Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-28 / 175. szám
asárnap, 1957. július 28. SOMOGYI NÉPLAP 5 Legyen becsületes vagyonkezelés, pontos ügyvitel a termelőszövetkezetekben Megyénk meglévő termelőszövetkezetei az ellen- vadalom okozta súlyos megrázkódtatást, a gazda- i bénulást általában kiheverték. Rendezték sorai- , jól megy a munka, s kedvüket még csak fokoz- a kilátásban lévő jó terméseredmények. Heten- it újabb és újabb szövetkezetek alakulnak. Ezek etagadhataUan tények bizonyítják a szövetkezeti dálkodás erőteljes fejlődését még azok előtt is, akik iák idején a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ísói akartak lenni, sőt korai örömükben egyes heken már halotti tort is ültek. Az ellenség jól kitapogatta a szövetkezetek gyengéit ott ütött rést a szövetkezeti mozgalmunkon, ahol az pen a leggyengébb, a legjobban sebezhető volt. A ms vagyon felosztásának reménye — a közös _állat- jmány széthurcolása, jogtalan vagyoni előnyök gszerzése révén való meggazdagodás — kihasználta emberi gyengeséget, a kapzsiságot, s lettek egyes számolt termelőszövetkezetek saját tagságuk gond- an életének temetői. A széthurcolások, lopások, öljog alapján való osztozkodások csak kárt hagytak iguk után és a felelőtlen prédálás a volt tagság na- obb részét anyagilag is súlyosan érintette. A zavarosban halászóknak igen jól jött, sőt egyesen malmukra hajtotta a vizet, hogy a zűrzavarban megyei, járási tanácsok termelőszövetkezeti osztá- íit felszámolták, így a legválságosabb időben nem It senki, aki a termelőszövetkezetek tagságát a kö- tkezményekre figyelmeztette volna, vagy éppen se- séget nyújtott volna annak a tagságnak, mely sa- ; jól felfogott érdekében hűen kitartott a szövetke- ti eszme mellett. Munkás-paraszt kormányunk felismerve a helyze- :, félreérthetetlenül meghirdette, hogy változatlanul nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás elve alapján áll a központi tanácsi szerveknél, ha későn is, de újI megszervezte a termelőszövetkezeti csoportokat, >gy most már azon keresztül minden segítséget meghasson a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szer- zeti és gazdasági megszilárdításához. A romokon új hazát kellett építeni, de volt hozzá ív és akarat és ma újból virágoznak a somogyi terelőszövetkezetek. A kialakult termelőszövetkezeti ervezet.és termelés megszilárdítása mellett most oda II hatni, hogy szövetkezeteink vagyonilag, gazdasá- lag is mielőbb rendezzék soraikat. E téren még sok kívánnivaló. A közös vagyon védelme, a tagság lyagi érdeke feltétlen megkívánja, hogy a keserves unka gyümölcsét, a szövetkezeti jövedelmet tiszta Ízzel kezeljék, és többé ne legyen préda tárgyává. A közös vagyon és a jövedelem védelmének legbiztosabb eszköze a könyvelés Lenin elvtárs mondotta: »-Pontos, megbízható számtel nélkül a közös gazdálkodás el sem képzelhető«, anek az örökigazságú mondásnak érvényét legjob- in a szövetkezetek tagsága bizonyíthatja. Ahol pon- s, jó könyvelés van, ott a tagság nyugodtan dolgozhat, i kezekbe van letéve sorsa, ahol pedig laza a köny- ;lés, vagy éppen nincs, ott csak viszály, gyanúsítás, :szekedés üt tanyát és nem egyszer súlyos visszaélőik is vannak. Okulva a múlt tapasztalataiból, éppen ezért alap- :abályszerűen kötelezővé tette kormányunk, hogy minin termelőszövetkezet vezessen szabályszerű köny- ilést, ez egyik fő feltétele ma már a termelőszövet- ezetak működése engedélyezésének is. Sajnos megállapítottuk, hogy termelőszövetkezeteik nagy része csak igen kis mértékben tesz eleget ren kötelezettségének, jónéhány termelőszövetkezeinkben pedig szinte feleslegesnek tartják a folyama- is könyvelést. Javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, ogy gondoskodjanak a könyvek pontos vezetéséről, Oltsanak be jó könyvelőt, annak kétszeres hasznát veszik. Egyrészt a vagyonkezelés biztonságos és megbízató, másrészt a száüítások ellenőrzése, eladási árak behajtása, hibás, téves számlázásokból eredő károk kiküszöbölése sokszorosan visszatérül a könyvelő munkáján keresztül. Van olyan termelőszövetkezetünk, ahol a főkönyvelő figyelmes, pontos munkája révén majdnem 100 000 forint károsodástól menekült meg a szövetkezet. Igen sok helyen a könyvelőt sanda szemmel nézik, úgv tüntetik fel, mintha az csak a készből élne, s csak élősködne a szövetkezet nyakán, s kötelezik, hogy a gazdaságban fizikai munkát is végezzen. Sok helyen hivatkozva, hogy kevés a tagság, szükség van a munkáskézre, megkívánják, hogy a könyvelő munka után, fáradtan végezze el a szellemileg megerőltető könyvelést, amikor a tagság másik része már pihen családja körében. Ez az állapot nem tartható. A jó könyvelőnek egész nap van munkája, ha azt kifogástalanul és becsülettel akarja elvégezni: a különféle szerződések megkötése, ellenőrzése, szállítások, raktár, jószágállomány és minden egyéb gazdasági művelet, ellenőrzés, stb. Ha olyan kicsiny a termelőszövetkezet, hogy a könyvelő ráér fizikai munkában is részt venni, ám legyen, de előbb és elsősorban a könyvelői teendőit lássa el és csak azután végezzen más munkát. A könyvelő javadalmazása egyébként is a termelőszövetkezet nagyságától függ, így ha kicsiny a termelőszövetkezet, kevés munkaegységet kap, kénytelen a több munkaegység megszerzése érdekében külső munkát is végezni, de arra feltétlenül ügyelni kell, hogy semmi esetre se menjen ez a könyvelés rovására. Ha kevés a munkaerő, ne a könyvelővel akarjuk pótolni, hanem vegyünk fel új tagokat, olyanokat, akik szívesen jönnének közénk. A beérkező panaszok legnagyobb része anyagi természetű és a vagyonkezeléssel függ össze. Sok esetben kérik a vezetó'ség elszámoltatását, de vajon hogyan tegyük meg ezt, amikor a tagság tudtával és beleegyezésével nem vezettek könyvelést. A könyvelő a közös vagyon legfőbb őre és örök igazság marad az a régi magyar közmondás, hogy »nem tud a gazda annyit betakarítani, amit egy rossz asszony a köténye alatt ki ne tudna hordani«. Ezért kell a fokozott ellenőrzés. Életre kell hívni az ellenőrző bizottságokat is, gyakoroljanak ellenőrzést a vagyonkezelés felett és havonként számoltassák be a vezetőket a bevételekről, kiadásokról, általában a szövetkezeti gazdálkodásról. így lesz biztonságos a szövetkezetek gazdálkodása és nyugodt a tagok munkája. Rendszeres ellenőrzéssel, pontos ügyvitellel menthetjük meg a tsz-ek elnökeit az eltévelyedéstől, a közös megkárosításától, a büntetéstől. A járási tanácsok termelőszövetkezeti főkönyvelőinek hivatása nemcsak a pénzgazdálkodás ellenőrzése, hanem a könyvelők irányítása, segítése is. Legfőbb feladatuk biztosítani a termelőszövetkezeteknél a pontos számvitelt, könyvelést. A járási főkönyvelők minden esetben szívesen segítenek, adnak felvilágosítást az ügyviteli problémákban, de ehhez az kell, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége a könyvelés ellátására megfelelő könyvelőről is gondoskodjék. Ahol a könyvelő még nem végezte el a könyvelői tanfolyamot, a vezetőség tegye lehetővé, hogy az minél előbb képesítést szerezhessen állami tanfolyamon, mert a könyvelés ellátásához feltétlenül szakértelemre van szükség. Varga Béláné fonyódi járási főkönyvelő versenyre hívta a többieket, kinek a járásában lesz legjobb a tsz-ek könyvelése. A legjobbakat díjazzuk. Legyen becsületes vagyonkezelés valamennyi termelő® zövetkezetüntoiél, legyen nyugodt tagság és még nyugodtabb vezetőség. Kérem termelőszövetkezeteink tagságát, hogy saját érdekükben, de az alapszabályból eredő kötelezettségéből is, gondoskodjanak a pontos számvitelről és a számvitel, valamint a' gazdálkodás ellenőrzéséről. A termelőszövetkezetek könyvelői pedig végezzenek pontos, becsületes munkát, hogy a tagság megbecsülésében legyen részük. Farkas József megyei tsz-főkönyvelő. — No, Laci, hadd halljuk, mit tud jobban? — Hát azt. szerkesztő snorttárs. hogy nemcsak a futballban »dribliznek« a sportolók, hanem már a teniszben is. Elmeséljek például egy »cseles« esetet? — Halljuk, Laci, halljuk! — A dolog úgy történt, hogy az NB II. kapujában álló és eddig kitűnően szereplő baliatonboglári teniszezők címére egy furcsa levelet hozott a posta. A feladó a múlt vasárnapi ellenfél, a Bp. Építők Aszfaltozok sportköre volt. Olvasták volna csak maguk is a levelet, akkor láthatták volna, hogy nemcsak a focisták értik csűrni-csavarni a dolgokat. A budapesti teniszezők ugyanis azt írták, hogy ők nem utaznak le a Bala- tonboglárra kitűzött mérkőzésre, hanem válasszon ki a bogiári csapat a fővárosiban valahol egy pályát. & az legyen a mérkőzés színhelye. Mondani sem kell, hogy a bogiáriak táviratban tiltakoztak. Jött -az újabb levél. Most azzal érveltek a fővárosi vendégek, hogy Bogláron nincs »szabályos teniszpálya«, mert ugyebár nem áll rendelkezésre három teniszpálya, csak kettő. Mit tehettek a bogiáriak, azon nyomban nekiláttak és az egyik röplabdapályát is átvarázsolták teniszpályává, hogy ez se legyen akadály. S ismét ment az értesítés, hogy csak jöjjenek a vendégek. Meg is érkeztek azok, s csak látta volna, hogy milyen nagy »mellénnyel«. Péntekén, az érkezés napján még úgy festett a helyzet, hogy itt 12:0 lesz az Aszfaltozok javára. A bogiári teniszezők azonban nem ijedtek meg a nagymellényű pesti sportolóktól, hanem rögtön a mérkőzés kezdetén magukhoz ragadták a kezdeményezést. Amikor Harmath Gy. megnyerte az első mérkőzést, akkor a pesti vezetők a pályában keresték a kifogást. — Nem alkalmas ez NB-9 mérkőzés lejátszására — hajtogatták. Amikor azonban egymás után két pesti győzelem született, akkor hirtelen nem volt baj a pályával. 3:2-es bogiári vezetés után azonban kijelentették, hogy csak óvás alatt játszanak. Mit részletezzük, »óvás« alatt simán kikaptak 8:4-re. Azt tudom, hogy a találkozó után már sokkal halkabbak voltak a kezdetben elég nagyhangú budapesti »menők«. Nekenx pedig befejezésül az a véleményem, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell sportolni. A bogláriakat, vagy mint az Aszfaltozóktól hallottuk, a falusiakat meg lehet verni két pályán is, ha valaki jobb, mint a bogiári teniszezők. Aztán még azt is hozzáteszem, hogy a szövetségben sem szabad mereven ragaszkodni az írott szabályokhoz, a három pályát illetően, mert ugyebár Bogláron két pályán is megtanultak teniszezni a fiatalok, s ha anyagi segítséget kapnak, akkor istenucc.se megépítik majd a harmadik pályájukat is. — Egyetértünk magáváI, Laci, de most már halljunk valamit a bőrlabda berkeiből is. — Tudják-e, szerkesztő sporttár,s, hogy a héten majdnem megoldódott -a Kinizsi középhátvéd problémája? — Ne mondja, Laci, csak nem jött vissza Molnár Sanyi a cukorgyár riakhoz? — Esze ágában sem volt. De volt ám a Kinizsi tarsolyában még egy adu. Csakhogy ezt igen csendben tartogatták a cukorgyári vezetők. Nem tudtak róla még a benfentesek közül sem sokan. A K. Textilesek szakosztályvezetője pedig, amikor éjjel álmából felkelt, hogy átvegye az expressz levelet1 a másnapi budapesti tárgyalásra, melyet az átigazolási bizottság tartott a Textilesek középhátvédje ügyében, azt hitte, hogy valóban csak álmodik. Másnap délután azonban mégis csak megtudta a szakosztályvezető, hogy hányadán áll a dolog a' Máté gyerekkel. Hallották volna a kis kakast, hogy erősí tgette a bizottságnak. hogy ő pedig csak a Kinizsiben akar játszani. A Kinizsi-képviselő is érvelt: — Elvitték tőlünk Molnár Sándort, nekünk szükségünk volna Mátéra, de a fiú előtt is megnyílna a fejlődés útja. — A bizottság azonban meghallgatta a Textileseket is, akik szintén a középhátvéd mellett kardoskodtak, hangoztatva, hogy az NB Ill-ban is fejlődhet Máté. Mit részletezzem1, a bizottság a Textileseknek adott igazat s amikor Máté ezután is azt erősítgelte, hogy ő a Kinizsihez akar menni, akkor felajánlották neki az egy esztendei várakozást. — No és vár a fiú? — Igen, már alig várja, hogy megkezdődjék az NB Ill-ban a küzdelem. Persze, a Cukorgyárnál azt mondják, hogy még nincs vége a Máté-ügynek^ 9 vannak hívei a fellebbezés gondolatának, mondván, hogy ugyanez a bizottság ellenkező állásponton volt, amikor Molnár Sándort átigazolta. Különösen a szerdai edzőmérkőzés után volt olyan hangulat, hogv igenis meg kell szerezni a Textilesek középhátvédjét, mert bizony sem a Szatyin-, sem a Várvizi-féle megoldás nem látszik jónak. Tudják, szerkesztő sporttárs, hogy mit nem értek? Nos. elárulom. Azt. hogy miért nem próbálkoznak meg a Kinizsinél Szilivel a középhátvéd poszton? Én előttem csak az rémlik, hogy annak idején a Szilihez hasonló, hosszú, nyurga Mátrai is középcsatárnak indult a Fradiban, hogy aztán válogatott középhátvéd legyen. — Nézze, Laci. ez az edző dolga. Egyébként Avar edzőnek van ideje a próbálkozásra, s úgy véljük, hogy éppen az ilyen meccsek a legalkalmasabbak arra. De árulja el, hogy mi van a KMTE-nél? — Megmondhatom. Kezd kialakulni a csanat. Látta a Kaposvári Honvéd hat- védhármasát? Nos, megsúghatom hogy nemcsak a középhátvéd Darvas a KMTE játékosa már, hanem aláírta az igazolólapot a korábbiakban Nagymányokon szerepelt jobbhátvéd Gruber, aztán az erőteljesen játszó balhátvéd, Farkas, Márkus fedezetpárja, Torok, no és a kopasz összekötő, Trischler is. Ahogy szerdán láttam, nem is jár velük rosz- szul a KMTE. Az a má9ik sportkori vezető viszont, aki játékos szemlélésre jött ki a szerdai edzésre, azóta már biztos mérgelődik, mert például a nyurga fedezetet ö már úgy érezte, hogy a kezében illetve a csapatában van. Csakhat a rivális KMTE most is legyőzte a Dózsát. — Jól van, Laci, elég volt mára. — Am legyen, szerkesztő sporttárs. befejezhetem. De elárulom, hogy egy hét múlva ismét visszajövök . . . Pályázati hirdetmény A Vas megyei Tanács VB október 1-től bentlakásos csecsemő és gyermek ápolónőképző iskolát, valamint felnőtt ápolónőképző iskolát indít. Az iskolára jelentkezhetnek azok az érettségizett, vagy nyolc általános iskolát végzett nők, akik már 18 évesek elmúltak, de 32. életévüket nem töltötték be. A hallgatóknak az iskola teljes ellátást, tankönyveket és munkaruhát biztosít. A jelentkezők iskolai bizonyítványt, anyakönyvi kivonatot, orvosi bizonyítványt és saját kézzel írt részletes önéletrajzot küldjenek be a Vas megyei Tanács VB Egészségügyi Osztályához 1957. szeptember 15-ig. AZ AGRONÓMUS TANACSA A zöldtrágyázás alkalmazása A mezőgazdasági termelés ál taláros fellendítésének alapja a talaj ermőerejének fokozása. Mindaddig, míg a szükséges istállótrágya-meny- lyiséggel nem rendelkezünk, tehát míg talajaink 4—5 évenkénti is- állótrágyázását nem tudjuk biztosiam, a zöldtrágyázást a talajerőgaz- Lálkodás szempontjából elsőrendű kérdésnek kell tekintenünk mind a alajjavítás, mind a talajok humusz- ;azdálkodása szempontjából. A zöldtrágyázás elsősorban a honokon helyénvaló, de a többi tala- on is kívánatos az elterjesztése. A íomoktalajon a takarmány termel és lehézségei miatt gyakran csak kis nértékű az állattenyésztés, így kérés az istállótrágya, ami szintén szük- légessé teszi a zöldtrágyázást. A zöldtrágya hatása nemcsak a ta- .aj táplálóanyag tartalmának növelésében, hanem a talajélet kedvezőbbé tételében is jelentkezik. A somkóró, csillagfürt, borsó stb. le- szántása után a talaj élet lényegesen megjavul. Ezt legjobban a zöldtrágya után vetett növények termése bizonyítja. A zöldtrágyázás műtrágyával egyesítve biztosítja a műtrágyák szervetlen vegyületeinek teljes hatását jelentő szerves vegyületekké történő átalakulását, amire különösen szárazságra hajló éghajlatunk alatt nagy szükség van. A sűrűn vet<H zöldtrágya növény gyomot irt, de szerepe van a talaj védelmében is, azáltal, hogy a szeles és vizes erózió romboló hatását mérsékli. Zöldtrágyaként elsősorban pillangós növényeket vessünk. Különös jelentősége van a meszes homoktalajon a két éves fehér somkórónak', savanyú homoktalajainkon pedig a csillagfürtnek. Indokolt lehet azonban zöid'trágyának termelni egyéb pillangós növényeket is, így vörösherét, bíborherét stb. Sőt borsófélék, lóbab, repce, napraforgó, csalamádé, fehér mustár stb.-t is termelhetünk zöldtrágyának. A zöldtrágyázásra alkalma« növények többféle módon termeszthetők: TARLÓBA VETVE A jelenlegi csapadékos időjárás kiválóan alkalmas erre. Vethetünk keserű csillagfürtöt, gabonasortávolságra, 4 cm mélyen, a sárga és kék csillagfürtből 70—80 kg-ot, míg a fehér csillagfürtből 100—120 kg-ot, kát. holdanként. Dupla gabonasortávolság esetén 35—45 kg-ot, illetve 60— 70 kg-ot vessünk. Tarlóba vetett zöldtrágyázás olyan növénnyel ajánlható leginkább, amelynek magja nem drága és a növény gyors fejlődése alapján a vetése a száraz idő esetén is sikeresebb lesz. Erre a célra a legalkalmasabb a kevésbé igényes fehérvirágú csillagfürt, vagy a homoki borsó. FŐTERMÉNYKÉNT a gyenge trágyaerejű talajokon helyes alkalmazni, ahol az egyévi termés értéke nem nagy. Az ilyen helyen indokolt lehet a főterményként vetett zöldtrágya, mert a talaj termését lényegesen javíthatja. Főterményként bármely pillangósvirágú növényt sikerrel vethetünk zöldtrágyázás céljára. Elsősorban azokat a növényeket kell felhasználni, amelyek a nitrogéngyűjtő képességük mellett a legnagyobb zöldtömeget adják. Szóbajöhető növény a fehérvirágú csillagfürt. A homoki borsó, a szöszösbükköny és fehér somkóró a homoktalajra való. Kevés zölditömeget ad a tavaszi bükköny, bíborhere és a nyúlszapuka. A nyúlszapuka főleg á sovány homoktalajon értékes. Igénytelensége folytán az előző évben rozs közé vetve is sikerül és a talaj termőerejének talaj- javításával azt értékesebb növények termesztésére alkalmasabbá teszi. Helyes az itt fel nem sorolt pillangósvirágú növények bármelyikének zöldtrágyázás szempontjából való vetése, ha főterményként vetik. Zöld- trágyázási értéke attól függ, hogy mekkora a gyökérbaktériumok nitrogén gyűjtése, a gyökérzet, terjedelme és a föld feletti zöldtömege. ŐSZI TERMÉNYKÉNT VETVE a zöldtrágya-növényeket, mint például a szöszösbükkönyt, nannonbük- könyt, őszi borsót, bíborherét, vagy az előző évben rozzsal vetett nyúlszapukát tavasszal virágzás idején alászántjuk. Ennek hátránya, hogy a főnövényt későn lehet vetni, a tavaszi alászántás kiszárítja a talajt és a zöldtömeg lazítja a földet, száraz időjárás esetén az utána vetett termény nem jól fejlődik és a zöldtrágya szerves anyagai a nedvesség hiányában csak lassan korhadnak. A leghelyesebb azonban, ha az ősszel vetett takarmánynövényt takarmányozásra felhasználjuk, s utána zöldtrágya-növényt vetünk és annak termését szántjuk alá. KIVETÉSSEL VÉGZETT zöldtrágyázás esetében a főtermény közé vetjük a zöldtrágya-növényt. Ez a módszer sikeresebb a tarlóvetésnél. Takarónövénnyel rendszerint tavasszal vetjük a zöldtrágya-növényt (például két éves fehér somkóró) és ősszel szántjuk alá. Milyen növény alá adjuk a %öldtrágyát? Általában a zöldtrágyát is azok a növények hálálják meg legjobban, amelyek az istállótrágyát. Elsősorban tehát a kapásnövények: a burgonya, napraforgó, kukorica, takarmányrépa, cukorrépa. A zöldtrágyát kevésbé heves hatása miatt szükség esetén adhatjuk a gabonafélék alá is. Megdőlés nélkül hasznosítja a zab, a rozs, a búza, sőt az árpa is. A somkórót erősen gyomosító hatása miatt célszerű elsősorban a kapások alá adni. A zöldtrágyázás hatása rövidebh- ideig tart, mint az istállótrágyáé, rendszerint csak két-három évre terjed. Hatásának időtartama elsősorban a talajtól függ. Laza homoktalajon a trágya gyorsabban bomlik, hatása csak egy-két évre terjed. Kö- töttebb talajokon hatása gyakran a második, harmadik évben erősebben jelentkezik, mint az első évben. Az eredményes zöldtrágyázás érdiekében törekedjünk arra, hogy a zöldtrágya minél nagyobb tömeget adjon. Ezért a zöldtrágya-növényt megfelelő táplálóanyaggal lássuk el, kegy az minél nagyobb termésével a talaj szervesanyag-készletét, humusztartalmát gyarapítsa. A zöldtrágyázás csak műtrágyával együtt válik teljes hatásúvá. Pillangósvirágú zöldtrágya-növénynek nitrogént csak akkor adunk, ha a talaj feltehetően nitrogénben annyira szegény, hogy a fiatal növények nitrogén híján sínylődnek. A pillangós- virágú zöldtrágya-növényeket fejlődésük egész idejére lássuk el foszfor és káli műtrágyákkal, hogy ezáltal nitrogén-éhessé téve, fokozott nitrogéngyűjtésre késztessük. A ZÖLDTRÁGYA ALÁSZÁNTÁSA Ä zöldtrágya-növényt általában legcélszerűbb a javavirágzásban, vagy a hüvelykötés kezdetén alászántani, mert a nitrogéngyűjtés ekkor van a legteljesebb fokon. Némsjy zöldtrágya-növény, például a két éves fehérvirágú somkóró, magnak termelve ugyanúgy gazdagítja a talajt, mintha zöldtrágyának szántottuk volna alá. A zöldtrágyát futóhomokon 18—20, jobb, kötött és homoktalajokon 12—15 cm-re úgy szántsuk alá, hogy az alászántott zöldtömegből semmi se lássék ki. Minél nagyobb a zöldtrágya tömege, annál nagyobb gond a talajba juttatása. Nagyobb tömegű zöldtrágya-növényt jobb előbb könnyű hengerrel lefektetni és azután szántani. Az alászántás után bizonyos időre van szükség, amíg a zöldtrágya humifikáló- dik. Négy-hat hét szükséges, míg a zöldtrágya erjedése legnagyobbrészt lezajlik és míg a talaj leülepszik. Ezért a zöldtrágyát a vetés előtt legalább négy-hat héttel szántsuk alá. Horváth Gyula agronómus
