Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-12 / 161. szám

...........................,iill!i:l,ii!:iiíiHIIIIIII!l!llll!lllllllllllllllllHIIIIIIIIIÍIII!l!!lllllllllli!lliilll!llllllll!l!l!IIM 1

M

ILYEN A NYÁRI DIVAT

MOSZKVÁTÓL A c)-ZAJNA PARTJÁIG?

A VILÁGON ezer és ezer csinos, jólszabott ruha van, vagyis igen nehéz lenne a legszebbeket kiválogatni, nem beszélve arról, hogy a szép- — viszonylagos. Tehát minden vita — legalábbis ami a divattal kapcsolatos, meddő. Mert kinek ez, kinek az, kinek így, kinek úgy tetszik valami. Az alábbiakban a divat főbb vonásairól számolunk be, ahogy azt a nők Prágában, Moszkvában, Budapesten, Párizsban, Berlinben, Varsóban és Rómában is értelmezik.

PÁRIZST engedjük előre. Téves azt gondolni, hogy a francia nők feltűnően öltözködnek. így csak a felületes szemlélő látja, aki a Champs Elysées-en sétáló próbakiszasszonyo- kat és külföldieket összetéveszti a párizsi nővel. Kétségtelen, hogy a franciák öltözködését, valami különleges sikk jellemzi. De mi ennek a magyarázata? Az, hogy jóminőségű anyagból készült, egyszerű szabású ruháikat hordani tudják. Külön tehetségük van, miképpen lehet klip- szeket, virágot, egyszerű ékszereket használni az öltözködéshez. Vagy akár egy kis csinos kalappal elegánsnak lenni.

Ezen a nyáron nagyon divatos a pettyes, vagy egyszínű, csíkos vagy úgyneveze^ »nyakkendő mintás« valódi, esetleg műselyemből, pamutszövetből, muszlinból készült »ingblúz- ruha«. Sok a plisszé. Ha a ruha egyszínű, pettyes csokorral hordják, a kék-fehér csíkos anyaghoz piros bőröv, szürke-fehérhez pedig zöld széles öv illik. íme a sikkes öltözködés titka: az apró ötletek, melyeket azonban némi gondolkodással bárki kitalálhat.

Kedvelt a nyaktól elálló, szegett gallér, a régi blúzujjakhoz pedig kerek, ráncos szoknya. A ráncok — és éppen ez jellemzi az új divatot — egészen a szegélyig esnek.

A szűk, egybeszabott ruhán kívül szeretik a kétrészes praktikus ruhákat is. A nyári szezonban igen sok készül könnyű pamutszövetből, ami bizonyos kosztümjelleget kölcsönöz. Dior — a híres francia divattervező — által tervezett modell a következő. Nyaktól távolálló, szegett gallér, elég bő szoknya, melyet széles, csattos öv fog össze úgy, hogy természetes ráncok keletkeznek. Ez egyszerűbb kivitelben már konfekciós üzletekben is kapható. A különálló kabátka közvetlenül a derék felett végződik, bár ennek a megoldása többféle lehet, például úgy, mint a matrózblúzoknál.

A MODERN, dolgozó nő mindennapos elfoglaltsága praktikus ruhákat igényel. Ez azonban nem mehet sem a sikk, sem az elegancia rovására. riyen vonatkozásban példamutató a csehszlovák divat. Lényege: nagy vonalaik, semmiféle felesleges, játékos apróság. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás főleg a vékonyalakúak számára kedvező. Szeretik a hosszában vágott és végiggombolt »kabátruhát«. A szoknyarész vagy a csípőtől fokozatosan bővül, vagy a derékhoz simul. A felsőrész — blúzforma. Divatszínek: dióbarna, kék, orgona- lila, kirémsárga, és ezüstszürke. A finom virágdíszek és fából készült ékszerutánzatok egészítik ki a nyári öltözködést.

PRÁGÁBAN is megtalálható az ingblúz szabás. Egyébként ez utóbbi mindenütt kedvező fogadtatásra talált. A cseh és svéd divatot általában az egyszerűség jellemzi. A klasszikus kék-fehér összetétel inkább az erősebb alakú nők számára előnyös. A svédeknél kedvelt ruhaanyag a ripsz és a pupnn. A nyakkivágás kerek, vagy négyszögletes. A felső részt sokszor csak pántok tartják, vagy az egész váll szabadon van. Boleró, esetleg kabátka takarja a kivágást.

