Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’. r AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 198. szám. M» FILLÉR Vasárnap, 1957. augusztus 25. tolMMHWMi—maw<IHTr* *iimmi mm»» 150 000 HAZUG SZÓ----------- \ A KAPOSVÁRI .SÁRÁS PÁRTSZERVEZETEI KÉSZÜLNEK A PÁRTOKTATÁSRA AZ APAÁLLATGONDOZÓ az ifjúság városában OTTHONUNK EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR Követeljük, hogy áss ENSZ ne avatkozzon hazánk kelügyeibe Tiltakozó táviratok Somogy megye minden részéből Félmillió forintos terven felüli jövedelem a liárdibiikki Állami Gazdaságban A BárdibükiM Állami Gazdaság­iban mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a gazdaság minél jövedelmezőbb legyen. A többszáz holdas gyümölcsösön kívül ma már az állatállomány is je­lentősen jövedelmez. Az okszerű gazdálkodás nyomán megfelelő ta­karmánybázist tudtak teremteni, ami lehetővé tette a szarvasmarha­állomány növelését. Ebben az év­ben terven felül kilencven hízó­marhát szállítottak exportra, s így a gazdaság csak ezért félmillió fo­rint plusz jövedelemhez jutott. RÖVID BELFÖLDI HÍREK Tíz hónappal az ellenforradalom leverése után, akkor, amikor a szo­cialista Magyarország az egész vi­lág előtt megmutatta életerejét és a hatalmas pusztításokat helyrehozva, ismét a szocializmus építéséhez lá­tott, az imperialisták újra elővették az úgynevezett »magyar kérdést«, hogy elleplezzék közel- és távol-ke­leti rablópolitikájukat, hogy ismét megpróbáljanak éket verni a szo­cializmust építő népek közé. Az ENSZ által delegált ötös bizottság tel­jesen alaptalan, hamis és koholt vá­dak alapján összeállított jelentése után rágalomhadjárat indult meg nyugaton a dolgozó magyar nép el­len. S minden arcátlanság betetőzé­seként .szeptember 10-re összehívták az ENSZ-közgyűlést., hogy hátunk mögött, megkérdezésünk nélkül meg­tárgyalják az októberi ellenforradal­mi eseményeket. Ez pedig nem más, mint durva beavatkozás egy szuve­rén állam belügyeibe, az ENSZ alap­okmányának sárbatiprása. Somogy megye dolgozó népében méltán kél harag az imperialisták aljas cselekedetével szemben. Röp- gyűléseken, népfront üléseken tilta­koznak a dolgozók az ENSZ külön­bizottságának jelentése ellen. Né­hány nappal ezelőtt alakult meg Baté község népfrontbizottsága. Ezen az alakuló ülésen elmondotta Nyári Fe­renc elvtárs, a községi pártszervezet titkára, hogy az amerikai, angol és francia imperialisták milyen gaz po­litikát folytatnak Ciprus szigetén, Egyiptommal és Szíriával szemben, s ugyanakkor panaszuk van a szo­cialista Magyarország békés, nyu­godt életére? Kovács Ferenc közép­paraszt a népfront szükségességéről beszélt s arról, hogyan válik egyre jobbá a falu népének élete a munkás­Kürtszó harsan, vezényszó hang­zik, 700 úttörő keze tisztelgésre len­dül, s a Himnusz fenséges hangjai mellett felkúszik a nemzeti lobogó a csillebérci úttörő nagytábor árbo­cára Ragyogó szemek kísérik az emelkedő lobogót, az ünnepély han­gulatától átforrósodnak a szívek, fel­emelő érzés tölti el az embert. Ezen a nyáron negyedszer gyűltek össze nevelő elvtársak, ifjú rajvezetők, út­törő pajtások az ünnepélyes zászló- felvonásra Csillebércen. S az első, a csapatvezetői tanfolyam óta Csille­bérc a példaképe lett megújhodott úttörő mozgalmunknak. Rászolgált e példaképre a tábor, utat mutatott, lelkesítő programot adott. A nevelők Milyen nehéz volt az októberi tra­gikus események után újjászervezni az úttörő csapatokat! Milyen nehéz volt megindítani az úttörő életet! S milyen öröm volt az első siker el­érése! A nevelők hivatásszeretete kellett ahhoz, hogy a bizonytalanság, a rosszindulatú megjegyzések közt a vezetést vállalják és a felkavart gyermeki lelkeket megnyugtassák, megnyerjék az úttörő mozgalom szá­mára. Amikor pedig a Magyar Út­törők Szövetsége csapatvezető-képző táborba hívta a pedagógusokat, még nem minden fenntartás nélkül in­dultak el oda ők sem. Azóta közülük kerültek ki a lelkes csillebérci aktí­vák, a megyei, járási, városi és köz­ségi úttörőtáborok szervezői és ve­zetői. A csillebérci induló és csata­kiáltás már országszerte hangzik. A zsippói tábortűznél, a balaton-, a dunamenti táborok tüzének pattogó rőzselángja körül csendül: »Csille­bérci nagy határ ... « »Csillebérc csodaszép ... « S a Heves megyei já­rási úttörővezetők, a csillebérci tá­bor tapasztalatai alapján négynapos értekezletre jöttek össze. Értekezlet, négynapos túrával egybekötve. Ez egy gyakorlati értekezlet, ahol a ve­zetők nem a füstös teremben csépel­ték a szót, hanem turistaúton, a Bükk gyönyörű tájain, Egerben, Lil­lafüreden, Miskolc-Tapolcán »érte­keztek«. Hogyan kell egy túrát ve­zetni? — volt az egyik téma — s a paraszt kormány helyes politikája nyomán. Nyári Ferenc pedig java­solta, hogy küldjenek tiltakozó táv­iratot az ENSZ bizottságának jelen­tése ellen. A távirat, melyet nagy lelkesedéssel elfogadtak, így szól: »Baté község Hazafias Népfront­bizottsága alakuló ülésén egy­hangúlag elítéli az ENSZ ötös­bizottság javaslatát. Tiltakozunk, hogy Magyarország belügyeit az ENSZ elé terjesszék. Magyaror­szág belügye a magyar nép ügye. Mi vagyunk olyan erősek, hogy országunkban felszámoljuk a fennálló hibákat, s azt hisszük, hogy az ENSZ nagyobb szolgá­latot tenne a béke ügye mellett, ha napirendre tűzné az omani és a ciprusi nép elleni agressziós támadásokat. Éljen a tartós bé­ke!« Az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozók egyikén a Kaposvári Tej­ipari Vállalat Nagybajom község dolgozó parasztjait látta vendégül. A találkozón szintén táviratban tilta­koztak. Ezeket írták: »Tiltakozunk az ellen, hogy az ötös bizottság által beterjesztett rágalmazó jelentést az ENSZ közgyűlése elé terjesszék. Mi to­vábbra is békében kívánjuk épí­teni népi demokratikus társadal­mi rendünket, a világ összes dol­gozó népével kölcsönös egyetér­tésben és megbecsülésben«. A munkás-paraszt kormány sze­retete, társadalmi rendünk féltése,_ a béke óhaja és a harag elszántsága csendül ki abból a táviratból is, me­lyet a Somogy megyei Malomipari Vállalat munkásai küldtek el. »Tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ alapokmányában lefekte­Bükkben lobogó kis tábortűz körüli vita választ adott rá. íme, egy új módszer, lehet követni. A nevelők most nemcsak rendgya­korlatokat tanítanak, tanulmányi rajgyűléseket szerveznek, vezetnek, hanem úttörő életet élnek az úttö­rőkkel együtt. Nem igaz, hogy a kis úttörők úgy izgultak volna a próbá- zó akadályversenyen, mint a csapat- vezető a csapatvezetői tanfolyamon. S ma a nevelőknek van mit átad- niok az úttörőknek, hisz olyat taní­tanak, amit ők is szívesen tanultak meg. Az úttörőélet 12 pontja így nem csupán szólam, amiről csak be­szél az úttörővezető, hanem élő tör­vény, amelyet vezető és úttörő egy­aránt él. Van romantikája, lelkesítő célkitűzése a megújhodott úttörő mozgalomnak. S a nevelő szeme úgy látja, helyes úton indultunk el és úttörővezetőnek lenni nemcsak haza­fias, hanem hálás feladat is. A csillebérci gárdisták Aki szereti a népi demokráciát, annak ragyogott a szeme, dagadt a keble a büszkeségtől, aki gyűlöli a nép hatalmát, annak pedig keserű lett a szájaíze, amikor 700 úttörő da­lolva, piros nyakkendővel, formás menetben végigvonult Budapest Ut­cáin. Amerre elvonultak a csapatok, kinyíltak az ablakok, megálltak a járókelők. A csillebérci gárdisták lelkes, fegyelmezett csapatait nézte az utca, a város népe. A meleg te­kintetek barátságos mosolyra talál­tak. A gúny az ajkakra forrt. S ta­lán itt van a legnehezebb feladata az úttörőéletnek, itt volt a legna­gyobb próbája a csillebérci tábornak is. Olyan úttörőt kell nevelni, aki a meleg tekintetre melegséggel vála­szol, de a gúnyt, az öntudatos ifjú és leány bátor tekintete az ajkakra for­rasztja. A csillebérci tábor gárdistái jelesre próbáztak ebből a feladatból. Stramm, a nehézségeket leküzdő fiúkat, leányokat nevelt rövid idő alatt is a tábor. Nagy élmény a kiképzés, a harcjá­ték, a kétnapos túra, az akadályver­seny, mindezeket fiúk, leányok öröm­mel élték, örömmel sajátították el a tájékozódás, a térképolvasás, a cso­tett elvek ellenére is beleavat­koznak hazánk belügyeibe és alaptalan rágalmakat terjeszte­nek a világ népei előtt a magyar viszonyokról, a magyar kormány­ról. Ha valaki jogos ilyen értel­mű panasz megtételére, akkor az októberi események után egyedül Magyarország lenne il­letékes arra, hogy az ENSZ-nél panaszt tegyen. Azt tanácsol­nánk ezeknek az amerikai körök­nek, hogy a békétlenségre való uszítás helyett a leszerelés és a béke megőrzésének ügyében te­vékenykedjenek«. A Vas- és Fémipari Kombinát dol­gozói ezt írják: »Felháborodással értesültünk az ENSZ különbizottságának a ma­gyar nép ellen indított rágalma­zó jelentéséről. Tiltakozunk és felemeljük szavunkat az igazság mellett. Mi egyhangúan elítéljük a jelentést és annak napirendre tűzését. Véleményünk szerint semmiféle vizsgálni valójuk nincs Magyarország belügyeit illetően azoknak, akik az ellen- forradalmat szervezték hazánk­ban. Hiszen az egész világ tudja, hogy amerikai dollárok törtek a munkásosztály hatalmának meg­döntésére. Sokkal célszerűbb vol­na, ha az ENSZ-közgyűlés az al­gériai és omani nép elleni ag­ressziót tűzné napirendjére. Egyben tiltakozásunkat fejezzük ki az atom- és hidrogénbomba kísérletek ellen. Követeljük, hogy az atomerőt békés célokra, az emberiség életének megkönnyí­tésére használják fel« — hangzik a Vas- és Fémipari Kom­binát dolgozóinak tiltakozó távirata. mózás, a síp-, a kar- és zászlójelek adásának, vevésének, a sátorverés­nek, táborozásnak tudományát. S megtanulták értékelni is jelenünket, tisztelni a hősöket, a munkásmozga­lom nagyjait, kiknek életük e bol­dog napjait köszönhetik. A nemzet­köziség fogalma sem elvont számuk­ra, Hisz állandó vendégek a más or­szágok fiai. A szovjet, bolgár, len­gyel, osztrák, német, vietnami dí­jakkal, leányokkal találkoztak s fűz­ték szorosra barátságukat. Címet is cseréltek, hogy továbbfűzzék levele­zésen keresztül is a barátságot. A látogatók Sok kíváncsi ember kereste fel a tábort, fürkészve az úttörők életét. Benéztek a sátrakba, hallgatóztak egy-egy csoport foglalkozásánál, ezer kérdéssel ostromolták a nevelőket. Hogyan szervezik a kirándulást, ho­gyan élr.ek a sátorban, mit esznek, kik főznek, mit csinálnak? A tábor, az úttörők élete nyitott könyvként állt előttük. S ők olvastak benne, ta­nultak belőle. Akik pedig egy zászló- felvonás ünnepélyes aktusát is vé­gignézték, azok elragadtatással be­széltek a fegyelmezett, de kedves, nem merev seregszemléről, lelkes if­jú gárdáról. A látogatók azt is lát­ták, hogy a park, az úttörőváros kül­sőségeiben bármily reprezentatív is, az élet benne olyan, amit az ország bármely táján meg lehet valósítani. Úttörő lépések A csillebérci zászlóbontás ered­ménye már országszerte megmutat­kozik. Az úttörő lépéseket megtette a tábor, példát mutatott. Egész sor tanulsággal szolgált. Jóval is, rosz- szal is. Hisz nemcsak jó tapasztala­tok, hibák is voltak. Menetközben már javítottak is ezeken és a to­vábbiakban még javítunk. Az úttörőéletben a ragyogó sze­mű, derűs kedvű, szocialista jövőben bízó magyar ifjúságot akarunk ne­velni, s e célért a csillebérci tábor mutatta úton bátran léphetünk elő­re. Horváth János úttörő csapatvezető A Postavezérigazgatóság a Ma­gyar Nemzeti Banktól mintegy húszmillió forint rövidlejáratú köl­csönt vett fel. Az idén ebből a hitel­ből Győr, Székesfehérvár és Eger helyi távbeszélő hálózatát bővítik hatszáz állomás befogadóképesség- go!. Ezenkívül több mint négymillió forintot fordítanak a nemzetközi távbeszélőhálózat fejlesztésére, a vi­déki telefonszolgálat megjavítására, s a nemzetközi táviróforgalom fej­lesztésére. * * * Az idei nyáron igen kiterjedt cse­reüdültetési akciókat szervezett a Szövetkezetek Országos Szövetsége, lengyel, román, francia, bolgár és szovjet szövetkezeti dolgozók jöt­tek el eddig néhányhetes vendégség­be a magyar szövetkezetekhez, ugyanakkor magyar szövetkezeti dolgozók Lengyelországban és Ro­mániában töltöttek kellemes napo­kat az ottani szövetkezetek vendé­geiként. Most, augusztus végén újabb szö­Az ez év július elsején indult ser­téshizlalási szerződéskötés vontatot­tan kezdődött Somogybán. Az első hetekben naponta alig 100—150 ser­tést kötöttek csak le a gazdák és azt lehetett tapasztalni, hogy inkább igyekeznek megszabadulni a hízónak való süldőktől, mintsem azokat fel­hizlalják. Az utóbbi napokban jelentős vál­A kis fa az udvar közepe táján áll. Ágai végén a gyenge szellőtől meg-meg libbenek a fehér virágok. Ritka látvány ez, ilyenkor au\isz- tus vége felé egy akácfán. — Július eleje óta virágzik ez a fa, kérem, — mondja gondozója, az idős ember, s becézgető kedvesség­gel simítja meg az egyik letépett fehér fürtöt. Milyen fa hát ez, hogy éppen ilyen időben hozza virágait, s még­hozzá milyen hosszú ideig, egyiket a másik után? Péczer bácsi készségesen elmond­ja a virágzó akác történetét: — Tudja, én méhész ember va­gyok. Hosszú évek óta nevelem, gondozom a kaptárak kis szorgal­mas lakóit, s pergetem' a mézet. Ez idő alatt mindig azon törtem a fejem,, hogyan lehetne m.éa több, mézelésre alkalmas növényt ter­melni a kis családoknak. Jó lett volna kitalálni valamit arra is, hoav hosszabb ideig legyenek ilyen virágok eny évben. Két esztendővel ezelőtt sikerült is. Ioaz, hogy nem nekem, nem. én eszeltem ki ezt az udvarban látható eaész nyáron át virágzó akácot, hanem egy váci m.