Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

Kedd, 1957. július 2. SOMOGYI NÉPLAP 3 II Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata (Folytatás az előző oldalról.) re sen megoldódott. Helyes volt lét­rehozni a munkásőrséget. Az újjá­szervezett és újonnan megszervezett fegyveres erők: a hadsereg, a határ­őrség, a rendőrség és a munkásőr­ség a Magyar Népköztársaság egysé­ges fegyveres erői, amelyek elég erő­sek, hogy elfojtsanak minden ellen- forradalmi kísérletet és szilárd vé­delmezői az országnak minden im­perialista támadással szemben. Álla­mi szerveinknek biztosítaniuk kell az államellenes elemek és. törekvő sek fékentartását és elnyomását, az ellenforradalmi bűncselekmények megtorlását, egyszersmind a törvény- tisztelő állampolgárok jogait, érde­keit és nyugalmát. Maradéktalanul érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a Magyar Népköztársaságban ne le­gyen szabadsága a népköztársaság ellenségeinek, mert csak így bizto­sítható a dolgozó tömegek, a törvény- tisztelő állampolgárok demokratikus jogainak és szabadságának védelme.' Védelmezni és erősíteni kell a párt nak, állami szerveinknek és az ál­lampolgároknak is a törvényességet, mégpedig a törvényesség mindkét ol­dalát: aki a törvényt megsérti, meg kell büntetni, aki a törvényt tiszteli, azt a törvény védje. A proletárdiktatúra erősítése érde­kében a zavart keltő ellenforradalmi törekvések hatékonyabb elnyomása szükségessé teszi a népellenes ele­mek kirekesztését bizonyos politikai jogok gyakorlásából. A népi demokratikus állam erősí­tése, az ellenforradalom elfojtása semmi esetre sem tekinthető csupán karhatalmi és megtorlási rendsza­bálynak. Az eszmei és politikai harc, a gazdasági feladatok megoldásáért folyó küzdelem és a törvényes rend­nek karhatalmi és büntető eszközök­kel való védelme együttesen eredmé­nyezi a népi hatalom további erősí­tését. Az államhatalom védelmi, gazda­sági és kulturális szervei ezt a fel­adatot csak abban az esetben tölt­hetik be, ha biztosítva van, hogy e szervek vezetői és munkatársai olyan emberek, akik hűek a Magyar Nép- köztársaság alkotmányához és tör­vényeihez, a rendszerhez. 0 A pártszerveknek az állami életben is irányító és ellen­őrző szerepet kell betölteniük. E fel­adat elősegítésére biztosítani kell az állami szervekben működő pártszer­vezetek megfelelő irányítását. Az állami szervek munkájának javítása megköveteli az állami szervek mun­kájának építő jellegű bírálatát. Az állami intézményekben működő párt­szervek munkája és az építő bírálat olyan legyen, hogy az állami szer­vek vezetőinek és felelős beosztott­jainak hatásköre, tekintélye ne csök­kenjen, hanem erősödjön. ö A munkásállam erejének nö- velése szempontjából külön­leges jelentőséggel bír a munkás­paraszt szövetség erősítése. A marxiz­mus—leninizmus szerint a proletár- diktatúra államának legfőbb politi­kai alapja a munkásosztály által ve­zetett munkás-paraszt szövetség. A munkásosztály a parasztsággal szö­vetségben vívta ki 1919-ben a prole­tárdiktatúrát, harcolt a második vi­lágháború időszakában a Horthy— Hiíler-fasizmus ellen, a felszabadu­lás után a földreformért, az ipar ál­lamosításáért, a hatalomért. A munkás-paraszt szövetségben bizonyos lazulás állott be, egyrészt az egyéni parasztokkal szembeni po­litika hibái, másrészt a termelőszö­vetkezetek Szervezése közben és irá nyitása során előfordult helytelen módszerek, továbbá a beszolgáltatási rendszerben volt hibák következte ben. A régi hibák kiküszöbölése és az ellenforradalommal szemben ví­vott harc eredményeképpen a mun­kás-paraszt szövetség ismét erősö­dött. Az ellenséges elemek zavar- keltési kísérletei azonban a falun sem szűntek meg. A munkás-paraszt szövetség további erősítése tehát megköveteli a munkáshatalom ellen égéivel szembeni állandó küzdel­met és természetesen a mezőgazda­ság fejlesztésének és szocialista át­alakításának összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feladatainak meg­oldásáért való lankadatlan harcot. A népi demokratikus állam egy osztály, a munkásosztály hatalmát testesíti meg, de a munkásosztály hatalom gyakorlásába bevonja szö­vetségesét, a parasztságot is. A mun káshatalom ezáltal öltött néphata­lom. a népköztársaság állama pedig munkás-paraszt állam jelleget. E jel­leg valósul meg a helyi tanácsokban is, s éppen ezért szerették volna az ellenforradalmárok a népi demokrá­cia e helyi szerveit is megsemmisíte A helyi tanácsok munkájának fejlesztése a munkás-paraszt szövet ség továbbfejlesztésének és a nép­hatalom erősítésének egyik legfonto­sabb feladata. 4. Államunk erősítésében álla­mi életünk fejlődésében igen fontos szerepet játszik az országgyű lés, amely hű kifejezője a népi de mokráciának, tevékenységét azonban az eddiginél jobban ki kell fejlesz­teni. V. A párt gazdaságpolitikájának legfontosabb kérdései Népgazdasági terveinknek, e ter­vek megvalósulásának két alapvető célt kell szolgálniuk: biztosítaniuk kell a kizsákmányolástól mentes szo­cialista társadalom felépítését; és ez­zel egyidejűleg a dolgozók életszín­vonalának, anyagi és kulturális igé­nyeinek növekvő színvonalú kielégí­tését a termelőerők állandó fejleszté­sének útján. A párt gazdaságpolitikájának lé nyege e két alapvető célkitűzés meg­valósítása. Ez megkívánja a helyes gazdasági vezetést, az ország gazda sági adottságait figyelembe vevő reális tervezést, mely előtérbe állít­ja' a gazdaságosság szempontjait és ezt az anyagi ösztönzéssel is előmoz­dítja. Mindezek csak a dolgozók ak­tív közreműködésével valósulhatnak meg. 2 Tovább kell folytatni a szo- * cialista iparosítást, ezen belül a nehézipar hazánkban szükséges mértékű fejlesztését — figyelembe- véve és hasznosítva az előző eszten­dőkben szerzett tapasztalatokat. Csak az ipar fejlesztése nyújt biztos alapot a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti cikkekkel való egy­re javuló ellátáshoz. Az ipar fej­lesztésében a hazai adottságoknak legjobban megfelelő iparágak foko­zott fejlesztésére kell törekedni. Az iparfejlesztés célkitűzéseinek össz­hangban kell lenniük a fejlesztés legfőbb előfeltételeivel (fűtőanyag, villamosenergia- és nyersanyagellá­tás, beruházások, a baráti országok­kal való együttműködés lehetősé­gei stb.) O Népgazdaságunkat jelenleg "• az jellemzi, hogy a szocialis­ta ipar, közlekedés és kereskedelem mellett, a mezőgazdaság csak kisebb részében szocialista. Éppen ezért a szocializmus további építésének köz­ponti kérdése a mezőgazdaság álta­lános fejlesztésével egyidőben és en­nek érdekében a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása. Ismeretes, hogy ezen a területen a számottevő kez­deti eredmények jelentős hibákkal párosultak. A hibák a lenini önkén­tesség elvének megsértéséből, he lyenként az anyagi feltételeket meg haladó számszerűség hajhászásából adódtak. Ezeket a hibákat, valamint a szövetkezetek belső szervezési hi­báit felhasználta és kiélezte a ter­melőszövetkezeti mozgalom ellen irá­nyuló jobboldali támadás. Nagy Im­re 1953-ban meghirdetett jobboldali politikája, a KV helyes határozatának revizionista eltorzítása, majd az 1956 őszén a termelőszövetkezetek ellen is megindult ellenforradalmi terror folytán a magyar termelőszövetkeze­ti mozgalom már két ízben komoly megrázkódtatáson ment keresztül. A termelőszövetkezetek egy részét azonban ez sem tudta szétverni, sőt ebben az évben az ellenforradalom által erőszakosan felbomlasztott ter­melőszövetkezet jelentős hányada újjászerveződött. Cáfolhatatlan bizo­nyítéka ez annak, hogy a szocialista mezőgazdaság kitéphetetlen gyöke­reket eresztett. Most, amikor az ellenforradalmat szétvertük, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését zavaró régi hibákat jórészt kijavítottuk, eltöröl­tük a kötelező beszolgáltatást, a piaci értékesítés korlátozásait eny­hítettük, a termelőszövetkezeteknek nagyobb önállóságot biztosítunk, fi­gyelmünket elsősorban a gazdasági megerősítésükre fordítjuk, megte­remtődtek a kedvező feltételek ah­hoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom egészségesen haladjon elő­re. Ehhez a pártnak és áz államnak minden lehetséges segítséget meg kell adnia. A mezőgazdaság felvirág­zásának, a paraszti jólét biztos fel- emelkedésének egyedüli útja a kor­szerű mezőgazdasági nagyüzem, amit parasztsá g szövetkezeti formában teremt meg és fejleszt ki. A termelő­szövetkezeti mozgalomban egyesül az égés., népgazdaság, az- egész nép és a dolgozó parasztság együttes alapvető érdeke. A termelőszövetke­zeti mozgalom a mezőgazdaság iga llendülésének, a falu felvi­r nak és a nemzet szocialista ének nagy kérdése, amelyet pártunk a parasztság elé állított és minden erejével segíteni fogja ennek megoldását. A pártértekezlet helyesnek tartja azokat a kedvezményeket biztosító intézkedéseket, amelyek az egyé­nileg dolgozó parasztság helyzetét könnyítették és termelési biztonságát növelték, mert ez is előmozdítja a munkás-paraszt szövetség megerősö­dését, a mezőgazdasági termelés fel­lendülését is, legalább ama korlátok között, ami a kisgazdaságokban még lehetséges. Mezőgazdaságunk fejlő dése erősen elmaradt az ipar fejlődé se mögött, ennek az aránytalanság­nak a megszüntetése olyan gazdaság politikát kíván meg, amely az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó paraszt ságot is hozzásegíti ahhoz, hogy tér melését növelje. Ez azonban ner csupán gazdaságpolitikai kérdés, ha­nem a munkás-paraszt szövetség fej lesztésének igen fontos politikai kér­dése is. A párt szükségesnek tartja a földművesszövetkezetek támogatá­sát és megerősítését, hogy ezek mind inkább mint a dolgozó parasztság tö megszervezetci működjenek, melyek a parasztságot az összefogás előnyei vei megismertetik, kollektív szellem ben nevelik és így segítik a közös termelés felé vivő úton. szervek még több hatáskört adjanak át az alsóbb szerveknek. Meg kell teremteni a központi irányításnak és a helyi szervek önállóságának azt az egészséges összhangját, amely l tervszerű irányítás és a helyi kezde­ményezés legmagasabb fokát bizto­sítja. 3. Népgazdaságunk másik — nem szocialista — része az a kisiparban és a kiskereskedelemben tevékenykedő magántőke, melynek működési körét az utóbbi időszakban a kormányszervek némiképpen bő­vítették. Ez a magántőke is haszno­san' szolgálhatja a közérdeket, külö­nösen a kisiparban, kisebb részben a kiskereskedelemben is, ha olyan te­rületen elégít ki igényeket, ahol az egészségesen kiegészíti a szocialista ipar és kereskedelem tevékenységét A párt ebben az értelemben és ebben a keretben támogatja is azokat kisiparosokat és kiskereskedőket akik a törvényes rendelkezéseket be tartják, adófizetési kötelezettségük­nek pontosan eleget tesznek. Vgyan- akkor szigorúan fellépünk a speku­láció ellen. /t Az ország népgazdaságában a szocialista elem az uralko­dó és megvan minden feltétel ahhoz, hogy helyes gazdaságpolitikával szocialista erőket továbbfejlesszük. Népgazdaságunkban: a termelésben, a közlekedésben, a bel- és külkeres­kedelemben a helyzet normalizáló­dott, de a fejlődést illetően jelenleg még komolv nehézségeink vannak. Ezek a nehézségek részben a nép­gazdaság szerkezetében korábban be­következett aránytalanságokból, na­gyobb részt pedig az ellenforradalom által közvetlenül és így közvetve oko­zott gazdasági károkból, továbbá az életszínvonalnak a termeléssel még nem teljesen fedezett jelentős emel­kedéséből adódtak. A feszültségek a múlt év végéi! és ez év elején olyan nagyok voltak, hogy a pénzromlás veszélyét csak a testvéri országok elsősorban a Szovjetunió és Kína gazdasági segítségével lehetett áthi­dalni. Gazdasági nehézségeink le­küzdésének egyik feltétele, hogy ez évi népgazdasági tervünket teljesít­sük. Különös figyelmet kell fordíta­ni a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a fokozott takarékosságra, különösen az ener­giával és import anyaggal, a terme­lés tervszerűségének biztosítására, az exporttervek teljesítésére, az állami felvásárlási tervnek az előirányzott árakon való teljesítésére. Az éves nép- gazdasági terv teljesítésének jelentő­ségét. aláhúzza az, hogy előkészíti a hároméves terv megkezdését. E há- om év alatt el kell érnünk, hogy sa- át erőnkből biztosítsuk népgazdasá­gunk egyensúlyát és egészséges to­vábbfejlődését. S A gazdasági vezetés rendsze- révei kapcsolatban a pártér­tekezlet leszögezi, hogy az állam központi irányító szerepének döntő jelentőséget tulajdonít. A gazdasági rányításnak is a demokratikus­centralizmus a leghelyesebb elve. Ezért a pártértekezlet visszautasítja azokat a helytelen nézeteket, ame­lyek tagadják az állami központi irányítás és ellenőrzés szükségessé­gét. Ha ezek a nézetek érvényesül­nének a gazdasági életben, az anar­chiához, a kapitalista elemek erősö­déséhez, a szocialista gazdaság és a nép súlyos megkárosításához vezet­ne. fZ A gazdasági kérdések jo megoldása a politikai hata­lom további erősítésének és az élet- színvonal emelésének alapvető fel­tétele. A pártnak tehát a feladatok megoldására igen nagy figyelmet kell fordítania. Egyben világosan látni kell, hogy a feladat megvalósí­tása megköveteli a dolgozók társa dalmi mozgósítását, a termelés he­lyén működő társadalmi szervek ak­tív közreműködését is. A párt szük­ségesnek látja, hogy ezek a társadal­mi szervek részt vállaljanak a fele­lősségből a gazdasági, különösen a termelési tervek végrehajtásában. Százezrek akarata, leleményessége, a dolgozó nép társadalmi ereje nagy emelője az olyan rendkívül fontos és állandó feladatok megoldásának, amilyenek például a takarékosság, a termelékenység emelése, az önkölt­ség csökkentése. Fel kell karolni a munkaversenyt, mint a dolgozók sok üzemben megnyilvánult értékes kez­deményezését, alkotó erejű igen fon­tos megnyilvánulását. Az üzemi pártbizottságoknak és pártszervezeteknek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a terme­lés kérdéseivel, a termelés ellenőr­zésével foglalkozzanak. Nem helyes azonban, ha a pártszervezet , bele­avatkozik a gazdasági szervek és vezetők mindennapi munkájának részleteibe. Az a helyes módszer, ha a párt gazdaságpolitikájának helyileg legfontosabb kérdéseivel, a tervnek minél jobb teljesítésével foglalkozik, azokra összpontosítja figyelmét és politikai falvilágosító-szervező mun­kával az üzemek legégetőbb problé­máinak, a fejlődést akadályozó ne­hézségek megoldását segíti elő. A szakszervezeteknek igen fontos szerepük van a párt által kitűzött gazdaságpolitikai célkitűzések meg­valósításában. A szakszervezetekben, drlgozó kommunistáknak oda kell hatniuk, hogy a szakszervezet e- a feladatát minél eredményesebben teljesítse. A szakszervezet ilyen mó­don is foglalkozzék a dolgozók ér­dekvédelmével, az életszínvonal eme­lési lehetősége eme döntő feltételének biztosításával. A pártértekezlet java­solja a Szaktanácsnak és az illeté­kes állami szerveknek is. hogy a dol­gozók versenykezdeménvezéseit, a munkaversenyt előrelendítő helyes formákat messzemenően támogassák. A pártértekezletnek az a vé- * • leménye, hogy a munkást- nácsok, hazánkban ma tevékenyst gük kísérleti szakában vannak. Mű­ködésük kezdeti negatív vonásai ab­ban a mértékben szűntek meg, ami­lyen mértékben és amilyen gyorsan sikerült megszabadulniuk a kezdet­ben vezető szerephez jutott osztály­idegen és ellenforradalmi elemek­től. A munkástanácsok működésé­nek kérdéseit a későbbiek során a tapasztalatok gondos tanulmányozá­sa és a dolgozókkal folytatandó tár­gyalás, beható vita alapján kell ren dezni. A pártértekezlet megítélés szerint ebben a kérdésben sem forma a fontos, hanem a lényeg: korábbi helyzetbe képest a dóig zónák több lehetőséget kell biztosí­tani a termelés ügyeinek intézésé­ben. Az üzemi demokrácia további szélesítését, ezen belül a munkás- tanácsok jövőjét annak figyelembe vételével kell majd eldönteni, hogy az üzemek életében tovább erősöd­jék a szakszervezetek szerepe, ame­lyek nyolc évtizedes jó hagyomá­nyokkal rendelkeznek és amelyeket megfelelő — a jelenleginél nagyobb — hatáskörrel kell felruházni. Miru- denesetre nagyon fontos, hogy a he­lyi szakszervezeti bizottságok és a munkástanácsok összefogjanak az üzemi feladatok megoldásának el segítésére. VI. Feladatok a kulturális munka területén A pártkonferencia megállapítja, hogy az