MOSZKVÁBAN kissé tartózkodóak a kivágásokkal. Bár a divatbemutatókon már más a helyzet. A hegyes kivágás egyelőre elég. A szoknya-blúz viselet a dolgozó nő számára kétségtelenül a legpraktikusabb. Sok nyári ruhaanyagon színes, régi népi minták láthatók.

A MÄGYAR pamutszövet világhírű. Konfekcióiparunk pedig szintén az elsők között van. Külföldiek véleménye szerint a magyar divat gyorsan és jól tájékozódik. Általában a francia divat modelljei után dolgozik.

A LENGYEL NŐK elegáns megjelenése ismeretes. A nemzetközi divatbemutatókon mindig azt a benyomást keltik, mintha éppen most léptek volna ki a divatlapból. Nyári ruhaanyagok: lehelletfinom, csodás árnyalatú selymek, fantasztikus, néha geometriai, sőt szürrealista mintákkal. Természetes, hogy az ilyen anyag elsőrendű szabást igényel, különben nem mutat. Tipikus lengyel modell: ingszabás, szabadon hagyott váll, eredeti kétrészes boleró, háromféleképpen viselhető.

(Folytatjuk.)

SÜSSÜNK—FŐZZÜNK

Töltött tök. Szép fiatal tököt meghámozva, hosszában két darabra vágva, sós vízben puhára főzünk, óvatosan, nehogy szétmenjen. Bocrjúpör- költet készítünk, negyedkilót, kevés rizzsel összekeverjük, egy tojást ütünk beile, sóval, borssal ízesítjük, s ezzel a kettévágott tököt megtöltjük. Bőven tejfelezzük (kb. 2—3 deci), 5 dkg vajdarabkát szórunk rá, behintjük morzsával és sütőben pirosra sütjük.

Túrósgombóc. Két egész tojást, púpozott evőkanál libazsírral jól kikeverünk. Ezután két evőkanál darát, három evőkanál zsemlemorzsát, egy kávéskanál lisztet és 35 deka puha, szitán áttört túrót teszünk bele. Ezt az anyagot egy óráig állni hagyjuk, azután gombócokat formálunk belőle, és nyolc percig sós vízben főzzük. Tetejére pirított morzsát teszünk.

Rántott gomba. Nagyobb sampinyon gombákat megtisztítunk, ujjny vastagságú szeletekre vágjuk, sós vízben megfőzzük és szitán lecsepegtetjük a vizet. Lisztben, tojásban, zsemlemorzsában meghempergetjül és forró zsírban kisütjük. Tálaláskor reszelt parmezán sajttal meghintjük

Cseresznyés Jancsi. Négy zsemie. tejben áztatunk és kinyomjuk, majd három tojás sárgáját 10 dkg porcukorral habosra keverünk. Amikor habos, egy evőkanál libazsírt, vagy vajat, kevés törött fahéjat keverünk hozzá. Végül hozzákeverjük a kinyomott zsemléket és a három tojá: kemény habját. Az egészet jól kiken tűzálló edénybe tesszük és egynegyed kilogramm kimagozott cseresznyét adunk hozzá. Körülbelül háromnegyedóráig sütjük.

Borecet készítése. A háztartásban megsavanyodott borokból jóminőségű ecetet készíthetünk, s így a megromlott bor nem megy kárba. A hibás bort langyosra felmelegítjük, majd széles szájú befőttes üvegbe töltjük. Az üveget tüllvászonnal lekötjük, hogy nagyooo szennyeződés ne érje. Langyos 'helyen (tűzhely közelében) 1—2 hétig állni hagyjuk. Ezután az esetleges üledékekről óvatosan leöntjük a kész ecetet.

Kel kisütve. Szép fejes (kelt ve szikik, forró sós vízzel leöntjük, leszűrjük és hűlni hagyjuk. Ha kihűlt a kelfejeket négy részire elvágjuk Két tojást felkeverünk, a kelt belemártogatjuk, majd liszttel kevert zsemlemorzsában megforgatjuk és forró zsírban kisütjük. Egy taioa .eevés tejfelt és zsírt teszünk, ebbe rakjuk a kelt, tetejére ismét tejfölt öntünk és félórára a sütőbe tesszük.

Fahéjas pogácsa. Huszonöt deka cukrot két egész tojással, tizenöt deka margarinnal, két csomag törött fahéjjal habosra keverünk, majd 35 dkg liszttel, egy csomag sütőporral jól összegyúrjuk. Késhát vastagságúra kinyújtjuk és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Amikor a pogácsák kisültek, kebtőt-ikettőt hidegen összeragasztunk vajaskrémmel.

Hipermangán foltot úgy tisztítunk, hogy 9 gramm meleg vízben feloldunk egy gramm oxálsavat, ebbe a folyadékba egy kis fehér rongyot mártunk és ezzel óríntgetjük a foltot, amíg eltűnik. Utána alaposan öblítjük.

MAMÁK EGYMÁS KÖZÖTT

Két fiatalasszony találkozik az egyik népboltban és amíg bevásárolnak, napi problémájukat is megbeszélik. Az egyik magas, telt. szőke asszony, a másik alacsony, barna, mosolygós.

A szőke szalámit kér és magya- rázóan fordul társnőjéhez:

— Kislányom nagyon szereti a szalámit.

— Nem nagyon nehéz étel ez most nyáron? — kérdezi a barna.

— Mondd, mit csináljak? Különösen most, nem is érzi jól magát.

— Akkor meg pláne ne adj neki szalámit, inkább valami könnyű ételt!

— Úgy szeretnék neki kedveskedni valamivel.

— így pedig még betegebbé teheted. Két éve én is így jártam. Olyan bélhurutot kapott a gyerek, alig győztem kikúráini.

— Mit csináltál, hogy gyógyítottad ki?

— Hát tudod, először én is úgy tettem, mint te. Egy kicsit nyűgös volt, elkezdtem neki kedveskedni, azt vettem neki, amit kívánt. Csak egyen. Aztán kiderült, hogy béihu- rutja van, majdnem vérhast kapott. De olyan diétára fogtam, hogy rendbejött.

— Az én kislányom nem eszi meg a diétásat. Csak azt, amit szeret. Egyszer már neki is rendelt az orvos vízbehíőtt krumplit, meg sza- harinos teát, de nem tudtam belediktálni,

— Tudod, én úgy ügyeskedtem, hogy megeszi. Például a burgonya- pépet úgy csinálom, hogy kifőzés után saláta levével és egy kis vajjal habosra kikeverem. Aztán adok neki almapürót, kicsit savanyításán, mert iqy szereti. Megfőzöm ecetes vagy citromos vízben, egészen puhára, áttöröm és szaharinnal édesítem. Az én kislányom sem szereti a szaharint, de így észre sem veszi. A múlt évben végighallgattam egy diétás tanfolyamot, hogy szakszerűen tudjam, mit, hogyan kell csinálni.

— Itt, Kaposvárott jártál tanfolyamra?

— Nem, mert itt ilyen nem volt. De nem ártana, ha sort kerítenének rá a hivatottak, mert az asszonyoknak nem árt tudni, hogyan kezeljék otthon a diétás beteget.

— Én is szívesen járnék ilyen tanfolyamra!

—- Nagyon hasznos is. Most például jen a barackszezon. Már előre félek, mert ettől a gyümölcstől lehet kapni leghamarabb gyomorrontást. Különösen, ha zölden, vagy mosatlanul eszik.

— Amikor a kislányod hurutos volt. mit adtál neki enni?

— Elmondhatom az egész diétát.

1. nap: tea szaharinnal, kamillatea, sós zöldségével felváltva. 2. nap: tea szaharinnal, 1—2 keksz, kamillatea, reszelt alma citromlével. 3. nap: tea szaharinnal, 2 — 3 db keksz, kamillatea, vizbenfőtt burgonya, kétszersült. A. nap: reggeli: tea

szclőcukorral vagy szaharinnal, kétszersült; tízórai: sültburgonya; ebéd: diétás köményleves, főtt rizs, alma, birs vegyeskompet, vörösbor, piskóta; uzsonna: húsleves, kétszersült; vacsora: pirított dara, reszelt a‘ma. 5. nap: reggeli: tea tejjel, kétszersült; tízórai: lágytojás: pirítóskenyér; ebéd: nyákleves, burgonyapép, főtt borjúhús, almapüré; uzsonna: tea, keksz; vacsora: párolt rizs, kompót, vörösbor. 6. nap: reggeli: tejeskávé, pirítós, dzsem; tízórai: sültburgonya.. tea; ebéd: zö'ldsjégpüréleves, párolt hús, paraj; vacsora: lágytojás, pirítós, keksz.

7. nap: reggeli: malátakávé, pirítós, dzsem; tízórai: vajas pirítós; ebéd: raguleves, máglyarakás; uzsonna: tejes tea, keksz; vacsora: kakaó, vajasken yér.

Ü Ismét divat lett és egyre többen viselik az egybeszabott fürdőruhákat. es Ezek közül is a legesmosabbak közé tartoznak a különböző alapszínű, g csíkos anyagokból készült dresszek. Képünk is egy ilyen fürdőruhát H műt at be.

hogy a cukor föl tot melegvizes ronggyal kell a szövetből kidörzsölni. A rongyot cserélgetni és forgatni kell.

FestékfoUot ruhaneműből szappan és spiritusz segítségével dörzsöljük ki. Ha nem tűnik el, akkor készítsünk híg sósavat és azzal mossuk, de rögtön utána meleg, bő vízben ki kell mosni és öblíteni.

Gyantafoltot denaturált szeszben megmártott ronggyal kell kidörzsölni, majd utána alaposan kiöblíteni.

Vérfoltoí, ha friss, langyos, majd forró vízzel lehet, eltüntetni. Régi foltot heresó oldatban kell tisztítani. Egy gramm heresót öt gramm vízzel oldjuk fel, az oldattal kimossuk a foltot és utána tiszta langyos vízzel azonnal öblítünk.

Jódfoltot ruhaneműből, vagy a testről eltávolítani a következőképpen lehet: egy kanálka vízben feloldunk hat szem nátriumtioszulfátot. Ebből az oldatból néhány cseppet a foltra teszünk, utána vízzel ki, illetve lemossuk.

io

nem

Hogy lehet ilyen kiscsacsi olyan nagy szamár

(OLASZ NÉPMESE)

Alkonyodott... Aztán este lett és a fényes te- lehold felköltözött az égre, éppen a tó fölé. A szürke csacsi a tópartra igyekezett, hogy jót igyék a tó hús vizéből. A szélesképű telehold visszatükröződött a fodrozó hullámokon és a kiscsacsi azt hitte, hogy a hold ott van előtte, akár ki is halászhatja a vízből.

Igen nagy étvágya támadt a holdra, el is határozta, hogy megeszi.

— Kiiszom a vizet a tóból.... mind egy cseppig. A hold majd ott marad a szárazon és akkor könnyen hozzáférek.

El kezdett inni a buta kiscsacsi és ivott, ivott szüntelen. Csak úgy nyelte nagy kortyokban a vizet. De bizony nem apadt a tó, nem lett kevesebb a víz, hisz sok kis patak sietett a tóba és hozta magával kristálytiszta vizét. De nem is tudott a buta kiscsacsi ennyi vizet meginni. Már fájt a torka a rettentő sok, jéghideg víztől, még jobban fájt a gyomra, de mégsem hagyta abba. A hold tükörképe pedig incselkedett vele, ott mutogatta magát éppen a buta csacsi orra előtt.

Benépesedett a tó partja, egymás után jöttek: az őz, a kecske, a sündisznó, a nyúl, tt vad- liba, a gólya, a róka ... Mindannyian vacsora utáni hűs kortyokra áhítoztak, mielőtt aludni térnének. Szörnyűlködve nézték a kiscsacsit. amely még mindig kortyolgatta a vizet.

A szerény, szegény

kecske irigykedve mondta:

— Biztosan sok finom, sót nyalt a csacsi, hogy ilyen szomjas!

— ... Vagy mind megette a foszlóskalácsot, arra iszik annyit. Nekem biztosan egy morzsát sem hagytál! — siránkozott a nyúl.

— Valami pompás békacsemegét vacsorázott — gyanakodott a gólya és a békára sandított, amely rögtön odébb kot- ródott.

— Ejnye! — tűnődött a csacsi. — Már annyi vizet megittam, és a hold még mindig ugyanazon a helyen van!

Ebben a pillanatban nagy, sötét felhő ereszkedett a hold elé és eltakarta. És mivel a csacsi nem látta a holdat, szentül azt hitte, hogy megette, az utolsó korttyal azt is lenyelte.

— Ugye, nem látjátok már a holdat? Mert megettem, elharaptam, lenyeltem, éreztem az ízét! — ujjongott a buta kiscsacsi.

De mi történt! A sötét felhő, mely az előbb eltakarta a holdat — tovább szállt... és a fényes telehold ismét látható lett ott fenn és tükörképe lent, a tó vizén.

A kiscsacsi végre belátta, hogy lehetetlent altart, hogy soha nem eheti meg a holdat. A rengeteg víztől megfájdult a torka, nagyon fájt a gyomra és még ennél is rosszabb volt, hogy ostobasága miatt pajtásai évekig nevették.