Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-24 / 197. szám
_______AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X IV. évfolyam, 197. szám. ÁRA 51 FILLÉR Szombat, 1957. augusztus 24. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A XASZSZ JELENTÉSE AZ ÚJ NYUGATI JAVASLATOKRÓL KÖLCSEY-ÉVFORDULÓRA BÖHÖNYEI VASÁRNAP FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK VENDÉGLÁTÖIPAKI EGYSÉGEINEK. EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉSE Űj tagok a patosfai tsz-ekben A patosfai termelőszövetkezetek - az Uj Élet és a Búzakalász - tagjai szorgalmasan dolgoznak. Arra törekszenek, hogy minél jobb életet teremtsenek maguknak, s az egyéni gazdák közül egyre többet hívjanak maguk közé. A jó munka láttán az elmúlt napokban a volt Törekvő Tsz tagjai közül néhánya n kérték felvételüket a két termelőszövetkezetbe. Bojtor Kálmán nyolc holdas és Sersli Mihály hét holdas gazda 3—3 tagú családja az Uj Élet kapuján nyert bebocsátást. Herlicska Sándor 16, Pécsek Gyula 15 és Hegyi János 7 hold földjét a Búzakalász Tsz táblájához ragasztja. így ez a szövetkezet hat új taggal erősödött. JEKI IMRE _________________ a járási tanács dolgozója. T SZCS ALAKULT CSURGÓN Az ellenforradalom következtében a télen felbomlott az erős, gazdag, jobbára középparasztokból összetevődött Csurgói Uj Élet Termelőszövetkezet is. Néhány család már a tavaszon megalapozott egy új szövetkezetei, s azóta szépen gazdálkodnak is. A minap újabb hír érkezett a megyei szervekhez a csurgói parasztok kezdeményezéséről. Tíz alsoki gazda — Füstös János országgyűlési képviselő elnökletével — első típusú termelőszövetkezeti csoport megalakítását mondta ki, Búzakalász néven. As ifjúsági cséplőcsapatok versenyeredményei Tetszetős hálószoba-bútor viszi immár nyolc hónapja szerte szét az országban városunk nevét. A tél folyamán a Kaposvári Faipari Vállalat »-kaposvári háló« néven új bútortípus gyártását kezdte meg. A cél az volt, hogy minél kevesebb anyagból, minél ízlésesebb bútortípust szerkesszenek. A próbálkozás sikerült, olyannyira, hogy a 8200 forintos hálószoba-bútort már mindenütt megkedvelték az országban. A vállalat vezetői szerint a megye is számottevő mennyiséget kap belőle. A »kapos- \ ári háló <-t olyan gyorsan viszi el a kereskedelem, hogy sajnos, már fotóriporterünknek sem sikerült azt »házon belül« elérni. Persze, csüggé- désre nincs ok: készül az utánpótlás. Képünkön Sziget Ferenc szakmunkás nagy igyekezettel készíti el összeállításra a »kaposvári háló« alkatrészeit. llli!llllllllll!llllllllllll!llllllil!!lllll>ll!l!llll!!!llllllillllllll!llllll!!llllll!ll!lll!!!llllllllllllll!lllll!lllllllllllll!!llll!lll!!llllll!l!!IIIII!llllli!!lll!lllllll!!illl!llllllilll Igen jé alma- és szőlőtermés ígérkezik az állami gazdaságokban \ A Somogy megyei Gépállomások Igazgatóságához tartozó ifjúsági cséplőcsapatők az augusztus 20-i munkaversenyben a következő kimagasló eredményeket érték el: 1. Károlyi János, Kaposvári Gépállomás 557,2 tonna, 2. Árpád János, Kaposvári Gépállomás 471,6 tonna, 3. Horváth József, Mernyei Gépállomás 464,5 tonna, 4. Biszderi József, Kaposvári Gépállomás 423,2 tonna, 5. Puskás József, Nagybajomi Gépállomás 405 tonna. A gépállomások összetett versenyében a nyári idényt tekintve, első helyen az Iharcsherényi Gépállomás áll 95 százalékos teljesítéssel, a ta123 százalékra teljesítette megyénk a gabona* felvásárlási tervéi vaszi-nyári tervet tekintve az eredmények így alakultak: 1. Tapsonyi Gépállomás 116 százalék, 2. Iharosberényi Gépállomás 108 százalék, 3. Csokonyavisontai Gépállomás 103 százalék. Talajmunkában: 1. Tapsonyi Gépállomás 69,6 százalék, 2. Mernyei Gépállomás 67 százalék, 3. Nagybajomi Gépállomás 59,5 százalék. Cséplési munkákban: 1. Mernyei Gépállomás 123,1 százalék*. 2. Marcali Gépállomás 113,8 százalék, 3. Kaposvári Gépállomás 11,8 százalék. A gyümölcstermelő állami gazdaságokban az utóbbi hetek kedvező időjárása igen megjavította az alma terméskilátásait. A Szabolcs megyei állami gazdaságokban mintegy 3000 vagon almatermésre számítanak, s ebből előreláthatólag legalább 2000 vagon exportminőségű lesz. Ez mintegy 30 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Hasonló jó termésre van kilátás a Zala megyei és a Duna—Tisza közti gyümölcstermelő állami gazdaságokban is. Fia az időjárás továbbra is kedvező marad, a gyümölcstermelő állami gazdaságok mintegy 4000 vagon téli almát adnak az idén a népgazdaságnak. Javultak a szőlőtermés kilátásai is. A bő termés előreláthatólag lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságok a holdanként 20 mázsás termelési előirányzatot túlteljesítsék. A terményátvevő-helyeken lebonyolított forgalom azt igazolja, hogy a somogyi termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok szívesen idják el gabonafeleslegüket az államiak. Eddig nem kevesebb mint 900 vajon gabonát vettek át a termelőktől, ímellyel a megye 123 százalékra tel- esítette gabonafeívásárlási tervét. A ermelőszövetkezeték közül kimagas- ó a barcsi Vörös Csillag, amely egy- naga 100—120 lélekszámú falu lakosságának egész évi kenyérszükség- etét kielégítő 3000 mázsa gabonát dott el az államnak. Az egyénileg lolgozó parasztok is becsülettel _ kieszik részüket az ország kenyérel- átásából. Nem egy olyan község van, lint például Somodor, ahol a terve- ett négy vagonnyi gabona helyettHi- enhetet adtak el a gazdák. Jól halad az adógabona terv temetés is. Különösen az utóbbi .napok- an gyorsult meg ennek szállítása, elenleg már csak négy százalék iányzik a százból, s még ebben a ónapban eleget tesznek a somogyi izdák adógabona kötelezettségük- ek is. Rekord cukorrépatermés megyénkben Több mint 5 700 kataszteri holdon rmelnek ebben az esztendőben cu- jrrépát a somogyi társasgazdaságok az egyénileg dolgozó parasztok. A termelők mindenütt nagy gondii választották rrfeg a területet és legjobban előkészített ágyba vetet- k el a magot, Az igényes növények bbször és időben megkapták a leiismeretes ápolást, így majd jó teressel hálálja vissza a fáradságot. Különösen az esős időjárás kedvez őst a cukorrépának. Mindenütt romos fejlődésnek indult, s nem rit- . már a másfél kilós répafej sem. szakemberek véleménye szerint az olsó tíz év legjobb eredményeit is lszámyalja az idei cukorrépater- §s Somogybán. Nem egy olyan terelőszövetkezet lesz a megyében, nt az osztopáni Győzelem, a réspusztai Első ötéves Terv, ahol /al 220 mázsán felüli termést taka- hatnak be holdanként. JC&zö-s Mjelaett, a Imráhthr (Ufelühi Aszern Ognyanyov, Kirill Obren- tenov, Hristo Velicskov, Mikola Mi- hajlov, Iván Dzsurov. Ez az öt kedves név sokáig megmarad a marcali földművssszövetkezeti dolgozók, vezetők emlékezetében. A nevek bolgárokhoz tartoznak, bolgár szövetkezeti vezetőkhöz, akik néhány nappal ezelőtt ellátogattak Marcaliba^ hogy megnézzék, hogyan is működik nálunk a földművesszövetkdzet, s szakmabeliek lévén, elmondják, milyen munkát végez az ő hazájukban ez az intézmény. Nem hivatalos látogatás, hanem baráti összejövetel, beszélgetés volt ez a találkozás. Az öt bolgár vezető nem is hivatalos ügyek intézésére érkezett Magyarországra. Egész évi munkájuk fáradalmait jöttek kipihenni Balatonboglárra a SZÖVOSZ üdülőbe, a mi szép tavunk partjára. A marcali látogatásra azonban szívesen vállalkoztak. Az olyan ember örömével ültek gépkocsiba, aki nagyon szereti azt a munkát, amit rábíztak. Éppen ezért még akkor sem tud megfeledkezni róla, amikor pihen, üdül, s boldog, amikor ez idő alatt néhány óráig ismét arról beszélhet, mit végez ő a munkás hétköznapokon, mit tenne, ha egy-egy új feladat elé állítaná a gyorsan pergő élet. A magyar szakmatársakkal való találkozás erre bőséges lehetőséget ad. A vendéglátók úgy is arról szerettek volna hallani, milyen véleményük van bolgár barátainknak munkájukról, működésükről. A Boglárról való megérkezés, a hosszú, meleg üdvözlés után a kis csoportot először az irodába vezették. Az itt tartózkodás azonban mindössze néhány percig tartott. Hogyisne! Hiszen Ognyanov elvtársék nem azért jöttek, hogy íróasztalokat, kimutatásokat tekintsenek meg. A raktárban, üzletekben, ott igen! Ott lehet már látni valamit, ott lehet beszélgetni, hiszen igaizján otthon ezeken a helyeken érzik magukat az emberek, az áruk között. — Nézzük hát meg először a raktárt, — javasolták a magyarok. S néhány perc múlva lisztes zsákok, befőttes üvegek között járt az egész társaság. A találkozás első percében, még Balatonbogláron úgy látszott, baj lesz a beszélgetéssel, nem ismerik egymás nyelvét és így majd nem értik meg a vendégek gondolatait. Tolmácsokat ugyan sikerült keríteni, de ez még nem látszott biztosítéknak a társalgás zavartalanságát illetően. Baj azonban mégsem történt. Itt a fehérre meszelt falú. mindenféle áruval megtömött raktárban ugyanis egyszerre mindenki azt vette észre, hogy több alkalmi tolmács is van a társaságban, aki egész jól, vagy itt-ott törve, de beszélte a bolgár nyelvet. Aki ezt nem tudta, elővette orosz, román, vagy német nyelvtudását, s így igyekezett megértetni magát. Ha valakinek ilyen segítség sem állt rendelkezésére, az mutogatott kézzel-lábbal, lisztre, sóra, lekvárra, s még így is ment a társalgás. — Milyen kár, hogy én csak evésben értem meg magam a vendégekkel, mert azt minden nyelv' n tudok, de beszélni nem —, mondta valaki a magyarok közül és néhány perc múlva maga sem vette észre, már be is került egy vita kellős közepébe, s >magyarázott, ■ érvelt, ahogy tudott. A raktárban ugyanis rövid idő alatt nagy vita alakult ki. Két csoport is keletkezett, s az egyikben Aszem Ognyanov, a másikban az őszülő, kövérkés, nagypapa kinézésű Kirill Obretenov vitte a szót. Társaikkal együtt egymásután tették fel a kérdéseket, mindenről érdeklődtek, milyen árukat tárolnak, hogyan szállítják a raktárba, s onnan a boltokba, milyen a minőség, az ár, egyszóval nem volt olyan területe a szakmának, amelynek problémái nem érdekelték volna a bolgár szövetkezeti vezetőket. Ha a kérdésekre megkapták a választ, megmondták vé'eményüket, mit tartanak helyesnek, mit csinálnának, vagy náluk mit csinálnak másképp. Aztán a marcaliak is hozzáfűzték véleményüket. Alig akarták otthagyni a raktárát. Obretenov elvtárs már annyira elemében volt, hogy nemcsak beszélgetett, de tolmácsolt is. Mellé nigyanis — mivel értett ezen a nyelven — románul tudó magyar ember szegődött, s a magyarról lefordított mondatokat ő aztán bolgárul ■ adta tovább társainak. Végül a vendégek a földműves- szövetkezeti áruház felé irányították lépteiket. A polcokon hazai és külföldi szövetek, selymek, gyári és kisipari cipők, edények, rádiók, a fogasokon férfi, női ruhák, másutt mezőgazda- sági eszközök, varrógépek, kerékpárok. Minden, ami csak kell, megtalálható ebben a, korszerű üzletben. — Szép, nagyon szép — állapították meg egyöntetűen a vendégek. Az elismerésből kiérződött az őszinte öröm, ami egy baráti nép fejlődését látva eltölti az idegent. A vendéglátók büszkén mutatták meg a ragyogó tisztaságú élelmiszer- boltot, s az otthonos cukrászdát is. Végül az éjtterem meglátogatására került sor. A meghívottak, s házigazdák így szépen megterített asztalnál folytatták a beszélgetést. Nemcsak a két ország szövetkezetéről, a