éhésztársam. Süveges György. Hogyan került el mégis hozzám? A sajtó segítségével. Annak idején valamelyik lapban olvastam, hogy egy váci méhész olyan akác-fajtát kísérletezett ki, amely egész nyá­ron át virágzik. Ilyen nekem is kell, határoztam el, hiszen szá­munkra, méhészkedőkre, óriási je­lentőséggel bírt ez a hír. Ha el­terjesztjük ezt a növényt, azokban a hónapokban is biztosíthatunk mé­zelésre alkalmas növényt, ame­lyekben eddig kevés ilyen akadt. — írtam Süveges Györgynek. vetkezeti üdülőcsoportok érkeznek a Szovjetunióból és Franciaországból, a magyar csoportok pedig Bretag- ne-ba és Párizsba látogatnak el. * * * Az Országos Fc.ldművesszövet- kezetd Tanács augusztus 31-én tart­ja ülését az Országházban. Az ülés napirendjén szerepel a nemzetközi szövetkezeti kapcsolatok fejlődése, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsé­gének XX. kongresszusa, továbbá beszámoló a földművesszövetkezeti -járási, megyei közgyűlések meg­tartásáról. * * * Japán fővárosában, Tokióban gyermekrajz-kiállítást rendeztek, amelyen a magyar gyermekek rajzai tíz díjat nyertek, s ezzel a két leg­jobban szerepelt ország egyike ha­zánk lett. A tíz díjból kilencet a budaipesti Május 1. úti általános is­kola tanulói nyerték el. Perjési Má­ria kilenc éves kislány, aki szintén ennek az iskolának a növendéke, el­nyerte a japán külügyminiszter dí­ját. tozás állott be ezen a téren, meg­növekedett az érdeklődés a szerző­déskötés iránt. A gazdák ma már vásárolják a süldőket és igen sok árpát vesznek az állattartók. Eddig a megyében alig két hónap alatt 20 ezer sertés hizlalására vállalkoztak a termelők. Naponta 600 sertést köt­nek le Somogybán, ötször annyit, mint egy hónappal ezélőtt. Kértem, küldjön nekem ennek a fának oltványából. Rövid idő múl­va csomagot kaptam tőle. Képzel­heti örömömet, amikor megláttam tartalmát. Egy kis gyökeres olt­vány vált. Elültettem, aztán les­tem, megered-e? Kihajtott. Az idén már hozott is egy-két virágot. Ez év tavaszán oltóágat is kaptam. Vácról. Ezzel egyidőben rgy leve­let is hozott a postás a kertészke­déssel is foglalkozó méhésztől, s ebben pontos utasításokat ad az .ág felhasználására vonatkozóan. — Ennek értelmében egy csak­nem hétéves fát oltottam, be iaz ágacskával. Az eredmény máris­látható. A legtöbb virágot ez a fa hozta, s még új is nyílik rajta ezen a nyáron... » Több mint nyolc év szorgal­mas munkájának eredménye ez a fa« — írta levelében Süveges György Péczer bácsinak Kaposvárra. S most ezt a munkát az itt élő mé­hész tovább akarja folytatni. Ud­varának minden akácát be akarja oltani ennek a hosszúi hónapokig virágzó fának ágacskájával, s ha ezzel végzett, elterjeszti somogyi méhésztársai között is. El a,karja juttatni Homokra is, mert ezen a tájon nem terem meg a tisztesfű, amely az aratás utáni időkben al­kalmas a mézelésre. Mert ezt a munkát, a nyáron is virágzó akác elterjesztésének fáradalmait a mé­hek miatt vállalja Péczer Zsigmond bácsi. A kis állatkák miatt, ame­lyeknek sokezres raja ott zümmög a kaposvári ház udvarán a kaptá­rak, s a méhitató körül, amely fö­lé odahajlik az új, érdekes akác­fajta virágos ága ... — ger — CSILLEBÉRC UTAT MUTATOTT Két hónap alatt húszezer sertés hizlalására kötöttek szerződést megyénkben !|||llllllllllllllllllllllllllll!llllllllllll!lllll!lllll!lllllll!ll!llllllllllllll!ll!lllll!l!ll!ll!llllllllllllllllllll!lllllll!llllll!llllllllll!lllll|||||||!ll!llll!lll!ll!ll!ll!ll!!!llll!!lll PÉCZER BÁCSI AKÁCFÁJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents