Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-30 / 202. szám
XIV. évfolyam, 202. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1951. augusztus 30. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÜNNEPLŐ FA’ Yf OTTHONUN (L SÉTA A MÁJUS I UTCÁBAN TALÁLKOZÁS EGY FIATALEMBERREL VIDÁM SZOMBAT ESTE AZ ÚJ TANÉVRE KÉSZÜLNEK TILTAKOZIK SOMOGY MEGYE DOLGOZÓ KÉPE A Balatonboglári Általános Iskolában A külső nem iskolát sejtet. Hajdan valóban nem iskola céljait szolgálta a balatoni műút mentén fekvő nagy épület, hanem szálloda volt. A felszabadulás után iskola lett belőle, s már esztendők óta évenként négyszáznál több gyermeknek jelenti második otthonát. Boros Istvánnal, az iskola igazgatójával beszélgetünk a most lezajlott javítóvizsgákról. Bizony az elmúlt nyarat 22 tanulónak kellett szorgalmas munkával töltenie. Ennyien lettek ugyanis javítóvizsgára utasítva. A javítóvizsgákon már túl is vannak, s azóta 14 tanuló boldogan újságolhatta odahaza, hogy egy osztállyal feljebb léphet. A nyarat nem töltötték tétlenül a bogiári pedagógusok, akik felváltva korrepetálták rendszeresen a javítózni készülő tanulókat. Ahogy Boros igazgatóval együtt rójuk a termeket, kitűnik, hogy a bogiári iskola valóban csak kényszermegoldás. Még így frissen meszelve megnyugtató képet nyújtanak a falak, de itt-ott már előtör a salétrom, s mint az igazgató mondja, egy hónap múlva már nem is hinné valaki, hogy frissen tatarozva, meszelve adták át e termeket rendeltetésüknek. Aztán megzavarják a beszélgetést, mert gépkocsi érkezik. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat hozta Kaposvárról a könyveket. Az igazgató és helyettese boldogan osztályozza a kispajtásak nélkülözhetetlen segítőjét, a sok szép új tankönyvet. Lesz már mit kézbeadni a kis elsőosztályoso.knak, akiket ünnepléssel fogadnak. Elbúcsúzunk a bogiári iskolától, s az igazgató még egyszer a lelkünkre köti: írják meg, új iskolára van szükségünk! Biztosra vesszük, hogy az illetékesek is meghallják a bogiáriak SOS kiáltását az iskola ügyében. Jövőre talán mégis lerakják az új iskola alapjait, amely már el is készült volna, ha nem jön közbe 1936 októbere. A Balatonlellei Általános Iskolában Nem sok község dicsekedhet olyan jól megépített iskolával, mint a balatonlelleiek. Szabó Lajos igazgató boldogan kalauzol bennünket a frissen, meszelt, szépen kitakarított, tágas, világos tantermekben, ahol minden készen áll a tanévnyitásra. A kréta is ott van már a fekete tábla mellett, hogy aztán néhány nap múlva a kispajtások birtokukba' vegyék. Mintegy 350 tudományt szomjúhozó fiúcska és kisleány lépi át majd szeptember 2-án a Balatonlellei Általános Iskola kapuját. A tanulók fele a már említett korszerű iskolaépületben, a másik rész pedig a Kohanovszky kastélyból iskolává átalakított tantermekben kezdi meg majd a tanulást. Nemcsak a kis tanulók, hanem a pedagógusok is számolgatják már a napokat. Maguk a pedagógusok tulajdonképpen már augusztus 23-a óta munkába álltak. Az eddigi 13 nevelő helyett 16 tanító és tanár oktatja majd Balatonlelle ifjait. Kettő közülük gyakorlóéves tanító. Halász József Kaposvárott, Lestár Gyöngyi pedig Székesfehérváron végezte a tanítóképzőt, hogy aztán mindketten most idősebb pedagógus társaiktól biztatva, búzdítva lássanak élethivatásuk első állomáshelyén a munkához. Nagy öröm a pedagógusok számának emelkedése a balatonlellei iskolánál, mert az újabb három tanerő annyit jelent, hogy ez évben nem lesznek 50 fős osztályok, mint tavaly. Már pedig az világos, hogy kevesebb gyermekkel könnyebben megy a tanulmányi előrehaladás. Nemcsak az iskola, de az iskola napközi otthona is felkészülten várja Balatonlellén a tanulókat. A napközi otthon egyébként az elmúlt hetekben teljesen újjá lett varázsolva. Frissen csillog az olajfesték a tálakon, a berendezési tárgyakon. A konyhákban pedig ott vannak a hatalmas lábasok, fazekak, várva a tanévkezdést. Ebben a szép környezetben igazán öröm és élvezet a tanulás. Ugye egy etértetek velünk balatonlellei kispajtások? Napról napra érkeznek az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen tiltakozó táviratok Somogy . megye minden részéből, üzemek munkásai, tsz-ek tagjai, egyénileg dolgozó gazdák, hivatalok, tanácsszervek emelik fel szavukat, hogy az imperialista hatalmak, amelyek előidézői voltak az októberi ellenforradalomnak, most ismét beavatkozzanak a szuverén magyar állam, a dolgozók államának belső életébe. A Marcali Sütőipari Vállalat dolgozói a következőket írják levelükben: »Véleményünk szerint a különbizottság jelentése a magyarországi ellenforradalmat a nemzetközi és hazai reakció szemszögéből nézve ítéli meg. Kérdezzék meg a volt ag-' rárproletárokat Marcaliban, akik ma elég jó módban élő parasztemberek, mit értettek Mindszenty második rádióbeszédéből?! Szerintünk az ötös bizottság hamis beállítású jelentésében azokat próbálja igazolni és feKedvezöek a feltételek, jó ütemben kötik a termeltetési szerződéseket Az egész országban megkezdődtek, s általában jó iramban folynak a termeltetési szerződéskötések az őszi káposztarepcére, a szöszös- és pannonbükkönyre, az őszi borsóra és a különböző fűmagvakra. Heves megye például már 170 százalékra lekötötte az előirányzott terület 80 százalékát. Különösen nagy az érdeklődés a fűmagvak és a pannonbükköny termelése iránt: az előirányzott fűmag-vetésterületnek már több mint 80 százalékát kötötték le eddig a szerződő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. A szerződéses magtermelés iránt mutatkozó nagy érdeklődés oka mindenekelőtt az, hogy a tavalyinál jóval kedvezőbbek a szerződési feltételek. hérre mosni, akik 12 éves vívmányainkat le akarták rombolni és megkísérelték visszaállítani az 1945 előtti népelnyomó rendszert. Mi jól tudjuk, hogy az ellenforradalom győzelme esetén olyan demokrácia lett volna Magyarországon, amelyben csak a kizsákmányolok élvezték volna a szabadságot, a dolgozó nép nem. Hát ezért nem értünk mi, kenyérgyári dolgozók egyet az BNSZ ötös bizottságának történelmet hamisító jelentésével«. A Kaposvári Áramszolgáltató Vállalat dolgozói röpgyűlésen tiltakoztak: »Mély felháborodással értesültünk, hogy az ENSZ, provokátorok jelentése alapján napirendre akarja tűzni az úgynevézett »magyar ügyet«, mely nem más, mint hazánk bel- ügyeibe való beavatkozás. Ezért követeljük, hogy vegyék le a napirendről ezt a kérdést és ha az ENSZ meg akar bizonyosodni arról, hogy milyen jellegűek voltak a magyarországi októberi események, ne a hazánktól elmenekült fasisztákat és hazaáruió- kat, hanem a dolgozó magyar népet kérdezze meg. Határozottan kijelentjük, hogy mi támogatjuk pártunk és kormányunk minden intézkedését, mely a szocializmus megvalósításához vezet«. A Marcali Járási Tanács augusztus 28-án megtartott ülésőn az alábbi határozatokat hozta: »A Marcali Járási Tanács, mint a járás legfelsőbb államhatalmi szerve, megbotránkozással vette tudomásul az USA által irányított nyugati imperialista körök legutóbbi durva beavatkozási kísérletét hazánk bel- ügyeibe. Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ ötös bizottságának jelentését a rendkívüli ülésszak napirendjére tűzzék. Nyíltan és határozottan kiállunk népköztársaságunk munkás-paraszt kormánya mellett, s annak minden tevékenységét teljes erőnkből támogatjuk«. MA RAKJÁK LE A HOLNAP ALAPJAIT Látogatás a somogyvári Szabadságban Az irodában lázas munka folyik — a másnapi közgyűlésre készülnek a somogyvári Szabadság Tsz-ben. Elsősorban arról kell számot adni a vezetőségnek, hogy a gabonaterméssel hogyan gazdálkodnak. Mire e sorok napvilágot látnak — ezt mondhatták el a tagság színe előtt: — Kilencvenöt holdon 1215 mázsa búzánk termett átlagosan 12 mázsa 80 kiló holdanként. Rozsunk virágzás idején megfázott, ezért a tervezettnél 57 mázsával kevesebbet fizetett, vagyis 270 mázsát mutat a cséplési ered- nénylap. Földadóra, meg a gépállo- násnak 256 mázsa jár, munkaegységekre pedig több mint kilenc va- »onnyit oszthatunk. Év végéig hoz- :ávetc.legesen 17 ezer munkaegységet érünk el, tehát búzából négv, •ozsból pedig egy kilót mérhetünk ki ninden munkaegységre. Nem lesz gyetlen szövetkezeti családnak sem :enyérgondja. Nagy Ferencéknek uztosan javukra írhatunk október 1-ig nyolcszáz egységet, erre pedig legyven mázsa búzát és rozsot kaptak. Gurgel Mária, aki több mint tven éves kora miatt talán a száz- tven munkaegységig ér el. hét és él mázsa kenyérnek valót vihet lajd haza. Gondoltunk az öregek és esetleges etesek segítésére is. Ezért szociális él okra ötven mázsa kenyérgabonát ' runk fordítani. Félretettük a 123 id búza és rozs vetőmagját és aradt 150 mázsa búzafeleslegünk. * az a bizonyos szabadgabona, üt eladtunk a Terményforgalmi llalatnak. Ebből nem az elnöknek i.ott prémium, hanem az egész ővetkezetnek. Mert figyeljék csak számvetést: a 205 forintos mázsán- énti ellenértékre kaptunk 20 forin- >s mennyiségi, meg 33 forint minő- ;gi felárat, mert nagyban értékesí- fttük a vetőmagnak termelt búzát. ty ötven forint híján nyolcezer fonttal több pénz jött a tagság zse- ébe, mint úgy, ha kimérnénk mun- egységekre ezt a másfél vagonnyi át és ki-ki külön értékesítené, mek ismertetésére készültek te- , a Szabadságban, amikor ott rtunk. Reméljük, a közgyűlésen »yetértésre jutott a vezetőség és tagság. Két örömhír is érkezett a tsz-be látogatásunk napján. Békefi Lajos elnök azzal jött haza Fonyódról, az MNB járási fiókjától, hogy hitelügyük kedvező rendezésére kapott biztos ígéretet. A Pestről érkezett levélben pedig az áll, hogy 20 anyakocából álló fehér hússertés törzset kap a szövetkezet októberben. Nagyon jó ez az időpont. Addigra a saját építőbrigád elvégzi a sertés ól korszerűsítését. A régi ól egyik részén megjavították már a tetőt, lerakták téglával a padlózatot, s nemsokára cementtel öntik le azt. Utána a kerítések elkészítéséhez fognak hozzá. Hadd legyen megfelelő, külön helyük necsak a kocáknak és a malacoknak, hanem a süldőknek és hízóknak is. Most 28 kocájuk, 39 hízójuk és. 117 malacuk van. Vegyes ez az állomány, szükség van a minőségi válogatásra. A továbbtenyész- tésre nem alkalmas sertéseket meg- hízlalva áruba bocsátják majd. Úgy tervezik, how a süldőkké cseperedett malacok javát lekötik baconnevelésre. A 60 000 forintnyi szerződéses előlegből soványmarhákat vesznek, s mire a sertéseket leadják, a hatvanezer forint egyharmadával gyarapszik. A tervek, elgondolások azt mutatják: egyre szilárdabb alapokra akar támaszkodni a Szabadság Tsz. Csak helyeselni lehet, hogy a szövetkezetiek ebben a gazdasági évben végre az állattenyésztésre is nagyobb figyelmet fordítanak. (Ezért nem akarják szétosztani a terven felül termett két vagonnyi árpát.) Azzal kezdték, hogy tavasszal 74 hold pillangós takarmányt vetettek. Van mit adni a huszonkét szarvasmarhának. Csak a tej nem akar vastag sugarakban ömleni a sajtárokba. Tizennégy tehenük közül tizenegyet fejnek — 104 liter a napi tejhozam. Jó lenne, ha az állattenyésztés irányítói szaktanácsokkal, vagy a gyengébb egyedek kicserélése lehetőségének megteremtésével segítenék őket. Mert attól még nem telik jobban a tejeskanna, ha 12 tehenet törzskönyvi ellenőrzés alatt tartanak — az egyedi takarmányozásra, a tejtermelés más csinja-binjára is meg kellene tanítani a Szabadság Tsz egyébként szorgalmas szarvasmarhagondozóit. Hiszen a dédelgetett vágyuk, hogy több tejet fejhessenek. Már latolgatták, hogy a jövőben vesznek tejszeparátort, hadd gömbölyödjenek a malacok a fölözött tejtől. A lovakat nagy becsben tartják a szövetkezetben. A 450 holdas gazdaságban — amely 350 holdnyi szántót foglal magában — 15 ló és négy, egy évesnél idősebb csikó éli világát. Arra vér a tagság, hogy a csikókra hámot lehessen tenni, akkor az öregebb lovak közül néhányon túladnak. Ezt okosan teszik, hiszen a szántást elvégzi a szövetkezet majorjában lévő »fiók-gépállomás« (itt van a lengyeltótiak egyik brigádjának szállása), a szállításban pedig sok fogatot pótol a saját Zetor. Érdemesebb lenne a lóeladás után jól tejelő teheneket vásárolniuk, amelyek éven át adnák a hasznot. A lófogatok teljesítőképességét ugyanis csak időszakonként, a nyári és őszi betakarítások idején tudják kihasználni. Az állatsűrűség növelését viszont parancsolólag íria élő számukra a talajerő gazdálkodás gondja. A több mint 400 juhot is figyelembe véve hatévenként jut 150 mázsa trágya szántójuknak minden holdjára. Több trágyát viszont nem annyira a disznóólból, a juh- akolból, hanem inkább a marhaistállóból várhatnak. Évről, évre gyarapszik az emberek tudása, gazdálkodási tapasztalata. A hibákon okulnak, a jót pedig tovább fokozzák. így vannak a kertészkedéssel. Korábban is foglalkoztak konyhakerti növények termesztésével, de az idei év nagyobb tanulsággal szolgált számukra. Si- linger Istvánra bízták a hét holdas öntözéses kertészetet. Ö és munkatársai meg is tettek mindent a minél nagyobb termésért, csak a választékkal volt baj. Paradicsomot, paprikát, kései salátát, káposztát, karfiolt, sárgarépát, zöldséget és próbakénpeh dinnyét termesztettek — egyik-egyik növényféleséget nagy területen. Jövőre másként csinálják. A 10 holdas kertészetben bolgár módszert akarnak meghonosítani. Termelnek őszi salátát — abból jó pénz jön kora tavasszal. Aztán zöldhagymával, zöldbabbal, retekkel, csíráztatott burgonyával is foglalkoznak majd. Amint a földből kiveszik egyik növényt, tüstént beleteszjnek valami másfajta konyhakerti veteményt, hogy kora tavasztól késő őszig legyen eladó portékájuk. Egynemű zöldségfélének kisebb parcellát szánnak — így kiiktatják az időnkénti munkacsúcsokat. Megtanulták azt is — saját bőrükön —, hogy nem elég valamit megtermelni, hanem az értékesítés legjobb módját is meg kell találni. A konyhakerti növények egy részét a helyi földművesszövetkezet vette át tőlük, pl. a káDoszta kilóját 30 fillérért, s a fonyódi piacon adta el a fogyasztóknak egy forintért. Ezt azért tudják ilyen pontosan a tsz- ben. mert nekik is van elárusító-helyük Fonyódon. Lengyeltótiban meg állandó jellegű zöldségüzletet nyitottak. amely július hónapban 25 ezer forintot forgalmazott. A kertészetből az idén 85 ezer forintot vettek be, s év végéig még 25 ezerre számítanak. Jövőre pedig jóval többre — mert a konyhakerti növényeket kizárólag saját maguk akarják a piacon eladni. Egy-kettőre Fonyódon terem a Zetor egy-egy rakománnyal. Hasznos ötletek egész sora enged arra következtetni, hogy gazdagabb jövő vár a Szabadság tagjaira. A kertek alatt van már az elektromos áram, nemsokára eljut a fény a majorba is. A dróton érkező energia gyors forgásba hozza majd a darálót, a körfűrészt és a gattert is, amit ezután akarnak megszerezni. A vízhúzás is könnyebben és gyorsabban megy majd. ha az emberi karoknak nem a kútkereket, hanem a villanymotor kapcsolóját kell csupán elfordítaniuk. Egy romos épületet zúha- nyozóvá, öltözővé akarnak átalakítani. A volt Béke Tsz-től átvett szeszfőzde az ősszel már hozzákezd a pénzkereséshez. A soha nem használt két darab, tizenhatezer' forint értékű keltetőgéptől is szeretnének megválni, s annak árát Valami gazdaságos beruházásra fordítanák. Negyvenöt család, hatvanhórom tagja dolgozik ebben a szövetkezetben. A természetbeni részesedésen felül tíz forintnál több pénzt .akarnak osztani egységenként ......... A 60 holdas erdő , fája megjmelegíti mindahány szövetkezet beli otthonát. A háztáji haszna meg kiegészíti a közösből származó jövedelmet. Beosztással mindegyiküknek lesz kitartása az új termésig. Becsületes dolog, hogy igyekeznek egyre jobbá varázsolni közös gazdaságukat, s keresik, kutatják a többtermelés módját, Ezt teszi Békefi Lajos elnök, Fuller József brigádvezető, Győréi Mária tehéngondozó, aztán a tsz kovácsa, aki egyénieknek is dolgozik megfelelni díjazás szerint,— s a szövetkezetnek minden tagja. Külön kell szólnunk — elismerően — Csapó Jenő könyvelőről, aki november óta rendszeresen vezeti az ügyvitelt. A nyilvántartás naprakész. Ez sok felesleges kiadástól menti meg a tsz-t. A Kertészeii Magtermeltető és Vetőma gellátó Vállalat Budapestről 76 zsákot keresett a Szabadság Tsz-nél —. pénz helyett elküldte a szövetkezet a zsák korábbi átadásáról szóló, elis- mervénv másolatát. A Terményforgalmi Vállalatnak május 18-án egy hatvan filléres levélben adta tudtára Csapó Jenő: január 5-én .kifizette a tsz a lucernamagot. Hatszáz forintról volt szó! Erre is kel) az áttekinthető könyvvitel a szövetkezetekben. Kutas József