politikáról, a dolgozó ember örömeiről, gondjairól esett két pohár bor közben a legtöbb szó. Pohárköszöntők is voltak, bolgár és magyar részről egyaránt. Szép gondolatokat kifejező üdvözlések, amelyek értelmének legfontosabb ja: erősíteni, ápolni a két nép barátságát, együttműködését. A köszöntők alapgondolatának megvalósítására a legszebb példát elm,ondóik maguk adták. Az az öt bolgár és néhány magyar szövetkezeti ember, aki ezután még sokáig beszélgetett meghitten, vidám egyetértésben, ha döcögő iramban is, de a legszebb nyelven, a közös barátság nyelvén. — ger — DICSÉRET — ZSÁKBAN Számos levelet kapott az aratás után a Balatonkiliti Gépállomás. Mindegyik elismeréssel szól a kom- bájnosokról, az arató-cséplőgép munkájáról. Érdi István, a bálványosi Dózsa Tsz elnöke e szavakat vetette papírra: »A kombájnvezető a tagság legnagyobb megelégedésére végezte munkáját.« A balatonőszödi Vörös Csillagból azt írja Bognár József elnök, hogy arató-cséplőgépnél nem volt nagyobb a szemveszteség a megengedettnél. Borbély József, Csordás László, Dobos László biztos kézzel vezették a kombájnokat, becsületet szereztek maguknak és a gépeknek mindenütt. Ezt a megállapítást erősíti meg a balatonszemesi Dózsa Tsz elnökének, Papp Lajosnak d levele is. Hosszabban, részletesebben tolmácsolja a Gyugy-pusz- tai Uj Élet tagságának véleményét egy papírlap. Arról olvashatunk benne, hogy a szövetkezet az esőzések előtt 28 hold gabona aratásával végzett. Amint jobbra fordult az idő, Bozsovics József kombáj- nos »teljes erővel rákapcsolt, s négy és fél nap alatt betakarította 60 hold búza termését« — írják a tsz-ből. Aztán hozzáteszik: bőséges étkeztetésben részesítették a derék kombaj- nost és 150 kg búzát adtak neki jutalomképpen. A levelek után augusztus 22-én megérkezett Kilitire a gabona is. — Itt van Bozsovics József kombájnos munkájának dicsérete, zsákokban — mondta örömmel Kollár Zoltán, a gépállomás főkönyvelője. Szovjet, dokumentumfilmek készülnek az októberi forradalom 40. évfordulójára Moszkva (TASZSZ). A moszkvai dokumentumfilmgyárban a napokban készült el az »Itt élt Lenin« című dokumentumfilm, amely évről évre, fejezetről fejezetre bemutatja Lenin életét és munkásságát. »Hogyan történt« . címmel doíku- mentumfilm készül a forradalom előtti Oroszország életéből Bemutatja Oroszország életét a XX. század elején, a forradalmi mozgalmat, az első világháborút és a februári polgári-demokratikus forradalmat. Ivan Kopalin rendező és Borisz Agapov forgatókönyv-író soktízezer méter filmet átnézett, mielőtt összegyűjtötte »Rohanva az éveken át« című dokumentumfilmjének anyagát. Ez a film négy évtizedet ölel fel Szerzőinek elgondolása szerint bejutatja a Szovjetunió történetének legfőbb eseményeit, úgy, amint azt a résztvevők, vagy a szemtanúk látták. Hasonló módon készül »A béke őrzője« című dokumentumfilm, amely a szovjet hadsereg történetét eleveníti fel. Sok dokumentumfilm készül a Szövetségi Köztársaságok filmműtermeiben. Ezek a filmek a Szovjetunió egyes népeinek életében végbement változásokat illusztrálják. Megemlékezés a francia ellenállási mozgalom egyik kimagasló alakjáról Párizs (MTI). A francia főváros felszabadulásának megünneplésére készülő párizsiak csütörtökön az ellenállási mozgalom egyik kimagasló alakjának áldoztak. 16 évvel ezelőtt az egyik földalatti állomáson egy 23 éves fiatal kommunista lelőtt egy német tisztet. A kommunista ifjú tette volt az első jele annak, hogy a francia ellenállási mozgalom támadásba ment át a nácik ellen. A fiatal kommunista, aki Fabine ezredes néven három évvel később, a párizsi felkelés idején a köztársasági tanács épületét, a Luxemburg-palotát foglalta vissza a felkelők élén, 1944 őszén életét áldozta a harcokban.
