkenni?« Olyan kérdés ez, ami sokakat izgat, foglalkoztat, s visszatart vagy a közös gazdaság fejlesztésétől, mondván: »minek csináljunk a belépőknek jólétet?« — vagy fejlesztenek, de nem szívesen nyitják meg kapuikat a kívülállók előtt. Hogy ez az átmenet minél kisebb megrázkódtatással járjon és minél rövidebb ideig tartson; számolni kell a jövővel. Ezért is fontos, hogy minél szilárdabb, erősebb legyen a meglévő gazdaság. Hogy az egyéni gazdák ne üres kézzel, »levetkőzve«, csupasz földdel kérjék felvételüket, mert így tényleg nehéz az indulás. Elengedhetetlen az állam nagyarányú pénzügyi támogatósa is ilyen esetben. Talán az sem volna kár, ha tanulnánk egyet s mást bolgár elvtársainktól, ók — szerintünk igen okosan — szakaszonként csinálták az átszervezést, megszilárdítást. Fizessenek-e földjáradékot? Itt is megoszlanak erről a vélemények. A többség — agrárproletárból lett új gazda — ellenzi a föld járadék fizetését. A 21 család közül csak kettő volt régen is középparaszt. A közös gazdaság 300 holdjából 200 az állami föld. — Száz után fizetnénk földjáradékot, de mi legyen a többivel? — kérdik. A földjáradék fizetése a tagság belügye, mégis azt tanácsoljuk nekik is: fizessenek. A középparasztnak, amikor belép a tsz-be, azt mondjuk: övé a föld tulajdonjoga továbbra is, mint ahogy igaz is. Ha anyagilag is éreztetjük ezt vele, nemcsak szóban, könnyebben vetkezi le a kistulajdonosi beállítottságát, jobban megnyerjük szívével együtt dolgos karját is. * * * Rövid áttekintést adtunk a megye egyik erős, gazdag, példamutató szövetkezetéről. Korántsem akarjuk hibátlannak, legjobbnak kikiáltani a ráksi Uj Életet, annyi azonban bizonyos, hogy amit tettek, méltán dobogtathatja meg szívüket. Nem fecsérelték hiábavalóságra erejüket, a megye parasztsága tanulhat a ráksi- aktól. Varga József /