ellenforradalom, kihasznál­va az elméleti és gyakorlati munká­ban fellelhető mulasztásokat és fo gyatékosságokat, átfogó támadást indított proletárdiktatúránk és an­nak motorja, a párt ellen a kultúra területén is. A »tiszta demokrácia "•teljes szabadság« hazug jelsza­vainak leple mögül a kulturális élet párt és állami irányításának elvét és gyakorlatát, s születő új kultúránk szocialista tartalmát támadta. Sovi niszta, nacionalista demagógiával zűrzavart teremtett és nagyfokú színvonalsüllyedést okozott az okta­tás, valamint a tudományos és mű­vészeti élet csaknem valamennyi te­rületén. A burzsoázia itt is a kapi­talista restaurációra tört, kíméletle­nül üldözve mindazt, ami kultú­ránkban a haladást képviselte, igye­kezett megsemmisíteni a proletár­diktatúrának hatalmas kulturális eredményeit. Ezért a pártértekezlet úgy határoz, hogy az adott területeken dolgozó kommunisták vezetésével szilárdan támaszkodva a rendszerünkhöz hű értelmiségiek soraira, határozott el­lentámadást kell indítanunk az el­lenforradalom kulturális életünkben jelentkező térhódítása ellen. Politi­kailag és szakmailag meg kell erősí­teni a párt- és államvezetés hadállá­sait, eltávolítva a kulturális élet kulcspozícióiból az ellenforradalmi elemeket.] A tudományos kutatások terén el­ért eredményeink megvédése és to­vábbfejlesztése érdekében elő kell segítenünk, hogy a személyi kultusz és a dogmatizmus káros jelenségei­től megszabadult marxista társa­dalomtudomány tárja fel gazdasági politikai életünk alapvető kérdéseit, tegye széles körben általánossá a marxizmus—leninizmus tanít; biztosítva ily módön a utaieklik. történelmi materializmus f ;k behatolását az egyes szak ,udi nyokba is. Oktatási munkánkban a tanú1 nyi fegyelemért, az ifjúság kört tapasztalható klerikalizmus, na nalizmus kiküszöböléséért folyta harc mellett az eddigieknél nagyc figyelmet kell fordítanunk a peda; gusok politikai nevelésére, társad, mi szerepük növelésére. Felsőfokú oktatásban nagy gond kell fordítanunk a hallgatók felvét lének politikai szempontjaira, a fe vett hallgatók szakmai és világnézc ti nevelésére, messzemenően támo gatva a főiskolai KISZ-szervezet munkáját. Alaposan átgondolt, sokoldalú magas színvonalú eszmei harcot ken folytatnunk az ideológiai területen még mindig rendkívül erős kispol­gári, ellenforradalmi áramlatok és eszmei zűrzavar ellen. A művészeti élet területein elő kell mozdítani művészetünk, irodalmunk fejlődé­sét, a szocialista realizmus irányá­ban, elsősorban a pártos, szocialis­ta realista alkotásokat kell támogat­nunk. Helyet kell biztosítani más, haladó törekvések érvényesülésének is, természetesen mindenkor fenn­tartva a bírálat jogát is. A közelmúlt ellenforradalmi ese­ményei a kultúra területein is bebi­zonyították, hogy a párt irányító, ellenőrző tevékenysége nélkül lehe­tetlen a proletárdiktatúra köveiké zetes osztályharcos politikáján biztosítása. A feladat tehát: erős ni a párt hadállásait tudományom kulturális életünkben is, fokozni marxista-leninista tanítások tiszti ságáért folytatott harcot, amely párt minden tagjának kötelessége. . VII. A párt nemzetközi kapcsolatai A párt figyelembe veszi azt is, hogy a gazdasági irányításban a köz- pontosítás az elmúlt években a szük­ségesnél nagyobb mértékű volt, bü­rokratikus gátak képződtek, amelyek akadályozták a fejlődést. A túlzott központosításhoz vezető intézkedések egy részét már megszüntették és dol­goznak a legjobban megfelelő sági vezetés kialakításon ' tekezlet szükség-"- felsőbb gazdas­A párt nemzetközi kapcsolatai a proletár internacionalizmus alapjain nyugszanak. Október óta a testvéri kommunista és munkáspártokkal az egyenjogúság elvének tiszteletben tartása alapján szélesedtek és erő­södtek nemzetközi kapcsolataink A pártértekezlet örömmel tudomásul, hogy az elmúl* ban a párt vezető* t-' gyalásokat fr' egyetértő'!-" tál, a Román Munkáspárttal Kommunista Párttal, a F munista Párttal, s az munista Párttal. Ellenségein k n ek, áruló csór len*'"»» V'-ancia "»m-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents