Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-18 / 166. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1957. július 18. NÉHÁNY QONDOLAT A BUKOTT DIÁKOKRÓL — Hozzászólás — Érdekes vitaindító cikket közölt nemrégiben a Somogyi Néplap »Ho­vá, merre a diákifjúság« címmel. A cikk és a hozzászólások olyan égető problémákat boncolnak, amelyek napjaink egyik legfontosabb kérdé­seivé nőttek. A különböző napilapok hasábjai sokat írtak a pedagógusok helytállá­sáról és a diákság erőfeszítéseiről, hogy az októberi események által bekövetkezett zűrzavar felett ismét helyreálljon a rend. Tagadhatatlan, hogy az oktatás terén is megvaló­sult a nyugodt munka, de az ősszel és télen elpocsékolt idő és energia szinte helyrehozhatatlan törést oko­zott sok-sok diákfiatal életében. Saj­nos nagymértékben elszaporodtak a bukások. Megdöbbentő dolog ez, kü­lönösen a középiskolásoknál, hisz a bukottak javarésze lemorzsolódik és ezeknél az iskolában eltöltött évek veszendőbe mennek. Az ilyen lemor- zsolódottak féligképzett állapotukban roppant kényes helyzetbe kerülnek, mert a megízlelt szellemi munka ar­ra csábítja őket, hogy az életben is szellemi munkakörben helyezkedje­nek el, jóllehet a fizikai munka elő­nyösebb megélhetést biztosítana. Egy tény azonban leszögezhető: az isko­láit be nem fejező ifjú elégedetlen lesz. Bizonytalan helyzetéért gyak­ran okolja szüleit, tanárait, az egész államapparátust. Elégedetlen lesz az élettel, elégedetlen lesz a társada­lommal szemben. Igazságtalanságo­kat vél felfedezni saját magával szemben, pedig ez legkevésbé sem helytálló. Úgy érzi, hogy ő a társa­dalomnak lenézett, talán megvetett tagja, s reakcióképpen ő is hason­lóan fog érezni a társadalommal szemben. Sok, nagyon sok példát lehetne kiragadni az életből, amely bizonyít­ja, hogy a deklasszált, hangoskodó, huligán, vaey suttogó elemek többnyi­re a félig kiművelt, sem ide, sem oda , nem tartozó, amolyan se hideg, se; meleg emberek közül kerülnek ki.} Meg kell akadályozni, előzni az ilyen} embertípus kifejlődését. Akár általá-j nos iskola, akár középiskola, a leg- ­köszönnöm, vagy talán meg kellett volna szólítanom? De mindezekre már csak altkor gondoltam, amikor messze járt. Most már különöskép­pen érdekelt sorsa. Kérdezősködni kezdtem utána, és a következőket tudtam meg: a gimnázium második osztályában megbukott és most ab­bahagyja a tanulást. Arra gondol­tam, hogy talán ez volt az az ok, ami miatt nem akart észrevenni, megismerni. Talán a bukás miatti szégyenérzet hatalmasodott el rajta, amikor úgy ment el mellettem, mintha idegen volnék. További ér­deklődésemre aztán még megtudtam, hogy csupán a gimnáziumot hagyja ott és most ápolónőképzőbe készül. Felvetődik a kérdés: jogos-e az is­kolájukat bukás miatt otthagyó fia­talok más iskolába való pályázása? Több szempont figyelembevétele után negatív válasz jön feleletül. Igaz ugyan, hogy a megváltozott kö­rülmények minden esetben megvál­toztatják magát az embert is, mégis a gyakorlat azt bizonyítja, hogy aki nem állta meg helyét az egyik isko­lában, nem állja meg a másikban sem. De talán döntőbb az, hogy a bukott fiatal visszaélést követett el. Eddigi tanulása, illetőleg taníttatása rengeteg pénzbe, időbe és fáradság­ba került. íme, most mindez elpa- zarolódott. És ki tudja, na annakide­jén helyét más töltötte volna be az indulásnál, az az illető talán helyt­állóit volna saját és dolgozó népe érdekében. összefoglalva: az egész társada­lomnak össze kell fogni és a legel­szántabb harcot kell vinni a lemor­zsolódások ellen. A legeredménye­sebben azonban mégis a diákság tud küzdeni ez ellen az egyre jobban megnyilvánuló rossz ellen. A harc mikéntje nem titok. Mindössze egy szóban rejlik, ami nem más, mint tanulás. Szó'nyi István tanár. Sport tánc, tombola Éjfélkor érkeztünk Böhönyére, de akkor még javában állt a tánc a parkban. Színes lampionok tették barátságossá a környezetet, s a jó tánczene messziről is odacsalogatta az embereket. Táncoltak a fiatalok, gyönyörködtek bennük az öregek. Néha-néha megeredt, szemerkélt az eső, de ez sem zavart senkit. Va­laki elkiáltotta magát: Ha nagyon esik, elmegyünk a kultúrházba. He­lyeslés; taps volt a válasz. Körzeti ifjúsági találkozó ved: va­sárnap Böhönyén. S az, hogy még éjfélkor is több százan táncoltak a parkban, azt bizonyította, hogy igen jól sikerült. A körzeti találkozó dél­után sportműsorral kezdődött. Ez­után pedig kultúrműsor következett. A sport- és kultúrműsort délután mintegy kétezren tekintették mt_g. Este a parkban, a bálban ismét ta­lálkoztak a fiatalok, itt is igen sokan jelűitek meg Böhönyéról és a kör­nyező községekből. A táncot csak a tombola sorsolása szakította meg, amiKor a szerencsés nyertesnek át­adtak egy hatalmas baoá\ A böhönyei fiatalok ezt az ifjú­sági találkozót a VIT tiszteletére rendezték. A bevételt, a VIT-alapra ajánlják fel. Számítanak arra, rogy mintegy kettőezer forint tiszta be­vételük lesz. Köszönetét kell mon­dani a marcali honvédség K1SZ- szervezetének, amely elősegítette az ifjúság sikerét. A honvédségi I\TSZ- szervezet zenekara szolgáltatta a tánczenét és mindenki véleménye szerint igen jól. Dflúiágl nap GIGÉN Az elmúlt napokban a gigei fiata­lok ifjúsági napot rendeztek. Ezen az ifjúsági napon megjelentek a já- kói KISZ-szervezet fiataljai is, akik­nek színjátszó és népi tánccsoportja vidám műsorral szórakoztatta a gi­gei fiatalokat. A kultúrműsor után labdarúgó mérkőzés következett a jákói KISZ és Gige—Kiskorpád vegyescsapata között, amelyet Gige—Kiskorpád csapata nyert meg 2:0 arányban. Az if júsági nap bállal ért véget. Megalakult a kálmáncsai KISZ Hosszú csend után újra zajos lett a kálmáncsai kultúrotthon és környéke. A kultúr ház a község fiataljainak beszé­détől volt hangos, akik a KlSZ-szerve- zet megalakítására jöttek össze. Az ala­kuláson jelen volt a pártszervezet tit­kára. a községi tanács titkára, az iskola igazgatója. A pártszervezet titkára be­szélt a KISZ-szervezet feladatairól, majd ezután a jelenlévő fiatalok közül 43-an irtaik alá a belépési nyilatkozatot. A fiatalok megválasztották a vezető­séget, melynek tágjai: titkár; Szabó Já­nos, helyettese: Ballér Jolán, kultű.rfele- lős Somlai Lajos, sportfelelős; Csábrákl István, gazdasági felelős: Kocsis Júlia. A tanács, hogy segítse a fiatalok szóra­kozását, társadalmi munkával a kuitúr- ház udvarán egy betonozott tánchelyet készített, ahol vasár- és ünnepnap szó­rakoznak a fiatalok. Gondoskodtak ping­pong asztalról, sakkról, dominóról, köny­vekről, hogy mindenki megtalálhassa szórakozását. A KISZ-vezetőség a szórakozáson kí­vül figyelmet fordít a fiatalság nevelé­sére is, ezért elhatározták, hogy minden vasárnap egy órát ismeretterjesztő elő­adásra fordítanak. A kultúrmunka je­lenleg a mezőgazdasági munkák miatt szünetel. De már most elkészítették a terveket, hogy alakítanak KISZ énekkart, színjátszó csoportot, tánccsoportot. Azt is kérik a kálmáncsai fiatalok, hogy á Csiky Gergely Színház többet látogassa a községet és segítsék elő a község la­kóinak kulturális fejlődését. P. V. Tervek a megvalósítandó megyei gyermekvárosról Lapunk hasábjain már hírt adtunk velődnek, akik munkával és tanulás­arról, hogy egy igen nemes gondola­toktól átszőtt terv kibontakozása van folyamatban. »Építsünk gyermekvá­rost« szólt a cikk olvasóihoz, me­gyénk dolgozóihoz. Hivatalos szerveink megértéssel fogadták a tervet. A párt megyei végrehatjó bizottsága e kérdés meg­vitatásáról és keresztülvitelének le­hetőségeiről külön értekezést tartott. A Megyei Tanács VB elnöke szemé­lyesen vette kezébe az ügyet, és a napokban a terv megvalósításának az érdekében a különböző miniszté­riumokban tárgyalásokat folytat. Ezek a tények mái- sokat jelentő ígéretek. Ismertetésünket talán ott kell kez­denünk, hol is lenne, hol épülne fel gyermekvárosunk. A terv szerint Szarkavórott, a Tangazdaság jelenle­gi területén. Igen ám, de csak abban az esetben, ha a Mezőgazdasági Technikum és a Kaposvári Állami Gazdaság vezetői között kölcsönös, a nemes ügy érdekét szolgáló meg­értő megegyezés jön Létre az áten­gedésre kerülő terület és épületeik pótlására vonatkozóan. Reméljük, a két. szerv közös meg­egyezése minden különleges ráhatás nélkül is úgy alakul, hogy a fent említett nevelési intézmény e terüle­ten létrejöhet. Kik kerülhetnek be a gyermekvárosba? Egyszerűen azok, akik erre rászo­rulnak. Elsősorban állami gondozot­tak. De kerülhetnek majd be olyan fiatalok is, akiknek családi nevelé­sük nincs biztosítva. Már előre is nyomatékosan hangsúlyozni kíván­juk, hogy a gyermekváros nem a bűnöző fiatalok gyűjtőtábora lesz, és nem is a munkakerülők tápintézete. Egy olyan intézményt akarunk léte­síteni, ahol valóban olyan ifjak ne­sal méltó, hasznos tagjaivá kívánnak majd lenni társadalmunknak. Terveink szerint előreláthatólag ez év szeptember—október 1-ón 50 leg­jobban rászoruló 14—18 éves korú fiú lehet reményteljes lakója a gyer­mekvárosnak. Ezt a keretszámot 1980-ig fokozatosan 250—300 főre kí­vánjuk majd növelni. A gyermekváros lakóinak életkora 10—18 éves korú fiúk és leányok. Sokakban felvetődik az a gondolat, hogy nem lesz merész nevelési mód­szer ilyen korú fiúkat és leányokat együtt nevelni intézeti közösségben? Nevelési eljárásaink itt is a termé­szetességet kívánja követni. Nem az élettől elvontan kell nevelnünk, ha­nem az élet valóságában ikell felne­velni a gyermekeket az életnek, a jö­vőnek. Ha komoly, hivatástudattól átfű­tött, lelkes, melegszívű, haladószelle­mű, áldozatkész nevelői közösség ke­zébe kerülnek ezek a fiatalok, ak­kor boldog, megelégedett, tudásban gazdag élet vár a gyermekváros if­jú lakóira. Minden azon múlik, hogy a nevelői, oktatói, gondozói közössé­gek, hogyan töltik majd itt be igen nehéz, de gyönyörű emberbaráti hi­vatásukat. A nevelőotthonban folyó nevelési rendszer alapja a »munkával —munkára« nevelés lesz. A gyer­mekváros szakmunkásképző jelleget fog ölteni magára. Munkára nevel, munkával—tanulással. Növendékeibe mind jobban be fogja oltani a mim­ika, de különösen a fizikai munka szeretetét, örömét, annak megbecsü­lését. A gyermekvárosban egy általános iskolai felső tagozat működne. A VIII. osztály elvégzése után a tanuló arra a szakmunkásképző ta­gozatra kérheti felvételét, amelyhez 'töpörödött cigányasszony áll a 1 Sétatér úti Általános Iskola fontosabb cél az legyen, hogy a_ kö-j vetelmények szigorú betartásával,» liberalizmus nélkül minden diákfia-j tál befejezze tanulmányait és egész,} egységes műveltséggel lépjen az élet-j igazgatói szobájában, mellette egy be. I értelmes arcú, csillogósz'mű kislány. Érdekes tény, hogy a bukott kö- « Kati és zépiskolások eav része más, »köny-l p " e . nyebb« iskolatípusban akarja to- A nagymama siránkozik: vábbfolytatni tanulmányait. Nemi a Kati, igazgató ur, azért, sokról van szó, de országos méretben! nem az lskolaba .. . számuk elég jelentős. Úgy gondolják! — Mondtam mar, hogy vigye ör­ök, hogy másutt talán egyszerűbben» v°shoz, mar az ele jen is mondtam! — fog minden menni, nagyobb szeren-1 P“íto0 a szo- Úgy látszik már tűnő- cséjíik lesz, könnyebb lesz a tan- felben van az igazgató türelme, reg- anyag, »simábbak« lesznek a taná-j oía fí£ lehetnek a, vendégek. .* pva legnagyobb kedvet erez. így mod jóban lesz akár mezőgazdasági, akár ipari szakra jelentkezni. Tanulmányi idő négy év. Az első év próbaidő. A tanulók a gyakorlati kiképzések mel­lett szakiskolai oktatásban is része­sülnének. A mezőgazdasági tagozat szakcso- szein tapadt az arcomra: | portjai: kertészeti, állattenyésztési, — Ugye nem mondja meg az igaz-l növénytermelési és háziipari képesí­gató bácsinak? I tést nyújtanának. — Nem, nem mondom meg, Katiit A kisipari tagozat szakcsoportjai: Alig fordultam be a sarkon, sival-1 gépészeti, kovács, bognár, asztalos, suttogva folytatja — tanítónéni leszel, ha megnősz! Másfél, két hónapja voltam szem­es fültanúja e jelenetnek, itt ismer­tem meg S. Katit, a Sétatér úti álta­lános iskola akkor első osztályos ta­nulóját, akiről annyi szép között azt is hallottam, hogy hatszázötven gyer­mek közül ő az egyetlen cigánygycr­fel a] kodás, veszekedés zaja verte délután csendjét. — Nem, nem adom, ezt én kaptam! — sírta, kiabálta segélyt remélőn szakkép­mek, akit nem lehet elzavarni sem Kati, aztán elcsattogott mellettem az iskolából, akinek tanulnia kell és Egyenesen a cukrászda felé. A vén a nevelők el is intézik, hogy tanul­hasson. E bem.utatkozás után sokáig élt bennem Kati makrancos hajfür­UIIJ ug. Jl'CI M'K.: Cí'-lY'»'» ICO íi 1 ICA CL LCLXlfA. i ---- ---------- ----• r ok, szóval az oklevél, bizonyítvány • ~ Orvoshoz? Hogy még betegebb töktől övezett barna arcocskája, so ___... ' aj. ____ -i _____• ! lamiPn 9 — ornom Q-ylrn rí TI- rs Trnlr'nrtls »Wl.ocn7Én/m n /w* í/wí n*Z4- 7/»/ v agy érettségi előtt nem lesz annyi; • eQVen? — siránkozik, ravaszkodik a akadály, mint az ounagyott iskolá- j vénasszony. Szemének villogása el­bán. Egy példán keresztül szeretném; árulja, hogy azért jött, hátha sikerül érzékeltetni az előbb elmondottakat, j pénzt kicsalni a doktorra. Vagy hát- A napokban, ahogy az utcán men-1 ba kap a Kati cipőt, vagy ruhát, tem, szembejött velem egy volt tanít-; ami‘ könnyen lehet itókára váltani. ványom. Már elég régen láttam, így! Türelmes ember az igazgatóhelyet- érthető, hogy kíváncsi voltam, mi-l tes, de már ez neki is sok. képpen is megy élete. Sok évig ta-j - Ide figyeljen, ha nem viszi haza nítottam. Annakidején tagja volt a} a Katit, nem fekteti le, és hazafelé művészeti szakkörnek, jól tanult, ak-1 menet nem viszi be az orvoshoz, ak­tívan bekapcsolódott minden meg-. kor elvesszük magától! mozdulásba, szóval kifogástalan nö-J A ráncos kéz. ijedten kap a kis­vendék volt. így aztán, amikor befe-! lány után. jezte az általános iskola nyolcadik' — A Katit, az én Katimat? osztályát, mint osztályfőnöke, nyu-| — Szégyellje magát! Azt mondja, godt lelkiismerettel indítottam útnak! hogy szereti, hogy meghal, ha elhoz- a gimnáziumba... | zuk a Katit magától, de mm vigyáz Most aztán jött velem szembe ki-j™’ e^edi, hogy koldulni csavarogni mért, egyenletesen ringó léptekkel.! menjen “ lobbi cigányokkal, akvi el- Az ember életében az ilyen kis talál-1 ron-Jal<-­kozások apró epizódok csupán, mégisj A vénség síró hangon tiltakozik, érthető izgalommal latolgattam ma-! de tudja, hogy nem mond igazat. A gamban az elkövetkezendő rövid be-J Háti különben is mindent elmond az kaknak meséltem róla, mint ritka tot kincsről, megszerettettem másokkal is. A z elmúlt vasárnap találkoztam megint vele. öreganyjával volt, aki miután meglökte, figyel­meztette rám-, odaszaladt hozzám és két tenyerét elébem nyújtotta: — Néni, adjon egy pár fillért?! — Kati, Kati te vagy az? — hajol­tam le hozzá, mire visszahúzódtak a tenyerek, s valamit kérdezett cigá­nyul az öreganyjától. Aki a pénz re­asszony, akinek pálinkára kellet: volna inkább a pénz, cigányul dü- hösködött utána. Mire utoléri a kis­lányt, az addigra megeszi a fagylak számolgattam magamban. szabó, cipész, kereskedői zést biztosítanának. A tanulók szakmunkásvizsga után végbizonyítványt kapnak. Kiváló képességű állami gondozot­tak érdekében, akik tovább szeret­nének tanulni, azok számára a kö­zépiskolai tanulmányok elvégzését is biztosítaná a nevelőotthon. Különös gondot fordítana a gyer­mekváros vezetősége a leányok ne­velésére. A tervek alapján talán az C| okát gondolkodtam a két talál-1 országban elsőnek indítaná be az hozáson. Ne haragudj mag t úgynevezett »háztartásvezető-képző rám, Kati, ha elolvasod az újságot, * szakoktatást« 14—18 éves leányok hogy nemcsak az igazgató bácsinak. | számára. A leánynevelés újszerűsé- sokkal több embernek árulkodom • ge abban nyerne megvalósítást, hogy rád. öreganyádra, a fajtádra, akik-1 a növendékek a gyakorlati takarítás, tői annyi sok szép és jó is telne. | mosás, főzés, szabás és varrás elsa- Majd ha felnősz egy kicsit, megérted, | játítása mellett komoly elméleti ok- hogy nem árulkodás volt ez, hanem | tatást nyernének a gyermeknevelés, féltés, az iskola, a társadalom ! egészseg-ápolás igen fontos területé- áldozatos nevelő munkájának a fél-i ről is- Nem utolsó sorban az iroda­1 ^ íy \s / c y C4- »yj/./ vv v yj 1/ m il rv V u» C I l»w / L. « ^ Ti / rf r , - f . ményében buzgón tolmácsolta a kér- tése- A Te, a ti érdeketekben. Miat-i or|Tr zfszepmuveszet vonalon is tatok szerettem meg a gyermekváros | 5^ .. tájékozódást nyernének a le­dést: — Honnan ismeri? — azt kérdezte. Nem tudtam figyelni a körülöt­tünk sündörgő asszonyra. — Katikám, hát nem azt mondtad, ígérted az igazgató bácsinak és a ta­nító néninek, hogy nem csavarogsz és nem kéregetsz?! Pillantása riadt szégyenkezéssel röpködött. Megértettem. Az öregany­felépítésének gondolatát. Ha tényleg! megvalósulhatna a gyönyörű terv, a] szarkavári gyermekváros, nem keile-j ne aggódni, hogy nagyanyád, roko- j naid biztatására elfelejted amit ta­nultál. Ot lakhatnál te is és az al sok-sok virágáruló és kolduló gyér-j mek is, akik iskola helyett naphosz- szat rójják az utcákat, mert pénzt\ keresni« hajtják őket a gyermekeik', lót. Pirongassam a gyereket? Vészé- fogadó asszonyok, részeges, kedjem a már most is italos vénász- avák. szonnyal? Ki tudja mióta kószálnak és kéregetneh a nagyanyja szoknyája mögött és sír. csak néhány lépésnyire voltunk egy-} _ Kam megyek csavarogni, igazga- mástól, amikor felvágta a fe jet. Orra $ tó bácsi. Mindig küld, mert pálinkát szinte az eget súrolta, tekintete hí-»akar inni, de én nem megyek! ísmk ssFsrsi a*?» lépkedett mellettem' epeikül, l»ogyi rámnézett volna. A meglepetéstől! . ... ... , , _ „ X — Ne is menj, Katikam! Te csak nem jutott életmentő ötlet az eszem-» jűrj az iskolába, tanulj szépen és ak- „_______________ ________ b e. Talán előre kellett volna néki! kor — lehajol a kislány füléhez és kéz összecsukódott és két könyörgő Ha csak tíz, tizenöt hozzád hasonló | * ánynövendékek. Természetesen az egész oktató- és nevelőmunkát a gyermekvárosban átszőné a különle­ges gyermékvárosi önkormányzati közösségi élet, a külsőségek, szoká­sok, és hagyományok felejthetetlen romantikája. A szervezett kultúr- és sportfoglalkozások változatos, sokol­dalú formái pedig testben és lélek­ben gazdag, testi és jellembeli tulaj­donságok egész sorát fogják majd eredményezni. A tervek megvalósításához a segíteniakarás a szülők, a peda­gógusok, a társadalom széles tö­MÍnekis. Már ott van sorsú, de jó képességű gyermek ot,.r\ Attól vél védelmet kapni, aki ide is megnyugtató, mert belőletekX hozta, aki kéregettet vele. — Ne sírj, Kati! Tedd el ezt és ve­gyél rajta egy fagylaltot! — A szurtos hont kaphatna ott, már az is jó, márt j fó k tárgvaiá-ai -iz a77a1 a ^nyvmtö, mert belőletekX ZgÄÄÄi biztosan embert nevel a társadalom | minden terv ér> annyit jó­De adóig, Háti, addig míg felépüli akarattal, emberi szívvel, »közös erő- : a város, addig ne koldulj! : vel meg ^ valósítunk. LÁSZLÓ IBOLYAx Herényi József az

Next

/
Thumbnails
Contents