Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-24 / 171. szám

/

cA tu/lűmáruj h ásdimka világából...

ÉRDEMES TUDNI, HOGY...

... naponta körülbelül 20 tonna meteorit-anyag hull a Földre.

... szárazföldünk egytized részét örök hó és jég borítja. Ha ez a »konzervált« víz felolvadna, az óceánok szintje 55 méterrel emelkednék.

... a számítások azt mutatják, hogy évszázadunk második felében á levegő széndioxid tartalma 1700 billió tonnával, azaz 1,7-szeresére emelkedik. Amerikái tudósok szerint ez az éghajlat enyhülésére vezet.

... a sztratoszférában 30 kilométer magasságig a levegő hőmérséklete mínusz 56 C fok, 55 kilométer magasban a hőmérséklet plusz 100 C fokra emelkedik, majd 80 kilométernél plusz 30 C fokra csökken, ezen túl, 300 kilométer magasságban ismét növekszik, mégpedig 800—1000 C fokig. '

... az atmoszféra határán minden négyzetcentiméternyi területen másodpercenként átlag egy kozmikus részecske halad át.

... Földünk felületének 71 százalékát — 361 millió négyzetkilométert — óceánok borítják.

... a Föld középpontjában a hőmérséklet 2000—5000 C fok között ingadozik.

... bolygónk életkora 5—6 milliárd év.

... a meteorok elégése következtében évente körülbelül 30 000 tonna por kerül az atmoszféra felső rétegeibe. 1892-ben hullott a legjelentősebb mennyiségű kozmikus por, körülbelül 500 000 tonna súlyban.

... a Föld felszíne állandóan változik. 1926-tól 1933-ig Amerika és Európa 460 centiméterrel közelebb került egymáshoz.

... a Föld mélyén a nyomás eléri a 220 millió atmoszférát.

... a híres arizonai meteor 1200 méter átmérőjű, 175 méter mély krátert ütött.

... a Föld átlagos távolsága a Naptól 149 millió 500 ezer kilométer.

Breoht-múzeummá avatják a nagy" német író munkahelyét. A múzeumot szervező bizottságra 200 ezer oldalnyi kézirat feldolgozása vár, többek között az író Julius Caesarról szóló befejezetlen regénye és »Einstein« című színműve is. Számos kiadatlan kézirat, költemény és terjedelmes napló is napvilágra került,

Európa legmodernebb színháza

Varsóban megkezdődött a Nagy Opera- és Balettszínház építése. Az új színház, berendezését tekintve, Európa legmodernebb színháza lesz. Építése 1961-re fejeződik be.

Svájcban sok bélyeg- és levelezőlapárusító automata működik. E készülékek előnyeként a következőket említhetjük: személyzetet takarítanak meg, kisebb területet foglalnak el, mint a közönséges postai ablakok, akkor is árusítanak bélyeget és levelezőlapot, amikor a trafikok és postahivatalok zárva vannak (éjszaka vagy ünnepnapokon). A készülékeket a pályaudvarok várótermeiben és perronjain, a villamosmegállóiknál, a telefonfülkékben, a nagyforgalmú utcai kereszteződéseknél, valamint a turista állomásokon helyezik el. A bélyegek 1000—2000-res tekercsen vannak az automata belsejében. Az automata a bedobott pénzdarab ellenértéke szerint ad bélyeget vagy levelezőlapot.

Űj szovjet utasszállító repülőgépek

A moszkvai vnukovoi repülőtéren a legkülönbözőbb géptípusok láthatók: a már jól ismert TU—104 típusú léglökéses utasszállító gép mellett a TU—110, a »Moszkva« típusú gép és az »Ukrajna« is, amelyek láttán az ember azt hihetné, hogy a szovjet repülőipar legújabb vívmányainak kiállítását rendezték meg itt.

Az ismert léglökéses utasszállító gép: a TU—104 korszerűbb kiadása is elkészült már, amely nagyobb teljesítményű motorokkal dolgozik, de kisebb a súlya, és mégis 70 személyt szállít. Neve: TU—104/A.

A TU—110 méreteiben, reptávol-. ságát és teherbírását tekintve túlszárnyalja a TU—104-et. Az új gép luxus utasszállító szalonjaiban 50 utas fér el. Ha azonban a gépet egyszerű kiránduló utazásra használják, úgy 100-an férnek el benne. A négy nagyteljesítményű, léglökéses motor éránként 1000 kilométeres maximális sebességgel hajtja a gépet.

A »Moszkva« típusú gép 75—100 utast szállít. Nagy méretére jellemző, hogy egy sorban az egyik oldalán kettő, a másik oldalán három karosszék található. A gépet Sz. V. Iljusin főtervező alkotta. Utazósebessége 650 kilométer óránként, rep- távolsága pedig olyan nagy, hogy

leszállás nélkül elrepül Moszkvából India fővárosába, Delhibe.

A »Moszkva« típusú gép a jelenlegi légi közlekedés legújabb vívmánya. Teljes biztonságot és maximális kényelmet nyújt az utasoknak, s mindezért csupán annyit kell fizetni, mint egy vasúti jegyért a fapados kocsiban.

Éppen ilyen kényelmes O. K. Antonov főtervező »Ukrajna« típusú léglökéses utasszállító gépe. Sebessége óránként 600 kilométer. Három szalonjában 84 kényelmes karosszék várja az utasokat. A kényelmet rádió, filmvetítő, elektromos konyha és hűtőszekrény biztosítja.

Nylon hajócsavar

A nylon, amelyet eddig szövetek és kötszövöttáruk alapanyagaként alkalmaztak, kezd behatolni olyan területekre is, ahol eddig fémet használtak. Mint a dán sajtó jelenti, a hajógyárak hajócsavart készítene!? nylonból! Ez a hajócsavar nem rozsdásodik, nem vetemedik, nem kell tisztítani és festeni.

A nylon hajócsavarokat egyelőre közepes hajóknál alkalmazzák, de a közeljövőben már felhasználják a tengerjáróhajókhoz is.

5

APRÓSÁGOK

Indiánok szokatlan, de jól bevált gyógyeszköze fogfájás ellen

A panamai indiánok fogfájás ellen alkalmazott gyógyeljárása emlékeztet egy régi viccre. Eszerint, aki meg akar szabadulni kínzó fogfájásától, töltse meg száját hideg vízzel és üljön forró kályhára mindaddig, amíg a szájában lévő víz forrni kezd. Az indiánok ugyanis egy tűt izzásig hevítenek és azzal bökdösik a beteg fog ínyét.

Villamos fogkefe

Amerikában újfajta villamos fog- ] kefét hoztak forgalomba, amelyet 5 parányi villanymotor hajt. A fogke- j fe úgy mozog, hogy a legtökéleteseb- j ben kitisztítja a fogsort. Magát a fog- 1 kefét ki lehet cserélni és ilyenfor- < mán a család minden tagja igénybe] veheti a kis motort.

1

Svéd motorosmozdony Svédországban a norvég államvas- ■ utak megrendelésére áramvonalas, j három meghajtótengelyes motoros: mozdonyt gyártottak. ;

A mozdony maximális sebessége; óránként 65 mérföld (104.5 kilomé-; tér). J

A mozdonyt 16 hengeres dieselmo-j tor hajtja.

Báb-fesztivál

♦

1958 tavaszán Bukarestben rende-l zik meg a világ első nemzetközi báb-j színház-fesztiválját. A fesztiválon t állami és magánszínházak, valamint! egyes bábművészek vesznek részt, a! bábszínházak számára írt legjobb! darabokat, valamint a legjobb kol-! lektív és egyéni előadásokat díjazni! fogják. !

Brecht hagyatéka I

Bailey doktor eredményes gyógyszert talált fel a koszorúverőér elmeszesedésének gyógyítására

Bailey doktor, a leghíresebb amerikai szívsebész a J. A. M. A. című jelentős amerikai orvostudományi folyóiratban két koszorúverőér-el- meszesedésben szenvedő betegen végrehajtott sikeres műtétet ír le.

Köztudomású, hogy a »koszorúve- rőér-betegség«, mely ebben az évben 400 000 amerikait ölt meg és 800 000 amerikainál, köztük Eisenhower elnöknél okozott szívizominfarktust, a szívizmot tápláló verőerek elmeszesedésének a következménye.

Ez az elvékonyodás kizárólag a koszorúverőerek látható, külső részét támadja meg, illetőleg roncsolja szét fokozatosan, aminek következtében gyakran vérzés, vagy trombózis lép fel. A szív nem kap elég vért és a rendellenesség angina pectoris-rohamokban jelentkezik. A koszorúverőerek egyikének hirtelen elzáródása idült vérszegénységet okoz és az illető szívizomrész elhalását idézi elő: ez az infarktus, amely a világ minden országában évről évre sűrűbben lép fel és gyógyíthatatlan szívbetegségnek számít.

Hosszú évek óta sikertelenül kísérleteznek a szakorvosok, hogy a megbetegedett koszorúverőér-részt kiemeljék és verőér-, vagy visszér- átültetéssel pótolják.

Bailey doktornak és munkatársának jutott eszébe a merész gondolat, hogy nem emelik ki a beteg verőeret, hanem megszabadítják az el- meszesedett csomóktól.

Az állatokon és emberi hullákon végrehajtott kísérletek azt mutatták, hogy a koszorúverőerekbe be lehet vinni egy fémcsövet és az ebben elhelyezett kaparókanál segítségével meg .lehet tisztítani a verőér falát a rárakódott rostos csomóktól. Ezáltal lehetővé válik, hogy < e szerv ismét normálisan lássa el eredeti funkcióját.

Dr. Bailey 1956. október 26-án és 31-én összegyűjtötte a philadelphiai közkórház sebészeit, beszámolt eddigi kísérleteinek eredményéről és javasolta, hogy gyógyíthatatlannak vélt és három éve visszatérő angina pectoris-rohamoktól gyötört betegen hajtsanak végre kísérleti műtétet. A javaslatot elfogadták. A rendkívüli jelentőségű műtétek sikerültek, semmiféle komplikáció nem lépett fel.

A két beteg meggyógyult, a rohamok megszűntek és az ellenőrző elektrocardiogramm vizsgálatok azt mutatják, hogy a szívműködés teljesen normálissá vált.

Az egyik operált beteg, egy nagy áruház vezérigazgatója, három év után ismét munkába állt.

Nem vitás, hogy az érelmeszesedés — amelynek a koszorúverőér betegség csak egyik helyi megnyilvánulása — századunk egyik legjelentősebb orvostudományi problémája, hiszen számos embert tesz munkaképtelenné (ennek terhét a társadalom viseli) és számos embert öl meg élte virágjában.

Bailey doktor hangsúlyozza, hogy amennyiben biztos diagnosztikai módszer segítségével a koszorúverőér elmeszesedését abban a stádiumban fogjuk felfedezni, amikor még az érnek csak egyik része beteg, sebészi beavatkozással el lehet kerülni, vagy hosszú időre ki lehet tolni a következményeket.

Bailey doktor most kipróbált műtéti eljárását egy év múlva általánosan lehet alkalmazni.

POSTA-AUTOMATÁK

TUDÓSÍTÁSOK A XXI. SZÁZADBÓL

HARC AZ ÉLETÉRT

A jövő orvostudománya a higiénia — mondta Pavlov, a nagy tudós és ez a meghatározás nagyon is helytálló. A legtöbb betegség a mai vagy az előző nemzedékek életviszonyaival kapcsolatos. Ismeretes például, hogy régen, amikor a városokban nem volt vízvezeték, csatornahálózat, amikor a munkaviszonyok nehezebbek voltak, amikor az emberek még nem ismerték a megbetegedések okait, a betegségek gyakran általános jelleget öltöttek, óriási járványokká váltak. így például 1817 és 1926 között Európában a kolerának százezrek estek áldozatul. Ma ezt a betegséget a higiénia meg javulásával a legtöbb országban teljesen felszámolták.

Elpusztítjuk a betegségek fészkeit

A tudósok jelenleg több mint 700 betegséget ismernek, amelyet baktériumok, vírusok, gombák, férgek, állatok, paraziták okoznak. Csupán a baktériumok több mint 200 betegség okozói.

Az egyes fertőző betegségek megszüntetése érdekében el kell pusztítani azokat a fészkeket, ahol a kórokozók és a betegség-átvivők tanyáznak. Ismeretes például, hogy a Szovjetunióban a mocsarak kiszárításával és egyéb intézkedések következtében csaknem teljesen megszűnt a malária. Századunk második felét ezért olyan időszaknak képzelem el, amelyben a betegségek összes természeti fészkeit elpusztítjuk.

Ez azonban csak az egyik oldal. A másik — az életviszonyok változása. A jövőben minden ember, minden család higiénikus követelményeknek megfelelő lakást kap, megszervezik a közétkeztetést, amely nemcsak a nőket mentesíti a háztartás nehéz munkájától, hanem azt is biztosítja, hogy minden ember éppen azokat az élelmiszereket kapja meg, amelyek az éghajlat, az életkörülmények, a kor, a munka stb. szempontjából a leghasznosabbak számára.

A testnevelés szerepe

Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb jelentőségűvé válik a testnevelés. A jövőben a testnevelés a bölcsőtől az aggkorig mindenkire kiterjed majd. Különösen fontos a fiatalok testnevelése. Ezért az ifjúsági szervezeteknek határozottan harcolniok kell az iskolai testnevelés széleskörű fejlesztéséért. A jövőben az egészségre ártalmas szokások, például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás stb. fokozatosan megszűnnek.

Mindez döntő hatást gyakorol napjaink és a jövő nemzedékei egészségének megjavulására.

Megszűnik a tbc, mint népbetegség

Legyűrjük majd az olyan betegségeket is, mint a reuma, a rák, a tbc, a szklerózis. Ami a tbc-t illeti, ez á betegség 10—15 év múlva megszűnik, mint népbetegség. Ez nem fantázia, hanem a modern tudomány vívmányain nyugvó, reális terv.

A legközelebbi esztendők pontos feleletet adnak arra a kérdésre, milyen kórokozók idézik elő a reumát, s akkor könnyebb lesz ellene a harc. A tudósok azonban már most egyetértenek abban, hogy a betegség megelőzésében a legfontosabb a szervezet edzettsége, ellenállásának fokozása. Vitathatatlan, hogy gyártunk majd olyan gyógyszereket, amelyek nemcsak a reumatizmus heveny íel- lobbanásainak gyógyítását teszik lehetővé, hanem, ami a legfontosabb, elejét veszik a szívrendellenességek formájában jelentkező súlyos szövődményeknek.

Az érelmeszesedés, mint ahogy ma már megállapították, anyagcsere-betegség. A középkorú és idősebb embereknél főleg a szív és az agy véredényeit támadja meg, s mindezideig nincs ellene radikális módszer. E probléma megoldása elsősorban a helyes táplálkozással áll összefüggésben. Joggal számíthatunk arra, hogy megtaláljak azt az eszközt, amely segít megakadályozni a vérerek falaiban a koloszterin lerakódását, az ereknek pedig visszaadja eredeti rugalmasságukat és átbocsátóképességüket.

Megszabadulunk a ráktól

Nehéz megmondani, mikor oldódik meg a rosszindulatú daganatok, köztük a rák elleni harc problémája, de nem kétséges, hogy a tudomány közel áll e titok megfejtéséhez. A kutatások több irányban folynak. Tanulmányozzák a daganatok keletkezését. Már megállapították, hogy a betegséget vegyi anyagok, vagy vírusok okozzák. Másrészt vizsgálják a daganatok sejtjeiben végbemenő vegyi átalakulásokat. Megállapították, bogy a daganatok sejtjeiben a cserefolyamatok másként mennek végbe, mint az egészséges sejtekben. Nincs kizárva, hogy ha pontosan tisztázzák, milyen vegyi anyagoik segítik elő ezeket az átalakulásokat, akkor sikerül majd megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel e folyamatot hathatósan befolyásolhatjuk a kellő irányba. Már vannak olyan preparátumok, amelyek egyes daganatfajtákra pusztítólag hatnak. Nem kétséges, hogy a XX. század második fele megszabadít bennünket a ráktól és más rosszindulatú daganatoktól.

Műszív és műtüdő

Emlékezzünk meg általában a sebészet, különösen pedig a szívsebészet fejlődéséről. Bár a szív és a nagyerek sebészetét az orvostudomány még alig egy évtizede tette csak magáévá, a sebészetnek ez az ága máris hatalmas eredményeket ért el. A közeljövőben a sebészek a természetes vérkeringés kikapcsolásával végeznek majd műtéteket. A szívet ideiglenesen kikapcsolják a szervezetből. A vérkeringést különleges készülékek — műszív és műtüdő — tartják majd fenn. A sebésznek módjában lesz így kijavítani a beteg szív összes hibáit, például a született szívbajnál bevarrni egyes felesleges hiatusokat, helyére tenni a szabálytalanul elhelyezkedő ereket, kitágítani az összeszűkült nyílásokat, új szívbillentyűket beállítani, magában a szívben kicserélni a beteg érdarabot stb. Ma már a mesterséges vérkeringés fenntartására különféle készülékekkel rendelkezünk. Eljön az idő, amikor a sebész nemcsak új szivet (elhunyt emberét), hanem új tüdőt is képes lesz átültetni, ha ez szükségessé válik. A modern orvos- tudomány már egészen közelférkőzött a szövetek és szervek átültetésének problémájához. A probléma technikai részét már eléggé kidolgozták, de még a szervek biológiai összefér- hetőségének rejtélyét kell megoldani.

Kétségtelen, hogy századunk az orvosok és biológusok kezébe adja a szövetfejlődés irányításának módját. Ismeretes, hogy ha valamely szervet eltávolítanak, az nem nő ki újból, mint például a gyík farka. Ha az orvosok megtanulják a szövetek fejlődésének irányítását, a szervezet szükségleteinek megfelelő szabályozását, akkor lehetővé válik a betegségek, sérülések vagy sebészi beavatkozás okozta defektusok kiküszöbölésé.

Az életkor meghosszabbításáért

A hosszú életkorról nem akkor kell gondoskodni, amikor az ember már túljutott a hatvanon, hanem a születés pillanatától kezdve. Sok gyermekbetegség az egész életre kihat. A vörheny, a szamárköhögés, a

kanyaró, a diftéria, a poliomyelitis és más megbetegedések számának jelentős csökkenése, majd teljes felszámolása már napjainkban alapját képezi az egészségesebb nemzedék nevelésének. A szklerózis elleni harc problémájának megoldása egy-két évtizeddel képes meghosszabbítani az ember életét. Az orvosok már ma is tudják néhány belső elválasztású mirigy funkcióit irányítani. Vannak már szintetikus hormonok, amelyek pótolhatják a természetes mirigyek elvesztett vagy gyengülő működését. Ismereteinknek ez az ága egyre jobban szélesedik, s az orvosok kezében új lehetőséggé válik a szervezet meg- öregedése elleni harcban. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy egyre több lesz azon eszközök száma, amelyekkel az anyagcsere folyamatok szabályozásában döntő jelentőségű ideg- rendszerre tudunk hatni, akkor az orvostudomány előtt soha nem látott lehetőségek nyílnak meg az ember egészségének irányítása terén.

Ultrahang, mint sebészkés

Az orvostudomány fejlődése mindig más természettudományok eredményeire támaszkodott, most pedig ezenkívül felhasználja már a műszaki tudományok eredményeit is. Az irányított ultrahang segít a sebészeknek abban, hogy felismerjék a szív vagy más szervek sövényében a defektusokat. A szövetek ultrahanggal ugyanúgy elvághatok, mint sebészkéssel, mégpedig teljesen vérzésmentesen. A különleges érzékeny műszerek lehetővé teszik, hogy nemcsak az egész szervezet, hanem azon belül egyes sejtosoportok elektromos áramait is felfogjuk, s így működésük helyességét megállapíthatjuk. Lehetővé válik, hogy a beteget a távolból megvizsgáljuk, sőt, hogy például szívét meghallgassuk, s a szív munkáját egy ernyőn megnézzük. A röntgen-televízió már a legközelebbi; jövőben az egyik legfontosabb helyet foglalja el az orvosi munkában,;