Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-14 / 163. szám
Vasárnap, 1S57. július 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 Rendelődjék a ffilldiigy .Vesén is! »A földbrrtokpolitikai intézkedésekből, (tagosítás. földrendezés, közéir- dekű igény bevétel stb<) mezőgazdasági termelőszövetkezetek feloszlásából, illetőleg termelőszövetkezeti tagság megszűnéséből eredő, továbbá a termelőszövetkezetek ős más személyek között a föld és épület tulajdonjogával, valamint használatával kapcsolatban - jelen törvényerejű rendelet hatályba (epése előtt keletkezett jogviták rendezését 1957. október 1-ia kell befejezni.« (Az Elnöki Tanács 1957. évi 10. számú törvényerejű ^endelete 1. paragrafusának 1. pontja.) így kezdődött a bonyodalom Vésőn Szokatlan és megdöbbentő hír röppen a kisbíró szájából faluszerte az egyik októbervégi nap reggelén Vésén. — Tudtára adatik mindenkinek, hogy a »Nemzeti Tanács« — így nevezte magát az előző napon összeverbuválódott ellenforradalmi bizottság — hatálytalanítja az 1955. évi tagosításokat, s visszaállítja a termelőszövetkezetek létrejötte előtti gazdálkodási formákat és tulajdonjogokat. Ekkor elindult —, mint ahogy a minap az egyik falubeli ember, Karnies Jenő mondta — a lavina. Ami elől már nem volt kitérés. Néhány ember felelőtlensége az örvény szélére taszította a falut, már csak elsiratni kellett a szövetkezeteket. A vetésről, jószágról senki sem tudott már számot adni, senki sem mert kezességet vállalni érte. Szerte-széjjel hordtak mindent. A szövetkezeti táblákba keskeny, újvetésű parcellák ékelődtek be. Már nemcsak az egyik szövetkezet tagjai mentek bele a másik, harmadik szövetkezet táblás földbirtokaiba, ám rajtuk kívül jöttek a régi ősi föld foglalása ürügye alatt a szomszédos falubeli parasztok is. Tavaszra kelve hatalmas káosz uralkodott az egész földhasználatban. A káosz pedig semmiképpen sem jó, a gazdálkodási bizonytalanság felér egy jégveréssel, vagy más elemi kárral. Az örökös viszálykodáson, békétlenségen kívül nem lett volna más kilátása háromszáz egyénivé vált vései parasztnak, ha nem jön jóakaratú intézkedés! A földrendezés — a parasztok védelmében azt a kívánalmát fejezi ki, hogy ezzel is messzemenően segíti termelésüket, segít abban is, hogy mind könnyebben megértsék a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés történelmi szükségességét, a nagyobb föld, nagyobb darab kenyér elv megértését. Az is látnivaló, hogy sokan nem értették meg a kormány eme intézkedését. Akadtak, akik kihúzgálták a tanács által levert első mesgyejelző cbvekeket. Bizonyos zavar van még most is a földbirtoklásban. Az első — a csupán e folyó gazdasági évre való birtokbaadásnál tévedések történtek. Előfordult olyan eset, hogy a bevitt földmennyiségnél egyesek több területet foglaltak el, emiatt, mások viszont megrövidültek. Nyilvánvaló, hogy az efféle »igazságtevést« a tanács nem engedheti megismétlődni. Sorra vizsgálják egyénenként, ki mennyivel részesülhet a közös táblából, azaz kinek mennyi föld jár vissza a közösből. Gombai János, a tanácselnök egyetlen példát említ, akivel éppen érkezésünk előtt tárgyalt efféléről. így derült ki, hogy például Bertók Ä. Lajosnak négy holddal többet mértek ki, mint amennyit ő bevitt annakidején a tsz-be. Közben keresték a földeket. Igazságosztó lépések előtt A földrendezés hátralévő szakasza: a végleges földkiadás. Még pedig minden családnak annak a tsz-nek a tábláiból adják ki az ingatlant, ahová belépett, s ahová a földeket betagosították. Kell erről is pár szót ejteni, mert vannak, akik ebbe nem akarnak belenyugodni, hanem minden áron a »réginek a visszacsinálását« akarják. Ez pedig káros lenne, mert felforgatnák vele az egész község rendjét, békéjét. Múlhatatlanul fontos, hogy ezekben a napokban végrehajtandó végleges földkiadásban a parasztok teljes mértékben szót tudjanak érteni a tanáccsal. A most kimért földingatlanokat illetékmentesen vezetik keresztül a telekkönyvben és az állami földnyilvántartásokon. Ha ezt nem tennék meg, a gazda soha nem tudná földjét eladni, veszekedés, pereskedés lenne az örökösödésnél is. Minden gazdának legelsőbbrendű érdeke tehát, hogy azt a földet használja, amit tulajdonjogilag is a nevére kebeleznek. A jelenlegi földrendezés helyes törvényes végrehajtásával »ég inkább megszilárdul a termeit s! biztonság, s ezzel egyúttal rende;:’nek az évek óta húzódó sérelmek A mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogával vagy használatával kapcsolatos, a törvényerejű rendelet hatálybalépése után keletkezett mindennemű jogvita a bíróság hatáskörébe tartozik. A törvény megvédi a parasztok tulajdonjogát a földhöz. A rendelet azt is kimondja, hogy az ingatlan birtokából bárkit kimozdítani csak bírósági határozat alapján lehet. Van és lesz ezen túl is termelési biztonság. Van és lesz, mert ez a földművelők és az ország egyetemes érdeke, de csak úgy és akkor, ha a parasztok is betartják utolsó betűig az Elnöki Tanács 10. számú törvényerejű rendeletét. A törvény Vésén is törvény, támogassák hát a vései parasztok, legyenek azon, hogy mihamarabb egyenesbe jöjjön a földügy, s ez ne akassza meg a tarlóhántást, s az őszi mezőgazdasági munkákat. Varga József RÖVID BELFÖLDI HÍREK A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatósága becslése szerint közepes szilvatermésre lehet számítani. A jelentés szerint a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák országosan mintegy hat és félezer vagon szilvát szüretelnek. * * * Az idén szeptember 1—15. között rendezik meg a balatoni heteket. A program igen gazdagnak ígérkezik. A tervek szerint kongresszusokat tartanak, nagyszabású sportbemutatókat bonyolítanak le. Képzőművészeti és fotókiállítást rendeznek, ezenkívül borhét egészíti ki az ünnepi hetek műsorát. Jött az intézkedés a földbirtoklás | rendezésére, a törvény védő szárnyai | alá vette a zömében saját hibájukon | kívül, meggondolatlanságból egyéni | útra térő parasztokat Vésén épp | úgy, mint másutt. Az Elnöki Tanács» február 3-án napvilágot látott 10. | számú törvényerejű rendelete előre- * látó, alaposan megrágott törvény, t Nemcsakhogy nem dobjuk el ma-í gunktól a tsz-ből kilépett paraszto-? kát, ellenkezőleg: a népi állam most | azzal, hogy egy, vagy két tagba von- ♦ ja össze minden külön költség nélkül í a gazdák azelőtt tíz-húszparcelláját, { Locsolás zuhogó esőben Igen, ne nevessen s ne is hitetlenkedjen kedves olvasó a címen! Mert a szó teljes crtelmóben igaz az. Itt történt Kaposváron, igen itt, a vízhiányért annyi emoer által és annyit szidott városunkban. Láttunk már olyan esetet, ha képen is, amint az »okos« ember gyertyával akar segíteni a napnak. Hogy fényesebben ragyogjon. Nos, itt Kaposváron péntek reggel a Bajcsy Zsilinszky utcai járókelők sóját szemükkel láthatták miként segítettek a zuhogó esőnek a virégentezésben. Esőkabátban locsolI I I I tak. E sorok írója szemtanúja volt a ♦ gimnáziumi előtti virágöntözésnek. * Az ember hirtelen nem tudja mitévő ♦ legyen: nevessen- e, avagy mérgelőd- j jön. Az egész éjszaka eső áztatta föld- ♦ nek nagyobb szüksége van a locso- ♦ lásra, mint a hetekig tartó szárazság ; idején? Hát most már nem fontos a ♦ vízzel való takarékosság? Olyan kér- ♦ dések ezek, amelyeken méltán fogja % el az embert egyszerre a nevetés is, ♦ a bosszúság is. Hát igen, a Köztiszta- ♦ sági és Kertészeti Vállalat tudja a % dolgát. Ez nem vitás. % Keményakaratú, büszke díszmenetA barcsi járás munkásőrszázada elvonul ünnepélyesen felavatott zászlaja és a dísztribün előtt. Léptükben benne van esküjük szava: ».. .megvédjük a párt, a munkásosztály, a nép hatalmát, a proletárinternacionalizsnus vívmányait __« F ISZ (Fehérbőrű A napokban Budapestre utaztam, mindvégig kényelmesen, bő ven volt hely a kocsiban. Pusztaszabolcstó' azonban csatatér lett s békés szakasz, öt húsz év körüli ifjú vonult fel. »Huuu, huuu« csatakiáltással. így hunok nak néztem őket. Lábtaposás, könyöklés, s végre helyet »foglaltak«. Ruházatuk: vastag gumitalpú félcipő 3—3 csattal. Zebracsíkos harisnyák, két fűzöld1, egy lila és két búzakék színű nadrág, oldalt 3-3 fehér gyögyházgombbal, rézsútosan, elől pártaszerű mintával, alul 10 —15 centiméteres felhajtással. Az ingük többszínű trikó. Trikó- feldoibálás a polcra, és megbámulhattuk a szörnyű dekorációkat a bőrükön. Mindenütt tetoválás: a mellükön kiterjesztett szárnyú sas, jobbkarjukon indiánfej Indiánok Szövetsi felette iökhajtásos repülőgép, balkaron nyíllal átlőtt vérző szív, például ilyen monogrammal: H. E. 1950. Ezután jött a java, mert megtudtam, hogy ezek tulajdonképpen indiánok. így társalogtak: »öreg sas, elő a könyvet!« »Igenis, Tarzan.« Öreg Sas előkap egy elnyűtt ponyvát, három részre osztja: öreg Sas, Tarzan és Tompa Kés kap egy- egy adagot. A könyv' címe: Hall Dunning: »Fehér Farkas bosszúja«. Círnkép: eltorzult arcú indiánt akar ledöfni egy ifjú indián, biztosan másik törzsbeli. A három indián mohón olvasni kezdi az egy könyvet. Figyeljük a másik pádon ülő, Messzelevő és Szürke Farkas indiánokat. »Hülyéskedjünk, Szürke. ge) Farkas«. És hülyéskednek is: felpattannak és rángatóznak csípőből, térdből, nyakból ^ fütyülik a mambót. Mesz- szelövő kurjongat is torokhangon ilyenformán: »pfljjj, pfljjj. pfljji-“- A másiknak tetszik ez és hatalmas lókacajokat harsant dobhártyánkba. Közben-közben csípős, neveletlen megjegyzések röpülnek a lányok felé, akik undorodva fordulnak el. Ezt meg- únván, egymás torkának esnek és Messzelevő elordítja magát: »Indián csendőrség segíts éééég«. Végre Kelenföld ... Leszálltam, s a kánikulai hőségben is vacogtam a szörnyűségtől. Gondolom, a mexikói, vagy északamerikai indiánok joggal sértődnének meg, ha valaki ilyennek képzelné őket. NAGY KÁROLY Derék dolog volt, kányái elvtársak! ha mär közös alapot rakunk LE, akkor húzzuk fel rá a termelőszövetkezet falait. — Ez a követelés győzedelmeskedett a kányái szakcsoport június elején tartott ülésén, öten azonnyomban hát- ra-arcot vezényeltek maguknak — Rózsa Sándor, Trunk János, Balogh Lajos, meg a két Vajda. A többiek viszont nagyobb lépésre tárták lábaikat — a biztatóbb reménység irányában. Ennek előzményeire és folytatására egyaránt ráillik a kifejezés: derekas kommunista munka! A tavaszi kikelet nagy gondot hozott magával a községbe: mi legyen a tartalékföldekkel, amiket az ősszel szétszórt termelőszövetkezetek pártfogoltak eddig. A mintegy hatvan holdnyi bevetett területnek akadt volna gazdája, négy-öt harácsolni vágyó ember. A pártszervezet azonban tagadóan bólintott erre a kívánságra. A nem várt közbelépés kellemetlenül érintette a haszonlesőket, köztük a járási tanács egyik osztály- vezetőjét. Helyeslésre lelt viszont ez az igazságos döntés az ismét létbizonytalanságban tengődő, néhány volt szövetkezeti tag házatáján. A párttagság a földművesszövetkezet igazgatóságában dolgozó kommunistákra bízta a dolgot: kezdeményezzenek valami egyszerű társulás-fejét, lamely munkához, megélhetéshez juttatja a nincstelen szegényembereket. Fehérvári Miklós, Puska József, meg Tóth Jenő igazgatósági elnök és Takács Mihály tizenkilen- ces kommunista becsülettel eleget tett eme pártmegbizatásának. Elsősorban az ő érdemük, ihogy megalakult a földművesszövetkezet kebelében a szakcsoport: tizenkét hold lucerna, harminchárom hold búza, nyolc hold árpa és nyolc hold rozs tulajdonosa lett tizenöt család. Többségük földnélküli, mint pl. Ágoston Istvánná és Bencze János. A földes parasztok közül pedig csak az öt holdon aluliakat vették he, még Taikács Mihályt sem, aki pedig egyik fáradhatatlan erjesztője volt a csoportalakítás gondolatának. EGYRE ERŐSÖDTEK az alkalmi közösség összetartó szálai. Együttesen biztosították jégkár ellen a termést, közösen kaszálták a lucernát s elhatározták, hogy a zöldleltár kifizetése után maradó jövedelem egyötödével megvetik a szakcsoport oszthatatlan alapját. Ez utóbbi elgondolásuk érlelte tetté azt a törekvésüket, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsanak. Az MSZMP-szervezet vezetősége politikai munkájának homlokterébe a szövetkezés- dolga került. A pártve- zetőség június utolsó hetében két alkalommal számba vette a csoporttagok hangulatát, meghányta-vetette a tennivalókat. Hallatlan felelősségükről és magasfokú politikai érettségükről állítottak ki kitűnő bizonyítványt a kányái elvtársak. Megfogadták, hogy kizárólag a saját erejükkel hozzák tető alá a szegénypa- rasztok szövetkezetét. A helyi elvtársak a legjobb ismerői egymásnak, s a falu lakóinak — ők tudják a legpontosabban meghatározni azt is, hogy kivel, hogyan lehet szót érteni. Sőt: itudtukra is adták a járásiaknak, hogy ne küldjenek szervezőbrigádot. Miből fakadt ez a követelés? Nem felejtették el a kányái parasztok, de a falu kommunistái sem a múltban alkalmazott helytelen tsz- szervezési módszereket. Előfordult, hogy a gazdáknak a tanácstól hivatalos idézést küldtek, melynek záradéka így szólt: »Ha nem jelenik meg a közölt időpontban a beszélgetésen, háromszáz forint erejéig megbírságoljuk«. Persze, eljöttek, egy- •től-egyig. Ha aztán a saját szemükkel látott hibák húrját kezdték megpendíteni, megkapták szóban a magukét: »Akkor beszélhet a tsz-ről, annak fogyatékosságairól, ha belépett«. Hát az ilyenfajta módszerek újjászületése ellen akarták bebiztosítani magukat a kányái elvtársak, akik a párt politikájának eltorzításával korábban sem értettek egyet és most is mindent megtesznek a helyes célkitűzések helyes megvalósításáért. (Persze, a felsőbb szervek is elvetették a múlt rossz módszereit!) Sok érvelő vita, magyarázó szó árán teremtődött meg a kedvező hangulat a szövetkezésre. Nem az alakuló ülésen, hanem már a tervszerű és alapos előkészítés idején megérlelődött a tsz életrekeltésének szándéka. A szakcsoport utolsó és egyben a termelőszövetkezet első megbeszélése június 30-án — már arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyenné formálják a közös gazdaságot. A pártvezetőség nem bízta a véletlenre ezt a vitát sem, hanem gondosan, előre megfogalmazott javaslattal állt a közgyűlés elé. Túlságosan sok módosításra ekkor már nem volt szükség, hiszen a működési tervezet a tizenegy alapító család elgondolásait fogta össze egységes egésszé. HOGYAN AKARNAK GAZDÁLKODNI? A tagoknak összesen 34 hold 713 négyszögöl földjük van. amit tavasszal mértek ki nekik, mint kilépőknek, számtalan apró darabban. Erről most lemondanak, s használatba veszik a feloszlott szövetkezet kétszáz holdas tábláját, amelyből 171 hold a szántó. A gazdasági épületek megvannak. Október 1-én kérnek hitelt tíz szarvasmarha vásárlására, a jövő tavasszal pedig minden család bead a közösbe két-három süldőt. Addigra lesz abraktakarmány a földművesszövetkezettől átvett régi tsz-daráló vámkeresményéből. Az őszig kettős gazdálkodást folytatnak: egyik lábbal a magántulajdonon állnak — már akiknek van földjük —, a másik lábuk alatt pedig a szakcsoport a talaj. Az árpát azóta közösen betakarították, kombájnnal. A nyolc hold 124 mázsát termett. Ebből 30 mázsát, a búzából meg másfél vagonnal adnak el az államnak. A gabona árából fizetik ki a gépi aratás, a jégbiztosítás díját, az adót és a zöldleltár ellenértékét. A negyven hold búza és a más gabona vetőmagját félreteszik — ne kelljen kölcsönre szorulniuk. 'A termés többi részét igazságosan szétosztják. KIMONDTÁK AZT IS, hogy a minta-alapszabály előírásai előtt fejet hajtanak. A tizennyolc tag köteles a közösben dolgozni, s minden család csak 800—1600 négyszögölnyi földet tarthat meg háztáji gazdaságában. Magára vessen, aki az Alkotmány Tsz alkotmányával szembe kerül — a közgyűlés megparancsolta a háromtagú vezetőségnek, hogy a dologkerülőknek, élősködőknek, rendbontóknak, a közös fosztogatóinak, megkárosítóinak önhatalmúlag tegye ki a szűrét! Törvényerőre emelkedett az a javaslat is, hogy a felbomlott tsz elnöke, pénztárosa — akik érdemtelennek bizonyultak tisztségükre — ugyanolyan pozíciót nein tölthet be az új Alkotmányban. Helyettük a legteljesebb egyetértésben Takács Mihályt bízták meg az elnöki teendők elvégzésével, aki a Petőfi Tsz-nek alapító tagja volt. Az új elnök hatévtizedes élettapasztalattal rendelkezik, kincset érő a gazdálkodási szakértelme, a régi pártvezetés hibáit hangos szóval helytelenítette, s ezért méltánytalanul megbüntették, de nem alázkodott meg, mert tudta, hogy igaza van. E jellemvonásait ismerve kapott bizalmat most a tagságtól. Természetesen nem függetlenítik az elnököt, hanem évi nyolcvan munkaegységet szavaztak meg neki. így valóban egy életet él a mezőn dolgozó tagokkal. Dicsérendő dolog az, is, hogy a tsz könyvelését díjazás nélkül ellátja Tóth Jenő, aki a földművesszövetkezetben tanulta meg ezt a mesterséget. Különös figyelmet fordítani a szegényparasztság sorsára — ezt a lenini intelmet megfogadták a kányái elvtársak. Említettük már, hogy a szakcsoportba csalt öt holdon alulialtat vettek be. A szövetkezetben is egyetlen tízholdas család van, az elnök és veje, Antal István; négyen hét hold alattiak: Fehérvári Miklós, Nagy István, Rácz István és Vörös Miklós; öt család viszont nincstelen: Ágoston Istvánnál Bencze János, Kudari Károly, Takács Zoltán és ifj. Tóth István. A szegényebb réteg helyesléssel fogadta a szövetkezet alakulását. Tolnai János kisparaszt és a földnélküli Angyal-család úgy nyilatkozott, hogy az ősszel beáll a közösbe. Több új jelentkezőre is számítanak, elsősorban a magukfajta emberek közül. Határozatba is foglalták, hogy a földnélküliek és törpebirtokosok körébe elviszik a szíves hívó szót. A KÄNYAI ELVTÄRSAK diadalra juttatták falujukban a lenini fokozatosság, önkéntesség elvét. Kitartóan, okosan, de csendben és szerényen fáradoztak a tsz létrehozásán. Nem vártak érte elismerést a felsőbb szervektől. Amit tettek, kommunista meggyőződésük parancsára hallgatva tették. Amint mondják, semmivel sem csináltak többet, mint amennyit a párt minden katonájától mégkíván. Ismét kezükbe vették a szocialista mezőgazdaság építésének ügyét a községben — nem azért, hogy növeljék a tsz-tagságról készített statisztikák számadatait, hanem azért, hogy segítsenek kenyeret teremteni minden agrárproletár asztalára. Uj fejezetet nyitottak a falu szövetkezésének történelemkönyvében. Megérdemlik, hogy ennek első lapjára feljegyezzük az ő nevüket — becsületes, derék elvtársakét. Kutas József .
