Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

CMMrtök, 195T augusztus 1. SOMOGYI NÉPLAP S IFJÚ FIGYELŐ Az úttörő mozgalom szervezeti kérdéseiről Az utóbbi években sok szó esett az újjászervezett gyermekmozgalomról, az Úttörő Szövetségről. Most a nyá­ron nevelők és úttörők készülődnek, tervezgetnek, elképzelések születnek arról, hogy miként kezdjük meg munkánkat szeptemberben. S az elő­készületek a szervezési munka je­gyében folynak. Tanulnak a pajtá­sok, tanulnak a nevelők. A korábbi hasznos tapasztalatok felhasználásá­val az országos értekezlet elhatároz­ta, hogy ismét bevezetjük a próbázá- si rendszert. Sokan felvethetik, hogy vajon ezzel bizonyos mérvű mérést kívánunk-e végrehajtani? Mi azt vá­laszolhatjuk, hogy az úttörő mozga­lom tömegmozgalom, melyben min­den gyermek dolgozhat, aki megtart­ja az úttörő tizenkét törvényét. Eb­ből következik a próbán való köte­lező részvétel is. A próbák anyagával az úttörők elsajátítják azokat az alapvető elméleti és gyakorlati ismerete­ket, amelyek vonzóvá, érdekessé, romantikussá tudják tenni gyer­mekeink úttörő foglalkozásait. S a munka eredményessége feltétle­nül megkívánja azt, hogy egy-egy csapat valamilyen közkedvelt érdek­lődési körben elmélyültebben fog­lalkoztassa tagjait. Tehát ki akarjuk szélesíteni járásunkban is a szakkö­ri munkát. Éppen ezért a szervezést, illetőleg létszámproblémánkat kör- zetesítési rendszerrel szeretnénk meg­oldani. Járásunkban — de megyei, sőt országos viszonylatban is — nem ritkák az egyrajos csapatok. Már­pedig ahhoz, hogy csapataink szer­vezésiig is és a feladatok elvégzése terén is valóban egy egységes egé­szet képezzenek, csak úgy tudunk eljutni, ha a különböző munkát vég­ző rajok — korábban csapatok — egy körzeti csapathoz olvadnak ösz- sze. A körzetesítés révén sokhelyütt egész tökéletesnek, mondható csapa­tot nyerünk. így például Fonó—Kis- gyalán, Büssü és Kazsok körzeti ösz- szevonásával természetjáró, ezermes­ter, színjátszó és sport szakkörök ké­pezik a csapat egységesen egész mun­káját. Egy-egy község korábbi csa­pata pedig a továbbiakban mintegy önálló rajként fog működni. Az ön­álló rajok szakköreinek munkájánál a pajtások és az önálló rajvezető ér­deklődési köre a mérvadó! Nyilván­valóan szívesebben foglalkozik mond­juk egy énekszakos tanár elmélyül­tebben énekkarok, színjátszó csopor­tok vezetésével, mintha erőszakos diktálás után sport szakkört kelle­ne vezetnie. Ugyanúgy érvényes ez az elgondolás a testnevelés-szakos és m^s egyéb szakos nevelők munkájá­ra is. Ezzel végre elérjük azt, hogy mindenki az­zal foglalkozik, ami hozzá, egyé­niségéhez, képzettségéhez legkö­zelebb áll. Gondoljuk, a szíves munkának gaz­dagabb lesz a gyümölcse is. A kör­zetesítés másik előfeltétele természe­tesen az, hogy területileg is a lehe­tőségekhez képest valóban egy egy­séget képezzenek. Ilyen szervezési megoldással és alapos előkészítéssel változatossá, gazdaggá tehetjük a pajtások foglalkozásait, összejövete­leit. Mi sem örvendetesebb annál, ha a szomszéd község dolgozói és út­törő pajtásai előtt adhatják elő énekkari számaikat, színdarabjai­kat, sportrendezvényeiket, vagy a ter­mészetjárók kirándulásokon kalau­zolhatják a meghívott pajtásokat. A rajok és úttörők személyi ösz- szeállításánál is a korábbi gyakor­lattal szemben nagyobb szabadosság­gal kell eljárnunk. Feltétlenül te­kintettel kell lennünk a pajtások ba­ráti köreinek bizonyosmérvű tiszte­letben tartására. Persze, oly mérték­ben, hogy ez ne jelenthessen esetle­ges elkülönülést. A körzetesítés kétségkívül nagy felelősséget ró az önálló rajve­zetőkre. Még talán nagyobbat, mint az egyedi csapatok vezetői­re. Ugyanis ez esetben nemcsak mint önálló életet élő kis csapat dolgozik a ra.i, hanem feltétlenül tekintettel kell lenni a testvér-rajok munkájá­ra, életére is. Emellett felelősek mindazért a munkáért, feladatok el­végzéséért, amelyek a csapat mun­katervéből rajára hárulnak. Nagy a felelősség azért is, mivel csapatgyűléseket a területi tagoltság miatt nem lehet havonta tartani. Ez­zel szemben az egyedi csapatok egy­azon iskolában, egyazon helyen él­nek s tudnák havonta ülésezni, köny- nyebben meg tudják oldani a csapat életében felmerülő problémákat. Utoljára, de nem utolsósorban be­szélnünk kell a körzeti csapatok ve­zetőjének munkájáról is. Ö az, aki összefogja a szervező tes­tület különböző helyén lakó tagjait, velük rendszeresen megbeszéli a fel­adatokat, összehangolja, korrigálja a véleményeket stb. ö áll a csapat életének fókuszában, s az ő szerve­zőképességén és lelkesedésén múlik a csapat egységes munkája. Ismerve vezetőink áldozatkészségét és odaadó lelkesedését, biztosak vagyunk abban, hogy e célkitűzésükről hallatják majd véleményüket, s közös munkával, közös elhatározással együtt fognak velünk dolgozni az úttörő mozgalom helyes kibontakozásának útján. Fűzi János Megyénk fiataljainak életéből A kaposszentjakabi KlSZ-fiata- lok a kultúrházzal közösen rendezett Dankó Pista estet terveznek a hónap végére. Valószínű fellép az ejt során a Somogy megyei Népi Együt­tes is. * * * Kétnapos sátortáborozásra men­nek az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kiszesei szombaton és va­sárnap Balatonmáriára. * * * Ifjúsági brigád alakult a Cukor­gyárban azzal a céllal, hogy a sze­letszárítás gyári önköltségét csök­kentse. A tíztagú brigád vállalta, hogy a korábbi szárítási kieséseket megszűnteti, mellyel gazdaságosabbá válik a szelet szárítása. * * * Az Úttörő Szövetség járási elnök­sége elhatározta, hogy egy héttel meghosszabbítja a zsippói táboro­zást. * * * A várdai KISZ cséplőcsapat — mely a cséplés megkezdése előtt versenyfelhívást tett közzé, 11,5 va­gon gabonát csépelt el hétfőig. * * * Ságvári Endre életéről tartanak beszélgetést a Mélyfúró Vállalat KISZ fiataljai Hámori Ottó: Endri című könyve alapján. * * * A Vízművek KISZ szervezete szombaton este vidám táncestet ren­dez a Szabadság Strandon. * * * A Tatarozó Vállalat kiszesei augusztus második felében kétnapos sátortábort szerveznek a Balaton mellett. Könyvismert’el'és Máté György kötetének egyik illusztrációja Máté György: A RETEZÁROK ÉS MAS TÖRTÉNETEK. (Magvető.) Kb. 208 oldal, kötve 13,— Ft A szatirikus írások kötetbe fog­lalva egymást egészítik ki, színvo­nalas, következetes szemlélettel dol­gozó írót mutatnak be. (1IH!Hll!!!Hlllllllllllll!llll!!!!lll!!llilil!lllinillllllll!lllllll!llliil!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilílllllll!llll!llllllllll!IIIIIIHIII!illlllllllllllll|IIIIIIIIIM EQY KISZ-SZERVEZET ÜTJA Comogyjádon aránylag igen ko- rán megalakult a KISZ. Még országszerte is csak éppen hogy bontakoztak az •ifjúsági szervezet vörös zászlói, de ebben az októberi viharban eléggé felbolygatott köz­ségben már azon gondolkodtak, ho­gyan lehetne átmenteni a DISZ roncsait egy olyan szervezetbe, mely politikai kiállást is és tekintélyt is jelentsen a faluban. A tét annál is inkább nagy volt, mert fel kellett ébreszteni a jó pár éve Csipkerózsi­ka álmát alvó kultúrtevékenységet is. »Nem lehet az —. modták töb­ben is, akik előtt nem közömbös az ifjúság sorsa —, hogy ezek a gyere­kek továbbra is olyan semmittevés­ben és hasznavehetetlenül unják át a vasárnapokat, mint eddig.« Mert mit is csinálhattak a jádi fiatalok, mondjuk tavaly ilyenkor, egy vasár­napi napon? Vagy behúzódtak a kocsma füstös, hangos odújába, vagy elmentek vidékre, ha táncolni alcar- tak és ez így ment kisebb-nagyobb megszakításokkal. Es az elgondolások, melyeket elő­zőleg a pártszervezetnél és a tanács­nál plántálgattak, márciusra már megértek. Egy estén vagy 28—30 fia­tal gyűlt össze a tanácsterem külön­féle szónoklatokat és viharokat meg­ért falai között. Többen határozott céllal jöttek ide, néhányan meg csak körülnézni, egy kicsit óvatos­kodó érzelmekkel. Ezen az estén —, úgy emlékeznek vissza a szervezők. Trenycsényi László KISZ-titkár és Tóth Tibor tanácstitkár — húsz név került a papírra, melyek a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség első fecskéit jelentették Somogyiadon. Talán tí­zen voltak, akik még halogatták az aláírást. De ezek sem sokáig, mert a második hullámban — két hónán múlva — már ők voltak azok, akik új embereket is hoztak. így lettek negyvenötén. Az új szervezet frisse­ségével és a munka fontosságának sarkalló lázával kezdtek el dolgoz­ni. A bátortalan »most merre?« első lépését tulajdonképpen nem is kel­lett megtenniök, mert mindjárt mun­kába kellett állni. A tanács ugyan­is hozott egy olyan határozatot, mi­szerint a kultúrházat, melyet eddig a község igen hiányolt, ebben az évben legalább annyira fel kell épí­teni, hogy ott bálokat lehessen tar­tani. Erre pénzösszeg lesz ennyi és ennyi, a többit társadalmi munká­ban kell megcsinálni. Azóta a nyár, és a sok paraszti munka beköszön­téséig ez volt a központban. Meg a labdarúgó- és röplabdacsapat szerep­lése. De a kultúrház különösen nagy gondot okozott. Hogyne, hiszen azt nem szabad elejteni, mert akkor so­ha nem lesz Jádon saját háza a mű­velődésnek és a szórakozásnak! Moz­gósították az idősebbeket is a vasár- naponkénti munkára. Vágták a föl­det, planírozták az eljövendő bál­terem göröngyeit, a fogatosok pedig meszet hordtak, meg a mész oltáshoz szükséges vizet. De ezzel még mindig nem érte el, csak egy részét céljá­nak a somogyjádi KISZ; a vasárnap már nem olyan üres, mint régebben, vannak sportmérkőzések. De van egy távolabbi cél is. melynek sikerén ál­landóan kell fáradozni: dolgozni a kultúrházért. A következőkben a bálok keriil- tek elő ismét. Majdnem min­den vasárnap rendeztek kisebb-na­gyobb táncos összejövetelt. De mi­előtt sor került volna egy bálra, előtte való nap megbeszéltek minden szervezési kérdést. Kijelölték a ren­dezőket, jegyszedőket, hogy a leg­nagyobb rendben menjen minden. Hogy ezt mennyire meghatározott céllal csinálták, példa rá a követke­ző eset: Van egy fiatal, akinél igen­csak elgondolkoztak a szervezők, hogy bevegyék-e a KISZ-be, vagy nem? Ellene szólt, hogy túlságosan szereti a szeszt, s valószínű, itt sem szokik le róla. Mellette nem szólt semmi. Illetve csak egy ember. a párttitkár, aki azt mondta: »Vegyük fel és adjunk neki valamilyen fel­adatot.« Úgy is lett. A legközelebbi bálon őt bízták meg a jegy eladás­sal. A módszer bevált, mert az ille­tő elvtárs, míg le nem számolt a pénzzel, nagyon becsületesen helyt­állt. S ha nem akadt volna párt­fogója a felvételkor, egész biztos berántották volna a barátai pohara­zásra, mely legtöbbnyire kötekedés- sel szokott végződni. Mindenképpen látszott már a szervezeten, hogy életképes, s ennél­fogva megérdemlik, hogy segítsék őket. A pártszervezet és tanács er­kölcsileg is, és anyagilag is szinte állandóan segített, a földművesszö­vetkezet pedig méltányolva az ed­dig végzett munkát, május elsején selyem zászlót ajándékozott a fiata­loknak. Azóta nem sok idő tellett el, de már jelentkeztek a komoly munkára buzdító ajándék kiérdem- lésének első jelei. Például a július 15-i tanácsülésen a KISZ szervezet a falusi pártszervezettel együttesen felajánlotta, hogy az öreg. vagy be­teges családok gabonáját segítség­képpen learatják. T)ár az aratás már befejeződött, fiatalt mégis igen nehéz ott­hon találni ilyenkor takarodás. csép­lés idején. Azt mondják, inkább va­sárnap lehet őket együtt találni a sportpályán, meg majd hamarosan az Augusztus 20 Tsz-el közösen rendezett ünnepségen. Dolgoznak a somogyjádi kiszesek! K. E. A Hazafias Népfront segítse felsorakoztatni a dolgozó tömegeket a szocializmus építésének nagy ügye mellé Néhány nappal ezelőtt ülést tar­tott a Hazafias Népfront kaposvári járási bizottsága, melyen sokolda­lúan megvitatták a népfront-moz­galom helyzetét és feladatait. Tamás Gyula elvtárs járási tit­kár megnyitó szavai után Gőgös Péter járási elnök mondott beszá­molót. Részletesen foglalkozott a párt, a kormány és a népfront-moz­galom viszonyával. Ezzel kapcsolat­ban megállapította, hogy a népfront­mozgalomnak minden rendelkezésé­re álló eszköz felhasználásával segí­tenie kell a pártot, a kormányt a szocializmusért vívott harcban. A párt és a kormány helyes célkitű­zéseinek népszerűsítésével fel kell sorakoztatni a dolgozó tömegeket a szocializmus építésének nagy ügye mellé. A népfront-mozgalom eredmé­nyeiről szólva megállapította, hogy fogyatékosságai ellenére a szocializ­mus építésében pozitív szerepet töl­tött be. Ez annak köszönhető, hogy a népfront-bizottságokban, elnöksé­gekben tevékenykedő kommunisták és pártonkívüliek szívükön viselték népünk felemelkedésének nagy ügyét. Befejezésül ismertette elgondolá­sait a munka megjavítására. A köz­ségi pártszervezetek támogatásával újjászervezzük a népfrontJbizottsá- gokat és elnökségeket. A járási népfront-bizottság mellett különbö­ző bizottságokat hozunk létre (bé­ke-bizottság, művelődésügyi-bizott­ság, mezőgazdasági szakbizottság, községfejlesztési szakbizottság, mű- emlékvédelmi-bizottság). »►Népfront- esteket« szervezünk, amelyeken megvitatjuk a napi bel- és külpoli­tikai kérdéseket. Nagy gondot for­dítunk a dolgozó parasztság szak­tudásának növelésére. Ennek érde­kében különböző szaktanfolyamokat rendezünk. Kaposvölgyében állatte­nyésztési hónapot rendezünk azzal a céllal, hogy az országoshírű Ka- posvölgye állattenyésztését segítsük. Jó szakemberek bevonásával állat- tenyésztési kérdésekről előadássoro­zatot szervezünk. Nagy gondot for­dítunk a termelőszövetkezetek lá­togatására, bevonjuk a mezőgazda- sági szakembereket, hogy a Szer­zett (tapasztalatokat ki-ki a maga területén felhasználja. Képviselői beszámolókat szervezünk, melynek célja, hogy a képviselők közelebb kerüljenek a választókhoz. Méltó körülmények között készülünk au­gusztus 20-ra, alkotmányunk meg­ünneplésére. A beszámoló után felszólalásokra került sor. Boda Péter Kazsokból, felszólalásában bírálta a népfront megyei és országos vezetőségét, mert nem adtak megfelelő segítséget az alsó szervek munkájához. Miből állt a felsőbb szervek által nyújtott se­gítség? Abban, hogy megszervezték a népfront-bizottságokat, s brosúrá­kat adtak ki. Csak a választások le­bonyolítására korlátozódott a nép­front munkája. Hangsúlyozta, hogy a párt, a kormány politikájának megvalósítása a nép érdeke, éppen ezért minden dolgozó ember mun­kálkodjon a célkitűzések megvaló­sításán. Ternyák Lászlóné, a Hazafias Népfront járási bizottságának tag­ja egyetértett az előterjesztett ja­vaslatokkal. Javasolta az egészség- ügyi előadássorozat megtartását. A munkamódszerekről szólva hangsú­lyozta, hogy az élet rendkívül gaz­dag és bonyolult. Éppen azért nem lehet bevált “»recepteket« adni az alsóbb szervek munkájához. Csakis a konkrét segítségnek van megfe­lelő haszna. Majd a helyi népfront- bizottságok öntevékenységének je­lentőségére hívta fel a figyelmet. Németh Lajos Memye, a népfront gazdasági munkájának jelentőségé­ről szólva megállapította, hogy ha a népfront-bizottságok gazdasági kérdésekben érnek el jó eredménye­ket, akkor növekedik a tömegbefo­lyásuk. Boros Ferenc Kaposfüred, nagy érdeklődés közepette, a helyi nép­front-bizottság munkamódszerét is­mertette. Papp Sándor országgyűlési kép­viselő a népfront-bizottságok mun­kájáról szólva megállapította, hogy a megyében kevés Kaposfüred van. (Gondolván arra, hogy Kaposfüre- den a népfront dolgozik.) Felhívta a jelenlévők figyelmét a falusi ér­telmiség jelentőségére. A népfront- mozgalom újjászervezése során ok­vetlenül figyelembe kell venni a fa­lusi értelmiséget. Bátran meg kell bízni vezető funkcióval a néphez hű pedagógusokat. Tóth György elvtárs, a járási pártbizottság tagja azt hangoztatta, hogy napjainkban jobban szükség van a népfrontra, mint bármikor. A párt és a kormány köré kell tö­möríteni a dolgozó népet. Fel kell világosítani a dolgozókat céljaink jelentőségéről, fontosságáról. A dol­gozókat a szocializmus híveivé Jkell nevelnünk. Éppen ezért nem szabad ötödrendű kérdésként kezelni a népfront-mozgalmat. Mikóczi Alajos Nagybajom, igaz­gató-tanító felszólalásában a nép­front-mozgalom fogyatékosságairól szólva megállapította, hogy a (közsé­gekben nagyon gyakran az elnök egyenlő volt a népfront-bizottság­gal. Vigh Pálné javasolta, hogy a nép­front járási bizottsága ‘küldjön til­takozó táviratot az Országos -Béke­tanácsnak, melyben ítéljék él és kö­veteljék az atom- és hidrogén, vala­mint más tömegpusztító fegyver elő­állítását s használatát. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. A felszólalások után sor került az elnökség megválasztására. A nép­front járási elnöke továbbra is Gő­gös Péter, a járási tanács elnökhe­lyettese. Elnökhelyettes Gynrisics Dániel igali dolgozó paraszt, alel- nökök: Kalmár Sándor fonói igaz­gató-tanító, dr. Kocsis Béla orvos, Nagybajom, Mester József tsz-elnök, ifj. Vincellér János ráksi dolgozó paraszt. Az elnökség tagjai: -Balaj- cza János ifjúsági szervező, Kapos­vár, Fonyó János mezőgazdasági fel­ügyelő, Nagyberki, Nádorfalvi Jó­zsef fonói kisiparos, Tóth György MSZMP járási bizottságának tagja, Tóth Sándor, a járási tanács titká­ra és Szecsődi Károlyné háztartás­beli, Jákó. Az ülés Tamás Gyula járási nép­front-titkár zárszavával ért véget. S. K. Fénykép-pályázni A Balatoni Intéző Bizottság és a Magyar Fotóművészek Szövetsége a balatoni hetek alkalmából országos pályázatot hirdet a Balatont nép­szerűsítő fényképekre. A pályázat jeligés, részt vehet benne minden amatőr és szak-fényképész. Egy pá­lyázótól legfeljebb hat 18x24-es mé­retű képet fogadnak el. Ezeket szep­tember 1-ig kell beküldeni {VII., Kertész u. 36.). Az első díj hétnapos üdülés Balatonfüreden vagy Tihany­ban, a második díj ezer forint, ezen­kívül három harmadik díj, egyen­ként 500 forint, 5 negyedik díj, egyenként 300 forint és 5 ötödik díj, egyenként 200 forint kerül kiosztásra. A Vöröskereszt válasza az „Egy kaposvári feliratra" című cikkre A segélyek megszüntetésével 1 apcsolatos felirat, amely a Vörös- kereszt irodájának bejáratán volt kifüggesztve, valóban félreértésre ad­hat okot. Céija azonban nem az élelmi és ruhasegélyek megszűnése feletti aggodalom kifejezése volt —, hiszen segélyek nemcsak nyugatról, a népi demokráciák országaiból is érkeztek —, hanem annak közlése, hogy a segélyek elfogytak és többet senkinek nem osztunk. Ami a velünk szemben megnyilvánuló »»kételkedést« illeti, meg kell mondanunk — és ezt jó lett volna már előbb közzé tennünk —, hogy a segélyezendők kijelölését nem egyedül mi végeztük. Ha a ki­osztás során arra nem jogosultak részesültek volna előnyben, az a Városi Tanács arra illetékes osztálya és a Vöröskereszt igen kislét- számú apparátusának a sok beadvány miatti esetleg megalapozat­lan, vagy felületes kivizsgálásából fakadhatott. Ez azonban nézetünk szerint igen kevés esetben fordulhatott elő. A kiosztott segélyekről pontos listát vezetünk, abban bárki, bármikor ellenőrzést gyakorol­hat. Azzal a bejelentéssel és cikkel kapcsolatban, amely a véradók se­gélyezését illette, megjegyezzük, hogy az újságban kétszer is hirdettük, lakáscímeikre pedig értesítést küldött a Véradó Állomás, hogy cso­magjaikat vegyék át. Természetesen minden véradónak nem tudtunk juttatni, mert közülük nem mindegyik volt rászorult, másrészt a. 4500 véradó részére mindössze 900 csomag állt rendelkezésünkre. így azok jutottak hozzá, akiket a rendelkezések arra illetékesnek jelöl­tek meg. Vöröskereszt Megyei Szervezetének Titkársága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents